Közgazdaságtan 11. elıadás A makrogazdaság egyensúlya Bacsi - Weisz, közgazd.11 1 PÉNZPIACI ALAPFOGALMAK Reálfolyamatok nominál, v. jövedelmi folyamatok egyidejő pénz- és árumozgás de: elválhat idıben: pénzfolyamatok önállóan Pénz: általános egyenértékes, csereeszköz Bacsi - Weisz, közgazd.11 2 1
A pénz funkciói 1. Értékmérı: (érték-összehasonlítás, elszámolási eszköz) Az áruk értékét egymáshoz méri. 2. Forgalmi eszköz: az áruk cseréjét bonyolítja, közvetíti mindenki általánosan elfogadja 3. Fizetési eszköz: egyoldalú jövedelem-átengedés a szolgáltatás/árucsere és a fizetés idıben elválik 4. Kincsképzı, felhalmozási eszköz: vagyontartás értékálló, likvid: bármikor veszteség nélkül más árura cserélhetı 5. Világpénz: nemzetközi forgalomban is teljesíti az elızı 4 funkciót, pl. dollár, euró Bacsi - Weisz, közgazd.11 3 A modern pénz kialakulása közvetlen termékcsere árupénz aranypénz (nemesfémek) Szükséges-e a belsı érték? - értékmérés: IGEN - elszámolási egység, érték-összehasonlítás: NEM - forgalmi eszköz: csak közvetít: NEM mindenki elfogadja pénzhelyettesítık (pl. papírpénz, - fizetési eszköz: váltó, bankjegy) - kincsképzés: IGEN - felhalmozás: NEM - világpénz: u.az, mint értékmérınél, vagy forgalmi eszköznél Bacsi - Weisz, közgazd.11 4 2
Kétszintő bankrendszer JEGYBANK KERESKEDELMI BANKOK MAGÁNSZFÉRA - pénzkínálat - jegybankpénz kibocs. - keresk. bankok tev. szabályozása - állam pénzügyeinek kezelése KB KB - hiteleket nyújtanak - betéteket győjtenek - kötelezı tartalékráta - refinanszírozási kamatláb (hitelez) - rediszkont kamatláb (váltót leszámítol) - nyílt piaci mőveletek: értékpapírok forg. Az állam monetáris politikájának eszközei. Nem monetáris pénzintézetek: pl. tak.szöv., biztosító nem bocsáthat ki váltót, csak saját pénzkészletét hitelezheti Bacsi - Weisz, közgazd.11 5 A makrogazdaság kibocsátása: Makroökonómiai termelési függvény: azt a kibocsátási szintet adja meg, melyet adott technikai szint (és adott árszínvonal) mellett a gazdálkodók elıállítanak Q = f (K, L) függvény tıkeállomány munkaerı Problémák: f függvénykapcsolat számszerősítése K, L aggregálása Bacsi - Weisz, közgazd.11 6 3
Rövid táv: K = K 0, állandó technikai színvonal Q Q = f (K 1, L) Q = f (K 0, L) Q --> Q, K 0 --> K 1 beruházás történt! Rövid távon csak a munkaráfordítás (L) befolyásolja a kibocsátást! L Bacsi - Weisz, közgazd.11 7 Munkakínálat: a háztartások által adott körülmények közt kínált munkamennyiség Munkakereslet: a vállalati szféra által keresett munkamennyiség A munkakínálat Összlakosság Nem munkaképes korú Munkaképes korú aktivitási ráta Aktív foglalkoztatási ráta Foglalkoztatott nem szándékozik munkát vállalni (tanul, gyes-en van, eltartott) Inaktív Munkanélküli keres munkát, de nem talál Bacsi - Weisz, közgazd.11 8 4
Fogalmak: aktivitási ráta = aktív/munkaképes korú foglalkoztatottsági ráta = foglalkoztatott/aktív (vagy: foglalkoztatott / munkaképes korú ) Munkanélküliség: lehet önkéntes v. kényszerő adott reálbér(w/p) mellett nem kíván dolgozni szeretne, de nem talál munkát munkanélküliségi ráta = munkanélk.-k száma / aktívak száma (%) teljes (potenciális) munkaerıkínálat = aktívak + inaktívak egy része FRIKCIÓS (súrlódásos) önkéntes CIKLIKUS (konjunktúra ingadozások) Bacsi - Weisz, közgazd.11 9 W/P (reálbér) (W/P)* Munkapiaci egyensúly L* L*: egyensúlyi foglalkoztatottság L D (W/P)*: egyensúlyi reálbér Kényszerő munkanélküliség nincs! L S L Nominálbér (pénzbér): W, az a pénzösszeg, melyet a munkavállaló a munkájáért kap Reálbér: W/P, a W nominálbéren vásárolható jószág- v. szolgáltatástömeg Munkakereslet: reálbér csökkenı függvénye Munkakínálat: a reálbér növekvı függvénye Bacsi - Weisz, közgazd.11 10 5
Egyensúlytalanság W/P W/P L S Egyensúlyinál magasabb W/P: L D Kínálat L 1 > L 2 Kereslet munkanélküliség: L 1 - L 2 foglalkoztatottak száma: L f = L 2 W/P L 2 L 1 L Egyensúlyinál alacsonyabb W/P: L S Kínálat L 2 < L 1 Kereslet foglalkoztatottak száma: L f = L 2 W/P L D L W/P L 2 L 1 Rövidebb oldal elve: L f = min (L S, L D ) Bacsi - Weisz, közgazd.11 11 Az infláció fogalma: a pénzmennyiség megnövekedése, a mögötte álló árualap (termelés) növekedése nélkül, a belsı érték nélküli pénz elértéktelenedése Megjelenése a történelem során: USA polgárháború, 1861-1865 I. vh. utáni évek, II. vh. után (Magyaro. 1946-ig) Napjainkban folyamatosan jelen van. DE: áremelkedés lehet infláció nélkül is! jobb minıségő termékek megjelenése, Y (reál-jövedelem) is nı! Defláció: árszínvonal csökkenése Infláció mérése: árindexbıl: (P t -P t-1 )/ P t-1 Inflációs ráta ( 100%) Bacsi - Weisz, közgazd.11 12 6
Az infláció hatásai: Kinek hátrányos? a vásárolt áruösszetételben több a gyorsabban dráguló termék megtakarítása van, alacsony fix nominálkamattal Kinek elınyös? a vásárolt áruk kevésbé drágulnak hitelt vett fel alacsony fix nominálkamattal Általában: nagy jövedelmő családok, tıkeerıs vállalkozók Alaptípusai: 1, kereslet- húzta infláció (keresleti infláció) 2, költség-tolta infláció (kínálati infl., költség-infl.) Bacsi - Weisz, közgazd.11 13 A keresleti infláció: A kínálati (költség-) infláció: fogyasztás nı beruházás nı profitvárakozások javulnak pénzkibocsátás, pénzpiaci kamatláb csökk. inflációs várakozások - elırehozott kiadások adócsökkentés állami támogatás, segélyek kisebb megtakarítási hajlandóság kormányzati túlköltekezés (pl. hadikiadások, improduktív kiadások) a munka költsége nı (adók, nominálbér) a felhasznált tıkejavak költsége nı (pl. import drágul) Tehát: a kínálat csökken Tehát a kereslet növekszik. Bacsi - Weisz, közgazd.11 14 7
A várakozások szerepe: ÁR- BÉR SPIRÁL a, az árupiacon: a P növekedését várják most vásárolnak Árupiaci kereslet nı, áremelkedést vált ki, keresleti infláció b, a munkapiacon: a P növekedését várják béremelést követelnek w nominálbér emelkedik Termelési költségek nınek, termelık magasabb áron hajlandóak eladni, kínálati infláció áremelkedés ismétlıdik! Az infláció mértéke: kúszó: évi néhány % árszínvonal emelkedés vágtató: 2 (v. 3-) -számjegyő - még mőködıképes gazdaság - értékállóbb befekt. formákat keresnek hiperinfláció: napi, heti 2 (v. 3-) -számjegyő áremelkedés (20- as évek Németország, 1945/46 Magyarország) Bacsi - Weisz, közgazd.11 15 GAZDASÁGPOLITIKA: Az állami beavatkozás oka: a magánszféra egyedül nem képes biztosítani a gazdaság zökkenımentes mőködését Területei: jövedelemcentralizáció, disztribúció piaci feltételek biztosítása hazai gazdaság védelme hatékonysági és méltányossági indokok Feladatok: stabilizáció (a gazdaság mőködıképessége: intézményi, jogi, közhatalmi háttér, gazdasági ellenırzés és szabályozás) redisztribúció (újraelosztás -jövedelmek elvonása, újraelosztása - adók, támogatások.. - a többi feladathoz forrás biztosítása) allokáció (erıforrások elosztása a közérdeknek megfelelıen - közjavak, externáliák...környezetvédelem, infrastruktúra) Bacsi - Weisz, közgazd.11 16 8
A gazdaságpolitika irányzatai: Fiskális: költségvetési Monetáris: pénzmennyiséget befolyásol Keresletorientált Makrokeresletre hat Kínálatorientált Makrokínálatra hat FISKÁLIS MONETÁRIS FISKÁLIS Bevételre hat T V, T H Kiadásra hat G, TR V, TR H M S pénzmennyiség adókon keresztül a bérköltségeket és a termelési függvényt befolyásolja Bacsi - Weisz, közgazd.11 17 Gazdasági növekedés és fejlıdés A gazdasági növekedés: adott szociális, politikai, kulturális felt. mellett a termelés hosszú távú alakulása, feltételei, törvényei A gazdasági növekedés fogalma: a gazd. fogyasztási szükségletkielégítési lehetıségeinek bıvülése, a nemzetgazdaság fogyasztásának növekedése Fejlıdés: a növekedésnél tágabb fogalom, hozzátartozik: egészségi állapot, infrastruktúra, oktatás, kultúra... Mérése: y t = Y t /N t : 1 fıre jutó kibocsátás (GDP) g t = (y t -y t-1 )/ y t-1 : a y t növ. üteme A növekedés tényezıi: Növekedési trend: az egyensúlyi kibocsátás növekedése Jellemzıi: Munkaerıállomány (N) növekedési üteme Y/N (1 fogl.-ra j. kibocsátás, termelékenység) növ.üteme > N növ.üteme!?. Tıkeállomány növ. üteme K t / N t is nı, technikai haladás Bacsi - Weisz, közgazd.11 18 9
A gazdaság külsı kapcsolatai: Árupiac: külkereskedelem (X, IM) Pénz és értékpapír piac: valuták, tıkeáramlás Munkapiac: nemzetközi munkaerı áramlás, migráció Nyitott gazdaság: az export és import értéke a GDP-hez képest nagy Nemzetközi fizetési mérleg I. Folyó fizetési mérleg nemz. termékforgalom szolgáltatások (idegenforg!) tényezıjövedelmek egyoldalú átutalások KIADÁS IM kapott kimenı kimenı BEVÉTEL EX adott bejövı bejövı II. Tıkemérleg: nemz. tıkeáramlás tıkeexport tıkeimport III. Jegybanki tartalék változása devizatartalék növekedése csökkenése Bacsi - Weisz, közgazd.11 19 Nemzetközi fizetési mérleg I. Folyó fizetési mérleg nemz. termékforgalom szolgáltatások tényezıjövedelmek egyoldalú átutalások KIADÁS BEVÉTEL IM EX kapott adott kimenı bejövı kimenı bejövı II. Tıkemérleg: nemz. tıkeáramlás tıkeexport tıkeimport III. Jegybanki tartalék változása devizatartalék növekedése csökkenése I.egyenleg + II. egyenleg + III. egyenleg = 0 Export - Import = külkereskedelmi mérleg egyenlege Fizetési mérleg egyenlege = folyó fiz. mérl. egyen. + tıkemérl.egyenl. Ha deficites: jegybanki tartalékok kimerülése hitelfelvétel kamatfizetés + tıketörlesztés fiz. mérleg tovább romlik adósságcsapda, fizetésképtelenség Adósságszolgálat: hitel törlesztés + kamatfizetés Eladósodottság mérése: 1 fıre jutó adósságállomány, adósságállomány/nemzeti vagyon, adósságállomány/éves GDP Adósságszolgálati ráta: adósságszolgálat = ---------------------------------------- folyó fiz. mérleg bevételei Bacsi - Weisz, közgazd.11 20 10