NYELVTÖRTÉNET - ÖSSZEFOGLALÁS
TÉMAKÖRÖK Alapfogalmak Nyelvrokonság Nyelvemlékek Nyelvtörténeti korszakok Nyelvújítás Szókészlettörténet - jövevényszavak
ALAPFOGALMAK Nyelv = változó rendszer Változás okai: változó világ, társadalom (személytől, csoporttól, területről indul, elterjed a nyelvközösségben), változás helye: főleg szókészlet (rugalmasabb), lassabban a hangrendszer, grammatika Állandóság okai: a nyelv funkciója a nyelvhasználók üzeneteinek közvetítése, a gyors és pontos megértés, emiatt nem változhat túl gyorsan a nyelv Szinkrónia = a nyelv jelen állapota (kb. 30 év) szinkrón nyelvtudomány nem veszi figyelembe a változást Diakrónia = a változó nyelv egyes, pillanatnyi állapotainak sorozata diakrón nyelvtudomány a változást vizsgálja
A MAGYAR NYELV EREDETE, ROKONSÁGA Nyelvrokonság: egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek közös alapnyelvből származnak (ebből fejlődnek majd önálló nyelvek) Nincs konkrét bizonyítékunk Történeti-összehasonlító módszer (a jellemző változások alapján létrehoznak egy valaha létező közös nyelvállapotot) Nyelvrokonságot NEM bizonyító hasonlóságok: Hangkészlet (hangok kapcsolódásának véletlen egyezései) Hangutánzó szavak (valósággal való közvetlen kapcsolat) Jövevényszavak (két nép történelmi kapcsolata miatt) Nyelvrokonság bizonyítékai: Alapszókincs közös jellege (legalapvetőbb szavak: névmások, számnevek, testrészek, természeti jelenségek, rokonsági fokok elnevezése, növények, állatok nevei stb.) Nyelvtani sajátosságok (alaktan: rag, jel, képző; mondattan) A hangváltozás törvényszerűségei Más tudományok (régészet, néprajz, antropológia, meteorológia, botanika, genetika, nyelvföldrajz)
AZ URÁLI-FINNUGOR NYELVEK CSALÁDFÁJA
A MAGYAR NYELV EREDETE, ROKONSÁGA Az uráli-finnugor nyelvcsalád Finnugor népek közül a legnagyobb létszámú: a magyar Legközelebbi rokonok: vogul és osztják nyelvek (nép nevük: hanti, manysi), Ob folyó vidékén élnek, kihalófélben Uráli alapnyelv i.e. 3000 i.e. 2000-ig Finnugor alapnyelv Ugor alapnyelv i.e. 500-ig ősmagyar magyar nyelv
NYELVEMLÉKEK Szórványemlék: Tihanyi alapítólevél (1055) Pray-kódexben: Halotti beszéd és Könyörgés (1195) Leuveni-kódex: Ómagyar Mária-siralom (1300k) első magyar vers Első összefüggő magyar nyelvű: Jókai-kódex Glosszák (széljegyzet) Szójegyzékek Nyomtatott szövegemlékek (1471-től itthon is van nyomda)
NYELVTÖRTÉNETI KORSZAKOK Előmagyar kor: együttélés a nyelvrokonokkal (őshaza Nyugat-Szibériában, i.e. 500 magyarok ősei vándorolni kezdenek Ősmagyar kor i.e. 500-896 (honfoglalásig): találkozás iráni, török és szláv népekkel jövevényszavak, vegyes hangrendűség, birtokos személyjelek, középfok jele, tárgyrag Ómagyarkor 896 1526 (mohácsi csata): latin betűs írásmód, írásbeliség, első nyelvemlékek ebből a korból, kódexek, nyelvjárások (magánéletben magyar, közéletben latin) Középmagyar kor 1526-1772 (felvilágosodás): török jövevényszavak, könyvnyomtatás, hitvitázó reformáció, irodalmi és tudományos élet fellendülése, Sylvester János: első grammatika Újmagyar kor 1772-1945: nemzeti irodalom és köznyelv, nyelvújítás, nyelvművelés, 19. sz. nyelvészeti folyóiratok, magyar szótárak, 1920 Trianon: 3 millió magyar idegen nyelvi környezetbe kerül Legújabb magyar kor 1945 napjainkig: mi történik ma?
NYELVÚJÍTÁS
SZÓKÉSZLETTÖRTÉNET Magyar nyelv szókincse 60 000 100 000 szó (szótárakban 120 000) Hétköznapi társalgás: 8 000 10 000 szó Művelt értelmiségi: 25 000 30 000 szó A SZÓKINCS ÖSSZETÉTELE: Alapszókincs (7-800 szó) Jövevényszavak: átvett, beépült szavak Idegen szavak: átvett, még be nem épült szavak Nemzetközi szavak: sok más nyelv is használja hasonló/azonos jelentéskörben
Nyelv Szavak Jelentéskörök Szavak száma a magyar nyelvben török (ótörök és középkori török is) bika, ökör, borjú, kecske, disznó, tyúk, gyapjú, sajt, búza, árpa, eke, sarló, tarló, boglya, gyümölcs, alma, körte, dió, szőlő, bor, kender, kút, sátor, szék, bölcső, saru, csat, bársony, gyöngy, gyűrű, tükör, sereg, törvény, tanú, tolmács, bér, kölcsön, bátor, gyáva, táltos, bölcs, boszorkány, bűvöl, bájol, igéz, sárkány, ír, betű, szám, ok, idő, kor állattenyésztés, mezőgazdaság, berendezési tárgyak, ruházat-ékszerek, tulajdonságok, misztikum kb. 300 szó szláv nyelvek király, ispán, tiszt, paraszt, megye, pénz, kereszt, keresztény, szent, malaszt, zarándok, érsek, karácsony, püspök, szerda, csütörtök, péntek, szombat, rozs, gabona, zab, kalász, barázda, mezsgye, parlag, ugar, kasza, gereblye,, széna, abrak, pásztor, patkó, bárány, birka, kakas, jérce, kakas, macska, bodnár, takács, kádár, mészáros, kovács, ablak, szoba, pince, udvar, asztal, párna, vánkos, dunyha, konyha, kályha, kemence, ebéd, uzsonna, vacsora, szalonna, kolbász, ruha, gatya, nadrág, család, cseléd, déd, unoka, mostoha, dajka, koma közigazgatás, tisztségek, keresztény szavak, hétköznapok neveinek egy része, mezőgazdaság, állattenyésztés, foglalkozások, ház körüli dolgok, étkezések, rokoni kapcsolatok kb. 500 szó JÖVEVÉNYSZAVAK A MAGYAR NYELVBEN
Nyelv Szavak Jelentéskörök Német polgár, céh, kalmár, bognár, csaplár, erszény, borbély, font, garas, kastély, torony, erkély, herceg, hopmester, tánc, hóhér, ostrom, cél, zsákmány, páncél ipar, újabb foglalkozások, pénzügyek, rangok, státuszok, hadi kifejezések szavak száma a magyar nyelvben kb. 400 szó Latin angyal, kántor, kápolna, mise, orgona, ostya, paradicsom, plébánia, prédikátor, prépost, sátán, bárka, gólya, cédrus, liliom, jácint, rózsa, viola, párduc keresztény-vallási szavak, egzotikus állatok és növények kb. 200 szó Román cimbora, ficsúr, mokány, tokány, pulya kb. 150 szó Olasz rizs, táska, torzsa, dús kb. 100 szó Francia címer, furmint, kilincs, tárgy kb. 10 szó Cigány Angol Jiddis csaj, csávó, csór, gádzsó, góré, kajál meccs, futball, dzsentri, nejlon, lord, löncs gój, jampec, jatt, kóser JÖVEVÉNYSZAVAK A MAGYAR NYELVBEN