MAGYAR GEOTERMÁLIS EGYESÜLET SZAKMAI NAP 2008. április 3. TERMÁLV LVÍZ Z HASZNOSÍTÁSOK SOK ENGEDÉLYEZ LYEZÉSI ELJÁRÁSA ÉS HATÓSÁGI DÍJAID Kardos SándorS Igazgató ATI-KTVF
Vázlat Bevezetés Jogszabályi hátth ttér Termálv lvíz z hasznosítások sok engedélyez lyezési eljárása Hatósági díjakd Dél-alföldi ldi termálkutak jellemzıi és hasznosításuk suk
Bevezetés XIX. sz. A hévízfeltárás kezdeti lépései A szénhidrogén-kutatás során növekedett a hévízkutak száma: sok helyen a keresett olajvagy gázmezık mellett melegvizet találtak. Az ivóvízbeszerzési célú fúrások is sok helyen tártak fel hévizet. Nagyobb települések fúrattak hévízkutakat balneológiai célra. A 60-as években nagy lendületet vett : Az Országos Mőszaki Fejlesztési Bizottság anyagilag támogatta a mezıgazdasági vagy kommunális főtési célra szolgáló hévízkutak létesítését.
A hévízkutak létesítésének idıbeli alakulása: mind a db-szám, mind a víztermelési kapacitás tekintetében az 50-es évektıl fellendülés, a 60- as években tetızés, majd csökkenés. A Dél-alföldi régióban a termálenergia hasznosításnak több évtizedes hagyományai vannak a növénytermesztés, állattenyésztés, balneológiai, ipari felhasználás területén. A területünkön található termálkutak egy része használhatatlan (kb. 10 %), illetve ideiglenesen lezárt, vagy vízszintészlelési célokat szolgáló kút (20 %). Területünkön a balneológiai célokat szolgáló termálkúttal üzemelı fürdık száma: 16 db.
Az ATIKTVF terület letén n lévl építési éve hévízkutak Szeghalom Kecskemét Szarvas Békéscsaba Szentes Orosháza Kiskunmajsa Mez kovácsháza Szeged N 0 9 18 27 36 Kilometers év 1800-1878 1879-1919 1920-1945 1946-1964 1965-1974 1975-1984 1985-2000 város falu csatorna folyó KTVF határ
Jogszabályi hátth ttér
Korábbi szabályoz lyozás a szennyvízbírságolásról szóló 3/1984. (II.7.) OVH rendelkezés a felszíni vizek minısége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minıségi védelme érdekében, továbbá a hévízkutak állagának fenntartására szükséges a hévízkutak kötelezı idıszakos mőszeres felülvizsgálatáról és karbantartásáról szóló 2/1971. (V. 18.) OVH rendelkezés, illetve a hévízmővek (hévízkutak) üzemeltetési szabályzatának kiadásáról szóló 8/1970. (V. É. 6.) OVH utasítás elıírásainak a betartása is.
Hatályos szabályoz lyozás 1995. évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása következtében 2004. január 1. óta a kizárólag energetikai célú termálvíz kitermelése esetén a hasznosított vizet vissza kell táplálni
A 3/1984.(II.7.) OVH rendelkezést és a 203/2001.(X.26.) Korm. rendeletet a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet váltott fel 1, ami a felszíni vizek minıségi védelmét a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelettel együtt szabályozza. a Korm. r. 19. (3) bekezdésébıl kikerült az energetikai célú hasznosítással kapcsolatosan az egyedi határérték megállapítására vonatkozó tiltás 2 jelentıs változás, hogy a meglévı termálvíz hasznosítók részére meghatározott türelmi idıt két évvel meghosszabbította a jogszabály (2010. december 31. helyett 2012. december 31.)
A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 3. melléklet 134. pont alapján: a vízbesajtolás felszín alatti vízbe a Felügyelıség döntésétıl függıen környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek. Az EU Víz Keretirányelvében (2000/60) meghatározottak alapján született meg a 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyőjtı gazdálkodás egyes szabályairól. A rendelet célja, hogy a vizek külön jogszabályban meghatározott jó állapotának elérése és fenntartása érdekében szükséges intézkedéseket egységes keretbe foglalja.
Változások a jogalkalmazásban Energetikai és s balneológiai célra c hasznosított, meglévı termálkutak esetében: Termálkutak a 220/2004.(VII.21.)Korm Korm.. rendelet alapján új üzemeltetési vízjogi v engedélyt, úgynevezett szennyvízkibocs zkibocsátásisi engedélyt kaptak. A kibocsátásra sra vonatkozó határért rtékek a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet alapján n lettek meghatározva. A termálkutak ellenırz rzése a 27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet a a használt és s szennyvizek kibocsátásának ellenırz rzésére re vonatkozó részletes szabályokr lyokról alapján történik.
A termál csurgalékvíz a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmében kockázatos anyagot (pl: fenol, ammónia, arzén stb.) tartalmazhat. Az engedélyköteles tevékenység folytatójának az engedély megszerzése céljából e rendelet 4. számú melléklete szerinti elıvizsgálatot kell elvégeznie. Ennek keretében vízfolyásba történı bevezetés esetén vizsgálni kell a vízfolyás idıszakosságát is. A hatóság az elıvizsgálati kérelem eredményei alapján dönt az engedély kiadásáról.
A felszín n alatti vizek és s a földtani f közeg k minıségi védelmv delméhez szüks kséges határért rtékekrıl szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM- KHVM együttes miniszteri rendeletben rögzr gzített szennyezettségi határért rtékeket figyelembe kell venni.
Újonnan létesl tesítendı termál l visszasajtoló kútpár r engedélyez lyezési eljárása A 314/2005.(XII.25.) Korm.. rendelet alapján n a tevékenys kenység g elıvizsg vizsgálat köteles, k a felügyel gyelıség döntésétıl l függ, f hogy szüks kséges e e a környezetvédelmi hatásvizsg svizsgálat elvégz gzése. A kutakra vonatkozó vízjogi létesl tesítési si engedély kérelemnek a 18/1996.(VI.2.) KHVM rendelet elıírásainak kell megfelelnie.
Kapcsolódó jogszabályok A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérıl szóló a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a védıidomok, illetve védıterületek kialakításának, a vízbázis biztonságba helyezésének és tartásának kötelezettségét az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízbázisokra is kiterjeszti.
A hévízkutatás és termelés függetlenül a hasznosítás módjától a vízgazdálkodási törvény hatálya alá tartozik és vízjogi engedély alapján végezhetı (1995. évi LVII. tv. és 72/1996. (V.22.) Korm. rend.). A felszín n alatti vízkv zkészletekbe törtt rténı beavatkozás és s a vízkútfúrás s szakmai követelmk vetelményeirıl l szóló 101/2007.(XII.23.) KvVM rendelet. A vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeirıl szóló 94/2007. (XII.23.) KvVM rendelet. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007.(XII.23.) Korm. rendelet.
Hatósági díjakd
A környezetvk rnyezetvédelmi, természetv szetvédelmi,valamint a vízügyi v hatósági eljárások igazgatási szolgáltat ltatási díjaird jairól l szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1.melléklete szerint az igazgatási díj d j mértm rtéke
Környezetvédelmi engedélyez lyezési, illetve egységes ges környezethasználati engedélyez lyezési eljárást megelızı elızetes vizsgálat (I.43.pont) 250.000 Ft Tovább utalás s környezeti k hatásvizsg svizsgálati eljárásba, vízbesajtolv zbesajtolás s felszín n alatti vízbe v (IV.20.4 pont) 1.200.000 Ft
Vízjogi létesl tesítési si és s fennmaradási engedélyez lyezéskor: Vízhasználattól l függf ggıen (pl. fürdf rdık termálk lkútjainál) 5 m3/nap mennyiségig (I.20.3.1. pont) 20.000 Ft 5 m3/nap nap-tól 15 m3/nap mennyiségig (I.20.3.2. pont) 60.000 Ft 15 m3/nap nap-tól 50 m3/nap mennyiségig (I.20.3.3. pont) 90.000 Ft 50 m3/nap nap-tól 100m3/nap mennyiségig (I.20.3.4. pont) 120.000 Ft 100m3/nap mennyiség g felett (I.20.3.5. pont) 150.000 Ft
geotermikus vízhasznv zhasználat mennyiségt gtıl függetlenül (I.20.3.6.pont): 500.000 Ft (101/2007.(XII.23.) KvVM rendelet szerint geotermikus energia hasznosítását t szolgáló vizilétes tesítmény: : a víz v hıtartalmát t energetikai célra c hasznosító víztermelı, illetve visszatápl pláló kút.)
Vízjogi üzemeltetési engedélyez lyezéskor: a vízjogi v létesl tesítési si engedélyre megállap llapított díjtd jtételek telek 80 %-a a (I. 21.pont) szüneltet neltetése,, visszavonása sa esetében: vízjogi v üzemeltetési engedélyre megállap llapított díjtd jtétel tel 50%-a a (I.22.pont) módosítása sa esetében: a vízjogi v létesl tesítési si engedélyre megállap llapított díjtd jtétel tel 40 %-a% a (I.21.pont és s 44.pont)
Egyéb b eljárások igazgatási szolgáltat ltatási díjának d mértéke: Egyedi szennyvíz-kibocs kibocsátási si határért rték k megállap llapítása (I. 18.pont): 100.000 Ft. A felszíni vizek minısége védelmv delmének szabályair lyairól l szóló 220/2004.(VII.21.) Korm.. rendelet 28. (2) bekezdése alapján n jóváhagyott j önellenırzési terv (I.24 pont): 15.000 Ft
Az engedélyek módosm dosítási si eljárása, ha az csak az ugyanazon engedélyes adataiban bekövetkezett változások miatt szüks kséges (I.45.pont) 5.500 Ft
A termálkutak üzemeltetése során n fizetendı különbözı díjak, járulj rulékok, bírsb rságok Vízkészlet járulj rulék (1995. évi LVII. tv. A vízgazdv zgazdálkodásról l ill. a 43/1999.(XII.26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról) Vízterhelési díj d (2003. évi LXXXIX. tv. A környezetterhelk rnyezetterhelési díjról) Vízszennyezési si bírsb rság (220/2004,(VII.21.) Korm.. rendelet ill. 27/2005.(XII.6.) KvVM rendelet) Bányajáradék (2004. évi CXXXVII. Tv. nyel módosm dosított 1993. évi XLVIII. BányatB nyatörvény rendelkezik a geotermikus energia hasznosításáról és s a bányajb nyajáradékról)
A termálvizek visszasajtolása sa esetében nem kell fizetni: vízszennyezési si bírsb rságot, vízkészlet járulj rulékot.
A Dél-alfD alföldi ldi termálkutak jellemzıi és s hasznosításuk suk A medencebeli törmelékes hévíztárolók vize általában alkáli hidrogénkarbonátos. Az összes oldott sótartalom 1-3 g/l, de elérheti a 10 g/l értéket is. A nagy sótartalmú vizek a tárolók mélyebb, zártabb zónáiban fordulnak elı. A nagyobb mélységben lévı vizek fölött több helyen vízrekesztı agyagmárgák helyezkednek el. Az ilyen vizek gyakran szénhidrogénekkel együtt fordulnak elı. 1 m 3 vízzel több m 3 gáz is felszínre kerül ezekbıl a rétegekbıl. A gáz fıként metán, ami robbanásveszélyt okoz. Egyes kutak vizében olaj és fenol is elıfordul.
N Az ATIKTVF terület letén n lévl talpmélys lysége hévízkutak Szeghalom Kecskemét Szarvas Békéscsaba Szentes Orosháza Kiskunmajsa Mez kovácsháza Szeged 0 9 18 27 36 Kilometers kútmélység (m) 1-200 200-500 500-1000 1000-1500 1500-2000 2000-2500 2500-4000 város falu csatorna folyó KTVF határ
N Az ATIKTVF terület letén n lévl hévízkutak talph mérséklete Kecskemét Szarvas Szentes Orosháza Kiskunmajsa Mez Szeged 0 9 18 27 36 Kilometers Szeghalom Békéscsaba kovácsháza talph mérséklet (C ) 20-30 30-50 50-70 70-90 90-100 100-120 120-165 város falu csatorna folyó KTVF határ
Komplex hasznosítási si formák: a magasabb hımérséklető hévíz z hıenergih energiáját t elısz ször r a főtırendszerekben csökkentik, majd használati vizet melegítenek vele, a harmadik lépcsl pcsıben a közeli strandfürd rdıbe juttatják k (Szentes, Hódmezıvásárhely, Szeged és s Kisteleken). A termálkutak jelentıs s részr szét t kizárólag csak energetikai célra c hasznosítj tják. Terület letünkön n 2007. évben 10 termál visszasajtoló kútpár r elızetes vizsgálat latát t bíráltuk b el, létesl tesítési si vízjogi v engedélyt 7 kútpk tpár r esetben adtunk.
Köszönöm m a figyelmüket!