2008. Stratégiai, szervezési és szervezeti irányváltások a Vasutas Települések Szövetségében

2008. Stratégiai, szervezési és szervezeti irányváltások a Vasutas Települések Szövetségében 2008.09.15.

Tartalomjegyzék Történeti áttekintés és következtetések VTSZ stratégiai irányváltás VTSZ szervezési és szervezeti irányváltás 1. sz. melléklet: VTSZ szervezési és szervezeti irányváltásával kapcsolatosan megoldandó feladatok 2008-ban 1a. sz. melléklet: A VTSZ új szervezeti struktúrája 1b. sz. melléklet: A VTSZ kapcsolati rendszere 1c. sz. melléklet: együttműködési és szerződéskötési minták 2. sz. melléklet: VTSZ módosított alapszabálya 2

Történeti áttekintés és következtetések A Vasutas Települések Szövetségét (VTSZ) 1994 évben a vasúti közlekedés megújítását célzó MÁV intézkedések megtámogatás céljából alakították azon települések, amelyeknek saját fejlődésük és létük tekintetében a magyar vasút kialakulása, működése meghatározó szerepet játszott. 1995-ben majdnem kettő éves előkészítő munka utána MÁV kísérletet tett saját tevékenységének regionalizálására minden előzetes gyakorlat és ismeret nélkül ezért hálózatának közel 2600 km.- nyi területén un regionális profitcentrumokat, (mai óhajszinten térségi vasúti egységeket) hozott létre, - szám szerint 20-at első körben mintaprojektként. Működtetésük alapvetően a helyi igény kielégítés és közreműködési lehetőségek összehangolásának megteremtését, valamint az egyes egységek úgymond piacképesé tételét célozták. A projekt kidolgozott és számon kért programok alapján, illetve a MÁV felügyeletét ellátó közlekedési minisztérium támogatásával és jelenleg is érvényes engedélye alapján működött. Az eredményességet főbb vonalakban három irányból eredő támogatás biztosította: konkrét állami hozzájárulási formában 1995-98 között egy milliárd Ft fejlesztési támogatást kapott a MÁV un. olyan létszámkiváltó beruházásokra, amelyek ezeken a területeken az üzemeltetési egyszerűsítéseket segítették elő, olyan együttműködési megállapodások százai kerültek megkötésre a helyi önkormányzatokkal, esetenként vállalkozókkal, amelyek a működési költségek alakulásában meghatározó eredményeket hoztak, az egyes egységek vezetői ha korlátozottan is de lényeges szabadsággal rendelkeztek bevételnövelést célzó fuvarszervezésre (évi több száz külön vonat). A projekt eredményességét bizonyítja, hogy a MÁV korabeli beszámolói szerint ezeken a vonalakon és területeken évente 3 4,5 milliárd ft eredményjavulás következett be. A különböző kormányzati és politikai valamint ennek következményenkénti MÁV stratégiai irányváltások következtében a folyamat 1999/2000- re leállt, a 20 projekt egységet a MÁV minden indoklás nélkül feloszlatta (következményei képekben a VTSZ honlapján és a való világban mindenki érzékelheti). 2000 é a 2003 közötti időszakban a teljes stagnálás jellemző. 2004 be született az ominózus 1001/2004. sz. Kormányrendelet, amely ismételten a közlekedés és a közigazgatás regionalizálásának egységesítését célozta meg. Ebben több más ezzel is összefüggő feladat mellett - ismételten (most már térségi) vasúti projektek kialakítására és működtetésére született rendelet. Feladatgazdaként a PM, BM és GKM lett kijelölve. E rendelet szellemisége szerint a kísérletnek: a működtetési környezetre, a költségtérítés és finanszírozás kölcsönhatására, a szolgáltatások alakulására és azok kontrolálhatóságára kellett volna egzakt választ adniuk. A kísérlet lefolytatására kísérleti program nem készült, a PM és BM feladatgazdai szerepkörével egyáltalán nem élt (az utóbit közben át is szervezték), a GKM a 3

feladatellátást felügyelet gyakorlás és beszámolási kötelezettség nélkül a MÁV-ra bízta. A kísérlet lefolytatásával megbízott MÁV- os szakemberek az előző projekttapasztalatok és az időközben bekövetkezett környezeti változások figyelembevételével nem kis vállalati belső ellenállást leküzdve próbáltak eredményt elérni. 2007.-ban - a választásokat követően az ellátórendszerek (részben átgondolatlan) reformjára hivatkozásul a közlekedési szolgáltatás ellátást is új alapokra kívánták helyezni. Ezt elsősorban drasztikus hálózat és szolgáltatásszüneteltetési szándékban, illetve az 1001/2004. sz. Kormányrendeletben foglalt (így a kísérlet) feladatok teljes leállításában jelentkezett. A VTSZ olyan új helyzet elé állt amelyre nem volt nem is lehetett kellően felkészülve ( az addigi támogató magatartásból egyik napról a másikra védekező magatartásba kényszerült). Az eredmény ismert, csak veszteséggel sikerült átmeneti levegővételhez jutni. A VTSZ eddigi működési tapasztalatai és a bekövetkezett környezeti változások arra kényszerítik, hogy jövőbeni célkitűzéseiben és működési rendjében lényeges változtatásokat eszközöljön. Ezek lényegében: stratégiai, szervezési és szervezeti irányváltásban nyilvánulnak meg. VTSZ stratégiai irányváltás A stratégiai irányváltás egyrészt a VTSZ célkitűzéseinek elvi megközelítésében, másrészt annak gyakorlati megvalósításában következik be. Elvi: nem csak vasútban gondolkodni, nem kérdés sem a közlekedési közellátáshoz kapcsolódó tulajdon, sem az eszközrendszer, lojalitás és közmegegyezésre való törekvés Gyakorlati; (attraktivitás): szervezettség és mozgósítás, kommunikáció és képviselet, külkapcsolatok, lobby A VTSZ nem vasút és mellékvonal, - közlekedéspárti. Nem kérdés sem a közlekedési közellátáshoz kapcsolódó tulajdonjog, sem az eszközrendszer, és politikailag semleges. A közlekedéssel szembeni fő elvárás hogy elősegítse a munka, tudás és kultúra alapú közösségszerveződések kialakulását és működését, ezért a fő kérdés: 4

mit nyújt, mikor szolgáltat, milyen áron szolgáltat (ár alatt nem a tarifa értendő) Ezeknek a működési és finanszírozási módjára fog kidolgozni alternatívákat a VTSZ. Lojalitás tekintetében kiindulási alap, hogy a közlekedés az egyetlen olyan terület ahol valamennyi parlamenti pártnak restanciája maradt. Vasút tekintetében kiindulási alap, hogy a mellék és szárnyvonali kérdés elsősorban belső vasútvállalati és közlekedésminisztériumi műszaki és üzemtechnológiai kérdés. A VTSZ településekből és azok lakóiból áll, a lakosságot, mint az európai unió tagjait azonos jogok és kötelezettségek illetik meg, és ez igaz a közlekedési szolgáltatásokkal összefüggésben is. VTSZ szervezési és szervezeti irányváltás Szervezési, szervezeti tevékenységében a VTSZ három területen hajt végre irányváltást: belső szervezeti struktúra továbbfejlesztése, külkapcsolatok átalakítása, kommunikációs és információs területen E három terület változásai a gyakorlatban az alábbi célirányos tevékenységekben jelenítődnek meg a gyakorlatban: belső struktúraváltás projekt teamok kialakítása (programkészítés), tagtoborzás (aktív inaktív tagok kérdése), közlekedésszolgáltatókkal a kapcsolatok új alapokra helyezése és bővítése, szövetségek, egyesülések, más szervezetek kapcsolati alternatívái, együttműködő civil szervezetek csoportosítása, hasznosítása képviseleti rendszer kiépítése és működtetése, lobby alternatívák felkutatása és kihasználása, kommunikációs csatornák és belső információs rendszer kiépítése, működtetése Az egyes részelemekre történő feladat kidolgozását az érintett célterület lehető legmélyebb feltérképezése, megismerése előzi meg. A továbblépés alternatíváit az alábbi rendezőelvek határozzák meg: 1. Szervezetek, szerveződések esetében: van- e azonos cél, célterület, lehet- e azonos cél, célterület, működésben, környezeti tényezőkben vannak, lehetnek e azonossági jegyek, szolgálhatják e valamilyen formában esetileg vagy folyamatosan a VTSZ célkitűzéseinek megvalósítását, vagy elősegíthetik e fenntartását, működését 2. Intézmények, intézményrendszerek és termékeik : elősegíthetik e vagy felhasználhatók - e a VTSZ és tagjai ismeretének bővítését/ére, 5

képesek, alkalmasak e a VTSZ kommunikációs igényeinek teljesítésére, elősegítik e a tevékenység széleskörű társadalmi megismertetését A szervezeti struktúraváltás célja, hogy a VTSZ egy olyan szerveződéssé váljon, amely képes és alkalmas önálló műhelymunkák keretében - a gyakorlatban is működőképessé tehető - olyan programok kidolgozására amely: integráló képesség, társadalmi bázisnövekedése következtében alkalmassá teszi a VTSZ-t egy hatékony érdekképviselet és érdekérvényesítés megalapozására, a VTSZ-t olyan helyzetbe hozza, hogy irányt és példát tudjon mutatni a társadalmi megújulást elősegítő különböző társadalmi rétegek és csoportok együttműködését feltételező cselekvőképesség megteremtésében. A stratégiai irányváltást és szervezeti, szerveződési struktúraváltást célzó és az ezekkel összefüggésben megoldandó feladatokat tematikusan és részleteiben a mellékletek tartalmazzák. 6

M E L L É K L E T E K 7

1. sz. melléklet: VTSZ szervezési és szervezeti irányváltásával kapcsolatosan megoldandó feladatok 2008-ban A szervezési és szervezeti irányváltás összefüggései 1. Belső munkamegosztás és képviselet átalakítása 2. Szövetség és együttműködés, külső kapcsolati rendszer átalakítása 3. kommunikáció és információs rendszer átalakítása Belső munkamegosztás és képviselet átalakítása, a VTSZ munka és területi alapú átszervezése A VTSZ 2007.évi beszámoló taggyűlésén az elmúlt évek, valamint a közlekedés területén 2006-2008 közötti időszakban keletkezett változások hatásainak elemzése során szerzett tapasztalatok okán döntés született olyan tagozatok kialakítására, amelyek képesek kidolgozni az eddigi kormányzati alternatívákkal szemben állítható az egyes helyi igényeknek és lehetőségeknek inkább megfelelő megoldási javaslatokat. Elvégezve a szervezés-előkészítéssel járó elemző munkákat, kiderült, hogy: van még lehetőség és kapacitás újabb célirányos munkára kialakítható tagozat megszervezésére, van jó néhány település, amely a konkrét feladatok megoldására alkalmas szakmai kapacitással rendelkezik, a kisebb települések viszont rendelkeznek a szükséges hely és igény valamint lehetőségek ismereteivel. Az eddigi ismeretek és alternatívák alapján a munka alapú megosztási javaslat elkészült, a döntésre jogosult fórumokon történő megvitatás és az érintettekkel történő egyeztetést követően 2009 elején az érdemi munka is elkezdődhet minden érintett tagozat vonatkozásában. Az egyes tagozatok részletes munkaprogramjának elkészítése folyamatban van, előreláthatólag a VTSZ taggyűlést megelőzően kiosztható állapotban lesz. A VTSZ érdekérvényesítő képességét akkor tudja kellő hatékonysággal kifejteni, ha lehetőségeihez mérten aktívan részt vesz, vagy képviselteti magát minden olyan rendezvényen, megbeszélésen, társadalmi és döntés-előkészítő vagy döntéshozó fórumon, ahol célkitűzéseivel összefüggő ügyek vannak napirenden úgy országos, mint lokális szinten. Tekintettel arra, hogy ez jelenleg több ponton is nehézségbe ütközik: a VTSZ tagságot csak települések alkotják, azok képviseletét csak polgármesterek látják el, a VTSZ országos szervezet, 8

eltérően a többi önkormányzati szövetségektől, csak szűk vezetői körrel rendelkezik, célszerű lenne, ha - alapszabályában is rögzített feltételekkel egy új területi elvű képviseleti rendszer kerülne kialakításra. Az idevonatkozó javaslatok elkészültek, végrehajtásukhoz három feladat kötődik, um.: döntéshozatali mechanizmus, egyeztetés az érintett tagokkal, alapszabály módosítás. Eldöntendő kérdés hogy a képviseleti rendszer kialakítása, megosztása érintse-e vagy sem a jelenlegi vezetési struktúrát (lásd szervezeti séma javaslat). Az elmúlt időszak történései alapján lehet, hogy részben törvényszerű folyamatként a VTSZ tagság folyamatos csökkenése következett be. Fontosnak tartjuk az ezzel kapcsolatos elemző munka elvégzését, illetve az ismeretek birtokában intézkedéseket kell tennünk a folyamat leállítása, ha ez lehetséges megfordításának irányába. Megfontolandó kérdés, hogy az 500 főnél kisebb települések esetében a tagdíjmentesség ésszerű lépésnek számít-e, továbbá hogy milyen lépések tehetők a nem település jellegű tagsági (magánszemély, civil és egyéb szervezetek) bővítése érdekében. Szövetség és együttműködés, belső kapcsolati rendszer átalakítása A VTSZ céljainak elérése és feladatainak megoldása érdekében együttműködési megállapodási ajánlatokat tesz mindazon önkormányzati szövetségek és egyéb civil szerveződések számára, amelyeknek programjaiban egyező elemeket talál. Az együttműködési ajánlat lehet; időtávú, feladatorientált, eseti jellegű. Együttműködési megállapodásra figyelem bevehető önkormányzati társulások: Baloldali Önkormányzatok Közössége, Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége, Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Megyei Jogú Városok Szövetsége Civil szerveződések: Magyar Közlekedési Klub, 9

Corvinus Egyetem, Baross Gábor Társaság, Középső - Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség, Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás A továbbiakban a VTSZ keresi az együttműködés formai és tartalmi elemeit a közlekedési közszolgáltató vállalatokkal is. Az egyes tagozatok szakmai háttérmunkájának biztosítása érdekében kifejezetten közlekedésszolgáltatási feladatok ellátását elősegítő programok és alternatívák közös kidolgozására/alkalmazására vonatkozólag teszünk együttműködési javaslatot a regionális közlekedésszervező irodák és az egyes határmenti térségekben tevékenykedő civil szervezetek részére. Fontosnak tartjuk, hogy az egyes munkacsoportok és képviseletellátók számára kellő és elegendő ismeretek álljanak rendelkezésre az egyes külországi (főleg EU tag) gyakorlatokról és tapasztalatokról, ezért fel kívánjuk használni az egyes VSZT tagtelepülések meglévő település település közötti kapcsolatait is. Ismeretbővítés, információcsere, tapasztalatcsere célját szolgáló megállapodási javaslatokat teszünk mindazon kutatóintézetek, kutatással is foglalkozó egyetemek irányába, amelyek a VTSZ célkitűzéseinek megvalósítását, tagjai ismereteinek bővítését megítélésünk szerint elősegítik. Kommunikációs és információs rendszer átalakítása A VTSZ eddigi működésének egyik legnagyobb problémáját a szervezet belső információs rendszerének elégtelensége jelenti. Ugyanekkor megállapítható, hogy a szervezet illetve munkájának ismertségét a hiányzó kommunikációs kapcsolatok, illetve azok ad-hoc jellege erősen behatárolja. Mindezekből következőleg a lehető legrövidebb időn belül a jelen stratégiai irányelvek elfogadásától függetlenül- az információs rendszer kiépítését meg kell oldani. Az információs rendszer kialakítását a VTSZ önálló honlapjának kialakítása keretében kell megoldani. E honlapnak olyan belső és külső portálból kell felépülnie, amely biztosítja: a VTSZ tagság önálló levelező rendszerének kialakítását, a szervezet publikus és nem publikus anyagainak elkülönített kezelését és tárolását, a szervezet tevékenységének, rendezvényeinek, munkáságának minél szélesebb körben történő megismertetését, a szervezet tevékenységével kapcsolatos tagsági és külső látogatók elkülönített észrevételeinek, javaslatainak, kritikáinak fogadását, az azokra adható reflektálások lehetőségét. A szervezeti és stratégiai irányváltásával párhuzamosan médiaforrásokat kell találnunk a VTSZ - ről szóló, illetve a VTSZ által publikálandó információk ismertek minél szélesebb körű megismertetésére. Vizsgálandó egy esetleges saját újság megjelentetésének lehetőségeit és alternatíváit is. 10

1a. sz. melléklet: A VTSZ új szervezeti struktúrája Szervezeti séma Elnök munkaszervezet Elnökség TERÜLETI KÉPVISELET D. ALF. D.Dt É.Alf. É.Mo. K.Dt. K.Mo. Ny.Dt. Bács Somogy Szab.Szm. Borsod Kom.-E Pest Győr-S. Békés Tolna Hajdu Nógrád Veszpr. Vas Csongrád Baranya Jász-Nk Heves Fejér Zala TAGOZATOK Eurórég. KT Térs.Vid. El.v.T. K.v.és Tu.T. Kt.Kh.T.

VTSZ tagság megoszlása regionális és megyei bontásban VTSZ Területi képviseletek Dél-Alföldi régió Mezőhegyes Bács kiskun megye Kiskunhalas Békés megye Vésztő Csongrád megye Szentes Dél-Dunántúli régió Dombóvár Somogy megye Barcs Tolna megye Bátaszék Baranya megye Szigetvár Észak-Alföldi régió Mátészalka Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Záhony Hajdú-Bihar megye Püspökladány Jász-Nagykun-Szolnok megye Jászberény Észak-Magyarországi régió Hatvan Borsod-Abaúj-Zemplén megye Abaújkér Nógrád megye Őrhalom Heves megye Füzesabony Közép Dunántúli régió Dunaújváros Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Tapolca Fejér megye Pusztaszabolcs Közép-Magyarországi régió Cegléd Pest megye Gyömrő Nyugat-Dunántúli régió Győr Győr-Sopron megye Mosonmagyaróvár Vas megye Szombathely Zala megye Murakeresztúr

VTSZ települések jellegük és lakosságuk szerint regionális és megyei bontásban Dél-Alföldi régió Megye Bács-Kiskun Békés Csongrád összetelepülés (db) összes lakos (fő) fő fő fő Megyei jogú város Város Kiskunhalas 29318 Battonya 6360 Csongrád 17983 Kunszentmiklós 8883 Dévaványa 8459 Szentes 29785 Szabadszállás 6447 Gyomaendrőd 14928 Mezőhegyes 5736 Mezőkovácsháza 6598 Sarkad 10822 Szeghalom 9688 Vésztő 7328 Tótkomlós 6336 3 város 44648 9 város 76255 2 város 47768 14 város 168671 fő Nagyközség Medgyesegyháza 3905 Csanádpalota 3202 Csabacsűd 1926 2 nagyközség 5831 1 nagyközség 3202 3 nagyközség 9033 fő Község Csengőd 2216 Csárdaszállás 498 Apátfalva 3162 Kelebia 2865 Körösnagyharsány 624 Magyarcsanád 1572 Körösújfalu 659 Mártély 1918 Kötegyán 1492 Nagyér 581 Magyarbánhegyes 2559 Nagylak 551 Méhkerék 2212 Nagytőke 475 Okány 2278 Pitvaros 1417 Sarkadkeresztúr 1687 2 község 5081 8 község 12029 7 község 9676 17 község 26786 Összesen 5 település 49729 19 település 114115 10 település 60646 34 település 204490

VTSZ települések jellegük és lakosságuk szerint regionális és megyei bontásban Dél-Dunántúli régió Megye Somogy Tolna Baranya összetelepülés (db) összes lakos (fő) fő fő fő Megyei jogú város Város Balatonföldvár 2077 Bátaszék 6702 Szentlőrinc 7940 Barcs 11930 Dombóvár 20272 Sellye 2941 Csurgó 6000 Szigetvár 11103 3 város 20007 2 város 26974 3 város 21984 8 város 68865 fő Nagyközség Község Balatonberény 1224 Keszőhidegkút 229 Bükkösd 1250 Balatonfenyves 1865 Szárazd 244 Cserdi 369 Balatonszemes 1579 Balatonszentgyörgy 1664 Szántód 368 Kastélyosdombó 319 6 község 7019 2 község 473 2 község 1619 10 község 9111 fő Összesen 9 település 27026 4 település 27447 5 település 23603 18 település 77976 fő

VTSZ települések jellegük és lakosságuk szerint regionális és megyei bontásban Észak - Alföld régió Megye Szabolcs - Szatmár Hajdu - Bihar Jásznagykun - Szolnok összetelepülés (db) összes lakos (fő) fő fő fő Megyei jogú város Szolnok 75474 Város Csenger 5001 Létavértes 7218 Jászberény 27386 Mátészalka 17712 Püspökladány 22783 Karcag 21439 Nagyecsed 6526 Kenderes 5123 Záhony 4443 Kunhegyes 8178 Kunszentmárton 9114 Újszász 6736 4 város 33612 2 város 30001 7 város 153450 13 város 217063 fő Nagyközség Gávavencsellő 3798 Hosszúpályi 5840 Jászkisér 5580 Ajak 3840 Pocsaj 2680 Kunmadaras 5641 Nyírábrány 3980 2 nagyközség 7638 3 nagyközség 12500 2 nagyközség 11221 7 nagyközség 31359 Község Balsa 857 Biharnagybajom 2884 Szajol 3944 Tiborszállás 1005 Hajdúbagos 2049 Tiszabura 2252 Újkenéz 1042 Konyár 2179 Mikepércs 2927 Monostorpályi 2227 Nagykereki 1320 Sáránd 2074 3 község 2904 7 község 13790 2 község 6196 12 község 22890 Összesen 10 település 44224 12 település 56291 11 település 170867 22 település 271382 fő

VTSZ települések jellegük és lakosságuk szerint regionális és megyei bontásban Észak - Magyarországi régió Megye Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád Heves összetelepülés (db) összes lakos (fő) fő fő fő Megyei jogú város Város Hatvan 21314 Füzesabony 8185 város város 2 város 29499 2 város 29499 fő Nagyközség Kál 3720 nagyközség nagyközség 1 nagyközség 3720 1 nagyközség 3720 fő Község Abaújkér 689 Őrhalom 1105 Adács 2865 Csobád 694 Apc 2697 Egerfarmos 760 Maklár 2465 Szilvásvárad 1784 2 község 1383 1 község 1105 5 község 10571 8 község 13059 fő Összesen 2 település 1383 1 település 1105 8 település 43790 11 település 46278 fő

VTSZ települések jellegük és lakosságuk szerint regionális és megyei bontásban Közép-Dunántúli régió Megye Komárom - Esztergom Veszprém Fejér összetelepülés (db) összes lakos (fő) fő fő fő Megyei jogú város Dunaújváros 50084 Város Balatonalmádi 8786 Pusztaszabolcs 6489 Pápa 33080 Sárbogárd 4899 Tapolca 16732 város 3 város 58598 3 város 61472 6 város 120070 fő Nagyközség Révfülöp 8253 Lepsény 3226 nagyközség 1 nagyközség 8253 1 nagyközség 3226 2 nagyközség 11479 fő Község Ábrahámhegy 474 Csopak 1605 község 2 község 2079 község 2 község 2079 fő Összesen település 6 település 68930 4 település 64698 10 település 133628 fő

VTSZ települések jellegük és lakosságuk szerint regionális és megyei bontásban Közép Magyarországi régió Megye Pest Budapest összetelepülés (db) összes lakos (fő) fő fő fő Megyei jogú város Város Cegléd 38476 Dunavarsány 6674 Gyömrő 14159 Nagykáta 13104 Nagymaros 4625 Szob 2954 Tura 9737 7 város 89729 város város 7 város 89729fő Nagyközség Község Bag 3940 Farmos 3672 Galgamácsa 1485 Kismaros 1870 Tápiógyörgye 3790 Verőce 3261 Zebegény 1229 7 község 15697 község község 7 község 15697 fő Összesen 14 település 105426 település település 14 település 105426 fő

VTSZ települések jellegük és lakosságuk szerint regionális és megyei bontásban Nyugat- Dunántúli régió Megye Győr - Sopron Vas Zala összetelepülés (db) összes lakos (fő) fő fő fő Megyei jogú város Győr 128265 Szombathely 71534 Város Mosonmagyaróvár 31490 Celldömölk 11257 Nagyközség 2 város 159755 2város 82791 város 4város 242546 fő Község Bakonyszentlászló 1822 Boba 831 Murakeresztúr 1975 Bezenye 449 Rédics 999 Zalaszentiván 394 2 község 2271 1 község 831 3 község 3368 6 község 6470 fő Összesen 4 település 162026 3 település 83622 3 település 3368 10 település 249016 fő

VTSZ tagság munkaszervezeti bontása Eurorégiós Közlekedési Tagozat 1 Battonya 2 Csenger 3 Fényeslitke 4 Kelebia 5 Körösnagyharsány 6 Kötegyán 7 Létavértes 8 Murakeresztúr 9 Nagykereki 10 Nagylak 11 Nyírábrány 12 Őrhalom 13 Szob 14 Szombathely 15 Tiborszállás 16 Záhony 17 Zákány 18 Kétegyháza

Térségi és Vidéki Elővárosi tagozat Térségi Vidéki elővárosi 1 Bakonyszentlászló Győr Bezenye 2 Biharnagybajom Mosonmagyaróvár 3 Csabacsűd Kiskunhalas Csengőd 4 Csongrád Soltvadkert 5 Dévaványa Szombathely Celldömölk 6 Gádoros Boba 7 Galgamácsa Hatvan Adács 8 Hosszúpályi Apc 9 Kenderes Tura Vámosgyörk 10 Konyár Cegléd Dunavarsány 11 Körösújfalu (Budapest) Farmos 12 Kunhegyes Gyömrő 13 Kunmadaras Kunszentmiklós 14 Kunszentmárton Nagykáta 15 Magyarbánhegyes Bag 16 Magyarcsanád Pusztaszabolcs 17 Mártély Tápiószecső 18 Medgyesegyháza Verőce 19 Méhkerék Dunaújváros 20 Mezőkovácsháza Dunavarsány 21 Mikepércs Dombóvár Bükkösd 22 Monostorpályi Cserdi 23 Nagyecsed Csurgó 24 Nagyér Keszőhidegkút-Gy 25 Nagytőke Sárbogárd 26 Okány Szárazd 27 Pápa Bátaszék 21

28 Pitvaros Szolnok Gyomaendrőd 29 Pocsaj Szajol 30 Sáránd Tápiógyörgye 31 Sarkad Újszász 32 Sarkadkeresztúr Jászkisér 33 Selyp Karcag 34 Szeghalom Füzesabony Egerfarmos 35 Szentes Maklár 36 Szentlőrinc 37 Szigetvár 38 Tiszaszentimre 39 Tótkomlós 40 Vésztő 41 Zalalövő 42 Barcs 43 Mátészalka 22

Kisvasúti és Turisztikai Tagozat érintett kisvasutak 1 Balsa 118-119sz. Nyírvidéki Kisvasút 2 Dombrád 3 Gávavencsellő 4 Rédics 305.sz. Csömödér - Páka 5 Szilvásvárad 323.sz. Szalajkavölgy - Fátyolvízesés 6 Zebegény 317.sz. Kismaros Királyrét 7 Kismaros 318.sz. Nagyírtás - Nagybörzsöny 8 Nagymaros 9 Balatonfenyves 37,38,39.sz. Balatonfenyvesi kisvasút 10 Balatonalmádi 11 Balatonberény 12 Balatonföldvár 13 Balatonszemes 14 Balatonszentgyörgy 15 Ábrahámhegy 16 Csopak 17 Lepsény 18 Révfülöp 19 Szántód 20 Tapolca 23

Kistelepülések közlekedési rendszeréhez kapcsolható közhasznú tevékenység megvalósítását segítő tagozat 1 Abaújkér 2 Csobád 3 Egerfarmos 4 Nagyér 5 Bezenye 6 Nagytőke 7 Újkenéz 8 Zalaszentiván 9 Csárdaszállás 10 Iklad 24

1b. melléklet: A VTSZ kapcsolati rendszere Együttműködési kapcsolatok Települési önkormányzatok összefogásának megalapozása Elhatározásunkat azon felismerés vezette, hogy 10 milliónyi magánügyre vagy 3200 kis egyedi közösségi ügyre, mint társadalmi berendezkedésre, - a kaparj kurta elvre építve - lehetetlenség köztársaságot, társadalmat építeni. Az önkormányzatok nem csak őrzői, de alakítói és jó gazdái is akarnak lenni a magyar vidéknek. Cél: a különböző érdekek mentén együttműködő önkormányzati egyesülések összefogása az alábbi kölcsönös érdekeltségek érvényesítésére, megvalósítására; 1. Kölcsönös érdekérvényesítés jogalkotásban, vidékfejlesztésben, közellátási rendszerek kiépítésében és működtetésében 2. Fejlesztési és munkahely teremtési kapcsolatok és összefogás 3. Tagok szakmai és informális felkészítése ismeretek, tájékoztatók, konferenciák és vitafórumok, állásfoglalások kialakítása, egyeztetése 4. Lakossági együttműködés erősítése közellátási szövetségek erősítése idegenforgalmi és kulturális rendezvények, térségek nemzeti kultúrája és kincsei (feltárás, feldolgozás, megismertetés), sportkapcsolatok kiszélesítése 25

VTSZ települések nemzetközi kapcsolatai Település Testvér település neve, állama Kapcsolat Létrejöttének időpontja A Kapcsolat jellemző területei, formái Kapcsolattartásért felelős működő Csabacsűd Lemhény Románia igen 1997.08.19 gazdasági, tudományos, kulturális, ifjúsági, sport, idegenforgalmi Frankó János polghivcsud@szarvasnet.hu Nagymaros Kisgejőc Ukrajna igen testvérvárosi szerződések kötése folyamatban, jelenleg írásos együttműködési megállapodás nincsen kulturális, szociális (zeneiskolai diákok táboroztatása) Nagy Eszter nagy.eszter@nagymaros.hu Rédics Dobronok, Göntérháza Hosszúfalu,Radamos Szlovénia igen 1998-2004 kulturális,eu-s önkormányzatiság, közigazgatás területén a tapasztalatok kicserélése, együttműködés a mindenkori törvényi keretek között, a két térség közötti gazdasági kapcsolatok kiépítésére való törekvés, a civil szervezetek közötti kapcsolat építsé és fenntartás támogatása korjegyzoseg@redics.t-online.hu] Nagykáta Alfonsine, Olaszország igen 1962 Kulturális titkarsag@nagykata.hu Kismaros Wallhausen Németország igen 2004 konferenciák, megbeszélések, tapasztalatcsere Lovász György Zetelaka Románia igen 2001 konferenciák, megbeszélések, tapasztalatcsere titkarsag@kismaros.hu Ábrahámhegy Dobruska Csehország igen 2001 kultúrális, művészeti, idegenforgalmi kapcsolatok kiépítése hivatal@abrahamhegy.hu Vésztő Igazfalva Vargyas Románia igen 1991 kulturális, sport idegenforgalmi, oktatás Gonda Judit polghiv@veszto.hu Sáránd Értarcsa Románia igen 2008 Kulturális polgarmestersarand@t-online.hu Bátaszék Besigheim Németország igen 1992 Kultúra, oktatás, sport, települések vezetői közti jó kapcsolat, Tenczlinger Tímea Gyergyóditró Románia 1996 tűzoltókkal való kapcsolat hivatal@bataszekph.hu Nagysalló Szlovákia 1997 Szob Chlaba Szlovákia igen 2000 Kulturális,művészeti,oktatási szobaljegyzo@invitel.hu egészségügyi, szociáális, idegenforgalom-turizmus fellendítése. Lacko Lengyelország 2005 Önkormányzati, kulturális, gazdasági, turisztikai,sport? Székelykeve Szerbia igen 2006 Rendezvények Székelykeresztúr Románia 1998 Blumberg Németország 2005 Pápa boros.katalin@papa.hu Medgyesegyháza Siria Románia igen kulturális dekanyberni@medgyesegyhaza.hu Guta Szlovákia Balatonfenyves Zetelaka Románia igen 1996 Önkormányzati, kulturális, oktatási balatonfenyves@enternet.hu Sulmierzyce, Zduny Lengyelország 2006 Konyár Sanislau (Szaniszló) Románia igen 2007 kulturális, képviselőtestületi együttműködés polgarmester@konyarph.tonline.hu Silvi Marina Olaszország 2001 Tótkomlós Zvolen - Zólyom Szlovákia igen 1995 Kulturális, gazdasági, civil, oktatási polgarmester@totkomlos.hu

Galanta - Galánta 1999 Jolsva - Jelšava 2005 Brectu - Bereck Románia 1995 Nadlac - Nagylak 1997 Neunkirchen am Brand Németország 2000 Révfülöp Sodankyla Finnország igen 2008 elsősorban a helyi egyesületek között, muszak@revfulop.hu cserelátogatások Sárbogárd Bene Ukrajna igen 2005 Oktatás, ifjúság, nevelés, sport, kultúra, művészet, szervezes@sarbogard.hu idegenforgalom Mátészalka Munkács Ukrajna igen 1978 kulturális, gazdasági, sport, turisztika, hagyományépítés Jeney Ferenc intiroda@mateszalka.hu Nagykároly Románia 1990 Zevenaar Hollandia 1990 Vittoria Szicilia 1996 Homonna Szlovákia 2004 Oberkochen Németország 2004 Pocsaj Budureasa Románia igen 1992 Kulturális, sport pocsajph@t-online.hu Dévaványa Székelykeresztúr Románia igen 1994 kulturális, gazdasági jegyzo@devavanya.hu Szárazd Perbete /Pribeta/ Szlovákia igen 2005 kulturális, szakmai szarazd@polghiv.tolnamegye.hu Nagylak Nadlac Románia igen 1997 kulturális polgnagylak@invitel.hu Sarkadkeresztúr Cséfa, Vedresábrány Románia igen 1997,2005 kulturális, gazdasági, sport sarkerph@bekes.datanet.hu Ajak Mikola Románia igen 2003 kulturális, gazdasági, önkormányzati Nagydobrony Ukrajna igen 2003 Csenger Kovászna Románia igen 1996 kulturális, gazdasági, önkormányzati, közművelődés, turisztika Negresti -Oas 1997 Tasnád 1998 Tiborszállás Bövely Románia igen 2003 kulturális Záhony Csap Ukrajna igen 1992 határmenti együttműködés Tiszacsernyő Szlovákia igen 1992 Nagyecsed Bövely Románia igen 2001 turisztikai, gazdasági, kulturális

1c. melléklet Együttműködési szerződéskötési minták Együttműködési Megállapodás amely a mai napon létrejött egyrészt a Vasutas Települések Szövetsége (továbbiakban VTSZ), másrészt a Baloldali Önkormányzatok Közössége (továbbiakban BÖK) között az alábbi meggondolásokból és tartalommal: Preambulum Egyes megfogalmazások szerint a nemzetgazdasági bevételek meghatározó hányada Budapest és agglomerációjában képződik (hozzávetőleg területileg az ország alig ¼-e és kis jóindulattal a lakosság 30 %-a). Ha ez igaz, akkor igen csak jól reprezentálja a mai magyar vidéki állapotokat is. A vidéki országrészek felzárkóztatására számos vidékfejlesztési program került kidolgozásra. Valamennyivel szemben elvárás, hogy be kell mutatnia a térség jellemzőit (erősségek, problémák, lehetőségek stb.) és a terv kapcsolódását az adott térséghez, annak szükségességét és relevanciáját, különös tekintettel a társadalmi és gazdasági életképességre és fenntarthatóságra (beleértve a környezeti szempontú fenntarthatóságot is). Ezek a tervek többségükben az elvi megfogalmazás szintjén rendelkezésre állnak, tartalommal való feltöltésük azonban igen hiányosak. A fentiekből, illetve az elmúlt évek tapasztalataiból az a következtetés vonható le, hogy a vidéki felemelkedésre csak akkor van esély, ha annak a megoldását az ott élő emberek veszik kezükbe, beleértve saját sorsuk irányítását is. Ahhoz hogy erre képesek legyenek, meg kell szervezniük önmagukat mindenféle hovatartozástól függetlenül, saját maguknak kell programokat, terveket alkotniuk. A terveknek, innovatívnak valamint újszerűnek kell lenniük. A hagyományosan egymástól elkülönülten működő gazdasági ágak összekapcsolásával; újszerű szervezeti forma létrehozásával - melynek célja a helyi emberek saját térségük fejlesztési folyamataiba történő bekapcsolása a végrehajtás szintjén szükséges őket kialakítani. A VTSZ és a BÖK mint szervezetek célkitűzéseik összevetéséből arra a megállapításra jutottak, hogy középtávon az alábbi négy területen lehetséges és szükséges az együttműködésüket szorosabbá tenniük: esélyegyenlőségi feltételek megteremtése, vidékfejlesztés (infrastruktúra), a munkahelyteremtés háttérrendszerének javítása, élhető környezeti feltételek fenntartása. 29

Az együttműködési megállapodásban meghatározott feladatok megoldására közös munka és szakértői csoportok kerülnek kialakításra az alábbi rendező elvek mentén: egyenlőség: földrajzi és településszerkezeti lakhelytől függetlenül Magyarország valamennyi lakosát azonos jogosultságok illetik meg környezetük és életfeltételeik kialakítása során, kölcsönösség: - kölcsönös érdekeltségek tiszteletben tartása nélkül nincs közös cselekvés, - az urbanizáció, mint folyamat tényszerűen jelen van, éppen ezért vidékfejlesztési programok kidolgozásánál csak olyan megoldások támogathatóak, amelyek kezelni (legalább csillapítani képesek e folyamat káros következményeit), nyitottság: az élhető környezeti feltételek kialakítása szükségszerűség és nem küldetés, ezért az független mindenfajta ideológiai és egyéb értékrendi elkötelezettségtől, etnikai és nemzeti hovatartozástól (közös ügy). Az eddig elkészült különböző programok áttanulmányozása során megállapítható, hogy a hagyományos projekt szervezeti formában történő programalkotások jelentős részében kimerültek a bonyolult szervezeti struktúrák kialakításában, illetve a nagy ívű és léptékű elvi megfogalmazások alkotásában, és kevés energia maradt az elképzelések gyakorlatilag megvalósítható kidolgozásra. Mindezek okán úgy gondoljuk nem az egyes programok kidolgozásához, inkább azok megvalósításához szükségeltetik a hagyományos projekt keretek kialakítása, azaz, egy másfajta munkamódszer bevezetésével új lendületet kell hogy kapjon a vidékfejlesztési programalkotó és megvalósító munka az alábbi célok elérése érdekében: 1. Horizontális partnerségen és alulról jövő kezdeményezéseken alapuló kísérleti jellegű integrált fejlesztési stratégiák létrehozása vidéki térségek fejlesztésére. 2. Az alulról jövő kezdeményezések felkarolása, a helyi lakosság aktivizálása, bevonása a fejlesztési folyamatokba a potenciálisan szerepet vállaló helyi csoportok együttműködésének erősítésével, az integrált alulról jövő fejlesztési és munkahelyteremtő kezdeményezések támogatása. 3. Kapcsolatteremtés, élő kapcsolatrendszer és együttműködés kialakítása a vidéki térségek között a megszerzett tudás és tapasztalatok közös hasznosítása céljából 4. Vidéki térségek közötti együttműködések fejlesztése országon belül és határokon túl, a vidéki térségekben projekt alapokon történő nemzetek közötti együttműködések segítése 5. A határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködések támogatása, 6. Az innováció előmozdítása, - a helyi partnerség erősítése. A programok megalkotói a kiválasztott helyi munkacsoportok, működésük alapja a partnerség, amelynek keretén belül az egyes partnerek között egyértelműen meghatározottak a jogkörök, feladatok és felelősségi körök. I. Közös munkacsoportok kialakítása A VTSZ és a BÖK közös programalkotó munkacsoportok kialakítását határozza el az alábbi alapelvek mentén: Az egyes munkacsoportokra vonatkozó általános kitételek, lehetőleg: 30

1. új közösségi részvételen alapuló szervezeti formában végezzék munkájukat, 2. kihasználatlan belső erőforrásokra építkezzenek 3. a térség egyediségét tükröző új terméket/szolgáltatást hozzanak létre, 4. új eljárásokat alkalmazzanak a térségi adottságok jobb kihasználására, 5. erőforrások kombinálását, újszerű összekapcsolását elősegítő programokat alkossanak, A helyi munkacsoportok között nem lehet átfedés sem szervezeti, sem személyi, sem területi/települési szinten. Egy település több munkacsoporthoz is delegálhat tagokat. A munkacsoportok által kidolgozott programokra vonatkozó általános kitételek: 1. A gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságot segítse elő. 2. Térségi szemlélet, térség-specifikusság kiemelten érvényesüljön. 3. Partnerség, együttműködés, kapcsolatok (ne csak egy érdekcsoportot szolgáljon). 4. Hűen tükrözze az alulról jövő kezdeményezést, helyi igények alapján történő tervezést és megvalósítást. 5. Modell jelleggel bírjon (más térségekbe is átültethető modellek). 6. Lehetőleg kisléptékű projektek legyenek (kettő, maximum tíz kistérség). 7. Zárófejezetében : Térjen ki a megvalósításához szükséges keretfeltételekre meglévő és hiányzó bontásban a feltételek biztosítására kötelezettek megjelölésével, Vizionálja a megvalósítás közvetlen és közvetett hatásait, következményeit Az egyes munkacsoportok működésének az általános kitételeken és alapelveken túl nincs meghatározott merev szabályzata. Van azonban néhány fontos, kötelezően követendő szabály, amelyet minden munkacsoport kialakításánál célszerű figyelembe venni: Az egyes munkacsoportok az érintett kistérségek összetételét kell, hogy reprezentálják. A munkacsoportot alkotó szereplőket az érintett kistérségeket alkotó települések valamilyen szervezeti formába tömörülő önkormányzatai kérik fel közreműködésre. A helyi gazdasági élet szereplőiként elismert vagy köztiszteletben álló (természetes) személy(ek) kerüljenek delegálásra. Az egyes munkacsoport működését veszélyezteti, ha bármely szektor vagy bármely érdek túlsúlyban van a többihez képest. A felépítésnek biztosítania kell a térség közösségei és gazdasági szerveződései érdekeinek megfelelő hatékony képviseletét. Az önkormányzatok technikai feltételeket biztosító szerepe meghatározó az egyes munkacsoportok működése szempontjából, ugyanakkor a lakossági informálás is az ő elsődleges feladatukat képezi Az egyes munkacsoportok első ülésén az alábbiakat érdemes megfontolni: - hogy milyen legyen a munkacsoport szerkezete, a működtetés módja, - hogyan zajlik majd a döntéshozás, vagyis kik lesznek a tagjai és a döntéshozók, (a felelősségi köröket világosan meg kell határozni), - az összejövetelek / ülések gyakorisága, 31

Valamennyi munkacsoport számára alapvető kihívás, hogy miként vonják be a helyi közösségeket a csoport munkájába. A megoldás technikáját az egyes csoportoknak az őket delegáló települési vezetéssel közösen célszerű kialakítani (bizonyos specialitások miatt a településen belül akár munkacsoportonként is eltérő lehet). Az egyes szakmai és társadalmi szervezetek viszonylag széles köre megtalálható az egyes régiókban. A programalkotó munkába ezek a szervezetek komoly szervezőmunkát képesek kifejteni megfelelő irányultság esetén. II. Kialakítandó munkacsoportok és működésük tematikája Ipari munkacsoportok Feldolgozóipari Építőipari Kézműipari Mezőgazdasági munkacsoportok Növény és állattenyésztési Feldolgozó ipari Falusi turizmus Természet és környezetvédelmi Szolgáltatási munkacsoportok Kereskedelmi Turisztikai és vendéglátó Lakossági szolgáltatói Közellátási munkacsoportok Közlekedési Oktatási és egészségügyi Közigazgatási Az egyes munkacsoportoknak heti rendszerességgel célszerű összeülniük. Javaslat az egyes összejövetelek állandó tematikájára: 1. Az első ülés alakuló ülés. Itt a szokásos belső munkaszervezési megbeszélésen túl nem ajánlatos komolyabb programalkotó tevékenységbe kezdeni. Ezt követően kell az egyes tagoknak összegyűjteniük saját területeiken, hogy milyen programok lehetnek esélyesek kidolgozásra és megvalósításra. 2. A második ülésen rendszerbe kell szedni a lehetséges alternatívákat és azokat sorrendbe kell rakni a kidolgozásuk időrendje szerint. Induláskor az első helyre azt a programot célszerű beállítani, ami a leggyorsabban megvalósítható (a siker egyfajta indikátor a 32

következőhöz). Ezen az ülésen célszerű megalkotni az első két-három kidolgozandó program munkatervét (vázát). 3. A harmadik ülésen meg kell kezdeni az első program tartalommal történő feltöltését, megbeszélni a hiányzó láncszemek pótlásának módszerét. 4. A negyedik ülésen össze kell állítani a program első nyers változatát, és megismertetni a kidolgozásban résztvevő de nem munkacsoport segítőkkel (egyfajta előszondázás-zsűrizés) 5. Az ötödik ülés az első munkaprogram végleges lezárásának ülése, egyben felkészülés a második munkaprogram kidolgozásának megkezdésére (3.4.5.pont megismétlése) Összességében meg van az esélye, hogy a munkacsoportok létrehozását követő kettő hónap elteltével 7-10 bevezethető programmegvalósítás vegye kezdetét. Ezt követően optimális esetben minden három hét elteltével rendelkezésre állnak elbírálandó programok. III. Munkacsoportok felügyelete, keretfeltételeik biztosítása A programalkotó munkacsoportok megszervezésére és működési keretfeltételeik biztosítására a VTSZ és a BÖK 2008. szeptember 15.-ig vegyes bizottságot hoz létre. E vegyes bizottság felelőssége, hogy: 1. alkotóképes munkacsoportokat hozzanak létre, 2. a csoportok munkavégzéséhez, a kidolgozott programok megvalósításához a feltételek biztosítva legyenek, 3. a megvalósítható programok projekté konvertálása Az egyes munkacsoportok kialakításánál az alábbi sorrendiséget célszerű követni: 1. Felelősök kijelölése az egyes munkacsoportok kialakítására 2. Munkacsoportok létrehozása 3. Az egyes csoportokon belül a munkavégzésre vonatkozó rendezőelvek kialakítása 4. Programok megalkotási feltételeinek biztosítása 5. Programok kidolgozása 6. Megvalósítható programok kivitelezési folyamatainak biztosítása 7. Kontroll visszacsatolás folyamatfigyelés A munkacsoportok által kidolgozott programok elbírálására a vegyes bizottságoknak bíráló bizottságokat kell létrehozniuk azokon a területeken, amelyek az esetleges program megvalósításban érintettek és érdekeltek. A bíráló bizottságoknak legalább 50%-át társadalmi vagy gazdasági partnereknek kell adniuk. Ez annyit jelent, hogy a közszféra (pl. települési önkormányzatok, megyei vagy regionális tanácsok, ügynökségek választott tagjai/képviselői) képviselői maximum 50%-ot tehetnek ki a döntéshozó testületben. Az elkészített és megvalósítási elbírálásra kerülő programoknak be kell mutatni, hogy rendelkezésre áll e egy jól felkészült, kompetens kapacitás is. Az egyes munkacsoportok által kidolgozott programajánlások végrehajtásra irányuló elbírálását követően projektmunka keretében valósítandók meg. A projekt tagjait és vezetőjét lehetőleg az elkészítésben nem munkacsoport tagként közreműködők köréből célszerű kiválasztani. Amennyiben a közreműködők körében a végrehajtáshoz szükséges erőforrások nem biztosíthatóak végső megoldásként pályáztatás is lehetséges. A bíráló bizottságnak az egyes programok projektként 33

történő javaslattételével egyidőben arra is javaslatot kell tennie, hogy a kivitelezés során mi legyen a felügyelet-ellátás módja és ki legyen a megbízottja a logikailag elvárható összeférhetetlenség figyelembevételével. Ha valamely munkacsoportok nem egyszeri feladatellátásra szerveződnek, a munkacsoport tagjai a megvalósítási projektekben csak tanácsadói, illetve a megvalósítás felügyeletét ellátó felelősével egyfajta kontroll szerepet tölthet be. (Az egyes munkacsoportok fenntartása és működtetése mindaddig célszerű, amíg az új programalkotás esélye fenn áll). IV. Várható eredmények vidéki élet és munkalehetőségek javulnak, a vidéki jólét növekszik, életképes vidéki közösségek alakulnak, az együttműködési képesség és szervezettség, a helyi szintű közösségi részvétel és szervezettség javul a vidék fejlesztése érdekében új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtődnek, helyi termékek kerülnek kifejlesztésre és versenyképességük is növekszenek, olyan új vagy magasabb színvonalú szolgáltatások kifejlesztése, bevezetése, amelyek jobban igazodnak a helyi lakosság igényeihez, Kialakul az alulról jövő kezdeményezések kezelésének rendszere. Kialakul a vidéki térségek egymás közötti hazai és más EU tagállamok vidéki térségei közötti együttműködés, az elért eredmények, tapasztalatok és tudás átadásának gyakorlata. Összességében a program keretében támogatott intézkedések hatékonysága javul, ha azt decentralizáltan, a helyi erőkre támaszkodva tervezik és hajtják végre Helység.dátum aláírók 34

Együttműködési Megállapodás Amely a mai napon létrejött egyrészt a Vasutas Települések Szövetsége (továbbiakban VTSZ), másrészt a Magyar Közlekedési Klub (továbbiakban MKK) között a jelen megállapodásban foglalt célkitűzések megvalósításának közös elősegítése céljából. Jelen együttműködési megállapodás kettő fontos tényező egybeesése okán kerül megkötésre: A Vasutas Települések Szövetsége és a Magyar Közlekedési Klub közel azonos időszakban, számos vonatkozásban azonos célkitűzések mentén alakult ki. Az elmúlt években folyamatosan és eredményesen egyeztettek és működtek együtt közlekedési kérdésekben. E kérdéskörben céljaik és elvi elgondolásaik teljesen azonosak. A hazai közlekedéspolitika különböző irányzatok váltogatását követően az uniós irányelveknek, elvárásoknak megfelelő közösségi közlekedési rendszer kialakításának irányába mozdul el 2008 végétől. Összességében a VTSZ és az MKK mint szervezetek célkitűzéseik és eddigi közös tevékenységük - értékelésük összevetéséből arra a megállapításra jutottak, hogy középtávon, az alábbi területeken lehetséges és szükséges együttműködésüket szorosabbá tenniük: Lobbyzás a hazai közlekedésnek a közösségi közlekedési rendszerekhez történő igazítása céljából, Környezetvédelem, Közlekedési fórumok megszervezése, Közös álláspontok kialakítása, Szakmai tanácsadás és közreműködés, Közös pályázatok. Az együttműködés technikai lebonyolításának céljából: A két fél kijelölt képviselőiken keresztül folyamatosan kapcsolatot tart fenn, 2008. szeptember 15.-ig részletes éves közös munkaprogramot dolgoz ki, Vezetői részére a kapcsolattartók félévente közös értékelő jelentést készítenek, Megállapodó felek éves beszámolóikban az együttműködés értékelését beépítik, Egymás munkájának segítése érdekében kölcsönösen adat és információs szolgáltatásokat nyújtanak. A jelen megállapodásban foglaltak gyakorlati megvalósítására a felek közös munkabizottságot alakítanak. E munkabizottság feladata az éves együttműködési programok megalkotása is. Az együttműködési programokat a megállapodó felek vezetőségi testületeinek kell jóváhagyniuk. Budapest. 2008. augusztus A Vasutas Települések Szövetségének nevében Csanádi István elnök A Magyar Közlekedési Klub nevében Mészáros Péter elnök 35

2.sz. melléklet: VTSZ módosított alapszabálya 36