A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás
Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése, az ökológiai szolgáltatások fenntartása; a klímaváltozás hatásainak kezelése; kiegyensúlyozott fejlıdés a társadalmi, gazdasági, természeti kritériumok azonos mértékő figyelembe vételével;
Stratégiai célok Környezeti állapot védelme Természetvédelem Vízgazdálkodás Klímaváltozás Fenntartható gazdaságfejlesztés Duna menti együttmőködés
Természeti értékek Védett természeti területek és Natura 2000 területek megırzése, fenntartása, a természet önszabályozó mőködéséhez közelítı állapotok kialakítása; Ellenható tényezık gazdaságfejlesztés, hajóút fejlesztése Segítı tényezık: a Duna teljes magyarországi szakaszán és kapcsolódó mellékágain a Víz Keretirányelvnek megfelelı rehabilitáció; a folyók medrét érintı beavatkozások minimalizálása, a több teret a folyónak elv alkalmazása; védett fajok és élıhelyeik megırzése helyreállítása
Hajózás vagy hajózhatóság A hajóút fejlesztése 2003 óta azonos koncepciót követ: Minden megoldódik, ha a hajóút 180 m széles, és 2,5 méter mély A természeti értékek védelmére és megırzésére irányuló javaslatok nem elfogadható koncepcióra épülnek A beavatkozások a már jelenleg is sérült állapotot tovább rontják A gazdaságossági szempontok csak a munka végsı fázisában kerülnek mérlegre Túl sokat markol Barabás, Bényi
Hajózás 3. A hajózás nem kell, hogy ellentétben álljon a természetvédelmi érdekekkel. Ehhez szükség van: a navigációs rendszerek fejlesztésére a kikötıi infrastruktúra modernizálására az intermodális kapcsolatok javítására a hajóflották modernizálása, az áruszállítás logisztikai fejlesztésére, szektorális változásokra a közlekedésben a hajóútról szóló rendelet módosítására Alternatívákat kell tárni a döntéshozók elé
Természetvédelem Védett természeti területek hálózatának kialakítása Egységes természetvédelmi alapelvek a Duna menti országok között Közös vízió kialakítása a biológiai sokféleség megırzésére Ökolábnyom, vízlábnyom A rehabilitációs munkálatok segítsék az önszabályozó ökológiai rendszerek mőködését a védett állat és növényfajok illegális kereskedelmének visszaszorítása
Vízgazdálkodás Víz Keretirányelv bevezetése közös projektek kivitelezésével Közös válaszok az aszály és az árvíz probléma kezelésére Országhatárokon átterjedı hatások napirendre tőzése: A dunai hajózás-fejlesztés egészének stratégiai környezeti vizsgálata hordalékszállítás, Vaskapu erımővek átjárhatósága vízlábnyom csökkentése ipari, lakossági, mezıgazdasági szinten
Kiemelt projekt javaslatok Duna hordalékproblémái Árvízvédelmi stratégiák összehangolása Aszályproblémák kezelése Tisza védelmi Bizottság felállítása Szerepvállalás ICPDR Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek - tapasztalatcsere Hidromorfológiai állapotok javítása Vízügyi feladatok ökológiai rehabilitáció Több teret a folyónak elv alkalmazása Információ és tapasztalatcsere a Duna teljes hosszán
Jövı félév konferenciái víz témában Az európai vizek jövıje, 2011 március Szélsıséges hidrológiai jelenségek (árvíz, aszály, vízhiány), 2011 március Vízbiztonság, tervezés, felkészülés, 2011 április Hidrológiai elırejelzés, vízgazdálkodás hidrológiai alapjai a Duna mentén, 2011 június Határon átnyúló együttmőködések az Unióban (UN ECE working session) January 2011 Vállalati felelısségvállalás vízhasználat, vízlábnyom kérdésében
Javaslatok késıbbi elnökségi témákhoz Vörös iszap katasztrófa felelısségi és bányászati irányelv vizsgálata VKI bevezetésének köztes jelentése ENSz Water Convention EU példamutatás
Elnökségi tapasztalatok természetvédelmi témákban Egy téma több periódus Elıterjesztés pontos javaslatokkal A sok téma közt nehezen kerül reflektorfénybe a természetvédelem Több természetvédelmi téma együttes bevezetése Trio elnökség lehetıségeinek kihasználása
Köszönöm a figyelmet!