Etológia Etológia: Az állatok viselkedésének, magatartásának törvényszerűségeit kutató tudományág. Az élőlények szervezettanilag, élettanilag viselkedésükkel és életmódjukkal is alkalmazkodnak ahhoz a környezethez, amelyben élnek. Formázd meg a szöveget a tartalomjegyzék alapján Társtudományok: 3 különböző stílussal, majd készítsd el a - humánetológia (ember) tartalomjegyzéket! Használd a csere műveletet, és a helyesírásellenőrzést! - pszichológia->pszichiátria Margók 1 cm-esek. Élőfej-láb 1 cm-re az oldaltól. 1. szint: Cambria 16 pt; F; tk: 0-3 pt I - emberi viselkedés rendellenességek 2. szint: Calibri 12 pt; F; tk: 0-12 pt 3. szint: Calibri 11 pt; F; tk: 0-12 pt - szociálbiológia (társas viselkedés) Legyen az oldalszám a minta szerinti (bal-jobb kül.)! - ökológia (viselkedés) Oldalszín: RGB (255;255;204) Magatartás (viselkedés): Az állatok megfigyelhető reakcióinak, mozgásmintázatainak összessége. Alapvető evolúciós tényező. A magatartásformák egy része, a genetika állományban kódolt, öröklődő sajátosság. Másik része a tapasztalatszerzés, tanulás.: -Függ az idegrendszer fejlettségétől. A környezettől, amelyhez a faj évezredek során alkalmazkodott (pl. patkányok tájékozódása labirintusban, hasonló élőhelyen élnek) Öröklött magatartásformák dominálnak, a kevésbé változatos környezetben élő fajoknál. Tanultmagatartásformák dominálnak a sokféle, változatos élőhelyen előforduló fajoknál. Alapfogalmak: Etogramm: Az állatok viselkedésének menete, egy konkrét esetben. Kulcsinger: A környezetből jövő inger, ami kiváltja a viselkedést. (pl. kiscsibe csipegető funkció) Szupernormális inger: A nagyobb iránti vágy. (pl. kakukk, a dajkamadarak a nagyobb méretű tojásokat részesítik előnyben) Motiváció: Belső kényszer, ami kiváltja a viselkedést, magatartásformát. Etológiai vákum: Ingerszegény környezet. Magatartásformák öröklött zárt genetikai program tanult nyitott genetikai program ösztön
Öröklött magatartás formák Feltétlen reflex: Kulcsinger hatására mindig bekövetkező egyszerű öröklött válaszreakció. pl. - nyálelválasztási reflex: táplálék szagára ízére következik be - bőreredetű, izomeredetű gerincvelői reflex ->libabőr - felderítő magatartás: állatok új környezetbe kerülésekor, szokatlan inger hatására pl. kísérleti patkány- >új ketrec->körbeszaglászás Taxis: Inger által irányított helyváltoztató mozgás. (Egy sejt, vagy mikroorganizmus mozgása valamilyen külső ingerre adott válaszként). II - kemotaxis=kémiai inger pl: rovarok repülését a tápnövény szaga befolyásolja aerotaxis: baktériumok levegő oxigénjére adott válasza -fototaxis=fényinger pozitív fototaxis: fény irányába történő mozgás pl: a rovarok többsége fény irányába mozog negatív fototaxis: fénnyel ellentétes mozgás pl: a földigiliszták fénnyel ellentétesen mozognak (alacsonyabb rendű élőlényeknél, egysejtűeknél) Öröklött mozgáskombináció: Több elemből álló összetett mozgásmintázat, kiváltása kulcsingerhez kötött. pl: ludak tojásgörgető magatartása, a fészkén ülő lúd a kigurult tojását, csőrével jellegzetes mozdulatokkal visszagörgeti fészkébe->fajfenntartó magatartás Pavlov, Ivan Petrovic: feltételes reflex Konrad Lorenz: kulcsinger Tinbergen Nikolaas: etológia alapelvei, az emberi viselkedés tanulmányozásában Karl von Frisch: méhek tánca Tanulás Az a folyamat, aminek során az állat egy adott egyedfejlődési állapotban látható viselkedése adott szituációra tartósan megváltozik a környezet hatásainak tapasztalata nyomán. Az állat tapasztalatokat gyűjt a környezetéről és viselkedését a környezet változásának megfelelően módosítja. Nehéz megkülönböztetni az egyedfejlődési éréstől, amikor az állat szervezete új egyedfejlődési állapotba megy át. Azok a tevékenységek, amelyeket nem használ rendszeresen az állat, kitörlődnek a memóriából. tanulás velejárója, a felejtés. Fiziológiai szinten a tanulás a központi idegrendszerben található idegsejtek összeköttetéseinek megváltozását jelenti a szinaptikus ingerület átvitel megváltozásával újabb neuron körök jönnek létre. A tanulás eredménye/következménye az emlékezet. A tanulás lehetővé teszi a változó környezeti viszonyokhoz az élőhely sajátosságaihoz történő alkalmazkodást. A tanulás képessége a fajokban változik. Pl.: -patkányok jó szagérzékelő, könnyen tanulja a térbeli alkalmazkodást
- madarak jó szín látok, színek és mintázatok segítségével tanulnak Tanult magatartásformák Megszokás (habituáció) A legegyszerűbb tanult magatartás. A szokatlan, de semmilyen lényeges következménnyel nem járó inger ismétlődése esetén a védekező vagy tájékozódó reakció egyre gyengül, majd megszűnik. -> Az idegrendszer ingerszűrőként működik, így az állat elkerüli a közömbös ingerre adott fölösleges válaszreakciót, az energiapazarlást. (tanulás után, melyik ingerre ne válaszoljon) Pl.: Ha egy csigát egy asztallapra teszünk, előbújik a házából és tájékozódó mozgást végez. Ha ráütünk az asztalra visszahúzódik, majd egy idő után újra előbújik. Újra ráütünk, lassabban húzódik vissza többszöri ismétlésre a válasz III megszűnik, nem húzódik vissza a házába. Bevésődés (imprinting) Az állatok egyedfejlődésének meghatározott időszakában (kritikus periódus) lejátszódó, visszafordíthatatlan tanulási folyamat. Pl.: A lúdfélék fészekhagyó fiókái tojásból való kibújásuk után az első mozgó élőlényt követik (akár tárgyat is) amit megpillantanak. Rögzítik a képét hangját, majd a későbbiekben ezt az élőlényt tekintik szüleiknek, később e minta alapján azonosítják fajtársaikat is. A keltetőkben kikelt kiskacsák gondozójukat tekinti szülőnek, később az embert fajtársuknak. Társításos tanulás Az ingertársításon (asszociáció) alapuló tanulásnak két típusa ismert, a feltételes reflex (pavlovi feltételes reflex) és az operáns tanulás (próba szerencse tanulás). A pavlovi feltételes reflex révén azt tanulják meg az állatok, hogy környezetük bizonyos ingerei előre jelzik, egyes események bekövetkezését. A társításos tanulás rendszeres megerősítést igényel, ha nincs megerősítés, akkor a felejtés (kioltás) következik be. Pl.: A kutyáknál addig ismeretlen új hang, például csengőszó, önmagában tájékozódást, a táplálék íze pedig nyálelválasztást idéz elő. Ha két inger többször ismétlődve egyidejűleg jelentkezik, akkor az állatban már a csengőszóra is megindul a nyálelválasztás. Két inger társítása rögzül az állat idegrendszerében néhány ismétlés után. Az operáns tanulás ( próba szerencse tanulás) Az állat megtanulja, hogy meghatározott tevékenysége, mindig ugyanazzal a pozitív vagy negatív következménnyel jár. Az operáns tanulás során arra jön rá, hogy cselekvései közül melyik alkalmas bizonyos célok elérésére vagy kellemetlenségek elkerülésére. Pl.: Az éhes macskát behelyezik egy dobozba, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha az ajtót nyitó zsineget meghúzza, és akkor hozzáfér a látott táplálékához. A dobozban az állat felderítésbe kezd: körbejár, szimatol, karmolászik, egyes tárgyakat a mancsával megtapogat, stb. Egyszer azután véletlenszerűen meghúzza a zsineget és kijut a dobozból. Ez a viselkedés instrumentális, mert valamilyen eszközt (instrumentumot) használva biztosítja a jutalmat. Az ezután következő alkalmakkor a dobozban levő macska figyelme egyre nagyobb mértékben összpontosul a zsinegre, egyre kevesebb időt tölt a dobozban és végül a dobozba kerülve egyenesen a zsineget húzza meg és kijut onnan. (pozitív) Egy patkányt olyan ketrecbe helyeznek, amiben egy pedál lenyomására táplálék kerül elő, egy másik pedál lenyomása pedig áramütést okoz. Az állat kezdeti tájékozódási reakciója során véletlenül rálép pedálokra, táplálékhoz jut, vagy áramütés éri. Néhány ismétlés után megtanulja, hogy a tevékenysége milyen eredménnyel jár. Egy idő után már tudatosan nyomja le azt a pedált, amely révén táplálékhoz juthat és kerüli el a másikat.
Belátásos (komplex) tanulás A fejlett idegrendszerrel rendelkező madarakra és az emlősökre jellemző. Lényege hogy az állat korábban már megismert tárgyakat, mozgásokat új cél elérése érdekében alkalmaz, megfelelő sorrendben kombinálva azok használatát. Pl.: Egy kísérletben állatkerti csimpánzok a korábban csak játékra használt botokat és ládákat eszközként használva elérték a ketrec tetejére függesztett banánt. Ez a cselekvéssor a korábbi ismeretekre épülő, tervszerű, tudatos tevékenység. (ingertársításon alapul régebben tanult magatartásformákat szabadon kombinál) Az állatok társas viselkedése Csoportszerveződés IV Sok állatfaj egyedei magányosan élnek, csak szaporodási időszakban keresik fel egymást. Pl.: csigák, kétéltűek, hüllők nagy része Más állatok kisebb nagyobb csoportokba tömörülnek. Oka: csoportban eredményesebb a zsákmányszerzés, nagyobb testű zsákmányt könnyebben ejtenek el a zsákmányállatok nagyobb biztonsága csoportban, védik egymást, könnyebben észre veszik a támadót fontos csoportalakító tényező még, az ivadékgondozás is A csoportok kialakulásának módja fajonként eltér. -véletlenszerűen jönnek létre (halrajok vonuló patások) -meghatározott egyedek alkothatják, rokoni leszármazotti kapcsolatban állók Az állatcsoportok felosztása történhet belső szerkezet szerint is. időleges tömörödés: (pl. heringek, denevérek, seregélyek) -nyitott közösségek -bármely fajtárs csatlakozhat -gyenge szociális kapcsolatok általános tömörödés: -zárt közösség -csak meghatározott egyedek tartozhatnak bele -erős szociális kapcsolatok - hierarchia (mindenki tudja a maga helyét) -a vezéré az előjogok, elsőként eszik, szaporodik A csoport funkciója szerinti osztályozás. -család: a szülök és a legfiatalabb utódok élnek együtt (pl. vadlúd)
-nagycsalád: több generáció él együtt (pl. patkányok, majmok) -államalkotó rovarok: munkamegosztás szerint (pl. méhek, hangyák, termeszek) -kolónia: több család él egy helyen (pl. csordák falkák) Rangsor (hierarchia) A madarak, emlősök körében vannak olyan zárt csoportok is, amelyekben a fajtársak személy szerint ismerik egymást. Az ilyen közösségben, valamilyen vetélkedés során mindig kialakul a rangsor. A rangban elöl állók az erősebb értékesebb egyedek, ezek jutnak először táplálékhoz, szaporodási lehetőséghez. Biológiai jelentősége az, hogy a populációban az előnyösebb tulajdonságú egyedek maradnak fenn és adódnak tovább. (pl. majomcsapat, baromfiudvar) V Territoriális magatartás Olyan terület, amelyet valamely állat vagy állatcsoport különféle territoriális viselkedésformákkal védelmez, az azonos fajba tartozó betolakodókkal szemben. Sok emlős szagjelzésekkel jelöli ki territóriumának határait, míg a madarak énekükkel riasztják el a potenciális betolakodókat. A szomszédos territóriumok őrzői normál körülmények között tiszteletben tartják egymás territóriumát, ezzel elkerülve az agressziót. Egyes állatfajok csak az év valamely szakában mutatnak territoriális viselkedést, például a nászidőszakban. A territórium biztosítja a zavartalan szaporodást és a táplálékkészletek felosztását az egyedek között. Az éltre valóbb egyedek fennmaradása és szaporodása is biztosabb. A territóriumnak akkorának kell lennie, hogy biztosítsa gazdájának ellátását, de csak akkora lehet, hogy meg tudja védeni fajtársakkal szemben. A territorialitás biológiai értelme, a legerősebbek fennmaradása és továbbszaporodása. Agresszív magatartás Az agresszió olyan erőszakos magatartás, ami fajtársak ellen irányul. Eszköze az erőforrások (pl. táplálék, vadászterület, búvóhely) elosztásának az erőviszonyoknak és az egyedek rátermettségének megfelelően. Agresszióval jut érvényre a fajtársak közti hierarchia, a territórium megszerzése és védelme, a párválasztás. Az agresszív magatartás általában öröklött magatartási elemekből áll, sérülést ritkán okoz. Az agresszíven viselkedő állatok, jellegzetes mozdulatok kíséretében fegyvereiket mutogatják (pl. vicsorítanak, előtűnik szemfoguk; felborzolják szőrüket, nagyobbnak erősebbnek tűnnek). Ez a ritualizált harc arra szolgál, hogy felmérjék egymás testi erejét, és a gyengébbik behódoló magatartást tanúsítson. Önzetlen magatartás (altruizmus) Fajtársak közt gyakori jelenség, önzetlen segítségnyújtás. Az etológiában azt értjük önzetlenség alatt, amikor egy állat tevékenysége valamelyik fajtársának, rokonának életben maradási, szaporodási sikerét növeli, azon az áron, hogy saját maga hátrányba kerül. Önzetlen magatartás akkor van, ha a segítségnyújtó egyed hátrányát meghaladja a megsegített egyed előnye. Ez a magatartás is a fennmaradás esélyét javítja. Pl.: Az emberszabású majmoknál gyakori, hogy a testvérek segítenek anyjuknak a fiatalabb testvér ellátásában gondozásában. Az oroszlánfalkában a megsérült vagy elpusztult anya kölykét a falka ivarzó nőstényei gondozásukba veszik. Ezek a nőstények legtöbbször testvérek, így saját genetikai állományuk átörökítését is segítik azzal, hogy alturista módon viselkednek. -rokonszelekció: minél közelebbi a családtag annál nagyobb önzetlenség -csoportszelekció: csoporton belüli önzetlenség Az altruizmus biológiai értelemben nem tételez föl semmilyen tudatos jóindulatot az azt felmutató egyed részéről. Az altruizmus az evolúció során kialakulhatott rokonszelekció útján, ha az altruisztikus cselekedet haszonélvezője átlagosan közelebbi rokona az altruistának, mint a populáció egészének. A nem-rokonok közötti altruizmust kölcsönösség is fenntarthatja.
(emelt) Az államalkotó rovaroknál a dolgozók terméketlen nőstények, de mégis ők végzik a szaporodó egyedek gondozását, ellátását, felnevelését. Önzetlen magatartásuk látszólag nem magyarázható azzal, hogy, saját genetika állományuk továbbörökítését segítik a következő nemzedékre. (pedig így van) A hártyásszárnyúaknál (méhek, hangyák) valamennyi dolgozó diploid kromoszómaszerelvényű, az ugyancsak diploid királynő leszármazottja. A hímek haploidok, csak azonos genotípusú ivarsejtet képeznek. A királynő nagyszámú petét rak, amelyek mindegyikét ugyanannak a hímnek a spermiumai termékenyítenek meg. A anyai ágon a dolgozók és a bolyban fejlődő nőstény utódok genetikai állománya 25%-ban azonos. Apai ágon öröklik genetikai állományuk 50%-át, így a szaporodó képes nőstény utódok és a dolgozók genetikai állománya 75%-ban megegyezik. Tehát a dolgozók genetikai állományuk fennmaradását tekintve jobban járnak, ha saját testvéreiket gondozzák, és nem esetleges lány utódjukat, mert velük csak 50%-os hasonlóságot mutatna genetikai állományuk. A rokonszelekciónak ez az esete csak akkor eredményes, ha a bolyba nem jut be idegen géneket behurcoló egyed. Meg is valósul, mert zárt közösséget alkotnak, és szagminta alapján azonosítják egymást. A szagminta VI a genetikai állományban kódolt a boly egyedeire jellemző sajátság. Szaporodási viselkedés Ivarérett állatok legalapvetőbb megnyilvánulása. A társas viselkedés fontos része. Többnyire öröklött mozgáskombinációk egymásra épüléséből alakul ki. Az állatok szaporodása általában időszakos. A szaporodás ciklusosságát befolyásolja az előző utónemzedék felnövekedése és az évszakos ritmus. A szaporodás időszaka olyan, hogy a kikelő/megszülető egyedeket ne veszélyeztessék a környezeti feltételek. Szaporodási ciklus: a környezeti tényezők változása hat az ivarérett állatok idegrendszerére, hormonális szabályozására, amelyek kialakítják a szaporodásra irányuló késztetést. Ez a szaporodási magatartás motivációja. Párosodási rendszer, minden állatfajra jellemző. Monogámia: a pár tagjai az adott év párzási időszakában (pl. verebek), vagy teljes életükön át (pl hattyúk, sasok) együtt maradnak. Poligámia -többnejűség: egy hímből és több nőstényből álló párosodási csoport (pl. szarvas, vaddisznó) -többférjűség: egy nőstény kapcsolata néhány hímmel(pl. strucc, nandu) Sok állatfajban nem alakul ki kötődés a szexuális partnerek között (pl. gnú, medvék) A párzást, minden magasabb rendű állatfajnál, valamilyen udvarlási szertartás, násztánc előzi meg. A hímek udvarlás során gyakran megküzdenek egymással, bemutatják előnyös tulajdonságaikat. Így a nőstény kiválaszthatja az utódok számára legmegfelelőbb tulajdonságokkal rendelkező apát. A násztánc során a hím és a nőstény felváltva végez meghatározott öröklött mozgássorokat, amelyekhez a kulcsingert mindig az előző mozgás szolgáltatja. A násztánc öröklött magatartási fajra jellemző, ez biztosítja, hogy csak fajtársak között történhessen szaporodás. Az állatok jelentős része a peterakást követően magára hagyja utódait (pl. gerinctelen állatok, kétéltűek nagy része, gerincesek közül a halak). A faj fennmaradását az biztosítja, hogy nagyszámú utód alakul ki. De többségük még ivarérettség előtt elpusztul, mert védekezésre képtelenek, táplálékszerzésük bizonytalan. Ivadékgondozás: A magasabb rendű gerincesek körében jellemző. Az ivadékgondozó állatoknak általában kevés utóduk van. Legegyszerűbb ivadékgondozási mód, amikor a lerakott peték mellé táplálékot is helyez a szülő.
Az emlősökre és a madarakra jellemző hogy táplálékot hord és gondozza is az utódokat. Az állandó otthon nélküli (pl. szarvas, vaddisznó) emlősállatok még vezetgetik is a fiatalokat. Egyes állatok testükön magukkal hordozzák utódaikat (pl. erszényesek, denevérek, majmok). A felnőtt állatok tanítják utódaikat (pl. a ragadozó emlősök játékkal tanítják a zsákmányszerzést). Az állatok kommunikációja A kommunikáció az egyedek egymás felé irányuló jelzéseit jelenti. Jelentősége van a fajtársak, az eltérő nemű egyedek felismerésében, egymásra találásában, tájékoztatásában. A kommunikáció során leadott jel általában kulcsingerként hat a fajtársra, és az üzenetet fogadó egyed meghatározott magatartással reagál rá. Az üzenet megvalósulhat szagok, hangok vagy látvány útján. Meghatározza a kommunikációs jelzés típusát az állatok életmódja, testmérete és a jelzés információ tartalma. VII Kémiai kommunikáció Ferromonokat bocsátanak ki az állatok, ez a fajtársak számára érzékelhető anyag. - tartós - nagy távolságra eljuthat - lassan terjed Használják: - territórium határának jelölésére - ivadékgondozásban kulcsinger lehet (az állta szag alapján azonosítja kölykét) - riasztó ferromonok: figyelmeztethetik a fajtársakat a veszélyre (pl. hangyák) - kisebb koncentrációban védekező magatartást vált ki - nagyobb koncentrációban menekülést idéz elő (a mennyiség is jelzésként szolgál) Ivari ferromonok főleg kistestű állatokra, (pl. rovarok) jellemző Pl.: A lepkék hímjei a nőstény által kibocsátott ferromonok alapján találják meg a párzó társat. (taxis) Az államalkotó rovarok feromonok segítségével azonosítják a bolyhoz tartozó egyedeket. Vizuális kommunikáció Látható jelzéseken alapul. Ilyen lehet a fajtárs színe, mintázata, mozgása; látható jelzés például a nászruha, násztánc. póznyelv: a fajtársak tájékoztatására szolgáló mozgás. Pl.: vicsorgás, szőrborzolás, faroktartás, stb. pl.: a házi méh, ha nagyobb táplálék lelőhelyet talál, a kaptárba visszatérve jellegzetes mozdulatokkal adja át társainak az információt. riasztó jelzések: azoknál a fajoknál fordul elő gyakrabban amelyek méreganyagot termelnek. Figyelmeztető jelzés a támadó számára. -> a méreganyag fájdalmas emlékét társítják a riasztó jelzéssel. Pl.: a sárga fekete csíkos darazsakat a, méheket a rovarevő madarak elkerülik. Akusztikus kommunikáció
Hangjelzésekkel történő információ átadás. Egyes rovarok, gerincesek körében fordul elő. A hang gyorsan terjed miden irányban, de eredetét, forrását nehéz megállapítani. Szolgál: (emelt) - szexuális jelzések továbbítására (pl. tücsök ciripelés) - riasztásra (pl. madarak) Azért alkalmas riasztásra a hang mert, forrását az üldöző nehezen azonosítja - territórium jelzésére (pl. oroszlán ordítás; énekes madarak állandó füttye költési periódusban) Az állatok kommunikációja és az emberi beszéd elvi sajátosságokban különbözik egymástól. Az állatok csak VIII meghatározott információkat továbbíthatnak, a beszéd viszont korlátlan jelentésű információk átadását biztosítja. -> az állatok kommunikációs rendszere zárt az emberek kommunikációs rendszere nyitott Az állatok leadott kommunikációs jel erőségével is információt közölnek.(pl: a kutyák morgása-vicsorgása, annál erőteljesebb, minél erősebb az agresszív késztetés) Analóg: az állatok kommunikációja általában, vagyis a leadott jel intenzitása is jelentést hordoz. Az emberi kommunikációra ez kevéssé jellemző: többnyire nem a hangerő jelző az átadni kívánt információt, hanem a szavak értelme. Az írott nyelvben az analóg kommunikáció nem jelenik meg.-> az emberi kommunikáció digitális jellegű. Az emberi magatartás alapjai Az emberi tudat Az ember magatartására is jellemzőek azok az általános elvek, amelyek az állatok viselkedésére. Az emberi magatartás kialakulása hosszú evolúciós folyamat eredménye. Az állatok és emberek alapvető eltéréseként a tudatot határozták meg. Tudata van minden olyan élőlénynek, amely idegrendszerében képes környezetéről modelleket alkotni, és úgy működtetni a modelleket, hogy azok előrejelzései alapján cselekedjen saját fennmaradásának érdekében. ->magasabb rendű állatokra jellemző Az ember agyának modellezési képessége fejlettebb az állatokénál: a környezeti modelleket nem csak közvetlen tapasztalatok útján képes előállítani, hanem át tudja venni azokat a nyelv segítségével. A nyelv a beszéd az írás segítségével a környezeti modellek generációról generációra adódnak át és fejlődnek. Ezzel az evolúciónak egy új szintje valósul meg a kulturális evolúció. Öröklött magatartási elemek Lényeges szerepet játszanak az öröklött elemek, de jóval nagyobb a tanult viselkedésformák aránya. Az idegrendszer működésében a szomatikus reflexek a magatartásban is megnyilvánuló feltétlen reflexnek tekinthetők. Pl.: A bőreredetű védekező reflexek, az izomeredetű testtartási reflexek, a szemhéjrázó reflex stb. A szopó reflex: ha az éhes gyerek arcát megérintik az érintés irányába fordítja fejét, és az őt megérintő emlőt kezdi szopni. A különböző érzelmeket kísérő arckifejezések is öröklöttek, tehát a mimikai izmok mozgásmintázatai. A mosoly kultúrától függetlenül minden csecsemőre jellemző a süketen és vakon születettekre is. Az érzelmekre utaló arckifejezések a környező emberekre irányuló fontos kommunikációs jelzések. Lehetnek: - figyelmeztető hatásúak: pl. az undor a düh kifejeződése másokat eltávolodásra késztet
- tájékoztató, tevékenységet összehangoló szerepűek: pl. az öröm a félelem arckifejezése a társas kapcsolatokban a mások magatartását szabályozza, így az együttélést eredményesebbé teszi - agresszió megnyilvánulásának formái: pl. fenyegető testtartás, megfeszített váll kidomborodó mellkas, határozott léptek dühös arckifejezés - agresszió kivédésére irányul mozgásmintázatok: pl. szemkontaktus kerülése, elfordulás Örökletes tényező az ember kiemelkedően erős szociális vonzódása fajtársaihoz. Ez a szociális vonzódás az alapja a csoportképződésnek. Motiváció- érzelmek IX Az öröklött és tanult magatartásformák jelentős részét a motivációk, belső késztetések irányítják. A motivációkra hatást gyakorol a hormonális állapot, biológiai szükséglet és az érzelmi élet is. Érzelmeknek, indulatoknak nevezzük azokat a folyamatokat amelyeket a külvilágingerei, illetve a gondolatok az idegrendszerben indítanak el. Érzelem: tartós, nem túl nagy intenzitású gondolati állapot. (pl. szeretet, ellenszenv) Indulat: hirtelen megnövekedett, rövid hatású, de a gondolatokat teljesen kitöltő állapot (pl. félelem, düh) Az indulatok ébredését a szimpatikus idegrendszer aktiválódása kíséri. Biológiai jelentősége: elősegíti az indulatot kiváltó jelenséggel szembeni védekezést, menekülést. Az indulatokhoz kapcsolódó mozgásos magatartás a szomatikus idegrendszer kontrollja alatt áll, tehát tudatosan befolyásolható. A szocializáció során megtanuljuk indulatainkat kezelni, tudatosan szabályozni, fékezni. Tanult magatartás A tanulás alapvető szerepet játszik az emberi magatartás szabályozásában. A tanuláslénye, hogy új ismeretek, tapasztalatok hatására tartósan megváltozik az egyed viselkedése. Egyszerűbb tanulási folyamat: megszokás, operáns tanulás Pl.: A kellemetlen szag rossz közérzetet okoz, ezért a büdösnek talált helyet legközelebb elkerüli az ember.->negatív megerősítés: amikor az egyén azt tanulja meg, hogy mely inger következményét kell elkerülnie. Ha valaki sokszor kényszerül fájdalmas orvosi beavatkozásra, akkor már az épület látványától is félni kezdhet, ami vészreakciót idéz elő, tünetei: gyorsul a szívverés, a légzés, nő a vérnyomás. Operáns tanuláson alapul a rászokás és leszokás folyamata is. A pszichoaktív szerek (dohány, alkohol, kábító és serkentő hatású drogok, hallucinogének) fogyasztása azért is válhat szokássá, mert pozitív megerősítő hatásúak: kedvező hatást gyakorolhatnak a közérzetre, kellemes érzelmi állapotot idézhetnek elő. Az ezekről való leszokás egyik lehetősége, olyan hatóanyag szedése, amelynek önálló hatása nincs, de droggal együtt alkalmazva rossz közérzetet okoz. A család és a közeli társadalmi környezet megerősítő hatásai a leggyakoribbak. A dicséret s az elmarasztalás a viselkedés szabályozás fontos eszköze. A dicséretet pozitív megerősítésnek, az elmarasztalást negatív megerősítésnek használják. Ezek az események feltételes reflex kiépülését is eredményezhetik. Pl. az elismerést adó ember ingerként társulhat a dicséret kellemes érzéséhez, a megdicsért személy keresi a társaságát. A durván büntető ember képe, az elutasításos kínos élményhez társul. Így az is lehet h a vétkes, nem a megbüntetett magatartást szünteti be, hanem kerüli az elmarasztalót. Az emberi tanulásban alapvető szerepe van az utazásnak és a komplex tanulásnak. Az ember ismereteinek nagy részét nyelv útján szerzi. A tanulás életkori jellemzői A tanulás lehetőségei függenek az életkortól. Az újszülött idegrendszere fejletlen, agyvelejének mérete jóval kisebb, mint a felnőtteké, mert az axonok velőshüvelye és az idegpályák nagy része még nem alakult ki. Elsőként bevésődés jellegű folyamatok történnek: elsőként a családtagok felismerését tanulja meg a csecsemő
Később a mozgások tanulása kerül előtérbe, utánzással és önálló próbálkozással. A gyerek megtanulja kontrollálni izmai működését, és amikor már markolni tud, kezével deríti fel környezetét->megfordul->föl ül->föl áll-> egy éves kor körül megtanul járni. Mozgáskoordinációja mozgásos játékok gyakorlása közben fejlődik. Közben hangadása is tökéletesedik, második életév végére már néhányszavas mondatokat is tud mondani, ezzel lehetővé válik a szociális kapcsolatrendszer növekedése. Hároméves korkörül tisztán beszél. A szociális tanulás eszköze a nyelv A beszéd fejlettségétől függ az ember értelmi és pszichés fejlődése. Az ember ismereteinek nagy részé, a beszélt, vagy írott nyelv használatával, más emberek közvetítésével szerzi. A kimondott és leírt beszéd lehetővé teszi az egyre növekvő mennyiségű ismeretanyag továbbadását, az egymást követő nemzedékeknek.->halmozódhat a tudás nem kell minden generációnak újra saját megfigyelések alapján felfedeznie a világot. X A beszéd lehetővé teszi az elvont gondolkodás képességét. Ez az agy különleges modellalkotásán alapul. Az elvonatkoztatás (absztrakció) lényege, a konkrét tárgya, jelenségek közös jellemzőinek kiemelése és külön fogalommá általánosítása. Az absztrakció legnyilvánvalóbb példája a matematikai gondolkodás. A tárgyak és események léteznek a számok fogalmának kialakítása már az emberi elme működésének eredménye. A tanulás kontrollfolyamatai Az információk feldolgozását, a tanulást számos tényező befolyásolja, ezeket kontrollfolyamatoknak nevezzük. -felismerés: könnyebb megjegyezni olyan információkat ami felismerhető -figyelem: azt jelenti, hogy az ember az őt érő ingerek sokasága közül csak néhányra összpontosít. befolyásolja: az ingerek erőssége; újszerűsége; váratlansága; az információ fontossága A beérkező ingerek közül az rögzül könnyebben, amely a figyelmet leginkább felkelti. Pl. Egy monoton előadáson, amelynek témáját a hallgató nem tartja fontosnak, a légy zümmögése (mint újszerű inger) emlékezetesebb lehet, mint az előadás. A rövid és hosszúidejű memória folyamatok közül a legismertebb az ismétlés. Logikus tanulás: ha sikerül az új és a korábban rögzült információk értelmes kapcsolatot kialakítani. Könnyebben megmaradnak a memóriában olyan emlékek, amelyek más ingerekhez, pl. látványhoz, illathoz, hanghoz kapcsolódnak. Az eltérő típusú tudáselemeket két különböző típusú hosszú távú memória tárolja: máshol rögzülnek a tények (pl. adatok, verbális információk) és máshol a készségek (pl. kerékpározás). A tényszerű emléknyomok egy része idővel eltűnik, ez a felejtés. Lehetővé teszi új információk rögzülését. A készség típusú tudás elemek kevésbé hajlamosak a felejtődésre.
Tartalomjegyzék Etológia I Alapfogalmak: I Magatartásformák I Öröklött magatartás formák II Tanulás II XI Tanult magatartásformák III Megszokás (habituáció) III Bevésődés (imprinting) III Társításos tanulás III Az operáns tanulás ( próba szerencse tanulás) III Belátásos (komplex) tanulás IV Az állatok társas viselkedése IV Csoportszerveződés IV Az állatcsoportok felosztása történhet belső szerkezet szerint is. IV A csoport funkciója szerinti osztályozás. IV Rangsor (hierarchia) V Territoriális magatartás V Agresszív magatartás V Önzetlen magatartás (altruizmus) V Szaporodási viselkedés VI Poligámia VI Az állatok kommunikációja VII Kémiai kommunikáció VII Vizuális kommunikáció VII Akusztikus kommunikáció VII Az emberi magatartás alapjai VIII Az emberi tudat VIII Öröklött magatartási elemek VIII Motiváció- érzelmek IX Tanult magatartás IX A tanulás életkori jellemzői IX A szociális tanulás eszköze a nyelv X A tanulás kontrollfolyamatai X Tartalomjegyzék XI