4. Állati (jó) közösségi oldalak A társas viselkedés és a kommunikáció

Átírás

1 4. Állati (jó) közösségi oldalak A társas viselkedés és a kommunikáció Furcsa kett sséget figyeltem meg egy csimpánzokról szóló filmben. Egyrészt olyan jópofák, amikor a kicsinyeiket babusgatják, és egymást kurkásszák, másrészt egyes egyedek rendszeresen veszekszenek, bosszantják a másikat. De ha az egész csoportot veszély fenyegeti, olyan szervezetten lépnek fel, hogy nagyobb ragadozót is képesek elijeszteni. Mit l van ez? Sok állathoz és az emberhez hasonlóan, a csimpánzok is igénylik a társas kapcsolatokat. Ez a génjeikben van. Nagyobb biztonságban vannak, a csoport ereje sokkal többre képes, mint az egyes egyedek. És emlékezz vissza, hogy amíg kisebb voltál, mennyit civakodtál az osztálytársaiddal, vetélkedtetek, ki az er sebb! Bizonyos állatfajok egyedei a fennmaradásért folytatott küzdelemben nemcsak az egyéni adottságokat, képességeket és tapasztalatokat használják ki, hanem a pár vagy a nagyobb csoport erejét is. Ezek a társas (szociális) fajok (4.1. ábra). A társas kapcsolatok alapja az egyedek közötti szociális vonzódás, vagyis más egyedek jelenlétének, a velük való együttm ködésnek az igénye. Ez a társulási hajlam a fajon belül egyes esetekben akár különböz fajú egyedek között is kisebbnagyobb csoportok kialakulását eredményezi. A csoportok egyedei között társas (szociális) viselkedésformák k alakulnak ki. Más fajok egyedei a párzási id szakokat kivéve szinte egész életükben magányosan élnek. Ezek a nem társas (aszociális) fajok, melyek egyedei a fajtársakkal szemben többnyire ellenségesek, nem t rik azok közelségét (4.2. ábra). A társas viselkedés formái Az állatcsoportok egy része átmeneti közösség, amely rendszerint az életben maradási esély növelése érdekében alakul ki, így ezeket id leges tömörülésnek nevezik, ahol a szociális vonzódás viszonylag kicsi. Ilyen állatcsoportok pl. a vonuló halrajok (szardínia, hering; 4.3. ábra), madárcsapatok (fecskék, fehér gólya, daru), egyes patás eml sök (rénszarvas; 4.4. ábra). Az id leges tömörülés a hatékonyabb táplálékszerzés, valamint a ragadozóktól való félelem és a csoporton belüli biztonságérzet miatt jön létre. Az egyedek tetszés szerint csatlakozhatnak és távozhatnak, emiatt az összetétele rendszeresen és jelent sen változhat, tehát ún. nyitott közösség. A csoport egyedeinek együttm ködése az összehangolt (szinkronizált) viselkedésben nyilvánul meg. Az egész csoport egy vagy néhány kezd egyed magatartását követi (másolja). Ezáltal nyugodt körülmények között a csoport minden egyede ugyan A királypingvinek társas (szociális) lények 4.2. Vörös gyémántos csörg kígyó. A kígyók aszociális fajok 4.3. Vonuló heringraj 4.4. Rénszarvas csapat

2 Viselkedéstani alapok haladási irány változó irány kezd egyedek új irány 4.5. A kezd egyedek szerepe a csoport viselkedésében 4.9. Fenyeget magatartás azt a tevékenységet folytatja, békésen úszik, repül egy irányban vagy le gelészik. Veszély esetén a kezd egyedek aktivitása fokozódik, menekülés közben sokszor irányt változtatnak (4.5. ábra). A többiek ezt némi késéssel követve egy teljesen rendszertelenül mozgó halmazt alkotnak, amely összezavarja a ragadozót (és a szemlél t). A zárt közösségek jellemz i Zárt közösségekk alakulnak ki, ha a fajtárs egyedek közötti szociális von- zódás általában er s. Létszámuk kevés kivétellel korlátozott, id tartamuk legalább egy szaporodási id szakra, gyakran hosszabb id re, néha egész életre szólhat. A közösség tagjai felismerik egymást, az idegen egyedekkel szemben er szakosan viselkednek, igyekeznek ezeket akár egyedül, akár csoportosan eltávolítani, ritkán fogadnak be újakat. Ez az agresszió a csoport egyedei között is jelentkezik, hiszen a környezet adta lehet ségek végesek, és valahogy meg kell osztani azokat. Egyesek fizikai erejüket, hevesebb természetüket, bátorságukat, tapasztalataikat felhasználva maguk mögé utasítanak másokat (4.6. ábra). Ez az alá- és fölérendeltségi kapcsolat a rangsor. Kialakulása azért el nyös a csoportnak, mert megakadályozza az állandó összet zéseket, általa a kedvez bb tulajdonságú egyedek juthatnak el ször táplálékhoz, párzótárshoz. Az el kel bb helyekért vívott küzdelem általában nem jár komoly sérülésekkel, mert a vesztes behódol, elismeri alárendeltségét (4.7. ábra). Ett l kezdve a rangsorban el rébb álló egyed fenyeget jelzéseivel fegyelmezi a mögötte állókat (4.8. ábra). Ha az élen állók megöregednek, legyengülnek, az alárendeltek el nyösebb pozícióba szeretnének kerülni, vagy új egyed érkezik a csoportba, akkor újabb küzdelemmel újrarendez dik a rangsor. Zárt közösségeken belül f leg az ivadékgondozásban és a rokon egyedek között az önzetlen magatartás (altruizmus) is m ködik Farkasok agressziója 4.7. Az alárendeltség elfogadása behódolás 4.8. Fenyeget tigris Az ember esetében az agresszió kifejezése gyakran a szemöldök összehúzásával (homlokráncolás), kiabálással, fenyeget kézmozdulatokkal stb. történik (4.9. ábra). A rangsorban elfoglalt hely közlésére különleges jelzéseket használnak. Ilyenek pl. az egyenruhák rangjelzései, az uralkodó (vezet ) ruha- és fejdísze (pl. korona), a különböz munkahelyi öltözékek. A rangsorban el rébb állóval szembeni tisztelet és behódolás jele például a kalap, sapka levétele, a f hajtás, térdhajlítás, lesütött szem. 84

3 A zárt közösségek egyedei bizonyos távolságot tartanak egymás között, ami a kényelmük és jó közérzetük egyik feltétele. Ez a személyes tér. Nagysága változó, fajra jellemz. A disznófélék és a denevérek jól viselik akár a testi érintkezést is, míg mások elhúzódnak társaiktól, vagy agresszíven lépnek fel, mint az erdei pintyek hím- jei. A csoport egésze (vagy egy egyed) által birtokolt terület, amely a létfenntartáshoz és a szaporodáshoz szükséges, a territórium (saját terület). Kijelölése történhet kémiai anyagokkal (4.10. ábra), hangadással (énekesmadarak) vagy akár vizuális jelekkel (korallhalak). A területet birtoklók a betolakodókat agresszív magatartással igyekeznek el zni (territoriális magatartás). A zárt közösségek típusai A legkisebb létszámú zárt közösség a család. Ez a szül k és az utódaik sz k csoportja, amely legtöbbször csak addig m ködik, amíg az utódok gondozása történik (4.11. ábra). Felbomlása rendszerint az utódok önállósodásával vagy a szül k utódaikkal szemben jelentkez elutasító magatartásával következik be. A család leggyakrabban a madaraknál és az eml söknél jellemz közösség, de gerincteleneknél (pl. darazsak) is el fordul. Több nemzedék közös területen, szoros kapcsolatban együtt él, zárt közössége a nagycsalád. Jellemz a rágcsálókra (pl. mezei pocok, vándorpatkány), de az elefántcsorda is ilyen többgenerációs családi kötelékben él egyedek csoportja (4.12. ábra). Bizonyos állatfajok családjai tömegesen tömörülnek egy adott területen, ez a kolónia. Ez viszonylag lazább szerkezet csoport, mint a nagycsalád. A közös él helyen minden családnak megvan a szaporodásra és az ivadékgondozásra kijelölt helye, amelyet a többi családtól védelmez. Az utódok önállóvá válásával a családok tagjai (f leg az utódok) szétszóródnak a kolónia területén, és új családok szervez dnek. A közösség nyújtotta biztonság (közös védekezés) azonban öszszetartja az egyedeket. Ilyen kolóniákat alkotnak a pingvinek (4.13. ábra), a tengerpartokon óriási tömegben fészkel madarak (sirályok, albatroszok stb.), valamint a patás eml sök csordái. A rovarok különlegesen szervezett, zárt közösségei a rovarállamok. Ilyen társas kapcsolatot hoznak létre a különböz hangya-, méhés termeszfajok. Az óriási egyedszámú csoport bonyolult biológiai szabályozás révén teljes összhangban m ködik. Minden egyednek saját feladata van, amelynek ellátásával egy célt szolgálnak: az állam fennmaradását. A társas viselkedés meghatározója a királyn, vagyis a peterakó n stény. A hímnek (hereméh) nincs is más feladata, mint a királyn vel való párzás. Az egyedek nagy része dolgozó (nem szaporodó, steril n stény), ezek látják el a királyn t és a fejl d utódgenerációkat, építik az állam él helyét, gy jtik a táplálékot. Az állam védelmér l a méhek kivételével a jóval nagyobb test, er s és agresszív katonák gondoskodnak. A rovarállam tehát egy kasztrendszerhez hasonlóan m ködik A gy r sfarkú lemur megje- löli területét 4.11 Fecskefészek Elefántcsorda Királypingvin-kolónia a fiókák barnák

4 Viselkedéstani alapok Gy jts olyan szólásokat, meséket, amelyek a hangyák magatartását mutatják be! Az utódokat gondozó hangyák Mely állatfajok esetében érvényesülhet a csoportszelekció hipotézise? Oroszlánok Milyen típusú receptorok fogják fel a feromonokat? Az apácalepke hímjének tollas csápja egy-két feromonmolekulát is képes érzékelni Az államalkotó rovarok viselkedésének kutatása irányította rá a figyelmet arra, hogy az egyedekre vonatkozó darwini természetes szelekciós elmélettel nem magyarázható az altruista (önzetlen, segít ) magatartás. Megfigyelték, hogy bizonyos egyedek saját rátermettségük kárára is el segítik rokonaik fejl dését, szaporodását (4.14. ábra). Ennek valószín oka, hogy a hasonló génkészlet vagy bizonyos gének fennmaradása a cél. Az önzetlenség mértéke egyenesen arányos a rokonsági fokkal. Ez a jelenség a rokonszelekció (William Donald Hamilton ( ) elmélete). A dolgozó méhek génkészlete a királyn vel ½ arányban azonos. Mivel az apjuk (egy királyn haploid utóda) génkészlete minden dolgozóban megtalálható, így azok génállománya ¾ részben megegyezik. A dolgozók tehát a saját génkészletüket nagyobb esélylyel tarthatják fenn testvéreikben, mint ha saját utódaik lennének. Az önzetlenségnek viszont csak akkor van haszna, ha a kedvezményezett egyedeknek nagyobb a nyeresége, mint az altruista viselkedés egyedek biológiai értékének csökkenése. Hasonló elgondolás a csoportszelekció hipotézis. Oroszlánok területvéd magatartásával kapcsolatosan figyelték meg, hogy a nem teljesen rokon n stényeknek csak egy kisebb hányada vesz részt a territórium védésében (4.15. ábra). Ezek a vezet egyedek. Ha túl kevés vezet egyed van, a territórium elveszhet a csoport számára. Ha az arányuk optimális, megmarad a területük, és a többiek, a potyázók el nyt élveznek a vezet egyedek tevékenységéb l. A vezet knek nincs nyereségük a viselkedésükb l, tehát önzetlenek, de a csoport szelekciós el nyben van a rosszabbul m köd falkákkal szemben. A kommunikáció formái Az állatok létfenntartási, szaporodási és különösen társas viselkedésében szükséges a rendszeres információáramlás, vagyis a kommunikáció. Az egyes egyedek kibocsátott fajspecifikus jelzései rendszerint befolyásolják fajtársaik viselkedését, beindíthatnak vagy éppen leál- bizonyos magatartásformákat. Közölhetik bels állapotukat líthatnak (éhség, félelem), szexuális motiváltságukat (szaporodási id szak), egy csoportban elfoglalt pozíciójukat (rangsor), de a küls környezet vál- is (ragadozó közeledése stb.). A társas kapcsolatban él állatok tozásait esetén a kommunikáció meghatározó a közösséghez tartozó egyedek felismerésé ben, az er források (táplálék, ivóvíz) helyének közlésében, a közös terület kijelölésében, valamint a viselkedés összehangolásában. Az információ eszközei leggyakrabban kémiai anyagok, látható (vizuális) jelzések és hangok. Az állatok kültakarójának mirigyeib l vagy vizeletével, székletével ürül szerves anyagok, a feromonok (viselkedéshormonok) teszik lehet vé a kémiai kommunikációt (4.16. ábra). El nyük, hogy akár nagy távolságra és hosszú ideig hatnak, és sokféle információt szolgáltathatnak. A fajtársak a szaglás, a kémiai érzékelés révén reagálnak. A feromonok befolyásolhatják az egyedek fejl dését, el segíthetik az ivarzó egyedek egymásra találását, biztosíthatják a személyes teret, 86

5 territóriumot, lehet vé teszik az egyedek felismerését. Az államalkotó rovarok királyn inek feromonjai meggátolják a fiatal n stények petefészkeinek kialakulását, így azok dolgozókká fejl dnek, egyes fajoknál a tojócs fullánkká alakul. A legtöbb faj szaporodóképes n stényei által kibocsátott anyagok odavonzzák a hímeket (lepkék, eml sök; ábra). A lisztbogarak riasztóanyaga megfelel távolságtartásra készteti a fajtársakat, a hím kutyák vizelete, a vízilovak szétterített széklete alkalmas területük kijelölésére. Az eml sök szaguk alapján azonosítják saját kicsinyeiket. Az idegen szagú kölyköket az anyák rendszerint megölik, esetleg felfalják (oroszlán, egér, disznó). A veszélyhelyzetben vagy az egyed pusztulásakor felszabaduló kémiai anyagok elriasztják a fajtársakat a veszélyes területr l. Látható jelzésekkel, viszonylag kisebb távolságra történik a vizuális kommunikáció. Ez rendszerint különböz színekkel, fajra jellemz mozgásokkal történik, de fényjelzéssel is megvalósulhat. A mélytengeri lámpáshalak szeme alatt lev világítószerv csalogatja a zsákmányt. A hím szentjánosbogarak potrohszelvényeik segítségével bizonyos id közönként fényt bocsátanak ki, így jelzik jelenlétüket a n stényeknek. Ezek pontos késedelmi id vel (2 másodperc) visszajeleznek a számukra rokonszenves hímnek, így történik náluk a párválasztás. Megkapó látvány a hím struccok udvarlási tánca. Jól ismertek az eml sök fenyeget és hangulatkifejez testtartásai és mozgásai (pl. vicsorgás, a test megemelkedése, a sz rzet felborzolása, ábra). A hangokat adni és érzékelni képes fajok alkalmazzák az akusztikus (vokális) kommunikációt. Ez akkor el nyös, ha a kémiai és a vizuális kommunikáció kevésbé lehetséges, esetleg akadályoztatott. Legváltozatosabbak az énekesmadarak területvéd, szaporodási és az egyedek felismerési hangjelzései. Ezek öröklött és tanult elemeket egyaránt tartalmaznak. Sok rovar (tücskök, sáskák, kabócák) hangadása a párzótárs hívására szolgálhat, illetve a hímek így versenghetnek (rivalizálhatnak) a szaporodásért. Ugyancsak erre valóak a kétélt ek hímjeinek hangjelzései, amelyre a n stények válaszolnak. Egyes eml sök kommunikációjában fontos az ultrahang, a kicsinyek adnak így jelzéseket a szül knek (rágcsálók, kutyák). Fejlett az emberszabású majmok hangrendszere. Legismertebb a csimpánzoké, amelyek közel negyven, ember által is azonosított funkciójú hangjelzést használnak különböz helyzetekben. Az ember kommunikációja több elemben és lényegesen eltér az állatokétól. A kémiai kommunikáció kevésbé jelent s, leginkább a szexuális vonzer növelésére szolgál, különböz kozmetikumok alkalmazásával. A beszéd a legfontosabb információközl, amelynek a vizuális jelzések többnyire csak metakommunikációs kísér i (4.19. ábra). Az állatok csak meghatározott jelzéseket adhatnak (fajspecifikus jelrendszer), tehát kommunikációjuk zárt. Jelzéseik analógok, vagyis azok ereje (intenzitása) is információ (pl. a hangosabb morgás dühösebb állapotot jelez). A beszédnek amely szintén fajspecifikus nem az ereje, hanem a szavak, a kifejezett gondolatok tartalma ( van-nincs jel) a meghatározó. Ez a digitális jelek jellemz je. A beszéd korlátlan számú jelentéstartalom állapot, múlt és jöv közlésére alkalmas, tehát nyitott kommunikáció. Melyik agykéregi terület a szaglás központja? Kémiai információt gy jt gepárd Nézz utána, mir l szól a Gorillák a ködben cím könyv! A kötetb l ugyanilyen címmel film is készült Dühös hím hegyi gorilla Emberi kommunikáció

6 Viselkedéstani alapok Az állatok er s szociális vonzódása társas kapcsolatokat és viselkedésformákat eredményez. Az id leges tömörülés nyitott közösség. Kialakulásának hajtóereje a túlélési esély növekedése. A társult egyedek összehangolt viselkedését a kezd egyedek követése okozza. A zárt közösségek egyedei között er s a társulási hajlam. Típusai a család, a nagycsalád, a kolónia és az állam (rovarok). Zárt közösségekben jellemz az agresszió, amely alkalmas rangsor kialakítására, területvédelemre, a párzótárs birtoklására. Az önzetlen magatartás el segíti a fiatal egyedek fejl dését, más egyedek szaporodását. A társas viselkedésben különösen fontos az egyedek közti kommunikáció, amely lehet kémiai, vizuális és akusztikus. 1. Döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak! 1. A kolónia lehet id leges tömörülés, mert a nagy egyedszám miatt az egyedek túlélési esélye nagyobb. 2. Nyitott közösségek egyedszáma szabadon változhat. 3. Az egyedek társulási hajlama meghatározó a kialakuló közösség szempontjából. 4. A kémiai kommunikáció nem alkalmas szaporodási viselkedés kialakítására. 5. A hangjelzés azért is alkalmas riasztásra, mert nehéz pontosan meghatározni a hangforrás helyét Igaz vagy hamis? 1. Nézz utána az interneten vagy a szakirodalomban, hogy mi a méhek táncának az információja! Ki fejtette meg, és milyen elismerést kapott? 2.Készíts kisel adást (4.21. ábra) csimpánzokkal folytatott kommunikációs kísérletekr l! Miért nem taníthatóak meg beszélni az állatok? Készíts kisel adást! 88