REGIONALITÁS ÉS TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉG

OTKA Szociológia Szakzsűri T 034252 sz. pályázat REGIONALITÁS ÉS TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉG ZÁRÓJELENTÉS TÁRKI BUDAPEST, 2004.

A szöveget gondozta, tördelte, a pdf-formát kialakította, és a honlapra kitett változatot ellenőrizte a Sík Kiadó Kft. 2

Tartalomjegyzék Kutatási beszámoló... 5 SIK ENDRE SIMONOVITS BORI: A TÁRKI ÖNKORMÁNYZATI ADATBÁZIS (TÖA) ÉS ADALÉKOK AZ ÖNKORMÁNYZATOK LONGITUDINÁLIS VIZSGÁLATÁNAK MÓDSZERTANÁHOZ... 7 Bevezető... 8 1. A TÁRKI Önkormányzati Adatbank (TÖA) jellemzői... 9 1.1. A TÖA története... 9 1.2. A TÖA adatfelvételi technikája... 11 1.3. A TÖA longitudinális panel jellege... 14 2. Az önkormányzatok (nem-) válaszolói hajlandósága... 16 3. A települések válaszadási magatartása módszertani etűdök továbbgondolásra... 27 3.1. A súlyozás hatása a minták valóságtartalmára... 27 3.2. A válaszadás gyorsasága... 29 3.3. A kérdezési szituáció és a visszaküldés idejének hatása a helyzetértékelésre... 38 A városok: önkitöltős és a telefonos válaszadás... 38 A községek: A válaszadás gyorsaságának hatása a helyzetértékelésre... 39 A régió hatása... 40 3.4. A kérdőív sorsa... 42 Irodalom... 43 1. sz. Melléklet: A súlyozás bemutatása a 2001 őszi mintán... 44 2. sz. Melléklet: A települést jellemző képzett változók leírása (T-Star 1998)... 46 3. sz. Melléklet: A TÁRKI kérdőívének útja néhány településen... 47 Függelék: A TÖA kérdőívei... 57 Polgármester kutatás 1995.... 57 Polgármester kutatás 1997.... 61 Polgármester kutatás 1998.... 65 Polgármester kutatás 1999.... 71 Polgármester kutatás 2000/1.... 79 Polgármester kutatás 2000/2.... 87 A 2001-es tavaszi lekérdezés polgármestereknek kiküldött kérdőíve... 97 A 2001-es tavaszi lekérdezés jegyzőknek kiküldött kérdőíve... 102 Polgármester kutatás 2001. ősz... 107 Polgármester kutatás 2002. ősz... 116 Polgármester kutatás 2003. ősz... 128 Polgármester kutatás 2004. ősz... 138 KOPASZ MARIANNA: A TÁRSADALMI TŐKE SZEREPE A VÁLLALKOZÓI POTENCIÁL TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEINEK ALAKULÁSÁBAN... 149 1. Bevezetés... 150 2. A vállalkozói potenciál területi különbségei Magyarországon... 152 3. A társadalmi tőke fogalma... 160 4. A hipotézis és a hatásmechanizmusok... 164 5. A társadalmi tőke mérésének elméleti kérdései... 168 6. A társadalmi tőke operacionalizálása... 170 7. A társadalmi tőke állományának területi egyenlőtlenségei... 175 7.1. A civil szervezetek népességre vetített számával mért társadalmi tőke... 175 7.2. A civil szervezetek népességre vetített taglétszámával mért társadalmi tőke... 176 8. A vállalkozói potenciál és a társadalmi tőke közötti összefüggés empirikus vizsgálata... 180 9. Összegzés és a továbblépés irányai... 184 Irodalom... 185 ONGJERTH DÁNIEL, PFENNIG PÉTER, VÉRTES GERGELY: ÖNKORMÁNYZATOK HONLAPJAINAK ÉRTÉKELÉSE... 188 Bevezetés... 189 1. Az önkormányzati honlapok általános jellemzése... 190 1.1. Mit írnak magukról a települések?... 190 3

1.2. Célközönség, marketing... 192 1.3. Extrák, érdekességek... 194 2. Önkormányzati honlapok értékelése... 195 2.1. Mi is a célja egy önkormányzati honlapnak... 196 2.2. Sorozatgyártók... 197 Consulting Webgyár... 198 Magicari... 199 Geoview... 199 Periklész.hu... 199 Falvak.hu... 200 GICZI JOHANNA KOPASZ MARIANNA: SZEGREGÁCIÓ, AVAGY AZ ETNIKAI FESZÜLTSÉGEK OKAI ÉS MANIFESZTÁCIÓI... 201 Bevezetés... 202 1. Az etnikai konfliktusok lehetséges magyarázatai... 203 2. Az elemzés adatbázisa... 205 3. A lakóhelyi szegregáció előfordulása a magyarországi településeken... 206 4. A cigányság lakóhelyi szegregációja... 207 5. Etnikai konfliktusok... 209 6. Ahol mindkettő jelen van... 211 Dilemmák, avagy Vonzások és választások... 213 Hipotézisek... 214 Többváltozós elemzés... 215 Irodalom... 219 SZABICS LILLA MÁRVÁNYKÖVI FERENC: SZEGÉNY, SZEGÉNYEBB, LEGSZEGÉNYEBB: AZ ÖNHIKISSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGI TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN... 221 Bevezető... 222 Önhikisség... 223 Változók, módszertan... 225 Lenni vagy nem lenni milyen tényezők befolyásolják az önhikisséget?... 226 Leíró modellek... 226 Magyarázó modell... 236 Alkalmi és rendszeres önhikisek... 240 Magyarázó modell... 243 Összefoglalás... 245 Függelék... 247 4

Kutatási beszámoló A pályázat célja a TÁRKI kiépítés alatt álló önkormányzati adatbázisát (a továbbiakban TÁRKI Önkormányzati Adatbank (röviden TÖA)) elméletileg releváns kutatások érdekében való fejlesztése volt. Ez két irányban történt: - Egyrészt olyan módszertani elemzéseket végeztünk, amelyeket nem fog sohasem megfinanszírozni a TÖA egyetlen jövőbeni megbízója sem, de amelyekre szükség van az adatbázis jobb megismeréséhez. Az ezzel kapcsolatos elemzést és a létrehozott adatbázis dokumentációját a zárótanulmány első tanulmánya tartalmazza. - Másrészt olyan, a társadalmi egyenlőtlenségek és a regionalitás szociológiai összefüggéseit érintő kérdéseket vizsgáltunk, amelyek szintén csak e sajátos adatbázis segítségével kutathatók. Ezek részben már megjelentek részben a zárótanulmányban olvashatók. A regionális és társadalmi egyenlőtlenségeknek olyan dimenzióit elemeztük a településszintű adatbázis segítségével, mint - az önkormányzati honlapok jellemzői - a szegregáció és társadalmi feszültségek kapcsolata, és - az önhikisség (amikor egy település önhibáján kívüli okokból a pénzügyi ellehetetlenülés közelébe kerül) társadalmi újratermelődésének folyamata, - a települések társadalmi tőkéje és a vállalkozói hajlam összefüggése. Hozzájárulok ahhoz, hogy a T 034252 OTKA nyilvántartási számú kutatás eredményei alapján készült zárójelentésemet, az OTKA Bizottság nyilvánosságra hozza, illetve a tudományos közösség számára ismert, elérhető archívumban archiválja. 2004. december 3. Kolosi Tamás 5

6

SIK ENDRE SIMONOVITS BORI: A TÁRKI ÖNKORMÁNYZATI ADATBÁZIS (TÖA) ÉS ADALÉKOK AZ ÖNKORMÁNYZATOK LONGITUDINÁLIS VIZSGÁLATÁNAK MÓDSZERTANÁHOZ 7

Bevezető Az OTKA T034252 sz. pályázata zárójelentésének jelen tanulmánya két feladatot lát el. Egyrészt megismerteti a zárótanulmány olvasóit a Társadalomkutatási Intézetben (TÁRKI Rt.) 1995 óta folyamatosan zajló önkormányzati kutatások alapján felépített adatbázis legfontosabb jellemzőivel. Másrészt ízelítőt adunk azokból a módszertani vizsgálati lehetőségekből, amelyek egy ilyen speciális adatbázis segítségével elvégezhetők. A tanulmány első fejezete a TÁRKI Önkormányzati Adatbank (TÖA) eddigi tíz hullámának alapvető jellemzőit mutatja be. A második fejezetben az önkormányzatok válaszolói és válaszmegtagadói hajlandóságát vizsgáljuk, nevezetesen, hogy mely településeken és mely régiókban nagyobb a kérdőívek kitöltésének és visszaküldésének a valószínűsége, s melyeken kevésbé. A fejezet végén a kumulált válaszolói hajlandóságot vizsgálva arra keressük a választ, hogy az önkormányzatok mely tulajdonságai növelik és csökkentik legerősebben a válaszadási hajlamot, illetve, hogy ezek változnak-e az idők során. A harmadik fejezet különféle módszertani elemzéseket tartalmaz, amelyek áttekintése az önkormányzatok válaszainak értelmezéséhez járul hozzá. Vizsgáljuk, hogy a régió- és településnagyság szerinti súlyozásnak van-e hatása a minta valóságtartalmára, hogy az önkormányzatok válaszadói viselkedése hogyan alakul a válaszadás gyorsasága szerint, végül néhány esettanulmány segítségével demonstráljuk a nem-válaszolás mechanizmusát néhány önkormányzatnál. A tanulmány végén függelékben közöljük az eddigi tíz hullám kérdőívét. 8

1. A TÁRKI Önkormányzati Adatbank (TÖA) jellemzői 1.1. A TÖA története Az önkormányzati adatbank építése 1995-ben kezdődött el, amikor a Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) egy kérdésblokk erejéig bekapcsolódott az MTA PTI polgármester kutatásába. A kutatásban a vizsgálati sokaságot az összes magyarországi helyi önkormányzat képezte. Ez a kutatás volt az első és az utolsó, amelyet személyesen a polgármester kellett, hogy kitöltsön 1. Az önkormányzati kutatás következő hullámát, mely két év elteltével, 1997 őszén zajlott, már a TÁRKI bonyolította le. Ellentétben az 1995-ös felvétellel, ekkor s azóta is a válaszadás anonim volt, a polgármester és helyettese, a jegyző vagy egy általuk megbízott szakember is kitölthette a kérdőívet. Három ízben az önkormányzati kutatás nemzetközi keretek között történt. 1999 és 2000 őszén Lengyelországban és Romániában, 2003-ban Szlovákiában és Romániában is sor került az általunk kidolgozott önkormányzati kutatási technika alkalmazására. Az önkormányzati vizsgálatok központjában az első időszakban (1995 és 1998 között) a feketegazdaság és a külföldiek munkavállalása állt 2. 1999 óta minden kérdőívben ismétlődik az önkormányzatok gazdasági várakozásait kutató kérdéssor. A vizsgálatok eseti megrendeléseken alapuló kérdésköröket is magukban foglaltak 3. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen kutatási területekre irányultak az egyes hullámok kérdései: 1 A személyes azonosíthatóságot az indokolta, hogy a kutatás elsődleges célja az önkormányzati választások eredményeinek a polgármesterek összetételére gyakorolt hatásának elemzése volt. A kutatás egy 1992. évi hasonló felmérés megismétlése volt, amely kutatás adatbázisa azért nem része a TÖA-nak, mert az adatok elvesztek. Hála egy SZDSZ-es parlamenti interpellációnak, ami sötét kormányzati szándékot sejtett a polgármester vallását tudakoló kérdés mögött, a kutatás nagy médianyilvánosságot kapott. 2 Az 1992 évi kérdőív a polgármesterek idegenellenességét vizsgálta (Kovács 1993a, 1993b). 3 A TÖA kérdőíveit lásd a függelékben. 9

1995 feketegazdaság; 1997 feketegazdaság, migráció, külföldiek, idegenellenesség; 1998 feketegazdaság, migráció, külföldiek, idegenellenesség; 1999 önkormányzatok költségvetési magatartása, gazdasági várakozásai, települések munkaerő-piaci és szociális helyzete, önkormányzatok társulásai és feladatmegosztásai, feketegazdaság; 2000/1 települések szociális helyzete, önkormányzatok gazdasági várakozásai, EU Önkormányzati Központ, menekültügy, helyi média és lokálpatriotizmus; 2000/2 önkormányzatok gazdasági várakozásai, költségvetési magatartása, helyi demokrácia, helyi média; 2001/1 önkormányzatok gazdasági várakozásai, költségvetési magatartása, települések szociális helyzete; 2001/2 önkormányzatok gazdasági várakozásai, költségvetési magatartása, a településen élő romák; 2002 önkormányzatok gazdasági várakozásai, a települések informatikai helyzete, a kisebbségi önkormányzatok, a romák helyzete, a feketegazdaság és a bevásárlóturizmus, a testvértelepülési kapcsolatok; 2003 önkormányzatok gazdasági várakozásai, a romák helyzete, lakóhelyi szegregáció és társadalmi feszültségek a magyarországi településeken, civil szervezetek, lakossági kezdeményezések; 2004 önkormányzatok gazdasági várakozásai, a bűnözés helyzete és a bűnmegelőzéssel kapcsolatos stratégia.. 10

1.2. A TÖA adatfelvételi technikája A kutatás postai önkitöltős kérdőíves felvételi módszeren alapul. 4 Ennek sajátossága, hogy a kipostázott kérdőívet a válaszadó otthon, önmaga tölti ki és válaszadás után a kérdőívet maga adja postára. A kérdőíveket általában egy, a kutatás céljáról tájékoztató, ún. felkérő levél és a visszaküldést megkönnyítő felbélyegzett és megcímzett válaszboríték kíséri. Az eljárás eredményes alkalmazásának alapvető feltétele a pontos címlista. A válaszarány ösztönző technikák alkalmazásával növelhető. A szakirodalom által említett válaszarányt növelő technikák az alábbiak: rövid kérdőív, áttekinthető szerkesztés, könnyen megválaszolható kérdések, a kutatási cél pontos leírását, a kutatásért felelős személy aláírását tartalmazó felkérővagy kísérőlevél 5, előre felbélyegzett válaszboríték, emlékeztető-levél kipostázása az adatfelvétel első négy hete után, újabb felkérő levél és újabb kérdőív kipostázása az ötödik és hatodik héten a nemválaszolók körében, telefonos felkeresése azoknak, akik a hatodik héten sem válaszoltak. (Dillmann, 1983) 4 Az önkitöltős kérdőívek esetében négy típusról beszélhetünk. A legegyszerűbb technika alkalmazásakor a mintába választott személy postán megkapja, és ő maga visszapostázza a kitöltött kérdőívet. A második típusnál a postai úton kiküldött kérdőívet egy későbbi időpontban a kérdezőbiztos személyesen gyűjti össze. A harmadiknál a kérdezőbiztos nem csak összegyűjti, hanem el is viszi a kérdőívet a megadott címre és helyben (a lakáson vagy házon kívül) megvárja, amíg a kérdezett kitölti. Negyedik típusként a postai és a telefonos kérdezés kombinációját említhetjük, mely esetben kipostázzák a kérdőívet, s egy későbbi időpontban az alanyt felhívják, s telefonon veszik fel az adatokat. 5 Egy időben angolszász területen elterjedt az a nézet, hogy nagyobb válaszarányt eredményez, ha a felkérő levelet nők írják alá. (Brook, 1989: 133) 11

A postai adatfelvételi technika előnye és hátránya más adatfelvételi módszerekkel öszszehasonlítva válik láthatóvá 6 : A postai önkitöltős-kérdőíves adatfelvételi módszer előnye, hogy a nagy mintaelemszám esetén is alacsony a költségigénye. A postai kérdőíves technika mellett szól, hogy a megkérdezett saját időbeosztásának megfelelően töltheti ki a kérdőívet, minden befolyásoló, zavaró tényezőtől függetlenül adhatja meg válaszait. Ellene szól, hogy a személyes interjús adatfelvételi technikánál a kérdező jelenléte ösztönzőleg hat a válaszadásra, ezáltal csökken a kitérő vagy félreértett válaszok aránya és a rosszul kitöltött kérdések száma. A postai önkitöltős kérdőív esetében a kitöltő személy nem tud kitől segítséget kérni, ha nem érti a kérdést, vagy ha nem tudja, hogy hol nézzen a kért információ után. A postai technika hátránya a kitöltés és a visszaküldés kontrollálatlansága és a nem válaszolók, illetve a válaszhiányok nagy aránya. Így a postai adatfelvétellel kapott adatok gyengébb minőségűek, és a visszaküldött kérdőívek megoszlása torzít. A TÖA esetében a postai kérdezés általános jellemzőivel kapcsolatban megállapítható, hogy mintavételi torzításra nem kerülhet sor, mivel az ország valamennyi településének azonos a bekerülési esélye a mintába, a válaszadás megtagadásából és a válaszhiányból fakadó torzítás a TÖA esetében is érvényesül. A TÖA egyes hullámaiban különféle megoldásokkal kísérleteztünk a válaszhiány miatti torzítás mértékének csökkentése érdekében. A TÖA adatfelvételi jellemzőit és az egyes hullámok válaszarányát az 1. számú táblázat foglalja össze. 6 Az eltérő adatfelvételi módszerek alkalmazása különböző eredményhez vezethetnek. Ugyanakkor egy kísérleti kutatás során ugyanannak a kérdőívnek eltérő adatfelvételi technikával történő felvétele és az így nyert minták elemzése megmutatta, hogy ilyen hatás nem mutatható ki. Az attitűdöket megjelenítő látens változók magyarázott varianciájának mértékében nem volt eltérés a személyes/telefonos és a postai önkitöltős adatfelvétellel nyert mintákban. (Medgyesi, 1999) 12

1. sz. táblázat A TÖA adatfelvételeinek speciális jellemzői, 1995 7-2004 Év Kérdősza ív hosz- Kérdések száma Kísérőlevél (külön v. a Kiküldés módja Ösztönzők Válaszarány (%) (oldal) (db)* kérdőíven) 1995 22 44 Külön Önálló levélként 24 1997 6 27 Külön Önálló levélként 38 1998 5 26 Külön Önálló levélként 32 1999 8 29 Kérdőíven Önkormányzati Tá- jékoztatóval Telefon az 50 ezer fő feletti 33 8 2000/1 6 24 Kérdőíven Önkormányzati Tá- jékoztatóval 2000/2 8 43 Kérdőíven Önkormányzati Tá- jékoztatóval 2001/1 4+4 14+15 Kérdőíven Az Önkormányzat 9 települések esetében Két oldal elemzés a kérdőív végén és a JEGYZŐ mellékleteként 2001/2 8 37 Kérdőíven Önkormányzati Tá- Felbélyegzett válaszbo- jékoztatóval ríték 2002 8 36 Kérdőíven Önkormányzati Tá- Felbélyegzett válaszbo- jékoztatóval ríték 2003 8 Kérdőíven Önkormányzati Tájékoztatóval Felbélyegzett válaszbo- 10 ríték, második hullám és a városok telefonos meg- keresése 2004 8 20 Kérdőíven Önkormányzati Tájékoztatóval Felbélyegzett válaszbo- (600 ríték, és önkormányzat önálló második hullám levélként 11 ) * Alárendelt kérdések nélkül. Forrás: TÖA 29 26 12 24 24 54-12 7 Egy tanulmány alapján annyi megállapítható volt, hogy az 1992. évi adatfelvételre május-június során került sor és a válaszaránya 30% volt (Kovács, 1993a). 8 Lengyelországban és Romániában a próbafelvétel esetében 36,3% és 8,3% (N=600-600) volt a válaszarány. Az alacsony romániai érték oka az ugyanabban az időben zajló helyi önkormányzati választás volt. Később országos adatfelvételre is sor került mindkét országban. 2000 őszén Lengyelország 37,6 %-os (N=2489), míg 2001 tavaszán Románia 56,9 %-os (N=2984) válaszarányt ért el. A lengyel adatfelvételnél a második hullámban telefonos megkeresést alkalmaztak a válaszarány növelése érdekében. 9 A TÖOSZ havi lapja. 10 A 2002. évi adatfelvétel elemzését a 2003. 4. és 5. sz. Önkormányzati Tájékoztató teljes terjedelmében közölte. 11 Erre azért volt szükség, mert ez a 600 önkormányzat csak elektronikus formában kapja az Önkormányzati Tájékoztatót. Mivel ennek kitöltési feltételei nem tudjuk mennyire azonosak a nyomtatott kérdőívétől, s ezért nem láttuk helyesnek a kettőt vegyíteni. 12 Mivel a 2004. évi adatfelvétel jelenleg folyik ennek módszertani elemzésére e tanulmány keretében még nincs módunk. 13

Önmagában az a tény, hogy 1999-től kezdődően (2001 tavasza kivételével) a kérdőívet az Önkormányzati Tájékoztatóval kapták meg az önkormányzatok, szintén ösztönzést jelentett, hiszen ez a Belügyminisztérium egyetlen, az önkormányzatok számára kiadott hivatalos, havi rendszerességgel megjelenő kiadványa. Az Önkormányzati Tájékoztató a fontos információkat, pályázati kiírásokat, törvénymódosításokat tartalmaz, ezért megérkezését az önkormányzati szakemberek kiemelt figyelemmel kísérik. A válaszarányt, a válaszolási hajlandóságot a kérdések hossza és a válaszkategóriák száma is befolyásolhatja. A hosszú kérdések a szakirodalom alapján kisebb válaszarányt eredményeznek. (Miller, 1991) A TÖA kérdőívkérdéseinek megfogalmazásakor mindig a rövid kérdések, kevés magyarázat, könnyen megválaszolható (ugratásokat nem tartalmazó) kérdőívszerkezetre törekedtünk. A visszaküldött kérdőívek alapján elkészült adatbázisokat a régió és településnagyság (és olykor a település státusza) dimenzióiban a KSH T-Star adatbázisa alapján súlyoztuk (Az eljárás menetét az 1 sz. mellékletben mutatjuk be a 2001 őszi súlyozás példáján). Ennek segítségével a minták a magyarországi települések regionális- és településnagyság szerinti megoszlására nézve reprezentatívak, azzal a megszorítással, hogy a budapesti kerületi önkormányzatok adatait egyik évben sem tartalmazzák 13. 1.3. A TÖA longitudinális panel jellege A TÖA azért tekinthető longitudinális adatbázisnak, mert a KSH településazonosítójára felfűzve a települések minden évben beazonosíthatók és az adott év adatai hozzárendelhetők a korábbi évek adataihoz. Ennek a longitudinalitásnak azonban vannak olyan sajátosságai, amelyek a TÖA-t megkülönböztetik egy longitudinális háztartási vagy vállalati panelhez képest. Ezek a következők: (1) Az adatfelvétel teljes körű, vagyis minden magyarországi településre kiterjed. Ennek egyik, már említett, következménye, hogy az adatbázist nem torzítja a mintavétel hibája. Továbbá az elemszám maximális, vagyis az elemzést a minta nagyság felől bírálni (márpedig a mintavétel hibája mellett ez volt a Magyar Háztartás Panel (MHP) vizsgálatok nagy támadási felülete) értelmetlen. 13 A budapesti kerületek adatai az adatbázisban benne vannak, de a nagy arányú válaszhiány miatt a súlyozásnál 0 értéket kaptak, s így az elemzésből kimaradtak. 14

(2) A minta elemei, a települések nem tudnak lemorzsolódni, hiszen erre csak az országhatár megváltozása vagy egy település elnéptelenedése esetében kerülhet sor. A háztartás- és a vállalatpanelhez képest tehát nem következhet be az adatfelvétel torzulása az elemzés egységeinek kilépése folytán. (3) A háztartásokhoz vagy a vállalatokhoz képest a települések határa jól definiálható és változatlan. Ez annak ellenére igaz, hogy minden évben szétválik vagy egyesül néhány település. Ennek mértéke egy háztartás- vagy vállalatpanelhez képest egyfelől elhanyagolható, másfelől e változások az elemzés egységének és a változás folyamatának közigazgatási definiáltsága miatt sokkal jobban követhetők, mint a háztartási és a vállalati panelok esetében, ahol az alapegység határai csak nagyon önkényesen húzhatók meg és a változások sokfélék és helyesen regisztrálhatók. 15

2. Az önkormányzatok (nem-) válaszolói hajlandósága Az önkormányzatok válaszolói hajlandóságát az egyes hullámok során elért válaszaránnyal mérjük (1. sz. ábra). 1. sz. ábra A TÖA válaszadási aránya 1995 és 2003 között* (%) 60 50 40 30 20 10 0 1995 1997 1998 1999 2000 tavasz 2000 ősz 2001 tavasz 2001 ősz 2002 2003 * Budapest és az önálló helységnek nem tekinthető települések adatai nélkül. Forrás: 1 sz. táblázat Látható, hogy általában a települések harmada-negyede válaszolt szétküldött kérdőíveinkre. A teljes idősort tekintve csökkenő válaszolási trend érzékelhető (1997-ben 38% 14, 2001 őszén és 2002-ben 24%). A 2001 tavaszi kudarc okát abban látjuk, hogy az ekkor alkalmazott kísérleti szétküldési stratégia koncepciója (két speciális szaklap a hivatalos lap helyett) rossz volt. Emiatt elhatároztuk, hogy erőteljesebb (bár költségesebb) válaszadás növelő technikákat alkalmazunk. Ezek eredményeképpen a 2003. évi válaszadási arány valóban 54% lett. A válaszolási hajlam elemzése során első lépésben hullámonként külön-külön vizsgáljuk a válaszolók összetételének eltérését az összes településétől. Az elemzést azzal a két változóval kezdjük, amely minden településközpontú elemzés alfája és ómegája (s az általunk alkalmazott egyszerű súlyozásnak is az alapja), a település földrajzi elhelyezkedésével és nagyságával. Az előbbit a KSH által kidolgozott hételemű (általunk RÉGIÓ-nak nevezett) változóval, az utóbbit a település állandó lakosainak száma alapján képzett változóval (NAGYSÁG) közelítjük (2. sz. táblázat) 14 Az 1995 évi értéket a alapvetően eltérő válaszolási feltétel miatt (csak a polgármester tölthette ki a kérdőívet) nem vesszük figyelembe. 16

2. sz. táblázat A válaszoló önkormányzatok megoszlása régió és állandó lakosok száma szerint, 1997 2003, súlyozatlan minták T-star 1998 1997 1998 1999 2000 tavasz 2000 ősz 2001 tavasz 2001 ősz 2002 2003 Elemszám 3131 1183 994 1037 933 785 415 751 749 1754 Régió, % Nyugat-Dunántúl 20,4 18,0 17,3 17,1 19,8 20,6 18,1 16,8 16,6 18,5 Közép-Dunántúl 12,9 14,5 11,7 14,3 14,4 13,5 15,4 14,0 13,9 13,3 Dél-Dunántúl 20,6 18,3 18,2 17,8 18,1 18,3 17,6 20,0 20,1 20,5 Közép- Magyarország 6,6 5,7 6,3 7,6 5,6 6,8 5,5 6,0 6,0 5,6 Észak- Magyarország 19,1 22,6 20,9 21,1 20,7 19,5 18,1 21,4 19,5 19,4 Észak-Alföld 12,3 11,7 15,5 12,1 10,7 11,7 11,6 11,7 14,4 13,8 Dél-Alföld 8,1 9,1 10,1 10,0 10,7 9,6 13,7 10,1 9,5 8,9 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Településnagyság, % 1000 fő alatt 54,8 50,1 46,2 46,4 48,4 46,4 39,3 47,5 58,6 57,0 1001-2000 fő 20,9 21,5 22,9 24,2 23,4 24,5 26,0 22,9 21,9 20,4 2001-10 ezer fő 20,0 22,6 24,0 23,9 21,9 20,9 27,5 23,7 15,1 13,0 10 ezer fő felett 4,3 5,8 6,9 5,5 6,3 8,2 7,2 5,9 4,4 9,6 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 * Budapest, és az önálló településnek nem tekinthető helységek adatai nélkül x Chi négyzet minden évben szignifikáns (rendre 31, 36, 37, 22, 25, 16, 18, 16, 27) xx Chi négyzet minden évben szignifikáns (rendre 36, 82, 79, 83, 77, 68, 55, 17, 66). Forrás: Ivony (2002) és TÖA 17

A regionális elhelyezkedés 2000 őszét kivéve minden évben szignifikánsan hatott a nem-válaszolási hajlamra, ám ez az érték nem volt egyik hullámban sem kiugróan magas. A dél- és nyugat-dunántúli, illetve a közép-magyarországi régióban a teljes időszak alatt általában alacsony volt a válaszolási hajlam. Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország és Dél-Alföld önkormányzatai jobbára ennek ellentétei. Észak-Magyarország esetében úgy tűnik, hogy a válaszolási hajlam az 1990-es évek közepe óta egyre alacsonyabb. Észak-Alföld esetében általában alacsony, de három évben (1998, 2002 és 2003) magas volt válaszolói hajlam. Öszszességében a regionális elhelyezkedés nem hat erősen a válaszadási hajlamra, de a viszonylag kis eltérések meglehetősen állandóak. A két átlagostól eltérő válaszolói arányú év esetében azt látjuk, hogy az 2001. évi alacsony elemszám a Dél-Dunántúlon okozott kiugróan alacsony, a Közép-Dunántúl és a Dél-Alföld települései esetében magas válaszolási hajlamot. A 2003. évi magas válaszolási arány nem befolyásolta az egyes régiók válaszolói hajlamát. A települések nagysága erősebb hat a válaszolói hajlandóságra. A legkisebb települések között magas a nem-válaszolási hajlandóság, és ebben csak az utolsó két hullám esetében van változás. Az összes többi településtípus esetében a válaszolás esélye magasabb a várható értéknél. Az alacsony válaszolási hajlamú 2001 tavaszi hullámban különösen alacsony a legkisebb települések válaszolói hajlama, nyilván ezek a települések nem olvassák az Önkormányzatot és a Jegyzőt vagy már eleve nem is jutnak hozzá. A nagyvárosok 2003. évi kiugróan magas értéke a városokra koncentráló telefonos kérdezés következménye. De úgy tűnik a második (közvetlenül a TÁRKI-ból küldött) levélre a kisebb települések jobban reagáltak, mint a 2-10000 lakosúak. Következő kérdésünk az, hogy vajon a válaszoló és nem-válaszoló települések életszínvonala és munkaerő-piaci helyzete eltér-e egymástól. Ha igen, akkor igaz lehet az a feltételezés, hogy a szegény önkormányzatok alacsony válaszolási arányát rossz gazdasági helyzetük magyarázza ( nincs pénzük, energiájuk, figyelmük a kutatókkal való levelezgetésre ). A 3. sz. táblázatban egy rövid időszak adataival illusztráljuk e feltételezés életszerűségét vagy annak hiányát. Az 1998 évi T-Star adataival 15 összehasonlítva a válaszoló és nemválaszoló önkormányzatok csoportjainak 1997-1999 évi helyzetét azt találjuk, hogy a válaszoló településekhez képest a nem-válaszoló települések: Kisebbek és körükben, alacsonyabb a 60 év felettiek aránya, 15 A képzett változók leírását a 2. sz. Melléklet tartalmazza. 18

magasabb a munkanélküliek aránya (mind a teljes népességen nyers munkanélküliségi mutató, mind az aktív életkorúakon belül), és a hosszú távú munkanélküliek aránya, nagyobb a népességmozgás mértéke (mind az oda-, mind az elvándorlás esetében), több olyan település van közöttük, ahol az adott évben épült új lakás, nem különböznek jelentős mértékben az életszínvonal mértéke és a magángazdaság mértéke szerint (a villamosenergia fogyasztás mértéke, ha nem is minden évben szignifikáns mértékben, de kisebb a nem-válaszoló településeken, hasonlóan a 100 háztartásra jutó személygépkocsi számában és az egyéni vállalkozók arányában). Egy kivételtől eltekintve a fenti megállapítások 1997 és 1999 közötti időszak egészére érvényesek. Az egyetlen dimenzió, ahol eltérés volt a vizsgált három év adatai között, 1999- ben az egyéni vállalkozók aránya a nem-válaszoló települések csoportjában magasabb. 3. sz. táblázat A települések életszínvonalát jelző változók közötti eltérés mértéke a válaszoló és nem válaszoló önkormányzatok körében, (1997 1999 évi súlyozatlan minták, varianciaanalízis F-próba)* 1997 1998 1999 Válaszoló Nem Vála- Nem Válaszo- Nem vá- válaszoló vála- ló laszoló szoló szoló Lakosok száma 3624 2035 3596 2190 2967 2473 Hatvan év felettiek 703 406 702 432 590 483 Nyers munkanélküliségi mutató 5,57 5,80 5,54 5,79 5,44 5,85 Munkanélküliek 9,71 10,13 9,64 10,13 9,47 10,22 Hosszú távú munkanélküliek 5,25 5,49 5,23 5,47 5,09 5,55 Odavándorlás 5,01 5,10 4,89 5,15 4,92 5,13 Elvándorlás 4,89 4,99 4,75 5,05 4,77 5,05 Új lakás 7,65 7,90 7,04 8,21 7,42 8,01 Villamosenergia /háztartás 2,51 2,44 2,50 2,45 2,51 2,44 Autó 100 háztartásra 42,70 41,78 42,84 41,80 42,90 41,75 Egyéni vállalkozók 7,44 7,21 7,40 7,26 7,12 7,40 * Budapest és az önálló településnek nem tekinthető helységek adatai nélkül. A jelölt csoportpárosok szignifikánsak. A változók számítási módját a 2. sz. melléklet tartalmazza. Forrás: Ivony (2002) A települések válaszadói magatartásának megismeréséhez fontos megvizsgálni, hogy ezek a változók együttesen milyen mértékben és módon határozzák meg a válaszolási maga- 19

tartást, illetve, hogy a hatás mértéke és módja változik-e a vizsgált időszakban vagy minden évben nagyjából azonos. A 4. számú táblázatban a RÉGIÓ és a NAGYSÁG változók hatását vizsgáljuk évenként. Az évenkénti válaszolási magatartás függő változója azt mutatja, hogy az adott évben az adott település válaszolt-e a kérdőívre (1) vagy sem (0). (4. sz. táblázat) A modell jellemzője, hogy: nagy a magyarázó értéke (a szabadságfokhoz képest sokkal alacsonyabb az illeszkedés mértéke), ami arra utal, hogy a két változó, amelyről azt feltételezzük, hogy a települések alapvető jellemvonásainak tekinthetők, jól magyarázzák a válaszolói magatartást, a NAGYSÁG hatása sokkal erősebb, mint a RÉGIÓ-é, a fent jellemzett összefüggések a vizsgált időszak egészére nagyjából érvényesek, ami arra utal, hogy bár néhol gyenge, de stabil hatásokkal számolhatunk a két települési változó esetében. Ami az egyes évek közötti eltéréseket jelenti, két jelenség érdemel említést. Egyrészt az, hogy a 10 ezer főnél kevesebb lakossal rendelkező valamennyi településtípus mind a kilenc hullámban csökkenti a válaszolási hajlandóságot. De míg ez egyes években (1997-1999- ban, 2001 tavaszán és 2003-ban) a csökkenés mértéke annál nagyobb, minél kisebb a település, addig 2000 tavaszán és őszén, valamint 2001 őszén csak a legkisebb települések válaszolói hajlama alacsony kiugró mértékben. A regionális hatás 2003 előtt csak ritkán volt szignifikáns. Észak-Magyarország, Dél- Alföld és Közép-Dunántúl települései inkább, az észak-alföldiek kevésbé voltak hajlamosak válaszadásra. A 2003-ban alkalmazott erősebb ösztönzés hatására azonban a középmagyarországi régió kivételével minden régióban erősen megnőtt a válaszolói hajlam. A másik említésre érdemes jelenség az 1999-ben Közép-Magyarországon kitört válaszolási járvány. Míg e referenciacsoporthoz képest a többi évben a modellben található régiókban általában nagyobb a válaszolási esély, ebben az évben kismértékben inkább alacsonyabb. Ennek okát nem ismerjük, de nyilván az adott régióban az adatfelvétel idején valamilyen területileg korlátozott érvényességű jelenség (például egy helyi konferencia, ahol felhívták a polgármesterek figyelmét a kérdőív kitöltésének fontosságára) váratlanul megnövelte a válaszolási hajlandóságot. 20

4. sz. táblázat A RÉGIÓ és a NAGYSÁG hatása az önkormányzatok válaszolási hajlandóságára (1997 2001/2 évi súlyozott minták, az 1998 évi T-Star adat- bázis alapján, Budapest és az önálló településnek nem tekinthető helységek nélkül, logisztikus regresszió) 1997 1998 1999 2000/1 2000/2 2001/1 2001/2 2002 2003 NAGYSÁG* Nagyon kicsi 0,43 xxx 0,29 xxx 0,43 xxx 0,29 xxx 0,22 xxx 0,23 xxx 0,38 xxx 1,01 0,71 Kicsi 0,60 x 0,49 xx 0,82 0,69 0,40 xxx 0,54 x 0,77 1,23 1,02 Közepes 0,57 x 0,50 xx 0,87 0,62 x 0,45 xxx 0,67 0,71 1,05 1,07 Nagy 0,70 0,58 x 0,91 0,61 x 0,39 xxx 0,77 0,81 0,57 3,00 xxx Óriás 1 1 1 1 1 1 1 1 1 RÉGIÓ* Nyugat-Dunántúl 1,14 1,04 0,71 1,46 1,23 1,62 1,06 0,96 1,60 xx Közép-Dunántúl 1,56 x 0,99 0,93 1,53 x 1,10 1,80 x 1,31 1,09 1,96 xx Dél-Dunántúl 1,16 1,10 0,75 1,28 1,04 1,54 1,32 0,97 1,94 xx Észak-Magyarország 1,71 x 1,33 0,93 1,48 x 1,08 1,39 1,39 1,00 1,98 xxx Észak-Alföld 1,07 1,44 0,68 x 0,95 0,86 1,14 0,98 1,22 2,18 xxx Dél-Alföld 1,37 1,34 0,96 1,72 x 1,11 2,16 x 1,37 1,22 1,89 xxx Közép-Magyarország 1 1 1 1 1 1 1 1 1 * Az évenkénti válaszolási hajlandóságra gyakorolt hatás erejét a log odds Exp (B) értéke fejezi ki. Ha nagyobb, mint egy, az adott változó növeli, ha kisebb, csökkenti a válaszolási hajlandóságot. Az eltérés minél nagyobb egynél, annál erősebb a hatás. A hatások erejét a T érték szignifikancia mértéke mutatja: xxx: p=0.0000, xx: p=0.001 és 0.0001 között, x: p= 0.05 és 0.001 között. A modellek statisztikái rendre: Találati arány (%): 62, 68, 67, 70, 75, 87, 76. Chi-négyzet:61,2 xxx ; 95,3 xxx ; 95,5 xxx ; 105,5 xxx ; 80,5 xxx ; 88,1 xxx ; 68,2 xxx A településnagyság 1997 ás 2001 között kategóriái rendre 500 fő alatt, 501-1000 fő, 1001-2000 fő, 20001-10000 fő és 10000 fő felett, 2002-ben és 2003ban 1000 fő alatt, 1000 fő alatt, 1001-2000 fő, 2001-5000 fő,5000-10000 fő között és 10000 fő felett. Forrás: Ivony (2002) és TÖA 21

A TÖA panel jellege a nem-válaszolási hajlandóság longitudinális értelmezését is lehetővé teszi. Ezt egy olyan változó segítségével végezzük el, amely megmutatja, hogy az addig lekérdezett hullámokból egy adott település hány esetben válaszolt. 16 A változó alapmegoszlását nyolc és tíz hullám esetében a 2. sz. ábra szemlélteti. 2.sz. ábra A TÖA longitudinális válaszolói hajlandósága (a válaszok száma) nyolc és tíz hullám esetében (esetszám) 800 700 600 500 400 300 200 100 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Nyolc hullám Tíz hullám Forrás: Ivony (2002) és TÖA 1995 és 2001 ősze közötti nyolc hullám alatt egyszer sem válaszolt a települések kb. 20 százaléka és hasonló azon települések aránya, amelyek egy vagy két alkalommal válaszoltak. A többszöri válaszolás aránya rendre csökken, hogy végül a mind a nyolc hullámban válaszoló települések aránya 1 % alatti értékre süllyedjen. A tíz hullám esetében (nyilván a 2003. évi kiugróan magas válaszolási arány miatt) a soha nem válaszoló települések aránya erősen csökkent, az 1-3 alkalommal válaszolókénál sokkal, a négy ízben válaszolókénál kis mértékben alacsonyabb. Az 5. és 6. számú táblázatok segítségével azt a kérdést lehet megválaszolni, hogy eltérneke a települések régió és nagyság (továbbá a tíz hullám esetében a közigazgatási szempontú központi helyzet) szerinti jellemzői attól függően, hogy a település kumulált válaszolói hajlandóság milyen mértékű. 16 E változó a legelső, 1995-ös felvétel településeit is tartalmazza, ezért ebben a fejezetben kivételesen nyolc (ami az OTKA kutatás kezdő évét jelöli), illetve tíz hullámról (ami az OTKA kutatás befejeződését jelöli) beszélünk. 22

Egyszer sem Elemszám 600 Nyugat Dunántúl 27,8 Közép Dunántúl 12,0 Dél Dunántúl 23,8 Közép Magyarország 3,8 Észak Magyarország 14,7 Észak Alföld 13,3 Dél Alföld 4,5 Összesen 100 5. sz. táblázat A kumulált válaszolási hajlandóság alakulása régió és településnagyság szerint 1995 és 2001 ősze között*, (%) Egyszer Kétszer Háromszor (1998) Összesen Négyszer Ötször Hatszor Hétszer Nyolcszor 712 643 516 330 207 87 47 11 3153 Régió x 21,3 18,5 17,4 17,0 18,8 18,4 17,0 18,2 20,6 11,9 11,7 16,1 12,1 15,0 18,4 14,9 0 13,0 24,6 21,2 15,1 20,0 15,9 17,2 17,0 18,2 20,8 6,6 6,5 7,0 5,8 5,3 4,6 8,5 0 5,9 17,1 22,2 21,7 19,4 23,2 19,5 17,0 36,4 19,2 11,1 12,9 12,4 15,2 10,1 8,0 12,8 9,1 12,4 7,3 7,0 10,3 10,6 11,6 13,8 12,8 18,2 8,1 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Településnagyság xx 41,7 29,4 22,9 18,2 16,4 13,8 14,9 18,2 32,8 19,2 23,0 25,0 26,4 23,7 29,9 23,4 9,1 22,0 19,5 21,8 23,1 23,3 24,2 26,4 23,4 36,4 20,9 18,3 20,7 23,4 25,2 26,1 18,4 31,9 36,4 20,0 1,3 5,1 5,6 7,0 9,7 11,5 6,4 0 4,3 100 100 100 100 100 100 100 100 100 500 fő alatt 53,4 501-1000 fő 17,3 1001-2000 fő 15,9 2001-10 ezer fő 12,0 10 ezer fő felett 1,4 Összesen 100 * Budapest és az önálló településnek nem tekinthető helységek adatai nélkül. x : Chi-négyzat = 107; df=48; Sign.=,0000 xx : Chi-négyzet = 289; df=32; Sign.=,0000 Forrás: Ivony (2002) 23

6. sz. táblázat A kumulált válaszolási hajlandóság alakulása régió és településnagyság szerint 1995 és 2003 között*, (%) Egyszer sem Elemszám 376 Nyugat Dunántúl 30 Közép Dunántúl 10 Dél Dunántúl 24 Közép Magyarország 5 Észak Magyarország 15 Észak Alföld 13 Dél Alföld 3 Összesen 100 1000 fő alatt 74 1000-2000 fő 16 2000-5000 fő 8 5000-10000 fő 2 10 ezer fő felett 0 Összesen 100 Helyben 0 Önálló jegyzőség 31 Körjegyzőség központja 12 Körjegyzőség társközsége 57 Forrás: TÖA **Alacsony elemszám. Egyszer Kétszer Háromszor Négyszer Ötször Hatszor Hétszer Nyolcszor Kilencszer** Tízszer** Összesen 524 566 562 429 323 190 120 55 (28) (6) 3180 Régió 24 20 17 17 17 15 18 21 20 12 12 14 12 14 16 13 18 13 25 22 18 19 18 19 18 16 21 7 6 8 8 6 5 6 2 7 17 19 22 20 20 23 18 24 19 10 12 13 14 14 12 16 4 12 5 9 8 10 11 10 11 15 8 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Településnagyság 68 56 49 47 47 44 38 44 55 15 22 24 23 20 24 28 31 21 12 17 17 16 21 22 18 9 16 4 3 5 6 7 3 3 6 4 1 2 5 8 5 7 3 10 4 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Kistérségi központ 3 4 9 12 12 10 14 11 7 Igazgatási önállóság 41 53 60 64 66 65 74 78 55 14 17 16 17 19 21 18 13 16 45 30 24 19 15 14 8 9 29 24

A nyolc hullám esetében a területi elhelyezkedés esetében a kumulált válaszolási hajlandóság korábban tapasztalt gyenge, de stabil összefüggést mutatja. A Nyugat- és a Dél- Dunántúl településeinek aránya a sohasem válaszolók esetében, Észak-Magyarország és Dél- Alföld települései a nyolcszor válaszolók esetében fordulnak elő az átlagot jelentősen meghaladó mértékben (s e kettő esetben a soha nem válaszolók aránya is alacsony). Közép- Magyarország és az Észak-Alföld településeinek előfordulása nem tér el jelentősen a kumulált válaszadási hajlandóság szerint, esetükben a közepes gyakoriságú válaszolás aránya kicsit magasabb az átlagosnál. A Közép-Dunántúl települései ettől csak annyiban térnek el, hogy amíg 5-7 alkalommal nagyon is hajlandók válaszolni, addig a minden alkalommal történő válaszadás nem jellemzi azokat. A települések nagyságától erősen függ és a kumulált nem-válaszolási hajlandóság. Éles határvonal húzódik az 500 fős lélekszám körül. Az ennél kisebb települések a sohasem válaszolók körében országos arányukat jóval meghaladó mértékben fordulnak elő. Az összes 500 főnél nagyobb településre a fenti összefüggés ellentéte igaz. Az 500-1000 lakosúak a háromhat alkalommal válaszolók körében gyakoribbak, az 1000-2000 lakosúak esetében a válaszolás minden mértéke közel azonos esélyű, a nagyobbak válaszolási esélye majdnem folytonosan nő a hatszori válaszolásig. A tíz hullám esetében (6. sz. táblázat) a fenti megállapítások nagyobb hullámok száma ellenére fenntarthatóak. A Nyugat- (és kisebb mértékben) a Dél-Dunántúl települései között a nem válaszolás és az egyszer válaszolás aránya továbbra is átlag feletti. Ellentéte ennek a Dél-Alföld, ahol a települések aránya fokozatosan nő a gyakrabban válaszolók körében. A kis települések válaszolói hajlama változatlanul alacsony. A tíz hullám esetében vizsgált közigazgatási helyzet hatása a válaszolói magatartásra igen erős. A kistérség-központi helyzet a legalább háromszori válaszolás esélyét növeli meg, de e körön belül nem okoz további eltéréseket. A helybeli jegyzőség léte s ha van önálló volta vagy hiánya még erősebben hat a válaszolói magatartásra. A helyben lévő és önálló jegyzőség nem csupán a legalább háromszori válaszadás esélyét növeli, de azt is, hogy a település nagy eséllyel legalább hétszer válaszol. A helybeli körjegyzőség hatása nem jelentős, de ahol nincs jegyző helyben, ott nagyon magas a nem vagy legfeljebb egy alkalommal válaszolás aránya. Ez azt a korábbi feltételezést igazolja (Ivony, 2002), hogy a kistelepülések mivel nagyobb eséllyel fordulnak elő a közös polgármesteri hivatal hatásköre alá eső igazgatási for- 25

mában, ahol nincs helyben jegyző, ezért sokan meg sem kapják talán a kérdőíveket, illetve ha meg is kapják, a közös polgármesteri hivatal esetleg elégségesnek ítéli csak az egyik (a központi) kérdőívet kitölteni és visszaküldeni. Ez azt jelenti, hogy ha a kistelepülés az elemzés célja a TÖA-t alkalmazó kutatások megbízhatóság nem elégséges. Ugyanakkor minden más általános elemzés szemszögéből a TÖA ezen torzítása a lehető legkevésbé negatív hatású. Egyrészt, mert a teljes lakosságnak csak a 32%-a lakik a kistelepüléseken, tehát csak az összlakosság kis részét kell súlyozással felpótolni. Másrészt ebből a településtípusból nagyon sok van, és ezek területileg eléggé koncentráltan helyezkednek el. Következésképpen feltételezhető, hogy a válaszolók jól helyettesítik a nem-válaszolókat, amennyiben általában ugyanolyan jellemvonásokkal rendelkeznek, mint a szomszédok. (Sik, 2000) 26

3. A települések válaszadási magatartása módszertani etűdök továbbgondolásra Ebben a fejezetben különböző módszertani elemzéseket mutatunk be, melyek segítségével egyrészt a súlyozás hatását vizsgáljuk a minták valóságtartamára, másrészt a válaszadás gyorsaságát feltételezhetően befolyásoló objektív és szubjektív paramétereit vesszük szemügyre, harmadrészt a válaszadás gyorsaságának és a kérdezési szituációnak a szerepét elemezzük az ország és az önkormányzat helyzetértékelésben. 3.1. A súlyozás hatása a minták valóságtartalmára Korábban láttuk (1. sz. ábra), hogy majd minden évben a megkérdezett önkormányzatok kb. 25-30 százaléka válaszol a kérdőívre. Emiatt a kapott adatokat súlyoznunk kell ahhoz, hogy országosan reprezentatív mintához jussunk. Mivel az önkormányzati adatbázis összekapcsolható a KSH T-star adatbázisával, ezért valamennyi ott fellelhető adat elvben felhasználható ehhez. Az eddigi összes hullám súlyozásánál a lehető legkonzervatívabb megoldás valamilyen formájával kísérleteztünk, a régió, a települési státusz és a településnagyság alapján képzett két (vagy három) dimenzió mentén a cellánkénti eltérésekkel arányosan felszoroztuk (majd visszaosztottuk) a kapott válaszokat 17. A súlyozás hatását a minták valóságtartalmára úgy vizsgáltuk, hogy a súlyozatlan és súlyozott mintákat összehasonlítottuk a T-Star-ban található demográfiai-, település fejlettségi-, gazdasági- és életszínvonal adatok szerint. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az előállított súlyváltozókkal képzett adatbázisok azonos vagy eltérő eredményeket mutatnak-e, vagyis a régió és településnagyság alapján történő felszorzásos súlyozás hatott-e a többi változóra. A települések társadalmi-gazdasági mutatóinak az országos, a súlyozatlan és a súlyozott minta alapján kapott eredményeit a 7. sz. táblázat mutatja be, egy kiválasztott hullám (2001 őszének) adatai alapján. 17 A súlyozási eljárást a 2001 őszi mintán mutatjuk be (2. sz. melléklet). 27

7. sz. táblázat A RÉGIÓ és NAGYSÁG alapú súlyozás hatása a minta valóságtartalmára (Budapest és az önálló településnek nem tekinthető helységek nélkül) Országos Súlyozatlan Súlyozott (1998 T-Star, N=3131) (2001/1, N=751) (2001/1, N=748) Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás 1998 évi abszolút értékek Állandó lakosság száma 2637 9198 3993 14568 3002 11900 60 év felettiek száma 519 1723 781 2761 591 2237 Odavándorlók száma 117 365 167 545 129 447 Elvándorlók száma 114 387 170 611 129 498 Lakásállomány 1022 3703 1582 5902 1183 4800 Épült új lakások száma* 9,4 28 11,6 37 9,5 32 Villamosenergia fogyasztás 2519 7538 3640 11396 2776 9349 Személygépkocsik száma 536 2235 843 3451 620 2832 Regisztrált munkanélküliek száma 119 366 176 624 134 500 Hosszútávú munkanélküliek száma 65 207 97 355 73 283 Vállalkozók száma 156 715 252 1097 183 900 1998 évi relatív értékek Odavándorlás aránya 5,07 2,54 5,04 2,49 5,06 2,43 Elvándorlás aránya 4,96 2,44 4,92 2,32 4,99 2,38 Épült új lakások aránya* 8,3 24,4 9,1 45 9,7 49 Villamosenergia fogyasztás / háztartás 2,50 2,14 2,7 4,1 2,7 4,4 Személygépkocsi 100 háztartásra 42 15 43 16 43 16 Nyers munkanélküli arány 5,71 3,55 5,58 3,36 5,58 3,41 Munkanélküliek arány (19-56 év) 9,97 6,33 9,66 6,04 9,67 6,08 Hosszú távú munkanélküliek aránya 5,39 4,04 5,25 3,8 5,25 3,83 Vállalkozók aránya 7,31 5,78 7,64 6,9 7,62 7,18 * Épült új lakások száma/aránya az országos adatbázisban: N=1857; a súlyozatlan mintában N=494; a súlyozott mintában N=467; Forrás: Ivony (2002) 28

A súlyozatlan mintához képest a súlyozott minta átlagai jobban közelítik az országos átlagokat és szórásértékeket. A súlyozott mintánál a változók szórása kisebb, ami azt jelenti, hogy a súlyozatlan mintához képest nőtt az adatok megbízhatósága. A postai adatfelvételi technika általános jellemzőinél már említettük, hogy az eltérő válaszolói hajlandóság miatt a kapott minták torzítanak, vagyis a válaszadás nem véletlenszerű. A 7. sz. táblázat ezt a megállapítást alátámasztja, hiszen míg számos változó országos- és a súlyozatlan mintabeli átlaga között nagy eltérések láthatóak a súlyozás hatására ezek lecsökkentek. 18 3.2. A válaszadás gyorsasága Az önkormányzatok válaszadásának gyorsaságát a kérdőív szétküldése után eltelt hetek számával mértük. Előzetes hipotézist nem állítottunk fel arról, hogy fog-e, s ha igen, hogyan fog eltérni a gyors és a lassú válaszoló választ adók összetétele, de úgy véltük, hogy a reakcióidő a válaszadási magatartás fontos eleme lehet, tehát célszerű mérni. Az első elemzés során a visszaküldés gyorsaságát három évben, 1999-ben, 2000 őszén és 2001 őszén vizsgáltuk meg. 19 Első lépésben külön választottuk azoknak a településeknek a csoportját, amelyek azonnal (az első héten), majd azokét, amelyek gyorsan (a 2-3. héten), s végül azokét, amelyek lassan (a 4. héten vagy később) válaszoltak. (3. sz. ábra) 18 Nem tapasztaltunk lényeges különbségeket a súlyozás után, az értékek a súlyozatlan mintáéval egyeztek meg, melyek csak kismértékben térnek csak el az országos átlagoktól. 19 A teljes sokaságra vonatkozó tiszta csoportokat nem tudtunk képezni, mivel különböző hullámokban a települések eltérő gyorsasággal küldték vissza a kérdőíveket. A három év kiválasztásának az oka az volt, hogy e három adatfelvétel között ugyanannyi idő (1 év) telt el. Ennél rövidebb periódusok vizsgálatát nem tartottuk érdemesnek. 29

3. sz. ábra Az azonnal-, a lassan- és a gyorsan válaszolók megoszlása 1999, 2000 és 2001 őszén* (%) 70 69,4 60 56,9 61,2 50 40 30 20 22,2 20,8 15,1 23,7 26,6 10 0 1999 ősz 2000 ősz 2001 ősz 4 azonnal válaszolt gyorsan válaszolt lassan válaszolt * Budapest és az önálló helységnek nem tekinthető települések adatai nélkül. Forrás: (Ivony, 2002) 1999-hez képest 2001 őszére nemcsak a TÖA válaszaránya csökkent le 33-ról 24 százalékra, de az egyes hullámokat jellemző válaszadói magatartás mintázata is megváltozott. Ugyan az önkormányzatok zöme még mindig a 2-3. héten küldte vissza a kérdőívet, viszont kevesebb, mint ötödére csökkent az azonnal válaszolók aránya a vizsgált időszakban. A további elemzés során a két szélső csoport viselkedését próbáljuk magyarázni a települések jellemzői alapján. Az azonnal- és a lassan válaszolók esetében arra voltunk kíváncsiak, hogy a települések nagysága és regionális elhelyezkedése hat-e a válaszok gyorsaságára, és hogy e hatás mértéke és módja változik-e a vizsgált időszakban. Az eredményeket a 8. sz. táblázat szemlélteti. 30

8. sz. táblázat A RÉGIÓ és a NAGYSÁG hatása az önkormányzatok válaszolói gyorsaságára (1999 őszi, 2000 őszi és 2001 őszi súlyozott minták, az 1998 évi T- Star adatbázis alapján, Budapest és az önálló településnek nem tekinthető helységek nélkül, logisztikus regresszió, esélyhányadosok) T-Star 1998 1999 ősz 500 fő alatt 1,11 501-1000 fő 1,35 1001-2000 fő 2,74x 2001-10 ezer fő 2,00 10 ezer fő felett 1 AZONNAL VÁLASZOLT LASSAN VÁLASZOLT 2000 ősz 2001 ősz 1999 ősz 2000 ősz 2001 ősz NAGYSÁG * 14,52 0,95 0,45x 0,30x 0,31x 16,79 1,47 0,45x 0,32x 0,27x 27,69x 0,99 0,32x 0,25x 0,30x 12,86 2,14 0,38x 0,34x 0,28x 1 1 1 1 1 RÉGIÓ * 0,43x 2,13 1,42 1,40 1,65 0,76 0,56 1,49 1,74 1,74 0,79 0,87 1,64 0,87 1,64 Nyugat-Dunántúl 0,39x Közép-Dunántúl 0,25xx Dél-Dunántúl 0,52x Észak- Magyarország 1,07 0,29 4,25 0,91 1,05 0,62 Észak-Alföld 1,09 0,48 1,28 1,06 2,01 1,50 Dél-Alföld 0,29x 0,79 0,29 2,26x 1,07 0,92 Közép- Magyarország 1 1 1 1 1 1 * Az évenkénti válaszolási hajlandóságra gyakorolt hatás erejét a log odds Exp (B) értéke fejezi ki. Ha nagyobb, mint egy, az adott változó növeli, ha kisebb, csökkenti a válaszolási hajlandóságot. Az eltérés minél nagyobb egynél, annál erősebb a hatás. A hatások erejét a T érték szignifikancia mértéke mutatja: xxx: p=0.0000, xx: p=0.001 és 0.0001 között, x: p= 0.05 és 0.001 között. A modellek statisztikái rendre: 2 log Likelihood: 1015, 650, 234, 1034, 851, 848; Illeszkedés mértéke: 996, 798, 835, 1034, 800, 747; Találati arány (%): 78, 85, 96, 79, 77, 74; Chi-négyzet: 77,3xxx; 29,7xx; 17,6; 21,5x; 25,1x; 18,3x. Forrás: TÖA 31

A modell jellemzője, hogy: alacsony a magyarázó érték, a NAGYSÁG hatása erősebb, mint a RÉGIÓ-é, bár néhol gyenge, de stabil hatásokkal számolhatunk a két településváltozó esetében. Ami az egyes válaszolói gyorsaságtípusok közötti eltéréseket illeti, két jelenség érdemel említést a nagyobb települések hajlamosabbak hamarabb válaszolni, de a 10 ezer fő feletti települések kifejezetten lassan válaszolnak, a regionális hatás esetében évenkénti eltérések tapasztalhatók. 1999-ben és 2000-ben azonnali válaszok Közép-Magyarországról érkeztek nagy valószínűséggel. 2001-ben ezzel szemben a korábban azonnal alig válaszoló közép-dunántúli és észak-magyarországi önkormányzatok válaszoltak inkább azonnal. A T-Star adatbázisból kiválasztott változókkal lehetőség nyílt az azonnal- és a lassan válaszoló települések életszínvonal és munkaerő-piaci helyzetének összehasonlítására. (9 sz. táblázat) Az azonnal válaszoló települések a nem azonnal válaszolókhoz képest: kisebb lélekszámúak, alacsonyabb az idős népességük aránya, (2001 őszét kivéve) magasabb a munkanélküliek (és ezen belül a hosszú távú munkanélküliek) aránya, és alacsonyabb az épített új lakások- és az egyéni vállalkozók aránya is. A lassan válaszolókat, szemben az első három héten válaszolók csoportjával: magasabb lakosság- és idős népességszám jellemez, (2001 kivételével) minden évben magasabb a lassan válaszolók körében a munkanélküliek (ezen belül a hosszú távúak) aránya, és az átlagos trenddel szemben (ugyancsak 2001-ben), magas a népességmozgás mértéke is. 2001-ben szintén magasabb az épített új lakások aránya, a villamosenergia fogyasztás mértéke és az egyéni vállalkozók aránya. 32

9. sz. táblázat Az azonnal- és a lassan válaszoló önkormányzatok a település egyéb jellemzői alapján (1999 őszi (N=1031), 2000 őszi (N=800) és 2001 őszi (N=748) súlyozott minták, az 1998 évi T-Star adatbázis alapján, Budapest és az önálló településnek nem tekinthető helységek nélkül, varianciaanalízis F-próba) AZONNAL VÁLASZOLÓK (A) LASSAN VÁLASZOLÓK (B) T-Star 1998 * 1999 ősz 2000 ősz 2001 ősz 1999 ősz 2000 ősz 2001 ősz 1 héten 1 héten 1 héten 4-10 héten 4-10 héten 4-10 héten később később később korábban korábban (N=229) (N=121) (N=30) (N=215) (N=190) (N=199) korábban Lakosok száma (a.) 2583 3086 1487 5353 2442 4058 3970 2714 9766 3195 6961 2901 60 év felettiek száma (b.) 531 609 317 1025 498 792 764 546 1831 630 1301 590 Munkanélküliek aránya (19-56 év) (c.) 9,56 9,43 9,99 9,26 7,26 9,76 9,55 9,44 9,44 9,34 9,94 9,55 Hosszút. munkanélküliek aránya (d.) 5,22 5,05 5,51 4,90 3,89 5,31 5,22 5,06 4,95 5,00 5,27 5,25 Odavándorlás (e.) 4,79 4,96 5,08 4,98 4,59 5,05 5,07 4,89 5,11 4,96 5,35 4,92 Elvándorlás (f.) 4,54 4,84 4,66 4,76 4,50 4,94 5,01 4,71 4,95 4,68 5,18 4,83 Épített új lakás ar. (g.) 7,49 7,41 6,85 7,52 7,89 9,17 7,32 7,45 6,76 7,66 14,37 7,24 Villamos energiafogyasztás (h.) 2,65 2,47 2,51 2,54 2,76 2,65 2,33 2,56 2,48 2,56 2,99 2,54 Autó 100 ht-ra (i.) 43,08 42,84 40,88 44,22 46,90 43,00 41,85 43,17 44,94 43,37 43,77 42,93 Egyéni vállalkozók aránya (j.) 6,88 7,18 6,61 7,95 7,11 7,66 6,71 7,22 7,98 7,69 8,68 7,26 (A): a két csoportot az azonnal (1 héten) válaszolók és a később (a 2. héten vagy később) válaszolók alkotják; (B): a két csoportot a lassan (4-10 héten) válaszolók és a korábban (az első, második és harmadik héten) válaszolók alkotják; * A vastagon szedett értékek szignifikánsak. A szignifikáns F-értékek jelölése: xxx: p=0.0000, xx: p=0.001 és 0.0001 között, x: p= 0.05 és 0.001 között. a. A szignifikáns F-értékek rendre: 5,10x; 22,75xxx; 11,63x. b. A szignifikáns F-értékek rendre: 4,87x; 21,56xxx; 9,89x; c. A szignifikáns F-értéke: 4,93x. d. A szignifikáns F-értéke: 4,01x. e. A szignifikáns F-értéke: 4,35x. f. Nincs szignifikáns F-érték. g. Nincs szignifikáns F-érték. h. A szignifikáns F-értékek rendre: 7,73x; 12,22xx; i. A szignifikáns F-értéke: 5,04x; j. A szignifikáns F-értékek rendre: 6,30x. Forrás: Ivony (2002) 33