Tanítási Segédlet TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0043 Rövidebb képzési idejű szakképzések bevezetése az Inczédy György Középiskolában
34 582 03 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Tanítási Segédlet Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata tantárgy 9. évfolyam Alkatrész megmunkáláshoz szükséges szerszám és gép, állásidő Készítette: ifj. Bálint László
Alkatrész megmunkáláshoz szükséges szerszám és gép, állásidő Tartalom: Kerékpártartó rajzának megismerése, műveleti utasítás, megmunkálási műveletekhez tartozó szerszámok felsorolása Megmunkáláshoz szükséges szerszámok, gépek, eszközök. Állásidő. - Fűrész - Reszelő - Előrajzolás eszközei (mérőeszköz, vonalzó, rajztű, pontozó, körző - Fúróberendezés, csigafúró - Kalapács (egyengetéshez, pontozáshoz, hajlításhoz) Összefoglaló kérdések, feladatok.
Kerékpártartó elkészítéséhez szükséges műveleti utasítás - 3x50x200 mm hosszúságra előkészít, fűrésszel darabol - Két végét simára reszel 90º-ra - Alkatrészen előrajzol, pontoz - Ø 6 mm-es furatokat elkészít, süllyeszt - Ø 16 mm-es és Ø12 mm-es körhöz mindkét oldalra érintőt szerkeszt - Ékalakot elkészít, fűrésszel kivág, méretre reszel - Hajlítási helyet jelöl, méretre hajlít - Igazít, sorjáz - Ellenőriz Kerékpártartó megmunkálási műveleteihez tartozó szerszámok felsorolása - Előkészítés, darabolás, egyengetés: fűrész, kalapács - Felület megmunkálás: reszelő - Előrajzolás: mérőeszköz, vonalzó, rajztű, pontozó, körző - Furatok, elkészítése: Fúróberendezés, csigafúró - Hajlítás: Kalapács
Fűrész A gyártási tevékenység során gyakran kell a munkadarabok elkészítéséhez a nyers előgyártmányt megfelelő méretre darabolni. Ahhoz, hogy a munkadarabot le tudjuk gyártani, a nyersárut darabolni kell. A darabolás az úgynevezett anyagszétválasztó eljárások közé tartozik. Ezeknek az eljárásoknak közös tulajdonsága, hogy a szilárd test alakját úgy változtatjuk meg, hogy az anyagrészecskék kapcsolódását helyileg megszüntetjük. A következőkben a forgácsolással történő anyagszétválasztás kézi eszközeit ismerhetjük meg. Az olyan nagyobb keresztmetszetű anyagokhoz, amelyeket vágással (pl. laposvágó), nyírással (pl. olló) nem lehet vagy nem gazdaságos darabolni, fűrészelést alkalmazunk. A fűrészelés gépei kézi vagy gépi működtetésűek. A fűrészelés az anyag két vagy több darabba való szétválasztására alkalmas forgácsolási megoldás. Minden forgácsolási munkamódszer visszavezethető a legegyszerűbbre, a faragásra, így a fűrészelés is. A fűrészlap nem más, mint egy olyan szerszám, amelynél sok elemi faragóeszközt helyezünk el egymás után, a megmunkálandó anyagminőségtől függő elrendezésben (17. ábra). Amikor a szerszámot a felületre szorítjuk és egyenes vonalú mozgatással előre toljuk, az anyagból minden elemi fog egy kis forgácsot választ le. A fémek fűrészeléséhez fém fűrészlapot használunk. Tehát a fém fűrészlap egy többélű forgácsolószerszám, ami sok, egymás mögött álló apró fogat tartalmaz, amelyek mind egy vágóélt testesítenek meg. A vágóélek a vágási irányba történő haladáskor kis forgácsokat választanak le. A forgács a vágási hossz mentén a fogak közötti hézagban (amit forgácstérnek nevezünk) gyűl össze, majd a fűrészelt horony (vágat) végén kihullik. 17. ábra. Fűrészlap forgács leválasztása A fűrészlapot általában szívós acélból készítik. Nagyobb vágási teljesítményigény esetén gyorsacélt alkalmaznak. A fogazás lehet egyoldali, vagy kétoldali. Ez utóbbi kialakítás gazdaságos, hiszen az egyik oldali fogkopás, kitöredezés esetén a lapot nem kell kidobni, átfordítás után tovább használható. A fogak forgácsoló munkát végeznek. A forgács leválasztását a tolóés nyomóerő eredményezi. A fűrészlap meghatározó jellemzői a fentieken túl: 1. A fogak alakja 2. A fogosztás 3. A fogsor vezetése
A fogalak általában a szögértékek szerint kerül kialakításra. Az ábrán látható 40 -os szöget hátszögnek, az 50 -os szöget ékszögnek nevezzük. A kettő együtt a metszőszög, ami a mellékelt ábra szerinti esetben derékszöget alkot. Kis szilárdságú, kis keménységű anyagokhoz, valamint nagyobb forgácsolási teljesítmény igénye esetén az ékszöget csökkenteni kell. Így a mellékelt ábrának megfelelően megjelenik egy újabb szög itt az értéke 5, amelyet forgácsszögnek nevezünk. A forgácsszög értéke a 10 -ot is elérheti. A fogosztás a fűrészlap 25 mm-re eső fogainak száma, ami szabványosan 14 32 fog lehet. A fogosztás szerint a fűrészlap lehet: - durva, - közepes és - finom. A durva fűrészlap fogosztása 14 16 fog. A közepes fűrészlap fogosztása 18 22 fog.
A finom fűrészlap fogosztása 28 32 fog. A durva fogosztású fűrészlap: - A lágyabb anyagokhoz alkalmazzuk. Ilyen anyagok fűrészelésére jellemző, hogy a fog mélyebben behatol az anyagba, nagyobb forgácsmennyiséget kell a fogak között szállítani, nagyobb az eltömődés veszélye. - A tömör keresztmetszetű, vastag munkadarabokhoz alkalmazunk. - Nagy vágási hosszhoz szintén ez az előnyös, mivel nagy a forgácsmennyiség, és a ritka fogazat nehezebben tömődik el. A közepes fogosztású fűrészlap: - Közepes keménységű anyagokhoz alkalmazzuk. A finom fűrészlap: - Kemény, szívós anyagokhoz használjuk, mivel a fogak kevésbé mélyen hatolnak be az anyagba, ezért megfelelő teljesítményhez sok vágóélre, sok fogra van szükség. - Vékony, illetve vékony falú anyagok vágásához használjuk, így nem akad meg a fűrész. Keretes kézi fémfűrész A keretes kézi fémfűrész a fémiparban leggyakrabban alkalmazott darabolóeszköz. A keret anyaga laposacél. Kézi fűrészeléskor a fűrészlapot egy erre a célra kialakított keretbe fogjuk be A fűrész az kengyelre szerelt vezetődarabból és az abban elhelyezkedő, a szárnyas anyával feszíthető mozgó befogófejből, valamint az nyeles befogófejből és a nyélből áll.
A keretes kézi fémfűrész állítható keretű kivitelben is készül, ami különböző hosszúságú fűrészlapok befogását teszi lehetővé. 23. ábra. Állítható keretes fémfűrész Résvágó fűrész A résvágó fűrészt keskeny rések, hornyok befűrészelésére használjuk. Csavarhorony, csavarfej fűrészbevágásához eredményesebben használható, mint a keretes fémfűrész. A nyélbe egy U alakúra hajlított fűrészlaptartó van erősítve. A tartóba különböző fogazású és keménységű fűrészlapok erősíthetők csavarok segítségével. Résvágó fűrész Műszerészfűrész Kialakításában hasonlít az állítható keretes fűrészhez. Keretébe vékony, különböző hosszúságú fűrészlap fogható be. Alkalmazási területe vékony lemezek, belső kiképzések kialakítása. A fűrészlap befogása itt kétirányú lehet, a fogirány attól függ, hogy függőleges vagy vízszintes mozgatással akarjuk használni. Műszerész fűrész
Reszelő A fémipari műveletek, megmunkálások jelentős része forgácsolás. A legegyszerűbb kézi forgácsolás a kézi reszelés. A reszelés, mint a leggyakoribb kézi megmunkálás alkalmas a fémek méretének megváltoztatására és a felületük megmunkálására. RESZELÉS CÉLJA, FELADATA A reszelés célja a munkadarab, műszaki rajznak megfelelő, előírások szerinti megmunkálása, de előfordul, hogy az alkatrészek használata során, az kisebb-nagyobb hibák keletkeznek, és ezeken javításokat kell végezni. A reszelés alkalmazási területe a gazdaságtalan gépi gyártás kiváltása, a kis szériás kézi megmunkálások, egyedi gyártással készített alkatrészek készítésénél és illesztésénél, valamint utómunkálatainál. A vágási szög alakulása a reszelőkön: A reszelő részei A reszelőkön a fogakat a reszelő hossztengelyéhez képest ferdén vágják, vagy marják. A ferde fog könnyebben vág, mint az egyenes, azon kívül a forgácseltávolítás is könnyebb. A reszelő hossztengelye és a reszelőél iránya által bezárt szöget vágási szögnek nevezzük. A vágások szögei a reszelőkön
A két vágás közötti távolságot a vágás osztásának nevezzük. A nagyszilárdságú, főleg acélok számára két irányban vágott úgynevezett keresztvágású reszelőket készítenek. Ez azt jelenti, hogy a reszelő testet egyszer egyirányban vágják végig, majd egy másik irányban, ami az előbbivel meghatározott szöget zár be. Az első vágást alsó vágásnak, a második vágást felső vágásnak nevezzük. Az alsó és a felsővágás által bezárt szög a csúcsszög. A vágások által bezárt szög a reszelőn A RESZELŐK FELOSZTÁSA, FINOMSÁGUK, ALAKJUK SZERINT Először tisztáznunk kell, milyen reszelőket ismerünk. A reszelő finomságát az egy centiméteres reszelőhosszra eső vágások száma határozza meg, ez négy és százhúsz között változhat. A reszelőket vágási finomságuk szerint három fő csoportba osztjuk: nagyoló vagy karreszelők, előreszelők, és simító reszelők. A reszelők felosztása vágási finomság szerint Reszelőfajta A vágások száma /10 mm Alkalmazási terület Előkészítő reszelő 5-10 Előreszelés, nagyolás Nagyoló reszelő 12-18 Előreszelés, nagyolás Egyengető reszelő 20-40 Készre reszelés, lehúzás, simítás Simító reszelő 42-60 Készre reszelés, lehúzás, simítás Kettős simító 80 Készre reszelés, simítás reszelő Különösen finom reszelő 120 Precíziós megmunkálás
Alakjuk szerint a reszelők rendkívül sokfélék lehetnek. A gyakoribb reszelőfajták az alábbi táblázatban találhatók: A reszelők alakja Az egészen kis reszelőket tűreszelőknek nevezzük. Keresztmetszetük alakja a műhelyreszelőkével megegyezik. A RESZELŐK HELYES MEGFOGÁSA A reszelő megfogása és a kéztarás a reszelő nagyságától függ. Nagy reszelő helyes fogása Közepes nagyságú reszelő helyes fogása Kis reszelő helyes fogása síkreszeléskor
Kis reszelő helyes fogás lyukreszeléskor A HELYES TESTTARTÁS A RESZELÉS KÖZBEN A reszeléshez szükséges helyes testtartás egyik előfeltétele a jól megválasztott satumagasság. A satumagasság és a testmagasság szorosan összefügg. Munkavégzés közben a reszelőt a rá ható erők balra tolják. Ezért a reszeléshez a satu bal oldalára kell állni, a bal lábbal kissé kilépve, enyhén előre hajolva reszelni. Lábtartás nagyoló reszeléskor Helyes testtartás a reszeléskor
Előrajzolás (mérőeszköz, vonalzó, rajztű, pontozó) A gépiparban a munkadarabokat műszaki rajz alapján készítik. A rajzok mutatják a munkadarab alakját, méreteit. A fémipari megmunkálások, alakító, forgácsoló műveletek végzése előtt szükséges a megmunkálások helyének rajzi jelölése a munkadarabon. Ennek az előkészítő műveletnek, jelölésnek a neve előrajzolás. Az előrajzolás eszközei Pontos előrajzolást a következő eszközök segítségével végezhetünk: - Acélvonalzó, acélvonalzók - Mérőszalag: Kevésbé pontos hosszmérésekhez acél mérőszalagot használunk. Mérőszalag Ezek nem állítható mérőeszközök, legnagyobb mérési pontosságuk 0,5 milliméter. Fél és egész milliméter közötti értéket csak becsléssel tudunk megállapítani. A mérték beosztása 1 milliméteres, a beosztás a hosszirányra merőleges és a mérték homlokfelületénél kezdődik. Különböző hosszúságban (1-5 méter) alkalmazzák. A méréskor ügyelni kell arra, hogy a mérőszalag és a mérendő munkadarab éle párhuzamos legyen, ellenkező esetben hibás lesz a leolvasás. - Tolómérő: A műhelygyakorlatban legáltalánosabban használt mérőeszköz, pontosabb mérésekhez használjuk. 0,1; 0,05; 0,02 milliméteres pontossággal készülnek. Állítható mérőeszköz. Külső és belső méretek, valamint mélység mérésére alkalmas. A tolómérő fő részei
- Derékszög: lehet talpas és lapos derékszög, ezeket gyakran használjuk merőlegesek rajzolásánál, de 90 -os szögek és sík ellenőrzésénél is. Derékszögek - Merev szögmérő: egy bizonyos szög ellenőrzésére, előrajzolására használatos eszköz. Merev szögmérők - Állítható szögmérő: bármilyen szöget beállíthatunk rajta. A pontosabb leolvasás elősegítése érdekében, gyakran készítik nagyítóval. Állítható szögmérők
- Rajztű: Anyaga közönséges szerszámacél, hegyét úgy kell kialakítani, hogy 15-20 -ot zárjon be. Egyes rajztűkre keményfém hegyet forrasztanak, ami az élettartamukat növeli és használatuk minőségét jelentősen javítja, ezekkel lehetővé válik keményebb anyagokon is a megfelelően látható vonal rajzolása. - Pontozó: elsősorban furatközéppontokban a fúrás kezdeti megvezetéséhez használjuk, a felhasználási igények figyelembevételével különböző méretekben készül. Pontozók - Körző: alkalmazhatunk grafit hegyű és acélhegyű körzőt is. Fémkörző, rögzíthető körző, rugós körző, állítható hegyű körző
- Párhuzamirdaló: a párhuzamos jelölést segítő eszköz, elsősorban a térbeli előrajzolásoknál használjuk. Párhuzamirdaló, más néven párhuzamtű - Központosító: segít egy kör keresztmetszetű anyag, vagy korong középpontjának megkeresésében. Alkalmazásával több átlót húzunk a körön és az átlók metszéspontja a kör középpontja. Központosító - Prizmák: hengeres tárgyak elgördülés elleni rögzítésére szolgáló rajzolást segítő eszközök. Prizmák - Rúdkörző: nagyobb átmérőjű körök, rádiuszok, ívek meg rajzolásához alkalmazzuk.
Két kör közös érintőinek megszerkesztése Rúdkörző Érintő szerkesztés A belső érintők megszerkesztését az ábra szemlélteti. Most ajánlatos a kisebb kör sugarát r 2- vel csökkentenünk, és vele együtt a nagyobb kör sugarát r 2-vel növelnünk. Ezután szerkeszszük meg az O 1 középpontú és r 1+r 2 sugarú körhöz az O2-re illeszkedő érintőket. Ezeket toljuk el az r 2 abszolútértékű, az érintőre merőleges és az O 1-hez befelé irányított vektorral. Ezek az eltolt egyenesek lesznek a két kör közös belső érintői. Két kör közös érintőinek a szerkesztésekor speciális eset az, amikor a két kör azonos sugarú. Ekkor a közös külső érintők párhuzamosak az O 1 O 2 egyenessel.
Fúróberendezés, csigafúró Mindennapi életünkben használt szerszámok, alkatrészek, készülékek elemeinek, csővezetékek, acél- és fémszerkezetű gyártmányoknak egymáshoz való kapcsolásához, gépek rögzítéséhez kialakított különböző nagyságú és alakú lyukakat (furatokat) a forgácsoló eljárások egyik fajtájával a fúrással állítják elő. A gépipari alkatrészgyártásban a forgácsolási feladatok 40%-t a fúrások teszik ki. FÚRÁS SZERSZÁMAI A fúráshoz használt fúrószerszám a fúró. Csigafúrók Fajtái: - szívfúró - csapos fúró - központos fúró - csigafúró - központfúró A csigafúró fő részei A csigafúrónak két fő része van a dolgozó rész és a szár. A dolgozó rész végzi a fúrást, a szár pedig a fúró befogásra szolgál.
Csigafúró részei A csigafúró szára a befogásra szolgál. Kialakítása a csigafúrók átmérőjétől függően hengeres, vagy kúpos lehet. A kisebb átmérőjűek hengeres szárral, a nagyobb átmérőjűek kúpos szárral készülnek. A nyak a csigafúró szárát és a dolgozó részét köti össze. A dolgozó rész a csigafúró horonnyal, valamint két fővágóéllel ellátott része. A csigafúró dolgozó részén lévő két csavarvonalú horony feladata a fúráskor keletkezett forgács elvezetése és a hűtő-kenőanyag vágóélekhez vezetése. A két fővágóél, melyet a forgácshorony homloklapja és hátlapja képez, végzi a forgácsolást. A forgácshornyok kimunkálása után megmaradó anyag vastagsága (átmérője) a lélek, melynek átmérője azonos a keresztéllel. Keresztél a fúró csúcsán lévő két főélet köti össze. A keresztél a csigafúró legkedvezőtlenebb része. A lélek vastagsága határozza meg a csigafúró szilárdságát, ezért a szilárdságának növelése miatt a szár felé kissé vastagodó. A csigafúró hengeres felületén egy keskeny szalag található. Ez a szalag a vezetőszalag, amely vezeti a fúrót a furatban, s csökkenti a fúráskor keletkező súrlódást. A vezetőszalag széle a mellékél. A készítendő furatmélység alapján határozzák meg dolgozó rész hosszát. Nem szabad indokolatlanul hosszú fúrókat használni, mert a fúró hossza befolyásolja a fúró merevségét. Csigafúrókat 0,1-80 mm közötti átmérőhatárok között gyártanak. Fúrók alkalmazási területe A két vágóél egymással bezárt szöge a csigafúró csúcsszöge, melynek nagysága a munkadarab anyagától függ, melyet ennek megfelelően kell megválasztani. Három csoportba soroljuk a csigafúrókat az alkalmazási területük szerint. Az egyes csoportokba tartozó fúrók eltérnek egymástól, mégpedig az emelkedési szögük és a csúcsszögük különbözik. A táblázat megadja, hogy az egyes fúrótípusok milyen anyagok megmunkálására alkalmasak.
FÚRÓGÉPEK ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK Fúrók csoportosítása Ahhoz, hogy a különböző fúrószerszámokkal a fúrás művelete megvalósuljon valamilyen meghajtó szerszám is szükséges. A fúrószerszámok meghajtását fúrógépek biztosítják. A fúrógépek szerkezeti kialakítása függ a készítendő furat méretétől, számától, a munkadarab nagyságától. A fúrógépek helyhez kötöttségük alapján lehetnek hordozhatóak és helyhez kötöttek. 1. Hordozható fúrógépek - pergőfúró, - mellfurdancs, - kerepfúró, - kézi fémfurdancs, - mellfúrógép, - hordozható sugárfúrógép, - villamos üzemű kézi és légüzemű fúrógép.
Hordozható fúrógépek 2. Helyhez kötött fúrógépek - asztali, - oszlopos, - állványos, - sugárfúrógép. Asztali fúrógép Asztali fúrógép Az asztali fúrógépek kézi előtolással, maximum 10 15 mm átmérőjű furatok készítésére alkalmasak. A fúráshoz a munkadarabot közvetlenül az asztalra, alátétre teszik, vagy gépsatuba fogják be.
Oszlopos fúrógép Az oszlopos fúrógépeket közepes nagyságú fém munkadarabok fúrására, menetvágására, alkalmasak. Az előtolás lehet gépi és kézi. Előfúrás nélkül 40-50 mm-es, előfúrással 80-100 mm-es furat készíthető. A gép a nevét az állványáról kapta, ami egy vastag falú cső, azaz oszlop. Erre az oszlopra van szerelve a függőleges irányban állítható, valamint a függőleges tengely körül elfordítható konzolos asztal. Állványos fúrógép Állványos fúrógép
Az állványos fúrógép felépítése hasonlít az oszlopos fúrógépéhez, de a gépteste az oszlop helyett négyszögletes állvány. Az állványos fúrógéppel gépi és kézi előtolással lehet különféle fém alkatrészeken nagy átmérőjű furatok készíteni. Legnagyobb fúrható furatátmérő, előfúrás nélkül szénacélban 40 mm, öntöttvasban 50 mm, előfúrással szénacélban 80 mm, öntöttvasban 100 mm. Sugárfúrógép A sugárfúrógépek a gépgyárakban leggyakrabban használt fúrógépek, melyekkel közepes és nagyméretű munkadarabokon készíthetnek furatokat egyedi- és sorozatgyártásban. Az alaplapon - amelyben a hűtő-kenő folyadék van - álló oszlop elforgatható a függőleges tengely körül. Felső részén hosszanti T-hornyok vannak az asztal, illetve a nagyméretű munkadarabok lefogásához. A szántartó kar, magassági irányban külön emelőmotorral mozgatható. A konzol mellső részén csúszik a fúrószán, amely mozgatható.
Kalapács A kézikalapácsok felhasználásuk szerint ütőszerszámok. Két részből állnak: fej és nyél. Fanyélnél ék. A fejtől szilárdságot, rugalmasságot és formatartást követelünk meg. A nyél általában fából készül, amely kemény és szívós (som, kőris, akác, újabban hickory, ami jó rezgéscsillapító). Továbbá lehet műa. vagy grafitszálas is. Rendszerint külön árucikként hozzák forgalomba. Vannak, un. fémnyelű kalapácsok is. Ezek egy darabból készülnek, bevonatos nyéllel. Szűkebb értelemben kalapácson csak a fejet értjük. Formájuk, rendeltetésük szerint sokféle lehet. A kalapácsok leggyakoribb alapanyaga nagy C-tartalmú (0,6%) szerkezeti acélok, amelyek jól edzhetőek. Szerelő- és műszerészipari kalapácsok feje lehet réz, ólom, fa, és gumi v. műanyag. Egyes műanyag kalapácsok fejében lévő acélgolyók elnyelik az ütésből adódó visszacsapódást, így kímélik a karízületeket. Műanyag és gumikalapácsoknál ismert a cserélhető fej, arra az esetre, ha megsérült vagy elkopott a kalapács. Az acél kalapácsokat kovácsolással, az ólom és rézkalapácsot öntéssel formázzák. A nyél helyét utólag alakítják ki, majd keményre edzik, csiszolják, esetleg festik. Méretüket általában a fej tömege szerint adják meg g-ban, dkg-ban vagy kg-ban (50g-12 kgig). Az általánosan használt kalapácsok egyik fele lapos, a másik élben végződik, amely köszörült. Ilyen alakúak pl. a háztartási nyeles-, a félkezes kalapács. A szakipari kalapácsok közül a lakatos, asztalos-, a kőműves, az ácskalapácsok. A szakipari kalapácsok általában a fejkiképzésükben és méreteikben mutatnak eltérést az általánosan használt kalapácsokhoz képest. Fajtái: Háztartási nyelezett kalapács Szeghúzós kalapács
Kőműves kalapács Palázó kalapács Gipszkarton kalapács Kőtörő kalapács, Egyéb anyagból készült kalapácsok: gumi, műanyag, réz, ólom, stb. ÁLLÁSIDŐ Az alkatrészek, munkadarabok, szerszámokkal, gépekkel, eszközökkel való megmunkálása során különböző állásidők kerülnek megállapításra. Tervezett Állásidő: meghatározott előre tervezett állásidők (tehát: étkezés, szünetek,tervezett karbantartás) Nem tervezett állásidő: meghibásodás, áramszünet, stb. Az állásidő tervezett karbantartással, megelőzéssel, eszközök rendeltetésszerű használatával csökkenthető. Forrásanyag: Simon Sándor: Fémipari alapképzés. Szakmai gyakorlat Műszaki könyvkiadó Bp. 1990. 9. kiadás Várhegyi István: Egységes fémipari alapképzés és technológia I. Műszaki könyvkiadó. Bp. 1973.
Összefoglaló kérdések feladatok: 1. Fogosztás szerint milyen fűrészlapokat különböztetünk meg? 2. Írja le a reszelő főbb részeit. 3. Soroljon fel legalább négy reszelőtípust alakja szerint. 4. Milyen pontosságú tolómérőket ismer? 5. Sorolja fel a fúrók fajtáit...... 6. Helyhez kötöttségük alapján milyen fúrógépeket ismer? 7. Soroljon fel legalább 4 kalapács fajtát. 8. Mi a tervezett állásidő?....