A mikroorganizmusok szerepe a borászatban



Hasonló dokumentumok
Az oxigén szerepe. Az erjedő mustok levegőztetésével az erjedés gyorsítható. A levegőztetést 20-50%-os cukorfogyás esetén kell elvégezni

MIKROBIOLÓGIA. Dr. Maráz Anna egyetemi tanár. Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem

Fehér mustok erjesztése

Klímaváltozás és borászat, alkalmazkodás a mindennapi gyakorlatban. Nyitrainé dr. Sárdy Diána SZIE, Borászati Tanszék Tanszékvezető, egyetemi docens

A bogyó és a fürt beltartalma

Borvizsgálatok a pincében és a laborban

Mikrobiológiai borstabilizálás

Az alkoholos erjedés mikrobiológiája

Musttisztítási módszerek

Élesztőgombák. Általános jellemzés. Az élesztősejt felépítése. Sejtfal. Dr. Magyar Ildikó. Élesztőgomba sejt (Saccharomyces cerevisiae)

Borászati mikrobiológia és kémia vizsgakérdések 2012.

A rozé borkészítés alapjai

Különböző élesztőtápanyagok hatása a pálinka aromatikájára

Borászati starterkultúrák fejlesztésének irányai

ÉLELMISZERIPARI ERJESZTÉSEK, ERJESZTETT ÉLELMISZEREK

A biológiai almasavbomlás alapjai és szerepe a borkészítésben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége).

Az alkoholos erjedés. Erjesztés és erjesztés irányítás. Irányított erjesztés MUSTKEZELÉS MUSTJAVÍTÁS FAJÉLESZTİS BEOLTÁS HİFOKSZABÁLYOZÁS

A mustok összetételének változtatása

Erjesztési sajátosságok. A terroir élesztők jelentősége a borminőségben Dr.Magyar Ildikó SZBI Borászati Tanszék

Száraz fehérborok készítése barrique-hordóban

A bor mikrobiológiai eredetű rendellenességei

Debreceni Egyetem Genetikai és Alkalmazott Mikrobiológiai Tanszék

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus /1 számú irányelv

A tantárgy besorolása: választható A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 70/30 kredit%)


Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Glikolízis. Csala Miklós

11.8. ALKOHOLOS ITALOK

BOROK EREDETVIZSGÁLATÁRA HASZNÁLATOS ANALITIKAI KÉMIAI MÓDSZEREK ÁTTEKINTÉSE

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

a NAT /2009 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04.

A bioborkészítés szabályrendszere

A szénhidrátok lebomlása

A gyümölcspárlat fejlődése, kutatások Dr. Kun Szilárd

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.

(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Kenyér. Sütőipari termékek gyártása: Kenyér. Kenyérféleségek általános gyártástechnológiája. BMEVEBEA606, MBA606 - Kenyérgyártás 1

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus számú irányelv

ÖSSZEFÜGGÉSEK A BOROK BELTARTALMI ÉRTÉKE ÉS EREDETISÉGE KÖZÖTT, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TOKAJI ASZÚSZEMRE

KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA. Bevezető előadás

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus számú irányelv

A kénezés szerepe a borászatban: A borbetegségek megelőzésének egyik legfontosabb anyaga a kén. Kénessav kémiai jelölése => H 2 SO 3

Codex Alimentarius Hungaricus számú irányelv

A Bianca borászati lehetőségei

7. Fehér mustok erjesztése

Bevezetés. Pezsgő zárt rendszerben történő erjesztés a szén-dioxid megtartásával. Mesterséges CO 2. bejuttatás eltérő minőségű hab

Budapesti Corvinus Egyetem, ÉTK Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék 2010

Édes borok és az aszú

A szesz-, sör-, bor-, gyümölcslé- és üdítőitalipar környezeti hatásainak vizsgálata

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

Mikroorganizmusok a feldolgozóiparban Az élelmiszerek és élelmiszeripari nyersanyagok általános jellemzése

Mikrobák alkalmazása a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Az edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin

EGYSEJTŰ REAKTOROK BIOKATALÍZIS:


40/1977. (XI.29.) MÉM rendelet - 6. számú

Élesztők típusai, jellemzőik Bajkai Tibor

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.

A baktériumok szaporodása

Táplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

Ízérzet: az oldatok ingerkeltő hatása az agyközpontban.

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

A vörösborkészítés céljai, lehetőségei

Xilit fermentáció Candida boidinii segítségével. Kutatási beszámoló

Az érés fokozatai. Zsendülés: az érés kezdete színváltozás, puhulás, viaszréteg kialakulása

A mikrobaszaporodás alapösszefüggései TÁPOLDATOK, TÁPTALAJOK HOZAMKIFEJEZÉS ÁLTALÁNOSITÁSA. Fermentációs tápoldatok MIKROORGANIZMUSOK TÁPANYAG IGÉNYE

Fejezet a Gulyás Méhészet által összeállított Méhészeti tudástár mézfogyasztóknak (2015) ismeretanyagból. A méz. összetétele és élettani hatása

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

FERMENTÁLT ÉLELMISZEREK

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

Eukarióta mikroorganizmusok. Gombák

Borászati alapismeretek

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

Az együttrothasztás tapasztalatai a BAKONYKARSZT Zrt. veszprémi telepén

Alapismeretek. Szilárd és folyékony fázis elválasztása. Szitahatás vagy három dimenziós szűrés

Biotechnológiai alapismeretek tantárgy

Baktériumok felhasználása fermentációs folyamatokban

A DRIFINE borászati alkalmazásának tapasztalatai

Figuactiv Szeletek. Az LR diéta innovációja: 1 szelet = 1 étkezés

Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén)

ÉLESZTŐK, ENZIMEK, TÁPSÓK Ismertető csatolva a következő oldalon

Wessling technológiai továbbképzés

A NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE

ÖSSZETETT ÉS SPECIÁLIS SZÍNEZÉSI ELJÁRÁSOK

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

FERMENTÁLT ÉLELMISZEREK

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak

KARBONSAVAK. A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) O OH. karboxilcsoport. Példák. pl. metánsav, etánsav, propánsav...

, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában

Átírás:

A mikroorganizmusok szerepe a borászatban Alkoholos erjedés Almasavbontás Borkezelések Borbetegségek kialakulása

Az alkoholos erjedés legfontosabb hatásai. cukor Must Anaerobiózis Almasav Borkősav Aminosav, NH 4, vitaminok élesztők Bor Etanol (11%), Cukor<2g/l ph: 3,0-3,8 Almasav = Borkősav A.sav, NH4, viitam. + Aromaanyagok

Az almasavbontás hatásai Etanol (11%), Cukor<2g/l ph: 3,0-3,8 Almasav Borkősav A.sav, NH4, viitaminok + Aromaanyagok Tejsavbaktérium Etanol (11%), ph: 0,1-0,2 Borkősav = Almasav Tejsav A.sav, NH4, viitamin + Aromaanyagok

Az érlelés alatti változások Etanol (11%), Cukor<2g/l ph: 3,0 4,0 Almasav, tejsav Borkősav A.sav, NH4, viitam. + + Aromaanyagok Szorbinsav Szűrések Hőkezelések További mikrobiológiai átalakulások Élesztők, tejsavbakt., ecetsavbakt.

Élesztőgomba (Saccharomyces cerevisiae)

A borokban jelen lévő tejsavbaktériumok Oenococcus oeni Lactobacillus sp.

Az élesztők tápanyagszükséglete TÁPANYAG FUNKCIÓ HIÁNY A MUSTBAN ELŐFORDUL-E? Szénforrás (glükóz) energia, sejtfal, tartalék tápanyag nem N (NH4, aminosavak) Fehérje-szintézis igen Lipidek telített zsírsavak telítetlen zsírsavak szterolvegyületek Vitaminok tiamin biotin nikotinsav pantoténsav mio-inozitol Membránok felépítése Enzim alapanyagok lipid-anyagcsere nem igen igen nem

Az élesztősejtszám zárt rendszerben Állandósuló fázis Sejtpusztulás fázisa Log élősejtszám Exponenciális fázis Lag fázis Idő

Az erjedést gátló tényezők alkohol SO 2 Növényvédőszer maradványok Túl magas cukorkoncentráció Alacsony (magas) hőmérséklet Szorbinsav Rövid szénláncú zsírsavak

A kénessav állapota a ph függvényében

A kénessav hatása az élesztősejtben Tiamin-lebontás Fehérje,- DNS szintézist módosítja

A szorbinsav (kálium-szorbát) Szorbinsav (2,4 headiénsav) Legális dózis: 200 mg/l 268 mg/l káliumszorbát A tejsavbaktériumok lebonthatják 2-eoxi-hexa-3,5 dién Muskátliíz

A hőkezelés hatása az élesztő sejtszámra Kezelés időtartama D: tizedelési idő N t : maradék sejtszám N 0 : kezdeti sejtszám Élesztők, baktériumok: D érték 65 o C-on 1 perc alatt Pasztőrözés: 80-90 o C-on 10-20 másodpercig

A hőmérséklet hatása a tizedelési időre

A rövid szénláncú zsírsavak hatása az élesztőre

plazmammembrán sejtfal Periplazmatikus tér mitokondrium Mitkokondriális DNS Riboszómák Sejtmag a kromoszómákkal plazmid Endoplazmatikus retikulum

Az élesztők szaporodása Az ivaros szaporodás ritka az erjedés alatt Ivartalan szaporodás: sarjadzás (egy vagy két sarjadzási pólus sejtenként Hasadással (bizonyos fajok)

A szőlőn található mikroorganizmusok Oxidatív élesztők (Rhodotula) Penészgombák Ecetsavbaktériumok Tejsavbaktériumok Vadélesztők (Kloeckera, Candida) Saccharomyces cerevisiae

A különböző fajok az erjedés során Szőlő must, erjedés eleje erjedés > 4% alk Borok érlelése, tárolása

Az élesztőfajok változása az erjesztés során Sejtszám (db/cm 3 ) Saccharomyces Nem Saccharomyces Erjedés napjai

Élesztőfajok FAJÉLESZTŐK Saccharomyces cerevisiae (általános fajélesztő) Saccharomyces bayanus (magas cukortartalmú mustokhoz) VADÉLESZTŐK Schizosaccharomyces (borhibák + almasav alkohol átalakítás) Zigosaccharomyces (borhibák-kénessav és alkoholtűrő) Brettanomyces (borhiba: etil-fenol képzés) Candida, Pichia, Hansenula fajok: virágélesztők A vadélesztők alkohol- és kénessavtűrése rosszabb!

A spontán erjesztés vagy beoltás? Előny Hátrány - Technikailag egyszerű - Erjedési hibák gyakoribbak - Időnként komplexebb borok - Egy ismeretlen tulajdonságú - Sok élesztőtörzs jelenléte? -élesztő szaporodik el - Kis pincészeteknél -erjedés megakadása az erjedés megakadása kisebb problémát jelent

A szénhidrát anyagcsere az erjedés során 1 glükóz + 2 ADP 2 etanol + 2 CO 2 + 2 ATP + 24 kcal glükóz piruvát Termin. ox. Erjedés Etanol, CO 2

Az élesztők glükóz és fruktózfogyasztása fruktóz glükóz

Erjedési melléktermékek képződése 1. Glicerin (4-15 g/l) glükóz G-6-P F-6-P A magas kénessavszint növeli a glicerin mennyiségét!!! Dihiroxi-Ac- Glicerin-3-p glicerin F-1,6P Glic.ald Glic. Sav Glic. Sav Glic. sav ecetsav P-enol-piruvát etanol Acetaldehid Piruvát

Erjedési melléktermékek képződése 2. Ecetsav (0,3-0,8g/l) 0,8 g/l felett kellemetlen Az élesztőtörzstől függ a mennyisége A jelenléte fontos a lipid-anyagcserében Túltisztított mustokban a mennyisége növekszik A nagyobb cukortartalmú mustok esetén növekszik a mennyisége 3. Borostyánkősav (200-300 mg/l) 4. Tejsav <100 mg/l 5. Glikogén (poliszacharid) 6. trehalóz/diszacharid

Alkoholkihozatal az erjedés során 1 glükóz 2 etanol + 2 CO 2 A glükóz kb. 93 %-ból képződik etanol 1-6 g/l (átlagosan 3 g/l) a biomasszára 4-9 g/l (átlagosan 7 g/l) a glicerinképzésre 2 g/l pedig a különböző melléktermékekre fordítódik Tényleges alkoholkihozatal: 16,8 g cukor 1 v/v% alkohol Teljes erjedésben való cukor-adagolással a cukorkihozatal javul

A N anyagcsere Az élesztők nem tudják felhasználni a fehérjék és peptidek N tartalmát Kizárólag az aminosavak és a szabad NH 4 ionok számítanak N forrásnak Az aminosavak közül a prolin nem vesz részt az élesztő metabolizmusában A N hiány a leggyakoribb oka az erjedés megakadásának A must N-összetétele N-forrás %-os arány Ásványi N 3-10 % Aminosavak 25-30 % Peptidek 25-30% Fehérjék 3-10% Nukleinsav, vitamin, egyéb Mikromennyiségb en

N assz. (mg/l) A mustok asszimilálható N-tartalma

Az erjedési idő és az asszimilálható N összefüggése

N- hiány esetén adagolható tápanyagok diammónium-foszfát (NH 4 ) 2 HPO 4 diammónium-szulfát (NH 4 ) 2 SO 4 300 mg/l mennyiségben használható fel (63 mg/l tiszta N hatóanyag) A legjobb az erjedés elején adagolni (50 % cukor-fogyás után hatástalan!!!) Túl nagy mértékű adagolásával az erjedési hőmérséklet és a karbamid-képzés nő

Észterképződés és lipid-anyagcsere Erjeszthető cukrok Acetoin diacetil α-hidroxisavak Szulfátok szulfitek piruvát acetolakát α-ketosavak aminosavak acetaldehid Acetil-KoA Aldehidek etanol Lipidek, zsírsavak Többértékű alkoholok Észterek

Szterol-vegyületek Ergoszterol (az élesztő képzi) Szitoszterol ( mustban található)

Az erjedési hőmérséklet hatása 10-35 o C között lehetséges Fehérborerjesztés: max 20 o C-on Vörösborerjesztés: 25-30 o C-on A nagyobb hőmérsékleten gyorsabb az erjedés Irányított erjesztés: legjobb a CO 2 fogyás alapján irányítani

Az erjedési hőmérséklet hatása

A musttisztítás hatása az erjedésre Minél tisztább mustot erjesztünk, annál tovább tart az erjedés: A must lipidtartalma csökken A sejtek alkoholtűrése romlik A rövid szénláncú zsírsavak mennyisége nő A védőkolloidok mennyisége csökken: az élesztősejtek érzékenyebbek a toxikus anyagokra Az illósavak mennyisége nő A kéntartalmú vegyületek mennyisége csökken A vegetális ízeket adó C6 aromaanyagok mennyisége csökken

A fehérborkészítés lépései Pektinbontó enzim préselés must Zavaros must ülepítés Alkoholos erjesztés 18 óra-20 o C 16-20 o C Erjedés vége Fejtés szűrés borkezelések

Az üledék kémiai összetétele Az összetevő mennyisége Összes cukor Nitrogén Hamutartalom Pektintartalom Lipidtartalom Zavaros must ülepítés 18 óra -12 o C Az üledék gazdag: oleinsavban (C 18 ) linolénsavban (C 18 ) palmitinsavban (C 16 )

A musttisztítás hatása az erjedés időtartamára Az erjedés időtartama (nap) Zavarosság (NTU)