Górcső alatt az új egyiptomi alkotmány
|
|
- Gábor Fekete
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Bertha László Zoltán Górcső alatt az új egyiptomi alkotmány 2010 decemberében, a Tunézia által elindított dominóeffektus az egyiptomi elnök, Hoszni Mubárak hatalmát sem kímélte, aki tisztségéről február 11-én volt kénytelen lemondani. Az elnök lemondása azonban korántsem csillapította a kedélyeket, hiszen az állam erőszakszervezeteinek jelenlétét továbbra is a Mubárakrezsimmel azonosították. Ahogyan az arab világban, így Egyiptomot is beleértve, a társadalmi elégedetlenségnek és az ebben testet öltött felkeléseknek összetett okai voltak. Egyrészről fontos szerepet játszottak a mai napig meglévő társadalmi problémák, mint a demográfiai robbanás, a társadalmi szakadék elmélyülése és a mélyszegénység; az elmaradt strukturális reformok, melyek hiányában megmaradt a koloniális gazdasági szerkezet, és elviselhetetlen mértéket öltött a korrupt bürokrácia, valamint a politikai dimenzióban megjelenő polgári szabadságjogok és népképviselet hiánya, az elitek elutasítása. Az eseményeket tehát nem lehet pusztán szociális és gazdasági síkon értelmezni, továbbá fontos leszögeznünk, hogy a felkelések mögött nem állt egységes központi ideológia, ami egyértelműen determinálhatná az ország politikai átalakulását, bár kétségtélen tény, hogy alapvetően, de nem egyenlő mértékben az iszlám teokrácia és a liberális demokrácia hívei vannak jelen e folyamatok középpontjában. A következőkben röviden bemutatjuk a politikai átalakulás és az alkotmányozás menetét, majd górcső alá vesszük az új alkotmányt
2 Az alkotmányozási folyamat A 2012-ben megtartott parlamenti választások a Muszlim Testvériséghez köthető Szabadság és Igazság Párt győzelmét eredményezték az alsóházi mandátumok 41%-ának megszerzésével, így a náluk radikálisabb irányvonalat képviselő szalafistákkal együttvéve a parlament kétharmadát az iszlamista pártok teszik ki, valamint a korábban megtartott elnökválasztást is a Muszlim Testvériség jelöltje, Mohamed Murszi nyerte. Ezen tényezők hatására a liberális, világias pártok egyre inkább befolyásukat vesztették a politikai átmenet irányításában, ennek köszönhetően pedig az alkotmányozás menetét a legnagyobb parlamenti párt szabhatta meg, mivel a választási eredmények révén, ehhez kellő legitimitást tulajdonított magának. A Katonai Tanács és a politikai pártok megállapodása alapján egy 100 fős bizottságot hoztak létre, melynek felét az iszlamisták delegálhatták, amire válaszul a liberális pártok kivonultak az egyeztetésről, mivel úgy érezték, hogy az iszlamisták további erőfölényre akarnak szert tenni az alkotmányozási folyamatban. Az elkészült alkotmányról december 15-én tartottak népszavazást, amely ellen az ellenzéki - 2 -
3 erők erőteljes kampányt folytattak, mivel álláspontjuk szerint a jogi dokumentum az iszlám teokráciát teremti meg, és korlátozza a szabadságjogokat. A népszavazást komoly választói apátia övezte, hiszen a hivatalos adatok szerint a jogosultak 32,9%- a vett részt rajta, azonban a szavazók 63,8%-a igennel voksolt a referendumra. Az ellenzék kétségbe vonta az eredmény hitelességét, és azt is kifogásolta, hogy a szavazást nem kötötték olyan érvényességi küszöbhöz, amely legalább a társadalom háromnegyedének véleményét tükrözi. Az iszlám szerepe az alkotmányban A korrupció, a rossz gazdálkodás, a brutalitás és a megtévesztés után Egyiptomnak új alapokra volt szüksége, melyek irányt szabhatnak az államnak, hogy az jobban szolgálhassa az emberek érdekeit. Néhányan úgy gondolták, hogy a forradalom önmagában megoldja majd ezen problémákat, azonban a választások révén hatalomra került Muszlim Testvérig úgy véli, hogy a vallás a megfelelő válasz. Az ellenzéki tábor szerint az új alkotmány erről szóló paragrafusai révén az iszlám teokrácia van kialakulóban. Az alkotmány megfogalmazása több esetben is homályos, ami kétségkívül aggodalomra adhat okot. A 2. cikkely kimondja, hogy az állam vallása az iszlám, hivatalos nyelve az arab, és az iszlám saría alapelvei a legfőbb forrása a jogszabályoknak. A 219. cikkely meghatározza, hogy milyen forrásokra épül a saría, melyek az elfogadottak a - 3 -
4 szunnita közösségek számára. Az 1971-ben elfogadott alkotmány is kimondja a 2. cikkelyben foglaltakat, azonban az iszlám jogforrások meghatározása újdonságnak számít, nem beszélve a 4. cikkelyről, ami feljogosítja az Al-Azhar iszlám-tanulmányok egyetemét, hogy véleményezési joggal rendelkezzen az iszlám törvények tekintetében. Az iszlám jogrendszer alkalmazása már csak azért is problematikus, hiszen az országban közel 8% a kopt keresztények és az egyéb vallásúak aránya, valamint a különböző forrásértelmezésekkel könnyedén kijátszhatóvá válik a bírói hatalom. Egyiptom a forradalom előtt sem volt nyugati értelemben vett világi állam, mivel a családi jog és a különböző vallási szabályok már régóta fontos szerepet játszanak az ország életében. Az új alkotmány távolabb helyezkedett ugyan a viliágias látásmódtól, azonban vallási államként továbbra sem indokolt meghatározni, hiszen a vallási vezetők nem rendelkeznek hatalmi pozíciókkal, így sokkal inkább egy vallásilag inspirált államról beszélhetünk. Emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelme Az alapvető jogok védelme különösen ellentmondásos a kezdetektől fogva. Az alkotmány egy társadalmilag konzervatív víziót szab meg, ami nincs összhangban a liberális demokráciák eszméivel. A vita középpontjában főleg a nők jogai és a véleménynyilvánítás szabadsága áll. Az alkotmány preambuluma kimondja, hogy Egyiptom betartja az egyenlőség elvét minden polgár, férfiak és nők számára, hátrányos megkülönböztetés nélkül, de a nemi megkülönböztetést egyértelműen - 4 -
5 nem tiltja meg. Az alkotmány 33. cikkelye tartalmazza, hogy a jog előtt minden ember egyenlő. Mind a korábbi, mind pedig az új alkotmány garantálja a szabad véleménynyilvánítást szóban, írásban vagy képek formájában. Az alkotmány 48. pontja kimondja, hogy a média független és szabad, azonban bizonyos cenzúra beiktatható háború, illetve társadalmi mozgósítás esetén. Utóbbi kifejezetten homályosan, illetve laza keretek között értelmezhető, ami a hatalommal való visszaélést is lehetővé teheti. Jelentős változás továbbá a korábbi alkotmányhoz képest, hogy a jelenlegi biztosítja a vallásszabadságot a monoteista vallások számára, hivatkozva az iszlámra, a kereszténységre és a judaizmusra. Visszalépésnek számít a 44. cikkely, amely megtiltja Mohamed és egyéb próféták megsértését, ám a megsértés jelentését nem határozza meg, így nem válik egyértelművé, hogy mit ért pontosan alatta, ezáltal a szólásszabadság egyben korlátozással is párosul
6 Elnöki és katonai hatáskörök Az alkotmány kijelöli az elnököt a hadsereg és a Katonai Tanács legfelsőbb parancsnokaként. A dokumentum tartalmazza, hogy az elnök csak a parlament jóváhagyásával indíthat háborút, valamint további korlátozásokat eszközöl az elnöki tekintéllyel szemben. E tekintetben fontos előrelépés, hogy az elnöki ciklus a korábbi 6 évről 4 évre csökken, és az elnököt csak egyszer lehet újraválasztani, ezzel kiküszöbölve a korábbi autoriter rendszerek sajátosságát, hogy az államfő akár a végtelenségig a pozíciójában maradhat. A miniszterelnök-jelöltnek a hivatalba lépése előtt el kell nyernie a parlament bizalmát is, ez korábban kizárólag az elnök jogkörébe tartozott. Az alkotmány előírja, hogy az elnöknek ki kell választania egy védelmi minisztert a hadsereg legfelső tisztviselői közül, ezt a választást korábbi alkotmány nem korlátozta; az alkotmány ezenfelül megszabja a fegyveres erők költségvetését is. A 198. cikkely engedélyezi a civilek számára a katonai törvényszéket, ha egy bűncselekmény sérti a fegyveres erőket. A speciális bűncselekményeket a parlament fogja meghatározni, ez várhatóan egy újabb kötélhúzás lesz a polgári képviselők és a katonai tábornokok között, valamint a demokratizálódás tesztje fölött. Az alkotmány margójára Egyiptom súlya a közel-keleti régióban és stratégiai fontossága más külső hatalmak számára, elsősorban földrajzi helyzetéből fakad, így a politikai változás, amelyen - 6 -
7 napjainkban az ország keresztülmegy, ugyancsak kulcsfontosságúnak számít. Egyiptom a monarchia ideéig visszanyúló alkotmányos múlttal rendelkezik, azonban történelme során több mint féltucat alkotmány került beiktatásra, ami igencsak instabil képet fest a jogállamiság és a politikai rendszer tekintetében. Az egyiptomi események jelentős átfedéseket mutatnak az 1979-ben kirobbant iráni forradalommal, ahol a diktátor elmozdítását ugyan társadalmi konszenzus övezett, azonban nem alakult ki egyetértés az új rendszer megteremtésének mikéntjéről. Ennek eredménye, hogy sem a különböző társadalmi rétegek, sem pedig a politikai elit körében nem alakult ki egyetértés az új alkotmányról, az új rendszer alapkövéről. Az új alkotmány a korábbihoz képest nem jelent visszalépést a szabadságjogok tekintetében, de olyan alkotmányos, demokratikus fejlődésen sem ment keresztül, mint ahogyan azt az arab tavasztól várták a nyugati világ aktorai. Az egyiptomi átmenet azonban még korántsem ért véget. Ez akár egy kezdete is lehet a politikai és társadalmi fejlődésnek, melynek mentén egy nyitottabb országgá lép elő. Az alkotmány elfogadását követően, hamarosan újabb választásokra kerül sor; a liberális pártok esetleges megerősödésével még beleszólhatnak az alkotmányozási folyamatba, mivel egyelőre csak az alkotmány kerete került kidolgozásra, így a szabályozott törvények révén jelentékeny módosításokat lehet véghezvinni
Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenAz egyiptomi átmenet sosem tűnt egyszerűnek Az utóbbi időszak eseményei miatt határozott amerikai politikára van szükség
Az egyiptomi átmenet sosem tűnt egyszerűnek Az utóbbi időszak eseményei miatt határozott amerikai politikára van szükség Az USA-nak óriási kihívást jelent, hogy megtalálja az egyensúlyt a politikai átmenet
RészletesebbenNÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó
NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter
Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter
RészletesebbenA DÉLI PARTNEREK JOGALAP ESZKÖZÖK
A DÉLI PARTNEREK Az európai szomszédságpolitikába a Földközi-tenger keleti és déli partjainál fekvő, az Unióval szomszédos tíz ország Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanonra, Líbia, Marokkó, Palesztina,
RészletesebbenAz új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
RészletesebbenA modern demokráciák működése
A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
Részletesebben12671/17 ol/zv/eo 1 DGD 2C
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. szeptember 29. (OR. en) 12671/17 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az elnökség Előző dok. sz.: 12112/17 az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács FREMP 99 JAI 847 COHOM
RészletesebbenP7_TA-PROV(2011)0064 Az egyiptomi helyzet
P7_TA-PROV(2011)0064 Az egyiptomi helyzet Az Európai Parlament 2011. február 17-i állásfoglalása az egyiptomi helyzetről Az Európai Parlament, tekintettel az Egyiptomról szóló korábbi állásfoglalásaira,
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenKérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések
Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban Általános kérdések Miért fogad el új alkotmányt Magyarország? Az új alkotmány elfogadásának szimbolikus és gyakorlati jelentősége van. Szimbolikus,
RészletesebbenPlatón Párt EU Program VAN ERÉNY! Európainak maradni
Európainak maradni Európa a jogállamiság és a demokrácia bölcsője. Ezek sírjává is válhat néhány erénytelen politikusbűnöző örömére. Rajtunk múlik. Hitler ámokfutása után az Európai Unió hat alapértékre
RészletesebbenA gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.
RészletesebbenAlkotmányjog. előadó: dr. Szalai András
Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenAZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ
AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság
RészletesebbenJelentés Mercedes Bresso, Rainer Wieland Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállása és finanszírozása
11.4.2018 A8-0373/ 001-016 MÓDOSÍTÁSOK 001-016 előterjesztette: Alkotmányügyi Bizottság Jelentés Mercedes Bresso, Rainer Wieland A8-0373/2017 Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenSalát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE
Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ
Részletesebbendr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.
dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet
RészletesebbenNemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ
Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku
RészletesebbenSZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET
SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenKöltségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai 2010. évben
létszáma és keresetbe tartozó juttatásai XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM 1 1 1 2 Honvédelmi Minisztérium igazgatása miniszter, miniszterelnök-helyettes 13 222 1 államtitkár (kivéve közigazgatási államtitkár)
RészletesebbenJÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN
MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos
RészletesebbenIDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK
IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen
RészletesebbenA keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz
KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
RészletesebbenTÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok
Részletesebben55 346 01 0000 00 00 Jogi asszisztens Jogi asszisztens
A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenNemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ
Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen
RészletesebbenE-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV
E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009 VAGY Kocsis Miklós Petrétei József
Részletesebben2015. január Strasbourg
EURÓPAI PARLAMENT 2014 2019 Ülésdokumentum NAPIREND 2015. január 12 15. Strasbourg 14/01/15 HU Egyesülve a sokféleségben HU Eljárások magyarázata Ha a Parlament nem dönt másképp, a vizsgált szövegekre
RészletesebbenHU Sajtószolgálat. Mi várható még a júniusi választásig? www.valasztasok2009.eu
Mi várható még a júniusi választásig? Az Európai Parlament a 2004-2009-es ciklusban május 4. és 7. között tartja utolsó plenáris ülését. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, milyen jelentősebb témákban
Részletesebben1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:
RészletesebbenTájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról
Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga tananyagát érintő változásokról Budapest, 2015. augusztus 15. 1 Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata,
Részletesebbenelőször is vitatkoznék a rákényszerít szó használatával
az alapjogok, a jogállamiság És a demokrácia ÉrtÉkeire ÉpÜló igazi unió van születó be n. rui tavares európai parlamenti képviseló v e l halmai gábor beszélget A Journal de Negócios című portugál lap 2013.
RészletesebbenKözigazgatási alapfogalmak
ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében
RészletesebbenA jog fogalma. Jogi alapismeretek 2015.02.16. Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen)
Jogi alapismeretek Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen) Közigazgatástan, ingatlannyilvántartás BMEEOUVAT29 2015.02.10. A jog fogalma olyan magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése állami
RészletesebbenA PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ
JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 1
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VI. Az európai államformák 14. tétel: Európai államformák Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris,
RészletesebbenÁllampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság *** AJÁNLÁSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2009 2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.1.2013 2012/0138(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Közösség és Ukrajna közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló
Részletesebben9227/19 ADD 1 ll/kk 1 ECOMP.1 LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 11. (OR. en) 9227/19 ADD 1 LIMITE PV CONS 25 ECOFIN 488 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Gazdasági és Pénzügyek) 2019. május 17. 9227/19 ADD
RészletesebbenTartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83
Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.
RészletesebbenBUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM
BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN
RészletesebbenKÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági
RészletesebbenA településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható
A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének
RészletesebbenA szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus
A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos
RészletesebbenBelügyi Rendészeti Ismeretek
Belügyi Rendészeti Ismeretek Tansegédlet Társadalomismeret Tereptan Szabálysértések Büntetőjog Kriminalisztika Készült a TÁMOP 2.2.3-9/1-2009-0003. számú program keretében, az Országos Rendészeti TISZK
RészletesebbenROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2
ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 I. cím: Általános elvek... 2 1. szakasz A román állam... 2 II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek... 3 I. fejezet: Közös rendelkezések... 3 II. fejezet: Az alapvető
RészletesebbenOKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2007.
OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2007. TERVEZET! Tárgy: az Oktatási és Kulturális Minisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról Budapest, 2007. február 2 Az államtitkoktól és szolgálati titkokról
RészletesebbenFókusz. Szaharovdíj 2011 - Díj a gondolatszabadságért
Fókusz Szaharovdíj 2011 - Díj a gondolatszabadságért Az EP az arab tavasz öt kiemelkedő személyiségének ítélte oda a 2011-es Szaharov-díjat. A parlament ezzel is el szeretné ismerni és támogatni kívánja
Részletesebben9.3. Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította: Várhalmi Miklós, 2001.
9.2 Az MK Nemzetbiztonsági Stratégiájának vázlata (Várhalmi Miklós, 2001.) 9.3. Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította: Várhalmi Miklós,
RészletesebbenKORRUPCIÓELLENES ÁTTEKINTÉS. Képzési útmutató a Brunswickkal üzleti tevékenységet folytató harmadik felek számára 2018
KORRUPCIÓELLENES ÁTTEKINTÉS Képzési útmutató a Brunswickkal üzleti tevékenységet folytató harmadik felek számára 2018 Célok A Brunswick Corporation teljes elkötelezettséget vállal a tisztességes üzletvitel
RészletesebbenORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
MAGYARORSZÁG KORM ÁN YA ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Érkezett: 2018 OKT 1 9. T/2933. számú törvényjavaslat az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament
RészletesebbenBérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar
RészletesebbenCzéh Tamás 1 Iránytű Intézet
Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet NemesIS születése - az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet létrejötte Történelmünk valamennyi korszakának megvoltak a maga kihívásai. Korunk egyik legfontosabb ismérve
RészletesebbenPRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések
1 a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan
RészletesebbenA választási rendszer és választások
A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1
MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
RészletesebbenP7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia
P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia Az Európai Parlament 2010. december 16-i állásfoglalása az új afganisztáni stratégiáról (2009/2217(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az
RészletesebbenHatártalan választások I. A nemzetközi példák
Török Zoltán Határtalan választások I. A nemzetközi példák A határon túli állampolgárok választójogának szabályozása a 2010-es kormányváltást követően Magyarországon is aktuálissá vált. Ennek a jognak
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc
Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi
RészletesebbenDr. Darák Péter előadása:
Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú
RészletesebbenSzervezet előkészítő javaslat. I. Bevezetés helyzetértékeléssel. 2010-ben még sokan bíztak, elhitték, az új kormány a zemberekért lesz.
1 Szervezet előkészítő javaslat I. Bevezetés helyzetértékeléssel A rendszerváltás viharos gyorsaságú gazdasági átalakulást eredményezett, de a kialakulóban lévő új politikai rétegben nem jött létre közmegegyezés
RészletesebbenA büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései
Kondorosi Ferenc A büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései A büntetõ jogalkotás néhány társadalmi összefüggése A büntetõjog az a jogág, ahol a társadalom elvárásai a legközvetlenebbül
RészletesebbenA képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1
A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok
RészletesebbenAz ún. státustörvényrõl 1
UDVARVÖLGYI ZSOLT Az ún. státustörvényrõl 1 A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) 1999. novemberi ülésének egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozatában fogalmazódott meg az az igény, hogy a kormány vizsgálja
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter
RENDŐRTISZTI FŐISKOLA Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter A Tájékoztató célja,
RészletesebbenEmber embernek farkasa
Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic
RészletesebbenLeminősített népszavazás
Finta László Sárvári Marcell Török Zoltán Leminősített népszavazás A közvetlen demokrácia létjogosultságához nem fér kétség egy demokratikus politikai rendszerben, ugyanakkor csupán jobbára a helyi politikában,
RészletesebbenT/12684. számú. törvényjavaslat. egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12684. számú törvényjavaslat egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2013. október 2013. évi törvény egyes törvények
RészletesebbenII. Köztársasági Elnökség
II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
6.3.2019 A8-0435/6 Módosítás 6 Danuta Maria Hübner az Alkotmányügyi Bizottság nevében Jelentés A8-0435/2018 Mercedes Bresso, Rainer Wieland A személyes adatok védelme az európai parlamenti választásokkal
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
RészletesebbenA ROMÁN ALKOTMÁNYOS DEMOKRÁCIA ELTELT HUSZONÖT ÉVE
A VASFÜGGÖNY LEBONTÁSA UTÁN 177 VARGA ATTILA A ROMÁN ALKOTMÁNYOS DEMOKRÁCIA ELTELT HUSZONÖT ÉVE ÉSZREVÉTELEK A POLITIKAI RENDSZER KIALAKULÁSÁRÓL ÉS VÁLTOZÁSAIRÓL Az 1989. decemberi romániai politikai és
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenBEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA
FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.
RészletesebbenA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG BEVEZETÉS PROGRAM A LIGA Szakszervezetek 2009-től érvényes programja az elmúlt évtized tapasztalatainak és az elkövetkező
RészletesebbenBevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét
Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét A köztársasági elnök képviseli Magyarországot; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet;
RészletesebbenP6_TA(2008)0459 A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban
P6_TA(2008)0459 A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban Az Európai Parlament 2008. szeptember 25-i állásfoglalása az Európai Unión belüli médiakoncentrációról és -pluralizmusról (2007/2253(INI))
RészletesebbenKONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez
KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink
RészletesebbenAlkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)
Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Mi az alkotmány? Különleges törvény, legmagasabb szintű jogi norma Törvények törvénye (jogrendszerben
RészletesebbenA Ptk. 3. könyvének esetleges módosítása I. Kiindulópont
A Ptk. 3. könyvének esetleges módosítása I. Kiindulópont 1. Az új Ptk. stabilitása alapvető érték, tehát két évvel a hatálybalépése után a koncepcionális megoldások újrakodifikálása nem indokolt. Így (függetlenül
RészletesebbenNEGYEDIK ÉRTÉKELÉSI KÖR. A parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzése ÉRTÉKELŐ JELENTÉS MAGYARORSZÁG
2015. március 27. Bizalmas Greco Eval IV Rep (2014) 10E N E G Y E D I K NEGYEDIK ÉRTÉKELÉSI KÖR A parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzése ÉRTÉKELŐ JELENTÉS MAGYARORSZÁG
Részletesebben2007.12.18. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 332/27 IRÁNYELVEK
2007.12.18. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 332/27 IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/65/EK IRÁNYELVE (2007. december 11.) a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenDr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek
Dr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek 1. Társadalmi szempontból az önkormányzati rendészet legfőbb lehetősége a helyi közérdeknek megfelelő közrend
Részletesebben