A KPMG ELEMZÉSE A CSALÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐIRŐL. Ki a tipikus csaló? Vezetői összefoglaló. kpmg.hu

Átírás

1 A KPMG ELEMZÉSE A CSALÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐIRŐL Ki a tipikus csaló? Vezetői összefoglaló kpmg.hu

2 Tárgymutató A felmérés 1 A csalások száma nő, a védekezés csökken 1 Legfontosabb megállapítások 1 Egy csaló profilja 1 Bizalmi pozícióban 1 A csalók munkahelye 2 A vállalatnál eltöltött idő 2 Egyedül vagy együttműködésben 2 A csalás motivációja 2 Rések a védelmen 2 Csalások jelentése 3 Intő jelek 4 Nem szabad szem elől téveszteni KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben

3 Az igazgatótanácsi elnökök érintettségének mértéke a csalásokban megduplázódott 2007 és 2011 között. Ennek oka lehet a gazdasági válság kapcsán növekvő nyomás ami a vállalatvezetőkre hárul, hogy teljesítsék a célkitűzéseket. A felmérés A KPMG Forensics megjelentette a Ki a tipikus csaló A KPMG elemzése a csalás általános jellemzőiről c. nemzetközi tanulmányt. A tanulmány követi a csalásokkal kapcsolatban 2007-ben készült elemzést, de ezúttal a KPMG egész világra kiterjedő gyakorlatából merít. A 2011-es tanulmány a globális mintázatokat igyekszik azonosítani a csalást elkövető személyek, a csalás értéke, vagy a csalás időtartama alapján. A 2011-es tanulmány 348 vizsgálaton alapszik, melyet a KPMG tagvállalatok 69 országban végeztek január és december között. A vizsgálatok között megtalálhatóak nagy port kavart ügyek, de többségük nem került a nyilvánosság elé. Csak azok a vizsgálatok szerepelnek a tanulmányban, ahol fehér galléros bűnügyet követtek el, és ahol a tettes személye nyilvánvaló. Az eredmények megmutatják a tipikus csalót, a cégek hozzáállását a csalások megelőzéséhez, valamint azokat a pontokat, amelyeket nem szabad szem elől téveszteni. Ezen túlmenően olyan stratégiákat körvonalaz, amelyek a cégét biztonságban tarthatják. A 2011-es KPMG tanulmány szerint a tipikus csaló: Férfi Életkora 36 és 45 év között van Saját munkaadója kárára követi el a csalást Pénzügyi vagy ahhoz kapcsolódó területen dolgozik A menedzsment szenior tagja Tíz évnél régebben dolgozik a vállalatnál Leggyakrabban másokkal is összejátszik A csalások száma nő, a védekezés csökken A felmérésből kiderül, hogy a csalás és az eredmények meghamisítása egyre növekvő problémák. Ennek megfelelően a csalásra adott válaszok egyre kevésbé hatékonyak. A belső ellenőrzések lényegesen gyengébbek mint 2007-ben, a menedzsment felülvizsgálata egyre kevésbé erőteljes. Ennek eredményeként, az egyénre nehezedő gazdasági nyomás növekedésével, az intő jelek figyelmen kívül hagyásával és a csalás megvalósulása és észlelése közötti idő növekedésével jelentős az esélye, hogy jelenleg még nem észlelt csalásokra nagyobb számban derül fény az elkövetkezendő két-három évben. Legfontosabb megállapítások Egy csaló profilja A KPMG szerint a tipikus csaló 36 és 45 év közötti. Ez a trend egybevág a 2007-es felméréssel. 87 százaléka a csalóknak férfi volt, ami szintén megfeleltethető a 2007-es felmérés 85%-os értékének. Hozzá kell tenni, hogy a vizsgálatok során azonosított női elkövetők nagyobb számban fordultak elő az amerikai és az ázsiai/csendes-óciáni térség esetében (22 és 23%), mint az EMA régióban (8%). Bizalmi pozícióban Megfigyelhető, hogy az igazgatótanácsi szinten lévő elkövetők száma növekedett a 2007-es 11%-os szintről 18%-ra-, míg azon ügyek száma csökkent, amelyek a menedzsment szenior tagjait érintették (2007-ben 49%, 2011-ben 35%). Az esetek kicsi, de növekvő arányában a menedzsment szint alatti munkavállalók követték el a csalást a 2007-es 14%-ról 18%-ra nőtt a részesedésük ben a vizsgálatok 11%-ban volt kimutatható az igazgatótanács elnökének érintettsége a csalásokban, ami 2011-ben 26%-ra növekedett KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben Vezetői összefoglaló: Ki a tipikus csaló? 1

4 A csalások közel 50%-ára informális úton, véletlenül vagy önkéntes közlésen keresztül derül fény. A csalások passzív észlelése nem helyettesít egy erőteljes, rendszeresen felülvizsgált, kockázat alapú ellenőrzést. A csalók munkahelye Az elkövetők 32 százaléka 2011-ben a vállalatok pénzügyi részlegén dolgozott, 25%-uk pedig értékesítési területen. Hol dolgoznak a csalók (a táblázat nem tartalmazza azokat, akik nincsenek egy bizonyos funkcióhoz rendelve) Pénzügy Értékesítés Beszerzés Adminisztráció Kutatás-fejlesztés Jogi részleg 0% 10% 20% 30% 40% A vállalatnál eltöltött idő A felmérés ismét kimutatta, hogy a régebb óta a vállalatnál dolgozó személyek nagyobb eséllyel követnek el csalást ben az elkövetők 51%-a dolgozott öt évnél régebben az érintett vállalkozásoknál, 22%-uk pedig 10 évnél is régebben ben azt találtuk, hogy a vizsgált elkövetők 60%-a csalás észlelése előtt öt évnél is régebben dolgozik cégnél, 33%-a pedig az észlelés előtt 10 vagy több éve a cég alkalmazottja. Átlagosan azt találtuk, hogy a csalás kezdetétől az észleléséig három év telik el. Egyedül vagy együttműködésben 2011-ben 61%-a a vizsgált elkövetőknek összejátszott másokkal (2007-ben ez 32% volt). Az összejátszásba leggyakrabban bevont felek a következők: Beszállítók 48 százalék Vásárlók 22 százalék A demográfiai adatokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a férfiak (64%) sokkal nagyobb valószínűséggel játszottak össze külső személyekkel, mint a nők (33%) A csalás motivációja A vizsgált ügyekben a csalás legerősebb mozgatórugója a személyes pénzügyi nyereség, melyet a hamis pénzügyi jelentéstétel követ. A pénzügyi célok teljesítése miatt növekedő nyomás, a munkahely elvesztésétől való félelem, valamint a bónuszok növelése a leggyakoribb okai a hamis jelentések készítésének. A hűtlen kezelés (legtöbb esetben sikkasztás vagy beszerzéssel kapcsolatos csalás) a 2011-ben elemzett csalások 43%-át tette ki, amely megegyezik a 2007-es megállapításokkal. Rések a védelmen A belső ellenőrzés kijátszása jelentősen növekedett a ben tapasztalt 49%-hoz képest, 2011-ben ez az arány elérte a 74%-ot. Számos csalást formális vagy informális informátor, vagy figyelmeztető mechanizmus leplez le. Ebben a tekintetben a 2011-es felmérés eredménye: A csalás leleplezésének módja Osztályozatlan 2011 Formális külső felderítési módszerek Informális felderítési módszerek Formális belső felderítési módszerek 0% 10% 20% 30% 40% 50% 2 Vezetői összefoglaló: Ki a tipikus csaló? 2011 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben

5 Section or Brochure name 5 A leleplezés módszere Formális informátor belső jelentése Menedzsment felülvizsgálat 15.0% Formális belső informátori jelentés 10.0% Belső audit 9.0% Gyanakvó felettes 8.0% Egyéb belső ellenőrzés 3.0% Informális leleplezés Névtelen figyelmeztetés 14.0% Véletlen leleplezés 13.0% Vevői panasz 5.0% Szállítói panasz 3.0% Formális külső leleplezés Szabályozó szervek 6.0% Csalások jelentése A vállalatok nem szívesen hozzák nyilvánosságra a csalásokat, ha erre nem kötelezi őket törvény vagy szabályozás, vagy ha a csalás miatt bekövetkezett veszteség jelentősen befolyásolja a jelenlegi vagy a korábbi pénzügyi időszak eredményeit. Az ezen a területen tapasztalható határozatlanság okai elsősorban a befektetői bizalom elvesztésétől való félelem, a hírnév romlása, és a lehetséges szabályozói bírságok. A 2011-es elemzés kimutatta, hogy a vizsgált csalások 77%-át nem jelentették nyilvánosan. Az ilyen irányú ellenállás abban is megmutatkozik, hogy a csalás befelé irányuló kommunikációja is visszaesett 46%-ra a 2007-es 50%-ról. Azon esetek száma, ahol a csalásról részletes belső tájékoztatást adtak, a 2007-ben mért 35%-ról 2011-re 13%-ra csökkent. Ezek a megállapítások azt sugallják, hogy a vállalatok nem ragadják meg az alkalmat, hogy tanulási pontokat jelöljenek ki, vagy hogy a csalással szemben zéró toleranciát érvényesítő vállalati kultúrát honosítsanak meg. Egy csalási incidens hatékony kommunikációja alkalmat ad a menedzsmentnek, hogy egyértelmű üzenetet küldjön a szervezet és a partnerei számára, hogy a csalást semmilyen formában nem tolerálja. Egyéb külső ellenőrzés 4.0% Külső audit 3.0% Osztályozatlan Egyéb 7.0% Érdemes megjegyezni, hogy a csalások közel felére figyelmeztetés után (formális vagy informális), vagy véletlenül derült fény. Ebből arra lehet következtetni, hogy a belső ellenőrzés vagy hiányzik, vagy nem működik megfelelően. A legtöbb vizsgált csalás a gyenge belső ellenőrzést használta ki sikeresen KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben Vezetői összefoglaló: Ki a tipikus csaló? 3

6 A vállalatok nyilvánvalóan nem figyelnek az intő jelekre: a vizsgálatok 50%-ában már azonosítani lehetett figyelmeztető jeleket, amelyek azonban válaszlépés nélkül maradtak. Ez az arány 2007-ben mindössze 21% volt. Intő jelek Világosan látható, hogy a vállalatok nem veszik figyelembe az intő jeleket: 50%-ra nőtt azoknak az eseteknek az aránya, ahol a csalással kapcsolatos jeleket ugyan észlelték, de mégsem reagáltak rá ez az érték 2007-ben még csak 21% volt. Az intő jelek figyelmen kívül hagyása az elkövetők számára azt üzeni, hogy büntetlenül folytathatják a működésüket. A csalás elkövetése csak nagyon ritkán egyszeri alkalom: a csalók 96%-a rendszeresen károsítja meg a vállalatot, 2007-ben 91%-ról volt elmondható mindez. Nem szabad szem elől téveszteni Néhány terület, amely fokozott figyelmet érdemel: A vállalat és a belső/külső auditor között bonyolult a viszony, és gyakran hiányzik a bizalom. A cég számos bankkal áll megbízásban egyetlen átlátható szolgáltató helyett lehetséges kísérlet a cég pénzügyeivel kapcsolatos átláthatóság csökkentésére. Túlzott titkolózás egy tevékenységgel, annak működésével és pénzügyi eredményeivel kapcsolatban. Az ezeket firtató kérdésekre a válaszok és az azokat alátámasztó információk késnek vagy visszatartottak. Magas személyi fluktuáció egy részlegen. Az alacsony morálú és inkonzisztensen felügyelt munkavállalók hajlamosabbak csalást elkövetni. Bizonyos gyakorlatok egy tevékenységen belül nem tűnnek egyértelműnek, akár illegálisak vagy etikátlanok is lehetnek. Azokon a területeken, ahol pénzügyi döntések/számviteli folyamatok érintettek, a vállalat következetesen kitolja a korlátokat/határokat. A szenior menedzserek nagy bónuszokat kapnak, ha elérik a kitűzött célokat. Egy részleg vagy osztály a cégen belül komplexnek vagy szokatlanul nyereségesnek tűnik, ezáltal eltereli a menedzsment és az audit figyelmét. Az iparágon belül a többi cég eladási nehézségekkel küzd, a nyereségesség csökken. Az ön vállalkozása éppen ellenébe megy ennek a trendnek. A nyereségesség növekedése nem vezet a cash flow növekedéséhez. Összetett/szokatlan kifizetési módszerek, a vállalat és bizonyos szállítók közötti megegyezések szándékosan zavarosak, annak érdekében hogy elleplezzék valódi szándékukat. Egy távoli egység, melyet nem megfelelően felügyel a központ. 4 Vezetői összefoglaló: Ki a tipikus csaló? 2011 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben

7 2011-ben a vizsgált elövetők 60%-a a csalás észlelését megelőzően öt éve, illetve annál is régebb óta dolgozott a vállalatnál. Amint azt láthattuk, számos jellemzővel tipizálhatók a csalók. A munkáltató tudatos figyelme segíthet a csalások korai azonosításában. Az alábbi munkavállalói viselkedést különösen nagy figyelemmel kövesse: Ritkán megy szabadságra. Gyaníthatóan hitelekkel rendelkezik személyes pénzügyei terén. Nem hajlandó önként adatot szolgáltatni. Folyamatos jelek/pletykák szólnak rossz szokásairól/ függőségeiről/kicsapongó életmódjáról. Nem megbízható, hajlamos hibázni, alacsony teljesítményt nyújt. Gyakran kezeli rugalmasan a szabályokat, keresi a kiskapukat. Mást hibáztat, eltereli a felelősséget a hibákért. Boldogtalannak és motiválatlannak látszik a munkahelyen. Kedvencek veszik körül, vagy olyan emberek, akik sosem vonják kérdőre. Olyan mértékű vendéglátást fogad el, amely túlzó vagy ellentmond a céges szabályoknak. Az új alkalmazottak által nyújtott teljesítmény vagy képesség nem tükrözi az önéletrajzban írt korábbi tapasztalatokat. Úgy tűnik, mintha folyamatos nyomás alatt lenne és nagyon stresszes is. Zsarnokoskodik vagy megfélemlíti a kollégáit. Könnyen haragra gerjed, melodramatikus, arrogáns, konfrontatív, fenyegető, vagy agresszív amikor szembeszállnak vele. A beszállítók csak vele tárgyalnak. Magának való és csak a saját ügyei érdeklik. Az életmódja nem egyezik a bevételeivel. Bizonyos alkalmazottakat menedzsel, míg másokkal három lépés távolságot tart KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben Vezetői összefoglaló: Ki a tipikus csaló? 5

8 Kapcsolat Jimmy Helm Forensic Lead Advisory, CEE T: +420 (222) E: Michael Peer Lead Dispute Advisory, CEE T: +420 (222) E: Quentin Crossley Advisory Services, KPMG in Slovakia T: +421 (2) E: Tamas Gaidosch Advisory Services, KPMG in Hungary T: +36 (1) E: Ismet Kamal Senior KPMG in Croatia T: (1) E: ikamal@kpmg.com Nevenka Krzan Senior KPMG in Slovenia T: +386 (1) E: nkrzan@kpmg.com Maria Peneva Advisory Services, KPMG in Bulgaria T: (2) E: mpeneva@kpmg.com Richard Perrin Advisory Services, KPMG in Romania T: +40 (372) E: rperrin@kpmg.com Krzysztof Radziwon Advisory Services, KPMG in Poland T: +48 (2) E: kradziwon@kpmg.com Alex Verbeek Advisory Services, KPMG in Czech Republic T: +420 (222) E: averbeek@kpmg.com Stephen Young Senior KPMG in the Baltics T: +371 (6) E: stephenyoung@kpmg.com kpmg.com/cee Boris Milosevic Advisory Services, KPMG in Serbia T: +381 (11) E: bmilosevic@kpmg.com Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. Társaságunk ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. Társaságunk nem vállal felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik társaságunknak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadást. A KPMG név, a KPMG logó és a cutting through complexity a KPMG International Cooperative ( KPMG International ) lajstromozott védjegye KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez