IV. szemeszter. Agrárjogi alternatív szeminárium 2. (201) Vass János: Alkotmányossági felelősségi kérdések az agrárjogban és a szövetkezeti jogban

Átírás

1 Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola alternatív és fakultatív kurzusok a 2015/2016. tanév tavaszi szemeszter JOGÁSZ DOKTORI PROGRAM II. ALTERNATÍV SZEMINÁRIUMOK (részletezését ld. a táblázatok után) (A sárga színnel kiemelt kurzusok az alapképzésben, a nappali tagozaton is meghirdetett órák, a szürke színnel jelzettek a Kriminológus MA képzésen is meghirdetett kurzusok.) (A Kriminológia Doktori Program és a DCGC doktori program kurzusait külön táblázat tartalmazza.) II. szemeszter Agrárjogi alternatív szeminárium 2. (201) Vass János: Alkotmányossági felelősségi kérdések az agrárjogban és a szövetkezeti jogban Agrárjogi alternatív szeminárium 2. (202) Kurucz Mihály: Ingatlannyilvántartási jog Alkotmányjogi alternatív szeminárium 2. Dezső Márta - Kukorelli István - Sári János: Alkotmánykommentárok Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (201) Filó Mihály: Bioetika a büntetőjogi gondolkodásban Hétfő 16-18; B/13. gyakorló Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (202) Filó Mihály: Terrorizmus a büntetőjogi gondolkodásban Hétfő 14-16; Info. labor I. Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (203) Filó Mihály: Ausgewählte Probleme aus dem Strafrecht AT Hétfő 18-20; A/10. gyakorló Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Erdei Árpád- Hack Péter: A büntetőeljárást meghatározó tényezők Szerda ; VII. terem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (202); Hack Péter Navratil Szonja: Az igazságszolgáltatás szervezete és működése. Szerda B/II. tanterem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (203) Kabódi Csaba: Büntetéstan és büntetésvégrehajtás történeti íve Kedd , Somló auditórium Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (204) Hack Péter: Transitional Justice (angol nyelven). Hétfő A/V. tanterem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (205) Erdei Árpád- Hack Péter: Kodifikációs kölcsönhatások Szerda , A/1. gyakorló Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (206) Létszám IV. szemeszter jog Agrárjogi alternatív szeminárium 4. (401) Vass János: Alkotmányossági felelősségi kérdések az agrárjogban és a szövetkezeti jogban jog Agrárjogi alternatív szeminárium 4. (401) Kurucz Mihály: Ingatlannyilvántartási jog jog Alkotmányjogi alternatív szeminárium 4. Dezső Márta - Kukorelli István - Sári János: Alkotmánykommentárok 5 jog Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (401) Filó Mihály: Bioetika a büntetőjogi gondolkodásban H 16-18; B/13. gyakorló 5 jog Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (402) Filó Mihály: Terrorizmus a büntetőjogi gondolkodásban Hétfő 14-16; Info. labor I. 5 jog Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (403) Filó Mihály: Ausgewählte Probleme aus dem Strafrecht AT Hétfő 18-20; A/10. gyakorló 5 jog Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (401) Erdei Árpád- Hack Péter: A büntetőeljárást meghatározó tényezők Szerda ; VII. terem 5 jog Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (402) Hack Péter Navratil Szonja: Az igazságszolgáltatás szervezete és működése. Szerda B/II.tanterem 5 jog Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (403) Kabódi Csaba: Büntetéstan és büntetésvégrehajtás történeti íve Kedd , Somló auditórium 5 jog Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (404) Hack Péter: Transitional Justice (angol nyelven). Hétfő A/V. tanterem 5 jog Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (405 ) Erdei Árpád-Hack Péter: Kodifikációs kölcsönhatások Szerda ; A/1. gyakorló 5 jog Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (406) 1

2 Finszter Géza-Hack Péter: Bizonyításelméletek a jog világában. Csütörtök A/13 gyakorló Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (207) Kabódi Csaba Illés Melinda: A magyar börtönügy az európai elvárások tükrében. Csütörtök ; B/II. tanterem Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 2. (201) Fleck Zoltán: Jogtudat, kultúra, cselekvés (szakszövegolvasó szeminárium) Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 2. (202) Szilágyi Péter: A jogállam eszme változásai a XX. század első felében Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 2. (203) Fekete Balázs: Az összehasonlító jogi módszertan alkalmazása a kutatásban Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (201) Lőrinczi Gyula: Vállalkozások gazdaságtana Cs:10-12; KGT gyakorló Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (202) Lőrinczi Gyula: Pénzügytan Szerda: 16-18; KGT gyakorló Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2.(201) Forgács Imre: Globális pénzügyek európai közigazgatás Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2.(202) Hoffman István: Összehasonlító önkormányzati jog Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (203) Bándi Gyula: Környezetjog Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2.(204) Könczei György-Hoffman István: Fogyatékosság és jog Kriminológia alternatív szeminárium 2. (201) Gönczöl Katalin: Pönológia. A büntetés és jutalmazás szociológiája, bűnözéskontroll csüt:16-18; A/II. tanterem Kriminológia alternatív szeminárium 2. (202) Borbíró Andrea: Kriminológiai kutatás kedd , heti 3 óra Kriminológia alternatív szeminárium 2. (203) Lévay Miklós: Fiatalkori bűnözés a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása Sze:12-16; B/I. tanterem Kriminológia alternatív szeminárium 2. (204) Virág György: Alkoholfogyasztás, kábítószerprobléma és bűnözés Sze:15-17; B/8. gyakorló Finszter Géza-Hack Péter: Bizonyításelméletek a jog világában. Csütörtök A/13 gyakorló 5 jog Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (407) Kabódi Csaba Illés Melinda: A magyar börtönügy az európai elvárások tükrében. 5 jog/ 3 pol/ krimi. jog/pol jog 2 Csütörtök ; B/II. tanterem Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 4. (401) Fleck Zoltán: Jogtudat, kultúra, cselekvés (szakszövegolvasó szeminárium) Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 4. (402) Szilágyi Péter: A jogállam eszme változásai a XX. század első felében Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium4. (403) Fekete Balázs: Az összehasonlító jogi módszertan alkalmazása a kutatásban 5 jog Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (401) Lőrinczi Gyula: Vállalkozások gazdaságtana Cs:10-12; KGT gyakorló 2 jog 2pol. jog+ pol jog/pol Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (402) Lőrinczi Gyula: Pénzügytan Szerda: 16-18; KGT gyakorló Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4.(401) Forgács Imre: Globális pénzügyek európai közigazgatás Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4.(402) Hoffman István: Összehasonlító önkormányzati jog jog/pol Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (403) Bándi Gyula: Környezetjog jog 5jog+ 2pol. 8jog+ krim. Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4.(404) Könczei György-Hoffman István: Fogyatékosság és jog Kriminológia alternatív szeminárium ) Gönczöl Katalin: Pönológia. A büntetés és jutalmazás szociológiája, bűnözéskontroll csüt:16-18; A/II. tanterem Kriminológia alternatív szeminárium 2. (202) Borbíró Andrea: Kriminológiai kutatás kedd , heti 3 óra 5 jog Kriminológia alternatív szeminárium 4. (403) Lévay Miklós: Fiatalkori bűnözés és a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása Sze:12-16; B/I. tanterem 5 jog Kriminológia alternatív szeminárium 4. (404) Virág György: Alkoholfogyasztás, kábítószerprobléma és bűnözés Sze:15-17; B/8. gyakorló

3 Kriminológia alternatív szeminárium 2. (205) Virág György: Áldozatsegítés Kedd:12-14; B/7. gyakorló Magyar állam- és jogtörténeti alternatív szeminárium 2. Máthé Gábor: Jogállam jogtörténeti aspektusok Munka- és szociális jogi alternatív szeminárium.2. Horváth István: A közszolgálat munkajoga kéthetente hétfőnként Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 2. (201) Kardos Gábor: Kisebbségvédelem a nemzetközi jogban Csüt , NJ gyakorló Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 2. (202) Jeney Petra: Protection of political rights in the EU +Hétfő: 8-12; B/8 gyakorló Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 2. (203) Kende Tamás: Az Európai Unió és a WTO Péntek: 10-12; B/3. gyakorló Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 2. (204) Kajtár Gábor Lattman Tamás: A fegyveres erő alkalmazása és annak korlátai a nemzetközi jogban + P B/3. gyak. Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 2. (201) Szabados Tamás: The mobility of companies in the EU Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 2. (202) Papp Mónika: A tagállamok gazdasági szerepvállalásának EU versenyjogi keretei Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 2. (203) Erdős István: A viták megelőzése, elkerülése és rendezése a nemzetközi kereskedelemben és határon átnyúló tranzakciók során / Dispute avoidance and dispute resolution in international trade and cross-border transactions Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 2. Frans Vanistendael: European Tax Law /blokkszeminárium/ április ; 9-14 óra IV. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 2. (201) Varga István: Regulations in the Field of European Civil Procedure (Brüssel-IIa, Service, Evidence, Maintenance, Succession, Small Claims, Payment Order) Blokkszeminárium: máj.2-6., IV. tanterem óra Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 2. (202) Kapa Mátyás: Elektronikus kommunikáció polgári eljárásokban 5 jog Kriminológia alternatív szeminárium 4. (405) Virág György: Áldozatsegítés Kedd:12-14; B/7. gyakorló jog/pol Magyar állam- és jogtörténeti alternatív szeminárium 4. Máthé Gábor: Jogállam jogtörténeti aspektusok jog Munka- és szociális jogi alternatív szeminárium. 4 Horváth István: A közszolgálat munkajoga kéthetente hétfőnként jog Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 4. (401) Kardos Gábor: Kisebbségvédelem a nemzetközi jogban Csüt , NJ gyakorló 3 jog Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 4. (402) Jeney Petra: Protection of political rights in the EU +Hétfő: 8-12; B/8 gyakorló 10 jog/ krim/ pol 10 jog 10 pol jog jog jog 3 Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 4. (403) Kende Tamás: Az Európai Unió és a WTO Péntek:10-12; B/3. gyakorló Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 4. (404) Kajtár Gábor Lattman Tamás: A fegyveres erő alkalmazása és annak korlátai a nemzetközi jogban + P B/3. gyak. Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 4. (401) Szabados Tamás: The mobility of companies in the EU Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 4. (402) Papp Mónika: A tagállamok gazdasági szerepvállalásának EU versenyjogi keretei Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 4. (403) Erdős István: A viták megelőzése, elkerülése és rendezése a nemzetközi kereskedelemben és határon átnyúló tranzakciók során / Dispute avoidance and dispute resolution in international trade and cross-border transactions 5 jog Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 4. Frans Vanistendael: European Tax Law /blokkszeminárium/ április ; 9-14 óra IV. tanterem 5 jog Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 2. (401) Varga István: Regulations in the Field of European Civil Procedure (Brüssel-IIa, Service, Evidence, Maintenance, Succession, Small Claims, Payment Order) Blokkszeminárium: máj.2-6., IV. tanterem 6 jog Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 4. (402) Kapa Mátyás: Elektronikus kommunikáció

4 H: 8-10; III. tanterem polgári eljárásokban H: 8-10; III. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 2. (203) Kapa Mátyás: Bírósági végrehajtás - Ha az adós nem fizet H: 10-12; III. tanterem 4 jog Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 4.(403) Kapa Mátyás: Bírósági végrehajtás - Ha az adós nem fizet H: 10-12; III. tanterem Polgári jogi alternatív szeminárium 2. (201) Harmathy Attila: Összehasonlító polgári jog Polgári jogi alternatív szeminárium 2. (202) Harmathy Attila: Változások a polgári jog alapintézményeiben Római jogi alternatív szeminárium 2. (201) Földi András: A Codex Iustinianus kontraktuális joga Római jogi alternatív szeminárium 2.(202) Földi András: A iustinianusi törvénykönyvek életbe léptető constitutiói jog Polgári jogi alternatív szeminárium 4. (401) Harmathy Attila: Összehasonlító polgári jog jog Polgári jogi alternatív szeminárium 4. (402) Harmathy Attila: Változások a polgári jog alapintézményeiben jog Római jogi alternatív szeminárium 4. (401) Földi András: A Codex Iustinianus kontraktuális joga jog Római jogi alternatív szeminárium 4. (402) Földi András: A iustinianusi törvénykönyvek életbe léptető constitutiói 4

5 III. FAKULTATÍV SZEMINÁRIUMOK Somody Bernadette PhD, adjunktus: Alapjogi pereskedés Létszám: 2 fő jogász Időpont, hely: szerda 14-16; A/8. gyakorló Bodnár Eszter Phd, adjunktus: Bíróságok nyilvánossága - alkotmányjogi keretek és nemzetközi gyakorlat Létszám: 5 fő jogász Időpont, hely: hétfő 14-16; Navratil Ákos gyakorló Kukorelli István - Pozsár-Szentmiklósy Zoltán PhD adjunktus: Hogyan írjunk Alkotmányt? Az alkotmányozás elméleti kérdései Létszám: 5 fő: jogász és politológus PhD hallgatók Időpont, hely: szerda 16-18; A/2. gyakorló Gyémánt Richárd PhD, adjunktus: A határon túli magyarság demográfiája Létszám: 5 fő jogász+pol Időpont, helyszín: szerda B/14. gyakorló; szerda 16-18: A/13. gyakorló Borbíró Andrea PhD adjunktus: Kriminológia elmélettörténet: forrásfeldolgozó szeminárium Időpont: hétfő heti 3 óra Létszámkeret: 8 fő jogász Gönczöl Katalin prof. emeritus: A bűnözés társadalmi reprodukciója Létszámkeret: 6 jogász, 3 kriminológus, 1 politológus Időpont: Kedd: 10-13; II. terem Lévay Miklós egyetemi tanár Inzelt Éva PhD, adjunktus: Gazdasági, korrupciós és szervezett bűnözés Létszám: 5 fő jogász Időpont: csütörtök ; B/8. gyakorló Borbíró Andrea PhD, adjunktus: Helyreállító igazságszolgáltatás és mediáció Létszám: 5 jogász Időpont: tömbösítve: ápr Nyelvi labor Borbíró Andrea PhD, adjunktus: Bűnmegelőzés Létszám: 5 jogász Időpont: kedd ; B/I. tanterem Hungler Sára PhD, adjunktus: European Labour Rights Lészám: 5 fő jogász (kiváló angol nyelvtudás szükséges) Időpont, helye: kedd VII.terem Simon István egyetemi docens: Nemzetközi pénzügyi jog Létszám: 3 fő jogász Időpont, hely: VII. tanterem Simon István egyetemi docens: A pénzügyi piac szabályozása Létszám: 3 fő jogász Időpont, hely: hétfő 10-12; V. tanterem Varga István habil. egyetemi docens - Szőke Irén mb. oktató: Komplex gyakorlat - A polgári anyagi és eljárási jog kapcsolódási pontjai Létszám: 4 fő jogász Időpont, hely: csütörtök 14-16; A/11. gyakorló Földi András egyetemi tanár: Római jogi forrásszövegek elemzése VIII. Létszám: 5 fő jogász Időpont, hely: hétfő 16-18; Vécsey szeminárium (félemelet 101.) Ferge Gábor mb. oktató: Bevezetés a héber jogi gondolkodásba II. Létszám: 5 jogász/krim/pol Időpont, hely: szerda b/16. gyakorló Bánóczi Rozália mb. oktató: Bevezetés az ógörög jogi nyelv alapjaiba I. Létszám: 10 jogász/krim/pol Időpont, hely: szerda B/9. gyakorló Bánóczi Rozália mb. oktató: Bevezetés az ógörög jogi nyelv alapjaiba III. Létszám: 10 jogász/krim/pol Időpont, hely: szerda Infó. labor 5

6 ALTERNATÍV SZEMINÁRIUMOK Agrárjogi alternatív szeminárium 2. Agrárjogi alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: Alkotmányossági felelősségi kérdések az agrárjogban és a szövetkezeti jogban A kurzusért felelős oktató: Dr. Vass János tanszékvezető habil. egyetemi docens 1. A mező- erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjoga, továbbá használati jogainak szerzési korlátai, szabályozásának alkotmányjogi keretei, illetve feszültségpontjai; a közjogi korlátozások az Alaptörvény rendelkezéseinek tükrében 2. Az elővásárlási jogok közjogi korlátozási rendszere: alanyok, ranghely és rangsor; a joggyakorlás eljárásrendje; a közjogi korlátozások az Alaptörvény rendelkezéseinek tükrében 3. A természetvédelem közigazgatási szabályrendszere; a területek tulajdonosait terhelő használati kötelezések; a tulajdonjog elvonása; az elővásárlási jogok, mint a tulajdonjog korlátozása az Alaptörvény rendelkezéseinek tükrében 4. A szövetkezeti jog alkotmányos alapjairól (nemzetközi összehasonlító elemzés) 5. A szövetkezeti jogi felelősség szabályozási modelljeiről 6. Szövetkezeti felelősségi kérdések a hatályos szövetkezeti jogban 7. Agrár-környezetvédelmi felelősség: felelősségi alakzatok a földvédelmi jogban; a genetikailag módosított növények termesztéséért való felelősség 8. Felelősségi kérdések a természetvédelem körében 9. Felelősség a vizek védelméért 10. A vadkárokért való felelősség kérdései Előadók: Dr. Vass János CSc habil. egyetemi docens Dr. Réti Mária PhD habil. egyetemi docens Dr. Kurucz Mihály PhD habil. egyetemi docens Az előadások kettő óra időtartalmúak. Értékelés: ötfokozatú beszámoló Időpont, hely: külön megbeszélés szerint Agrárjogi alternatív szeminárium 2. Agrárjogi alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: Ingatlannyilvántartási jog A kurzusért felelős oktató: Dr. Kurucz Mihály habil. egyetemi docens Témakör: Az agárjogi hatósági nyilvántartások, mint a joglátszat instrumentumai; az ingatlannyilvántartási joglátszat és a jogvédelem feszültségpontjai a magánjogban, illetve a közjogban 1. A telekkönyv, mint a joglátszat mesterműve a német jogi térben; joglátszat és jogvédelem; 2. Az egységes ingatlan-nyilvántartás, mint gyengített közigazgatási hatósági nyilvántartás a közép-keleteurópai jogban; hatósági nyilvántartás közigazgatási eljárási jogvédelem 3. A magyar ingatlan-nyilvántartás,mint polgári jogi joglátszat és magánjogi jogvédelem 4. Az ingatlan-nyilvántartási jogvédelem alkotmányos alapjogi ellentmondásai: tulajdonhoz való jog, illetőleg jogbiztonság feszültségviszonya a jóhiszemű jogszerző jogvédelme okán 5. A közigazgatási jogi bizalomvédelem kialakulása és feszültségpontjai a magyar ingatlan-nyilvántartási jogban; 6. A földhasználati nyilvántartás, mint közigazgatási hatósági nyilvántartás teremtette joglátszat: kettős: origo, illetőleg secunder közhitelesség 6

7 7. Az erdő/vadászterület, halgazdálkodási vízterület nyilvántartás, mint közigazgatási hatósági nyilvántartások teremtette joglátszat: kettős: origo, illetőleg secunder közhitelesség 8. Az erdőgazdálkodói/vadászati, halgazdálkodói nyilvántartás, mint közigazgatási hatósági nyilvántartások teremtette joglátszat: kettős: origo, illetőleg secunder közhitelesség 9. A közigazgatási hatósági ingatlan-nyilvántartások teremtette abortált jogvédelem 10. A magyar ingatlan-nyilvántartási jog párhuzamos: magánjogi, illetőleg közjogi joglátszat teremtő rendszere Tananyag: 1., Kurucz Mihály: Magyar ingatlan-nyilvántartási jog a bizalomvédelmi hatások tükrében; ELTE ÁJK; Budapest, Előadásokon elhangzottak Ajánlott irodalom: Kurucz Mihály- Ráth György: Az építési beruházás folyamata: a telek; Ingatlan-nyilvántartási jog; Budapest, Wolters Luwer o. Értékelés: ötfokozatú beszámoló Időpont, hely: külön megbeszélés szerint 7

8 Alkotmányjogi alternatív szeminárium 2. Alkotmányjogi alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: Alkotmánykommentárok A kurzusért felelős oktató: Dr. Kukorelli István egyetemi tanár Dr. Dezső Márta professor emeritus Dr. Sári János professor emeritus A kurzus résztvevői hétről-hétre szakmai kerekasztal-beszélgetés keretében vitatják meg az alkotmányos rendszer aktuális kérdéseit, elsősorban az alkotmányozás, az alkotmányvédelem és alkotmánybíráskodás, a hatalommegosztás és a kormányzati rendszer, valamint az alapvető jogok védelmét biztosító garanciarendszer kérdéseit állítva a vizsgálat középpontjába. A rendszeres, aktív hallgatói közreműködésre építő munka elsődleges módszere az alkotmánybírósági és más bírói fórumok fenti kérdésköröket érintő, legújabb döntéseinek, valamint az adott kérdésekre reflektáló, aktuális jogirodalmi források elemző feldolgozása és közös megvitatása. A kurzus 10 alkalomból áll. A kurzus az Alkotmányjogi Tanszékhez kapcsolódó I., és II. évfolyamos hallgatók számára kötelező. Más doktoranduszok számára felvehető. Értékelés: ötfokozatú beszámoló Időpont, hely: pénteki napokon ig a Tanszéken 8

9 Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (201) Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Bioetika a büntetőjogi gondolkodásban A kurzusért felelős oktató: Dr. Filó Mihály PhD, adjunktus Hetente 2 óra Létszámkeret: 5 fő Időpont, hely: hétfő 16-18; B/13. gyakorló Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (202) Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Terrorizmus a büntetőjogi gondolkodásban A kurzusért felelős oktató: Dr. Filó Mihály PhD, adjunktus Hetente 2 óra Létszámkeret: 5 fő Időpont, hely: hétfő 14-16; Info. labor I. Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (203) Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (403) A kurzus címe: Ausgewählte Probleme aus dem Strafrecht AT A kurzusért felelős oktató: Dr. Filó Mihály PhD, adjunktus Hetente 2 óra Létszámkeret: 5 fő Időpont, hely: hétfő 18-20; A/10. gyakorló 9

10 Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: A büntetőeljárást meghatározó tényezők A kurzusért felelős oktató: Dr. Erdei Árpád prof. emeritus - Dr. Hack Péter tanszékvezető habil. egyetemi docens hetente 2 óra időpontja: szerda helye: VII. tanterem létszám: 5 fő A kurzus leírása: A kurzus áttekinti a büntetőeljárási rendszerek és a magyar büntetőeljárás működésének főbb jellemzőit, továbbá a büntető eljárásjogi szabályozás alapkérdéseit. Bemutatja a büntetőeljárás képét formáló legfontosabb tényezők, így a büntetőeljárás jogalkotás, a büntető eljárásjog tudománya, a joggyakorlat, valamint az alkotmánybírósági határozatok befolyását a büntető felelősségre vonás rendjére. A kurzus tematikája: 1. A büntetőeljárás általános bemutatása és az eljárási rendszerek áttekintése. 2. A eljárási alapelvek kialakulása és jelentősége. 3. A büntetőeljárással szemben támasztott követelmények és elvárások. 4. A büntető jogalkotás folyamata. 5. A jogalkalmazás, különös tekintettel a bírói gyakorlatra. 6. A büntető eljárásjog tudományának hatása. 7. Az Alkotmánybíróság jogalakító szerepe. Ajánlott irodalom: Erdei Árpád: Tanok és tévtanok a büntetőeljárás tudományában. Eötvös Kiadó, Budapest, Király Tibor: Büntetőeljárási jog. Osiris, Budapest, A számonkérés formája: Választás szerint zárthelyi dolgozat a félév végén, vagy házi dolgozat leadása leütés terjedelemben. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (202) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Az igazságszolgáltatás szervezete és működése A kurzusért felelős oktató: Dr. Hack Péter habil. egyetemi docens Dr. Navratil Szonja PhD egyetemi adjunktus hetente 2 óra időpontja: szerda helye: B/II. tanterem létszám: 5 fő jogász + kriminológia doktori programban kötelező előadás Kurzusleírás: A büntetőeljárás folyamatának, és alanyainak megismerése, a büntető igazságszolgáltatás szervezeteinek bemutatása. A tantárgy a büntetőeljárás és az igazságszolgáltatás szervezeteinek jogi keretein túl bemutatja azokat a szervezetszociológiai törvényszerűségeket, amelyek alapvetően befolyásolják az igazságszolgáltatás működését. 10

11 Előadások: 1. Bevezetés. Az igazságszolgáltatás alkotmányos szabályai, az igazságszolgáltatás társadalmi funkciói. 2. Az igazságszolgáltatást érintő reformok az elmúlt ötven évben. Európai kitekintés 3. A rendőrség szervezete, és jogosítványai. A rendőri intézkedések, és titkos eszközök. 4. Az ügyészség alkotmányos helyzete és szervezete. Az ügyész feladatai a büntető igazságszolgáltatásban, az ügyészi mérlegelési jogkörök. 5. Az ügyészség és társadalom. 6. A bíróság alkotmányos szabályozása szervezete és igazgatása. 7. A bírói függetlenség európai sztenderdjei és a magyar szabályozás. 8. A bírói jogállás 9. Az ügyvédekről szóló törvény szabályozási elvei. Az ügyvédek jogi helyzetének sajátosságai, a kirendelt védő intézménye. 10. Összefoglalás, konzultáció. Kötelező jogszabályok: évi XXXIV tv. a rendőrségről 1-74, CLXIII. tv. az ügyészségről CLXI. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról XI. az ügyvédekről Ajánlott irodalom: Fleck Zoltán: Igazságszolgáltatás a tudomány tükrében Kormányzati rendszer a parlamenti demokráciában Fleck Zoltán: Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban jogszociológiai vizsgálódások Fleck Zoltán: Bíróságok mérlegen Hack Péter: A büntetőhatalom függetlensége és számonkérhetősége Kádár András Kristóf Tóth Balázs Vavró István: Védtelenül. Javaslat a magyar kirendelt védői rendszer reformjára Krémer Ferenc: Rossz döntések kora Krémer Ferenc: A rendőri hatalom természete társadalmi szerep és foglalkozási kultúra Krémer Ferenc: A rendőrség társadalmi szerepe szociológiai szempontból. Számonkérés formája: írásbeli beszámoló. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (203) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (403) A kurzus címe: A büntetéstan és a büntetés-végrehajtás történeti íve A kurzusért felelős oktató: Dr. Kabódi Csaba habil. egyetemi docens hetente 2 óra időpontja: kedd helye: I. tanterem létszám: 5 fő A kurzus lényegében három összefüggő témakört mutat be. A mondanivaló címszavakban: 1.) a bűnt értelmező gondolatok: hagyomány, szokások, isteni parancsok, filozófia, jogbölcselet, majd a Felvilágosodás után: jogtudomány, kriminológia, pönológia, resztoratív teória.2.) a bűnösök és a büntetések párhuzamos történte: a bosszú (vérbosszú), talio, compenzáció (compozíció), megfélemlítés, semlegesítés, társadalomba visszavezetés, jóvátétel 3.) A büntetési nemek 11

12 történeti változatai: a halálbüntetés, testi büntetések, szabadságbüntetések, vagyoni büntetések, erkölcsi büntetések Kötelező irodalom: Földvári József: A büntetés tana, KJK, Bp Gláser István: A szabadságvesztés büntetés végrehajtása, KJK, Bp Hajdu Lajos: Bűntett és büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában. Magvető, Bp Mezey Barna: A magyar polgári börtönügy kezdete, Osiris-Századvég, Bp Kabódi Cs. Lőrincz J. Mezey B.: Büntetéstani alapfogalmak, Rejtjel, Bp A számkérés formái: két formában teljesíthetik a kurzus: egyezetett témából írásbeli esszé készítése (cca. 10 oldal) az ajánlott irodalom alapján (50%), illetve bv. intézeti látogatásról készített részletes szakmai beszámoló (50%) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (204) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (404) A kurzus címe: Transitional Justice (angol nyelven) A kurzusért felelős oktató: Dr. Hack Péter tanszékvezető habil. egyetemi docens hetente 2 óra időpontja: hétfő helye: A/V. tanterem létszám: 5 fő számonkérés: írásbeli beszámoló Course Description There has been an increasing interest by human rights scholars and activists on the issue of so called transitional justice. Transitional justice has to do with situations in which a previously authoritarian regime has given way to a democratic one, and the new democracy is faced with the problem of how to address the human rights abuses of its predecessor. Transitional societies necessarily face with the past in general, and the legacy of human right violations in the previous regime in particular. The way of dealing with past very much depends on the power relations at the time the transition towards democracy starts. The most radical revolutionary way of transition is the violent overthrow or collapsing of the repressive regime, there is then a clear victory of the new forces over the old order. Democracy can also arrive at the initiative of reformers inside the forces of the past, or as a result of joint action by and negotiated settlement between governing and opposition groups. The lectures will discuss the differences in the type of transitions affect efforts to deal with the past. Through presentations, case studies, and discussion the students will get a comparative perspective of different models of transitional justice. We will provide a short outline for the general discussions of the philosophical and practical issues to achieve justice in evolving societies. We will discuss the different models of transitional justice, like the so called Amnesia Model used by Spain after the fall off Franco regime, Selective Punishment Model which was implemented in Greece, The Historical Clarification Model of Guatemala, and the Mixed Memory and Punishment Model of South Africa. We try to analyze and compare the methods used in Southern Europe in the seventies, and eighties, in Southern America after the collapse of dictatorships, Central and Eastern Europe after the fall of communism, and South Africa after the apartheid regime. The lectures main perspective is forward looking, as far as even today a large number of countries are facing the problem of transitional societies, and are seeking reasonable and fair methods to deal with the legacy of the past. 12

13 1 st week Introduction. What do we mean by transitional justice, basic arguments. 2 nd week The first generation of transitional justice, the Nurnberg-trial, the problem of international criminal justice. 3 rd week International Criminal Tribunals (Ruanda, Former Yugoslavia) the ICC. 4 th week Transitional Justice in Europe (Spain, Portugal, Greece) 1. 5 th week Transitional Justice in Europe (Spain, Portugal, Greece) 2. 6 th week Transitional Justice in South America (Argentine, Chile, Guatemala). 7 th week South Africa, (the Truth and Reconciliation Commission). 8 th week East European Models (Poland, Check Republic, former East Germany) 9 th week East European Models (Poland, Check Republic, former East Germany) Visit to the Terror House Museum 10 th week The Hungarian Solutions: Volley Trials. Annulment Laws. 11 th week The Hungarian Solutions: Lustration Laws. Victim Reparation. Summary, and conclusions. 12 th week EXAM Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (205) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (405) A kurzus címe: Kodifikációs kölcsönhatások A kurzusért felelős oktató: Dr. Erdei Árpád prof. emeritus Dr. Hack Péter tanszékvezető habil. egyetemi docens hetente 2 óra időpontja: szerda helyea/1. gyakorló létszám: 5 fő számonkérés: írásbeli beszámoló Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (206) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (406) A kurzus címe: Bizonyításelméletek a jog világában A kurzusért felelős oktató: Dr. Finszter Géza egyetemi tanár - Dr. Hack Péter tanszékvezető habil. egyetemi docens hetente 2 óra időpontja: csütörtök helye: A/13. gyakorló létszám: 5 fő számonkérés: írásbeli beszámoló A kurzus a bizonyítás fogalmát tekinti át a következők szerint: Ismeretelméleti síkon, mint a világ megismerhetőségét és a megszerzett ismeretek ellenőrizhetőségét. A jog terrénumán, mint azoknak a múltbeli tényeknek normatív rendben történő feltárását, amelyekhez valamilyen joghatás fűződik. A büntetőeljárási jog területén, mint a büntetőeljárásban megvalósuló és a büntetőeljárási jog által szabályozott megismerést. Kriminalisztikai megközelítésben, mint a múltban történt bűncselekmény-gyanús esemény rekonstrukcióját abból a célból, hogy az igazságszolgáltatás dönthessen az állam büntető igényéről. Az egyes témakörök feldolgozását jogesetelemzés egészíti ki. 13

14 1. A bizonyítás és a bizonyíték fogalma, a bizonyítékok osztályozása 2. A processzuális bizonyításelmélet 3. A büntetőeljárási bizonyítás sajátosságai (összetettség, akadályok, hatalmi jelleg, szabályozhatóság) 4. Az előkészítő eljárás és a tárgyalás kriminalisztikai nézőpontból 5. A kriminalisztikai bizonyításelmélet (nyomelmélet, azonosítás-elmélet, a múlt rekonstrukciója) 6. A perrendszerű bizonyítás 7. Reform nézetek a bizonyításról 8. A szakértői bizonyítás,a különleges szakértelem 9. Az igazságügyi szakértői szervezetek 10. A bűnügyi nyilvántartás 11. Bűnüldözési stratégiák 12. A titkos felderítés kriminalisztikája Kötelező irodalom Finszter Géza: Bizonyításelméletek a jog világában (Kézirat) Bócz - Finszter: Kriminalisztika joghallgatóknak, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2008 Ajánlott irodalom: 60 év 60 bűncselekmény Belügyi Szemle Külön Szám, 2013 Déri Pál Budai Attila: Korszerű bűnüldözés. ORFK Kiadványa, Budapest, Erdei Árpád: Tény és jog a szakvéleményben, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, Finszter Géza: A titkos információgyűjtés szabályozása a hatályos jogban, Kriminológiai Tanulmányok, OKRI kiadvány, Budapest, Gödöny József: Bizonyítás a nyomozásban, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1968 Hack Péter: A büntetőhatalom függetlensége és számonkérhetősége, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Lontainé Santora Zsófia: A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet tevékenységéről, Rendészeti Szemle, 2007/12. Melegh Gábor: Az igazságügyi szakértői tevékenység helyzete, alakulása a hatályos szabályozás tükrében, Rendészeti Szemle 2007/12. szám Molnár József: A kriminalisztika tudománya II. Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok, 33. szám, Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet, Budapest, 1996 Nyíri Sándor: A fedett nyomozó Belügyi Szemle, 1999/12. szám. Rendészeti Szemle 2007/12. szám Tauszik Nagyezsda: A személyazonosítás módszerének új aspektusai, Belügyi Szemle, sz. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (207) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (407) A kurzus címe: A magyar börtönügy az európai elvárások tükrében A kurzusért felelős oktató: Dr. Kabódi Csaba habil. egyetemi docens Az oktatásban közreműködik: Illés Melinda mb. oktató hetente 2 óra időpontja: csüt helye: B/II. tanterem létszám: 5 fő számonkérés: írásbeli beszámoló A kurzus célja: a modernkori magyar börtönügy több mint kétszáz éves történetének áttekintésével bemutatni azokat a szakmai-szellemi csomópontokat és gyakorlati változásokat, amelyek jellemezték a lemaradásból felzárkózás, a modernizáció állomásait. A honi elmélet történelmileg szerencsés pillanataiban szinkronban volt az európai börtönügy tudományával. A börtönrendszert 14

15 miként a kontinens nagy részét mintakövetés jellemezte, a 19. század első harmadától közel száz éven keresztül az angolszász modell volt a viszonyírás pont, a 20. század második felében a szovjet minta. A 20. század végétől legnagyobb hatással az európai emberi jogi megalapozású felfogás van. Az egész folyamat kellemetlen kísérőjelensége: az elméleti fejlettség és gyakorlati megvalósulás közötti tartós diszkrepancia. Témakörök: 1. A Felvilágosodás hatása és a Habsburg modernizáció megtörése a nemesi ellenálláson: Szempctől Szegedig. 2. A reformkor: a haza és haladás harmóniája 1843 as börtönügyi javaslat 3. A (neo)abszolutizmus önkénye: az osztrák börtönrendszer nevezetése 4. Szakmai felzárkózás az európai mintákhoz: a Csemegi kódex börtönrendszere 5. Szinkronban Európával a hosszú 19. század végéig. 6. Két háború között: szakmai és intézményi folytonosság 7. Szakítás (Nyugat)Európával szovjet típusú kikényszerített modernizáció 8. A magyar börtönügy tudománya újraindul az átnevelés, a magyar treatment 9. A szocialista büntetéstan, a reszocializácó húsz éve 10. Politikai rendszerváltás hatása a magyar börtönrendszere 11. A strasbourgi elvárások és üzenetek alakítják a börtönrendszert 12. Új évezred új paradigma új törvény 13. Fokozatok rezsimek fokozatosság Ajánlott irodalom: Jim Murdock: Le traitement des détenus (critères européens) [edition anglaise: The treatment of prisonnier European standards] Edition du Conseil de l Europe, Strasbourg Juhász Zsuzsanna:Börtönügy Európában /Fundamenta Fontium Juris/. Pólay Elemér Alapítvány, Kabódi Csaba: A börtön jelképes funkciói. In: A szimbólumok üzenete (szerk: Mezey Barna) ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, old. Kabódi Csaba: A magyar börtönrendszer a nemzetközi kontroll alatt. In: Emberek őrzője. Tanulmányok Lőrincz József tiszteletére (szerk: Hack Péter Koósné Mohácsi Barbara) ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, Lajtár István: A büntetés-végrehajtás garancia és kontrollrendszere Magyarországon. hvgorac Lap és Könyvkiadó Kft., Budapest, Lőrincz József: Büntetőpolitika és börtönügy. Rejtjel Kiadó, Budapest, Mezey Barna: A magyar polgári börtönügy kezdetei. Osiris-Századvég kiadó, Budapest Pallo József Töröcsik Balázs: A magyar büntetés-végrehajtás környezete az európai elvárások tükrében I. rész. Börtönügyi Szemle szám Pallo József Töröcsik Balázs: A magyar büntetés-végrehajtás környezete az európai elvárások tükrében II. rész. Börtönügyi Szemle szám Vóko György: Európai büntetés-végrehajtási jog. Dialóg-Campus ki9adó, Pécs-Budapest, továbbá: - a strasbourgi emberi jogi ítélkezési gyakorlat: (http.://hudoc.echr.coe.int) - a kínzás megelőzését szolgáló európai bizottság ajánlásai: ( 15

16 Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 2. (201) Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Jogtudat, kultúra, cselekvés A kurzusért felelős oktató: dr. Fleck Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár Szövegolvasó szeminárium Hetente 2 óra Létszámkeret: 8 fő (5 jogász, 3 politológus+kriminológus) Időpont, helye: külön megbeszélés szerint Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 2. (202) Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: A jogállam eszme változásai a XX. század első felében A kurzusért felelős oktató: Dr. Szilágyi Péter egyetemi tanár Heti 2 óra Előfeltétel nélkül felveheti minden doktorandusz. Értékelés: ötfokozatú beszámoló Helyszín, időpont: külön megegyezés szerint Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 2. (203) Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 4. (403) A kurzus címe: Az összehasonlító jogi módszertan alkalmazása a kutatásban A kurzusért felelős oktató: Dr. Fekete Balázs PhD adjunktus Létszám: max. 5 fő. Időpont: szerda délután, Hely: külön megbeszélés szerint Vizsga: szóbeli (az utolsó órán) A kurzus célja, hogy segítséget nyújtson a hallgatóknak az összehasonlító módszertan jogtudományi alkalmazásához, különös tekintettel a doktori disszertációjuk elkészítésére. A kurzus a nemzetközi szakirodalom alapján a kortárs összehasonlító jogi kutatások főbb irányait mutatja be, szakcikkek és könyvfejezetek közös feldolgozása segítségével. Az utolsó órán a hallgatóknak egy rövid prezentáció keretében azt kell bemutatniuk, hogy a saját dolgozatuk elkészítésénél milyen módon alkalmazható a jogösszehasonlítás, illetve hogyan lehet az összehasonlító eredményeket abba beépíteni. 1. Bevezetés, a problematika vázolása 2. A jogösszehasonlítás mibenléte irodalom: Fekete Balázs: A modern jogösszehasonlítás paradigmái. Gondolat, Budapest, A jogösszehasonlítás tudománytörténetének csomópontjai irodalom: Fekete Balázs: A modern jogösszehasonlítás paradigmái. Gondolat, Budapest, Funkcionalizmus a jogösszehasonlításban irodalom: Konrad Zweigert-Hein Kötz: An Introduction to Comparative Law. Oxford University Press, Oxford,

17 Rudolf B. Schlesinger: A jogrendszerek közös magja. In: Fekete Balázs (szerk.): A jogösszehasonlítás elmélete. Szent István Társulat, Budapest, Az összehasonlító funkcionalizmus kritikája irodalom: Günther Frankenberg: Critical Comparisions: Re-thinking Comparative Law. Harvard International Law Journal, 1985/ Geoffrey Samuel: An Introduction to Comparative Law Theory and Method. Hart, Oxford, Kulturalizmus a jogösszehasonlításban irodalom: Mathias Siems: Comparative Law. Cambridge University Press, Cambridge, Pierre Legrand: European Legal Systems are not Converging. The International and Comparative Law Quaterly, 1996/ A kulturalizmus kritikája irodalom: Geoffrey Samuel: An Introduction to Comparative Law Theory and Method. Hart, Oxford, Balázs Fekete: Cultural Comparative Law? In: Peter Cserne-Miklós Könczöl (eds.): Legal and Politicl Theory in the Post-National Age. Peter Lang, Frankfurt am Main et al, Új irányok a jogösszehasonlításban: a kvantitatív elemzés irodalom: Mathias Siems: Comparative Law. Cambridge University Press, Cambridge, Új irányok a jogösszehasonlításban: a strukturalizmus irodalom: Geoffrey Samuel: An Introduction to Comparative Law Theory and Method. Hart, Oxford, Szóbeli vizsga, az egyéni kutatási tervek bemutatása 17

18 Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (201) Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: A vállalkozások gazdaságtana A kurzusért felelős oktató: Dr. Lőrinczi Gyula PhD egyetemi docens A kurzus keretében a hallgatók megismerkedhetnek a vállalat felépítésével, az egyes vállalati területek működésével, egymás közötti kapcsolataival. A vállalati stratégia alapján az egyes funkcionális területek (marketing, termelésmenedzsment, innováció) látják el a vállalati működésből fakadó egyes feladatokat. A termelésmenedzsment koordinálja a vállalkozás egyes gazdálkodási területeit (tárgyieszköz-gazdálkodás, emberierőforrás-gazdálkodás, forgóeszközgazdálkodás). Az egész vállalatot átfogja monetáris oldalról a pénzgazdálkodás. A hallgatók a fenti területeket elemzik, mindig ügyelve arra, hogy a vállalatot, mint egységes egészet lássák, és láttassák. A megközelítés mindig gazdaságtani, a könyvelési, pénzügyi kérdésekbe nem megyünk bele. A kurzuson a megajánlott jegy feltétele egy kiselőadás megtartása, valamint egy-egy írásbeli és szóbeli teljesítmény-felmérésen való megfelelés. hetente 2 óra létszám: 5 jogász időpontja: csütörtök helye: KGT gyakorló Hetente 2 óra Létszám: 2 jogász+ 2 pol. Időpontja: szerda Helye: KGT gyakorló Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (202) Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Pénzügytan A kurzusért felelős oktató: Dr. Lőrinczi Gyula PhD egyetemi docens 18

19 Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Globális pénzügyek európai közigazgatás A kurzusért felelős oktató: Dr. Forgács Imre habil. egyetemi docens A kurzust jogász és politológus doktoranduszok egyaránt felvehetik Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló kollokvium. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Az amerikai jelzáloghitel-piacról 2007-ben kiindult pénzügyi összeomlás amely a mindeddig rekordernek tartott as világgazdasági válságnál is súlyosabb következményekkel jár nemcsak a világgazdaságot döntötte romba alig néhány hónap alatt. Egyúttal gyakorlati cáfolatát adta annak a neoliberális tételnek is, miszerint a gazdasági bajok forrása mindig csak a túlzott mértékű állami beavatkozásban keresendő. Kiderült például, hogy az elmúlt évtizedek szélsőséges deregulációs kampányai többek között a nemzetközi bankrendszer és a pénzügyi piacok biztonságos működésének jogi alapjait is aláásták. A közigazgatás eszköztelensége ugyanis jelentős mértékben hozzájárult a példátlan méretű pénzügyi buborék képződéséhez, majd kipukkadásához, ami végülis a sok ezermilliárdos veszteségekben mutatkozott meg. Ma az Európai Unióban is egyre inkább az a stratégiai kérdés, hogy vajon képes lesz-e az Unió a pénzügyi globalizáció tartósnak mutatkozó válság-jelenségeire az integráció mélyítésével, a gazdasági föderalizmus és az európai kormányzás erősítésével válaszolni. Ez többek között a migrációs válság kezelésének is fontos előfeltétele lenne. A kurzus a többszintű válság pénzügyi és közigazgatási összefüggéseivel, s a formálódó európai válaszokkal foglalkozik oly módon, hogy igyekszik hasznosítani az előadó gyakorlati közigazgatási tapasztalatait is. Tézisek, illetve témakörök: 1. A neoliberális állam, és közigazgatás-felfogás eredményei és kudarcai; új és megújuló felfogások az állam szerepéről; A jó közigazgatás mint gazdasági versenyképességi tényező; 2. A globális pénzügyi/gazdasági válság intézményi és szabályozási tanulságai és hatása az európai közigazgatás megújítására; 3. A migrációs válság makrogazdasági és közigazgatási összefüggései 2015 és 2016-ban; 4. Az Európai Unió föderális gazdasági kormányzati rendszere (European Governance) kialakulásának esélyei 5. A tagállamok nemzeti közigazgatása a formálódó pénzügyi-gazdasági rendszerben és az EU új pénzügyi intézményrendszerében; Ajánlott irodalom: Thomas Piketty: A tőke a 21. században Kossuth Kiadó 2015 Forgács Imre: Európa elrablása 2.0 (Adalékok a pénzügyi válságok politikai gazdaságtanához) Gondolat Kiadó 2012 Forgács Imre: Globális Egyesült Államok (Utópia vagy utolsó esély) Gondolat Kiadó 2013 Forgács Imre: Az eltűnő munka nyomában (A Big Data és a pénztőke évszázada) Gondolat Kiadó 2015 Szentes Tamás: Ki, mi és miért van válságban? (A leegyszerűsítő nézetek és szemléletmód kritikája) Napvilág Kiadó 2009 Számonkérés: ötfokozatú beszámoló 19

20 Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (202) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Összehasonlító önkormányzati jog A kurzusért felelős oktató: Dr. Hoffman István habil. egyetemi docens A kurzus célja: A kurzus az ELTE ÁJK Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája II. (III.) és IV. szemeszterében a közjogi érdeklődésű hallgatók számára szervezett összehasonlító közigazgatási szemléletű alternatív szeminárium, amely jelentős mértékben épít a hallgatók aktivitására is. A kurzus I. (tavaszi szemeszter) alkotmányjogi és közigazgatási szervezeti jogi részét követően a kurzus II. (őszi szemeszter) az önkormányzatok által ellátott feladatokat és ezek ellátásának módozatait tárgyalja. A két kurzus tematikusan egymásra épül ugyan, de külön-külön is felvehetők. Kötelező irodalom: Hoffman István: Gondolatok a 21. századi önkormányzati jog fontosabb intézményeiről és modelljeiről (A nyugati demokráciák és Magyarország szabályozásainak, valamint azok változásainak tükrében) ELTE Eötvös Kiadó Bp Horváth M. Tamás: Helyi közszolgáltatások szervezése. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs 2002 Ajánlott irodalom: Hans-Georg Wehling (hrsg.): Kommunalpolitik in Europa. Verlag W. Kohlhammer, Stuttgart Berlin Köln 1994 A foglalkozásokon megjelölt szakirodalom. A tantárgy értékelése: ötfokozatú beszámoló a referátumok vagy/és a félév végén leadott dolgozat alapján. A kurzust szabadon felvehetik jogász és politológus doktoranduszok. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Tematika (tavaszi szemeszter): 1. Az önkormányzatok helye a fejlett államok közigazgatási rendszereiben. Az önkormányzatiság meghatározásának modelljei: a kontinentális és az angolszász modellek áttekintése Az alapképzésben megszerzett ismereteikre építve a helyi-területi önkormányzatisággal kapcsolatos fontosabb történelmi és jelenkori modellek áttekintése, az önkormányzatiság nemzetközi dokumentumokban és a különféle nemzeti alkotmányokban rögzített meghatározásai alapján, különös figyelemmel az angolszász rendszerek ultra vires elvének értelmezésére, valamint a kontinentális alkotmányok generális klauzulával történő szabályozására A helyi önkormányzati rendszerek általános felépítése I-IV. Az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás, valamint az önkormányzati igazgatás egyes szintjei közötti feladatmegosztás általános elvei - az angolszász és a skandináv államok önkormányzati rendszereiben, - a latin (francia) modellben, - német-osztrák önkormányzati rendszerekben, - államszocializmus egységes államigazgatási modelljeiben, valamint a rendszerváltó kelet-, továbbá kelet-közép-európai országok szabályozásaiban. 20

21 5. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése I. Az önkormányzati testületek helye és szerepe 6. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése II. Az önkormányzatok egyszemélyi vezetőinek (polgármesterek) helye és szerepe 7. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése III. Az önkormányzatok igazgatási apparátusai; az igazgatási szervezet vezetése 8. Az önkormányzatok társulásos együttműködései 9. Az önkormányzatok gazdálkodása és vagyona Az önkormányzatok bevételeinek, kiadásainak, finanszírozásának, valamint vagyonjogi jogállását meghatározó szabályok alapján felvázolható modellek. 10. Az önkormányzatok tevékenysége feletti állami kontroll Az önkormányzatok feletti állami kontroll - ellenőrzés vagy felügyelet - alapmodelljei. [őszi szemeszter (folytatás): Önkormányzati közszolgáltatás-szervezés 1-2. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai I-II. Az egészségügyi és szociális közszolgáltatások nyújtása 3-4. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai III-IV. Az oktatási és a tágabb értelemben vett kulturális közszolgáltatások nyújtása 5-7. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai V-VII. Infrastrukturális közszolgáltatások 8. Az önkormányzatok és azok szerveinek közhatalmi igazgatási feladatai I. A helyi közhatalmi feladatok ellátása Az önkormányzatok és azok szerveinek közhatalmi igazgatási feladatai II. Az átruházott államigazgatási feladatok ellátása] Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (203) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (403) A kurzus címe: Környezetjog A kurzusért felelős oktató: Dr. Bándi Gyula DSc. egyetemi tanár 1. A környezetvédelmi jogalkotás történeti forrásai, a mai jogalkotási tendenciák 2. A környezetjog elvei 3. A környezethez való jog Európában és Magyarországon. Szabályozás és esetjog 4. Az állami befolyásolás eszközei (tanácsadás és ellenőrzés, indirekt gazdasági eszközök, önszabályozás) 5. A jogi szabályozás rendszere 6. A közigazgatási megelőzés eszközei 7. A direkt beavatkozás eszközei: kötelezések, korlátozások 8. Gazdasági eszközök 9. Önszabályozás 10. Ellenőrzés és monitoring 11. A közigazgatási felelősség 12. Az EU környezetpolitikája, akcióprogramok. Elsődleges környezetvédelmi szabályozás A kurzust szabadon felvehetik jogász és politológus doktoranduszok. Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló kollokvium. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint 21