Az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola tanrendje a tanév tavaszi szemeszterében Általánosan kötelező előadások

Átírás

1 Az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola tanrendje a tanév tavaszi szemeszterében Általánosan kötelező előadások II. szemeszter: Jogállam A/14. gyakorló (tetőtér) péntek óra Értékelés: háromfokozatú értékelés, melyet a félévben a konzulens által kijelölt témában egy évfolyamdolgozat megírásával kell teljesíteni. Az értékelést a konzulens végzi. Sonnevend Pál: Jogállam európai febr. 22. keretben Hack Péter: A bírói függetlenség márc. 1. európai standardjai és az igazságszolgáltatási reform márc. 8. márc.15. márc. 22. márc. 29. ápr. 5. ápr.12. ápr. 19. ápr. 26. IV. szemeszter: Felelősség A/5. gyakorló péntek óra Értékelés: háromfokozatú értékelés, melyet a félévben a konzulens által kijelölt témában egy évfolyamdolgozat megírásával kell teljesíteni. Az értékelést a konzulens végzi. Vékás Lajos: A kontraktuális kártérítési felelősség az új Ptk.-ban Darák Péter: A fegyverek egyenlősége adóperekben febr. 22. márc. 1. Prof. Dr. Rainer Pitschas (Speyer): Neues Verwaltungsrecht im Wandel des sozialen Rechtsstaats (A/5. gyakorló) szünet Erdei Árpád: A megállapított Nagy Marianna: A közigazgatási felelősségi igazság és az igazságosság rendszer márc. 22. követelményének megjelenése a büntetőítéletben tavaszi szünet Herbert Küpper: Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány) bíráskodás - magyar kihívások és német tapasztalatok (A/5. gyakorló) Lévay Miklós: A büntető hatalom Kisfaludi András: Felelősség a társasági ápr. 12. alkotmányos korlátai jogban Gyekiczky Tamás : A jogállam működtetése, mint bírói feladat. Egy bíró elméleti töprengései Balogh Zsolt György: Új irányzatok a személyes adatok kezelésében és védelmében (Privacy Enhancing Technologies; Privacy by Design; Privacy Impact Assessment) ápr. 19. ápr. 26. Lehoczkyné Kollonay Csilla: A Ptk. felelősség-fogalmainak hatása az új Mt. felelősségi szabályaira. Szeibert Orsolya: Házastársak, élettársak, szülők, gyermekek egymás iránti felelőssége - hazai és európai trendek máj. 3. máj. 10. máj. 17. Kukorelli István: Az alkotmányosság klasszikus elvei és az Alaptörvény Valki László: Ismeri-e a nemzetközi jog a jogállam fogalmát? máj. 3. Gellér Balázs: A normatív és pszichikus bűnösség alakulása a nemzetközi büntetőjogi és polgári jogi felelősség tanok hatására Pázmány nap oktatási szünet Harmathy Attila: Polgári jogi felelősség máj

2 II. ALTERNATÍV KURZUSOK (részletezésüket ld. a táblázatok után) (A sárga színnel kiemelt kurzusok az alapképzésben, a nappali tagozaton is meghirdetett órák, a szürke színnel jelzettek a Kriminológus MA képzésen is meghirdetett kurzusok.) II. szemeszter Agrárjogi alternatív szeminárium 2. Vass János: Alkotmányossági felelősségi kérdések az agrárjogban Alkotmányjogi alternatív szeminárium 2. Sári János: Alkotmánykommentárok Állam- és jogelmélet alternatív szeminárium 2. Szilágyi Péter-Zsidai Ágnes: Az igazságtétel és az ellenállási jog problémái a demokratikus jogállamban Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (201) Gellér Balázs: Individual Liability and Collective Guilt Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (202) Brieber Dezső- Galgóczi Gellér: A büntetőjog és büntetőeljárási jog határterületei II. I. és II. évf. létszámkeret: Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Hack Péter: Transitional Justice (Erasmus képzés) (I. és II. évf.: létszámkeret: Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (202) Erdei Árpád: A büntetőeljárást meghatározó tényezők (I. és II. évf. létszámkeret: Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (203) Hack Péter Fleck Zoltán: Az igazságszolgáltatás szervezte és működése (I. és II. évf. létszámkeret: Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (204) Kabódi Csaba: A büntetéstan és a büntetés-végrehajtás történeti íve (I. és II. évf létszámkeret: IV. szemeszter Agrárjogi alternatív szeminárium 4. Vass János: Alkotmányossági felelősségi kérdések az agrárjogban Alkotmányjogi alternatív szeminárium 4. Sári János: Alkotmánykommentárok Állam- és jogelmélet alternatív szeminárium 4. Szilágyi Péter-Zsidai Ágnes: Az igazságtétel és az ellenállási jog problémái a demokratikus jogállamban Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (401) Gellér Balázs: Individual Liability and Collective Guilt Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (402) Brieber Dezső- Galgóczi Gellér: A büntetőjog és büntetőeljárási jog határterületei II. létszámkeret: 10 fő Kedd: Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (401) Hack Péter: Transitional Justice (Erasmus képzés) 5 fő (hétfő: 16-18) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (402) Erdei Árpád: A büntetőeljárást meghatározó tényezők 10 fő) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (403) Hack Péter Fleck Zoltán: Az igazságszolgáltatás szervezte és működése 10 fő) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (404) Kabódi Csaba: A büntetéstan és a büntetésvégrehajtás történeti íve 10 fő) 2

3 Filozófia alternatív szeminárium 2. (201) Bányai Ferenc Karácsony András: Bevezetés a Politikai teológiá -ba 2. Filozófia alternatív szeminárium 2. (202) Cs.Kiss Lajos: Államelmélet és politikai filozófia Jogszociológia alternatív szeminárium 2. Fleck Zoltán: A jogtudat szerkezete Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (201) Lőrinczi Gyula: A vállalkozások gazdaságtana (szerda: 12-14) Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (202) Lőrinczi Gyula: Pénzügytan Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (203) Kelemen Katalin: Közgazdaságtan mint erkölcstan Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Bándi Gyula: Környezetjog Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (202) Müller György: Magyar kormányzati rendszer Közigazgatási jog alternatív szeminárium 2. (203) Hoffman István: Összehasonlító önkormányzati jog Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2 (204) Forgács Imre: Globális pénzügyek európai közigazgatás Közigazgatási jog alternatív szeminárium 2. (205) Könczei György-Hoffman István: Fogyatékosság és jog Kriminológia alternatív szeminárium 2. (201) Gönczöl Katalin: Pönológia. A büntetés és jutalmazás szociológiája, bűnözéskontroll Kriminológia alternatív szeminárium 2. (202) (Kriminológus mesterképzés kurzusa) Gönczöl Katalin: A bűnözés társadalmi reprodukciója I. és II. évf: létszámkeret Filozófia alternatív szeminárium 4. (401) Bányai Ferenc Karácsony András: Bevezetés a Politikai teológiá -ba 2. Filozófia alternatív szeminárium 4. (402) Cs.Kiss Lajos: Államelmélet és politikai filozófia Jogszociológia alternatív szeminárium 4. Fleck Zoltán: A jogtudat szerkezete Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (401) Lőrinczi Gyula: A vállalkozások gazdaságtana B/4 Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (402) Lőrinczi Gyula: Pénzügytan csüt Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (403) Kelemen Katalin: Közgazdaságtan mint erkölcstan Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (401) Bándi Gyula: Környezetjog Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (402) Müller György: Magyar kormányzati rendszer Közigazgatási jog alternatív szeminárium 4. (403) Hoffman István: Összehasonlító önkormányzati jog Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (404) Forgács Imre: Globális pénzügyek európai közigazgatás Közigazgatási jog alternatív szeminárium 4. (405) Könczei György-Hoffman István: Fogyatékosság és jog Kriminológia alternatív szeminárium 4. (401) Gönczöl Katalin: Pönológia. A büntetés és jutalmazás szociológiája, bűnözéskontroll Kriminológia alternatív szeminárium 4. (402) (Kriminológus mesterképzés kurzusa) Gönczöl Katalin: A bűnözés társadalmi reprodukciója 5 fő 3

4 Kriminológia alternatív szeminárium 2. (203) (Kriminológus mesterképzés kurzusa) Lévay Miklós: Alkoholfogyasztás, kábítószer-probléma és bűnözés I. és II. évf: létszámkeret Kriminológia alternatív szeminárium 2. (204) (Kriminológus mesterképzés kurzusa) Lévay Miklós: Fiatalkori bűnözés és fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása I. és II. évf: létszámkeret Kriminológia alternatív szeminárium 2. (205) (Kriminológus mesterképzés kurzusa) Kerezsi Klára: Szakkriminológia I. és II. évf: létszámkeret Kriminológia alternatív szeminárium 2. (206) (Kriminológus mesterképzés kurzusa) Kerezsi Klára: Kutatási módszerek a kriminológiában I. és II. évf: létszámkeret Kriminológia alternatív szeminárium 2. (207) (Kriminológus mesterképzés kurzusa) Kerezsi Klára: Áldozatsegítés I. és II. évf: létszámkeret Magyar Állam- és Jogtörténet alternatív szeminárium 2. Máthé Gábor: A jogállamiság kérdései Magyarországon Munkajogi alternatív szeminárium 2. Lehoczkyné dr. Kollonay Csilla: A munkához való jog és az emberi méltóság az alkotmányos normák és nemzetközi elvek tükrében. (Az Alkotmánybíróság, az Európai Emberi Jogi Bíróság és az Európai Unió Bírósága és a Szociális Jogok Európai Bizottsága esetjogának alapján Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 2. (204) Kende Tamás: Az Európai Unió és a WTO Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 2. Szabados Tamás: The mobility of companies in the EU Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 2. Frans Vanistendael: European Tax Law /blokkszeminárium/ Kriminológia alternatív szeminárium 4. (403) (Kriminológus mesterképzés kurzusa) Lévay Miklós: Alkoholfogyasztás, kábítószer-probléma és bűnözés 5 fő Kriminológia alternatív szeminárium 4. (404) (Kriminológus mesterképzés kurzusa) Lévay Miklós: Fiatalkori bűnözés és fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása 5 fő Kriminológia alternatív szeminárium 4. (405) (Kriminológus mesterképzés kurzusa) Kerezsi Klára: Szakkriminológia 5 fő Kriminológia alternatív szeminárium 4. (406) Kriminológus mesterképzés kurzusa) Kerezsi Klára: Kutatási módszerek a kriminológiában 5 fő Kriminológia alternatív szeminárium 4. (407) (Kriminológus mesterképzés kurzusa) Kerezsi Klára: Áldozatsegítés 5 fő Magyar Állam- és Jogtörténet alternatív szeminárium 4. Máthé Gábor: A jogállamiság kérdései Magyarországon Munkajogi alternatív szeminárium 4. Lehoczkyné dr. Kollonay Csilla: Kockázat és felelősség, jog és kötelesség egyensúlya az új Munka Törvénykönyvében Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 4 (404) Kende Tamás: Az Európai Unió és a WTO Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 4. Szabados Tamás: The mobility of companies in the EU Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 4. Frans Vanistendael: European Tax Law /blokkszeminárium/ 4

5 Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 2. Varga István: A Pp. fejezetről-fejezetre gyakorló bírókkal I. és II. évf: létszámkeret Polgári jogi alternatív szeminárium 2.(201) Harmathy Attila: Változások a polgári jogban Polgári jogi alternatív szeminárium 2.(202) Harmathy Attila: Összehasonlító polgári jog a bírói gyakorlat alapján Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 4. Varga István: A Pp. fejezetről-fejezetre gyakorló bírókkal 5 fő Polgári jogi alternatív szeminárium 4. (401) Menyhárd Attila: Polgári jogi felelősség 5

6 III. FAKULTATÍV SZEMINÁRIUMOK (részletezését ld. az alternatív szemináriumok részletes ismertetése után) (A létszámkeretek ahol nincs külön jelölve a jogász PhD hallgatókra vonatkoznak.) Pozsár-Szentmiklósy Somogyvári: Hogyan írjunk Alkotmányt? Az alkotmányozás elméleti kérdései (5 fő: jogász és politológus PhD hallgatók) Gatter László: Az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács (5 fő) Köbel Szilvia: Egyház az államban állam az egyházban (5 fő) Fleck Zoltán: A diszkrimináció kezelésének elméleti háttere (10 fő) Rozsnyai Krisztina: Közigazgatási perek a gyakorlatban (2 fő) Kereszty Éva: Egészségügyi jog (5 fő) Gönczöl Katalin: Helyreállító igazságszolgáltatás és mediáció (Kriminológus MA) (5 fő) Gönczöl Katalin: Bűnmegelőzés (Kriminológus MA) (10 fő) Lévay Miklós: Gazdasági, korrupciós és szervezett bűnözés (Kriminológus MA) (5 fő) Völgyesi Levente: Építészet, jog, politika (10 fő) Pandula Attila: Magyar jogtörténet szimbólumok (10 fő) Lehoczkyné Kollonay Csilla: European Labour Law (5 fő) Nacsa Beáta: A sztrájkhoz való jog pro és kontra (5 fő) Kardos Gábor: Nemzetközi jogi esetek(5 fő) Valki László: Terrorizmus és a terrorizmus elleni fellépés (Kriminológus MA) (5 fő) Valki László-Kajtár Gábor: Külügyi vitakör (5 fő) Nagy Boldizsár: Nemzetközi jog ínyenceknek. Beszélgetés a legfőbb kérdésekről (3 fő) Sonnevend Pál: Nemzetközi jogi feladatmegoldó (5 fő) Simon István: A pénzügyi piac és a közpénzügyi rendszer Simon István: Fair Negotiations of International Tax Rules Horváth : A Polgári perrendtartás az ügyvéd gyakorlatában (5 fő) Szőke Irén: Komplex gyakorlat - A polgári anyagi és eljárási jog kapcsolódási pontjai II. Bánóczi Rozália: Jogi latin haladóknak (5 fő) Bánóczi Rozália: Bevezetés az ógörög jogi nyelvbe (5 fő) 6

7 ALTERNATÍV SZEMINÁRIUMOK Agrárjogi alternatív szeminárium 2. Agrárjogi alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: Alkotmányossági felelősségi kérdések az agrárjogban A kurzusért felelős oktató: Dr. Vass János Cs.C. habil. egyetemi docens 1. A termőföld tulajdonszerzés korlátozásának alkotmányossága 2. Az elővásárlási jogok és azok sorrendjének változásai a termőföld tulajdon megszerzése körében és az Alaptörvény szabályai 3. A természetvédelem szabályozhatósága, a tulajdonosok jogainak korlátozása az Alaptörvény rendelkezéseinek tükrében 4. A szövetkezeti üzletrésztulajdon részbeni megszüntetésének megfeleltethetősége az Alaptörvény normáinak 5. A szövetkezeti jogi felelősség magánjogi alapjai 6. A szövetkezeti jogi felelősség hatályos szabályai 7. Agrár-környezetvédelmi felelősség 8. Felelősségi kérdések a természetvédelem körében 9. Felelősség a vizek védelméért 10. A vadkárokért való felelősség kérdései Előadók: Dr. Réti Mária PhD egyetemi docens Dr. Kurucz Mihály PhD egyetemi docens Dr. Vass János CsC habil. egyetemi docens Az előadások kettő óra időtartalmúak. Értékelés: ötfokozatú kollokvium. Időpont, hely: külön megbeszélés szerint 7

8 Alkotmányjogi alternatív szeminárium 2. Alkotmányjogi alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: Alkotmánykommentárok A kurzusért felelős oktató: Dr. Sári János professor emeritus A kurzus résztvevői hétről-hétre szakmai kerekasztal-beszélgetés keretében vitatják meg az alkotmányos rendszer aktuális kérdéseit, elsősorban az alkotmányozás, az alkotmányvédelem és alkotmánybíráskodás, a hatalommegosztás és a kormányzati rendszer, valamint az alapvető jogok védelmét biztosító garanciarendszer kérdéseit állítva a vizsgálat középpontjába. A rendszeres, aktív hallgatói közreműködésre építő munka elsődleges módszere az alkotmánybírósági és más bírói fórumok fenti kérdésköröket érintő, legújabb döntéseinek, valamint az adott kérdésekre reflektáló, aktuális jogirodalmi források elemző feldolgozása és közös megvitatása. A kurzus 10 alkalomból áll. A kurzus az Alkotmányjogi Tanszékhez kapcsolódó I., és II. évfolyamos hallgatók számára kötelező. Más doktoranduszok számára felvehető. Értékelés: ötfokozatú kollokvium. Időpont, hely: pénteki napokon ig a Tanszéken 8

9 Állam- és jogelméleti alternatív szeminárium 2. Állam- és jogelméleti alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: Az igazságtétel és az ellenállási jog problémái a demokratikus jogállamban A kurzusért felelős oktató: Dr. Szilágyi Péter egyetemi tanár és dr. Zsidai Ágnes habil. egyetemi docens 1. A jogállam történeti alakulása /fejlődése: liberális, formális és demokratikus jogállam. A jogállam elemzési szintjei: eszme, alkotmányos rend, politikai és jogi gyakorlat. A jogállam elemei, az alkotmányos büntetőjog a demokratikus jogállamban. 2. A nem jogállami múlt kezelésének jogbölcseleti kérdései Magyarországon és Kelet- Közép-Európában. Áttekintés: Igazságtétel, rehabilitáció és átvilágítás; kárpótlás és reprivatizáció. Az idő irreverzibilitása és az in integrum restitutio igénye. 3. Igazságtétel és jogállamiság. Igazságszolgáltatás, politikai bíráskodás, igazságtétel. Igazságtétel és igazságossági koncepciók. Politikai és jogi felelősség a demokratikus jogállamban. 4. Az igazságtétel Magyarországon és nemzetközi összehasonlításban. Elméleti kérdések, politikai viták, jogalkotás, Alkotmánybírósági döntések, bírósági gyakorlat. Az időmúlás szerepe. 5. A Radbruch formula, Hart kritikája, a vita szakirodalmi földolgozása. 6. Átvilágítás Magyarországon és nemzetközi összehasonlításban. Politikai felelősség és a nem jogállami múlt. Az ún. információs kárpótlás. Elméleti kérdések, politikai viták, jogalkotás. Átvilágítás és államérdek, titkosszolgálati kontinuitás és diszkontinuitás. Pártpolitikai érdekek. A releváns kapcsolatok, az érintettek köre. Az adatok megbízhatósága. A lehetséges jogkövetkezmények. Alkotmánybírósági döntések, bírósági gyakorlat. 7. A hatályos joggal szembeni ellenállás sajátos esetei. Ellenállás a diktatúrával vagy autokratikus rendszerrel szemben. Ellenállás a demokratikus jogállam védelmében. A polgári engedetlenség. Előfeltétel nélkül felveheti minden doktorandusz. Értékelés: ötfokozatú kollokvium Helyszín, időpont: külön megegyezés szerint 9

10 Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (201) Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Individual Liability and Collective Guilt A kurzusért felelős oktató: Dr. Gellér Balázs, habil. egyetemi docens, ügyvéd Felveheti a PhD hallgatók Időpont, hely: külön megegyezés szerint Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (202) Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: A büntetőjog és büntetőeljárási jog határterületei II. A kurzusért felelős oktató: Dr. Gellér Balázs, habil. egyetemi docens, ügyvéd időpontja: kedd helye: létszámkeret: 10 fő 10

11 Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Transitional Justice A kurzusért felelős oktató: Dr. Hack Péter habil. egyetemi docens időpontja: hétfő helye: I. tanterem létszám: 5 fő Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (202) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: A büntetőeljárást meghatározó tényezők A kurzusért felelős oktató: Dr. Erdei Árpád prof. emeritus időpontja: szerda helye: I. tanterem létszám: 10 fő Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (203) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (403) A kurzus címe: Az igazságszolgáltatás szervezte és működése A kurzusért felelős oktató: Dr. Hack Péter habil. egyetemi docens Dr. Fleck Zoltán egyetemi tanár időpontja: csüt helye: II. tanterem létszám: 10 fő Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (202) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: A büntetéstan és a büntetés-végrehajtás történeti íve A kurzusért felelős oktató: Dr. Kabódi Csaba habil egyetemi docens időpontja: szerda helye: II. tanterem létszám: 10 fő 11

12 Filozófia alternatív szeminárium 2. (201) Filozófia alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Bevezetés a Politikai teológiá -ba 2. A kurzusért felelős oktató: Dr. Karácsony András egyetemi tanár Előadók: Dr. Karácsony András egyetemi tanár Dr. Bányai Ferenc egyetemi docens Témák: 1. Molnár Tamás: szakralitás - hatalom 2. A szekularizáció 3. A modern jog vallási gyökereiről (Weber, Berman) 4. Karl Löwith: üdvtörténet és történelemfilozófia 5. Carl Schmitt: demokrácia jog - politika 6. Walter Benjamin: jog és erőszak 7. Agamben: szakralitás és erőszak 8. Jacob Taubes: Pál politikai teológiája 9. A Habermas Ratzinger vita 10. Vallás és politika a modern társadalomban (Luhmann) Irodalom De Bonald, Louis-Gabriel-Ambroise: A politikai és a vallási hatalom elmélete. (Fordította Saly Noémi.). in: Kontler László (szerk.): A konzervativizmus. Budapest, 2000, Osiris Kiadó. De Maistre, Joseph Marie: Gondolatok Franciaországról. (Fordította Kontler László.) in: Kontler László (szerk.): A konzervativizmus. Budapest, 2000, Osiris Kiadó. Leo Strauss: Az üldöztetés és az írás mûvészete. Budapest, Atlantisz Politikai teológia történeti perspektívában (szerk.: Boros Gábor). Világosság könyvek 2. Budapest, Adam, Armin: Egyház és állam - Rövid történeti bevezetés a politikai teológiába. Kálvin Kiadó, 2008 Tomka Miklós (szerk.): Az Egyház társadalmi tanítása. Budapest, Szent István Társulat. Bultmann, Rudolf: Történelem és eszkatalógia. Budapest, Osiris 1994 Joseph Ratzinger Johann Baptist Metz: Isten, a szenvedés és a politikai teológia ( Paksi Máté: Videte miraculum Csodák, paradoxonok és az ember-alkotta jog ( Helye: Egyetem tér 1-3. III. emelet 315 (Filozófia Tanszék) A félév óramegbeszélése: február 28. (kedd) óra (amennyiben nem tud részt venni, akkor jelezze a karacsony@ajk.elte.hu címen) 12

13 Filozófia alternatív szeminárium 2. (202) Filozófia alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Államelmélet és politikai filozófia A kurzusért felelős oktató: Dr. Cs. Kiss Lajos egyetemi tanár Tematika 1. Politikafilozófia és államtudományok 2. Társadalomelméleti előfeltevések: paradigmák és helyzetdiagnózisok 3. Totalitárius kihívás: a totális állam elmélete és mítosza 4. A megértő szociológia államelmélete (Max Weber) I 5. A megértő szociológia államelmélete II 6. A politikai jogtudomány államelmélete (Carl Schmitt) I 7. A politikai jogtudomány államelmélete II 8. A tiszta jogtudomány államelmélete (Hans Kelsen) I 9. A tiszta jogtudomány államelmélete II 10. A szociológiai rendszerelmélet államelmélete (Niklas Luhmann) 11. A jogállam mítosza és elmélete 12. A magyar jogtudomány helyzete és a szinoptikus államelmélet lehetősége Az oktatás módja: Előadás; referátum-korreferátum (szövegelemzés, probléma-kidolgozás) Feltételek, követelmények 1. A részvétel előfeltétele: minden doktorandusz 2. A számonkérés típusa: Tanulmány írása. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint 13

14 Jogszociológia alternatív szeminárium 2. Jogszociológia alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: A jogtudat szerkezete A kurzusért felelős oktató: Dr. Fleck Zoltán egyetemi tanár Kutatószeminárium A kurzust felveheti minden doktorandusz. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint 14

15 Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2- (201) Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: A vállalkozások gazdaságtana A kurzusért felelős oktató: Dr. Lőrinczi Gyula PhD egyetemi docens A kurzus keretében a hallgatók megismerkedhetnek a vállalat felépítésével, az egyes vállalati területek működésével, egymás közötti kapcsolataival. A vállalati stratégia alapján az egyes funkcionális területek (marketing, termelésmenedzsment, innováció) látják el a vállalati működésből fakadó egyes feladatokat. A termelésmenedzsment koordinálja a vállalkozás egyes gazdálkodási területeit (tárgyieszköz-gazdálkodás, emberierőforrás-gazdálkodás, forgóeszköz-gazdálkodás). Az egész vállalatot átfogja monetáris oldalról a pénzgazdálkodás. A hallgatók a fenti területeket elemzik, mindig ügyelve arra, hogy a vállalatot, mint egységes egészet lássák, és láttassák. A megközelítés mindig gazdaságtani, a könyvelési, pénzügyi kérdésekbe nem megyünk bele. A kurzuson a megajánlott jegy feltétele egy kiselőadás megtartása, valamint egy-egy írásbeli és szóbeli teljesítmény-felmérésen való megfelelés. időpontja: szerda helye: B/4 gyakorló Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (202) Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Pénzügytan A kurzusért felelős oktató: Dr. Lőrinczi Gyula PhD egyetemi docens A kurzus keretében a hallgatók megismerkedhetnek a pénzügyek fejlődésének legfontosabb történelmi mozzanataival. Ennek keretén belül az első átfogó pénzügyi reformokkal, a középkori váltó működési mechanizmusával, a bankjegy és a jegybankok létrejöttének társadalmi-gazdasági körülményeivel fogunk foglalkozni. A modern kor pénzügyi viszonyai között különös hangsúlyt fektetünk a Bretton Woods-i pénzügyi rendszer működésére és az európai együttműködés pénzügyi vonatkozásaira, jelesül az euróra és az ahhoz vezető folyamatokra. A pénzügyi rendszeren belül elemezzük a három fő pénzügyi terület (hitel, befektetés, biztosítás) gazdasági-pénzügyi jellemzőit, a lakossági megtakarítások szerepét és jelentőségét, az államháztartás és az államadósság fontosabb pénzügyi-gazdasági vetületeit, valamint mindezek kapcsolatát a nemzetközi fizetési mérleggel. időpontja: csütörtök helye: B/4 gyakorló 15

16 Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (203) Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (403) Kurzus címe: Közgazdaságtan mint erkölcstan A kurzusért felelős oktató: Kelemen Katalin PhD egyetemi docens A "homo oeconomicus", avagy a formális ökonómia elméleti tradíciói, emberképe. Az érdek legitimitása. Az érdekekkel a szenvedélyek ellen. Utilitarizmus. Kapitalizálódás, modernizáció, racionalizáció - kontra irracionális nyereségvágy. A gazdasági intézmények társadalmi megformálása. A társadalmi és kulturális erőforrások. A racionális cselekvés néhány aspektusa. Savanyú a szőlő. Stratégiai racionalitás. A racionális fogyasztó? Jólét, elosztás, igazságosság. Növekedés, fejlődés. Elosztás, igazságosság. időpontja: péntek helye: KGT gyakorló 16

17 Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Környezetjog A kurzusért felelős oktató: Dr. Bándi Gyula Csc. egyetemi tanár 1. A környezetvédelmi jogalkotás történeti forrásai, a mai jogalkotási tendenciák 2. A környezetjog elvei 3. A környezethez való jog Európában és Magyarországon. Szabályozás és esetjog 4. Az állami befolyásolás eszközei (tanácsadás és ellenőrzés, indirekt gazdasági eszközök, önszabályozás) 5. A jogi szabályozás rendszere 6. A közigazgatási megelőzés eszközei 7. A direkt beavatkozás eszközei: kötelezések, korlátozások 8. Gazdasági eszközök 9. Önszabályozás 10. Ellenőrzés és monitoring 11. A közigazgatási felelősség 12. Az EU környezetpolitikája, akcióprogramok. Elsődleges környezetvédelmi szabályozás A kurzus szabadon felvehető. Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló kollokvium. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (202) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Magyar kormányzati rendszer A kurzusért felelős oktató: Dr. Müller György CSc. habil címzetes egyetemi tanár Témakörök: 1. A kormány felépítése: a) a kormány helyzete az évi alkotmánymódosítások után, b) az elvetett megoldások: a kormány felépítése az 1980-as évek szocialista államszervezetében és az őszi alkotmánymódosítás, c) a rendszerváltás utáni helyzet, az Országgyűlés szerepe a kormányszerkezet meghatározásában. 2. A kormány szervezetalakítási jogköre, a kormány és a miniszterelnök eszközei a kormányszerkezet alakításában: a) a kormány szervezetalakítási jogkörének, illetve szervezetalakítási szabadságának alkotmányos kérdései, b) tárca nélküli miniszterek, c) minisztériumi szint alatti főhatóságok szervezése, d) kormánybiztos, kormánymeghatalmazott kormány- és miniszterelnöki megbízott, e) a Miniszterelnöki Hivatal, illetve államtitkárai. 17

18 3. A kormányfő jogállása, a miniszterelnöki hatalom, a kormányfői jogok: a) a rendszerváltás előtti helyzet, a jelenlegi alkotmányos helyzethez vezető út, a miniszterelnök helyzetéről, illetve a kormányfői jogokról általában, b) az egyes kormányfői jogok vizsgálata: a kormányprogram összeállítása, a kormányalakítás, az államtitkári kar kialakítása, a kormánypolitika irányának meghatározása, az utasítási jog, a kormányfő helyettesítése, szervezetirányítási jogok, szabályozási jogkör és a kormányt helyettesítő jogkör. 4. A miniszterek helyzete: a) a miniszterek egyenjogúságának kérdése, b) a kormányon belüli erőviszonyok alakulásának tényezői (a tárcák súlya, politikai háttér, személyiség, miniszterelnökhöz fűződő viszony, koalíciós szempont, kabinettagság és kabinetvezetés). 5. A kormány testületi működése: a) miniszterelnöki hatalom testületi döntéshozatal, a döntéshozatali eljárás, b) a döntések előkészítésének folyamata és intézményei: államtitkári értekezlet, kabinetek, szakmapolitikai egyeztetés, illetve az informális fórumok. 6. Állami vezetői modellek a rendszerváltás utáni Magyarországon: a) politika és közigazgatás szétválasztásának kísérlete ( ), a szabályozási eszmény, a modell kudarcának okai, b) az egységes állami vezetői modell 2006-tól a státustörvényben, a modell lényege, az új államtitkári rendszer értékelése, c) módszerek a közigazgatási vezetők, illetve elit elmozdításának megnehezítéséhez (a főtisztviselői kar és a határozott időre szóló megbízatás). 7. A kormányzati szervezeti viszonyok átalakítása 2006-ban: a) a kormány szervezetalakítási jogkörének újraértelmezése, b) a státustörvény szemlélete és a túlzások: államtitkári, szakállamtitkári létszámkeret, a tárca nélküli miniszterek és a kormánybiztosok helyzete, c) különös államtitkárok, a miniszterelnök kabinetfőnöke, a kormány által létrehozható testületek, d) a kormány által létrehozható testületek 8. A minisztériumi szint alatti főhatóságok: a) országos hatáskörű szerv és központi hivatal, a 92-es szabályozás kudarca, b) újabb törekvés a szervezeti rend megteremtésére: kormányhivatal és központi hivatal a státustörvényben. Tananyag: Müller György: Kormányról kormányra a rendszerváltás utáni Magyarországon. Antalltól Gyurcsányig. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2008 Előadás Alkotmány VII. fejezet /Alaptörvény évi LVII. törvény ill évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról Ajánlott irodalom: Pesti Sándor: A kormányzati döntéshozatal. Századvég ősz, új folyam, 18. szám. Körösényi András: Parlamentáris vagy elnöki kormányzás? Az Orbán-kormány összehasonlító perspektívából. Századvég, tavasz, új folyam 20. szám. Sárközy Tamás: Államszervezetünk potenciazavarai. (A betegség okai, a beteg állapota, a gyógyulás útjai.) HVG-ORAC, Budapest,

19 Vadál Ildikó: A közigazgatási jog kodifikációja. Stabil kormányzás, változó közigazgatás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, 2006 Számonkérés: Írásbeli vizsga vagy a tárgyhoz kapcsolódó témakör írásbeli feldolgozása Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (203) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (403) A kurzus címe: Összehasonlító önkormányzati jog A kurzusért felelős oktató: Dr. Hoffman István PhD egyetemi adjunktus A kurzus célja: A kurzus az ELTE ÁJK Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája II. (III.) és IV. szemeszterében a közjogi érdeklődésű hallgatók számára szervezett összehasonlító közigazgatási szemléletű alternatív szeminárium, amely jelentős mértékben épít a hallgatók aktivitására is. A kurzus I. (tavaszi szemeszter) alkotmányjogi és közigazgatási szervezeti jogi részét követően a kurzus II. (őszi szemeszter) az önkormányzatok által ellátott feladatokat és ezek ellátásának módozatait tárgyalja. A két kurzus tematikusan egymásra épül ugyan, de külön-külön is felvehetők. A tantárgy kötelező irodalma: Lőrincz Lajos (szerk.): Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Összehasonlító közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Unió Kiadó, Budapest 2008 (az egyes államok önkormányzati rendszerei tekintetében) Horváth M. Tamás: Helyi közszolgáltatások szervezése. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs 2002 A tantárgy ajánlott irodalma: Hans-Georg Wehling (hrsg.): Kommunalpolitik in Europa. Verlag W. Kohlhammer, Stuttgart Berlin Köln 1994 A foglalkozásokon megjelölt szakirodalom. A tantárgy értékelése: ötfokozatú a referátumok vagy/és a félév végén leadott dolgozat alapján. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Tematika (tavaszi szemeszter): 1. Az önkormányzatok helye a fejlett államok közigazgatási rendszereiben. Az önkormányzatiság meghatározásának modelljei: a kontinentális és az angolszász modellek áttekintése Az alapképzésben megszerzett ismereteikre építve a helyi-területi önkormányzatisággal kapcsolatos fontosabb történelmi és jelenkori modellek áttekintése, az önkormányzatiság nemzetközi dokumentumokban és a különféle nemzeti alkotmányokban rögzített meghatározásai alapján, különös figyelemmel az angolszász rendszerek ultra vires elvének 19

20 értelmezésére, valamint a kontinentális alkotmányok generális klauzulával történő szabályozására A helyi önkormányzati rendszerek általános felépítése I-IV. Az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás, valamint az önkormányzati igazgatás egyes szintjei közötti feladatmegosztás általános elvei - az angolszász és a skandináv államok önkormányzati rendszereiben, - a latin (francia) modellben, - német-osztrák önkormányzati rendszerekben, - államszocializmus egységes államigazgatási modelljeiben, valamint a rendszerváltó kelet-, továbbá kelet-közép-európai országok szabályozásaiban. 5. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése I. Az önkormányzati testületek helye és szerepe 6. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése II. Az önkormányzatok egyszemélyi vezetőinek (polgármesterek) helye és szerepe 7. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése III. Az önkormányzatok igazgatási apparátusai; az igazgatási szervezet vezetése 8. Az önkormányzatok társulásos együttműködései 9. Az önkormányzatok gazdálkodása és vagyona Az önkormányzatok bevételeinek, kiadásainak, finanszírozásának, valamint vagyonjogi jogállását meghatározó szabályok alapján felvázolható modellek. 10. Az önkormányzatok tevékenysége feletti állami kontroll Az önkormányzatok feletti állami kontroll - ellenőrzés vagy felügyelet - alapmodelljei. [őszi szemeszter (folytatás): Önkormányzati közszolgáltatás-szervezés 1-2. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai I-II. Az egészségügyi és szociális közszolgáltatások nyújtása 3-4. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai III-IV. Az oktatási és a tágabb értelemben vett kulturális közszolgáltatások nyújtása 5-7. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai V-VII. Infrastrukturális közszolgáltatások 8. Az önkormányzatok és azok szerveinek közhatalmi igazgatási feladatai I. A helyi közhatalmi feladatok ellátása Az önkormányzatok és azok szerveinek közhatalmi igazgatási feladatai II. Az átruházott államigazgatási feladatok ellátása] Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (204) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (404) A kurzus címe: Globális pénzügyek európai közigazgatás A kurzusért felelős oktató: Dr. Forgács Imre habil. egyetemi docens Az amerikai jelzáloghitel-piacról 2007-ben kiindult pénzügyi összeomlás amely a mindeddig rekordernek tartott as világgazdasági válságnál is súlyosabb következményekkel jár nemcsak a világgazdaságot döntötte romba alig néhány hónap 20

21 alatt. Egyúttal gyakorlati cáfolatát adta annak a neoliberális tételnek is, miszerint a gazdasági bajok forrása mindig csak a túlzott mértékű állami beavatkozásban keresendő. Kiderült például, hogy az elmúlt évtizedek szélsőséges deregulációs kampányai többek között a nemzetközi bankrendszer és a pénzügyi piacok biztonságos működésének jogi alapjait is aláásták. A közigazgatás eszköztelensége ugyanis jelentős mértékben hozzájárult a példátlan méretű pénzügyi buborék képződéséhez, majd kipukkadásához, ami végülis a sok ezermilliárdos veszteségekben mutatkozott meg. Ma az Európai Unióban is egyre inkább az a stratégiai kérdés, hogy vajon képes lesz-e az Unió a pénzügyi globalizáció tartósnak mutatkozó válság-jelenségeire az integráció mélyítésével, a gazdasági föderalizmus és az európai kormányzás erősítésével válaszolni. A kurzus a válság kirobbanásának legfontosabb pénzügyi és közigazgatási összefüggéseivel, s a formálódó európai válaszokkal foglalkozik oly módon, hogy igyekszik hasznosítani az előadó gyakorlati kormányzati közigazgatási tapasztalatait is. Főbb tézisek, illetve témakörök: 1. A neoliberális állam, és közigazgatás-felfogás eredményei és kudarcai; új és megújuló felfogások az állam szerepéről; A jó közigazgatás mint gazdasági versenyképességi tényező; 2. A globális pénzügyi/gazdasági válság intézményi és szabályozási tanulságai és hatása az európai közigazgatás megújítására; 3. Az Európai Unió föderális gazdasági kormányzati rendszerének (European Governance) esélye, első intézményei 4. A tagállamok nemzeti közigazgatása a formálódó pénzügyi-gazdasági rendszerben és az EU új pénzügyi intézményrendszerében; Kötelező irodalom: Forgács Imre: Mégsem éjjeliőr? (Az európai kormányzás esélyei és a pénzügyi válság) Osiris-Zrínyi Könyvkiadó, Budapest, 2009 Szentes Tamás: Ki, mi és miért van válságban? (A leegyszerűsítő nézetek és szemléletmód kritikája) Napvilág Kiadó 2009 Forgács Imre: Európa elrablása 2.0" (Adalékok a pénzügyi válságok politikai gazdaságtanához) Gondolat Kiadó 2012 Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (205) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (405) A kurzus címe: Fogyatékosság és jog A kurzusért felelős oktató: Dr. Hoffman István PhD egyetemi adjunktus Előadók: dr. Könczei György egyetemi tanár ELTE Bárczi Géza Gyógypedagógiai Kar Foglalkozási és Rehabilitációs Kutatócsoport dr. Hoffman István PhD egyetemi adjunktus Jakab Nóra Ph.D., A kurzus szabadon felvehető, politológus PhD hallgatók is felvehetik Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló kollokvium. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint A tantárgy célja: alapvető áttekintést nyújtson a fogyatékosság jogának elméleti beágyazottságáról, főbb értékeiről, tartalmairól, előadások, ill. magyar és angol nyelvű szövegek olvasását jelentő egyéni felkészülés és az azt követő szemináriumok útján. A kurzus célja, hogy a hallgatók 21

22 fogalmat alkossanak arról, miként változott a 20. században és a 21. századra a jogtudomány szemlélete és fogalomalkotása a fogyatékossággal élő emberek kapcsán; a jelen helyzet megértése és értelmezése, és hogy kialakítsák saját fölfogásukat. Tematika: A fogyatékosság fogalmának változása; jogának kialakulása, tekintettel a történeti és az eszmetörténeti kontextusokra (Könczei). A jogtudomány helye a fogyatékosságtudományban a fogyatékosságtudomány hatása a jogtudományra (Könczei). Fogyatékosság és nemzetközi közjog, különös tekintettel az ENSZ keretében elfogadott általános emberi jogi egyezményekre, valamint a szakterület egyezményére, a Fogyatékos Személyek Jogairól szóló Egyezményre (CRPD), továbbá az Európa Tanács egyezményeire és ajánlásaira (Hoffman) Fogyatékosság a magyar közjogban: alkotmányjogi kérdések (a fogyatékos személyek alapjogai), a fogyatékos személyeket érintő közigazgatási jogi és szociális jogi szabályok (Hoffman) A cselekvőképesség elméleti háttere és munkajogi kérdései, avagy a fogyatékossággal összefüggő polgári jogi és munkajogi kérdések (Jakab Nóra) Számonkérés, értékelés módja: aktív részvétel az órákon, kiadott feladatok teljesítése, és esettanulmány, és/vagy szemináriumi dolgozat megírása lehetőség szerint a későbbi publikáció szándékával Szakirodalom: angol, és/vagy nyelvű feldolgozandó olvasmányok a hallgatók nyelvi felkészültségének függvényében. 22

23 Kriminológia alternatív szeminárium 2. (201) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Pönológia. A büntetés és jutalmazás szociológiája, bűnözéskontroll A kurzusért felelős oktató: Dr. Gönczöl Katalin egyetemi tanár Hetente 2 óra Időpont: csütörtök Létszámkeret: jogász PhD hallgató Oktatók: Gönczöl Katalin egyetemi tanár, Mezey Barna egyetemi tanár, Somlai Péter egyetemi tanár, Szmodis Jenő egyetemi adjunktus, Vig Dávid tudományos kutató, Fellegi Borbála Phd. meghívott előadó, Dr. Hatvani Erzsébet meghívott előadó, Dr. Kiss Bernadett Phd. meghívott előadó. Tantárgy célja: A büntetés és a jutalmazás, a fegyelmezés és az elismerés morális, szociológiai, szociálantropológiai kultúrájában megismertetni a büntető - és a kriminálpolitika történetét és gyakorlatát. Tantárgyprogram: 1. Február 21. A fegyelmezés és a jutalmazás, az elismerés és a büntetés szociológiai és morális alapjai. Előadó: Gönczöl Katalin 2. Február 28. A jutalmazás és büntetés szociálantropológiai értékelékelése. Előadó: Szmodis Jenő 3. Március 7. Elismerés, fegyelmezés, büntetés a szocializációban. Előadó: Somlai Péter 4. Március 14. Kisközösségi büntetési, fegyelmezési formák.(romano kris) Előadó: Kiss Bernadett 5. Március 21. A települések, a városok formális és informális kontrolljának története. A helyi közrend és közbiztonság és a közösségi kontroll mai formái. Előadó: Kiss Bernadett 6. Április 4. A börtön, mint kaméleon. A modern börtön létrejötte: a büntetési célok tündöklése és bukása. Előadó: Vig Dávid 7. Április 11. A munkabüntetések és a munkakultúra története. A rabmunka cél, vagy eszköz? (Gályarabság, száműzetés, dologház, javítóház) Előadó: Mezey Barna(?) 8. Április 18. Inkluzív és exkluzív pönológia szemlélete. Előadó: Gönczöl Katalin 9. Április 25. A XX. és XXI. századi konfliktusfeloldó pönológia. A helyreállító igazságszolgáltatási szemlélet elmélete és gyakorlata. Előadó: Fellegi Borbála 10. Május 2. A büntetőjogi mediáció és a közösség kiengesztelésének gyakorlati tapasztalatai Magyarországon. Előadó: Hatvani Erzsébet 11. Május 9. Írásbeli dolgozat. Irodalom: Arthur Koestler (1999): Egy mítosz anatómiája. Az akasztásról. Osiris, Emile Durkheim (2000): a szociológia módszertani szabályai.(in. Szociológiai Irányzatok a XX. század elejéig. Szerk. Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter. Új Mandátum kiadó o. Michel Foucault (1990): Felügyelet és Büntetés. Gondolat. Fegyelmezés és büntetés, a büntetés morális alapja o. és o. Nils Christie (1991): A fájdalom korlátai. Európa Könyvkiadó. David Garland (1990): Punishment and Modern Society. Clarendon Press. Oxford. 23

24 David Garland (2002): The Culture of Control, Oxford University Press, 1. fejezet: A History of the present 1-26.oldal Szmodis Jenő: Egyes jogintézmények és jogelméleti irányzatok humánetológiai vonatkozásairól. Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVIII. (2010). pp (interneten elérhető) Szmodis Jenő (2011): A jog a humánetológia tükrében. Magyar Tudomány (172. évf.) 5. sz old. (interneten elérhető) Loss Sándor (2002): Romani kris a dél-békési oláh cigányoknál. In. Beszélő. 2/9-10.sz. (Elérhető a Beszélő honlapján) Oross Jolán (1996): Fejezetek a koldulás történetéből. Esély. 5. Szám o (Elérhető a folyóirat honlapján) Hacker Ervin (1916.): A rabmunka. Tanulmány a börtönügy köréből. Pécs. Wessely Kiadó. Tóth Lőrincz (1888): Fegyházi tanulmányok: a rabmunka. Athenaeum. Mezey Barna (2003): Az amszterdami Rasphuis. Jogtörténeti Szemle. 1. Szám Mezey Barna (2003): A Brideweell jelenség. Jogtörténeti Szemle. 4. Szám. Gönczöl Katalin (2011) Kriminálpolitika a posztmodern szorításában. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae XLVII o. Gönczöl Katalin (2011.) Mire jó a büntetőpolitikák nemzetközi összehasonlítása? Élet és Irodalom. szeptember 30. Ulrich Beck (2003): A kockázat-társadalom. Társadalomtudományi Társaság - Századvég, Szerk. Andorka Rudolf old. Fliegauf Gergely (2011) Mivel foglalkozik a börtöntudomány? David Gordon Scott pönológiai alaptémái és néhány kritikai, illetve elméleti megfontolás. Börtönügyi Szemle, 4. szám o Van Yzl Smit, Dirk - Snacken, Sonja (2009): Principles of European Prison Law and Policy - Penology and Human Rights, Oxford University Press, 2.2. fejezet: Human Rights in a democratic constitutional state and prisoners' rights, oldal. Jock Young (2007): Slipping away moral panics each side of the golden age ; Andrew Rutherford: Sexual Offenders and the path to purified domain. In: Crime, Social Control and Human Rights: From Moral Panics to States of Denial -Essays in Honour of Stanley Cohen, oldal. Fellegi Borbála (2009): Út a megbékéléshez. Napvilág Kiadó A helyreállító szemlélet történeti gyökerei o. Gönczöl Katalin (2007): A helyreállító igazságszolgáltatás helyreállítható bizalom. Büntetőjogi Kodifikáció. 39. szám. Pajor András - Vokó György (2009): A resztorativ igazságszolgáltatás módszerei a börtönfalakon belül. Börtönügyi Szemle. 3. Szám o. (Belgium) Számonkérés: Írásbeli dolgozat, amelynek eredményét május 20-ig tesszük közzé. Kriminológia alternatív szeminárium 2. (202) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: A bűnözés társadalmi reprodukciója A kurzusért felelős oktató: Dr. Gönczöl Katalin egyetemi tanár (Kriminológia mesterképzés kurzusa) Hetente három óra Időpont: kedd Létszámkeret: 6 jogász és 2 politológus PhD hallgató Oktatók: Fleck Zoltán egyetemi tanár, Inzelt Éva egyetemi tanársegéd, Győry Csaba tudományos kutató, Podoletz Léna doktorandusz. Számonkérés: Kollokvium 24

25 Tantárgyprogram 1. Február 12. A bűnözés reprodukciós folyamatainak kutatási modelljei, elméleti bevezető. (Gönczöl Katalin) 2. Február 19. A jogkövetés reprodukciós folyamatai, a kutatás elmélete és módszertana (Fleck Zoltán) 3. Február 26. Bizalom, mint a jogkövetés feltétele (Fleck Zoltán) 4. Március 5. Történeti visszatekintés - szegénység és bűnözés. A bűnözés reprodukciója az esélyegyenlőtlenségi modellben a nyugati demokráciákban és a XX. század végi Magyarországon (Gönczöl Katalin) 5. Március 12. A címkézési és konfliktuselméletek reprodukciós modelljei. A jogalkotás és a büntető igazságszolgáltatási gyakorlat bűnözést termelő folyamatai. A bűnözés reprodukciós folyamatainak bemutatása a posztmodern társadalmakban, különös tekintettel a társadalmi kirekesztődési modellekre (Gönczöl Katalin) 6. Március 19. Korrupció jelensége és reprodukciója a globális gazdaságban és Magyarországon. Társadalmi berendezkedés és a korrupciós bűncselekmények újratermelődése (Inzelt Éva) 7. Április 9. A jogkövetés reprodukciója a posztmodern társadalomban (Fleck Zoltán) 8. Április 16. Gazdasági rendszer és gazdasági bűnözés. Tipikus gazdasági bűncselekmények és újratermelődésük a modern kapitalista gazdaságban (Győry Csaba) 9. Április 23. A gazdasági bűnözés újratermelődése Magyarországon a kilencvenes évek átmeneti gazdaságában (Győry Csaba) 10. Április 30. A Bűnözés a globális gazdaságban (Győry Csaba) 11. Május. 7. A bűnözés reprodukciója a közösségekben, a területi reprodukció bemutatása (Podoletz Léna) 12. Május 14. Konzultáció és kurzusértékelés (Gönczöl Katalin, Fleck Zoltán, Győry Csaba, Inzelt Éva és Podolecz Léna) Kötelező irodalom: 1.Téma: Szabó András (1993) A bűnözés társadalmi produktum.( Részletek) A deviancia szociológiája. Szöveggyűjtemény a szociális szakképzés számára. Szerkesztette: Gönczöl Katalin és Kerezsi Klára o. Robert K. Merton (1949) (2000)Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. In. Szociológiai Irányzatok a XX. században. Szerkesztette: Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter. Új Mandátum Kiadó o. Ralph Dahrendorf (1957)(2000) Az utópiából kivezető ösvények. Szociológiai Irányzatok a XX. században. Szerkesztette: Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter. Új Mandátum Kiadó o. 2.Téma: Váriné Szilágyi Ibolya (2010) Jogtudatról alulnézetben. Tizenévesek jogtudata és jogi érzékenysége, L Harmattan, o., o., o. Chantal Kourilsky-Augeven (2010) A jogi szocializáció és a kulturális minták, in: Váriné, i.m. 3. Téma: Tóth István György: Bizalomhiány, normazavarok, igazságtalanságérzet és paternalizmus a Magyar társadalom értékszerkezetében. TÁRKI, ( Muraközy László (szerk.): A bizalmatlanság hálójában. A Magyar beteg. Corvina, Téma:Irk Albert(1993) A kriminalitás normális és pathologikus jellege. (Részlet). A deviancia szociológiája. Szöveggyűjtemény a szociális szakképzés számára. Szerkesztette: Gönczöl Katalin és Kerezsi Klára o. Hacker Ervin (1993) A kriminalitás környezeti tényezői. A deviancia szociológiája. Szöveggyűjtemény a szociális szakképzés számára. Szerkesztette: Gönczöl Katalin és Kerezsi Klára o. 25

26 Gönczöl Katalin (1987) Szegénység és bűnözés. Szociálpolitikai Értesítő o ( Gönczöl Katalin (1991) Bűnös szegények. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó o. Tauber István (1986) (2009) A hátrányos társadalmi helyzet és a bűnözés összefüggései, különös tekintettel egyes kisebbségi csoportokra. In. Írások Tauber István Emlékére. Magyar Kriminológiai Társaság o. 5. téma: Freda Adler, Gerhard O.W. Mueller, William S. Laufer (2000) Kriminológia. 9. Fejezet. A bűnözés alternatív magyarázatai, a címkézés elmélet, a konfliktuselmélet és a radikális elméletek. Osiris o. Gönczöl Katalin (1993) A bűnözés társadalmi összefüggései. Társadalmi Szemle. 3. Szám o. Gönczöl Katalin (2009) Veszélyeztetők és veszélyeztetettek a jelenkori kapitalizmusban. In. Írások Tauber István Emlékére. Magyar Kriminológiai Társaság o. Freda Adler, Gerhard O.W. Mueller, William S. Laufer (2000) Kriminológia 7. Fejezet. A társadalmi kontroll elmélete. Osiris o. 6. Téma: Pálinkó Éva, Szántó Zoltán, Tóth István János (2008) Üzleti korrupció Magyarországon vállalatvezetők szemszögéből. Interjúelemzés. In: Korrupciós kockázatok az üzleti szektorban. Corvinus Egyetem - Transparency International. PriceWaterhouseCoopers (2009) Gazdasági bűnözés a gazdasági világválság idején Inzelt Éva (2010) A társadalmi berendezkedés és a korrupció, konferencia kötet, Jogi Tanulmányok Ünnepi Konferencia az ELTE megalakulásának 375. évfordulója alkalmából I. kötet o. 7. Téma: Fleck Zoltán (2008) Jogállam és Igazságszolgáltatás a változó világban, Gondolat Kiadó O. Fleck Zoltán (2009) Társadalmi zavarok - jegyzetek egy kutatási jelentéshez. Csemáné Dr. Váradi Erika (szerk.) Koncepciók és megvalósulásuk a rendszerváltás utáni kriminálpolitikában. VI. Országos Kriminológiai Vándorgyűlés. Kriminológiai Közlemények Különkiadása. Magyar Kriminológiai Társaság. Bíbor Kiadó. Miskolc o. 8. Téma: Braithwaite, John (2008) : Regulatory Capitalism. Edvard Elgar Részletek a Szabályozó kapitalizmus ciklikus kihívásai c. fejezetből (a Hossz, bessz és szabályozás, Az érdekek equilibriuma és a szabályozás ciklikussága, illetve az Agresszív adótervezés című alfejezetek). (A magyar fordítás tansegédletnek minősülő kézirat) 9.Téma: Tóth Mihály (1995) Piacgazdaság és büntetőjog, In. A piacgazdaság kiépülése és a gazdasági bűnözés, Kriminológiai Közlemények 52., Magyar Kriminológiai Társaság. Szerk.: Lévay Miklós o. 10. Téma: A globális bűnözői gazdaság. in: Manuell Castells (2007) Az információ kora III. Az évezred vége. Gondolat. pp Téma: Waldron, Jeremy (2010) Hajléktalanság és a közösség, Replika 71, 2: Adler, F., GOW Mueller and WS Laufer (2000) Kriminológia. A kulturális deviancia elméletei. A szubkultúrák kialakulása. A társadalmi kontroll elmélete. Osiris, Dallos Endre (2008) Építészeti bűnmegelőzés a mérnök szemével. In. Barabás T. (ed.) Épített környezet - Bűnözés - Szituációs bűnmegelőzés. Országos Kriminológiai Intézet, Adler, F., GOW Mueller and WS Laufer (2000) Kriminológia. A bűnelkövetés célpontjai és áldozatai. Osiris, Ajánlott irodalom 1. Téma: Émile Durkheim (1895)(2000) A szociológiai módszertan szabályai. In. Szociológiai irányzatok a XX. században. Szerkesztette: Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter. Új Mandátum Kiadó o Elliott Currie (1997) Market, Crime and Community:Toward a Mid-Range Theory of Post-Industrial Vilolence. Crime in a Market Society. In Criminological Theory. Past and Present. Ed. Francis T. Cullen and Robert Agnew Roxbury Publishing Company o. Némedi Dénes (2005) Klasszikus szociológia Napvilág Kiadó o. 4. Téma: Irk Albert (1918) Kriminológia. Budapest. Balogh Jenő (1908) Nyomor és Bűntettek. Hacker Ervin (1931) Budapest hatása a kriminalitásra. Budapest. Hacker Ervin (1936) Társadalmi kapillaritás és a kriminalitás 26