IV. szemeszter. tényezők Szerda ; A/8. gyakorló. 5 jogász. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi. alternatív szeminárium 4.

Átírás

1 Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola meghirdetett alternatív és fakultatív kurzusai a 2014/2015. tanév tavaszi szemeszterében II. ALTERNATÍV SZEMINÁRIUMOK (részletezését ld. a táblázatok után) (A sárga színnel kiemelt kurzusok az alapképzésben, a nappali tagozaton is meghirdetett órák, a szürke színnel jelzettek a Kriminológus MA képzésen is meghirdetett kurzusok.) Az alternatív és fakultatív tárgyakat a külön jelzettek kivételével doktori iskola bármelyik doktori programjának hallgatói felvehetik. II. szemeszter Agrárjogi alternatív szeminárium 2. Vass János: Alkotmányossági felelősségi kérdések az agrárjogban Alkotmányjogi alternatív szeminárium 2. Kukorelli István - Sári János: Alkotmánykommentárok Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (201) Filó Mihály: Bioetika a büntetőjogi gondolkodásban Hétfő 16-18; B/9. gyakorló Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (202) Filó Mihály: A magzati élet védelme abortuszvita és büntetőjog Hétfő 10-12; B/9. gyakorló Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (203) Filó Mihály: Einführung in das deutsche Strafrecht Hétfő 18-20; A/III. tanterem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Erdei Árpád: A büntetőeljárást meghatározó tényezők Szerda ; A/8. gyakorló. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (202); Hack Péter Navratil Szonja: Az igazságszolgáltatás szervezete és működése. Szerda B/I. tanterem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (203) Kabódi Csaba: Büntetéstan és büntetésvégrehajtás történeti íve. Szerda , Somló auditórium Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (204) Hack Péter: Transitional Justice (angol nyelven). Hétfő B/2 gyakorló Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (205) Erdei Árpád: A büntetőeljárás megoldandó kérdései (kodifikációs megfontolások) Hétfő: Somló auditórium NEM INDUL Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (206) Finszter Géza: Bizonyításelméletek a jog világában. Létszám 1 IV. szemeszter Agrárjogi alternatív szeminárium 4. Vass János: Alkotmányossági felelősségi kérdések az agrárjogban Alkotmányjogi alternatív szeminárium 4. Kukorelli István - Sári János: Alkotmánykommentárok 5 Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (401) Filó Mihály: Bioetika a büntetőjogi gondolkodásban H 16-18; B/9. gyakorló 5 Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (402) Filó Mihály: A magzati élet védelme abortuszvita és büntetőjog Hétfő 10-12; B/9. gyakorló 5 Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (403) Filó Mihály: Einführung in das deutsche Strafrecht Hétfő 18-20; A/III. tanterem 5 Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (401) Erdei Árpád: A büntetőeljárást meghatározó tényezők Szerda ; A/8. gyakorló. 5 jogász Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (402) Hack Péter Navratil Szonja: Az igazságszolgáltatás szervezete és működése. Szerda B/I.tanterem 5 Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (403) Kabódi Csaba: Büntetéstan és büntetésvégrehajtás történeti íve. Szerda , Somló auditórium 5 Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (404) Hack Péter: Transitional Justice (angol nyelven). Hétfő B/2. gyak. 5 Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (405 ) Erdei Árpád: A büntetőeljárás megoldandó kérdései (kodifikációs megfontolások) Hétfő: Somló auditórium NEM INDUL 5 Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (406) Finszter Géza: Bizonyításelméletek a jog világában.

2 Csütörtök B/12 gyakorló Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (207) Kabódi Csaba Palló József Illés Melinda: Az új büntetés-végrehajtási kódex. Kedd Vécsey auditorium Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 2. (201) Fleck Zoltán: Jogtudat, kultúra, cselekvés Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 2. (202) Szilágyi Péter: A jogállam eszme változásai a XX. század első felében Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (201) Lőrinczi Gyula: Vállalkozások gazdaságtana Cs:14-16; B/13. gyakorló Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (202) Lőrinczi Gyula: Pénzügytan Szerda: 12-14; B/10. gyakorló Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Müller György: Magyar kormányzati rendszer Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (202) Forgács Imre: Globális pénzügyek európai közigazgatás Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (203) Hoffman István: Összehasonlító önkormányzati jog Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (204) Könczei György-Hoffman István: Fogyatékosság és jog Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (205) Bándi Gyula: Környezetjog Kriminológia alternatív szeminárium 2. (201) Gönczöl Katalin: Pönológia. A büntetés és jutalmazás szociológiája, bűnözéskontroll csüt:16-18; A/II. tanterem Kriminológia alternatív szeminárium 2. (202) Gönczöl Katalin: A bűnözés társadalmi reprodukciója Kedd: 10-13; B/7. gyakorló Kriminológia alternatív szeminárium 2. (203) Lévay Miklós: Fiatalkori bűnözés a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása Sze:13-17; VII. tanterem Kriminológia alternatív szeminárium 2. (204) Virág György: Alkoholfogyasztás, kábítószerprobléma és bűnözés Sze:15-17; B/8. gyakorló Kriminológia alternatív szeminárium 2. (205) Virág György: Áldozatsegítés Csütörtök B/12 gyakorló 5 Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (407) Kabódi Csaba Palló József Illés Melinda: Az új büntetés-végrehajtási kódex. Kedd Vécsey auditorium 10 Jog- és társadalomelméleti alternatív jogász szeminárium 4. (401) +5 Fleck Zoltán: Jogtudat, kultúra, cselekvés (pol.) Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 4. (402) Szilágyi Péter: A jogállam eszme változásai a 5 jogász 2 jogász +2 pol. 2 XX. század első felében Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (401) Lőrinczi Gyula: Vállalkozások gazdaságtana Cs:14-16; B/13. gyakorló Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (402) Lőrinczi Gyula: Pénzügytan Szerda: 12-14; B/10. gyakorló Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (401) Müller György: Magyar kormányzati rendszer min. 5 Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (402) Forgács Imre: Globális pénzügyek európai közigazgatás 5+2 pol. 6 jogász, 1 krim., 1 pol. Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (403) Hoffman István: Összehasonlító önkormányzati jog Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (404) Könczei György-Hoffman István: Fogyatékosság és jog Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (405) Bándi Gyula: Környezetjog Kriminológia alternatív szeminárium ) Gönczöl Katalin: Pönológia. A büntetés és jutalmazás szociológiája, bűnözéskontroll csüt:16-18; A/II. tanterem Kriminológia alternatív szeminárium 4. (402) Gönczöl Katalin: A bűnözés társadalmi reprodukciója Kedd: 10-13; B/7. gyakorló 5 Kriminológia alternatív szeminárium 4. (403) Lévay Miklós: Fiatalkori bűnözés és a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása Sze:13-17; VII. tanterem 5 Kriminológia alternatív szeminárium 4. (404) Virág György: Alkoholfogyasztás, kábítószerprobléma és bűnözés Sze:15-17; B/8. gyakorló 5 Kriminológia alternatív szeminárium 4. (405) Virág György: Áldozatsegítés

3 Kedd:12-14; B/3. gyakorló Kriminológia alternatív szeminárium 2. (206) Borbíró Andrea: Kutatási módszerek a kriminológiában Hétfő:14-18; III. tanterem Kriminológia DCGC szeminárium (kizárólag a DCGC program hallgatóinak) Miklos Lévay: Transitional Societies, Politics and Crime Control Kriminológia DCGC szeminárium (kizárólag a DCGC program hallgatóinak) Peter Hack: Transitional Societies and Criminal Justice Magyar állam- és Jogtörténeti alternatív szeminárium 2. Máthé Gábor: Jogállam jogtörténeti aspektusok Munka- és szociális jogi alternatív szeminárium. 2. (201) Horváth István: A közszolgálat munkajoga Munka- és szociális jogi alternatív szeminárium. 2. (202) Czuglerné Ivány Judit: Nemzetközi és európai kollektív munkajog Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 2. (201) Kardos Gábor: Kisebbségvédelem a nemzetközi jogban Csüt , NJ gyakorló Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 2. (202) Jeney Petra: Protection of political rights in the EU and under the ECHR -Hétfő: 8-12; NJ gyakorló NEM INDUL Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 2. (203) Valki László-Kajtár Gábor: Külügyi vitakör Kedd: ; NJ gyakorló Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 2. (204) Kende Tamás: Az Európai Unió és a WTO Péntek: 8-10; B/I. tanterem Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 2. (201) Szabados Tamás: The mobility of companies in the EU Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 2. (202) Papp Mónika: A tagállamok gazdasági szerepvállalásának EU versenyjogi keretei Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 2. Frans Vanistendael: European Tax Law /blokkszeminárium/ április ; 9-14 óra Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 2. (201) Varga István: A Pp. fejezetről-fejezetre gyakorló bírókkal II. Szerda: 15-17; VIII. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 2. (202) Kapa Mátyás: Elektronikus kommunikáció polgári eljárásokban P: 8-10; I. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 2. (203) Kapa Mátyás: Bírósági végrehajtás - Ha az adós Kedd:12-14; B/3. gyakorló 3 Kriminológia alternatív szeminárium 4. (406) Borbíró Andrea: Kutatási módszerek a kriminológiában Hétfő:14-18; III. tanterem 3 Magyar állam- és Jogtörténeti alternatív szeminárium 4. Máthé Gábor: Jogállam jogtörténeti aspektusok Munka- és szociális jogi alternatív szeminárium. 4 (401) Horváth István: A közszolgálat munkajoga Munka- és szociális jogi alternatív szeminárium. 4. (402) Czuglerné Ivány Judit: Nemzetközi és európai kollektív munkajog Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 4. (401) Kardos Gábor: Kisebbségvédelem a nemzetközi jogban Csüt , NJ gyakorló Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 4. (402) Jeney Petra: Protection of political rights in the EU and under the ECHR -Hétfő: 8-12; NJ gyakorló NEM INDUL 5 Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 4. (403) Valki László-Kajtár Gábor: Külügyi vitakör Kedd:14-16.; NJ gyakorló Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 4. (402) Kende Tamás: Az Európai Unió és a WTO Péntek:8-10; B/I. tanterem Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 4. (401) Szabados Tamás: The mobility of companies in the EU Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 4. (402) Papp Mónika: A tagállamok gazdasági szerepvállalásának EU versenyjogi keretei 5 Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 4. Frans Vanistendael: European Tax Law /blokkszeminárium/ április ; 9-14 óra 4 Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 4. (401) Varga István: A Pp. fejezetről-fejezetre gyakorló bírókkal II. Sze: 15-17; VIII. tanterem 4 Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 4. (402) Kapa Mátyás: Elektronikus kommunikáció polgári eljárásokban P: 8-10; I. tanterem 4 Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 4. (403) Kapa Mátyás: Bírósági végrehajtás - Ha az adós

4 nem fizet P: 10-12; B/I. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (204) Varga István Horváth Jenő: Polgári perrendtartás az ügyvédi hivatás gyakorlatában I. Kedd:16-18; I. tanterem NEM INDUL Polgári jogi alternatív szeminárium 2. (201) Harmathy Attila: Összehasonlító polgári jog Polgári jogi alternatív szeminárium 2. (202) Harmathy Attila: Változások a polgári jog alapintézményeiben nem fizet P: 10-12; B/I. tanterem 4 Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 3. (404) Varga István Horváth Jenő: Polgári perrendtartás az ügyvédi hivatás gyakorlatában I. Időpont, hely: kedd:16-18; I. tanterem NEM INDUL Polgári jogi alternatív szeminárium 4. (401) Harmathy Attila: Összehasonlító polgári jog Polgári jogi alternatív szeminárium 4. (402) Harmathy Attila: Változások a polgári jog alapintézményeiben Polgári jogi alternatív szeminárium 4. (403) Menyhárd Attila: Polgári jogi felelősség 4

5 III. FAKULTATÍV SZEMINÁRIUMOK Chronowski Nóra habil. egyetemi docens: Global and European Constitutionalism Létszám: 5 fő Időpont, hely: szerda 8-10; B/8. gyakorló Chronowski Nóra habil. egyetemi docens: Üzlet és emberi jogok Létszám: 5 fő Időpont, hely: szerda 18-20; PhD szoba Pozsár-Szentmiklósy Zoltán PhD, adjunktus Somogyvári István mb. oktató: Hogyan írjunk Alkotmányt? Az alkotmányozás elméleti kérdései ( Létszám: 5 fő: jogász és politológus PhD hallgatók Időpont, hely: csütörtök 16-18; A/6. gyakorló Papp Imre PhD adjunktus: Jogorvoslat a választási eljárásban Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, hely: Cs , A/3. gyakorló Papp Imre PhD adjunktus: A kodifikáció alapjai, a szabályzatszerkesztés Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, hely: H 18-20, A/3. gyakorló Márton Miklós PhD, adjunktus: Bevezetés a tudományelmélet problémáiba Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, hely: szerda 14-16; B/14. gyakorló Fleck Zoltán egyetemi tanár: Jogászképzés, egyetem, demokrácia Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, létszám: hétfő 14-16; B/19. gyakorló Sólyom Péter PhD, megbízott oktató: Bevezetés a kortárs jogelmélet alapproblémáiba Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, helyszín: csütörtök 16-18; B/11. gyakorló Gyémánt Richárd PhD, adjunktus: A határon túli magyarság demográfiája Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, helyszín: szerda 16-18; csüt: Fazekas Marianna habil. egyetemi docens - Kovács Attila ügyvéd, mb. oktató: Oil and Gas Exploration and Production - A Legal Practitioner's Perspective Létszám: 5 phd hallgató időpont, helyszín: csüt ; B/8. gyakorló Rozsnyai Krisztina PhD adjunktus: Közigazgatási bíráskodás (Komplex gyakorlat) Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont: -P 10-14; A/14. gyakorló Lévay Miklós egyetemi tanár: Gazdasági, korrupciós és szervezett bűnözés Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont: csütörtök ; B/7. gyakorló Borbíró Andrea PhD, adjunktus: Helyreállító igazságszolgáltatás és mediáció Létszám: 5 jogász PhD hallgató Időpont: szerda ; B/3. gyakorló Borbíró Andrea PhD, adjunktus: Bűnmegelőzés Létszám: 5 jogász PhD hallgató Időpont: kedd ; B/3 gyakorló Simon István egyetemi docens: International Tax Law Létszám: 4 fő Meghívás alapján a Pénzügyi jogi tanszék első és másodéves doktoranduszai vehetik fel. A kollégium a Ferrara Heidelberg ELTE csereszeminárium előkészítésére szolgál. Időpont, helyszín: megbeszélés szerint Simon István egyetemi docens: A pénzügyi piac szabályozása Létszám: 4 fő Időpont, hely: hétfő 10-12; A/III. tanterem 5

6 Varga István habil. egyetemi docens - Szőke Irén mb. oktató: Komplex gyakorlat - A polgári anyagi és eljárási jog kapcsolódási pontjai Létszám: 4 fő Időpont, hely: csütörtök 14-16; A/14. gyakorló Varga István habil. egyetemi docens - Éless Tamás ügyvéd, mb. oktató: Perjogi alaptanok Létszám: 4 fő Időpont, hely: csütörtök 14-16; A/2. gyakorló Földi András egyetemi tanár: Római jogi forrásszövegek elemzése VIII. Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, hely: hétfő 16-18; A/3. gyakorló Ferge Gábor mb. oktató: Bevezetés a héber jogi gondolkodásba II. Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, hely: szerda B/7. gyakorló Bánóczi Rozália mb. oktató: Bevezetés az ógörög jogi nyelv alapjaiba I. Létszám: 5 PhD hallgató Időpont, hely: szerda B/11. gyakorló Bánóczi Rozália mb. oktató: Bevezetés az ógörög jogi nyelv alapjaiba III. Létszám: 5 PhD hallgató Időpont, hely: szerda B/7. gyakorló Borbíró Andrea PhD adjunktus: Kriminológia elmélettörténet: forrásfeldolgozó szeminárium Létszám: 4 PhD hallgató Időpont, hely: hétfő 18-20, Kriminológiai Tanszék (III. em. 330.) 6

7 ALTERNATÍV SZEMINÁRIUMOK Agrárjogi alternatív szeminárium 2. Agrárjogi alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: Alkotmányossági felelősségi kérdések az agrárjogban A kurzusért felelős oktató: Dr. Vass János tanszékvezető habil. egyetemi docens 1. A termőföld tulajdonszerzés korlátozásának alkotmányossága 2. Az elővásárlási jogok és azok sorrendjének változásai a termőföld tulajdon megszerzése körében és az Alaptörvény szabályai 3. A természetvédelem szabályozhatósága, a tulajdonosok jogainak korlátozása az Alaptörvény rendelkezéseinek tükrében 4. A szövetkezeti üzletrésztulajdon részbeni megszüntetésének megfeleltethetősége az Alaptörvény normáinak 5. A szövetkezeti jogi felelősség magánjogi alapjai 6. A szövetkezeti jogi felelősség hatályos szabályai 7. Agrár-környezetvédelmi felelősség 8. Felelősségi kérdések a természetvédelem körében 9. Felelősség a vizek védelméért 10. A vadkárokért való felelősség kérdései Előadók: Dr. Réti Mária PhD egyetemi docens Dr. Kurucz Mihály PhD egyetemi docens Dr. Vass János CSc habil. egyetemi docens Az előadások kettő óra időtartalmúak. Értékelés: ötfokozatú beszámoló Időpont, hely: külön megbeszélés szerint 7

8 Alkotmányjogi alternatív szeminárium 2. Alkotmányjogi alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: Alkotmánykommentárok A kurzusért felelős oktató: Dr. Kukorelli István egyetemi tanár - Dr. Sári János professor emeritus A kurzus résztvevői hétről-hétre szakmai kerekasztal-beszélgetés keretében vitatják meg az alkotmányos rendszer aktuális kérdéseit, elsősorban az alkotmányozás, az alkotmányvédelem és alkotmánybíráskodás, a hatalommegosztás és a kormányzati rendszer, valamint az alapvető jogok védelmét biztosító garanciarendszer kérdéseit állítva a vizsgálat középpontjába. A rendszeres, aktív hallgatói közreműködésre építő munka elsődleges módszere az alkotmánybírósági és más bírói fórumok fenti kérdésköröket érintő, legújabb döntéseinek, valamint az adott kérdésekre reflektáló, aktuális jogirodalmi források elemző feldolgozása és közös megvitatása. A kurzus 10 alkalomból áll. A kurzus az Alkotmányjogi Tanszékhez kapcsolódó I., és II. évfolyamos hallgatók számára kötelező. Más doktoranduszok számára felvehető. Értékelés: ötfokozatú beszámoló Időpont, hely: pénteki napokon ig a Tanszéken 8

9 Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (201) Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Bioetika a büntetőjogi gondolkodásban A kurzusért felelős oktató: Dr. Filó Mihály PhD, adjunktus Hetente 2 óra Létszámkeret: 5 fő Időpont, hely: hétfő 16-18; B/9. gyakorló Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (202) Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: A magzati élet védelme abortuszvita és büntetőjog A kurzusért felelős oktató: Dr. Filó Mihály PhD, adjunktus Hetente 2 óra Létszámkeret: 5 fő Időpont, hely: hétfő 10-12; B/9. gyakorló Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (203) Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (403) A kurzus címe: Einführung in das deutsche Strafrecht A kurzusért felelős oktató: Dr. Filó Mihály PhD, adjunktus Hetente 2 óra Létszámkeret: 5 fő Időpont, hely: hétfő 18-20; A/III. tanterem 9

10 Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: A büntetőeljárást meghatározó tényezők A kurzusért felelős oktató: Dr. Erdei Árpád prof. emeritus hetente 2 óra időpontja: szerda helye: A/8. gyakorló létszám: 5 fő A kurzus leírása: A kurzus áttekinti a büntetőeljárási rendszerek és a magyar büntetőeljárás működésének főbb jellemzőit, továbbá a büntető eljárásjogi szabályozás alapkérdéseit. Bemutatja a büntetőeljárás képét formáló legfontosabb tényezők, így a büntetőeljárás jogalkotás, a büntető eljárásjog tudománya, a joggyakorlat, valamint az alkotmánybírósági határozatok befolyását a büntető felelősségre vonás rendjére. A kurzus tematikája: 1. A büntetőeljárás általános bemutatása és az eljárási rendszerek áttekintése. 2. A eljárási alapelvek kialakulása és jelentősége. 3. A büntetőeljárással szemben támasztott követelmények és elvárások. 4. A büntető jogalkotás folyamata. 5. A jogalkalmazás, különös tekintettel a bírói gyakorlatra. 6. A büntető eljárásjog tudományának hatása. 7. Az Alkotmánybíróság jogalakító szerepe. Ajánlott irodalom: Erdei Árpád: Tanok és tévtanok a büntetőeljárás tudományában. Eötvös Kiadó, Budapest, Király Tibor: Büntetőeljárási jog. Osiris, Budapest, A számonkérés formája: Választás szerint zárthelyi dolgozat a félév végén, vagy házi dolgozat leadása leütés terjedelemben. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (202) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Az igazságszolgáltatás szervezete és működése A kurzusért felelős oktató: Dr. Hack Péter habil. egyetemi docens Dr. Fleck Zoltán egyetemi tanár hetente 2 óra időpontja: szerda helye: B/I. tanterem létszám: 5 fő jogász + kriminológia doktori programban kötelező előadás Kurzusleírás: A büntetőeljárás folyamatának, és alanyainak megismerése, a büntető igazságszolgáltatás szervezeteinek bemutatása. A tantárgy a büntetőeljárás és az igazságszolgáltatás szervezeteinek jogi keretein túl bemutatja azokat a szervezetszociológiai törvényszerűségeket, amelyek alapvetően befolyásolják az igazságszolgáltatás működését. 10

11 Előadások: 1. Bevezetés. Az igazságszolgáltatás alkotmányos szabályai, az igazságszolgáltatás társadalmi funkciói. 2. Az igazságszolgáltatást érintő reformok az elmúlt ötven évben. Európai kitekintés 3. A rendőrség szervezete, és jogosítványai. A rendőri intézkedések, és titkos eszközök. 4. Az ügyészség alkotmányos helyzete és szervezete. Az ügyész feladatai a büntető igazságszolgáltatásban, az ügyészi mérlegelési jogkörök. 5. Az ügyészség és társadalom. 6. A bíróság alkotmányos szabályozása szervezete és igazgatása. 7. A bírói függetlenség európai sztenderdjei és a magyar szabályozás. 8. A bírói jogállás 9. Az ügyvédekről szóló törvény szabályozási elvei. Az ügyvédek jogi helyzetének sajátosságai, a kirendelt védő intézménye. 10. Összefoglalás, konzultáció. Kötelező jogszabályok: évi XXXIV tv. a rendőrségről 1-74, CLXIII. tv. az ügyészségről CLXI. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról XI. az ügyvédekről Ajánlott irodalom: Fleck Zoltán: Igazságszolgáltatás a tudomány tükrében Kormányzati rendszer a parlamenti demokráciában Fleck Zoltán: Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban jogszociológiai vizsgálódások Fleck Zoltán: Bíróságok mérlegen Hack Péter: A büntetőhatalom függetlensége és számonkérhetősége Kádár András Kristóf Tóth Balázs Vavró István: Védtelenül. Javaslat a magyar kirendelt védői rendszer reformjára Krémer Ferenc: Rossz döntések kora Krémer Ferenc: A rendőri hatalom természete társadalmi szerep és foglalkozási kultúra Krémer Ferenc: A rendőrség társadalmi szerepe szociológiai szempontból. Számonkérés formája: írásbeli beszámoló. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (203) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (403) A kurzus címe: A büntetéstan és a büntetés-végrehajtás történeti íve A kurzusért felelős oktató: Dr. Kabódi Csaba habil. egyetemi docens hetente 2 óra időpontja: szerda helye: I. tanterem létszám: 5 fő A kurzus lényegében három összefüggő témakört mutat be. A mondanivaló címszavakban: 1.) a bűnt értelmező gondolatok: hagyomány, szokások, isteni parancsok, filozófia, jogbölcselet, majd a Felvilágosodás után: jogtudomány, kriminológia, pönológia, resztoratív teória.2.) a bűnösök és a büntetések párhuzamos történte: a bosszú (vérbosszú), talio, compenzáció (compozíció), megfélemlítés, semlegesítés, társadalomba visszavezetés, jóvátétel 3.) A büntetési nemek 11

12 történeti változatai: a halálbüntetés, testi büntetések, szabadságbüntetések, vagyoni büntetések, erkölcsi büntetések Kötelező irodalom: Földvári József: A büntetés tana, KJK, Bp Gláser István: A szabadságvesztés büntetés végrehajtása, KJK, Bp Hajdu Lajos: Bűntett és büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában. Magvető, Bp Mezey Barna: A magyar polgári börtönügy kezdete, Osiris-Századvég, Bp Kabódi Cs. Lőrincz J. Mezey B.: Büntetéstani alapfogalmak, Rejtjel, Bp A számkérés formái: két formában teljesíthetik a kurzus: egyezetett témából írásbeli esszé készítése (cca. 10 oldal) az ajánlott irodalom alapján (50%), illetve bv. intézeti látogatásról készített részletes szakmai beszámoló (50%) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (204) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (404) A kurzus címe: Transitional Justice (angol nyelven) A kurzusért felelős oktató: Dr. Hack Péter tanszékvezető habil. egyetemi docens hetente 2 óra időpontja: hétfő helye: B/2 gyakorló létszám: 5 fő számonkérés: írásbeli beszámoló Course Description There has been an increasing interest by human rights scholars and activists on the issue of so called transitional justice. Transitional justice has to do with situations in which a previously authoritarian regime has given way to a democratic one, and the new democracy is faced with the problem of how to address the human rights abuses of its predecessor. Transitional societies necessarily face with the past in general, and the legacy of human right violations in the previous regime in particular. The way of dealing with past very much depends on the power relations at the time the transition towards democracy starts. The most radical revolutionary way of transition is the violent overthrow or collapsing of the repressive regime, there is then a clear victory of the new forces over the old order. Democracy can also arrive at the initiative of reformers inside the forces of the past, or as a result of joint action by and negotiated settlement between governing and opposition groups. The lectures will discuss the differences in the type of transitions affect efforts to deal with the past. Through presentations, case studies, and discussion the students will get a comparative perspective of different models of transitional justice. We will provide a short outline for the general discussions of the philosophical and practical issues to achieve justice in evolving societies. We will discuss the different models of transitional justice, like the so called Amnesia Model used by Spain after the fall off Franco regime, Selective Punishment Model which was implemented in Greece, The Historical Clarification Model of Guatemala, and the Mixed Memory and Punishment Model of South Africa. We try to analyze and compare the methods used in Southern Europe in the seventies, and eighties, in Southern America after the collapse of dictatorships, Central and Eastern Europe after the fall of communism, and South Africa after the apartheid regime. The lectures main perspective is forward looking, as far as even today a large number of countries are facing the problem of transitional societies, and are seeking reasonable and fair methods to deal with the legacy of the past. 12

13 1 st week Introduction. What do we mean by transitional justice, basic arguments. 2 nd week The first generation of transitional justice, the Nurnberg-trial, the problem of international criminal justice. 3 rd week International Criminal Tribunals (Ruanda, Former Yugoslavia) the ICC. 4 th week Transitional Justice in Europe (Spain, Portugal, Greece) 1. 5 th week Transitional Justice in Europe (Spain, Portugal, Greece) 2. 6 th week Transitional Justice in South America (Argentine, Chile, Guatemala). 7 th week South Africa, (the Truth and Reconciliation Commission). 8 th week East European Models (Poland, Check Republic, former East Germany) 9 th week East European Models (Poland, Check Republic, former East Germany) Visit to the Terror House Museum 10 th week The Hungarian Solutions: Volley Trials. Annulment Laws. 11 th week The Hungarian Solutions: Lustration Laws. Victim Reparation. Summary, and conclusions. 12 th week EXAM Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (205) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (405) A kurzus címe: A büntetőeljárás megoldandó kérdései (kodifikációs megfontolások) A kurzusért felelős oktató: Dr. Erdei Árpád prof. emeritus hetente 2 óra időpontja: hétfő helye: I. tanterem (Somló auditórium) létszám: 5 fő számonkérés: írásbeli beszámoló Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (206) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (406) A kurzus címe: Bizonyításelméletek a jog világában A kurzusért felelős oktató: Dr. Finszter Géza egyetemi tanár hetente 2 óra időpontja: csütörtök helye: B/12. gyakorló létszám: 5 fő számonkérés: írásbeli beszámoló A kurzus a bizonyítás fogalmát tekinti át a következők szerint: Ismeretelméleti síkon, mint a világ megismerhetőségét és a megszerzett ismeretek ellenőrizhetőségét. A jog terrénumán, mint azoknak a múltbeli tényeknek normatív rendben történő feltárását, amelyekhez valamilyen joghatás fűződik. A büntetőeljárási jog területén, mint a büntetőeljárásban megvalósuló és a büntetőeljárási jog által szabályozott megismerést. Kriminalisztikai megközelítésben, mint a múltban történt bűncselekmény-gyanús esemény rekonstrukcióját abból a célból, hogy az igazságszolgáltatás dönthessen az állam büntető igényéről. Az egyes témakörök feldolgozását jogesetelemzés egészíti ki. 1. A bizonyítás és a bizonyíték fogalma, a bizonyítékok osztályozása 13

14 2. A processzuális bizonyításelmélet 3. A büntetőeljárási bizonyítás sajátosságai (összetettség, akadályok, hatalmi jelleg, szabályozhatóság) 4. Az előkészítő eljárás és a tárgyalás kriminalisztikai nézőpontból 5. A kriminalisztikai bizonyításelmélet (nyomelmélet, azonosítás-elmélet, a múlt rekonstrukciója) 6. A perrendszerű bizonyítás 7. Reform nézetek a bizonyításról 8. A szakértői bizonyítás,a különleges szakértelem 9. Az igazságügyi szakértői szervezetek 10. A bűnügyi nyilvántartás 11. Bűnüldözési stratégiák 12. A titkos felderítés kriminalisztikája Kötelező irodalom Finszter Géza: Bizonyításelméletek a jog világában (Kézirat) Bócz - Finszter: Kriminalisztika joghallgatóknak, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2008 Ajánlott irodalom: 60 év 60 bűncselekmény Belügyi Szemle Külön Szám, 2013 Déri Pál Budai Attila: Korszerű bűnüldözés. ORFK Kiadványa, Budapest, Erdei Árpád: Tény és jog a szakvéleményben, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1987 Finszter Géza: A titkos információgyűjtés szabályozása a hatályos jogban, Kriminológiai Tanulmányok, OKRI kiadvány, Budapest, 2000 Gödöny József: Bizonyítás a nyomozásban, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1968 Hack Péter: A büntetőhatalom függetlensége és számonkérhetősége, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Lontainé Santora Zsófia: A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet tevékenységéről, Rendészeti Szemle, 2007/12. Melegh Gábor: Az igazságügyi szakértői tevékenység helyzete, alakulása a hatályos szabályozás tükrében, Rendészeti Szemle 2007/12. szám Molnár József: A kriminalisztika tudománya II. Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok, 33. szám, Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet, Budapest, 1996 Nyíri Sándor: A fedett nyomozó Belügyi Szemle, 1999/12. szám. Rendészeti Szemle 2007/12. szám Tauszik Nagyezsda: A személyazonosítás módszerének új aspektusai, Belügyi Szemle, szám Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (207) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (407) A kurzus címe: Az új büntetés-végrehajtási kódex A kurzusért felelős oktató: Dr. Kabódi Csaba habil. egyetemi docens Az oktatásban közreműködnek: Palló József, Illés Melinda mb. oktató hetente 2 óra időpontja: kedd helye: Vécsey auditórium létszám: 5 fő számonkérés: írásbeli beszámoló 14

15 Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 2. (201) Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Jogtudat, kultúra, cselekvés A kurzusért felelős oktató: dr. Fleck Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár Hetente 2 óra Létszámkeret: 10 fő Időpont, helye: külön megbeszélés szerint Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 2. (202) Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: A jogállam eszme változásai a XX. század első felében A kurzusért felelős oktató: Dr. Szilágyi Péter egyetemi tanár Heti 2 óra Előfeltétel nélkül felveheti minden doktorandusz. Értékelés: ötfokozatú beszámoló Helyszín, időpont: külön megegyezés szerint 15

16 Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (201) Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: A vállalkozások gazdaságtana A kurzusért felelős oktató: Dr. Lőrinczi Gyula PhD egyetemi docens A kurzus keretében a hallgatók megismerkedhetnek a vállalat felépítésével, az egyes vállalati területek működésével, egymás közötti kapcsolataival. A vállalati stratégia alapján az egyes funkcionális területek (marketing, termelésmenedzsment, innováció) látják el a vállalati működésből fakadó egyes feladatokat. A termelésmenedzsment koordinálja a vállalkozás egyes gazdálkodási területeit (tárgyieszköz-gazdálkodás, emberierőforrás-gazdálkodás, forgóeszközgazdálkodás). Az egész vállalatot átfogja monetáris oldalról a pénzgazdálkodás. A hallgatók a fenti területeket elemzik, mindig ügyelve arra, hogy a vállalatot, mint egységes egészet lássák, és láttassák. A megközelítés mindig gazdaságtani, a könyvelési, pénzügyi kérdésekbe nem megyünk bele. A kurzuson a megajánlott jegy feltétele egy kiselőadás megtartása, valamint egy-egy írásbeli és szóbeli teljesítmény-felmérésen való megfelelés. hetente 2 óra létszám: 5 fő időpontja: csütörtök helye: B/13. gyakorló Hetente 2 óra Létszám: 2 jogász+ 2 pol. Időpontja: szerda Helye: B/10. gyakorló Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (202) Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Pénzügytan A kurzusért felelős oktató: Dr. Lőrinczi Gyula PhD egyetemi docens 16

17 Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Környezetjog A kurzusért felelős oktató: Dr. Bándi Gyula DSc. egyetemi tanár 1. A környezetvédelmi jogalkotás történeti forrásai, a mai jogalkotási tendenciák 2. A környezetjog elvei 3. A környezethez való jog Európában és Magyarországon. Szabályozás és esetjog 4. Az állami befolyásolás eszközei (tanácsadás és ellenőrzés, indirekt gazdasági eszközök, önszabályozás) 5. A jogi szabályozás rendszere 6. A közigazgatási megelőzés eszközei 7. A direkt beavatkozás eszközei: kötelezések, korlátozások 8. Gazdasági eszközök 9. Önszabályozás 10. Ellenőrzés és monitoring 11. A közigazgatási felelősség 12. Az EU környezetpolitikája, akcióprogramok. Elsődleges környezetvédelmi szabályozás A kurzust szabadon felvehetik jogász és politológus doktoranduszok. Értékelés: ötfokozatú beszámoló. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (202) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Magyar kormányzati rendszer A kurzusért felelős oktató: Dr. Müller György CSc. habil. címzetes egyetemi tanár Témakörök: 1. A kormány felépítése: a) a kormány helyzete az évi alkotmánymódosítások után, b) az elvetett megoldások: a kormány felépítése az 1980-as évek szocialista államszervezetében és az őszi alkotmánymódosítás, c) a rendszerváltás utáni helyzet, az Országgyűlés szerepe a kormányszerkezet meghatározásában. 2. A kormány szervezetalakítási jogköre, a kormány és a miniszterelnök eszközei a kormányszerkezet alakításában: a) a kormány szervezetalakítási jogkörének, illetve szervezetalakítási szabadságának alkotmányos kérdései, b) tárca nélküli miniszterek, c) minisztériumi szint alatti főhatóságok szervezése, d) kormánybiztos, kormánymeghatalmazott kormány- és miniszterelnöki megbízott, e) a Miniszterelnöki Hivatal, illetve államtitkárai. 3. A kormányfő jogállása, a miniszterelnöki hatalom, a kormányfői jogok: a) a rendszerváltás előtti helyzet, a jelenlegi alkotmányos helyzethez vezető út, a miniszterelnök helyzetéről, illetve a kormányfői jogokról általában, b) az egyes kormányfői jogok vizsgálata: a kormányprogram összeállítása, a kormányalakítás, az államtitkári kar kialakítása, a kormánypolitika irányának 17

18 meghatározása, az utasítási jog, a kormányfő helyettesítése, szervezetirányítási jogok, szabályozási jogkör és a kormányt helyettesítő jogkör. 4. A miniszterek helyzete: a) a miniszterek egyenjogúságának kérdése, b) a kormányon belüli erőviszonyok alakulásának tényezői (a tárcák súlya, politikai háttér, személyiség, miniszterelnökhöz fűződő viszony, koalíciós szempont, kabinettagság és kabinetvezetés). 5. A kormány testületi működése: a) miniszterelnöki hatalom testületi döntéshozatal, a döntéshozatali eljárás, b) a döntések előkészítésének folyamata és intézményei: államtitkári értekezlet, kabinetek, szakmapolitikai egyeztetés, illetve az informális fórumok. 6. Állami vezetői modellek a rendszerváltás utáni Magyarországon: a) politika és közigazgatás szétválasztásának kísérlete ( ), a szabályozási eszmény, a modell kudarcának okai, b) az egységes állami vezetői modell 2006-tól a státustörvényben, a modell lényege, az új államtitkári rendszer értékelése, c) módszerek a közigazgatási vezetők, illetve elit elmozdításának megnehezítéséhez (a főtisztviselői kar és a határozott időre szóló megbízatás). 7. A kormányzati szervezeti viszonyok átalakítása 2006-ban: a) a kormány szervezetalakítási jogkörének újraértelmezése, b) a státustörvény szemlélete és a túlzások: államtitkári, szakállamtitkári létszámkeret, a tárca nélküli miniszterek és a kormánybiztosok helyzete, c) különös államtitkárok, a miniszterelnök kabinetfőnöke, a kormány által létrehozható testületek, d) a kormány által létrehozható testületek 8. A minisztériumi szint alatti főhatóságok: a) országos hatáskörű szerv és központi hivatal, a 92-es szabályozás kudarca, b) újabb törekvés a szervezeti rend megteremtésére: kormányhivatal és központi hivatal a státustörvényben. Tananyag: Müller György: Kormányról kormányra a rendszerváltás utáni Magyarországon. Antalltól Gyurcsányig. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2008 Előadás Alkotmány VII. fejezet /Alaptörvény évi LVII. törvény ill évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról Ajánlott irodalom: Pesti Sándor: A kormányzati döntéshozatal. Századvég ősz, új folyam, 18. szám. Körösényi András: Parlamentáris vagy elnöki kormányzás? Az Orbán-kormány összehasonlító perspektívából. Századvég, tavasz, új folyam 20. szám. Sárközy Tamás: Államszervezetünk potenciazavarai. (A betegség okai, a beteg állapota, a gyógyulás útjai.) HVG-ORAC, Budapest, 2006 Vadál Ildikó: A közigazgatási jog kodifikációja. Stabil kormányzás, változó közigazgatás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, 2006 Számonkérés: Írásbeli beszámoló vagy a tárgyhoz kapcsolódó témakör írásbeli feldolgozása A kurzust szabadon felvehetik jogász és politológus doktoranduszok. Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló beszámoló Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint 18

19 Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (203) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (403) A kurzus címe: Összehasonlító önkormányzati jog A kurzusért felelős oktató: Dr. Hoffman István habil. egyetemi docens A kurzus célja: A kurzus az ELTE ÁJK Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája II. (III.) és IV. szemeszterében a közjogi érdeklődésű hallgatók számára szervezett összehasonlító közigazgatási szemléletű alternatív szeminárium, amely jelentős mértékben épít a hallgatók aktivitására is. A kurzus I. (tavaszi szemeszter) alkotmányjogi és közigazgatási szervezeti jogi részét követően a kurzus II. (őszi szemeszter) az önkormányzatok által ellátott feladatokat és ezek ellátásának módozatait tárgyalja. A két kurzus tematikusan egymásra épül ugyan, de külön-külön is felvehetők. Kötelező irodalom: Lőrincz Lajos (szerk.): Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Összehasonlító közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Unió Kiadó, Budapest 2008 (az egyes államok önkormányzati rendszerei tekintetében) Horváth M. Tamás: Helyi közszolgáltatások szervezése. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs 2002 Ajánlott irodalom: Hans-Georg Wehling (hrsg.): Kommunalpolitik in Europa. Verlag W. Kohlhammer, Stuttgart Berlin Köln 1994 A foglalkozásokon megjelölt szakirodalom. A tantárgy értékelése: ötfokozatú beszámoló a referátumok vagy/és a félév végén leadott dolgozat alapján. A kurzust szabadon felvehetik jogász és politológus doktoranduszok. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Tematika (tavaszi szemeszter): 1. Az önkormányzatok helye a fejlett államok közigazgatási rendszereiben. Az önkormányzatiság meghatározásának modelljei: a kontinentális és az angolszász modellek áttekintése Az alapképzésben megszerzett ismereteikre építve a helyi-területi önkormányzatisággal kapcsolatos fontosabb történelmi és jelenkori modellek áttekintése, az önkormányzatiság nemzetközi dokumentumokban és a különféle nemzeti alkotmányokban rögzített meghatározásai alapján, különös figyelemmel az angolszász rendszerek ultra vires elvének értelmezésére, valamint a kontinentális alkotmányok generális klauzulával történő szabályozására A helyi önkormányzati rendszerek általános felépítése I-IV. Az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás, valamint az önkormányzati igazgatás egyes szintjei közötti feladatmegosztás általános elvei - az angolszász és a skandináv államok önkormányzati rendszereiben, - a latin (francia) modellben, - német-osztrák önkormányzati rendszerekben, 19

20 - államszocializmus egységes államigazgatási modelljeiben, valamint a rendszerváltó kelet-, továbbá kelet-közép-európai országok szabályozásaiban. 5. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése I. Az önkormányzati testületek helye és szerepe 6. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése II. Az önkormányzatok egyszemélyi vezetőinek (polgármesterek) helye és szerepe 7. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése III. Az önkormányzatok igazgatási apparátusai; az igazgatási szervezet vezetése 8. Az önkormányzatok társulásos együttműködései 9. Az önkormányzatok gazdálkodása és vagyona Az önkormányzatok bevételeinek, kiadásainak, finanszírozásának, valamint vagyonjogi jogállását meghatározó szabályok alapján felvázolható modellek. 10. Az önkormányzatok tevékenysége feletti állami kontroll Az önkormányzatok feletti állami kontroll - ellenőrzés vagy felügyelet - alapmodelljei. [őszi szemeszter (folytatás): Önkormányzati közszolgáltatás-szervezés 1-2. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai I-II. Az egészségügyi és szociális közszolgáltatások nyújtása 3-4. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai III-IV. Az oktatási és a tágabb értelemben vett kulturális közszolgáltatások nyújtása 5-7. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai V-VII. Infrastrukturális közszolgáltatások 8. Az önkormányzatok és azok szerveinek közhatalmi igazgatási feladatai I. A helyi közhatalmi feladatok ellátása Az önkormányzatok és azok szerveinek közhatalmi igazgatási feladatai II. Az átruházott államigazgatási feladatok ellátása] Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (204) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (404) A kurzus címe: Globális pénzügyek európai közigazgatás A kurzusért felelős oktató: Dr. Forgács Imre habil. egyetemi docens A kurzust szabadon felvehetik jogász és politológus doktoranduszok, minimális létszám: 5 fő Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló beszámoló. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Az amerikai jelzáloghitel-piacról 2007-ben kiindult pénzügyi összeomlás amely a mindeddig rekordernek tartott as világgazdasági válságnál is súlyosabb következményekkel jár nemcsak a világgazdaságot döntötte romba alig néhány hónap alatt. Egyúttal gyakorlati cáfolatát adta annak a neoliberális tételnek is, miszerint a gazdasági bajok forrása mindig csak a túlzott mértékű állami beavatkozásban keresendő. Kiderült például, hogy az elmúlt évtizedek szélsőséges deregulációs kampányai többek között a nemzetközi bankrendszer és a pénzügyi piacok biztonságos működésének jogi alapjait is aláásták. A közigazgatás eszköztelensége ugyanis jelentős mértékben hozzájárult a példátlan méretű pénzügyi buborék képződéséhez, majd kipukkadásához, ami végülis a sok ezermilliárdos veszteségekben mutatkozott meg. Ma az Európai Unióban is egyre inkább az a stratégiai kérdés, hogy vajon képes lesz-e az Unió a pénzügyi globalizáció tartósnak mutatkozó válság-jelenségeire az integráció mélyítésével, a gazdasági föderalizmus és az európai 20

21 kormányzás erősítésével válaszolni. A kurzus a válság legfontosabb pénzügyi és közigazgatási összefüggéseivel, s a formálódó európai válaszokkal foglalkozik oly módon, hogy igyekszik hasznosítani az előadó gyakorlati kormányzati közigazgatási tapasztalatait is. Tézisek, illetve témakörök: 1. A neoliberális állam, és közigazgatás-felfogás eredményei és kudarcai; új és megújuló felfogások az állam szerepéről; A jó közigazgatás mint gazdasági versenyképességi tényező; 2. A globális pénzügyi/gazdasági válság intézményi és szabályozási tanulságai és hatása az európai közigazgatás megújítására; 3. Az Európai Unió föderális gazdasági kormányzati rendszerének (European Governance) esélye, első intézményei 4. A tagállamok nemzeti közigazgatása a formálódó pénzügyi-gazdasági rendszerben és az EU új pénzügyi intézményrendszerében; Kötelező irodalom: Forgács Imre: Európa elrablása 2.0 (Adalékok a pénzügyi válságok politikai gazdaságtanához) Gondolat Kiadó 2012 Forgács Imre: Globális Egyesült Államok (Utópia vagy utolsó esély) Gondolat Kiadó 2013 Szentes Tamás: Ki, mi és miért van válságban? (A leegyszerűsítő nézetek és szemléletmód kritikája) Napvilág Kiadó 2009 Számonkérés: ötfokozatú beszámoló Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (205) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (405) A kurzus címe: Fogyatékosság és jog A kurzusért felelős oktató: Dr. Hoffman István habil. egyetemi docens Előadók: dr. Könczei György egyetemi tanár ELTE Bárczi Géza Gyógypedagógiai Kar Foglalkozási és Rehabilitációs Kutatócsoport dr. Hoffman István habil. egyetemi docens Jakab Nóra Ph.D., A kurzust szabadon felvehetik jogász és politológus doktoranduszok. Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló beszámoló. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint A tantárgy célja: alapvető áttekintést nyújtson a fogyatékosság jogának elméleti beágyazottságáról, főbb értékeiről, tartalmairól, előadások, ill. magyar és angol nyelvű szövegek olvasását jelentő egyéni felkészülés és az azt követő szemináriumok útján. A kurzus célja, hogy a hallgatók fogalmat alkossanak arról, miként változott a 20. században és a 21. századra a jogtudomány szemlélete és fogalomalkotása a fogyatékossággal élő emberek kapcsán; a jelen helyzet megértése és értelmezése, és hogy kialakítsák saját fölfogásukat. Tematika: A fogyatékosság fogalmának változása; jogának kialakulása, tekintettel a történeti és az eszmetörténeti kontextusokra (Könczei). A jogtudomány helye a fogyatékosságtudományban a fogyatékosságtudomány hatása a jogtudományra (Könczei). Fogyatékosság és nemzetközi közjog, különös tekintettel az ENSZ keretében elfogadott általános emberi jogi egyezményekre, valamint a szakterület egyezményére, a Fogyatékos Személyek Jogairól szóló Egyezményre (CRPD), továbbá az Európa Tanács egyezményeire és ajánlásaira (Hoffman) Fogyatékosság a magyar közjogban: alkotmányjogi kérdések (a fogyatékos személyek alapjogai), a fogyatékos személyeket érintő közigazgatási jogi és szociális jogi szabályok (Hoffman) 21

22 A cselekvőképesség elméleti háttere és munkajogi kérdései, avagy a fogyatékossággal összefüggő polgári jogi és munkajogi kérdések (Jakab Nóra) Számonkérés, értékelés módja: aktív részvétel az órákon, kiadott feladatok teljesítése, és esettanulmány, és/vagy szemináriumi dolgozat megírása lehetőség szerint a későbbi publikáció szándékával Szakirodalom: angol, és/vagy nyelvű feldolgozandó olvasmányok a hallgatók nyelvi felkészültségének függvényében. 22

23 Kriminológia alternatív szeminárium 2. (201) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Pönológia. A büntetés és jutalmazás szociológiája, bűnözéskontroll A kurzusért felelős oktató: Dr. Gönczöl Katalin professor emeritus Hetente 2 óra Időpont: csütörtök , A/II. tanterem Létszámkeret: 5 jogász + 2 politológus PhD hallgató Oktatók: Gönczöl Katalin, Mezey Barna egyetemi tanár, Somlai Péter egyetemi tanár, Szmodis Jenő egyetemi adjunktus, Podoletz Léna egyetemi tanársegéd, Vig Dávid Phd. egyetemi tanársegéd, Fellegi Borbála Phd. meghívott előadó, Dr. Hatvani Erzsébet meghívott előadó, Dr. Kiss Bernadett Phd. meghívott előadó. Tantárgy célja: A büntetés és a jutalmazás, a fegyelmezés és az elismerés morális, szociológiai, szociálantropológiai kultúrájában megismertetni a büntető - és a kriminálpolitika történetét és gyakorlatát. Számonkérés: Írásbeli dolgozat, amelynek eredményét május 28-ig tesszük közzé. Tantárgyprogram: 1. Február 12. A fegyelmezés és a jutalmazás, az elismerés és a büntetés szociológiai és morális alapjai. Előadó: Gönczöl Katalin 2. Február 19. A jutalmazás és büntetés szociálantropológiai értékelékelése. Előadó: Szmodis Jenő 3. Február 26. Elismerés, fegyelmezés, büntetés a szocializációban. Előadó: Somlai Péter 4. Március 5. Kisközösségi büntetési, fegyelmezési formák.(romano kris) Előadó: Kiss Bernadett 5. Március 12. A települések, a városok formális és informális kontrolljának története. A helyi közrend és közbiztonság és a közösségi kontroll mai formái. Előadó: Podoletz Léna 6. Március 19. A börtön, mint kaméleon. A modern börtön létrejötte: a büntetési célok tündöklése és bukása. Előadó: Vig Dávid 7. Március 26. A munkabüntetések és a munkakultúra története. A rabmunka cél, vagy eszköz? (Gályarabság, száműzetés, dologház, javítóház) Előadó: Mezey Barna 8. Április 9. Inkluzív és exkluzív pönológia szemlélete. Előadó: Podoletz Léna 9. Április 16. A XX. és XXI. századi konfliktusfeloldó pönológia. A helyreállító igazságszolgáltatási szemlélet elmélete és gyakorlata. Előadó: Fellegi Borbála 10. Április 23. A büntetőjogi mediáció és a közösség kiengesztelésének gyakorlati tapasztalatai Magyarországon. Előadó: Hatvani Erzsébet 11. Április 30. A büntető populizmus Előadó: Gönczöl Katalin 12. Május 7. Írásbeli dolgozat Irodalom: Arthur Koestler (1999) Egy mítosz anatómiája. Az akasztásról. Osiris, Emile Durkheim (2000) a szociológia módszertani szabályai.(in. Szociológiai Irányzatok a XX. század elejéig. Szerk. Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter. Új Mandátum kiadó o. Michel Foucault (1990) Felügyelet és Büntetés. Gondolat. Fegyelmezés és büntetés, a büntetés morális alapja o. és o. Nils Christie (1991) A fájdalom korlátai. Európa Könyvkiadó. David Garland (1990) Punishment and Modern Society. Clarendon Press. Oxford. David Garland (2002) The Culture of Control, Oxford University Press, 1. fejezet: A History of the present 1-26.o. 23