KÖZLEMÉNYEK PONGRÁCZ TIBORNÉ DR.

Átírás

1 KÖZLEMÉNYEK SERDÜLŐKORÚ TERHESEK DEM OGRÁFIÁI JELLEMZŐI ÉS A c s a l á d i k ö r n y e z e t s z o c i a l i z á l ó h a t á s a PONGRÁCZ TIBORNÉ DR. M agyarországon ezer serdülő nő közül 30 esik teherbe 18. életévének b e töltése előtt, ebből 18 megszüli gyerm ekét és 12 m egszakíttatja terhességét. Ez a teherbeesési arán y nem zetközi viszonylatban igen m agasnak tekinthető, s h a zán kat a fejlett országok rangsorában a serdülőkorúak term ékenységét tekin tve csak R om ánia előzi meg, s a többi 26 ország m indegyikében alacsonyabb a 18 éven aluli nőkből szárm azó születések aránya. A m agyarországi m agas és nem csökkenő tendenciájú serdülőkori szülések és terhességm egszakítások okait, társadalm i-dem ográfiai h átterét k u ta tv a a KSH N épességtudom ányi K utató Intézetben az Országos Szülészeti Intézettel együttm űködésben kérdőíves m egkérdezésen alapuló felv ételt h ajto ttu n k végre. A k u ta tást S. M olnár E dittel a KSH N épességtudom ányi K utató Intézet tudom ányos tanácsadójáv al közösen végeztük. 1. A felvétel célja és m ódszere A fiatalkori terhességek főbb társadalm i, dem ográfiai összetevőit kutatva, v izsgálatunkat a terhesség kim enetele és az anya családi állap ota szerint h á rom m in tán végeztük, úgy m int: terhességüket m egszakíttató hajadonok, terhességüket kihordó, gyerm eket szült házas családi állapotú fia ta l korúak, terhességüket kihordó, gyerm eket szült, nem házas családi állapotú fiatalkorúak, m intáján. A m int az a korábbi kutatásokban m ár bizonyítást nyert a term ékenységi m agatartás szem pontjából a serdülőkor hazánkban a 18. életévvel zárul le, azért a kérdőíves vizsgálat felső k o rh atá rá t 18 éves korban határoztuk meg. Más szóval m in tán k b a azok a fiatal nők kerü ltek be, akik 18. életkoruk betöltése előtt gyerm eket szültek, vagy m űvi abortuszon estek keresztül. A vizsgálandó tém aköröket a terhességm egszakításon átesett hajadonok esetében a dem ográfiai ism érvek m ellett, a családi háttér, a neveltetés kö rü l m ényei és a szocializációs hatások, a p artn e rre és a szexuális kapcsolatra vonatkozó inform ációk, a fiatal lányok inform áltsága a szexuális életről és a fogam zásgátlásról, védekezési gyakorlat, a terhességm egszakítás m elletti döntés szem pontjai, a szülői vélem ény és m agatartás értékelése jelentik. A terhességüket kihordó, tizenéves korban anyává lett nők helyzete mind egyéni, m ind társadalm i szem pontból még kedvezőtlenebb. A fiatalkorú anyák többsége nem rendelkezik megfelelő ism eretekkel, iskolai végzettséggel, s így nem csak gyerm eke megfelelő gondozására nem képes, de gyakran saját iskolai tanulm ányai is félbeszakadnak, s a társadalom ba való beilleszkedés tek in tetében 6 m aga is, gyerm eke is kisebb eséllyel indul. K ilátásai a kapcsolatterem

2 274 KÖZLEMÉNYEK tésre, a megfelelő családi élet kialakítására is csökkennek. H elyzetét tovább rontja, hogy az esetek nagy részében megfelelő tám ogató családi h áttérrel sem rendelkezik, sőt a társadalom, a környezet toleran ciáját is nélkülözi. A differenciáltabb társadalm i következm ények m iatt a szüléssel végződő terhességek társadalm i-dem ográfiai hátterének és egészségügyi vonatkozásainak feltárása részletesebb, több szem pontú vizsgálatot igényel, m int a terhességm egszakításon átesett hajadonok vizsgálati tem atikája. T ekintettel azonban arra, hogy a fiatalkorú anyáknál viszonylagosan magas, m integy egyharm ados a házasságon kívüli szülések aránya, célszerűnek ta rto ttu k m egkülönböztetni és külön k érdőívvel vizsgálni a szüléskor m ár házas, illetve a nem házas, hajadon családi állapotú anyák csoportját. A házas fiatalkorú anyáknál meg kell azonban jegyezni, hogy e csoport közel három negyede is hajad o nk én t esett teherbe és a házasságkötésre gyakran csak a terhesség bekövetkezte m ia tt k erü lt sor. Mégis a fiatal nők szám ára a házasság társadalm i biztonságot, legalizálást jelent, szemben a nem h á zasokkal, akiknél előfordul, hogy az ap át n em is ism erik, vagy a gyerm ek ap jáv al való kapcsolat m ár m egszűnt és helyzetük a gyerm ekszülés u tán m indenképpen jóval kilátástalanabb, a társadalom m agatartása is elítélőbb. M indkét csoportban vizsgáltuk az alapvető dem ográfiai ism érvek m ellett a serdülő anya családi helyzetét, a neveltetés körülm ényeit és a szocializációs hatásokat, az életkörülm ények egyes jellem zőit (lakás, jövedelem), a gyermek ap jára vonatkozó adatokat, az apával való kapcsolat id ő tartam át és körülm é nyeit. Nem házasok esetében inform álódtunk az apával való kapcsolat további perspektívájáról, a gyerm ek elhelyezésével, eltartásáv al kapcsolatos problém ákról. M indkét csoportnál m egnéztük a fogam zásgátlási ism eretek szintjét, a védekezési gyakorlatot, a szülés m elletti döntés indokait és a gyerm ekvállalás családi fogadtatását, az érin tett szülők vélem ényét. K utatási tem atikánk részét képezte a tizenéves anya további családi, tanulási, illetve m unkavégzési terveinek feltárása is. Végül, de nem utolsó sorban feljegyeztük a terhesség és a szülés körülm ényeit, lefolyását és esetleges szövődményeit, az újszülött néhány legfontosabb egészségügyi és dem ográfiai param étereit. A felvételre 1983 első félévében k erü lt sor. Ezen időszak alatt az ország összes szülészeti és nőgyógyászati intézm ényében, kórházi osztályán szülés vagy terhességm egszakítás céljából felvett fiatalkorú nővel az intézm ény orvosa vagy vezető védőnője elbeszélgetett és ennek alap ján egy általu nk összeállított kérdőívet töltött ki. A felvétel lezárásakor a feldolgozható és értékelhető kérdőívek szám a a terhességm egszakításon átesett hajadonok esetében 1135, a házas családi állapotú anyáknál 1393, a nem házas családi állapotú anyáknál 950 volt. M iután terjedelm i okok m iatt nincs lehetőség a kutatási eredm ények á t fogó, teljeskörű ism ertetésére, ezért két olyan tém akört szeretnék kiem elni, am ely rávilágít arra, hogy milyen társadalm i rétegből, milyen családi környezetből szárm aznak ezek a fiatal lányok és a terhesség m egszakíttatása vagy k i hordása, a gyerm ekszülés m elletti döntéseik m ilyen összefüggést m u tatn ak néhány alapvető dem ográfiai jellem zővel, ism érvvel. 2. A fiatalkorú terhesek főbb társadalm i-dem ográfiai jellem zői A serdülőkorú terhesek néhány fontosabb dem ográfiai param éterének bem utatása előtt ki kell térni kutatásunknak egy lényeges m egállapítására, am ely m ódosította a m inta tagolódására vonatkozó eredeti hipotézisünket, s ezért ezt az új szem pontot m ár a dem ográfiai jellem zők ism ertetésénél figyelem be kell venni. A vizsgálat m egindításakor abból a feltételezésből indultunk ki, hogy a 18. életkoruk előtt teherbe esett nők csoportja családi állapotuk és a terhesség kim enetele alapján három alm intára tagolható: a terhességüket megszakíttató hajadonok, a házas családi állapotban gyerm eket szült anyák és a nem házas családi állapotú fiatalkorú anyák csoportjára. Előzetes elképzelésünk értelm ében az utóbbi csoporttal azokat a fiatal lányokat gondoltuk elérni, akik igen korai életkorban kerü ltek bizonytalan, m egalapozatlan szexuális kapcsolatokba és v áltak gyerm eküket egyedül nevelő anyákká, közhaszná

3 KÖZLEMÉNYEK 275 latú kifejezéssel élve m egesett lányokká. A k u tatás során azonban kitűnt, hogy ez az állítás a m egkérdezett hajadon anyák csak viszonylag kis ará n y á ról, m integy 30% -áról m ondható el egyértelm űen. A többség ugyanis a m egkérdezettek fiatal korához viszonyítva relatíve hosszú ideje élettársi kapcsolatban él, am ely kapcsolatot a szűkebb környezet, a család is jóváhagyólag tudom ásul vesz, sőt sok esetben egyenértékűnek tekinti a házassággal, így érthető módon az élettársi kapcsolatból gyerm eket vállaló fiatal nők helyzete és m ag atartása sok szem pontból eltér a ténylegesen lányanyáknak nevezhető serdülők helyzetétől és m agatartásától. Ez a felism erés tette szükségessé, hogy a házasságon kívül szült fiatalk orú anyák alm in tá já t k ét további csop o rtra úm. az élettársi kapcsolatból, illetve az élettársi kapcsolaton kívül szültek csoportjára bontva vizsgáljuk. A m inta követelm ényeinek m egfelelően a vizsgálatba csak a 18. életévük et be nem töltött terhesek kerültek be. Alsó k o rh atá rt nem határoztunk meg, de házas családi állapotú anyák esetében a házasságkötés jogi szabályozásának m egfelelően a 14. életkornál m űködött egy alsó korhatár, hiszen az ennél fiatalabbak 1983-ban még gyám hatósági engedély esetén sem köthettek házasságot. A m inta egészére, valam int az a lm in tá k ra vonatkozó korm egoszlásokat az alábbi grafikon ábrázolja. I. A z alm inták kor stru ktu r újának összehasonlító elemzése Сравнительный анализ возрастной структуры подвыборок Com parative analysis of the age-structure of the sub-sam ples

4 276 KÖZLEMÉNYEK A nnak ellenére, hogy a vizsgált k orin terv allu m viszonylag igen rövid, h i szen elm életileg m indössze öt, gyakorlatilag négy (m iután a 14 éveseknél az előfordulási gyakoriságok csaknem elhanyagolhatók) korévet ölel fel az alm in ták k o rstru k tú rá ja szám ottevő eltéréseket m utat. L egfiatalabb a házasságon kívül, de élettársi kapcsolatból gyerm eket szült serdülők korstruktúrája. K iugróan m agas körükben a 15 éves korban gyerm eket szült nők aránya. A szülési gyakoriságok azonban az életkor em elkedésével párhuzam osan nem változnak jelentősen, a 17 évesekre általánosan jellem ző csúcs e csoportnál csak igen halványan jelentkezik. A házas fiatalk o rú ak szüléseinek alak u lását bem utató görbe igen hasonlatos az általános term ékenységi görbéhez. A 14 és a 15 éves házas anyáktól szárm azó születések gyakorisága viszonylag alacsony jóval alacsonyabb m int a nem házas anyák esetében m ajd ezt követően a görbe m eredeken em elkedni kezd, és íve a kortengelyen az alacsonyabb életkorok irán y ába eltolva párhuzam os az általános term ékenységi görbével. A születési arányszámok kor szerinti m egoszlása alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a házas családi állapotú serdülő anyák gyerm ekszülési m agatartása fiatalabb k o rstru k tú ráv al ugyan, de igen hasonló a női népesség egészének term ékenységi m agatartásához. A terhességm egszakításon átesett fiatalk o rú ak és az élettársi kapcsolaton kívül gyerm eket szült hajadonok szülési gyakorisága csaknem azonos korm egoszlást m utat. Ügy tűnik, tehát, hogy a teherbeesés m indkét csoportnál azonos családi állapotban és közel azonos életkorban következik be, de míg az egyik csoport kedvezőbb társadalm i helyzete, m agasabb iskolai végzettsége következtében, időben észrevéve a terhességet és felm érve a gyerm ekvállalás következm ényeit a m egszakítás m ellett dönt, a m ásik csoportot többoldalúan hátrányos helyzete és a terhesség késői felism erése a gyerm ekszülés irányába m otiválja. A serdülőkori szülések p ro blém áját a közvélem ény igen gyakran a cigány kérdéssel azonosítja. A társadalom ban úgy tűnik az a felfogás él, hogy tizenéves kori terhesség elsősorban vagy kizárólag a cigány szárm azású fiatalok körében fordul elő, s ezáltal a problém a egyrészt leszűkül a társadalom egy viszonylag kis létszám ú csoportjára, m ásrészt a cigányság sajátos hagyom ányai és népesedési m ag atartása felveti, hogy egyáltalában érdem es-e b á r m it tenni a serdülőkori terhességek csökkentése érdekében, eredm ényes lehet-e bárm ilyen erőfeszítés. V álaszt keresve a felvetett kérdésre kutatásunk során vizsgáltuk a fiatalk o rú terhesek etnikai hovatartozását is. M egállapítására a szociológiai vizsgálatokban szokásos m ódszert alkalm aztuk, am ely szerin t az a szem ély m inősül cigánynak, ak it környezete, életm ódja, m agatartása m egjelenése alapján cigánynak tart. A környezetet vizsgálatunk esetében a felvételt végző orvosok, védőnők jelentették, vagyis ők sorolták a m egkérdezetteket cigány, nem -cigány kategóriákba. A kategorizálás elég m egbízhatónak tűnt. A kérdésekre ad o tt válaszok, a családi környezet m utatói, a szülők vélem énye és m agatartása egyértelm űen alátám aszto tták a felvételt végző szem é lyek besorolását. Az etnikai hovatartozás elbírálását m egkönnyítette, hogy az orvosok és védőnők gyakorta a serdülőt látogató családtagokkal is találkoztak, s ez újabb tám pontot jelen tett annak eldöntéséhez, hogy a m egkérdezett cigány szárm azásúnak tekinthető-e vagy sem. A fiatalkorú terhesek etnikai összetétele az alábbi m egoszlást m utatta.

5 KÖZLEMÉNYEK 277 II. Terhességm egszakításon átesett hajadonok és gyerm eket szült fiatalkorú anyák etnikai összetétele Этнический состав имевших прерывание беременности незамужних женщин и родивших ребенка малолетних матерей Ethnic com position of single fem ales having undergone an interruption of pregnancy and of adolescent m others having given birth to a child K utatási eredm ényeink egyértelm űen bizonyítják, hogy a serdülőkori terhességek és szülések problém aköre nem redukálható egyszerűen cigány kérdéssé. K itűnik azonban az is, hogy az etnikai hovatartozás igen jó differenciáló tényezőnek bizonyul, m iután az egyes alm intákban a cigány szárm azásúak arán y a jelentős eltéréseket m utat. A terhességm egszakításon átesett h ajadonok között a cigány szárm azásúak arán y a igen alacsony (10%), vagyis a cigány serdülőkre az a m agatartás jellemző, hogy teherbeesés esetén nem megszakíttatják, hanem k ih o rd ják terhességüket. A gyerm ekszülés azonban viszonylag ritk á n következik be törvényes házassági keretek között (16%), h a nem az esetek túlnyom ó részében a sajátos cigány életform ának és n orm aren d szernek m egfelelően élettársi kapcsolatban v állaln ak gyerm eket (67%). A h a jadon, de a gyerm ek apjával élettársi kapcsolatban együttélő fiatalkorú anyák között túlnyom ó többségben cigány szárm azású serdülő lányokat találtunk, akik ezt az együttélési form át hagyom ányaik alapján azonos értékűnek tekintik a házassággal, s így helyzetüket rendezettnek ta rtv a nem érzik m aguk a t egyedülálló anyának. Végül a sem házasságban, sem élettársi kapcsolatban nem élő anyák között többségben ism ét nem cigány szárm azásúakat ta lálunk, hanem olyan m egesett lányokat, akiknél a véletlenül bekövetkezett és későn felism ert terhesség ténylegesen egyéni és családi trag éd iát okoz. A serdülőkori gyerm ekvállalás a fiatal anya életú tját több vonatkozásban is negatívan befolyásolja. Az egyik ilyen negatív hatás lehet az iskolai tanulm ányoknak a gyerm ekszülés m iatti m egszakadása. Nem közömbös azonban, hogy az iskolai tanulm ányok ha egyáltalában félbeszakadnak m i lyen képzettségi szinten, hányadik osztályban m arad n ak abba. A felvetődött kérdések te h át úgy foglalhatók össze, hogy m ilyen iskolai végzettség jellemző általáb an a fiatalko rú terhesekre, k im utath ató k-e szám ottevő eltérések

6 278 KÖZLEMÉNYEK a terhesség kim enetele és a serdülő családi állapota szerint, gyakori-e, hogy fiatal anya félbeszakítja tanulm ányait és ha igen, ez a tény összefüggésbe hozható-e a bekövetkezett terhességgel, gyerm ekszüléssel. III. Fiatalkorú terhesek iskolai végzettsége a lm inták szerint Уровень школьного образования малолетних беременных женщин по подвыборкам Educational level of adolescent pregnant fem ales by sub-sam ples A fiatalkorú iskolai végzettsége szem pontjából a terhesség kim enetele erőteljes differenciáló tényezőnek bizonyul. Az eltérés m indenekelőtt az á lta lános iskola befejezése u tá n tovább tanulók arán y ában m utatkozik. Míg te r hesség m egszakítása m ellett döntő serdülők többsége (57%) a 8 általános után tovább fo ly tatja tanulm ányait, m égpedig elsősorban a középfokú oktatás m a gasabb presztízsű iskolatípusaiban, gim názium ban és szakközépiskolában, ad dig a terhességüket kihordó fiatal anyák között a továbbtanulók aránya jóval alacsonyabb (legm agasabb a házas anyák között 35% -kal és legalacsonyabb az élettársi kapcsolatban élő anyák esetében 7% -kal) és a továbbtanulás is elsősorban a szakm unkásképző felé irányul. A gyerm eket szült serdülő anyák iskolai végzettségének m ódusát eltérő értékekkel bár, de m indhárom alm inta esetében az általános iskola 8 osztálya jelenti. A 8 általánosnál kevesebb osztályt végzettek arányában azonban m ár jelentős eltérések m utatkoznak. Míg a házas családi állapotú fiatalkorú anyák m indössze 11% -ának volt 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettsége és nem találtu n k közöttük olyan szem élyeket, akik egyáltalában nem jártak volna iskolába, illetve csak 1 2 osztályt végeztek volna, a házasságon kívül, de élettársi kapcsolatból gyerm eket szült serdülők többsége (57%) nem fejezte be tanulm ányait az általános iskolában. Közülük 24 fő (4%) soha nem já rt iskolába, egyötödük pedig csak az alsó tagozatot végezte el. Az élettársi kapcsolatban élő fiatal an y ák igen alacsony iskolai végzettsége részben a cigány szárm azásúak m agas arányára, részben az igen fiatal, az átlagosnál fia ta labb k o rstru k tú rá ju k ra vezethető vissza. Azok a hajadon anyák, akik gyerm ekük születésekor nem éltek élettársi kapcsolatban m integy köztes helyet foglalnak el a rendezettebb viszonyokat

7 KÖZLEMÉNYEK 279 m utató házas fiatalkorúak és a perifériális helyzetben lévő élettárssal együttélők között. E lányanyák m integy egynegyede szárm azik cigány környezetből és részben evvel a ténnyel m agyarázható, hogy b ár kisebb gyakorisággal, de itt is szám ottevő (31%) a 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya és néhány esetben előfordul, hogy a serdülő hajadon anya egy osztályt sem végzett. E csoport heterogén összetételére utal, hogy a félan alfabéta cigánylányok m ellett itt ta lálju k azokat a jobb társadalm i környezetből szárm azó m egesett lányokat is, akik az általános iskola befejezése után középfokon is m egkezdték tan ulm án yaikat (23%). T ek intettel arra, hogy az iskolai végzettség a fiatalkorú terhes egész m a gatartását, a partnerkapcsolat kialakítását, a védekezési gyakorlatot, a művi abortusz vagy a szülés m elletti döntés szem pontjait dom inánsan befolyásoló ism érvnek bizonyult, szükségesnek látszik az iskolai végzettség összehasonlító elem zésével kicsit részletesebben foglalkozni. V izsgáljuk meg, hogy hogyan viszonyul a m intánkban szereplő serdülők iskolai végzettsége a korosztályuk egészére jellem ző végzettségi szinthez. Az elvégzett osztályok átlagos szám ának m utatói jól bizonyítják, hogy a teherbe esett, de terhességüket m egszakíttató serdülők iskolai végzettsége nem tér el a korosztály egészére jellemző végzettségi színvonaltól. A legnagyobb különbség a házasságon kívül szült anyáknál m utatkozik, akiknél a lem aradás m inden korév esetében 2 osztály körül ingadozik. A két szélső pólus között helyezkedik el a házas családi állapotú anyák csoportja, akik ugyan kevesebb osztályt végeztek átlagosan, m int a terhességüket m egszakíttató h a jadonok, de lem aradásuk kisebb m int a házasságon kívül szült anyáké. Az eltérő osztályszám átlagok részben az általános iskolát befejezettek, illetve a középfokon továbbtanulók eltérő arányából, részben a tanulm ányaikat a 8 általános előtt félbeszakítok eltérően előforduló gyakoriságából következik. Kérdés, hogy a fiatalkorú anyáknál m ilyen összefüggés m utatható ki az iskolai tanulm ányok m egszakadása és a terhesség bekövetkezése között. Más szóval azért szakították-e meg tanulm ányaikat, m ert teherbe estek, és a terhesség kihordása m ellett döntöttek (vagy kényszerültek dönteni), vagy a két esem ény részben vagy egészben független egymástól. A tém a nem zetközi szakirodaim ában ugyanis a fiatalkori gyerm ekvállalás egész életre kiható, legnegatívabb következm ényének a serdülő anya iskolai tanulm á-

8 280 K Ö Z L E M É N Y E K nyainak félbem aradását tekintik. Kérdés, hogy m ilyen m értékben igaz ez a m agyar tizenéves anyák esetében? V izsgálati eredm ényeink alap ján úgy tű nik, hogy hazánkban a serdülő anyák csak egy kisebb hányadánál m utatható ki egyértelm ű okozati összefüggés a terhesség bekövetkezése, a szülés és az iskolából történő kim aradás között. A házas fiatalkorú anyák m integy 1/3-ánál volt objektív adatokkal m egállapítható a tanulm ányok félbeszakadása, de az iskolából kim aradók alig több m in t fele indokolta ezt a tényt a te r hesség bekövetkezésével. K im utatható teh át a házas fiatalkorú anyák egy olyan csoportja, am ely a terhességtől függetlenül, még a teherbeesés előtt abbahagyta az iskolát, és következtetéseink szerint döntésük elsősorban m u n kavállalási kényszerre, illetve férjhezm eneteli szándékra volt visszavezethető. A házasságon kívül szült anyák csoportjában az iskolából történő k im a radás igen gyakori jelenség, s a többségre (59%) jellemző. Nagy részük m int láttu k m ár a 8 általánost sem végzi el. A tanulm ányok m egszakítását ugyanakkor az esetek jelentős részében nem úgy élik meg, hogy ez a teherb e esés, a gyerm ekszülés m iatt történt, m indössze 21% tulajdonítja ennek az iskola félbeszakítását. A jövőre vonatkozó tanulási tervekből kitűnik, hogy a többség kielégítőnek ta rtja jelenlegi iskolai végzettségét, term észetesnek, ha nem já rja végig az általános iskolát, és örül, hogy végre m egszabadulhatott az iskolai kötelezettségek alól. További szempont, hogy összeköltözött partnerével, s a háztartás vezetése m ellett nem ju to tt ideje a tanulásra. Az okok sokrétűek, de az iskolai tanulm ányok félbeszakításának fő m otívum a esetünkben az igénytelenség, az a szemlélet, am ely a tanulást szükségtelen, felesleges kötelezettségnek tekinti. A tizenéves korban gyerm eket vállaló nők között teh át gyakorinak m ondható jelenség, hogy tanulm ányaik viszonylag fiatal korban félbeszakadnak. K érdés azonban, hogy m i történik ezután, illetve m i történik azokkal a fiatalokkal, akik a 8 osztály k ijárása után nem tanulnak tovább. T apasztalataink szerint a legbizonytalanabb státusú réteget azok a fiatal nők jelentik, akik az iskola befejezése vagy abbahagyása u tán a m unkavállalás helyett az o tthonm aradást, az eltarto tt háztartásbeli stá tu st vállalják. T anuló D o lg o z ó Egyéb eltartott, háztartásbeli IV. Serdülőkorú terhesek gazdasági aktivitása a lm inták szerint Экономическая активность беременных женщин в отроческом возрасте по подвыборкам Economic activity of pregnant adolescents by sub-sam ples

9 KÖZLEMÉNYEK 281 É rthető módon a m űvi abortuszon átesett fiatalok többsége tanuló, hiszen éppen a tanulm ányok folytatásának, befejezésének szándéka m otiválja őket a terhesség m egszakíttatására. Figyelm et érdem el azonban az az a rá nyában nem túl jelentős, de m agatartásáb an igen jellegzetes csoport, am e lyet az egyéb eltarto tt kategóriával jelöltünk. Az ide tartozó fiatal lányok általáb an hátrányos családi környezetből szárm aznak és eddigi életvitelükkel tovább fokozzák indulási hátrán y u k at. K orösszetételük igen fiatal, ta n u l m ányaikat még az általános iskolában m egszakítják, partnerkapcsolataikra a bizonytalanság, m eggondolatlanság jellemző. Esetükben igen gyakori, hogy alkalm i kapcsolatokat létesítenek, p artn erü k n ek sem életkorát, sem foglalkozását nem ism erik, vagy azt sem tudják, kitől estek teherbe. Következésképp a kapcsolatok igen rövid ideig tartanak, gyakran m ár a terhességm egszakítás időpontjára m egszakadnak. A lapjában véve hasonló aszociális m agatartás jellem ző a házasságon és élettársi kapcsolaton kívül szült hajadon anyák nem dolgozó csoportjára is, azzal a különbséggel, hogy az ide tartozó fiatalok összetétele és így m agatartása is heterogénabb. Az előbb em lített életform a elsősorban azokra a hajadon anyákra jellemző, akiknél ez az eltarto tt státus viszonylag hosszabb ideje ta rt és nem a teherbeesésre vezethető vissza. Azoknál ugyanis, akik tanulm ányaikat a terhesség és szülés m iatt kényszerültek félbeszakítani érthető és indokolható, hogy a terhesség utolsó hónapjaiban otthon m aradnak és nem m entek dolgozni. Ezekre a hátrányos családi környezet és a bizonytalan partnerkapcsolatok nem általánosíthatók. Az előbbiektől eltérően, pozitívabban m inősíthető az eltarto tt státus a házasságban, illetve az élettársi kapcsolatban élő fiatal anyák esetében. Az eltartottság esetükben nem bizonytalanságot takar, hanem inkább azt a felfogást tükrözi, hogy egy feleség szám ára legfontosabb a család, a házta rtás és nem szükséges m u n k át vállalnia. Ez a vélem ény elsősorban az alacsonyabb iskolázottságú rétegekre jellem ző és részben ezzel is m agyarázható az élettársi kapcsolatban élő anyák között a háztartásbeliek igen magas aránya. M ásrészt arra vezethető vissza, hogy a p artn errel együttélő nem házas anyák túlnyom ó többsége cigány szárm azású és a cigány népesség körében a nők m unkavállalása hagyom ányosan alacsony. A fiatalkorú terhesek társadalm i-dem ográfiai jellem zői közül végül még egy ism érvvel, a településtípus szerinti megoszlással kívánok röviden foglalkozni. összehasonlítva a vizsgálati m in táink és a teljeskörű női népesség azonos korcsoportjának településtípusok szerinti alak u lását az alábbi megoszlásokat nyerjük.

10 282 KÖZLEMÉNYEK V. A fiatalkorú terhesek és az azonos korú teljes női népesség megoszlása településtípus szerint Распределение малолетних беременных женщин и всего женского населения такого-же возраста по типам поселений D istribution of adolescent pregnant fem ales and of the total fem ale population of the sam e age by types of settlem ents A terhességm egszakításon átesett hajadonok állandó lakóhelyének településtípusok szerinti m egoszlása csaknem teljesen azonos az országos éves korcsoport megoszlásával. Ez az azonosság ism ételten alátám asztja korábbi m egállapításainkat, nevezetesen azt a tényt, hogy a teherbe esett, de terhességét m egszakíttató serdülők társadalm i-dem ográfiai jellem zői alap vetően különböznek a m egszakítás helyett a szülés m ellett döntő fiatalkorúak társadalm i-dem ográfiai jellem zőitől, de nem térnek el lényegesen a korosztály egészére érvényes m utatóktól. A gyerm eket szült fiatalkorú anyák esetében szám ottevően m agasabb a községi, és jelentősen alacsonyabb a városi, különösen pedig a budapesti lakosok aránya. A házas fiatalkorú anyák alm intájánál a községi lakosok m agas arány a a vidéki népesség körében hagyom ányos, fiatalon kötött h á zasságokra és a korai gyerm ekvállalásra vezethető vissza. Az élettársi k ap csolatban élő nem házas anyák esetében a m agyarázat a cigány népesség területi eloszlásában, nagyobb arányú községi koncentrálódásában keresendő. Az egyedülálló, nem házas anyák csoportjában ugyancsak magas a falusi lakosok előfordulási gyakorisága. M iután ez a csoport a legheterogénabb öszszetételű, ezért a valószínűsíthető okok is összetettebbek. Szerepet játszik az a tény, hogy az egyedülálló anyák között is viszonylag m agas a cigány szárm azásúak aránya, továbbá a tudatlanság, a fogam zásgátlással kapcsolatos ism erethiány, a felvilágosító, tanácsadó források hiánya, am ely a terhesség késői észlelését és így kényszerű gyerm ekvállalást eredm ényezett. Összességében m egállapítható, hogy a községekben élő serdülők m agata rtásá ra inkább az a jellemző, hogy a terhesség bekövetkezése esetén szándékosan vagy kényszerűségből nem az abortusz, hanem a szülés m ellett döntenek.

11 KÖZLEMÉNYEK Családi háttér, a nevelkedés körülm ényei, szocializációs hatások A serdülőkorú terhesek egész vizsgálati m in tájára, vagyis a terhességüket m egszakíttató hajadonokra éppúgy, m int a házas és nem házas anyák csoportjára egyaránt, viszonylag rendezett nevelkedési körülm ények jellem zőek. A túlnyom ó többség egész életében családban élt, a nevelőotthonban, nevelőszülőknél gondozottak aránya 6 9% körül mozog. A házasságon kívül szült anyák esetében a nem családban nevelkedettek aránya néhány százalékponttal m agasabb ugyan, de az eltérés olyan m inim ális, hogy ennek alapján nem állítható, hogy a családi otthon hiánya, az intézeti nevelkedés közvetlen előidézője lenne a m eggondolatlan házasságon kívüli kapcsolatoknak és gyerm ekvállalásnak. H asonlóan egységes képet k ap tu n k akkor is, am ikor a családban nevelkedett fiatalok családi viszonyait, szüleivel való kapcsolatát vizsgáltuk. A kérdezettek többsége teljes családban élt, szülei a felvétel időpontjában h á zasokként együtt éltek. A fiatalk orú terhesek több m in t egyharm ada nevelkedett csonka, egyszülős családban, nagyobbrészt a szülők válása, kisebb részt valam ely szülő elhalálozása következtében. B ár összehasonlító adatokkal nem rendelkezünk a rra vonatkozólag, hogy az érin tett korosztály egészében m i lyen nagyságrendű az árva, vagy félárva fiatal lányok aránya, de tekintetbe véve kérdezettjeink szüleinek viszonylag fiatal korösszetételét, a házas fiatalkorú anyák esetében m egállapított 12%-os és a házasságon kívül szült anyák csoportjában m egállapított 15%-os árv a vagy félárva arány m indenképpen m agasnak tűnik. A terhességm egszakításon átesett hajadonok esetében az egyik vagy m indkét édesszülőjét elvesztett serdülők aránya jóval alacsonyabb, mindössze 5% volt. Összegezve teh át azt m ondhatjuk, hogy az elvált szülők aránya m indegyik alm intánkban gyakorlatilag azonos, de eltérő az egyes csoportokban az elhalálozott szülő (k) aránya. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy míg a szülők válása nem hat negatívan a serdülő partnerkapcsolatainak kialakítására, szexuális m agatartására, a szülő, különösképpen az édesanya elvesztése hozzájárul az igen fiatalon m egkezdett szexuális élethez, a bizonytalan, sodródó párkapcsolatokhoz, vagy éppen élettársi kapcsolatokba, vagy házasságba való m enekülésre készteti a tizenéves lányt. A nevelkedési körülm ények befolyásoló h atásá t vizsgálva m egállapítható, hogy ezek az átlagos, vagy rendezett körülm ények nem m agyarázzák, hogy m iért következett be tizenéves korban a teherbeesés, s nem m agyarázzák azt sem, hogy a terhesség m iért végződött az egyik csoportnál abortuszszal, a m ásik csoportnál házasságkötés u tán i szüléssel, a harm ad ikn ál h á zasságon kívüli szüléssel. Egyedül az édesanya halála bizonyult differenciáló tényezőnek, am ennyiben bekövetkezése esetén nagyobb a valószínűsége, hogy a serdülő inkább a szülés, m intsem a m egszakítás m ellett dönt. A serdülők családi hátterének, társadalm i hovatartozásának megismerését, feltárásá t szolgálja a szülők iskolai végzettségi és foglalkozási ad atainak vizsgálata. M ielőtt azonban e dem ográfiai m utatók összehasonlító elem zésére kitérnék, utalni szeretnék a szülőkkel kapcsolatos kérdések vizsgálata során n y ert igen elgondolkodtató tapasztalatainkra. G yakran előfordult ugyanis, hogy a kérdezett fiatal nő nem tu d ta m egm ondani édesanyja vagy édesapja életkorát, iskolai végzettségét, foglalkozását. A felvétel egészét tekintve ugyanakkor a nem tu d ja válaszok aránya nem volt számottevő, illetve csak bizonyos kérdések körül sűrűsödött, m int például: a partnerral, a gyermek apjával kapcsolatos inform ációk, jövőre vonatkozó tervek stb. E zért igen szom orú képet m u tat a fiatalkorú terhesek családi kapcsolatairól, a szülőkhöz fűződő viszonyából az a tény, hogy nem tudja m egm ondani, hány évesek és mivel foglalkoznak szülei. A szülőkkel kapcsolatos inform ációhiány nemcsak a sekélyes családi kapcsolatokra vezethető vissza, hanem a kérdezett serdülő kulturális színvonalára, iskolai végzettségére is. Ezzel m agyarázható, hogy a szülők alapvető adatait nem ism erők aránya alm intánként különböző. Míg a házasságon kívül szült serdülők 20%-a nem tudta m egm ondani édesanyja életkorát, addig a m agasabb végzettségi színvonalon álló házas fiatalkorú anyák esetében ezek aránya lecsökkent 8% -ra. A szülőkkel kapcsolatos többi ism érv esetében is hasonló eltérések tapasztalhatók az egyes alm inták között.

12 284 KÖZLEMÉNYEK Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az apák adatait nem ism erők aránya m inden esetben m agasabb, m in t azoké, akik az édesanyjukra vonatkozó ad a tokat nem ism erik. V isszatérve a szülők iskolai végzettségére, nézzük meg, hogy milyen eltérések m utatható k ki az egyes alm intához tartozó m egkérdezettek szüleinek végzettségi színvonala között, illetve m ilyen összefüggés tapasztalható a fiatalkorú terhes és szüleinek iskolai végzettsége között. VI. A fiatalkorú terhesek édesanyjának iskolai végzettsége a lm in tá k szerint Уровень школьного образования матерей малолетних беременных женщин по подвыборкам Educational level of the m others of pregnant adolescents by sub-sam ples A z ábra a terhességm egszakításon átesett lányok, illetve a különböző családi állapotban gyerm eket szült serdülők édesanyjának legm agasabb iskolai végzettségét m u ta tja be. Az ábrából kitűnik, hogy azok az eltérések, am elyek az egyes alm inták között a m egkérdezett serdülők iskolai végzettségében m utatkoztak, édesanyjuk végzettségi színvonalában is m egtalálhatók. A legkedvezőbb helyzetben itt is a terhességüket m egszakíttató serdülők édesanyja van, közöttük a legalacsonyabb az iskolába nem jártak, illetve a 8 általánost be nem fejezettek aránya, de az általános iskola után tovább tanulók 30%-os aránya országos viszonylatban figyelem be véve az anyák fiatal k o rstru k tú rá já t az átlagosnál alacsonyabbnak m ondható. Az iskolai végzettség m ásik pólusán az élettársi kapcsolatban élő serdülők édesanyjának csoportja helyezkedik el. A többségében cigány szárm azású anyák 34%-a nem já rt egyáltalán iskolába, s ez az érték az országos aránynak m integy százszorosa. További 39% nem végezte el az általános iskolát, s a középfokon tovább tan u ltak aránya m indössze 3%. A m ásik k ét alm intáb a tartozó édesanyák e két szélső pólus között helyezkednek el oly módon, hogy a házasságban szült fiatalkorúak an y ján ak iskolai végzettsége kism értékben m agasabb, am i elsősorban a rra vezethető vissza, hogy körükben alacsonyabb az iskolába nem já rta k aránya (6%), m int azon édesanyák csoportjában (13%), akiknek lánya hajadonként, élettársi kapcsolaton kívül szült gyerm eket.

13 KÖZLEMÉNYEK 285 Bevonva az elem zésbe az apa iskolai végzettségének m u tató it is, m egállapítható, hogy m indegyik csoport esetében igaz, hogy a szülők iskolai végzettsége alatta m arad a kérdezett serdülő iskolai végzettségének. M egállapítható továbbá az az összefüggés, hogy a szülők legalább az általuk elért, vagy a sajátjukénál egy fokkal m agasabb végzettség felé irányítják gyerm eküket. Vagyis, lia a szülők még egyáltalában nem já rtak iskolába, lányuk m ár elkezdi az általános iskolát, de általában nem ju t el a befejezésig, hanem az alsó vagy felső tagozatban kim arad. (Jól m egfigyelhető ez a tendencia az élettársi kapcsolatban élő serdülők és szüleik esetében.) Igen gyakori, hogy azok a szülők, akik legfeljebb az általános iskola 7. osztályáig jutottak el, gyerm ekükkel m ár befejeztetik az általános iskolát. A k é t generáció végzettsége között akkor a legkisebb az eltérés, ha m ind a serdülő, m ind a szülei nyolc osztályos végzettséggel rendelkeznek. Ez részben azzal m agyarázható, hogy a nyolc osztályos iskolai végzettség általában a népesség egészénél a legnagyobb gyakorisággal fordul elő, de feltételezhető em ellett az a hatás is, hogy am ennyiben a szülők elvégezték az általános iskolát, gyerm ekeiktől is megkövetelik, hogy legalább ugyanilyen végzettséggel rendelkezzenek, illetve a továbbtanulás irán yáb a orientálódjanak. összefoglalva te h át az apa, az anya, valam in t a serdülő végzettségi szintje közötti kapcsolatot, m egállapítható, hogy b á r m ind a szülő, m ind a gyerm ek generáció többségére jellem ző az a törekvés, hogy eleget tegyenek koru n k általános követelm ényének, a 8. osztály elvégzésének, nem jelen ték telen az a visszahúzó vagy ösztönző hatás, am elyet a szülők átlag alatti vagy feletti iskolai végzettsége gyerm ekük végzettségi színvonalára gyakorol. Az elm aradott analfabéta, vagy csak néhány osztályt végzett szülők m ellett lényegesen nagyobb az esély arra, hogy lányaik is hasonló hátrányos helyzetből in d ítják önálló életüket, míg a szülők m agasabb iskolázottsága pozitív, ösztönző példa gyerm ekük szám ára, s abba az irányba m otiválja őket, hogy folytassák és m agasabb szinten fejezzék be tanulm ányaikat. Azok az eltérések, am elyek a vizsgálati m inták között a szülők iskolai végzettségében fellelhetők voltak érthető módon m egm utatkoznak a szülők foglalkozási összetételében is. A terhességm egszakításon átesett lányok szüleinek gazdasági aktivitása, foglalkozási összetétele úgym ond norm álisnak nevezhető, tendenciájában megegyezik az országos arányokkal. A kereső tevékenységet folytató édesanyák aránya például 80%, am i gyakorlatilag teljesen azonos a p roduktív korban levő, dolgozó nők országos arányával. A m űvi abortuszon átesett hajadonok szüleinek többsége szak-, illetve betanított m unkás és nem magas a segédm unkások aránya. Az édesanyák 30%-a, az apák 18%-a tevékenykedik szellem i m unkakörben. Figyelem be véve azonban a diplom á val rendelkezőknek az előbbieknél jóval alacsonyabb arányát azt m ondhatjuk, hogy a szellem i kategória általában nem értelm iségi, hanem középszintű, ad m inisztratív, ügyviteli m unkakört takar. A gyerm eket szült serdülők szülei túlnyom ó többségben, 90% feletti arán yb an fizikai m unkaköröket töltenek be. Ezen belül igen m agas a segédm unkások aránya, de m íg a házas családi állapotú serdülők szüleinél viszonylag m agas a szak- és betanított m unkásként dolgozó apák és anyák aránya is, a házasságon kívül szült serdülők szüleire a segédm unkásként dolgozók dom i n an ciája jellemző. Hasonló különbségek m utatkoznak az édesanyák gazdasági aktivitásában is. Míg a terhességm egszakításon átesett serdülők esetében a háztartásbeli édesanyák aránya igen alacsony volt, addig a gyerm eket szült fiatalkorúak csoportjánál 40 45% -ot képviselt a nem kereső, háztartásbeli anyák aránya. Az édesanyák eltérő gazdasági aktivitása alapvetően eltérő term ékenységi m agatartásukkal van összefüggésben, vagyis kisebb a háztartáson kívüli m unkavállalás valószínűsége akkor, ha m agasabb a szült és a családban ellátandó gyerm ekek száma. Az egyes vizsgálati csoportok között az előbbiekben m ár vázolt különbségek az anya term ékenységi m ag atartásában is jól m egm utatkoznak. Míg a terhességm egszakításon átesett hajadonok családjában 2,46 volt az átlagos gyerm ekszám, a házasságban szült fiatalk o rú ak nál 3,57 és a házasságon kívül szültek esetében 4,89. A házasságon kívül szült serdülőkre jellem ző te h á t a leginkább, hogy sokgyermekes, nagycsaládokból szárm aznak, több

14 286 KÖZLEMÉNYEK m int egyharm aduk hatgyerm ekes családban nevelkedett, de nem volt ritka testvér sem. E réteg magas term ékenysége szorosan összefügg az anyák igen alacsony iskolai végzettségével és a cigány szárm azásúak m agas előfordulási gyakoriságával. Felvetődik a kérdés, hogy a serdülő igen fiatalon m egkezdett szexuális életével és korai gyerm ekvállalásával m ilyen m értékben követte az anyai példát, m ilyen m értékben hasonlít m ag atartása édesanyja term ékenységi m a gatartásához? A serdülő és édesanyja term ékenységi m agatartásának összehasonlítását term észetesen nem tudjuk teljes folyam atában vizsgálni, csak a term ékenységi m agatartás egyik összetevője elemezhető, nevezetesen, hogy hány éves volt az édesanya, am ikor első gyerm ekét szülte, milyen arányú volt az ugyancsak serdülőkorban szülő édesanyák előfordulási gyakorisága. A kérdés vizsgálatához először m egállapítottuk, hogy hány éves volt a kérdezett édesanya, am ikor első gyerm ekét szülte. M iután ennek m egállapításához ism ernünk kellett m ind az édesanya, m ind a testvérek születési évét, viszonylag magas volt az adathiány m iatt az elemzésbe be nem vonhatók köre (az abortuszos hajadonoknál 10%, de a nem házas anyák esetében a 25%-ot is elérte). Ennek ellenére értékelhető szám ú inform áció állt rendelkezésünkre, mely adatok jól bizonyítják a családi szocializáció befolyásoló szerepét a fiatal lánjr szexuális és term ékenységi m ag atartásán ak kialakulásában. A terhességüket m egszakíttató hajadonok édesanyjánál viszonylag ritk a volt a serdülőkori szülés, mindössze 10% hozta világra első gyerm ekét 18 éves kora előtt. Vagyis, ha az anya szám ára a serdülőkori gyerm ekvállalás nem term észetes esemény, közvetlen, vagy közvetett szülői h atásra lánya is inkább a bekövetkezett terhesség m egszakítása, m int kihordása m ellett fog dönteni. Ezzel szemben a házasságon kívül szült fiatalkorúak esetében az édesanyák közel egyharm ada is tizenéves korban szült először, s így lánya szám ára ez az életvezetési m inta m egkönnyítette, sok esetben term észetessé tette az igen fiatalkori gyerm ekvállalást. Meg kell azonban jegyezni, hogy az adathiány m iatt nem értékelhető esetek túlnyom ó többsége a m agas gyerm ekszám ú, alacsony iskolázottságú családokból szárm azik, am elyekről a dem ográfiai összefüggések ism eretében feltételezhető, hogy a gyerm ekszülés általában fiatal életkorban kezdődik el. Vagyis a nem m egállapítható esetek figyelem bevétele tovább növelné a tizenéves korban gyerm eket szülő édesanyák arányát. Figyelem re méltó ugyanakkor, hogy a házasságon kívül szült nők édesanyjánál tapasztalt gyakori serdülőkori anyaság m int ahogy azt feltételeznénk nem elsősorban a cigány szárm azásúak m agas arán y ára vezethető vissza. K étségtelen ugyan, hogy a cigány szárm azású anyák körében a tizenéves korban szültek aránya néhány ponttal m agasabb az átlagosnál, de az eltérés nem nevezhető szignifikánsnak. Azt m ondhatjuk tehát, hogy a házasságon kívül szült fiatal lánvok jelentős része etnikai, hovatartozástól függetlenül olyan társadalm i rétegből szárm azik, am ely közegben az igen fiatalon m egkezdett szexuális élet, és a bekövetkezett terhesség kihordása tolerált, sőt term észetes m agatartásnak m i nősül. K iindulva abból a tényből, hogy a fiatalko rú anyák jelentős része te r m ékenységtörténetét édesanyjáéhoz igen hasonló módon és azonos életkorban kezdi, feltételezhető, hogy term ékenységi m agatartása a későbbiekben is édesanyjához hasonló módon alakul. A sokgyermekes anyákkal kapcsolatos k utatásun k ugyanis azt m utatta, hogy azok a nők. akik életük során viszonylag sok négy és több gyerm eket hoznak a világra, első gyerm eküket igen fiatal életkorban, többnyire 18. életévük előtt megszülik. Más szóval a sokgyerm ekes anyák jelentős része a serdülőkorban anyává le tt fiatal nők csoportjából kerül ki. Ebből következően az általunk vizsgált fiatalkorú anyák várható term ékenységi m agatartására nézve prognosztizálhatjuk a m agas te r mékenységet, feltételezhetjük, hogy m egkérdezettjeink életük során viszonylag sok gyerm eket fognak a világra hozni. Az édesanya term ékenységi m ag atartásán ak szocializációs hatása jelen t kezik azokban a vélem ényekben is, am elyekben a terhesség bekövetkezéséről értesülő szülők reakciói tükröződnek. Míg a m űvi abortuszon átesett lányok szüleire a felháborodás, az elkeseredés volt jellemző, illetve annak a k ív án ságnak a nyom atékos m egfogalm azása, hogy a terhességet meg kell szakíttatni.

15 KÖZLEMÉNYEK 287 a gyerm eket szült fiatalkorúak esetében jóval gyakoribb a pozitív, sok esetben öröm teli szülői reakció. É rthető módon gyakrabban találkozunk pozitív szülői vélem ényekkel azoknál a fiatalkorúaknái, akik a gyerm ek érkezése előtt tö r vényesítették kapcsolatukat és házasságot kötöttek. De még akkor is, ha a gyerm ek viszonylag rendezett családi körülm ények között jön világra, önm agában az a tény, hogy az anya pozitív, öröm teli esem énynek tekinti éves lánya terhességét a rra utal, hogy sa ját értékrendjében a fiatalk ori házasság és gyerm ekvállalás elfogadott, term észetes m agatartásnak minősül. A pozitív szülői reagálás nem ritk a azonban a házasságon kívül szült serdülők esetében sem. Éspedig annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az anya pozitívan éli át leánya terhességét, minél fiatalabb volt ő m aga is első gyerm eke megszületése idején. T erm észetesen a szülői reakciók függnek a serdülő életkorától, a p a rtnerkapcsolat jellegétől, szorosságától és a család etnikai hovatartozásától is. Az élettársi kapcsolatban élő, cigány szárm azású fiatal nők esetében a pozitív szülői vélem ények a serdülő életkorától függetlenül, még a éves hajadonok esetében is, túlsúlyba kerülnek. A szülők az élettársi kapcsolatot a házassággal egyenértékűnek tek intik és a születendő gyerm eket kifejezetten öröm m el várják. összefoglalóan azt m ondhatjuk, hogy a szülők dem ográfiai jellemzői, a családi h á tté r és a serdülő term ékenységi m agatartása között m eglehetősen szoros kapcsolat m u tath ató ki. A terhesség kihordása m ellett döntő, különösen a gyerm eküket házasságon kívül v ilágra hozó fiatal nők általáb an alacsonyabb iskolai végzettségű, döntően fizikai foglalkozású, ezen belül m eghatározóan szakképzetlen m u n k át végző szülőktől szárm aznak. Ezekben a családokban az édesanya sok esetben m aga is tizenéves korában szült először, s így a serdülőkori gyerm ekszülés házasságban vagy házasságon kívül, a családi környezet által tolerált, sőt elfogadott m agatartásform a. Ezzel szem ben a m agasabb iskolai végzettségű, kvalifikáltab b m u n k át végző szülők esetében a serdülők részben a szülői rá h a tá sra és az anyai példa követésére visszavezethetően, részben sa ját tudatosabb életszem léletük következtében, átgondolva a fiatalk o ri gyerm ekvállalás következm ényeit inkább a kisebb rossz, a terh esség m egszakítása m ellett döntenek. A m űvi abortuszra k erü lt serdülők és szüleik tehát dem ográfiai jellem zőik alapján korántsem jelentenek valam iféle m arginális csoportot, sajátosságaikkal jól illeszkednek a társadalom egészébe. T árgyszavak : Szocializáció Születés ДЕМОГРАФИЧЕСКИЕ ХАРАКТЕРИСТИКИ БЕРЕМЕННЫХ ЖЕНЩ ИН В ОТРОЧЕСКОМ ВОЗРАСТЕ И СОЦИАЛИЗИРУЮЩЕЕ ДЕЙСТВИЕ СЕМЕЙНОЙ СРЕДЫ Резюме В Венгрии плодовитость женского населения моложе 18 лет является очень высокой по сравнению с международными данными, среди 27 развитых стран Венгрия занимает второе место. В 1983 г. в Исследовательском институте по демографии Центрального статистического управления проводилось эмпирическое обследование для выявления социально-демографических аспектов беременностей в отроческом возрасте и связей между причиной и следствием. Из результатов исследования статья занимается указанными в заглавии двумя тематиками. Выборка обследования беременностей в отроческом возрасте была распределена на основе исхода беременности и семейного состояния малолетних

16 288 KÖZLEMÉNYEK женщин на подвыборки незамужних девушек, имевших прерывание беременности, замужних матерей, родивших ребенка, и незамужних матерей, родивших ребенка. При обследовании об этой последней подвыборке было установлено, что в большинстве случаев относящиеся к этой группе незамужние матери не являются фактически одинокими, но они живут вместе со спутником. В виду того, что положение и поведение молодых женщин, живущих со спутником и родивших ребенка, отклоняется во многих отношениях от положения и поведения незамужних матерей в отроческом возрасте, подвыборка малолетних матерей, родивших ребенка вне брака, была разбита на две далыних группы и таким способом обследование проводилось фактически на четырех подвыборках. Что касается возрастной структуры запрошенных лиц, самыми молодыми были девушки в отроческом возрасте, живущие со спутником и родившие ребенка вне брака. Кривая плодовитости по возрасту замужних малолетних матерей показывает восходящую ветвь нормального распределения, то есть указывает на то, что поведение этого женского населения в отношении плодовитости при более молодой возрастной структуре является очень похожим на поведение по плодовитости всего женского населения. Н а основе результатов исследования видно, что в противоположность соображению общественного мнения вообще нельзя считать беременности в отроческом возрасте просто цыганским вопросом". Доля женщин цыганского происхождения отклоняется по подвыборкам, но вообще можно сказать, что она низка и играет решающую роль только у матерей, живущих вместе со спутником. Имеются большие разницы и в уровне школьного образования в зависимости от исхода беременности и семейного состояния женщин в отроческом возрасте. Уровень школьного образования незамужних женщин не отклоняется от уровня школьного образования, характерного для возрастной группы в целом. Самая большая разница показывается у матерей, родивших ребенка вне брака; у них отставание около 2 классов на каждый возрастный год. В этой последней группе очень часто бывает, что девушка в отроческом возрасте выбывает из школы и большинство не закончит даже 8 классов начальной школы. Они прекратили учение в школе не в первую очередь из-за беременности. Можно установить, что низкий уровень школьного образования не является следствием, но скорее причиной родов малолетних женщин. Семейные условия и условия воспитания беременных женщин в отроческом возрасте вообще считаются устроенными, средними. Все подвыборки характеризуются тем, что в преобладающем большинстве случаев девушки воспитывались в семье и не институте, родители большей частью состояли в браке. Следовательно, объективные показатели условий воспитания не объясняют, почему девушки стали беременными в отроческом возрасте и почему кончилась беременность в одной группе абортом, в другой группе родами после заключения брака, а в третьей группе родами вне брака. На основе показателей уровня школьного образования родителей можно установить, что уровень школьного образования родителей вообще ниже уровня школьного образования запрошенного лица, и в уровне школьного образования родителей наблюдаются такие-же разницы между отдельными подвыборками, как между отдельными группами беременных женщин в отроческом возрасте. В группе незамужних девушек, родивших ребенка из отношения со спутником, доля отцов и матерей, которые никогда не ходили в школу была очень высокой. Далее можно установить и то, что родители направляют своего ребенка по крайней мере к уровню школьного образования уже достигнутому ими или к уровню выше на одну степень, чем уровень школьного образования родителей. Подводя итоги можно сказать, что имеется довольно тесная корреляция между демографическими показателями родителей и поведением по плодовитости женщин в отроческом возрасте. Малолетние женщины, которые решают выносить беременность и особенно те, которые родят ребенка вне брака происходят от родителей вообще с более низким уровнем школьного образования, большей частью с ф изи

17 KÖZLEMÉNYEK 289 ческим занятием и в пределах этого в большинстве случаев от неквалифицированных рабочих. В этих семьях во многих случаях сама мать тоже родила первый раз в отроческом возрасте и поэтому роды в отроческом возрасте в браке или вне брака представляют собой потерпенную и даже принятую форму поведения. В противоположность этому, в случае родителей с более высоким уровнем школьного образования, проводящих более квалифицированную работу, женщины в отроческом возрасте отчасти под влиянием родителей, следуя примеру своей матери, отчасти вследствие своего более сознательного воззрения на жизнь, продумывая последствия родов в несовершеннолетии скорее выбирают менее плохое прерывание беременности. Следовательно подвергнутые прерыванию беременности женщины в отроческом возрасте и их родители совсем не представляют собой какойнибудь маргинальной группы, со своими характеристиками они хорошо подходят к обществу в целом. DEMOGRAPHIC CHARACTERISTICS OF PREGNANT ADOLESCENTS AND THE SOCIALIZING EFFECT OF THE FAM ILY BACKGROUND Sum m ary The fertility of the fem ale population under 18 years is very high in H ungary com pared to the international data; am ong 27 developed countries H ungary is in the second place. The D em ographic R esearch In stitu te of the H ungarian C entral S tatistical Office carried out a survey in 1983 to reveal the socio-dem ographic aspects of teen-age pregnancies and the relations betw een cause and effect. Of th e findings of th e research this article deals w ith the two topics in d i cated in the title. The survey sam ple of pregnant adolescents w as broken down on the basis of the outcome of the pregnancy and the m arital status of the teen-agers : to sub-sam ples of single fem ales having undergone an in terrup tio n of pregnancy, m arried m others having given birth to a child and non-m arried m others having given b irth to a child. W hen investigating this latter subsam ple it w as found th a t th e single m others belonging to this group are actually not lonely in the m ajority of cases but live together w ith a partn er in consensual unions. As the situation and attitude of young fem ales giving birth to a child from a consensual union differ in m any respects from the situation and attitu d e of teen-ager unm arried m others w ithout a p artn e r the sub-sam p le of adolescent m others w ho gave b irth to a child out of m arriage w as divided into two fu rth er groups, and thus the study w as actually carried out on four sub-sam ples. As to the age-structure of the interview ees, the teen-agers who gave birth to a child out of a consensual union w ere the youngest. The fertility curve of m arried adolescent m others by age shows the ascending line of the norm al distribution, i. e. it indicates th a t the fertility attitude of this female population, a t a younger age-structure, is very sim ilar to the fertility attitude of the total fem ale population. On the basis of the findings of the research it is clear that, contrary to the idea prevailing in the public opinion, teen-age fertility is not to be considered sim ply as a Gipsy problem. The proportion of those of Gipsy origin varies by sub-sam ples, b u t in general w e can say th a t it is low and plays a determ ining role only in case of m others living in a consensual union. There is a great difference in the educational level, too, depending on the outcom e of pregnancy and on the m arital status of the teen-ager. The educational level of the teen-agers having undergone an interruption of pregnancy does not differ from the educational level characteristic of the age-group as a whole.