Létrehoztunk egyworkspacet. Elmentettük a. név alatt. A D:\PEU\Factory Demo mappába helyeztük el.

Átírás

1 2. Előadás az Elektronikai készülékek tervezéséből 1

2 Meddig jutottunk az előző órán? Létrehoztunk egyworkspacet. Elmentettük a Factory Demo.DsnWrk új név alatt. A D:\PEU\Factory Demo mappába helyeztük el. 2

3 3.4.3 Projekt az Altium Designer-ban A projekt alapvető eszköz a projekthez tartozó, az adott típusú projekt-re jellemző dokumentumok nyilvántartására. Vagy, a projekt egy tárhely, ahol logikailag elhelyezzük az adott típusú projektre jellemző dokumentumokat. Az Altium Designer-ban hat féle projekt lehetséges. 3

4 3.4.3.a Mi a PCB projekt 4 A PCB projekt egy egységbe szervezi az adott nyomtatott áramkör megtervezéséhez szükséges fájlokat. Jellemző, hogy egy PCB projekt egy vagy több kapcsolási rajzot tartalmaz ugyanakkor csak egy nyomtatott áramköri rajz tartozik hozzá.

5 3.4.3.b Mi az FPGA projekt? Az FPGA projekt mindazokat a fájlokat és beállításokat tartalmazza, amelyek az FPGA közvetlen programozásánál használatos konfigurációs bit fájl létrehozásához szükségesek. Az FPGA projekt rendszerint a következő elemeket tartalmazza: kapcsolási rajz, Verilog HDL vagy VHDL leírás, egy vagy több constraint fájl. Ezek alapján a szoftver létrehozza a konfigurációs bit fájlt, amely az FPGA fizikai programozásához szükséges. 5

6 3.4.3.c Mi a Core (mag) projekt? A Core projekt sokban hasonlít az FPGA projekthez. A lényeges eltérés, hogy ennek a projektnek a végeredménye nem a konfigurációs bit fájl, hanem egy szintetizált modul, amely újra hasznosítható egy FPGA projektben mint önálló modul. 6 Ezt a fajta projektet elsősorban akkor használjuk, ha egy olyan FPGA magot akarunk létrehozni, amelyet más tervezők rendelkezésére szándékozunk bocsátani.

7 3.4.3.d Mi az integrált könyvtár projekt (integrated library project)? Az integrált könyvtár az egyes alkatrészekre vonatkozó információk összessége. Minden alkatrészre tartalmazza a rajzjelet, a footprint-et, a 3D modellt, szimulációs modellt és signal integrity modellt. 7 A hiteles integrált könyvtárak alkalmazása gyorsabb és megbízhatóbb tervezést tesz lehetővé, mivel az összes szükséges modellt egy helyen megtalálható.

8 3.4.3.e Mi az Embedded projekt? 8 Az Embedded projektek olyan tárhelyek, ahol az egyes támogatott prcesszor platformokon futtatható programkódokat helyezzük el. A következő elemeket tartalmazhatja: C forráskódok és header fájlok, assembly nyelvben írott rutinok, különböző beállítások, amelyek lehetővé teszik, hogy a kompájler létrehozza a gépnyelvi kódot a támogatott processzor platformokra.

9 3.4.3.f Mi a Script projekt? A Script projek különböző script- ek összessége, amelyek lehetővé teszik bizonyos feladatok automatizációját az Altium Designer-ban. 9

10 3.4.3.g A workspace és a projekt viszonya 10 A projektek, amelyek logikailag egy workspacehez tartoznak, nem szükséges, hogy fizikailag is az adott workspace-hez rendelt mappában helyezkedjenek el. Ennek ellenére, a dokumentumok másolásának és arhiválásának megkönnyítése céljából célszerű, hogy projekt direktóriumot abban a workspaceben hozzuk létre, amelyhez logikailag is tartozni fog. Egy projekt logikailag tartozhat több workspacehez is. Ez különösen az alkatrész-könyvtárakra (integrated library) jellemző.

11 3.4.3.h Új PCB projekt létrehozása Factory Demo workspace-ben 11

12 3.4.3.h Az új projekt létrehozásának eredménye 12

13 3.4.3.i A PCB projekt mentése új név alatt A mentés előtt szükséges meghatározni, hogy melyik direktóriumba történjen a mentés. A projekt könnyebb átvitele céljából célszerű minden projektet külön mappában tárolni. A projekt mappáját rendszerint annak a workspace-nek a mappájában helyezzük el amelybe a projekt logikailag tartozik. Esetünkben a workspace-t a D:\PEU\Factory Demo mappában helyeztük el. A szóban forgó projekt-mappa ugyanazt a nevet fogja viselni, mint a workspace. 13

14 3.4.3.i A PCB projekt mentése új név alatt Jobb gombbal kattintunk a projekt alapértelmezett elnevezésére. Kiválasztjuk a Save Project As opciót. 14

15 3.4.3.i A PCB projekt elmentésének eredménye új név alatt 15

16 3.4.4 Új kapcsolási rajz hozzáadása a PCB projekthez Íratlan szabály, hogy: az adott projekt dokumentumait (pl. SchDoc, PcbDoc) a DesignFiles aldirektóriumban helyezzük el az adott projekt gyökér-direktóriumán belül (PCB illetve Integrated Library projekteknél). a forráskódokat (Verilog, VHDL, C...) a Code aldirektóriumban helyezzük el az adott projekt gyökér-direktóriumán belül (FPGA, Core, Embedded vagy Script projekteknél). Az adott esetben a projekt gyökér-direktóriuma a DesignFiles direktórium létrehozását követően a következőképpen kell, hogy kinézzen: 16

17 3.4.4.a Új kapcsolási rajz hozzáadása a PCB projekthez Jobb gombbal kattintunk a projekt nevére, majd kiválasztjuk az Add New to Project >> Schematic opciót. 17

18 3.4.4.b Az új kapcsolási rajz hozzáadásának eredménye Az Altium Designer a projekt dokumentumait automatikusan a Source Documents mappában helyezi el. 18

19 3.4.4.c A kapcsolási rajz elmentése Jobb gombbal kattintunk a kapcsolási rajz nevére ( Sheet1.SchDoc ), majd kiválasztjuk a Save As opciót. Kijelöljük a DataSheets mappát és FactoryDemo.SchDoc név alatt elmentjük a kapcsolási rajzot. új név alatt 19

20 3.4.4.d A kapcsolási rajz új név alatt történő elmentésének eredménye 20

21 3.4.5 A könyvtárak 21 Az elektronikai áramkörök létrehozásához alkatrészekre van szükségünk. Ez okból, a kapcsolási rajz elkészítése előtt, bizonyos könyvtárakat kell a projekthez rendelnünk. A könyvtárakban tároljuk az alkatrészekre vonatkozó elengedhetetlen információkat. rajzjel, PCB footprint, szimulációs modell stb.). Ha egy könyvtárat hozzárendeltünk egy adott projekthez, minden benne található alkatrészt szabadon használhatunk.

22 3.4.5.a A könyvtárak fajtái 22 A PCB projektek esetében három fajta könyvtár létezik: Schematic Library - rajzjelek könyvtára. Az elektronikai alkatrészek kapcsolási rajzokon alkalmazott rajzjeleit tartalmazza. Footprint Library - a nyomtatott áramkörök rajzolásához szükséges footprintek könyvtára. Az alkatrészek fizikai alakját és méreteit tartalmazza. Integrated Library - integrált könyvtár. Ezek a leghasznosabbak, mert együtt tárolják az adott alkatrész rajzjelét és footprint-jét. Egyes integrált könyvtárak, ez mellett, tartalmazzák a 3D modelleket, szimulációs modelleket és signal integrity modelleket is.

23 3.4.5.b Hol tároljuk a könyvtárakat? 23 Az Altium Designer telepítésekor a számítógépre kerül számos integrált könyvtár is. Ezek a következő direktóriumban találhatók: C:\Program Files\Altium Designer Winter 09\Library A jelen feladatban három integrált könyvtárat fogunk alkalmazni: Maxim Communication Transceiver.IntLib Miscellaneous Connectors.IntLib PEU.IntLib Használat előtt ezeket a könyvtárakat hozzá kell rendelni az adott projekthez vagy telepíteni (install) kell őket.

24 3.4.5.c Könyvtárak telepítése 24 A telepített könyvtárakhoz minden projektből hozzá tudunk férni. Az olyan könyvtárakat, amelyeket számos projektben szándékozunk alkalmazni, tanácsos telepíteni. Alapértelmezés szerint a szoftver telepítésekor automatikusan telepítődik a következő két könyvtár is: Miscellaneous Devices Miscellaneous Connectors

25 3.4.5.c Könyvtárak telepítése A telepített könyvtárak listáját tartalmazó ablakot a Libraries panel Libraries gombjára kattintva érjük el. 25 A listában a könyvtárak sorrendjének súlya van. Amikor az Altium Designer szoftverrel kerestetünk bizonyos alkatrészt, a keresés mindig a lista elejéről indul és a vége felé halad. A Move Up és Move Down gombokkal meg tudjuk változtatni a könyvtárak sorrendjét a listában.

26 3.4.5.d Könyvtár hozzárendelése egy adott projekthez Adott projekthez hozzárendelt könyvtár csak az adott projektben használható. Ha egy könyvtárra csak kis számú projektnek van szüksége, célszerű csak az adott projektekhez hozzárendelni. Ezzel elkerülhető a telepített könyvtárak listájának túlnépesedése. 26

27 3.4.5.d Könyvtár hozzárendelése egy adott projekthez Éppúgy, mint a telepített könyvtáraknál, a listában elfoglalt helynek a hozzárendelt könyvtáraknál is súlya van. 27

28 3.4.5.e A könyvtárakban való keresés sorrendje az Altium Designer-ben Adott alkatrész keresésekor az Altium Designer a következő sorrendet tartja tiszteletben: adott projekthez hozzárendelt könyvtárak, telepített könyvtárak, megadott mappák. 28

29 3.4.5.f Könyvtár hozzáadása a korábban megnyitott projekthez A b diakockán már említettük, hogy az adott projektben három könyvtárat fogunk használni. Kettő ezek közül gyári könyvtár: Maxim Communication Transceiver.IntLib Miscellaneous Connectors.IntLib A harmadikat ehhez a tantárgyhoz hoztuk létre: PEU.IntLib 29

30 3.4.5.f Könyvtár hozzáadása a korábban megnyitott projekthez A Miscellaneous Connectors.IntLib könyvtár alapértelmezés szerint telepítve van. Az Installed fület nem fogjuk változtatni, a következőképpen kell, hogy kinézzen (van még egy könyvtár telepítve, amit ebben a projektben nem fogunk használni): 30

31 3.4.5.f Könyvtár hozzáadása a korábban megnyitott projekthez A másik két említett könyvtárat (PEU.IntLib, Maxim Communication Transceiver.IntLib) hozzá kell rendelni a projekthez. Itt látható, hogy hova vannak elmentve ezek a könyvtárak. Figyeljük meg a könyvtárak sorrendjét a listában. 31

32 3.4.5.g A két könyvtárnak a korábban megnyitott projekhez való hozzárendelésének az eredménye Amikor könyvtárat rendelünk egy projekthez, akkor a projekt hierarchikus szerkezetében megjelenik egy Libraries tárhely. A hozzárendelt könyvtárak itt nyernek elhelyezést. 32

33 3.4.6 Az alkatészek elhelyezése a Factory Demo projekthez tartozó kapcsolási rajzon 33

34 3.4.6.a A szükséges alkatrészek listája 34 A kapcsolási rajz létrehozása a rajzjeleknek (vagy inkább az alkatrészeknek) a rajzlapon történő elhelyezésével kezdődik. A következő diakockán be fogjuk mutatni a szoftver által előállított alkatrészlistát (BOM - Bill Of Materials. A BOM előállítása a Reports>>Bill of Materials opcióval történik: Természetesen a lista csak akkor állítható elő, ha már elhelyeztük az alkatrészeket a rajzlapon.

35 3.4.6.a Az alkatrészlista - BOM 35 Az alkatrészlistát (BOM) leginkább arra használjuk, hogy a megrajzolt kapcsolási rajz alapján előállítsuk a projekt megvalósításához beszerzendő alkatrészek listáját. Az alkatrészlista (BOM) tetszőlegesen állítható össze a fenti lista elemeiből. A kapott lista különböző formátumokban menthető el, pl.: pdf, txt, xls.

36 3.4.6.a Az alkatrészlista - BOM 36 A kapcsolási rajzon elhelyezett alkatrészek könyvtári elnevezései az első oszlopban láthatók. A második oszlopban írja, hogy melyik könyvtárból származik az alkatrész.

37 3.4.6.b Az alkatrészek elhelyezése a kapcsolási rajzon Először a rendelkezésünkre álló könyvtárak közül ki kell választani azt, amely tartalmazza az elhelyezendő alkatrészt. 37

38 3.4.6.b Az alkatrészek elhelyezése a kapcsolási rajzon 38 A következő módszerek állnak rendelkezésünkre adott alkatrész elhelyezésére: drag and drop módszer: a bal egérgombbal rákattintunk a könyvtárból kiválasztott alkatrészre. az alkatrészt a kapcsolási rajz megfelelő részére húzzuk, közben nem engedjük el a bal gombot. amikor a megfelelő helyre értünk, elengedjük a gombot. ezzel az alkatrészt elhelyeztük.

39 3.4.6.b Az alkatrészek elhelyezése a kapcsolási rajzon 39 a másik módszer: kattintsunk röviden a kiválasztott alkatrészre, kattintsunk a Place gombra, vigyük az alkatrészt a kapcsolási rajz megfelelő helyére, kattintsunk újra a bal gombbal, ezzel az alkatrészt elhelyeztük.

40 3.4.6.c Az alkatrészek elhelyezésének a visszavonása 40 Amikor az alkatrészek elhelyezése van folyamatban akkor az egér jobb gombjának megnyomásával elállhatunk az adott alkatrészek újabb példányának elhelyezésétől a rajzlapra. Hasonló eredménnyel jár az Esc billentyű lenyomása. Az Altium Designer-ben hasonló módon (jobb gomb lenyomása vagy Esc billentyű lenyomása) elállhatunk további objektumok elhelyezésétől a rajzlapra (pl. vezeték, adatsín, táp port...).

41 3.4.6.d Raszterek (Grids) 41 A Schematic editor-ban létezik három raszter, amelyeket a felhasználó szabadon beállíthat. A raszterek beállításához a megfelelő ablakot a Desig >> Document Options útvonalon érjük el. A Schematic Editor-ban alkalmazott raszterek: Snap Grid Visible Grid Electrical Grid

42 3.4.6.e Az objektumok mozgatását szabályozó raszter (Snap Grid) Az objektumok mozgatása közben érvényes lépésnagyságot határozza meg. A legkisebb lépésnagyság ennél és a másik két raszternél is egy egység (1). Ilyen kis lépést leginkább csak az alkatrészekkel kapcsolatos szövegelemek (Designator-ok és Comment-ek) mozgatásakor alkalmazunk, hogy áttekinthetőbb rajzot kapjunk. 42

43 A G gomb megnyomásával az érvényes snap grid rendre az 1, 5 és 10-es értékeket váltogatja e Az objektumok mozgatását szabályozó raszter (Snap Grid) Minden könyvtári rajzjelet úgy terveznek, hogy a kivezetései a 10-es raszter csomópontjain legyenek. Ez megkönnyíti az alkatrészek összekötését. Ez okból, az alkatrészek elhelyezése és kötözése közben csak 5-ös és 10-es raszter használata célszerű. A kapcsolási rajz készítése közben gyakran kell ugrálni az 1-es, 5-ös és 10-es snap grid értékek között, ezért erre a célra shortcut-ot alakítottak ki, amit a G gomb lenyomásával aktivizálunk. A G gomb megnyomásával az érvényes snap grid rendre az 1, 5 és 10-es értékeket váltogatja.

44 3.4.6.e Az objektumok mozgatását szabályozó raszter (Snap Grid) Az Altium Designer a Snap Grid pillanatnyi értékét a Status vonalon folyamatosan kijelzi. 44

45 3.4.6.f A látható raszter (Visible Grid) A Visible Grid elősegíti a vizuális tájékozódást a rajzlapon történő mozgás közben. Alapbeállítás szerint a Visible Grid értéke 10. Nem célszerű változtatni ezt az értéket. Rajzolás közben rendszerint bekapcsolva tartjuk a Visible Grid-et, esetleg a rajzolás befejeztével kapcsoljuk ki. 45 A Snap Grid-et és a Visible grid-et itt lehet kikapcsolnibekapcsolni.

46 3.4.6.g Elektromos raszter (Electrical Grid) 46 Az elektromos raszter a villamos objektumok körüli vonzási tartományt határozza meg. A megadott szélességű tartományban az elektromos objektumok vonzzák egymást és ezáltal megkönnyítik a kapcsolási rajz készítését. Az elektromos raszter értékét a Grid Range mezőben adjuk meg. Ezt az értéket nem szoktuk, ill. nem célszerű változtatni.

47 h Korábban elhelyezett alkatrész áthelyezése a kapcsolási rajzon Korábban elhelyezett alkatrész áthelyezésére két lehetőség kínálkozik : Drag and drop módszer: Az egér bal gombjának megnyomásával megfogjuk az alkatrészt. Megnyomva tartjuk a gombot és az alkatrészt a tervezett helyre húzzuk. Elengedjük a gombot. Ezzel befejeztük az áthelyezést. Billentyűzet használata: Kattintsunk (röviden) a kiválasztott alkatrészre az egér bal gombjával. A CTRL+ föl, le, jobbra, balra gombok segítségével mozgassuk az alkatrészt a tervezett helyre. Mozgatás közben a lépésnagyságot a snap grid paraméter beállított értéke határozza meg. A CTRL+SHIFT+föl, le, jobbra, balra gombkombinációkkal az alkatrészek mozgatása tízszer nagyobb lépésekben történik, mint ahogy azt a snap grid diktálja. Ezek a mozgatási módszerek nem csak az alkatrészekre alkalmazhatók, hanem minden más objektumra is a Schematic Editor-ban.

48 ŞPACE 90 fokkal elfordítja a megfogott alkatrészt, az óramutató járásával szemben i Elforgatás Ha nem felel meg az alaktrész elhelyezésének iránya, lehetséges az elfordítás. Az alkatrész csak akkor fordítható, ha megfogtuk. Amikor a könyvtárból helyezzük el az alkatrészt a rajzlapra, akkor már megfogtuk. A korábban elhelyezett alkatrész megfogása úgy történik, hogy az alkatrész fölé navigálunk és megnyomjuk, majd nyomva tartjuk a bal egér-gombot. Miután megfogtuk az alkatrészt, a SPACE gomb lenyomásával az alkatrészt 90 fokkal tudjuk elfordítani az óramutató járásával szemben. Ez a művelet alkalmazható minden elektromos objektumra (vezeték, port stb.) és grafikus objektumra (vonal, kör, téglalap stb.) amelyek elhelyezhetők a kapcsolási rajzon.

49 X A megfogott objektum tükrözése X irányban. Y A megfogott objektum tükrözése Y irányban j Tükrözés az X vagy az Y tengelyre nézve Miután megfogtunk egy alkatrészt vagy bármi más elektromos objektumot, tükrözhetjük azt az X vagy az Y tengelyre nézve. Ha az alkatrész fogása közben megnyomjuk az X gombot a billentyűzeten, tükröződés történik az X tengelyre nézve. Ha az alkatrész fogása közben megnyomjuk az Y gombot a billentyűzeten, tükröződés történik az Y tengelyre nézve. 49

50 3.4.7 Az alkatrész értékének ill. TAB Megnyitj a Properties ablakot arra az alkatrészre, amelyiket pillanatnyilag fogunk. típusának megadása Az alkatrész (vagy más objektum) paramétereit meg tudjuk változtatni, ha megfogjuk az alkatrészt és megnyomjuk a Tab billentyűt. Ekkor megnyílik a Properties ablak. 50

51 3.4.7.a Az alkatrész értékének ill. típusának megadása Az alkatrészek összekötözése előtt megadjuk az értéküket illetve a típusukat (nem kötelező ez a sorrend). Értéket a következő alkatrészekre definiálunk: ellenállások kondenzátorok tekercsek. A többi alkatrész esetében típusról beszélünk. (integrált áramkörök, diódák, tranzisztorok...). 51

52 3.4.7.a Az alkatrész értékének ill. típusának megadása Az érték ill. a típusjelzés a Properties ablak Comment mezőjébe írandó. 52

53 3.4.7.b A nemzetközi mértékegységrendszerben (SI) használatos előtagok 53

54 3.4.7.c Az értékek írásának szabályai 54 A feltételezett mértékegységek a következők: Az ellenállásértékre az ohm (jele Ω). A kapacitásra farad (jele F). Az induktivitásra henry (jele H). A mértékegységeket az értékek megadásakor a rajzokon általában nem tüntetjük fel, takarékossági okokból. Példák: 10nF helyett csak10n-t írunk, 100uH helyett csak100u-t írunk. 27kΩ helyett csak 27k-t írunk. Magát az illető alkatrésznél használatos mértékegységet tudni lehet a rajzjel alapján.

55 3.4.7.c Az értékek írásának szabályai 55 A mérnökök között széles körben elfogadott gyakorlat, hogy a tizedes vessző (az angolban pont) helyett a nagyságrend jelét írjuk. Ennek két oka is van: Takarékosság a hellyel (egy írásjellel kevesebb). Megbízhatóbban olvashatók az értékek. Gyakran az A3-as rajzlapméretre készített rajzot A4-es méretre, kicsinyítve, nyomtatjuk - ilyenkor a tizedes vessző (pont) alig látszik. Ha helyére a nagységrend jelét írjuk, a téves értelmezés valószínűsége a minimálisra csökken. Példák: 6.8kΩ helyett 6k8-at írunk. 4.7MΩ helyett 4M7-et írunk.

56 3.4.7.c Az értékek írásának szabályai 56 Ha egy ellenállásérték olyan, hogy nem tartalmaz nagyságrendre vonatkozó előtagot, akkor a számérték végére R-t írunk. Ezzel hansúlyozzuk, hogy az érték leírásához nincs szükség előtagra, nem arról van szó, hogy elfelejtettük felírni az előtagot. Ha az előtag nélküli érték tizedes vesszőt (pontot) tratalmaz, akkor annak helyébe írjuk az R-t. Példák: 180Ω helyett180r-t írunk, 6.8Ω helyett 6R8-at írunk.

57 3.4.7.d Az értékek három írásjellel történő írásának szabályai 57 Ha az alkatrészeket sürün helyeztük el és kevés hely maradt az értékek kiírására, akkor az értékeket célszerű összesen három írásjellel írni. A három írásjeles jelölés szabályai: A 220nH induktivitású tekercsnél a Comment mezőbe 220n-t kellene íni, tehát így négy írásjelet kellene hasznáni. Ha a fenti értéket három nagyságrenddel nagyobb egységben fejezzük ki, 0.22u-t kapunk. Elvileg a 0.22u leírására öt írésjelet kellene használni. Viszont, ha elhagyjuk a felesleges 0-t a tizedesvessző (pont) előtt, a tizedesvesszőt pedig a nagyságrend jelével helyettesítjük, akkor u22-t kapunk, ami három írásjellel írható. Példák: 120k helyett M12-t írunk. 820R helyett k82-t írunk. 330p helyett n33-at írunk. 470n helyett u47-et írunk.

58 3.4.8 Az alkatrészek jelölései (Designators) A Comment mező mellett létezik még egy fontos mező a Properties ablakban, amelynek tartalma rendszerint látható a kapcsolási rajzon. Ez a Designator mező. 58 Minden alkatrésznek egyedi jelölése kell, hogy legyen a kapcsolási rajzon.

59 3.4.8.a Az alkatrészek jelöléseinek (Designators) kialakítása Az alkatrészek jelölései két részből állnak: betűjelzés, mely az alkatrész típusával kapcsolatos egyedi számérték az adott típusú alkatrészek csoportján belül. Példa: Az alkatrészek jelölései A számozást azért alkalmazzuk, hogy egyedi jelölése legyen minden egyes alkatrésznek. 59 Érték vagy típus

60 3.4.8.b A különböző alkatrészek betűjelzései 60 Nincs általános egyezség az egyes alkatrészek betűjelzéseire. Viszonylag széles körben elfogadottak a következő betűjelzések: BT C LED D D DS F FB J JP - vegyi áramforrás - bármilyen típusú kondenzátor - világító diódák - egyenirányító diódák, Schottky diódák, Zener diódák - tirisztorok - lámpák és kijelzők - biztosítékok - ferritgyűrűk - konnektorok - jumper-ok

61 3.4.8.c A különböző alkatrészek betűjelzései K L Q R RT S T TP U Y - relék (jelfogók) - tekercsek - bármilyen típusú tranzisztorok - ellenállások - termisztorok - kapcsolók - transzformátorok - mérőpontok - integrált áramkörök - kristályok és oszcillátorok 61

62 Az alkatrészek elhelyezése utáni helyzet:

63 Az alkatrészek összekötözése (huzalozás) 63 Az alkatrészek elhelyezését követő lépés az összekötözés (huzalozás). Az alkatrészeket a kivezetéseik segítségével kötjük össze. Az Altium Designer-ben a kivezetéseket pineknek nevezzük. Az alkatrészek jelölései kétfajta objektumokat tartalmaznak: grafikus objektumokat elektromos objektumokat. A grafikus objektumok (vonal, kör, négyszög...) segítségével adjuk meg a rajzjel alakját. Elektomos objektumokból csak egy fajta van - ezek a pin-ek. Külső vezetékek (wire) csak a pin-ekhez köthetők.

64 ALT + F5 A panelok és a címvonal eltüntetése Az alkatrészek összekötözése A bemutatott rajzjelen négy pin van. A nyílak azokat a pontokat mutatják, amelyeken keresztül villamos csatlakozást lehet megvalósítani az adott alkatrésszel. A pin-eket mindig feketével rajzolja a szoftver. Az alkatrészek összekötésére két módszer létezik: fizikai (látható) kötések, logikai kötések. Az összekötözés megkezdése előtt célszerű megnövelni az aktív rajzolási területet. Az Alt+F5 paranccsal eltűnnek a panelok és a program címvonala!

65 a Az alkatrészek fizikai összekötözése Fizikai kötésnek nevezzük azt, amikor két pontot a kapcsolási rajzon látható vezetékkel (wire) kötünk össze. Példa: a lenti ábrán az összekötések többsége fizikai jellegű. Ez alól csak a két táp port kivétel. 65

66 a Az alkatrészek fizikai összekötözése P + W Vezetékek elhelyezése. A fizikai kötéseket (vezeték, wire) a wiring eszköztár megfelelő eszközével hozunk létre. Ha a wiring toolbar nem látható, be kell kapcsolni a következő módon: 66

67 b Vezetékek elhelyezése

68 b Vezetékek elhelyezése

69 b Vezetékek elhelyezése

70 b Vezetékek elhelyezése

71 b Vezetékek elhelyezése

72 Kattintás jobb gombbal vezeték elhelyezése közben - befejeződik az adott vezeték elhelyezésének folyamata b Vezetékek elhelyezése 72

73 Kattintás jobb gombbal vezeték elhelyezése közben - kilépünk a vezeték elhelyezési üzemmódból b Vezetékek elhelyezése 73

74 BACKSPACE szakaszonként törli az addig elhelyezett vezeték-részt c A legutóbb elhelyezett vezeték szakasz törlése Ha megkezdtük egy vezeték elhelyezését, de még nem fejeztük be, akkor a BACKSPACE gomb megnyomásával szakaszonként törölni tudjuk az addig elhelyezett vezeték-részt. Ez a lehetőség csak akkor használható, ha vezeték elhelyezési üzemmódban vagyunk és kezdeményeztük egy vezeték elhelyezését. 74

75 SPACE 90 fokkal elfordítja a vezeték lefektetésének irányát d A vezeték lefektetési irányának megváltoztatása elhelyezés közben 75

76 d A vezeték lefektetési irányának megváltoztatása elhelyezés közben 76

77 d A vezeték lefektetési irányának megváltoztatása elhelyezés közben 77

78 SHIFT+SPACE változtatja a vezeték elhelyezésének módját, a vezeték elhelyezési üzemmódban aktív e A vezeték elhelyezésének lehetséges módozatai Négy lehetőség áll rendelkezésünkre: A vezeték irányának változtatása 90 fokos lépésekben történik. A vezeték irányának változtatása 45 fokos lépésekben történik. Két pont között egyenes vezetéket helyezünk el, függetlenül a szögtől (légvonalban). A Schematic Editor automatikusan helyezi el a vezetéket, tiszteletben tartva a grid-et. A lehetséges elhelyezési módok közötti ugrás a SHIFT+SPACE gomkombináció lenyomásával történik. Szükséges, hogy vezeték elhelyezési üzemmódban legyünk.

79 e. Irányváltoztatás 90 fokos lépésekben 79

80 e. Irányváltoztatás 90 fokos lépésekben 80

81 e. Irányváltoztatás 45 fokos lépésekben 81

82 e. Irányváltoztatás 45 fokos lépésekben 82

83 e.3 Légvonalban történő vezeték-elhelyezéselhelyezés 83

84 e.3 Légvonalban történő vezeték-elhelyezéselhelyezés 84

85 e. Automatikus vezeték-elhelyezés, elhelyezés, a grid tiszteletben tartása mellett 85

86 e. Automatikus vezeték-elhelyezés, elhelyezés, a grid tiszteletben tartása mellett 86

87 f Párhuzamos vezetékek elhelyezése 87

88 f Párhuzamos vezetékek elhelyezése 88

89 f Párhuzamos vezetékek elhelyezése 89

90 f Párhuzamos vezetékek elhelyezése 90

91 f Párhuzamos vezetékek elhelyezése 91

92 f Párhuzamos vezetékek elhelyezése 92

93 Ha bármely objektumra rákattintunk a bal egérgombbal, kijelöljük az adott objektumot. DEL töröljük a kijelölt objektumot f Párhuzamos vezetékek elhelyezése 93

94 f Párhuzamos vezetékek elhelyezése 94

95 g Több vezeték hosszának változtatása egyidejűleg 95

96 g Több vezeték hosszának változtatása egyidejűleg 96

97 g Több vezeték hosszának változtatása egyidejűleg 97

98 g Több vezeték hosszának változtatása egyidejűleg 98

99 g Több vezeték hosszának változtatása egyidejűleg 99

100 g Több vezeték hosszának változtatása egyidejűleg 100

101 g Több vezeték hosszának változtatása egyidejűleg 101

102 h Az alkatrészek logikai összekötözése 102 Logikai kötéseket alkalmazva az alkatrészeket látható vezetékek (fizikai vezeték - wire) nélkül kötjük össze. Logikai összekötés esetén a kapcsolási rajz egyes pontjait úgynevezett kötés-azonosítókkal kötjük össze. A kötés-azonosítók közé a következő elemek tartoznak: vezeték nevek (net label) tápfeszültség portok (power ports) port-ok (ports) belépési pontok a lapokra (sheets entries) rejtett kivezetések (hidden pins).

103 i Logikai összekötözés vezeték nevek felhasználásával A vezeték nevek segítségével olyan kötéseket hozunk létre, amelyekhez nem használunk vezetékeket. A kapcsolási rajz két vagy több pontját tudjuk összekötni látható vezeték használata nélkül, úgy, hogy azonos vezeték nevet (net label) adunk nekik. 103 Példák a vezeték nevekre: A Netburner modul 6. kivezetését a J2-es konnektor 2. kivezetésével kötöttük össze, GPIO6 vezeték nevet használva.

104 i Logikai összekötözés vezeték nevek felhasználásával Vezeték név elhelyezéséhez kattintsunk az eszköztár megfelelő gombjára. 104 A kattintást követően a kurzor viszi magával a vezeték nevét. Ha időközben megnyomjuk a TAB gombot a billentyűzeten, kinyílik a Net Label ablak, amelyben beírható a vezeték neve a megfelelő mezőbe.

105 i Logikai összekötözés vezeték nevek felhasználásával A név beírását követően visszatérünk a rajzlapra, a kurzor pedig tovább viszi magával a vezeték nevét. Amikor a megfelelő vezetékhez érünk, kattintunk az egér bal gombjával és ezzel elhelyeztük a vezeték nevét. A név elhelyezése után a kurzor továbbra is tartja a megfelelő nevet. A név vagy azonos az előzővel vagy eggyel megnövekedett a számozása, ha a név végén szám áll. Ha például elhelyeztük a GPIO6 vezeték nevet, a kurzor a GPIO7 nevet fogja tartani. Ha korábban elhelyezett vezeték nevet kívánunk megváltoztatni, kettőt kell kattintani a bal egérgombbal a névre, hogy kinyíljon a Net Label ablak, ahol elvégezhető a változtatás. Emlékeztető: Mint minden más elektromos és grafikus objektumot, a vezeték nevét is a SPACE gomb megnyomásával tudjuk elfordítani, miközben tartjuk az objektumot.

106 j Logikai összekötözés táp portok segítségével 106 A táp portok a vezeték nevek egy különleges fajtája, megfelelő szereppel. Ezt a módszert csak a tápvezetékek helyettesítésére használhatjuk. A táp portokhoz a név mellett rajzjel is tartozik. A jobb oldali ábrán láthatók a különböző rajzjelek, amelyek használhatók a táp portokhoz.

107 k A kötés azonosítók érvényességi tartománya 107 Az alapbeállítás szerint a különböző kötés azonosítók érvényességi tartománya a következő: a vezetékek nevei csak az adott rajzlapon érvényesek. a portok nevei az egész projektre érvényesek.a táp portok globális jellegűek. Ezt a témát részletesebben fel fogjuk dolgozni később, a többlapos tervezés (Multy Sheet Design) ismertetésekor.

108 l A kötözés befejezésekor így kell, hogy kinézzen a kapcsolási rajz: 108

109 m Az alkatrész mozgatása a vezetékek megszakítása nélkül 109 Ha a már bekötött alkatrészt megfogjuk az egér bal gombjának lenyomásával és elmozdítjuk, az alkatrészhez kötött vezetékek nem követik az alkatrész mozgását. Jelentős időmegtakarítást eredményezhet a CTRL billentyű lenyomása mellett végzett elmozdítás. Ez esetben az alkatrészhez kötött vezetékek nem szakadnak meg, hanem követik az elmozdított alkatrészt. Ez a művelet működik minden wiring toolbar objektumra.