A konszernelemzés szükségessége és sajátosságai
|
|
- Gusztáv Sipos
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Simon Szilvia Kresalek Péter A konszernelemzés szükségessége és sajátosságai Összefoglaló: A hazai szakirodalomban gyakran megjelenik a vállalati gazdálkodás és különösen az egyedi számviteli beszámolók elemzési módszertana, az alkalmazható, értelmezhető és értékelhető mutatószámok számítása, az elemzés főbb szempontjai. Ezek ismeretében felmerül a kérdés, hogy a gyakran egészen eltérő tevékenységekkel rendelkező leányvállalatok kapcsán a konszernszintű teljesítmények vizsgálata, a vállalatcsoport tevékenységének elemzése során is alkalmazhatók-e, illetve milyen korrekciókkal ezek a mutatószámok. A konszernszintű elemzésekre egyes piaci érdekhordozók, különösen a tulajdonosok, potenciális befektetők, hitelezők kapcsán azért is szükség van, mert az egyedi vállalatok vizsgálata mellett a konszernszintű elemzések adnak lehetőséget olyan kockázatelemzésekre, amelyek az együttes pénzügyi adatok alapján készülhetnek, rámutatva a vállalatcsoport megbízhatóságára, gazdálkodásának színvonalára, s mindezek kapcsán a gazdasági folyamatok kockázatosságára. A kutatási kérdés megválaszolása érdekében az élelmiszer-gazdaságban működő és konszolidációs körbe tartozó vállalkozások tekintetében végrehajtott korábbi kérdőíves felmérés tapasztalatainak felhasználásával modell-vállalatcsoport került kialakításra. Az egyedi éves beszámolók adataiban a konszolidáció egyes lépéseinek végrehajtása miatt bekövetkezett változások vizsgálata a tradicionális mérlegelemzés módszertanának segítségével történt. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a vállalatcsoportok összetettsége miatt a legmarkánsabb változást a tőkekonszolidáció okozza az eszközök és a források összetételében, de erre az adósságkonszolidáció hatása is számottevő lehet. Az adósságkonszolidáció, a közbenső eredménykiszűrés és a bevétel-ráfordítás konszolidáció hatása jelentősen függ a vállalatcsoport-tagok közötti belső kapcsolatok összetettségétől és nagyságrendjétől. A közbenső eredmények kiszűrése és a bevétel-ráfordítás konszolidáció jellemzően a vertikális felépítésű vállalatcsoportoknál a jelentősebb és meghatározó jelentőségű változásokat okoz a vállalatcsoport saját tőkéjében. Kulcsszavak: konszern, konszolidáció, konszernelemzés, konszerncontrolling JEL-kód: M40 Levelezési e-cím: Simon.Szilvia@uni-bge.hu A piacgazdaságban a vállalkozások működése, tevékenysége során különböző módon és mértékben kapcsolatokat alakítanak ki a piaci érdekhordozókkal. Annak érdekében, hogy ezek a kapcsolatok létrejöjjenek és fennmaradjanak a vállalkozások a piaci érdekhordozókat információkkal látják el (Baricz, 1994). A piaci érdekhordozók számára a vállalatokkal létrejövő, illetve fennálló kapcsolatok jelentős kockázatot rejtenek magunkban. A felmerülő kockázatok elemzése és csökkentése érdekében felhasználják a vállalkozások által elsősorban az éves (egyszerűsített éves) beszámoló (pénzügyi kimutatás) keretében szolgáltatott információkat és ezek elemzése alapján döntenek új kapcsolat létrehozásáról, a meglévő folytatásáról, illetve a korábbi kapcsolatok esetleges megszüntetéséről. A vállalkozások megítélésének, értékelésének egyik fontos és elkerülhetetlen módszere az elemzés, amely tulajdonképpen összefüggések, gazdasági jelenségek és az ezekre ható tényezők feltárását jelenti, tehát a megismerés módjaként határozható meg; elősegíti, részben Pénzügyi Szemle 2017/3 365
2 pedig biztosítja az említett szükséges információk megszerzését (Kresalek, 2004). A világgazdaságban az elmúlt évtizedekben megfigyelhető a tőke, a szellemi erőforrások, az anyagi javak világméretű koncentrációja. Ez a koncentráció a globalizációs folyamat keretében megy végbe. A globalizáció egyik kísérőjelensége, hogy a jogilag önálló vállalkozások egymással érdekeltségi, részesedési viszonyba kerülnek. Az érdekeltségi kapcsolatok miatt a vállalkozások között a piaci viszonyok korlátozottá válnak, ezért az egyedi éves (egyszerűsített) beszámolók (pénzügyi kimutatások) alapján a társaságok valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatása nem biztosítható (Fridrich et al., 2008). A piaci viszonyok korlátozása miatt információhiány alakul ki, amely a vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozásoknál a piaci érdekhordozók különösen a befektetők (tulajdonosok), hitelezők számára jelentős kockázatnövekedéssel jár. Ennek oka, hogy a vállalatcsoporton belüli esetleges eszköz- és forrásátcsoportosítások, konszernen belüli kapcsolatok következtében az eredeti befektetést élvező, illetve hitelt elnyerő vállalkozástól olyan vállalkozás(ok)hoz kerül át a megszerzett vagyon, amely egyébként adatai alapján nem tudna külső forrást szerezni működése finanszírozásához. A keletkezett információhiány mérsékelhető, ha az egymással érdekeltségi viszonyban álló vállalkozásokat egyetlen vállalkozásnak tekintjük és a jogi, pénzügyi és számviteli elszámolásokból eredő, az egységelv alapján technikai elszámolásoknak tekinthető halmozódásokat megszüntetjük. Az egyedi beszámoló mellett a halmozódásoktól mentes konszolidált éves beszámoló (pénzügyi kimutatás) megfelelő információkat szolgáltat a vállalatcsoport kimutatott vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Ebből következően a kockázat csökkentése érdekében kiemelt jelentőséggel bír, hogy a kapcsolat létrehozására, folytatására vonatkozó döntés meghozatala előtt a piaci érdekhordozók ne csak az egyedi vállalkozás beszámolóját, hanem a vállalatcsoport beszámolóját is vizsgálják meg, elemezzék és a két beszámoló együttes kedvező megítélése alapján döntsenek a kapcsolat sorsáról. A konszernszintű elemzésekre egyes érintettek, különösen a tulajdonos, potenciális befektetők, hitelezők kapcsán azért is szükség van, mert az egyedi vállalatok vizsgálata mellett (amelyek meghatározó üzleti, gazdasági kapcsolatban állnak egymással) a konszernszintű elemzések adnak lehetőséget olyan kockázatelemzésekre, amelyek az együttes pénzügyi adatok alapján készülhetnek, rámutatva a vállalatcsoport megbízhatóságára, gazdálkodásának színvonalára, s mindezek kapcsán a gazdasági folyamatok kockázatosságára. A KUTATÁS CÉLJA Mindebből következően felmerül a kérdés, hogy a vállalatcsoporthoz tartozás milyen mértékben képes befolyásolni a vagyon szerkezetét, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését, valamint, hogy a gyakran egészen eltérő tevékenységekkel rendelkező leányvállalatok kapcsán a konszernszintű teljesítmények vizsgálata, a vállalatcsoport tevékenységének elemzése során is alkalmazhatók-e, illetve milyen korrekciókkal az egyedi beszámolók elemzése során felhasználható mutatószámok? Az gazdálkodás értékelésének többek között ilyen irányú megközelítése mindenképpen indokolt, hiszen a beszámoló egyaránt az egyedi és a vállalatcsoport kapcsán elkészített konszolidált éves beszámoló elemzéséhez (gyakori elnevezéssel a mérlegelemzéshez) azok a módszerek tartoznak, amelyek elsősorban a mérleg és az eredménykimutatás adataira támaszkodva segítenek egy-egy gazdálkodó működésének megismerésében, jellemző összefüggéseinek feltárásában. A beszámoló adott időszakra vonatkozó összefoglaló jel- 366 Pénzügyi Szemle 2017/3
3 legéből következően az alkalmazott elemzési módszerek eredményei is átfogóan értékelnek egy-egy vizsgált gazdálkodó szervezetet, illetve működésének egyes főbb területeit (Bíró et al., 2012). A beszámolóra épülő elemzés a beszámoló tartalmából adódóan elsősorban a beszámolót készítő szervezet vagyoni és pénzügyi helyzetének és a gazdálkodása jövedelmezőségének (jövedelmi helyzetének) vizsgálatára terjedhet ki, leggyakrabban a hagyományos (az úgynevezett tradicionális) mérlegelemzés keretében alkalmazható mutatószámok számítására és alakulásuk értékelésére építve (Schult, 1999; Küting Weber, 2004; Haeseler Kirchberger, 2005; Bíró et al., 2012). Mindezek kapcsán azonban figyelembe kell venni, hogy a mérlegelemzés eredményessége, a vállalat, illetve vállalatcsoport gazdálkodásának megismerhetősége jelentősen függ attól, hogy ki, hogyan és főleg milyen mértékben jut megfelelő információkhoz. Ennek kapcsán a beszámoló elemzése az elemző lehetőségei szerint lehet úgynevezett (Buchner, 1981; Küting Weber, 2004; Adorján et al., 2005; Bíró et al., 2012) külső mérlegelemzés (amelyhez a vállalatra, illetve a vállalatcsoportra vonatkozóan összeállított és közzétett beszámoló külső címzettjei által a beszámoló alapján végzett elemzések sorolhatók, tehát az elemzés a mérleg, az eredménykimutatás számszaki adataira, valamint az azokat kiegészítő és magyarázó kiegészítő melléklet információira épül), és belső mérlegelemzés (amelyről akkor beszélünk, amikor az elemző számára a beszámoló adatain túlmenően a vállalat, vállalatcsoport belső nem nyilvános adatai is ismertek, azaz az elemzéshez a belső vállalati, illetve konszernszintű információforrások is felhasználhatók). A hagyományos mérlegelemzés a mutatószámok számításán és alakulásuk értékelésén alapszik. A mutatószámok olyan jelentősen összevont, tömörített numerikus kifejezések, amelyek koncentrált formában adnak ismeretet számszerűsíthető jelenségekről. Segítségükkel a beszámoló adattömege kevés, de értékelhető, jól kifejező jellemzőkké sűríthető össze annak érdekében, hogy viszonylag egyszerű módon leképezhetők legyenek és ezzel lehetőség szerint gyors és értelmezhető áttekintést adjanak bonyolult gazdasági összefüggésekről, folyamatokról, a vállalat, vállalatcsoport az elemzés céljainak megfelelően vizsgált helyzetéről (Bíró et al., 2012). A mutatószámokat alapvetően két nagy csoportba sorolhatjuk, amelyek alapján megkülönböztetjük az abszolút mutatószámokat (abszolút számok) és a relatív mutatószámokat (viszonyszámok). Az abszolút mutatószámok egy része a beszámolóban közvetlenül megtalálható, egy részük pedig egyszerű számítási műveletekkel (összegzés, különbségképzés) adható meg. Ezek azonban gyakran csak korlátozott jelentéstartalommal rendelkeznek, mert (Jacobs Oestreicher, 2000) egyrészt csak nagyon keveset árulnak el annak a területnek az egészéről, ahonnan merítettük őket, másrészt nem mondanak semmit a más mutatókkal szemben fennálló alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyukról. Ezekből adódóan az abszolút mutatószámokat a mérlegelemzés során gyakran csak kiindulási alapként használjuk fel a relatív mutatószámok meghatározásához. A relatív mutatószám két egymással egyértelmű logikai kapcsolatban álló abszolút szám közötti értelmezhető viszony hányados formában történő kifejezése (Bíró et al., 2012). A KUTATÁS MÓDSZEREI Az előző fejezetben meghatározott kutatási kérdés megválaszolása érdekében az élelmiszer-gazdaságban működő és konszolidációs Pénzügyi Szemle 2017/3 367
4 körbe tartozó vállalkozások tekintetében végrehajtott korábbi kérdőíves felmérés tapasztalatainak felhasználásával modell-vállalatcsoport került kialakításra. Ebből következően a modell magán viseli azokat a sajátosságokat, amelyekkel a Magyarországon, az élelmiszergazdaságban működő vállalatcsoportok rendelkeznek. A modell összeállítása során olyan érdekeltségi kapcsolatok, olyan konszolidációs módszerek alkalmazása és olyan tipikus gazdasági események meghatározása és felvétele valósult meg, amelyek a kérdőíves felmérés és a konszolidált éves beszámolók áttekintése alapján az élelmiszer-gazdaságban működő vállalatcsoportoknál a legjellemzőbb, leggyakrabban alkalmazottak. Az ilyen módon kialakított elméleti modell-vállalatcsoport és az adatok alapján összeállított konszolidált mérleg és eredménykimutatás természetesen csak egy a többféle lehetséges változat közül, de mindenképpen magán viseli a gyakorlatban vizsgált vállalatcsoportok közös vonásait. (Simon, 2009) Az egyedi éves beszámolók adataiban a konszolidáció egyes lépéseinek végrehajtása miatt bekövetkezett változások a tradicionális mérlegelemzés módszertanának segítségével kerültek bemutatásra. Először a modell-vállalatcsoport tagjainak egyedi éves beszámolói mérlegének és eredménykimutatásának, majd ezt követően az összevont mérleg és eredménykimutatás adataiban a konszolidáció egyes részfeladatai miatt bekövetkezett változásoknak az elemzése valósult meg. Az egyedi éves beszámoló és a konszolidáció részfeladatainak elvégzése eredményeként létrejött mérleg és eredménykimutatás adatai csak a külső mérlegelemzés végrehajtására adtak lehetőséget. A mérlegelemzés a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet átfogó elemzésére terjedt ki. Az eszköz- és forrásállományok összetételének vizsgálata különböző a mutatószámok korábbiakban rögzített alkalmazási lehetőségeit szem előtt tartva relatív mutatószámok felhasználására épült (megoszlási viszonyszámok, valamint vertikális és horizontális mutatószámok). A jövedelmezőség átfogó elemzése során a jövedelmezőségi mutatók (relatív mutatószámok) képletének számításakor olyan eredménykategóriák és vetítési alapok lettek figyelembe véve, amelyekkel bemutathatók a konszolidáció miatt bekövetkezett változások. A MODELLSZÁMÍTÁS EREDMÉNYEI Az eszköz- és forráscsoportok belső arányainak vizsgálata során a vagyonszerkezet a vállalatcsoport tagjainak összehasonlítása alapján kerül bemutatásra. (Lásd 1a b. ábra) A halmozott eszközállományt az egyedi adatokkal összehasonlítva elmondható, hogy az eszközállomány belső aránya hűen tükrözi az élelmiszer-gazdaságban tevékenykedő vállalkozások eszközeinek belső arányait. A halmozott adatokon belül meghatározó a tárgyi eszközök és a készletek részaránya. Vállalatcsoportoknál az anyavállalatra jellemző sajátosság a befektetett pénzügyi eszközök jelentős részaránya, amelynek oka, hogy ezen eszközcsoporton belül találhatók az anyavállalat által közvetlenül birtokolt, kapcsolt vállalkozásokban lévő részesedések. (Ezek azonban a konszolidáció során kiszűrésre kerülnek.) Az adatok alapján látható, hogy az egyedi vállalkozások eszközösszetétele jelentősen eltér a vállalatcsoport halmozott eszközösszetételétől. (Ez arra vezethető vissza, hogy a konszernhez tartozó leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások jellemzően az élelmiszer-gazdaság három részterülete a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, és az élelmiszer-kereskedelem közül jellemzően csak egy területen folytatják tevékenységüket. (A kérdőíves felmérés szerint ez a vizsgált, konszolidációba bevont vállalkozások 94 százalékára jellemző. Az anyavállalatok esetén ez az arány 39 százalék.) A források belső összetétele nem mutat olyan szélsősége- 368 Pénzügyi Szemle 2017/3
5 A modell-vállalatcsoport egyedi és összevont eszközeinek és forrásainak megoszlása százalékban 1a b. ábra (a. ábra) (b. ábra) 1 Pénzügyi Szemle 2017/3 369
6 ket, mint az eszközöké. A halmozott vállalatcsoport szintű forrásállomány összetétele belső arányai alapján kiegyensúlyozottabb, mint az egyedi beszámolók forrásösszetétele, ami a beszámolót felhasználó, azt elemző érdekhordozók számára kiemelkedő jelentőségű lehet. Mindezek alapján elmondható, hogy az összevonás miatt az egyéni vagyonszerkezeti sajátosságok jellemzően már kevésbé jelennek meg a modell-vállalatcsoport vagyoni szerkezetében. (Az egyedi vállalatokra jellemző és a halmozott adatok alapján számított és vizsgált jellemző mutatószámok, azok elemzése az 1. mellékletben találhatók, lásd 2 5. ábra) A tanulmány következő részében azt vizsgáljuk, hogy a teljes körű bevonás részterületeinek a tőkekonszolidáció, az adósságkonszolidáció, a közbenső eredmények kiszűrése és a bevétel-ráfordítás konszolidáció feladatának, valamint a konszolidáció egyéb lépései közül a konszolidáció miatti társaságiadó-különbözet számításának elvégzése milyen hatást gyakorol a vállalatcsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére, milyen változásokat okoz a bemutatott mutatók értékében. A tőkekonszolidáció végrehajtásának hatása A teljes körű bevonás tőkekonszolidációs részfeladatának végrehajtása során a kiszűrések a vállalatcsoport mérlegében befektetett pénzügyi eszközeiben, saját tőkéjében és a hátrasorolt kötelezettségekben okoznak változást. Az eredménykimutatásban az adózott eredmény és ebből következően a mérleg szerinti eredmény is csak a külső tulajdonosokat megillető tárgyévi mérleg szerinti eredmény elszámolása miatt módosul. A tőkekonszolidációt követően a modellvállalatcsoport eszközeinek és forrásainak megoszlása a 6. ábra szerint alakult. A tőkekonszolidáció elvégzésének hatása megmutatkozik abban, hogy a vállalatcsoport halmozott összevont beszámolójának adataihoz képest lényeges változások következtek be a vagyoni szerkezetben. A modell-vállalatcsoport eszközszerkezetében a befektetett eszközök részaránya 10,56 százalékponttal csökkent a halmozott adatokhoz képest. Ez a változás azonban nem tekinthető kedvezőtlennek, hiszen a befektetett eszközök csökkenését a belső halmozódást okozó az egységelv alapján nem valós vagyonnak tekinthető kapcsolt vállalkozásokban lévő közvetlen és közvetett tartós részesedések kiszűrése okozta. Az eszközök belső összetétele a halmozott adatokhoz viszonyítva nem mutat olyan szélsőségeket, mint a forrásoké. A tőkében megjelenő halmozódások elérik a halmozott összevont saját tőke 80 százalékát, amely halmozódás a tőkekonszolidáció során kiszűrésre került a részesedésekkel szemben. Ebből következően megállapítható, hogy az egyedi adatok alapján kedvező lehet az egyes konszerntagok gazdálkodásának megítélése, de a vállalatcsoport megítélése alapvetően megváltozik, mert a vagyonszerkezet változása befolyásolja a mutatók nagyságát. A tőkekonszolidáció végrehajtása miatti változások vagyoni, pénzügyi helyzetre gyakorolt hatásai a következő 7. ábra mutatószámainak segítségével szemléltethetők a legjobban. A vállalatcsoport tőkekonszolidáció végrehajtását követő mérlege alapján összefoglalóan elmondható, hogy a konszern kimutatott vagyoni és pénzügyi helyzet kedvezőtlenebb képet mutat, mint a halmozott adatok alapján meghatározott mutatók. A vállalkozás folytatás elve számviteli alapelv jövőbeni érvényesülésének lehetséges problémáira hívja fel a figyelmet a saját tőke növekedésének mértéke mutató értékének jelentősen csökkenése, amely a piaci érdekhordozók kockázatát egyértelműen növeli. 370 Pénzügyi Szemle 2017/3
7 A modell-vállalatcsoport eszközeinek és forrásainak megoszlása százalékban a tőkekonszolidáció elvégzése előtti és utáni adatok alapján 6. ábra A modell-vállalatcsoport vagyoni és pénzügyi helyzetének kiemelt elemzési mutatói a tőkekonszolidáció végrehajtása után 7. ábra Pénzügyi Szemle 2017/3 371
8 A tőkekonszolidáció elvégzése miatt bekövetkezett változások elemzése alapján tehát megállapítható, hogy a vállalatcsoport tagok egyedi beszámolóihoz, valamint a vállalatcsoport halmozott összevont mérleg (és eredménykimutatás) adataihoz képest lényeges változások következtek be. A vállalatcsoport tagok önálló, kimutatott vagyoni és pénzügyi helyzete jelentősen eltér a vállalatcsoport kimutatott vagyoni és pénzügyi, helyzetétől. Az egyedi adatok elemzése a piaci érdekhordozók számára nem nyújthat megbízható információkat, hiszen az összevonás és a tőkekonszolidáció végrehajtása alapvetően befolyásolja a kimutatott vagyoni és pénzügyi helyzet megítélését. Az egyedi adatok alapján kedvező lehet az egyes tagok gazdálkodásának megítélése, de a csoporttagok egymásra gyakorolt hatása, a konszern sajátosságai miatt a vállalatcsoport megítélése alapvetően megváltozhat. A tőkekonszolidáció végrehajtásának eredményei azt mutatják, hogy a modell-vállalatcsoport tagjainak egyedi adatai alapján öszszesített vagyonban jelentős nagyságrendet képvisel az az eszköz- és forrásállomány, amely a modell-vállalatcsoport önálló jogi személyként történő kezelése esetén nem tekinthető valós vagyonnak. Ezek a vagyonelemek csak amiatt keletkeztek, hogy az anyavállalat nem a saját vállalkozásán belül, hanem önálló vállalkozásba kiszervezve hajt végre bizonyos tevékenységeket. A halmozódást okozó, jogi, pénzügyi, számviteli technikai elszámolás miatt kimutatott, valós teljesítményeket nem tartalmazó vagyon nagysága függ a vállalatcsoporthoz tartozó tagok számától, saját tőkéjétől, a konszern horizontális, vertikális felépítésétől, a tulajdoni hányadoktól és egyben jelentősen emeli a piaci érdekhordozók kockázatát, hiszen a tulajdonosok által birtokolt, illetve a hitelezők által fedezetként számításba vett vagyon egy jelentős része nem tekinthető valós vagyonnak. Ennek kapcsán kiemelendő, hogy a konszern felépítése alapvetően befolyásolhatja a kockázat mértékét, mert vertikális felépítés esetén a vertikum mélysége határozza meg, hogy a kedvezőtlen változások milyen mértékben érik el és gyakorolnak hatást az anyavállalatra. A horizontális felépítés esetén a kockázatot az egymástól teljesen eltérő tevékenységekben rejlő problémák okozhatják. Az adósságkonszolidáció végrehajtásának hatása A teljes körű bevonás adósságkonszolidációs részfeladatának végrehajtása során a kiszűrések a modell-vállalatcsoport követelés- és rövid lejáratú kötelezettségállományában okoztak kisebb mértékű változást. (Lásd 8. ábra) Az adósságkonszolidáció végrehajtásának eredményeként a vállalatcsoport eszközeinek és forrásainak állománya minimális mértékben, de javulást mutatott a tőkekonszolidáció után meghatározott vagyonszerkezethez képest. Az adósságkonszolidáció végrehajtásának eredményeként minimális mértékben, de javulást mutatott a modell-vállalatcsoport vagyoni és pénzügyi helyzete. (Lásd 9. ábra) Ennek oka, hogy az egységelv alapján nem valós vagyonelemeknek tekintett, egymással szembeni követelések és kötelezettségek kiszűrésre kerültek. A halmozódások nagysága, aránya szoros összefüggésben áll a konszerntagok és a vállalatcsoport likviditásának megítélésével is. Ezek a követelések, kötelezettségek általában nem járnak valós pénzmozgásokkal, beszámításra kerülnek a vállalatcsoport tagok között. Így finanszírozási szempontból ezek a követelések nem nyújtanak más kötelezettségre fedezetet és e kötelezettségek valójában nem jelentenek finanszírozási problémát. Mindezek a gazdálkodás minősítése szempontjából igen lényeges torzító tényezők lehetnek, vagyis ez alapján is belátható, hogy a konszolidált 372 Pénzügyi Szemle 2017/3
9 A modell-vállalatcsoport eszközeinek és forrásainak megoszlása százalékban az adósságkonszolidáció végrehajtása előtti és utáni adatok alapján 8. ábra A modell-vállalatcsoport kiemelt elemzési mutatói az adósságkonszolidáció elvégzése után 9. ábra Tőkekonszolidáció utáni Adósságkonszolidáció utáni Pénzügyi Szemle 2017/3 373
10 éves beszámoló adatainak egyedi beszámolókkal párhuzamos hasznosítása milyen nagy jelentőséggel bír mind a tulajdonosok, mind a hitelezők (és természetesen a konszernvezetés) számára a kockázatok felmérése és értékelése során. A bevétel-ráfordítás konszolidáció végrehajtásának hatása A teljes körű bevonás bevétel-ráfordítás konszolidációs részfeladatának végrehajtása során a kiszűrések a vállalatcsoport árbevételeiben, bevételeiben, valamint költségeiben, ráfordításaiban okoznak változást, így a modell-vállalatcsoport eszköz- és forrásszerkezetében a bevétel-ráfordítás konszolidáció végrehajtását követően változás nem tapasztalható. A kiemelt mutatók alapján megállapítható, hogy a modell-vállalatcsoport jövedelmi helyzete (tőkearányos mérleg szerinti eredmény) öszszességében nem változott a bevétel-ráfordítás konszolidáció végrehajtását követően, hiszen a mérleg szerinti eredmény összege az adósságkonszolidáció végrehajtása után megállapított összeghez képest változatlan maradt. Az egyes jövedelmezőségi mutatók az eredménykategóriák változása miatt eltérő változást mutattak. Ennek oka, hogy az egységelv alapján nem valós eredménynek tekintett, egymással szemben elszámolt árbevételek, bevételek, valamint költségek, ráfordítások kiszűrésre kerültek, de a kiszűrések nem feltétlenül azonos eredménykategórián belül valósultak meg. A bevétel-ráfordítás konszolidáció végrehajtása nem gyakorolt hatást a vállalatcsoport kimutatott vagyoni, pénzügyi helyzetére. A jövedelmezőség a mérleg szerinti eredményt figyelve összességében változatlan, bár az egyes eredménykategóriák értéke a kiszűrések jellegétől függően változik (ez különösen a konszernen belüli jövedelmezőségi vizsgálatok kapcsán lényeges). (Lásd 10. ábra) A közbenső eredmények kiszűrésének hatása A teljeskörű bevonás közbenső eredmény kiszűrés részfeladatának végrehajtását, valamint a konszolidáció miatti társasági adó elszámolását követően a modell-vállalatcsoport konszolidációjának sajátosságaiból adódóan már rendelkezésre áll a modell-vállalatcsoport konszolidált éves beszámolójának mérlege és eredménykimutatása. (Lásd 11. ábra) A modell-vállalatcsoport eszközszerkezetében a közbenső eredmény kiszűrés végrehajtását és a konszolidáció miatti társasági adó elszámolását követően minimális mértékű kedvezőtlen változás figyelhető meg a bevétel-ráfordítás konszolidáció elvégzése után meghatározott vagyonszerkezethez képest. A befektetett eszközök részaránya 0,2 százalékponttal csökkent, amelyet a tárgyi eszköz értékesítés közbenső eredményének kiszűrése okozott. A forgóeszközök részaránya az összes eszközön belül változatlan maradt. A modellvállalatcsoport forrásszerkezetében a saját tőke részarányának 1,08 százalékpontos csökkenése figyelhető meg, amely változás elvileg kedvezőtlennek tekinthető. Ez arra vezethető viszsza, hogy a közbenső eredmények kiszűrése részfeladat elvégzése miatt a vállalkozás mérleg szerinti eredménye csökken, és ez befolyásolja a mérlegben a saját tőke összegét. Vagyis kiemelendő, hogy a saját tőke részaránya mértékének minősítésénél egy tisztán módszertani hatásra is figyelemmel kell lenni, ami torzító tényezőt jelenthet a mérlegelemzés során. (Lásd 12. ábra) A közbenső eredmény kiszűrés végrehajtása és a konszolidáció miatti társasági adó elszámolása miatt a konszern eszközeinek értéke megváltozott. A közbenső eredmények kiszűrése csökkentette az eszközök értékét, amelyet kis mértékben kompenzált a konszolidáció miatt társasági adó- követelése értékének elszámolása. A mérleg szerinti eredmény csökkenése mi- 374 Pénzügyi Szemle 2017/3
11 A modell-vállalatcsoport kiemelt elemzési mutatói a bevétel-ráfordítás konszolidáció elvégzése után 10. ábra 11. ábra A modell-vállalatcsoport eszközeinek és forrásainak megoszlása százalékban a közbenső eredmények kiszűrése előtti és utáni adatok alapján Bevétel-ráf. konsz. Közbenső er. ksz. + TA Bevétel-ráf. konsz. Közbenső er. ksz. + TA Pénzügyi Szemle 2017/3 375
12 12. ábra A modell-vállalatcsoport kiemelt elemzési mutatói közbenső eredmény kiszűrés végrehajtását és a konszolidáció miatti társasági adó elszámolását követően att a saját tőke is csökkenést mutatott. Ennek hatására a vállalatcsoport kimutatott vagyoni helyzete kedvezőtlenebb képet mutat, mint e részfeladatok végrehajtása előtt. A vállalatcsoportnál az adósságállomány arányát vizsgálva megállapítható, hogy annak mértéke növekedett a bevétel-ráfordítás konszolidáció elvégzése után meghatározott vagyonszerkezethez. Ennek oka, hogy a közbenső eredmények kiszűrése és a konszolidáció miatti társasági adó elszámolása miatt a saját tőke értéke csökkent. A likviditási mutatók alapján megfigyelhető, hogy a vállalatcsoport kimutatott likviditási helyzetében lényegi változás nem következett be. A közbenső eredmény kiszűrés végrehajtása és a konszolidáció miatti társasági adó elszámolását követően a jövedelmezőségi mutatók értéke kedvezőtlenül változott a bevétel-ráfordítás konszolidáció elvégzése után meghatározott vagyonszerkezethez képest. A kutatás további folytatása A bemutatott eredmények kutatásunk első fázisát jelentik. A továbblépés a külső és a belső mérlegelemzés és a konszerncontrolling irányában is szükségszerű. Vizsgálni szeretnénk a külső mérlegelemzéshez kapcsolódva a hitelintézetek tényleges elemzési módszereit: hogyan jelenik meg a konszernelemzés gyakorlata, milyen mutatószámok alkalmazása jellemző egy vállalatcsoport, illetve konszolidációs körbe tartozó vállalkozások minősítése esetén. Ehhez szorosan kapcsolódva szeretnénk kutatásunk során megismerni azokat a 376 Pénzügyi Szemle 2017/3
13 mérlegelemzés keretében alkalmazott mutatószámokat, amelyeket a konszern keretein belül alkalmaznak, ezzel összehasonlítási lehetőségeket is biztosítva arra, hogy feltárjuk a konszernen belüli és a hitelintézeti minősítéseknél használt mutatók körének, tartalmának eltéréseit (és azonosságait). További kutatási célunk a konszernkontrolling gyakorlatában megjelenő elemzési módszerek (mutatószámok) feltárása, milyen főbb eltérések mutatkoznak az előbbiekhez képest az elemzési eljárásokban. Mindezek eredményeként a kutatás végső fázisa annak vizsgálata, hogy képezhető-e olyan a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetre vonatkozó komplex mutató-, illetve minimális tartalmú mutatószámrendszer, amelynek alapján egy vállalatcsoport, illetve a hozzá tartozó konszolidációs körbe tartozó vállalatok különböző célú értékelésekor megfelelő minősítést lehet adni. A kutatás folytatásakor azonban figyelembe kell vennie, hogy a számviteli törvény (2000. évi C. törvény) január 1-jén hatályba lépett módosításai miatt átértékelődnek az egyes eredménykategóriák. Megváltozott az egyéb bevételek, az egyéb ráfordítások, a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak a tartalma és megszűnt a rendkívüli eredmény (továbbá a mérleg szerinti eredmény) kategóriája. Ebből következően az elemzés során alkalmazott mutatóknál is korrekciókat kell végrehajtani. A számviteli törvény változása azzal jár, hogy a üzleti évben az előző (2015-ben kezdődő) üzleti év adatait is az új szabályok alapján kell bemutatni. Így a üzleti évre vonatkozó mutatók értékeit is át kell értékelni. A gazdasági döntéseket azonban időbeli öszszehasonlításon alapuló elemzés esetén nem elegendő csak két időszak vizsgálatára alapozni, ezért a hosszabb távú elemzéseket megelőzően a korábbi (2015. üzleti évet megelőző) évek adataira vonatkozóan báziskorrekciókat kell végrehajtani annak érdekében, hogy az adatok összehasonlíthatósága biztosítható legyen. JAVASLATOK A vizsgálatok során kapott eredmények alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a vállalatcsoport tagjainak egyedi éves beszámolóiban kimutatott tételek olyan mértékű belső halmozódásokat okoznak, amelyek megkérdőjelezik ezen beszámolók alapján hozott mérlegelemzésre alapozott gazdasági döntések megalapozottságát. Ennek kapcsán egyértelműen javasolható a piaci érdekhordozóknak, hogy a vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozások a döntéseiket az egyedi éves beszámoló mellett mindenképpen a konszolidált éves beszámoló mérleg és eredménykimutatás adatainak figyelembevételével, annak értékelésével hozzák meg. Hiszen a halmozódások olyan vagyont, eredményt takarnak, amelyek nem tekinthetők valósnak, nem használhatók fel fedezetként, finanszírozási forrásként. Mindezek betartása esetén a mérlegelemzés reálisabb eredményei segítségével a piaci érdekhordozók kockázata csökkenthető. A kutatás többek között a bemutatott eredményei alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a konszernszintű elemzések sajátos helyzetet teremtenek, hiszen ebben az esetben közel sem arról van szó, hogy az egyedi beszámolók adatait, illetve az azok alapján képzett mutatószámokat összeadnánk, esetleg átlagolnánk. Az értékeléshez használható mutatók kiválasztása és számítása tehát sajátos szempontokat kell, hogy kövessen, legyen az a mutatószámok tartalmának meghatározása (ami tehát konszernszinten értelmezhető gazdasági kifejezés), illetve a mutató számításának technikája, ügyelve a konszolidálás módszertanára, az ebben megjelenő képzett számértékek meghatározására. Ezekkel együtt az is bebizonyosodott, hogy az egyedi beszámolók elemzése során felhasznált elemzési módszertan alkalmazható a vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozások együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének elemzésénél is. Pénzügyi Szemle 2017/3 377
14 Munkánk alapvetően a külső mérlegelemzés szempontjaihoz kapcsolódott. A külső mérlegelemzés mellett kiemelt jelentőségű lehet az egyedi vállalkozások és vállalatcsoportok belső mérlegelemzése is, azonban ennek végrehajtásához mint ahogy azt láttuk nem minden piaci érdekhordozó rendelkezik elegendő információval. Ilyen jellegű információkkal alapvetően a vállalkozás(ok) vezetői és bizonyos szinten a tulajdonosok rendelkeznek, így a belső mérlegelemzés elvégzése csak ezen érdekhordozók számára biztosíthatja a kockázatok értékelését és ezen keresztül azok csökkentését. A konszernvezetés folyamatos és megfelelő színvonalú érvényesülése ugyanakkor nem kizárólag a belső mérlegelemzés eredményeit hasznosítja, hanem lényeges mértékben kell, hogy támaszkodjon a jól kialakított és működtetett konszernkontrolling rendszerére, amely alapvetően decentralizált kontrolling formájában kell, hogy megvalósuljon. Ebből adódóan azonban a vizsgáltakhoz hasonló problémákat kell szem előtt tartani a kontrolling keretében elkészülő leányvállalati és konszernszintű beszámolók, jelentések értelmezésénél is (különös tekintettel például a követelések és a kötelezettségek, valamint a jövedelmezőség értékelésénél). Mellékletek 1. melléklet Az egyedi vállalatokra jellemző és a halmozott adatok alapján számított és vizsgált jellemző mutatószámok a 2 5. ábrákban láthatók. Rövid elemzés a 2. ábrához Az egyedi vállalatok eszközszerkezeti eltérései jól megfigyelhetők a Befektetett eszközök fedezete (A) és a Tőkeellátottsági mutató nagyságrendjeinek alakulásában (befektetett eszközök és készletek), jellegzetesen hullámzó eltéréseik a halmozott adatokból számított mutatókhoz képest. Mindezek megjelenése egy jóval kisebb eltéréseket mutató tőkeerősség (Tőkeerősségi mutatók alapján) mellett érvényes (vagyis a saját tőke összes forráson belüli aránya mellett). Jól látszik a Befektetett eszközök fedezete (B) mutató értékeiből, hogy az összes tartós forrás értéke minden egyedi vállalatnál teljes egészében összhangban áll a befektetett (tartós) eszközök állományával (valamennyi leányvállalatnál, az anyavállalatnál és a halmozott adatokból számított mutatók esetében is egyértelműen érvényesül a klasszikus illeszkedési elv; eltekintve a tartós forgóeszköz-lekötés értékelésétől, amelyet külső mérlegelemzés keretében nem lehet vizsgálni). Az egyedi vállalatok sajátosságai látványosan kiegyenlítődnek a tőkearányos jövedelmezőség, mint tőkeszerkezeti mutatók esetében, eltérő nagyságrendeket (és irányt) is összefogva a halmozott adatok alapján kifejezett hányadosokkal. (Tőkearányos mérleg szerinti eredménymutató A és B változata). Rövid elemzés a 3. ábrához A mérlegből meghatározott az időpontra vonatkozó adatok miatt rendkívül nagyvonalú értékelési lehetőséget biztosító likviditási mutatók, vagyis a rövid távú pénzügyi helyzetet jellemző hányadosok viszonylag egységes 378 Pénzügyi Szemle 2017/3
15 A modell-vállalatcsoport egyedi és összevont (halmozott) vagyoni és pénzügyi helyzetének kiemelt elemzési mutatói 2. ábra A modell-vállalatcsoport egyedi és összevont (halmozott) pénzügyi helyzetének kiemelt elemzési mutatói 3. ábra Pénzügyi Szemle 2017/3 379
16 4. ábra A modell-vállalatcsoport egyedi és összevont (halmozott) jövedelmezőségi helyzetének kiemelt elemzési mutatói A modell-vállalatcsoport egyedi és összevont (halmozott) jövedelmezőségi helyzetének kiemelt elemzési mutatói 5. ábra 380 Pénzügyi Szemle 2017/3
17 képet mutatnak, különösen az egyedi vállalatok kapcsán lehet egyértelműen megállapítani, hogy az éven belül pénzzé tehető eszközök állománya meghaladja az éven belül esedékessé váló kötelezettségeket, amelyből adódóan az összevont adatokból számított mutató is megbízhatónak fogadható el. Az eszközszerkezeti különbségekből adódik ugyanakkor a készpénz-likviditás (az azonnali likviditás) eltérései az egyedi vállalat egyike (LV1) és a többi, valamint az anyavállalat között. Itt igen jelentős a vállalati sajátosságok eltűnése a halmozott adatokban. Rövid elemzés a 4 5. ábrához A tőkeszerkezeti mutatóként értelmezett tőkejövedelmezőségi hányadosoknál említett jövedelmezőségi viszonyok és azok összefoglalása a halmozott adatok alapján határozottan visszaköszönnek a jövedelmezőségi helyzet elemzésénél. Ezek a mutatók erőteljesen rámutatnak arra, hogy a jövedelmezőség elemzése a konszernen belül igen lényeges feladat kell, hogy legyen, hiszen már a halmozott adatokból számított mutatók és az egyedi vállalatok mutatói között jelentősek az eltérések (kiegyenlítődés). 2. melléklet A tanulmányban szereplő mutatószámok képletei Megnevezés Mutató számítása Vagyoni helyzet alakulásának elemzése Tőkeerősség Tőkearányos mérleg szerinti eredmény, A Tőkearányos mérleg szerinti eredmény, B Tőke-önfinanszírozás Kötelezettségek aránya Hosszú lejáratú kötelezettségek részaránya Befektetett eszközök fedezete A Befektetett eszközök fedezete B Tőkeellátottsági mutató Idegen tőkének saját tőkével való fedezete Pénzügyi helyzet alakulásának átfogó elemzése Likviditási ráta Készpénzlikviditási mutató Szabad (likvid) pénzeszközök aránya Jövedelmezőség alakulásának átfogó elemzése Árbevétel-, bevételarányos üzemi eredmény Árbevétel-, bevételarányos szokásos vállalati eredmény (Saját tőke/források összesen) 100 (MSZER/Jegyzett tőke) 100 (MSZER/Saját tőke) 100 (Adózott eredmény/saját tőke) 100 (Kötelezettségek/Források összesen) 100 (Hosszú lejáratú Kötelezettségek/Kötelezettségek) 100 (Saját tőke/befektetett eszközök) 100 ((Saját tőke + Hosszú lejáratú kötelezettségek)/ Befektetett eszközök) 100 (Saját tőke/(befektetett eszközök+készletek) 100 (Saját tőke/kötelezettségek) (Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek) (Pénzeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek) (Pénzeszközök/Forgóeszközök) 100 [Üzemi tevékenység eredménye/(értékesítés nettó árbevétele+egyéb bevétel)] 100 [Szokásos vállalati eredmény/(értékesítés nettó árbevétele+egyéb bevételek+pénzügyi műveletek eredménye.)] 100 Pénzügyi Szemle 2017/3 381
18 Megnevezés Árbevétel, bevételarányos adózás előtti eredmény Tőkearányos üzemi eredmény Tőkearányos szokásos vállalati eredmény Tőkearányos adózás előtti eredmény Tőkearányos adózott eredmény (ROE Return on Eguity) Tőkearányos mérleg szerinti eredmény Eszközarányos jövedelmezőség Bérarányos jövedelmezőség Bérarányos jövedelmezőség Élőmunka-ráfordítás arányos jövedelmezőség Élőmunka-ráfordítás arányos jövedelmezőség Immateriális javak és tárgyi eszközök jövedelmezősége Készletek jövedelmezősége Befektetett eszközök és készletek jövedelmezősége Mutató számítása [Adózás előtti eredmény/(értékesítés nettó árbevétele+összes bevétel)] 100 (Üzemi tevékenység eredménye/saját tőke) 100 (Szokásos vállalati eredmény/saját tőke) 100 (Adózás előtti eredmény/saját tőke) 100 (Adózott eredmény/saját tőke) 100 (MSZER/Saját tőke) 100 (Adózás előtti eredmény/mérlegfőösszeg) 100 (Üzemi tevékenység eredménye/bérköltség) 100 (Adózás előtti eredmény/bérköltség) 100 (Üzemi tevékenység eredménye/személyi jellegű ráfordítás) 100 (Adózás előtti eredmény/személyi jellegű ráfordítás) 100 [Üzemi tevékenység eredménye/(immateriális javak nettó értéke+tárgyi eszközök nettó értéke)] 100 (Üzemi tevékenység eredménye/készletek) 100 [Adózás előtti eredmény/(befektetett eszközök+készletek)] 100 Jegyzet 1 Az anya- és leányvállalatokra vonatkozó igen jelentős adatmennyiség értelmezhető áttekintése érdekében ábrákat alkalmazunk a számszaki információk bemutatására, s ennek kapcsán egyszerűsítésként eltekintünk attól, hogy negatív megoszlási viszonyszám nem létezik. Irodalom Adorján Cs. Bába Á. Lukács J. Mikáczó É. Róth J. (2005): Üzemgazdasági számvitel. Saldo, Budapest Buchner, R. (1981): Grundzüge der Finanzanalyse. Verlag Vahlen, München Baricz R. (1994): Mérlegtan. Aula Kiadó, Budapest Bíró T. Kresalek P. Pucsek J. Sztanó I. (2012): A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése. Perfekt Zrt, Budapest Fridrich P. Simon Sz. Sztanó I. (2008): A konszolidáció módszertana. Perfekt Zrt, Budapest Haeseler, H. R. Kirchberger, T. P. (2005): Bilanzanalyse. LexisNexis Verlag, Wien 382 Pénzügyi Szemle 2017/3
19 Jacobs O. H. Oestreicher A. (2000): Mérlegelemzés. Kossuth Kiadó, Budapest Kresalek P. (szerk.) (é.n.): Számvitel a vállalkozások gyakorlatában. Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft., Budapest Kresalek P. (2004): A számviteli beszámolók elemzésének egyes elméleti kérdései. In: BGF Tudományos évkönyv 2004, BGF, Budapest, oldal Küting, K. Weber, C-P. (2004): Die Bilanzanalyse. Schaffer-Poeschel Verlag, Stuttgart Pucsek, J. Tadjedine, Y. Praet, A. (2006): Analyse financiére. Erasmus e-learninges tananyag, Budapest Schult, E. (1999): Bilanzanalyse. Erich Schmidt Verlag, Berlin Simon Sz. (2009): Az élelmiszer-gazdaságban működő vállalkozások vizsgálata a konszern számviteli előírások alapján. Doktori (PhD-) értekezés Pénzügyi Szemle 2017/3 383
Éves beszámoló összeállítása és elemzése
Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Éves beszámoló összeállítása és elemzése VII. előadás Vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet elemzése
Éves beszámoló. készíthet. jövedelmezõség hatékonyság
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Éves elemzése Vagyoni helyzet elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Jövedelmezõségi helyzet elemzése
Éves beszámoló elemzése
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Beszámolási kötelezettség A formája Éves elemzése Éves Egyszerûsített éves Egyszerûsített
Számvitel mesterszak. Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése. Nappali tagozat. Tantárgyi útmutató
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése Nappali tagozat Tantárgyi útmutató 2014/2015. tanév 2. félév
Konszolidált éves beszámoló összeállítása és elemzése
SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK Levelező tagozat SZÁMVITEL MESTERSZAK Konszolidált éves beszámoló összeállítása és elemzése Tantárgyi útmutató 2015/2016. tanév 2. félév Tantárgy megnevezése: Konszolidált beszámoló
55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Konszolidált pénzügyi beszámoló
Konszolidált pénzügyi beszámoló (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Üzleti jelentés a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1997. évi magyar számviteli szabályok szerint készített konszolidált
A globalizáció és a konszolidációs számvitel alkalmazása a magyar élelmiszer-gazdaságban
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 145 A globalizáció és a konszolidációs számvitel alkalmazása a magyar élelmiszer-gazdaságban SIMON SZILVIA Kulcsszavak: globalizáció, élelmiszer-gazdaság, konszern, konszolidációs
ELŐSZÓ. Budapest, január. A Szerzők
ELŐSZÓ A példatár és feladatgyűjtemény a Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése című könyvhöz készült és az abban ismertetett elemzési módszertan gyakorlati alkalmazását kívánja elősegíteni. A
A konszolidáció. A vállalat csoport jellemzõi. Konszernek a számvitelben. Jogi függetlenség csorbulása. Anyavállalat. A konszolidációs kör 2008.09.14.
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék A vállalat csoport jellemzõi A vállalkozások kettõs értelemben önállóak A konszolidáció Jogilag
Tőkekonszolidáció. Várkonyiné Dr. Juhász Mária. Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Tőkekonszolidáció Várkonyiné Dr. Juhász Mária Konszolidált éves beszámoló összeállításának
Kiegészítő melléklet
Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:
Szavazati arány megállapítása. Egyedi beszámolók előkészítése.
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Szavazati arány megállapítása. Egyedi beszámolók előkészítése. Várkonyiné dr. Juhász
Elemzés, értékelés 2017.
Adószám: 18256127-2-43 Törvényszék: 01 Fővárosi Törvényszék Bejegyző határozat száma: 16 PK.60914/2001/1 Nyilvántartási szám: 01/01/86227 1212 Budapest, Zsolnai utca 28 2017. Fordulónap: 2017. december
Beszámoló: megbízható, valós képet ad a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi
A mérlegelmezés A mérleg szerepe a vállalkozás számviteli rendszerében Beszámoló: megbízható, valós képet ad a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérıl az érdeklıdık számára. Tulajdonos Potenciális
Kiegészítő melléklete
Statisztikai számjel: 25004582-6312-113-01 Cégjegyzék száma: 01-09-194184 Vállalkozás megnevezése: Direkt36 Újságíró Központ Nonprofit Kft. Vállalkozás székhelye: 1137 BUDAPEST POZSONYI ÚT 10. 2. EM/8
Konszern számvitel alapjai
SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Konszern számvitel alapjai Pénzügy-számvitel alapszak Nappali tagozat 2016/2017. tanév II. félév 1 A tárgy oktatásának célja: A világgazdaságban és ebből következően
A konszolidált éves beszámoló elemzése
A konszolidált éves beszámoló elemzése A konszolidált éves beszámoló a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készült el. 2005. évtől kezdődően, Magyarország uniós csatlakozásával a
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két
Konszolidáció elméleti alapjai
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Konszolidáció elméleti alapjai Várkonyiné Dr. Juhász Mária A vállalat csoport jellemzői
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két
I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások
I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások A bank a konszolidálást könyv szerinti értéken végezte el. A leányvállalatok az éves beszámolók elkészítése
DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.
DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015. 01. 01. 2015. 12. 31. Budapest, 2016. április 30... A vállalkozás vezetője ( képviselője ) 1 1. Általános bemutatás A vállalkozás neve: STEMO MARKETING Kft. A vállalkozás rövidített
Normál egyszerűsített éves beszámoló
2 4 3 9 3 1 4 6 8 3 2 5 7 2 1 3 Statisztikai számjel 1 3-9 - 1 6 4 7 1 8 Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft. A vállalkozás címe: 2217 Gomba, Bajcsy-Zsilinszky utca
I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások
I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások A Bank a konszolidálást könyv szerinti értéken végezte el. A leányvállalatok az éves beszámolók elkészítése
TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. A konszern számvitel alapjai tantárgy tanulmányozásához. Nappali tagozat. 2014/2015. tanév II. félév
SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK : 469-66-98 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ A konszern számvitel alapjai tantárgy tanulmányozásához Nappali tagozat 2014/2015. tanév II. félév A tárgy oktatásának
Kiegészítő melléklet a évi egyszerűsített éves beszámolóhoz
Statisztikai számjel 1142483974121133 Cégjegyzék szám 3-9-15166 Vállalkozás megnevezése "AUDITÁL" Könyvvizsg.és Adótan. Kft. Vállalkozás címe, telefonszáma 61 Kiskunfélegyháza, Szent János tér 5 Kiegészítő
Kiegészítő melléklet
Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.
Kiegészítő melléklet
Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23998814-2-15 SZ.SZ.B.M. CÉGBÍRÓSÁG 15-09-079577 RID FULL KORLÁTOLT FELELŐSÉGŰ TÁRSASÁG 4531 Nyírpazony, VASVÁRI PÁL út 16. 2013 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2013.
Kiegészítő melléklet 2011
Adószám: 14603204-1-43 Cégbíróság: Főv. Bíróság mint Cégbíróság Cégjegyzék szám: 01-09-911437 IFUA Nonprofit Partner Közhasznú Nonprofit Kft. 1119 Budapest, Fehérvári út 79. 2011 Fordulónap: 2011. december
Bankmérleg jellegzetességei
Bankmérleg jellegzetességei Befektetési társaság és hagyományos kereskedelmi bank tételek együtt Likviditási sorrend Eszközöknél-kötelezettségeknél csoportosítás módja: Jövedelemtulajdonos Lejárat Befektetés
Közhasznúsági jelentés 2011
Adószám: 18269253-1-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 11.Pk.60.634/2011/2. a halmozottan sérült gyermekek gyógyulásáért 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 14 Közhasznúsági jelentés
CEDEK EMIH Izraelita Szeretetszolgálat
Bírósági bejegyzés száma: 0100/Pk.60702/2015 Telefon: 1-268-0183 CEDEK EMIH Izraelita Szeretetszolgálat Alapítvány Alapítványok egyszerűsített éves beszámolója Bírósági bejegyzés száma: 0100/Pk.60702/2015
Normál egyszerűsített éves beszámoló
1 1 7 1 9 7 4 1 2 1 1 3 1 7 Statisztikai számjel 1 7-9 - 7 6 4 6 Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: Ézsibau Kft A vállalkozás címe: 7149 Báta, Damjanich utca 2. A vállalkozás telefonszáma: Normál
COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium
COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium 2017. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2018. május 02. A társaság bemutatása
Cégjegyzék száma: A társaság adószáma: Dátum (készítés ideje): február 23.
2016. Évi beszámoló Ügyfél neve: Ügyfél címe, telefonszáma: 9024. Győr, Szérűskert u.36. Statisztikai számjele: 2 3 1 7 5 7 6 9 0 3 2 2 5 7 2 0 8 Cégjegyzék száma: 0 8-0 9-0 2 1 4 0 6 A társaság adószáma:
Kiegészítő melléklet
Kiegészítő melléklet 1. Általános összefoglalás A kiegészítő melléklet a BJB-Sysem Kereskedelmi és Szolgáltató KFT 2013. január 1-től 2013. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült.
Nógrád Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Balassagyarmati Városüzemeltetési Kft Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán út 59.
Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 11206248-2-12 Nógrád Megyei Bíróság, mint Cégbíróság 12-09-002237 2660 Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán út 59. 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011. december
Egyszerűsített éves beszámoló mérlege "A" változat
Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 12067778-2-43 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-09-462002 Kun Hulladék Korlátolt Felelősségű Társaság 1211 Budapest, Szállító utca 6 Egyszerűsített éves beszámoló
Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete
1. Általános kiegészítések 1.1.A gazdálkodó bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó főbb adatai - Székhely: - Internetes honlap címe: (ha a beszámolót a honlapon is közzéteszi) - Működési forma: Társasdalmi Rgyesület
Egyszerűsített éves beszámoló
TÁRSADALMI SZERVEZET MEGNEVEZÉSE: MAGYAR ORSZÁGOS HORGÁSZ SZÖVETSÉG TÁRSADALMI SZERVEZET CÍME: 1124 BUDAPEST, KOROMPAI U. 17. Statisztikai számjel: 19815857911252301 Egyszerűsített éves beszámoló 2015.12.31
Egyszerűsített éves beszámoló
a vállalkozás megnevezése a vállalkozás címe, telefonszáma 2011 évi Egyszerűsített éves beszámoló Éves zárómérleg P.H. 1 1 Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) Időszak:
Pénzügyi kimutatások elemzése Tantárgyi útmutató
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest Számvitel mesterszak Pénzügy mesterszak Nappali tagozat Pénzügyi kimutatások elemzése Tantárgyi útmutató 2012/2013 II. félév 1 Tantárgy
KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz
Biztonság 2014 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Cégjegyzék száma 8500 Pápa, Második utca 25. 1 9 0 9 5 1 0 0 3 5 KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz Általános összefoglalás A kiegészítı melléklet
MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához
Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 469-6798 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZAT MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához Gazdálkodási és menedzsment szak Statisztikus
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31.
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. Az EQUILOR FINE ART Műkincs-Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt felelősségű társaság 2006. június 26-án kelt Társasági Szerződéssel, határozatlan időtartamra
Őszikék 2005 Közhasznú Nonprofit Kft
Őszikék 2005 Közhasznú Nonprofit Kft 3232 Gyöngyös Üdülősor út 58. 2015. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1. Általános kiegészítések 1.1.A gazdálkodó bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz
Balassagyarmat Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft 2660 Balassagyarmat Cégjegyzékszám: 1209006301 Óváros tér 15. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30i fordulónapra elkészített,
Közlemény a CIB Bank Zrt évi üzleti évére vonatkozó auditált éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról
Közlemény a CIB Bank Zrt. 2005. évi üzleti évére vonatkozó auditált éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról A CIB Bank Zrt. (1027 Budapest, Medve u. 4-14., cégjegyzék szám: 01-10-041004,
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ
Víz, Zene, Virág Fesztivál Nonprofit Kft 2890 Tata Váralja utca 2 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2017. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Beszámolási időszak: 2017. január 01. - 2017. december 31. A beszámoló
Kiegészítő melléklet
Adószám: 23923610-2-20 Cégbíróság: Zala megyei Cégjegyzék szám: 20-09-072648 HÉVÍZ-BALATON AIRPORT Korlátolt Felelősségű Társaság 8380 Hévíz Kossuth u.1. 2012. 06. 30. Fordulónap: 2012. június 30. Beszámolási
Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz
hírkomp.hu Kft. Adószám: 24102670-2-43 Cégjegyzékszám: 01-09-990571 Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz A hírkomp.hu Kft. alaptevékenysége folyóirat, időszaki kiadvány kiadása. A cég belföldi
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft 217 egyszerűsített éves beszámolójához Budapest, 218.5.22. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: atlatszo.hu
Kiegészítő melléklet
Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 12246632-2-42 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-09-568583 1163 Budapest, GORDONKA utca 7. 2012 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2012. december 31. 2012. január 01.
Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 24/4-164/2015. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2015. május 26. 15.00-óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és
Nemzetközi REFA Controllerképző
Nemzetközi REFA Controllerképző tanfolyam 1. modul: Mutatószámok és mérlegelemzés 2. nap : Számvitel alapjai feladatok, kérdések, cash flow, mutatószámok és likviditáskezelés előkészítés Előadó: Szívós
Összevont szigorlati tételsor. Kiegészítő tagozat. Pénzügy szakirány
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Összevont szigorlati tételsor Kiegészítő tagozat Pénzügy szakirány 2009 NYME KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Kiegészítő tagozat II. évfolyam részére Összevont
2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2001 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 890-1590 Ágazati besorolás: Távközlés E-mail cím: tozsde@tvnetwork.hu Beszámolási időszak: 2011.01.01-2011.06.30.
Konszolidálás. Konszol. értékek. Megnevezés AV LV Előkész. mérleg
Gyakorló feladatok 1 alapjai tantárgyból 1. példa Első bevonás könyv szerinti értékkel, 100%-os részesedés, rejtett tartalékok feltárása nélkül Az anyavállalat 100%-os érdekeltséget szerezett leányvállalatában.
Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma
Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített
1. gyakorló feladat ESZKÖZÖK
1. gyakorló feladat ESZKÖZÖK A. BEFEKTETT ESZKÖZÖK 846.663 952.892 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 31.343 23.945 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékû
SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Komplex elemzés. Pénzügy és számvitel alapszak Nappali tagozat 2015/2016. tanév II.
TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Komplex elemzés Pénzügy és számvitel alapszak Nappali tagozat 2015/2016. tanév II. félév A tantárgy rövid bemutatása: A Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karán meghatározó
Egyszerűsített éves beszámoló
1 8 0 3 2 1 0 7 6 9 1 0 1 3 1 0 2 - - Statisztikai számjel Dr Szakály Ügyvédi Iroda a vállalkozás megnevezése 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 45. a vállalkozás címe, telefonszáma Egyszerűsített éves beszámoló
I./ Általános jellegű kiegészítések
Statisztikai számjel, vagy adószám Egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklet 1 8 9 3 9 8 1 5-9 4 9 9-5 2 9-1 9 egyéb szervezet Bejegyzési szám: Szervezet: Szigligeti Turisztikai Egyesület 6 4
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31.
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31. Az EQUILOR FINE ART Műkincs-Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt felelősségű társaság 2006. június 26-án kelt Társasági Szerződéssel, határozatlan időtartamra
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:
1. melléklet a évi CI. törvényhez 1. számú melléklet a évi C. törvényhez A mérleg előírt tagolása A változat
1. melléklet a 2015. évi CI. törvényhez 1. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez A mérleg előírt tagolása A változat Eszközök (aktívák) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak 1. Alapítás-átszervezés
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához A Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (továbbiakban:
55 345 01 0010 55 06 Reklámszervező szakmenedzser Kereskedelmi menedzser 55 345 01 0010 55 07 Üzleti szakmenedzser Kereskedelmi menedzser
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
Konszolidált Éves Beszámoló
Budapest Bank Rt. és leányvállalatai Konszolidált Éves Beszámoló 2001. december 31. Budapest, 2002. április 26. Richard Pelly a vállalkozás vezetoje KONSZOLIDÁLT MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2001. Adatok
GAZDASÁGTUDOMÁNYI K A R. Számviteli esettanulmányok
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI K A R P É N Z Ü G Y I É S S Z Á M V I T E L I I N T É Z E T S Z Á M V I T E L I N T É Z E T I TA N S Z É K Számviteli esettanulmányok A beszámolási kötelezettség A gazdálkodó
Közhasznúsági jelentés 2011
Adószám: 13953757-2-15 Bejegyző szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság Regisztrációs szám: 15-09-071493 Tömöttvár 2007 Közhasznú Nonprofit Kft 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár út 5-7. 2011 Fordulónap:
I./ Általános jellegű kiegészítések
Statisztikai számjel, vagy adószám Egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklet 1 8 9 3 9 8 1 5-9 4 9 9-5 2 9-1 9 egyéb szervezet Bejegyzési szám: Szervezet: Szigligeti Turisztikai Egyesület 6 4
Közhasznúsági jelentés 2013.
Adószám: 18125861-1-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 14.Pk.61.013/2006 1053 Budapest, Ferenczy István utca 28. 5. 4. 2013. Fordulónap: 2013. december 31. Beszámolási időszak: 2013.
Kiegészitő melléklet 2011.
Adószám: 18195376-2-42 Cégbíróság: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cégjegyzék szám: 12.760 'Állat és Ember' Állat és Természetvédő, Kulturális és Szabadidő Egyesület 1151 Budapest, Pisztráng u. 3. Kiegészitő
A vállalattal kapcsolatban lévık
Az éves beszámoló és a vállalati eredmény elemzése Gazdasági elemzés 4. alkalom Budaházy György Az elemzés szükségessége A vállalkozás helyzetének, fejlıdésének a megítélése évenként a teljesítmény megállapítása.
2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE
SVÁBHEGYI ORSZÁGOS ALLERGOLÓGIAI, IMMUNOLÓGIAI ÉS PULMONOLÓGIAI NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT 1037 BUDAPEST, BOKOR U. 17-21. 2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Budapest, 2015-05-27
Számviteli törvény változások 2016
Számviteli törvény változások 2016 Számos, az IFRS-ből már ismert szabály került a számviteli törvényünkbe. Változások segítik az éves pénzügyi kimutatások, számviteli beszámolók egész unióra kiterjedő
www.egzatik.hu E-mail: info@egzatik.hu
EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ A számviteli tv. hatálya alá tartozó kettős könyvvitelt vezető vállalkozások részére (Eredménykimutatás: összköltség, Mérleg: A ) Ez a táblázatrendszer alkalmas arra, hogy
Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt
Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest
Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Mérlegzárás éve 2005 o 1 - o 9-6 9 4 4 4 2 Cégjegyzék szám Mérlegzárás dátuma
Magyar Ipari Karbantartók Szervezete. Társadalmi szervezetek egyszerűsített éves beszámolója
18291740-8230-529-06 Statisztikai számjel Magyar Ipari Karbantartók Szervezete 6723 Szeged, József Attila sgt. 130 Társadalmi szervezetek egyszerűsített éves beszámolója 2013 Keltezés: 2014. március 14.
Kiegészítő melléklet 2017.
Adószám: 2584638-2-4 Cégbíróság: Gyulai Törvényszék Cégjegyzék szám: 4-9-13973 KÖRÖSLADÁNYI NAPELEMPARK KFT 5516 Körösladány, Dózsa Gy út 2. Kiegészítő melléklet 217. Fordulónap: 217 december 31. Beszámolási
Média Unió Közhasznú Alapítvány. 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ
5 5 2 1 8 1 3 3 5 5 2-1 - 4 1 adó száma 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ A mérleg főösszege: 33.740 eft; a saját tőke összege: 33.239 eft, a mérleg szerinti eredmény: 30.923
Eredmény és eredménykimutatás
Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,
Egyszerűsített éves beszámoló
Balaton Park 2000. Non profit Kft. Székhely: 7400 Kaposvár, Győr u. 21. Telephely: 1147 Budapest, Telepes u. 106. Egyszerűsített éves beszámoló 2014 Cégjegyzék száma: Cg. 14 09 309324 Balaton Park 2000.
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A
Sentinel Olimpiai Taekwondo Sportegyesület
Sentinel Olimpiai Taekwondo Sportegyesület Szöveges kiegészítő melléklete a 2014. évi beszámolóhoz Budapest, 2015. 07.03.... a szervezet képviselője 2 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2014. I. Általános rész A szervezet
Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft.
2 2 2 6 5 4 3 4 3 2 4 0 5 9 9 0 2 0 2 0 9 0 7 4 1 4 3 Cégjegyzék száma Statisztikai számjel A vállalkozás címe: 7300 Komló, Juhász Gy. u. 2. - Egyszerűsített éves beszámoló Keltezés: Komló, 2010. május
CSEPEL HOLDING NYILVÁNOSAN M KÖD RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉVI VEZET SÉGI JELENTÉSE BUDAPEST, ÁPRILIS 30.
CSEPEL HOLDING NYILVÁNOSAN M KÖD RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2012. ÉVI VEZET SÉGI JELENTÉSE BUDAPEST, 2013. ÁPRILIS 30. aláírás 1 A Társaság 2012. évben is holding rendszerben m ködött, a vagyonkezelésen (üzletvezetésen)
KOMPLEX ELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához
Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 469-6683 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZAT KOMPLEX ELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL szak hallgatói részére 2014/2015.tanév
Egyszerűsített éves beszámoló
23147647-8810-572-01 Statisztikai számjel 01-09-955179 Cégjegyzék száma Hegyhát Nonprofit Kft 1121. Budapest, Hegyhát út 25-27. Egyszerűsített éves beszámoló 2015 A közzétett adatok könyvvizzsálatal nincsenek
Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul
A cégvezetéshez adatok kellenek Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul A Servantes Vezetői Információs rendszer a vállalatirányítási szoftvernek az a része, ahol a leginkább megmutatkozik, hogy a
Közhasznúsági jelentés 2013.
Adószám: 18128204-1-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12.Pk.60.535/2007 1053 Budapest, Ferenczy István utca 28. 5. 4. 2013. Fordulónap: 2013. december 31. Beszámolási időszak: 2013.
ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Közhasznú Társaság évi egyszerűsített éves beszámolója
1 8 4 0 0 6 5 6 Statisztikai számjel - - Cégjegyzék száma 1 1 ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Közhasznú Társaság 2007. évi egyszerűsített éves beszámolója 1 1 8 4 0 0 6 5 6 Statisztikai
A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv
A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó
HÁZI DOLGOZAT 1. Konszern számvitel alapjai
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam PSZ
Kiegészítő melléklet 2014.
Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 14852408-1-42 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-09-923001 Borsika Gyermekközpont Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság 1106 Budapest, Borsika utca 21
KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI EGYESÜLET évi számviteli beszámoló
KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI EGYESÜLET 2006. évi számviteli beszámoló Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület Budapest, 1063 Munkácsy M. u. 16 KSH szám: 18154630911244101 Kettős könyvvitelt