Szakmai beszámoló Tumbából, a svéd fejéstechnológiával foglalkozó DeLaval központi kutatóbázisáról

Átírás

1 Szakmai beszámoló Tumbából, a svéd fejéstechnológiával foglalkozó DeLaval központi kutatóbázisáról Készítette: Kovács Krisztián - Halász András, Debreceni Egyetem AGTC, október A Campus Hungary anyagi támogatásával sikeresen megvalósítottuk a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományi Centruma, valamint a nemzetközi DeLaval tejipari- és állattenyésztési berendezéseket forgalmazó cég közötti sikeres kapcsolatépítést, hála a magyar DeLaval képviselet munkatársának, Tóth Tamásnak. A program keretében Svédországban, Tumbában a cég élettörténetének több, fontos helyszínén tanulmányozhattuk a cég legújabb fejlesztéseit, kutatási eredményeit. Továbbá találkozhattunk vezető mérnökökkel és fejlesztési technikusokkal, akik szívesen ismertették munkájuk eredményeit és jövőbeli terveiket.

2 Elsőként a tumbai központban található VMS gyártósort látogattuk meg, ahol Catherine Brix vezetésével munkaállomásról-munkaállomásra járva, láthattuk az új generációs fejőrobotok összeszerelését. A gyártósoron megfigyelt termelésirányítás szervezettségét, hatékonyság központúságát és a svéd precizitást testközelből is alkalmunk volt megfigyelni. A termelés munkaműveleteit, egy több mint húsz országból álló nemzetközi technikus csapat végzi, alaposan megtervezett részletességgel. Minden munkaműveletet alaposan, képekkel illusztrált dokumentációs anyag magyaráz el, hogy a nyelvi korlátok okozta félreértéseket is jobban ki tudják küszöbölni. A termelési folyamatnál folyamatos, többszintű ellenőrzési rendszert alkalmaznak, melynek során a termelési hibákat szinte a nullára tudják leszorítani. A gyárlátogatás során alkalmunk nyílt a felmerülő problémákra (munkaszervezés, alkatrész-utánpótlás, logisztika és termelés optimalizálás) alkalmazott megoldásokat is tanulmányozni, illetve a gyakorlatban megjelenő aggályokról is szó esett. A gyárban a vezetőkkel és a kísérőnkkel részletesen átbeszéltük a gazdaságokban mindennapos problémát jelentő rágcsálók okozta rövidzárlatok megelőzésének lehetőségeit, a Herd Management software okostelefonra telepíthető változatának használatát, a fejőrobot részletes működését és a robot-kar kalibrációjának módjait. Figyelemre méltó, hogy a karbantartás minimalizálása miatt, a táv- és öndiagnosztika alap eleme a rendszernek. A gyártás során napi 6 robot készül el. Rendkívül szoros időkeretben dolgoznak és a 100 feletti beszállítói kör miatt nagy figyelmet fordítanak az alkatrész utánpótlásra is. Második állomásként a Hamra kísérleti farmon jártunk, nem messze a gyártól. Itt tesztelik a legújabb fejlesztéseket és egyben bemutató farmként is üzemel, mivel a DeLaval nagy figyelmet fordít a marketingre is. A legtöbb ügyfél különösen a 2

3 forgalmazók személyesen is meglátogatják a gyárat és első kézből tapasztalhatják meg az előnyeit és hátrányait az új eszközöknek, technológiáknak. A teljesen automatizált tartási mód sok kérdést vet fel, azonban a tejhozam, a sántaság illetve az összes költség adatok meggyőzőek. A tejelő teheneket egy autonóm rendszerben (Tehénforgalmi rendszerek: Milk First, Feed First, Free cow traffic) tartják, aminek fontos, államilag szabályozott része a 2-3 hónapos legeltetés is, minimális emberi beavatkozással. A takarmányadagolás, a tehenek csoportokba szervezése, a takarítás és a fejés is tökéletesen automatizált. A hazai alkalmazásnak még néhány évig gátat szabhat a magas bekerülési költség, a tehénállomány heterogenitása (nem egységes tőgyszerkezet) és a régi konvencionális rendszerekbe vetett bizalom. A valóság azonban sokkal árnyaltabb. Az adatok és az elmúlt 10 év tapasztalatai azt mutatják, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben a víz- és energiafogyasztás a korábbi fejési rendszerekhez képest sokkal kedvezőbben alakul, illetve a tőgygyulladás és sántaság előfordulása is csökkenhet. Összességében nagyon meggyőző technológiákat láthattunk. Így a már nem túl állatbarát kötött tartást és a félig zárt tartást automatizált környezetben. Szóba került a teljesen legeltetésen alapuló automatizált technológia is, de ez Írországon és 3

4 Franciaországon kívül még nem terjedt el. A magyar tejtermelő gazdaságok 200 körüli tejelő állománnyal már fontolóra vehetik a fejőrobot alkalmazását, mivel 10 év alatt szinte biztosan megtérül az ára. Az egyetlen problémát a munkaerő kérdése veti fel, mivel a robot 24 órában dolgozik és sokkal tisztábban, mint azt egy fejős tudná. Alkalmunk volt látni az összeszerelés során, a kifinomult hidraulikus rendszereket, melyek rendkívül pontosan irányítják a robotkart. Külön érdemes megjegyezni, hogy rendkívül halk is a robot, így a tehenek stressz mentesen használják. Látogatásunk harmadik állomásán, az oktatási- és tréning központban a DeLaval vezető technikusa, Per Persson segítségével részletekbe menő betekintést kaphattunk a VMS fejőrobot működésébe. Itt négy működő, de teljes egészében szétszerelhető oktatási és tesztelési célokra használt robot mellett, megvitattuk az általunk kutatási szempontból érdekes témákat és problémákat, melyek a fejőrobottal és az automatikus fejési rendszerekkel kapcsolatosak. Per Persson rávilágított a karbantartás során felmerülő problémákra (szenzorok, mintavevők cseréje), valamint élesben bemutatta a problémakeresés módszereit is. Ezt úgy provokáltuk ki tőle, hogy azt kértük mutassa be, mit csinál, ha egy általunk tetszőlegesen választott vezetéket elvágunk a robotban. Honnan jön rá a technikus, hogy hol a hiba, anélkül, hogy megmutatnánk neki 4

5 fizikailag is az elvágott vezetéket. Per sikeresen szinte percek alatt felderítette a hiba forrását és megkezdte a hiba kijavítását. Az előadás további részében képzett oktatónk érthetően elmagyarázta a robotkar vezérlésének elveit és élőben be is mutatta azokat. Végezetül a robot üzemeltetése során felmerülő problémák, távsegítségi rendszerébe tekinthettünk bele, majd a gazdálkodók által is használható fejőrobot távvezérlését tekinthettük meg, az okostelefonon futó Herd Manager applikáció alkalmazásával. A fentiekben vázolt automatizált fejési rendszer elterjedése Magyarországon rendkívül lassan zajlik, elsősorban a beruházási költségek miatt. A jövő azonban mindenképpen ezé a technológiáé, hiszen a közepes gazdaságok tulajdonosainak egyre több területen kell helytállniuk, ezért egy ilyen rendszer nagyban növelheti a tejgazdaság termelékenységét és vonzóbbá teheti az ágazatot a fiatal generáció számára. Az alábbiakban egy rövid összefoglaló olvasható a jelenleg elterjedt Önkéntes fejőállomásokról. A Lely A3 a Merlin, a SAC Futureline és a De Laval VMS rendszerek működnek világszerte. Az alábbi összehasonlításban jól látszik, hogy a DeLaval robot fej a leggyorsabban. A fejés sebessége másodpercben a fejőkelyhek felhelyezésétől a fejés befejezéséig Forrás: Utunk negyedik állomásaként a DeLaval Hamra kísérleti és bemutató farmjának történetével ismerkedhettünk meg, ahol láthattuk a világcég alapítójának, Gustav DeLaval örökségét. Látogatást tettünk a régi istállóban, ami a mai napig működik, 5

6 továbbá láthattuk az aukciós termet is, ahol korábban a tehenek és bikák adásvétele történt. A cég rendelkezik egy hatalmas bemutató teremmel is, ahol a modern technológiákat testközelből is meg lehet tekinteni, minden megfogható és kipróbálható. Továbbá oktató videók segítségével szemléltetik, hogy egy farmon hogyan is működik az adott technikai berendezés és mennyiben segítheti az a gazdálkodók mindennapi munkáját. Összefoglalásként elmondható, hogy egy jövőbe mutató fejéstechnológiai rendszert ismerhettünk meg, valamint betekintést nyertünk a DeLaval multinacionális cég mindennapos munkájába és számos szakemberrel ismerkedtünk meg, akikre a további kutatómunkánk során is bizton számíthatunk. 6