Útmutató. Az IKR rendszer használatát megkönnyítő Felhasználói kézikönyvek az NRSZH honlapján érhetők el.

Átírás

1 2/a. számú melléklet Útmutató a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet alapján nyújtható költségvetési támogatás (továbbiakban: bér, és költségtámogatás) elszámolásához A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (továbbiakban: NRSZH) támogatási szerződést köt a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatókkal. A megkötött támogatási szerződés, valamint azok mellékletei tartalmazzák a támogatás igénybevételére vonatkozó előírásokat és kötelező formanyomtatványokat. Ezek alkalmazásához nyújt szakmai segítséget jelen Útmutató. Felhívjuk figyelmét, hogy a pénzügyi elszámolások kapcsán a támogatási szerződés, valamint a benyújtott támogatás-elszámolásokkal összefüggésben a vonatkozó, mindenkori hatályos jogszabályok kötelező érvényűek. Kérjük, hogy amennyiben az Útmutató, valamint az elszámolások IKR (Igény Kezelő Rendszer)-ben történő rögzítését részletező, a munkáltató szervezetek részére készült Felhasználói kézikönyvek áttanulmányozása után további segítségre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a Magyar Államkincstár székhely szerinti illetékes Megyei Igazgatóság Állampénztári Irodájával (továbbiakban Megyei ÁPI), ahol szívesen állnak rendelkezésére kérdései megválaszolásában. Támogatás-elszámolással kapcsolatos információk A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkozatáshoz nyújtott havi támogatás összegével, a munkáltató a havonta benyújtásra kerülő támogatás-elszámolás formájában számol el. A támogatás-elszámolás évtől kizárólag elektronikus formában nyújtható be. A havi támogatás-elszámolásokat a tárgyhónapot követő hó 20-ig kell a székhely szerint területileg illetékes Megyei ÁPI részére benyújtani, ez jelenti egyrészt az elszámolás IKR-be történő rögzítését, másrészt a papír alapú, IKR-ből nyomtatott, támogatási szerződés szerinti, cégszerű aláírással ellátott ELSZÁMOLÁS NYILATKOZAT megküldését. Ettől eltérő aláírás szerepeltetése esetén a cégvezető általi meghatalmazást kérjük csatolni, mely aláírás mintát is tartalmaz, annak elfogadhatóságára, hitelességére vonatkozóan. Az IKR rendszer használatát megkönnyítő Felhasználói kézikönyvek az NRSZH honlapján érhetők el. Éves átlagban legfeljebb a támogatási szerződés II.1. pontjában meghatározott számú fő támogatható megváltozott munkaképességű munkavállalóként. 1

2 A havi támogatás-elszámolás benyújtását megelőzően az informatikai rendszer egy alapellenőrzést végez. Amennyiben olyan hibát, hiányosságot tartalmaz az elszámolás, amelynek javítása szükséges, a rendszer tájékoztatja erről a munkáltatót. A megfelelő adatok hiányában az elszámolás nem nyújtható be. Ezt követi a már benyújtott elszámolások pénzügyi ellenőrzése. Amennyiben az itt észlelt hiba, hiányosság pótolható, a Kincstár munkatársa hiánypótlásra szólítja fel a munkáltatót. A hiánypótlás rögzítése a következő havi elszámolással egy időben, azoktól elkülönített formában történhet meg, nem összevonva a havi elszámolással. A hiánypótlások benyújtását megelőzően kérjük, tanulmányozza át a Felhasználói kézikönyv munkáltatói korrekciókezelés/hiánypótlás rögzítése részét. Az adatszolgáltatás hiányos, ha a támogatási szerződés mellékletében felsorolt támogatáselszámoláshoz kapcsolódó dokumentumok bármelyike hiányzik, vagy kitöltése adathiányos. Az adatszolgáltatás hibás, ha a beérkezett dokumentumok alapján az elszámolás összege ellenőrizhetetlen, vagy annak adatai az elszámolást alátámasztó mellékletektől eltérnek, illetve a támogatási szerződéssel nincs összhangban. A hiánypótlással nem érintett költségekre, a jóváhagyott összeg figyelembe vételével a kifizetés az NRSZH részéről megtörténik. Azon költségtételek elszámolása, amelyek az első hiánypótlási eljárást követően is hibásak, illetve hiányosak, a támogatási időszak végén kerülhetnek rendezésre. Az időszakot érintő utolsó elszámolás rögzítésére, a Beszámoló benyújtását megelőzően, de legkésőbb a támogatási időszakot követő harmadik hónap első napjáig van lehetőség. A rögzített havi támogatás-elszámoláshoz az alábbi dokumentumok papír alapú megküldése vagy az IKR-ben történő elektronikus feltöltése szükséges: - nettó bérek kifizetését igazoló bizonylatok az alábbiak szerint: o átutalás esetén, a munkavállaló részére történő utalást tartalmazó bankszámlakivonat megfelelő részei, o készpénzes kifizetés esetén kiadási pénztárbizonylat, valamint a munkavállaló által aláírt átvételi bizonylat. A támogatás-elszámoláshoz szükséges még a fentieken túl az Elszámolás nyilatkozat benyújtása, kizárólag papír alapon, a támogatási szerződésnek megfelelően, cégszerűen aláírva. A Támogatási szerződésben rögzített költségek köre szabadon átjárható. Kérjük, hogy a támogatás-elszámolások benyújtásakor az összegeket valamennyi helyen Ftban adják meg! A 327/2012. (XI.16.) Korm. rendelettel összhangban, a támogatás terhére elszámolható költségek köre 1./ Bér- és költségtámogatási igényként az alábbi támogatható költségek vehetők figyelembe 2

3 1./a. A bérköltség támogatásaként elszámolható a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkabére és szociális hozzájárulási adója Tranzit foglalkoztatott: Az a megváltozott munkaképességű személy, aki a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II.14.) NEFMI rendelet 3. (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti ( B1, és C1) minősítési kategóriával rendelkezik. Tartós foglalkoztatott Az a megváltozott munkaképességű személy, aki a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II.14.) NEFMI rendelet 3. (2) bekezdés b), d) e) valamint f) pontja szerinti (B2, C2, D, E) minősítési kategóriával rendelkezik, vagy b, Aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv) 38. (3) bekezdésében megfogalmazott feltételeknek megfelel, vagy c, Aki az Mmtv. 5. (2) bekezdés szerinti megváltozott munkaképességű személy, vagy d) Aki fogyatékossági támogatásban részesül. 1./b. többletköltség támogatásaként elszámolható: a) kizárólag a fogyatékkal élő munkavállalók segítésével foglalkozó személyek alkalmazásához kapcsolódó költségek, b) a megváltozott munkaképességű személyek részére juttatott munkaruha, és egyéni védőeszköz költségei, c) munkába járással kapcsolatos utazási költségek közül a munkavállaló munkaképességének megváltozásából adódó utazási többletköltségek, d) foglalkoztatásához kapcsolódó munkásszállítás költsége, e) a munkavégzéséhez használt munkaeszközök költségei, f) munka-alkalmassági vizsgálatának költsége, g) a szállítás - akkreditált telephelyek közötti - költségei, h) az irányítási, munkaszervezési, ügyviteli tevékenységet végzők munkabér és szociális hozzájárulási adó költségei, i) az irányítás és ügyviteli tevékenységek üzemeltetési költségei, j) a helyiségek átalakításának költségei, k) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához szükséges létesítmények létrehozásának, üzembe helyezésének, vagy kibővítésének költségei vehetőek figyelembe. 3

4 2./ Költségként a számviteli törvény előírásai szerinti költség számolható el. Az elszámolt támogatható költségek alapját képező beszerzéseket, igénybevett szolgáltatásokat szabályosan kiállított teljesítésigazolással alátámasztott záradékkal ellátott számviteli bizonylattal kell igazolni. 3./ A bér és költségtámogatás összegének meghatározásakor figyelembe vehető 1. pont bekezdéseiben felsorolt költségek értelmezése: 1/a) a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkabére és szociális hozzájárulási adója; Alkalmazásban állók csoportosítása a foglalkoztatás jellege szerint Alkalmazásban állók statisztikai állományi létszáma: Statisztikai állományi létszámba sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, kivéve: a szülési szabadságon lévők, a szülési szabadság első napjától, a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők a fizetés nélküli ilyen jogcímű szabadságuk első napjától (kivéve, ha a munkáltató az évi LXXXIV. törvény alapján a gyest igénybe vevőt foglalkoztatja), a keresőképtelenné vált munkavállalók egyhavi folyamatos betegség után, az egyhavi távollétet követően a fizetés nélküli szabadságon lévők (pl. beteggondozás, építkezés, tanfolyam, iskolarendszerű képzés, tanulmányút miatt), az állásukból felfüggesztett személyek az első naptól, a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalók, illetve bármely egyéb okból a munkavégzés alól mentesített munkavállalók a munkavégzés alól történő felmentés első napjától. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatási létszámaként, kizárólag az adott munkáltatóval a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszonyban (ideértve a szövetkezet és tagja, illetve a társas vállalkozás és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyt), közalkalmazotti, közszolgálati, hivatásos szolgálati - ideértve a szerződéses katonákat is - bírói, ügyészi szolgálati, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban (együtt: munkaviszonyban állók), valamint a bedolgozói jogviszony vehető figyelembe. A megváltozott munkaképességű munkavállalók bérköltségének, szociális hozzájárulási adójának meghatározásakor az alábbiakban meghatározott tételeket kell figyelembe venni: alapbér, illetőleg törzsbér (3/2010. (IV.2.) KSH közlemény alapján) Az alapbér a munkavállalónak a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbére (órabére, heti bére, havi bére, éves bére). Személyi alapbéren a közalkalmazotti jogviszony esetén az illetmény és a vezetői pótlék, közszolgálati jogviszony esetén az alapilletmény, az illetménykiegészítés és a vezetői pótlék együttes összege értendő. A bírák és ügyészek 4

5 alapbéreként kell figyelembe venni az alapilletményt, a beosztási, valamint a vezetői pótlékot, a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók esetében pedig a beosztási, a rendfokozati illetményt, a honvédelmi pótlékot, az illetménykiegészítést és a vezetői pótlékot. (Az általános előírások szerint személyi alapbért a teljesítménybéres munkavállalók számára is meg kell állapítani.) A törzsbér a keresetnek a munkavállaló teljesítményétől, illetve az általa ledolgozott munkaidőtől közvetlenül függő, a munkavállaló személyi alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló része. A törzsbér tehát a munkavállaló személyi alapbérével azonos, illetőleg annál több vagy kevesebb is lehet. A törzsbér a következő elemek összege: - a munkában töltött idő hosszától függően fizetett munkabér (időbér), - a teljesítménykövetelmények (norma) teljesítéséért járó bér - a teljesített túlmunka alapbére (a pótléka nem!), - az állásidőre elszámolt személyi alapbér, bérpótlékok A 3/2010. (IV.2.) KSH közlemény tájékoztatása alapján a bérpótlék a munkavégzés különleges feltételeit, speciális képzettségeket, munkaköri követelményeket (sajátos munkakörülményeket), valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztás ellentételezését szolgáló bér, amennyiben a jelzett tényezőket a munkavállaló személyi alapbérének vagy teljesítménybérének megállapításánál nem vették figyelembe. A jogszabályban meghatározott (alapbérben nem nevesített), gyakoribb bérpótlékok az alábbiak: - műszakpótlékok (pl. a délutáni, az éjszakai pótlék), - a munka különleges körülményei miatt fizetett pótlékok (pl. a melegüzemi pótlék), - különleges beosztás vagy képesítés alapján fizetett pótlékok (pl. a közalkalmazottak cím és ágazati jellegű pótléka, a képzettségi pótlék, jegyzői pótlék, a nyelvpótlék stb.), - rendkívüli munkavégzés pótléka (túlórapótlék), beleértve a munkarend szerinti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munkák bérpótlékát is), - a tanulók és az átképzésben részt vevők oktatásáért járó pótlékok, - a pedagógusok részére fizetett szakvezetői pótlékok, - egyéb illetménypótlékok (pl. felzárkóztatási, számítástechnikai pótlék, területi pótlék, felsőoktatásban művésztanári pótlék stb.) - készenléti, ügyeleti díjak és pótlékok, - az 6/1994. (II. 18.) IKM-PM-NM együttes rendelet alapján fizetett bányászati kereset kiegészítés, - vizsgáztatási díjak, ha az a munkakörhöz kapcsolódik, - a kiemelt szereléshelyi, építéshelyi pótlékok, - a pénzkezelési pótlék, - a hitelintézeti nyitvatartási pótlék, - egyéb, törvényben vagy kollektív szerződésben meghatározott bérpótlékok (pl. gépjárművezetési pótlék, egészségi kockázatok között végzett munka pótléka), - helyettesítési díj (nem tartozik ide a többes jogviszony szerinti munkadíj), - a munkaviszonyhoz kapcsolódó, pályázat útján elnyert ösztöndíj - a munkakör ellátásához szükséges speciális képességek után fizetett pótlék (pl. siketnémák oktatása, a munkavégzésnél esetenként szükséges braille írás, jelbeszéd ismeretének honorálása). 5

6 Nem tartoznak a bérpótlékok körébe egyes pótlékként nevesített, de nem a munkavégzéshez kapcsolódó jövedelmek (pl. családi pótlék), valamint költségtérítések (pl. különélési pótlék). kiegészítő fizetés A kiegészítő fizetés a le nem dolgozott munkaidőre a munkaviszonyra vonatkozó törvényi szabályozás, illetve kollektív szerződés (továbbiakban jogszabály) alapján járó díjazás, jellemzően távolléti díj, ilyenek: - a rendes (alap- és pót-), valamint a rendkívüli szabadság idejére fizetett távolléti díj, beleértve a pénzben megváltott szabadság idejére járó távolléti díjat is, - a tanulmányi szabadság (munkaidő-kedvezmény) idejére fizetett munkadíj, - a munkaszüneti napokra fizetett távolléti díj, ha e napon nem dolgozott a munkavállaló, - ha a dolgozó munkarendje szerint a munkaszüneti napon dolgozott, akkor a helyette igénybe vett szabadnapra járó távolléti díj, - a szakszervezet tisztségviselői és az üzemi tanács tagjai részére a törvényben meghatározott munkaidő-kedvezmény igénybevételének idejére fizetett díjazás, - a könnyebb munkára beosztott terhes nők munkabérének az a része, amely a korábbi keresetük összegére történő kiegészítésként, jogszabályi előírások alapján részükre fizetendő, - a munkaközi szünetre fizetett munkadíj, - a tanfolyamra vagy tanulmányútra küldött munkavállalóknak a munkáltatót terhelő munkabére, - a hivatalos kiküldetés miatt utazással töltött időre fizetett díjazás, - a munkáltató gazdasági körülményei miatti átmeneti kényszerszabadság idejére, valamint az elrendelt napi munkaidő-csökkentés miatt le nem dolgozott időre fizetett munkabér, - a sztrájk idejére - megállapodás esetén - a munkáltató által fizetett díjazás, - az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében kieső munkaidőre járó munkabér, - fagyszüneti díj, - egyéb, jogszabály által meghatározott olyan esetekben fizetett munkabér, amikor a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól (pl. az állampolgári kötelezettség teljesítésének vagy a kötelező orvosi vizsgálatnak az időtartamára fizetett díjazás, ha a munkáltató gazdaságilag indokolt esetben átmenetileg nem tudja vagy csak rövidebb munkaidőben tudja foglalkoztatni a munkavállalót, a kiesett munkaidőre fizetett személyi alapbér összege stb.). (A gyermeke születése esetén az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény címen fizetett távolléti díj nem a munkáltatót terheli - abban az esetben sem, ha a kifizetés technikailag a munkáltatónál történik -, forrása a társadalombiztosítás, ezért ez a költség nem jelenik meg a munkaerőköltség egyik csoportjában sem!) Szociális hozzájárulási adó Szociális hozzájárulási adó került bevezetésre a évi CLVI törvény rendelkezései alapján, melynek mértéke: 459. (1) bekezdése alapján: A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével. 6

7 A munkabér és a szociális hozzájárulási adó összegének meghatározásakor a 327/2012.(XI. 16.) Korm. rendelet 21. -ában foglaltakat kell figyelembe venni. A táppénz, jutalom, prémium nem tartozik a támogatható költségek körébe. Az egyes bérelemek elszámolhatóságát minden esetben az elszámolni kívánt bérelem tartalma, nem pedig elnevezése határozza meg. 1./b. Költségtámogatásaként elszámolható: a), kizárólag a fogyatékkal élő munkavállalók segítésével foglalkozó személyek alkalmazásához kapcsolódó költségek, Ezen költségek alatt a rehabilitációs tanácsadó, a rehabilitációs mentor, valamint a segítő személy alkalmazásához kapcsolódó bérköltségeket és utazási költséget kell érteni. Az 1/a. pontban meghatározottak, valamint a segítő személyre vonatkozóan az alábbiak szerint. Ha a megváltozott munkaképességű munkavállaló egészségi állapota indokolja, a munkáltató munkaviszony, vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony keretében segítő személyt biztosíthat a munkába járáshoz, vagy a munkavégzéshez. A segítő személy biztosítása a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint támogató szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval kötött megállapodás útján is történhet. A támogatás keretében a munkáltató részére megtéríthető a segítő tevékenység időtartamára járó munkabér és szociális hozzájárulási adó együttes összege, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkába járásához, munkavégzéshez igénybe vett segítő személy ezen tevékenységével összefüggésben felmerülő utazási költsége. Munkaviszony keretében foglalkoztatott rehabilitációs tanácsadó és rehabilitációs mentor munkavégzéssel összefüggő utazási költsége abban az esetben támogatható, ha az utazás igazoltan akkreditált telephelyről/akkreditált székhelyről vagy akkreditált telephelyre/akkreditált székhelyre történik. Saját gépjármű, illetve tömegközlekedési eszköz igénybe vétele esetén, az elszámolhatóság feltétele (alátámasztó dokumentumként) a kiküldetési rendelvény, munkáltató tulajdonában lévő gépjármű estén pedig a menetlevél. Munkaviszony keretében foglalkoztatott rehabilitációs tanácsadó, rehabilitációs mentor és segítő személy esetében a munkába járás költsége akkor finanszírozható, ha a munkáltatónál alkalmazásban álló valamennyi munkavállaló (nem csak a megváltozott munkaképességű munkavállaló) részére ezen jellegű költség megtérítésre kerül. Ha a segítésre fordított idő nem éri el a teljes munkaidőt, a támogatás összegének felső határaként az összeg arányos részét kell figyelembe venni. A segítő személy tevékenységéről olyan kimutatást kell vezetni, amely tartalmazza: a) a segített megváltozott munkaképességű személy(ek) nevét, b) az elvégzett feladatok megnevezését, a segítő tevékenységre fordított időtartamot, b) a megváltozott munkaképességű személyek részére jutatott munkaruha és egyéni védőeszköz költségei; 7

8 Kizárólag a megváltozott munkaképességű munkavállalók részére juttatott munkaruha és egyéni védőeszköz (védőital és tisztálkodó szerek kivételével) költségeit lehet figyelembe venni abban az esetben, ha az alábbiakban meghatározott követelmény a nyilvántartás(ok) és dokumentum(ok) alapján ellenőrizhető: - a munkaruha, egyéni védőeszköz a számviteli politikában meghatározott áron került nyilvántartásra, - a munkaruha, egyéni védőeszköz kiadásának dátuma megállapítható, - a munkaruhát, egyéni védőeszközt átvevő személy aláírásával igazolta az átvételt. A beszerzett munkaruha, védőeszköz mennyiségből kizárólag az a rész támogatható, amely a megváltozott munkaképességű munkavállaló részére került kiadásra. A kifizetett számla támogatási igényként abban a hónapban szerepeltethető, amelyben az átvevő személy az átvételt aláírásával igazolta, összegét pedig az átadásra kerülő munkaruha, védőeszköz mennyisége és azok nyilvántartási ára határozza meg. A költség abban az esetben számolható el, ha az adott munkaruha, egyéni védőeszköz beszerzése a munkavállaló munkavégzése céljából, megváltozott munkaképességének következtében válik szükségessé és rendelkezik olyan általánostól eltérő tulajdonsággal, amely alkalmassá teszi a megváltozott munkaképességű munkavállaló által történő használatra. c) munkába járással kapcsolatos utazási költségek közül a munkavállaló munkaképességének megváltozásából adódó utazási többletköltségek, Csak a 327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet bekezdésében megjelölt védett munkahely (a továbbiakban: védett munkahely) esetében elszámolható. A megváltozott munkaképességű munkavállalók utazási szállítási költségei között az alábbiak vehetők figyelembe: - munkába járás költségei (tömegközlekedés, saját gépjárművel való munkába járás, csoportos személyszállítás); - csoportos személyszállítás. A megváltozott munkaképességű munkavállalók után a munkavállaló munkaképességének megváltozásából adódó utazási többletköltségekre vehető igénybe támogatás. Munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzés céljából történő helyközi (távolsági) utazással illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és a hétvégi hazautazás. A közigazgatási határon belül napi utazás költségeinek viselésére a munkáltató csak akkor köteles, ha a munkavállaló mozgáskorlátozott. Kapcsolódó fogalmak: Napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás; 8

9 Hazautazás: a tartózkodási helyről - a munkavégzés rendjétől függően - legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás; Lakóhely: annak a Magyar Köztársaság, vagy az Európai Gazdasági Térség állama (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik; Tartózkodási hely: annak a Magyar Köztársaság vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik. A megváltozott munkaképességű munkavállaló saját gépjárművével történő munkába járásának költségtérítése A saját gépjárművel történő munkába járáskor a 39/2010.(II.26.) Korm. rendelet 4. -a szerint a munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő a 3. -ban nem említett térítés akkor jár, ha a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja. Fentiek alapján a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése esetén kilométerenként 9.- Ft költség számolható el adómentesen, (azt meghaladó rész a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül) az adott időszak költségtérítésének megállapítását igazoló dokumentum, valamint a munkavállaló részére való megtérítés, azaz a kifizetés bizonylata alapján. A megváltozott munkaképességű munkavállaló tömegközlekedési eszközzel történő munkába járásának költségtérítése A munkáltatónak meg kell térítenie a megváltozott munkaképességű munkavállaló részére a munkába járást szolgáló bérlet vagy teljes árú menetjegy díját,helyi tömegközlekedési eszköz igénybe vétele esetén, országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon, valamint elővárosi vasúton, és helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik. A tömegközlekedési eszközzel történő munkába járás költségtérítése abban az esetben állítható be a támogatás-elszámolásba, ha munkáltató a kifizetését a munkavállaló által leadott bérlettel, jeggyel, illetve kifizetési bizonylattal igazolni tudja. 9

10 Csoportos személyszállítással megvalósított munkába járással kapcsolatos költségek Abban az esetben, ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségi állapotból, fogyatékosságból eredően tömegközlekedési eszközök, illetve saját gépjármű igénybevételére nem képesek, s a munkáltató ezért más módon segíti a munkába járást, az ebből eredően felmerült költségekre igénybe vehető támogatás. A megváltozott munkaképességű munkavállalók a lakóhelye vagy tartózkodási helye, és munkahelyük közötti, illetve a munkavégzéssel közvetlenül összefüggő, feltétlenül szükséges, csoportos személyszállítás esetén a szállítás költségeként elszámolható: - idegen szállítói szolgáltatás igénybevétele esetén az ebből eredően számlázott szolgáltatás összege (áfa visszaigénylés esetén az áfa-val csökkentett nettó összeg), - társaság tulajdonában lévő gépjármű igénybevétele esetén a gépjármű üzemeltetésével összefüggően ebből eredően felmerült és dokumentált közvetlenül kapcsolódó költségek; anyagköltség, igénybevett szolgáltatások költsége, üzemanyag költség, javítás, szervizköltség, biztosítás, valamint a gépjárművezető bérköltsége és szociális hozzájárulási adója (feltéve, hogy a gépjárművezető után nem veszik igénybe a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak után járó támogatást). Idegen szállítói szolgáltatás igénybevétele esetén a szállítási költség elszámolhatóságának feltétele: - személyszállításra vonatkozó érvényes szerződés megléte, - teljesítésigazolás (annak pontos feltüntetése, hogy honnan-hová történt a szállítás, mennyi volt a megtett kilométer, szállított személyek megnevezése), - záradékkal ellátott számviteli bizonylat, d ) foglalkoztatásához kapcsolódó munkásszállítás költsége; Csak védett munkahely esetében elszámolható. Megváltozott munkaképességű munkavállalók munkavégzéssel közvetlenül összefüggő, feltétlenül szükséges, munkahelyek, telephelyek közötti szállításával összefüggésben felmerült költségekre vehető igénybe támogatás, feltéve, hogy szállítás akkreditált telephelyről, vagy akkreditált telephelyre történik. A társaság tulajdonában lévő gépjármű igénybe vétele esetén a költségek kizárólag abban az esetben számolhatóak el, ha a szállításról menetlevél került kiállításra, melynek legalább tartalmaznia kell: - a szállítóeszközre (rendszám, teherbírás vagy a szállítható személyek száma), - az üzemben tartóra, - a gépjárművezetőre - valamint a szállított személyekre (név), - és a megtett kilométer-teljesítményre vonatkozó adatokat. Idegen szállítói szolgáltatás igénybevétele esetén az ebből eredően számlázott szolgáltatás összege (áfa visszaigénylés esetén az áfa-val csökkentett nettó összeg), 10

11 e) a munkavégzéshez használt munkaeszközök költségei; A megváltozott munkaképességű munkavállaló munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó, a Számvitelről szóló évi C. törvény 23. (1) bekezdése szerinti, nélkülözhetetlen eszközök költségeire igényelhető támogatás, ha az alábbiakban meghatározott követelmény a nyilvántartás(ok) és dokumentum(ok) alapján ellenőrizhető: - a munkaeszköz a számviteli politikában meghatározott áron került nyilvántartásba, - a munkaeszköz kiadásának dátuma megállapítható, - a munkaeszközt átvevő személy aláírásával igazolta az átvételt. A munkaeszköz mennyiségből kizárólag az a rész támogatható, amely a megváltozott munkaképességű munkavállaló részére került kiadásra. Támogatási igényként abban a hónapban szerepeltethető, amelyben az átvevő személy az átvételt aláírásával igazolta, összegét pedig az átadásra kerülő munkaeszköz mennyisége és azok beszerzési ára határozza meg. A munkavégzéshez használt munkaeszközök költsége abban az esetben számolható el, ha az adott munkaeszköz beszerzése a munkavállaló munkavégzése céljából, megváltozott munkaképességének következtében válik szükségessé és rendelkezik olyan általánostól eltérő tulajdonsággal, amely alkalmassá teszi a megváltozott munkaképességű munkavállaló által történő használatra. f) a munka-alkalmassági vizsgálat költségei, Csak védett munkahely esetében elszámolható. A megváltozott munkaképességű munkavállalók munka-alkalmassági vizsgálata támogatható költségeként kizárólag csak a munkaköri alkalmassági vizsgálatok külön jogszabályban meghatározott - ellátásával összefüggő költségeket lehet elszámolni, Munka-alkalmassági vizsgálattal összefüggő feladatok tekintetében a 89/1995.(VII. 14.) Korm. rendelet valamint a 27/1995.(VII.25.) NM rendelet rendelkezései adnak iránymutatást. g) a szállítás akkreditált telephelyek közötti - költségei; Csak védett munkahely esetében elszámolható. A termelési és szolgáltatási tevékenységhez szükséges anyagok, félkész termékek, késztermékek kizárólag a vállalkozáson belüli akkreditált telephelyek közötti- szállításával összefüggően felmerült költségekre igényelhető támogatás /nem támogatható sem a beszerzéssel sem az értékesítéssel összefüggő szállítási költség /. Áruk, értékesített anyag szállításával összefüggő költségekre nem igényelhető támogatás /nem támogatható sem a beszerzéssel sem az értékesítéssel összefüggő, sem pedig a telephelyek közötti szállítási költség/. 11

12 A munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódóan a termelési és szolgáltatási tevékenységhez szükséges anyagok, félkész termékek, késztermékek vállalkozáson belüli akkreditált telephelyek közötti- szállítása miatt felmerült, s ahhoz közvetlenül kapcsolódó költségek, - idegen szállítói szolgáltatás igénybevétele esetén az ebből eredően számlázott szolgáltatás összege /áfa visszaigénylés esetén az áfa-val csökkentett nettó összeg/, - saját gépjármű igénybevétele esetén a gépjármű üzemeltetésével összefüggően, ebből eredően felmerült és dokumentált közvetlenül kapcsolódó költségek; anyagköltség, igénybevett szolgáltatások költsége, - üzemanyag költség, javítás, szervizköltség-, biztosítás, valamint a feladat ellátásával közvetlenül összefüggő, felmerült bérköltség és szociális hozzájárulási adó / feltéve, hogy nem veszik igénybe a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak után járó támogatást/ számolhatók el. A társaság tulajdonában lévő gépjármű igénybe vétele esetén a költségek kizárólag abban az esetben számolhatóak el, ha a szállításról menetlevél került kiállításra, melynek legalább tartalmaznia kell: - a szállítóeszközre (rendszám, teherbírás vagy a szállítható személyek száma), - az üzemben tartóra, - a gépjárművezetőre - valamint a szállított személyekre (név), - és a megtett kilométer-teljesítményre vonatkozó adatokat. A szállítójárművek e célra történő használatát külső /idegen/ szolgáltatás igénybevétele esetén is- dokumentálni kell /menetlevél, szállítólevél, stb./. h) az irányítási, munkaszervezési, ügyviteli tevékenységet végzők munkabér és szociális hozzájárulási adó költségei; Csak védett munkahely esetében elszámolható, egyéb esetben csak azok, amelyek a segítő személyekhez kapcsolódó költségek. Az irányítási, munkaszervezési, ügyviteli tevékenységet végzők bruttó munkabére és a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó költsége A munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódóan a munkavégzés irányítását végzők: - a termelés közvetlen irányítását végzők, - az üzem- vagy telepvezető, - a központi irányítást végző munkavállalók bruttó munkabére és munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó, számolhatók el (feltéve, ha nem veszik igénybe a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak után járó támogatást). A támogatható költségek megállapításakor központi irányítási feladatokat ellátó munkavállalók alatt értendő: a társaság képviseletre jogosult vezetői és azok helyettesei, műszaki, kereskedelmi, gazdasági felső vezetők és helyettesei. Az ügyviteli és munkaszervezési tevékenységet végző munkavállalók támogatható költségeként a munkaügyi, jövedelem elszámolási, könyvvezetési, pénzügyi, tárgyi eszköz-, 12

13 készlet nyilvántartási, utókalkulációs munkákat végző munkavállalók bruttó munkabére és munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó, továbbá a rehabilitációs vezető (megbízott, munkatárs) munkabére és szociális hozzájárulási adója számolhatók el. A többletköltség terhére, ezen pontban elszámolni kívánt irányítási, munkaszervezési, ügyviteli tevékenységet végzők bruttó munkabérét és a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó költségét kizárólag a munkáltató által meghatározott, többletköltségek arányosítására vonatkozó mértékig állíthatja be az elszámolásba. A munkabér és a szociális hozzájárulási adó összegének meghatározásakor a 327/2012.(XI. 16.) Korm. rendelet 21. -ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell nem megváltozott munkaképességű munkavállaló esetében is. i) Az irányítás és ügyviteli tevékenység üzemeltetési költségei; Védett munkahely esetében az irányítás és ügyviteli tevékenység üzemeltetési költségei között a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a szerinti és az Útmutató g) pontjában meghatározott munkavállalókhoz közvetlenül kapcsolódó költségek számolhatók el, a munkáltató által meghatározott, többletköltségek arányosítására vonatkozó mértékig. Az irányítás és ügyviteli tevékenység üzemeltetési költségei között az alábbi tételek számolhatók el: - közüzemi díjak: o fűtés, o villamos energia díja, o víz- és csatornadíj, - kommunikációs költségek: o postaköltség: postai szolgáltatások díja, o telefonköltség: vezetékes és mobil telefon előfizetési díja, szervezeti telefon feltöltő kártyája, o internet költsége: előfizetési díj, - adminisztráció költségei: o nyomtatvány irodaszer költségei: nyomtatványok, irodaszerek, irodai eszközök (ügyviteli fogyóeszközök: lyukasztó, tűzőgép, kapocs kiszedő) o adminisztrációs szolgáltatások költsége: könyvelési díj, bérszámfejtés díja, o hatósági díj, illeték: kizárólag a támogatással összefüggésben felmerülő akkreditációs díj. Az irányítási és ügyviteli tevékenységgel közvetlenül összefüggő költségek között kizárólag a fent nevesített tételek számolhatók el. Az irányítási és ügyviteli tevékenységgel közvetlenül összefüggő költségek elszámolhatóságának feltétele, az alábbi dokumentumokkal történő igazolhatóság: 13

14 - záradékkal ellátott számviteli bizonylat, - teljesítésigazolás, A munkaügyi-, jövedelem elszámolási-, számviteli feladatok ellátására szolgáltatás igénybevétele esetén a költség elszámolhatóságának feltétele: - feladatellátásra vonatkozó érvényes szerződés megléte, - záradékkal ellátott számviteli bizonylat,, - teljesítésigazolás, j) A helyiségek átalakításának költségei, Csak olyan helyiségek átalakításának a költsége számolható el, ahol megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása zajlik, és csak olyan, termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó, átalakítási költségek, amelyek a munkavállalók megváltozott munkaképességéhez kapcsolódik, megváltozott munkaképességük teszi szükségessé az átalakítást. k) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához szükséges létesítmények létrehozásának, üzembe helyezésének, vagy kibővítésének költségei Csak védett munkahely esetén elszámolható. Csak olyan termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó beruházás költsége számolható el, amely a megváltozott munkaképességű személyek folyamatos foglalkoztatásának biztosítására szolgál, és a munkavállalók megváltozott munkaképességéhez kapcsolódik, megváltozott munkaképességük teszi szükségessé annak kivitelezést. A helyiségek átalakításának költségei és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához szükséges létesítmények létrehozásának, üzembe helyezésének, vagy kibővítésének költségei alatt azokat a költségeket kell érteni, amelyek megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása miatt válnak szükségessé, ilyen átalakítás például személyszállító lift kialakítása vagy átalakítása mozgáskorlátozottak részére, ajtók akadálymentesítése, rámpák kialakítása, fűtésének megoldása, vezetősávok kialakítása, mellékhelyiségek akadálymentesítése stb. A támogatás normatív korlátai Támogatás maximum a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter által meghatározott egyéni támogatás mértékéig számolható el. A 327/2012. (XI.16.) Korm. rendeletet 21. (5)- (6) bekezdése értelmében támogatásként a munkáltató által munkaviszony, vagy ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony keretében alkalmazott munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó bérköltségek legfeljebb 75 %-a támogatható. Ettől eltérően a bérköltség legfeljebb 100%-a támogatható, ha a munkáltató közhasznú jogállású egyesület, alapítvány, vagy nonprofit gazdasági társaság, és megfelel a évi CLXXV. törvény, valamint 327/2012 (XI.16.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseinek. 14

15 Amennyiben a munkavállaló adott hónapban igazolhatóan dolgozott gazdasági-vállalkozási tevékenység körébe tartozó területen, az ott töltött idő nagyságától függetlenül, bérére a 75%- os korlátot kell alkalmazni. A létszám éves szinten történő teljesítése: Amennyiben nem tudja adott időpontban a vállalt kapacitást foglalkoztatni, akkor az év folyamán lehetősége van arra, hogy a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók létszáma meghaladja a szerződésben jóváhagyott létszámot, azonban éves viszonylatban a létszám csak a támogatási szerződésben meghatározott mértékig vehető figyelembe. Amennyiben a munkáltatók létszáma nem tekinthető teljes mértékben megváltozott munkaképességűnek, a 327/2012. (XI.16.) Korm. rendeletet megalapozó 800/2008/EK rendelet 42. cikk (3) bekezdése szerint a többletköltségeket arányosítani szükséges. Az arányosítás alapjának meghatározásakor a megváltozott munkaképességű munkavállalók és az egészséges munkavállalók statisztikai állományi létszámát szükséges alapul venni. További elszámolási korlátok A munkáltatók adott hónapig történő éves elszámolásának összege a 327/2012. (XI.16.) Korm. rendeletet 37. (1) a) pontja alapján nem haladhatja meg a munkavállalók egyéni foglalkoztatási megállapodásaiban rögzített egyéni éves támogatási keretösszegeinek adott hónapra göngyölített 1/12-ed részének összegét. Támogatás csak az adott időszakig ténylegesen felmerült, és az útmutató alapján elszámolható költségek erejéig használható fel. A 327/2012. (XI.16.) Korm. rendeletet 37. (3) bekezdése szerint, amennyiben az egyéni támogatással érintett munkavállaló által ténylegesen ledolgozott munkaórák száma adott munkanapon a 4 órát nem éri el, az adott munkanap tekintetében egyéni támogatás nem használható fel. Munkaidő-keretben történő foglalkoztatás esetén, a 327/2012. (XI.16.) Korm. rendeletet 38. (1) c) pontja értelmében, amennyiben adott hónapban a munkavégzés időtartama nem éri el az egyéni foglalkoztatási megállapodásban adott hónapra meghatározott munkavégzés időtartamát, az adott hónapban csak a munkaidő-keretre megállapított havi keretösszeg időarányos része használható fel. A 327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet 37. (2) pontja szerinti a teljes havi keretösszeg felhasználásának feltétele - rehabilitációs foglalkoztatásban részt vevő munkavállalók által ledolgozott összes munkaórát figyelembe véve - a havi átlagban legalább napi 5 órás időtartamú foglalkoztatás. A havi átlagban napi 5 órát el nem érő foglalkoztatás esetén csak a havi keretösszeg időarányos része számolható el. Amennyiben a munkáltató például, adott hónapra vonatkozóan a támogatás 4/5-öd részére volt jogosult, úgy a fennmaradó rész lehívására ezt követően már nem kerülhet sor. A közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége a támogatással összefüggésben 15

16 A Közbeszerzésről szóló évi CVIII. törvény 6. (g) (továbbiakban: Kbt.) pontja alapján ajánlatkérőnek minősül a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában az a)-f) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet - az uniós értékhatárt el nem érő beszerzés esetén az egyéni vállalkozó kivételével -, amelynek szolgáltatás-megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az a)-d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés esetében többségi részben, a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzés esetében hetvenöt százalékot meghaladó részben közvetlenül támogatja; A Kbt. 7. -ában foglalt beszerzések tekintetében a fent leírtak alapján közbeszerzésre kötelezett munkáltatónak, a törvény 10. (1) bekezdése értelmében az adott évi központi költségvetésről szóló törvény figyelembe vételével, a közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzések vonatkozásában közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia. A közbeszerzési értékhatár alapján történő közbeszerzési kötelezettség megállapításhoz szükséges a beszerzések becsült értékének meghatározása a Kbt ok figyelembe vételével. 16