Minta Üzleti Terv - Falusi Turizmus Kérdőív

Átírás

1 Minta Üzleti Terv - Falusi Turizmus Kérdőív Kérdőív a falusi turizmus alapkérdéseiről, a projektötletek életképességének önvizsgálatához 10 kérdés és válasz formájában. A falusi turizmus szolgáltatásait a jövőben nyújtani szándékozók részére az alábbi kérdések átgondolása és megválaszolása adhat segítséget ahhoz, hogy a vállalkozási ötletéből szándék, a szándékból elhatározás és az elhatározásból a jövőben jövedelmező és sikeres turisztikai vállalkozás lehessen. Kérjük a 4. kérdés kivételével minden kérdésnél egy választ jelöljön meg az eredményes értékeléshez! A kérdőív kérdései az alábbiak: 1. Milyen jövedelemszerző tevékenység legyen a falusi turizmus a vállalkozásomban? 2. Mi vonzza a térségbe a vendégeket, melyek a legfontosabb térségi turisztikai vonzerők és desztinációk? 3. Mely turisztikai szolgáltatásokból van hiány és melyekből túlkínálat a térségben? 4. Milyen lehetőségeim vannak már meglévő turisztikai szolgáltatókkal történő együttműködésre? 5. Milyen lehetőségeim vannak szállásadásra? 6. Milyen lehetőségeim vannak egyéb turisztikai szolgáltatások nyújtására? 7. Milyen lehetőségeim vannak mezőgazdasági tevékenységekhez kötődő turisztikai szolgáltatások nyújtására? 8. Milyen fejlesztések szükségesek a turisztikai szolgáltatások nyújtásához? 9. Milyen saját forrásokkal rendelkezem a turisztikai szolgáltatások elindításához? 10. Életképes-e a tervezett falusi turisztikai elképzelésem, projektötletem? 1

2 1. Milyen jövedelemszerző tevékenység legyen a falusi turizmus a vállalkozásomban? A falusi turizmusba szolgáltatóként belépni kívánók számára alapvető kérdés, hogy a tervezett turisztikai tevékenység, mint munka, vállalkozási forma illetve jövedelemszerző tevékenység, fő tevékenység vagy kiegészítő tevékenység legyen-e. A falusi turizmus tevékenységei mind jellegük (a vidéki életmódhoz és gazdasághoz történő szoros kötődés) mind tartalmuk (idényhez kötött, szoros kapcsolat az időjáráshoz) alapján alapvetően kiegészítő, alternatív jellegű jövedelemszerzési lehetőségek, gyakorlásuk feltételezi valamely más, a megélhetést döntően biztosító főtevékenység meglétét, mely vagy mezőgazdasági, vagy a mezőgazdasághoz szorosan kötődő ágazatban történő gazdasági aktivitást jelent. A falusi turizmus kialakulása óta, kiegészítő jelleggel, többletjövedelmet biztosító tevékenységként működik. A falusi turizmus nemzetgazdasági fő célja a turisztikai szolgáltatásokat nyújtó vidéki családok számára többletbevétel szerzési lehetőség megteremtése a szálláshelyek értékesítéséből valamint az alapvetően helyben termelt és előállított mezőgazdasági termékek közvetlen értékesítéséből. A működő falusi turisztikai szolgáltatók döntő többsége napjainkban is kiegészítő tevékenységként végzi turisztikai munkáját. A falusi turisztikai szolgáltatásokat kiegészítő tevékenységként, többletjövedelem szerzése céljából kívánom elindítani. A falusi turisztikai szolgáltatásokat fő tevékenységként, a család megélhetésének biztosítása céljából kívánom elindítani. 2

3 2. Mi vonzza a térségbe a vendégeket, melyek a legfontosabb térségi turisztikai vonzerők és desztinációk? A jól működő falusi turizmus szolgáltatásai alapvetően a térség meglévő turisztikai vonzerőire és desztinációira építkeznek. A falusi turisztikai szolgáltatásokat igénybe vevők többsége a szállás helyszínét egy adott, konkrét attrakció vagy desztináció látogatása, illetve igénybe vétele kapcsán tervezi meg és választja ki. A falusi turizmus tevékenységek indításakor így döntő tényező, hogy vannak-e a térségben ismert és látogatott vonzerők illetve tartósan működtetett turisztikai attrakciók vagy ezekből már egységes kínálattá szervezett desztináció. Egy adott térség meghatározó vonzereje lehet egy konkrét turisztikai létesítmény, azaz attrakció, mint például Kiskunmajsán a Jonathermál Gyógy és Élményfürdő mely intézmény közel fürdővendéget fogad évente és több mint 300 db vendégház működik a közvetlen környezetében. Meghatározó attrakció lehet egy mezőgazdasági tevékenység is, mint Hajós város esetében a borkészítés és annak látogatható formája a borospincékből álló hajósi pincefalu, mely több vállalkozás egymást erősítő és kiegészítő szolgáltatásait kínálja, évente több tízezer vendéget vonzva a térségbe, így mint kínálati hely, a Hajós-Bajai Borvidék részeként turisztikai desztinációként is értelmezett. Az épített és kulturális vonzerők mellett ismert vonzerő lehet a természeti kincsek gazdagsága is, amelyre napjainkban példa az izsáki Kolon-tó hívogató madárvilága vagy a bugaci ősborókás egyedi növénytársulásai. Mindkét nevezett természeti vonzerő konkrét attrakció is egyben ahol a Kiskunsági Nemzeti Park tanösvényeket alakított ki és üzemeltet a turisták számára. Észak-Szerbia (Vajdaság) több szempontból is igen vonzó és különleges üdülési célpontja a turistáknak, amit a régióra jellemző multikulturális sokszínűség tesz igazán egyedivé. A természeti kincsek igen nagymértékben hozzájárulnak Vajdaság turisztikai változatosságához. Vajdaságra jellemző a síkvidéki jellegzetes környezet, melyet többek között a Duna és a Tisza folyó is átszel Magyarország után. A falusi turizmus fejlődésével egyre nagyobb szerep jut a Bácska északi, határ menti részén elterülő Palicsi-tónak és Ludasi-tónak, valamint a Szelevényi erdő és homokpuszta területének is. A varázslatos Palicsi-tó nem csak a fürdésre, horgászásra, csónakázásra és vitorlázásra alkalmas és híres, a tó közvetlen környezetét számos szecessziós épület (Víztorony, Női Strand, Vígadó, Zenepavilon) is gazdagítja. Szerbiában Hajdújárásnál található a Ludasi-tó, mely nemzetközileg védett terület, a tóhoz tartozó nádas rendkívül gazdag madárvilággal rendelkezik, számos védett állat- és növényfajnak ad otthont. A két ország határa mentén található a Kelebiai erdő és Szelevényi erdő, amelyek természetjárásra, sétára, lovaglásra alkalmas területek, így turisztikai vonzerők. Észak-Szerbiában az ásvány- és 3

4 gyógyvízforrások nyújtotta lehetőségek példaértékű felhasználására bizonyíték a magyarkanizsai gógyfürdő, de a térség nem csak gyógyturizmusa miatt jelentős vonzerő, a településen minden évben egy alakalommal a tiszavirágzásban, azaz a kérészek rendjébe tartozó rovarok színpompás násztáncában is gyönyörködhetnek a Magyarkanizsára látogatók. Vajdaság területén is működnek a borutak, amelyek gazdag kínálatukkal egyre inkább vonzzák a turistákat, ezen vonzerők közül megemlíthető a Palicsi Borút, amely a lágy homoki borok kóstolásával a szerb, bunyevác és magyar konyha különlegességeivel együtt Palics környékére hívogatja a gasztronómiakedvelő vendégeket. Igen, több ismert vonzerő is található a térségben. Csak egy vonzerő található a térségben. Nincs turisztikai vonzerő a térségben. 4

5 3. Mely turisztikai szolgáltatásokból van hiány és melyekből túlkínálat a térségben? A sikeres falusi turisztikai szolgáltatók többsége komplex szolgáltatásokat kínál a turistáknak, melyek egymásra épülve és egymást kiegészítve jelennek meg az adott vállalkozás kínálatában. Az üzemeltetés megkezdése előtt javasolt annak vizsgálata, hogy a keresett, illetve a térségben népszerű falusi turisztikai szolgáltatások közül melyekből van hiány és melyekből tapasztalt túlkínálat. Az új vállalkozások minden esetben piaci versennyel fognak találkozni, azzal a sajátossággal, hogy a falusi turizmus esetében a versenytársak többsége egyben jövedelmet is biztosító együttműködő partner is lehet a jövőben. Az induló vállalkozások egy már működő piacra lépnek be, ami a falusi turizmus vonatkozásában meghatározóan a szálláshelykínálat és a hozzájuk kapcsolódó a falusi életkörülményeket, a helyi vidéki szokásokat és kultúrát, valamint a mezőgazdasági hagyományokat bemutató, azokhoz szorosan kapcsolódó egyéb szolgáltatásokból már kialakult és működő rendszerét jelenti. A szolgáltatásindítás sikerességét nagymértékben befolyásolhatja, hogy az új vállalkozás induló tevékenységei mennyiben azonosak illetve megegyezőek a versenytársakéval és mennyiben térnek el illetve egészítik ki a már kínált falusi turisztikai kínálati kört. Amennyiben az új szereplő kizárólag csak olyan tevékenységeket kíván folytatni, melyek a térségben már elérhetőek más szolgáltatóktól is, továbbá ismert és tapasztalt, hogy ezen, falusi turisztikai kínálati elemekből már jelenleg is túlkínálat van, az új szereplőnek azonnali versennyel kel számolnia a térségben már működő vállalkozásokkal szemben induláskor. A tervezett tevékenységek kizárólag új, jelenleg még hiányzó szolgáltatások a térségben. A tervezett tevékenységek között egyaránt szerepel a térségben már meglévő és új, hiánypótló szolgáltatás is. A tervezett tevékenységek kizárólag meglévő szolgáltatások a térségben, melyekből jelenleg is túlkínálat van. 5

6 4. Milyen lehetőségeim vannak már meglévő turisztikai szolgáltatókkal történő együttműködésre? A falusi turisztikai szolgáltatások sikeressége és jövedelmezősége nagymértékben függ attól, hogy a szolgáltató együttműködik-e a térség más turisztikai szolgáltatóival. A sikeres együttműködés formáját tekintve minden esetben komplex, szakmai és gazdasági egyaránt. A szolgáltatók együttműködésének legegyszerűbb formája az elégtelen kapacitások esetén történő összefogás és így az együttműködésben már biztosítható egyesített szolgáltatásnyújtás. Gyakori együttműködés a kiegészítő szolgáltatások igénybe vétele illetve kiajánlása a vendégek részére a partnerek felé, alapvetően olyan kínálati elemek esetében, melyek az adott szolgáltatónál nincsenek. Az együttműködés intézményesített formája a közös érdekképviselet illetve közös fellépés harmadik személyek felé. A falusi turizmus új szereplőjének már a tevékenység megkezdése előtt érdeke, hogy tájékozódjon, hogy milyen szakmai összefogások működnek már a környezetében, azokhoz milyen módon lehetséges a kapcsolódás. A közös érdekképviselet hatékony eszköze a helyi vagy térségi turisztikai civil szervezetekhez történő csatlakozás, e forma a Vajdaságban inkább városi központokkal szervezett, Magyarországon pedig inkább az országos szakmai szervezetek megyei illetékességű szervezeteihez célszerű csatlakozni elsőként. A gazdasági együttműködés alapelve a kölcsönös jövedelmezőség biztosításának kialakítása és fenntartása, az üzleti kapcsolatokat célszerű írásban, szerződött formában szabályozni, a pénzügyi döntések mellett a közös megjelenéseket, a közös kommunikációt és egyéb marketing tevékenységeket is. Több működő turisztikai szolgáltatóval kívánok együttműködni. Egy működő turisztikai szolgáltatóval kívánok együttműködni. Aktív tagságot vállalok a térségi érdekvédő turisztikai szervezetben. Nem kívánok belépni érdekvédelmi turisztikai szervezetbe. Nem tervezek együttműködést más turisztikai szolgáltatóval. 2 db válasz kijelölése szükséges az eredményes értékeléshez! 6

7 5. Milyen lehetőségeim vannak szállásadásra? A falusi turizmus szolgáltatásainak meghatározó eleme, alapköve a szállásadás. Új belépőként a piacszerzés és így a jövedelmezőség biztosítása könnyebb lehet, ha a vállalkozás kínálatában szerepel a szállásadás, melynek mennyiségi felső határa, azaz ágyszám maximuma Magyarországon 16 db ágy, egyéb szálláshely minősítéssel 8 szoba korláttal, Szerbiában pedig 30 db ágy a maximum falusi turisztikai háztartás esetén. A szállásadás tevékenység végzése foglalási rendszer biztosítása esetén kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszi a falusi turizmus jövedelmeit, ahol a szolgáltatói érdek a minél több vendég éjszaka biztosítása valamint a szálláshely szolgáltatáshoz kapcsolódó minél szélesebb körű egyéb szolgáltatások nyújtása. Szálláshelyet kívánok biztosítani. Szálláshelyet nem kívánok biztosítani. 7

8 6. Milyen lehetőségeim vannak egyéb turisztikai szolgáltatások nyújtására? A szálláshely-szolgáltatás nyújtása mellett célszerű a gazdasági életképesség fokozása érdekében egyéb kínálati elemeket is biztosítani, melyek épülhetnek a már meglévő adottságokra, valamint a már megszerzett és birtokolt ismeretekre továbbá új kínálati elemekre egyaránt. A szállásadást kiegészítő tevékenységek közül a gasztronómiai szolgáltatások nyújtásának vállalása hangsúlyozandó, melynek keretében elsősorban a helyben étkeztetés és helyben italfogyasztás lehetőségének biztosítása emelendő ki. A szerb joggyakorlat szerinti a falusi szálláshely olyan falusi környezetben működő egység, ahol szálláshely-szolgáltatás, valamint étel- és italszolgáltatás, vagy kizárólag étel- és italszolgáltatás valósul meg, azaz a szerb jog alapesetnek tekinti és a higiéniai előírások betartásával különösebb egyéb korlátozástól mentesen engedi a helyben történő étkeztetést a falusi turizmusban, mint vendéglátási tevékenységet. A magyar jogrend a szerbnél szigorúbb és konkrétabb feltételekhez rendeli a falusi turisztikához kapcsolódó étkeztetést, melynek személyi feltételét a kistermelőséghez, tárgyi feltételét a gazdálkodáshoz köti, falusi vendégasztalként minősítve a kizárólag helyben termelt anyagokból készített ételek készítésének bemutatását, kóstoltatását és elfogyasztását. A nyújtható egyéb szolgáltatások köre mindig szorosan illeszkedik a térség adottságaihoz és a vállalkozás konkrét lehetőségeihez, e területen sikeres falusi turisztikai szolgáltatók gyakran saját magukat is az egyéb szolgáltatások szerint definiálják, így specializálódnak például a lovas turisztikára vagy a borturisztikára. Több egymásra épülő turisztikai szolgáltatás is kínálni fogok a vendégeknek. Nincs lehetőségem egyéb turisztikai szolgáltatások nyújtására. 8

9 7. Milyen lehetőségeim vannak mezőgazdasági tevékenységekhez kötődő turisztikai szolgáltatások nyújtására? A falusi turisztikai szolgáltató helyek többsége vagy még működő mezőgazdasági egység, vagy korábban volt az. A mezőgazdasági tevékenységek bemutatása ismert és keresett kínálati elem a falusi turisztikában, a gazdálkodás során megszerzett tudás és kiépített infrastruktúra a falusi életkörülményeket, a helyi vidéki szokásokat, kultúrát, hagyományokat mutatja be, így értelmezett és megkerülhetetlen a jelenléte minden vidéki helyszínen. A gazdálkodáshoz kapcsolódó falusi szálláshely szolgáltatás és az egyéb turisztikai tevékenységek alkotják a falusi turizmus fenntarthatóan működő rendszerét. Fontos látni és elfogadni, hogy a falusi turizmus a mezőgazdasági tevékenység kiegészítője, olyan alternatív jövedelemszerzési lehetőség, mely kiegészíti a mezőgazdaságból származó jövedelmeket, hozzájárulva a mezőgazdasági egység működőképességének fenntartásához. A falusi turizmus konkrét mezőgazdasági tárgyú szolgáltatásai a mezőgazdasági egység vagy üzem bemutathatóságára alapulnak, és a gazdálkodás eredményeit használják fel. A szolgáltatások közül a legfontosabb a megtermelt és előállított termékek felhasználása a turizmusban. A mezőgazdasági tevékenységekhez kötődő turisztikai szolgáltatás a helyben történő fogyasztású étel- és italkínálás, az élelmiszerek előállításának és feldolgozásának bemutatása (gyümölcsöskert, zöldség és fűszerkert, borospince, állatsimogató, stb.) a mezőgazdasági termékek (elvitelre) történő értékesítése. Magyarországon mind az étkeztetés, mind a termékeladás kistermelői jogviszonyhoz kötött, továbbá a tevékenység csak a gazdaságban engedélyezett. Szerbiában, így a Vajdaságban is, a turisztikában mára megjelentek a mezőgazdasághoz kapcsolódó turisztikai szolgáltatások, melyek köre évről évre egyre bővül az országban. Szerbiában azonban még nem jellemző a kiskertekhez, háztáji jellegű kínálathoz tartozó mezőgazdaság, mint turisztikai tevékenység általánossága, az agrártermékek a különböző térségi, vagy regionális, illetve helyi szinten jelentkeznek, különböző rendezvényekhez (fesztiválok, találkozók) kapcsolódóan. Nyújtani tudok mezőgazdasághoz kötődő turisztikai szolgáltatásokat. Nincs lehetőségem mezőgazdasághoz kötődő turisztikai szolgáltatások nyújtására. 9

10 8. Milyen fejlesztések szükségesek a turisztikai szolgáltatások nyújtásához? A falusi turisztikai szolgáltatások nyújtásához rendelkezni kell a szükséges infrastrukturális, tárgyi és személyi feltételek biztosításával. Tekintettel arra, hogy a falusi turizmus szolgáltatásai számosak, továbbá minden esetben a szolgáltatói helyszíntől függenek, a szükségletek eltérő mértékben igényelnek fejlesztéseket a már meglévő adottságok viszonylatában. A tevékenység megkezdése előtt így fontos feladat a tervezett szolgáltatások vizsgálata, tárgyi, személyi és jogi szempontból, különösen a hatósági bejelentéshez és engedélyeztetéshez kötött tevékenységek meghatározása fontos. A fejlesztéseket tárgyuk szerint is megkülönböztetjük. Az építési beruházások (a felújítások, átalakítások és új építések is) többsége mind Magyarországon, mind Szerbiában hatósági engedélyhez kötött. Az építési engedélyek megszerzése érdekében tervdokumentáció készítése kötelező, melyet csak jogosultsággal rendelkező szakemberrel (építészmérnökkel) lehet csak elkészíttetni. Az építési beruházások esetében fontos figyelembe venni, hogy a hatósági eljárások időigényesek, ez Magyarországon átlagosan 3-6 hónap. Szerbiában az építési engedélyekre való várakozás átlagos időtartama 279 nap (ami 9 hónapot is meghaladó időigény jelenleg). A szerbiai építési engedély esetenként 90 különböző dokumentumból áll. A jelenlegi építésügyi igazgatás procedúrája komoly reformok előtt áll azzal a kettős céllal, hogy egyablakos módon, 30 napnál is kevesebb idő alatt fejeződjön be az engedélyeztetési eljárás. Várható Szerbiában, hogy engedélyek kiadatásának megfizettetése szukcesszív lesz, igazodva a kiadás időpontjához. Az építés mellett fontos a létesítmények és szolgáltatások rendeltetésszerű működését biztosító eszközök beszerzése is, melynek köre a választott tevékenységek függvénye. Eszközvásárláskor érdemes figyelembe venni a garancia feltételeket, a szerviz és pótlás lehetőségeit, az üzemeltetéssel járó kiadásokat, így mind gazdaságosság mind fenntarthatósági szempontból érdemes vásárlás előtt a döntést előkészíteni, átgondolni. A fejlesztések harmadik csoportja a személyi feltételek biztosítása tárgyú, a tevékenységek gyakorlása egyes esetekben képzettséghez kötött, melyek megszerezhetőek a szolgáltató részére is, illetve biztosíthatóak külső személyek és szervezetek igénybe vételével (alkalmazásával) is. Fontos felhívni a figyelmet, hogy amennyiben a turisztikai szolgáltató minősített szálláshely kíván lenni, úgy mind az infrastruktúra, mind az eszközigény, mind a személyi feltételek vonatkozásában magasabb követelményeknek kell megfelelni, mint a jogszabályokban rögzített minimum. Mind a személyi, mind a tárgyi, mind az infrastrukturális feltételeket tudom biztosítani fejlesztés nélkül a turisztikai tevékenység megkezdéséhez. 10

11 A turisztikai tevékenység megkezdéséhez fejlesztenem kell a személyi, a tárgyi, és az infrastrukturális tárgykörökben. A turisztikai tevékenység megkezdéséhez szükséges fejlesztések becsült költsége:. 11

12 9. Milyen saját forrásokkal rendelkezem a turisztikai szolgáltatások elindításához? A kérdés kitárgyalása előtt kérem, becsülje meg, és ha még nem tette, jegyezze fel az Ön által tervezett turisztikai fejlesztés várható költségét. A viszonyszám ismerete szükséges a válaszadáshoz. A jogszabályi előírásoknak történő megfelelés biztosítása, valamint az üzleti döntések alapján a döntés előkészítésekor tervezhetőek a falusi turizmus szolgáltatások elindításának egyszeri (induló) fejlesztési forrásai. A tervezett kiadások ellentételezésére kedvező, optimális esetben a kiadásokat teljes mértékben fedező saját források állnak rendelkezésre, készpénz, vagy számlapénz formájában. Amennyiben a szükséges fejlesztési források nem állnak rendelkezésre a hiányzó pénzeszköz banki hitelből vagy pályázati forrásból biztosítható. Magyarországon jelenleg kereskedelmi hitel turisztikai (gazdaság) fejlesztésre a hitel fedezetét biztosító ingatlanvagyon rendelkezésre állása esetén biztosított, általánosítva nagyságrendileg az ingatlanfedezet értékének 35%-át kitevő összegű forrás vehető fel bármely hitelintézettől, fontos azonban felhívni a figyelmet hogy a hitel összege ebben az esetben nem a beruházási értékhez, hanem az ingatlanfedezet értékéhez igazodik. A szerbiai hitelfelvételi viszonyok a magyarországihoz hasonlóak: 1:4 és 1:3 arányú hitelfelvételkor az alkalmazott biztosíték nagyságrendje a hitellel szemben. A banki hitelfelvétel előnye, hogy a forrásszerzés 2-3 hónap alatt megvalósulhat mindkét országban, így tervezhető és nem befolyásolja a fejlesztés megkezdését. A bankhitelnél gazdaságilag kedvezőbb a pályázati források igénybe vétele, melynek lehetőségét az Európai Unió az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásaiból biztosítja a tagállamokban a vidéki helyi közösségek tagjainak. Magyarországon az EMVA források terhére a Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program) biztosított vissza nem térítendő forrásokat Turisztikai tevékenységek ösztönzése címen 60%-os támogatási arányban (40% önerőt felételezve) a as tervezési időszakban. A vidéki Magyarországról pályázható turisztikai fejlesztések lényegében új falusi turisztikai szálláshelyek kialakítását, meglévő szálláshelyek szolgáltatásfejlesztését segítették elő, továbbá lehetett pályázni új, egyéb (azaz nem szálláshelyhez kötött) falusi turisztikai szolgáltatások kialakítására is. Az EMVA támogatott fejlesztések egyaránt irányulhattak építésre és eszközbeszerzésre vagy mindkettőre. A pályázati rendszerből történő forrásszerzés hátránya, hogy a lehetőség esetleges, csak ciklikusan (meghirdetéskor) áll fenn, a bírálati időigény meghaladja a 12

13 12 hónapot, a finanszírozás típusa utófinanszírozás (részelszámolásra van lehetőség), így a fejlesztés megkezdését nagymértékben hátráltatja annak pályáztatása. A Vajdaságban általában a forráshiány a jellemző az induló- illetve tervezett fejlesztések megvalósításakor. Szerbiában az Európai Uniós források még nem elérhetőek a teljes jogú tagság hiányában; a pályázati források a helyi, tartományi alapokban vannak, de ezen eszközök nem elegendőek. Előre láthatóan problémát fog okozni a leendő alanyok pályázóképessége, a szükséges tudás és tapasztalat hiánya. A fejlesztések pályázati előkészítésében és megvalósításában hangsúlyosan a határon átnyúló együttműködéseknek lehet nagy szerepe a jövőben. A két ország közötti szakmai együttműködések motiválnák és felkészítenék a vajdasági szereplőket is a pályázati lehetőségek hatékony kihasználására, a fejlesztési elképzeléseik és projektgeneráló felkészültségük, tudásuk elmélyítésére és javítására. A válaszadás előtt kérem, adja meg és jegyezze fel rendelkezésre álló saját forrásának összegét és %-os arányát a korábban megadott becsült fejlesztési igény összegéhez viszonyítva, az értékek ismerete szükséges a válaszadáshoz. A turisztikai tevékenység megkezdéséhez rendelkezésre álló önerő összege:. Az önerő aránya a szükséges fejlesztések becsült költségéhez:.% A turisztikai szolgáltatások elindításához szükséges költségek viselésére 100% mértékben rendelkezem saját forrással. A turisztikai szolgáltatások elindításához szükséges költségek viselésére 65% mértékű saját forrással rendelkezem, a fennmaradó 35% mértékű forrást bankhitelből fedezem. A turisztikai szolgáltatások elindításához szükséges költségek viselésére 40% mértékű saját forrással rendelkezem, a fennmaradó 60% mértékű forrást pályázati forrásokból fedezem. 13

14 10. Életképes-e a tervezett falusi turisztikai elképzelésem, a turisztikai projektötletem? A fő kérdés megválaszolásához kérem, először lapozzon vissza, és jegyezze fel, hány esetben válaszolt és hány esetben válaszolt jelzésű válasszal az előző 9 db kérdésre, az értékek ismerete szükséges a válaszadáshoz.. db db A kérdéssorozatra összesen maximum 10 db illetve jelölési válasz volt adható helyesen, (azaz kérdésenként 1-1 db válasz kapott jelölést, és a 4. kérdésnél 2 db válasz került kiválasztásra) amennyiben ennél kevesebb vagy több minősítést számolt, kérjük, ismételje meg a válaszadást, mielőtt kiválasztaná az eredményleírást. 10 db Igen, a fejlesztési ötlet kellően megalapozott, és átgondolt ahhoz, hogy a projektötletet szándékká, a szándék elhatározássá, az elhatározás jövedelmező és sikeres turisztikai vállalkozássá váljon. Kérjük, ne mulassza el meghívni a megnyitóra programunk menedzsmentjét is! 9-7 db Igen, a fejlesztési ötlet alapvetően alkalmas a továbbgondolásra, kérjük a hátrányként értékelt válaszok tárgykörében tájékozódjon tovább, és igény esetén vonjon be a döntés-előkészítésbe szakembereket is. 6 db Sajnos nem, a fejlesztési ötlete tartalmaz szakmailag elfogadható elemeket, de összességében ebben formájában nem javasolt megvalósításra. Kérjük, gondolja át újra szándékát és lehetőségeit, és átdolgozott projektötletét a kimunkálás után értékelje ki újra. 5 db Sajnos nem, a projektötlete ebben a formájában nem alkalmas további munkára, kérjük, forduljon szakemberhez és közösen állítsanak össze új projektötletet. 6-7 db Sajnos nem, a projektötletének megvalósítása előre láthatólag csak magas kockázattal, csekély jövedelmezőséggel valósulhat meg, kérjük ennek lehetőségét vegye figyelembe gazdasági döntései meghozatalakor db Nem, a projektötlet jelenleg nem alkalmas a megvalósításra, elvetését javasoljuk. 14