249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól. A rendelet hatálya
|
|
- Piroska Németh
- 10 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) a (2) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a számvitelrıl szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) ának (1) bekezdése a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendeli el: A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) a központi költségvetési szervekre, b) a helyi önkormányzatokra, a települési és a területi kisebbségi önkormányzatokra, valamint azok költségvetési szerveire (ideértve a többcélú kistérségi társulást, illetve annak költségvetési szervét is), c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira (a továbbiakban: társadalombiztosítási alapok), d) a társadalombiztosítási költségvetési szervekre, e) az országos kisebbségi önkormányzatokra, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre, f) a köztestületi költségvetési szervekre, g) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló évi CXXXV. törvény 16. -a szerinti jogi személyiséggel rendelkezı társulásokra, h) az elkülönített állami pénzalapokra, i) a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület törzsvagyonába adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelı szervezetre, j) az országmozgósítási és állami céltartalékokat vagyonkezelıként kezelı költségvetési szervek ezen feladataira vonatkozóan, k) a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló évi XXI. törvény hatálya alá tartozó területfejlesztési tanácsokra, fejlesztési tanácsokra, valamint munkaszervezeteikre (a továbbiakban együtt: államháztartás szervezetei). (2) Az államháztartás szervezetei értelmezésekor az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) vonatkozó elıírásait kell figyelembe venni. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2. Az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. következı rendelkezéseit kell alkalmazni: 1-2. ; 3. (1), (4) 1-4. pontok, 7-9. pontok, (6), (8) , 20. pontok, (11); 5. ; 7. ; 12. (1); 14. (8), (11); 15. (3)-(4), (6); 16. (3); 23. (2)-(5); 24. (1); 25. (2), (4)-(7), (9)-(10); 26. (2)-(3), (6)- (9); 27. (8); 28. (2)-(3); 29. (2); 30. (1); 42. (2)-(3); 46. (1)-(3); 47. (1)-(8); 48. (1)-(6), (7) a) és c) pontja; 49. (4)-(7); 50. (1)-(2), (4)-(5); 51. ; 53. (1) b)-d) pont, (3); 54. (1)-(6), (8)-(9); 56. ; 58. (6), (9); 60. (1), (4)-(5), (10); 61. ; 62. ; 64. (1)-(3); 65. (1), (4); 66. (1)-(2); 68. (2), (4); 69. (1); 88. (8)-(9); 93. (4); 94. (1)-(2); 150. ; 151. (3)-(14); 152. ; 152/A. ;152/B. ; 155/A-155/B. ; 157. (1), (3); 159. ; 160. (1); 161. (2)-(3), (5); 161/A. (2); 164. (1); 165. (1)-(2), (4); 166. (1)-(4), (6); 167. ; ; 170. (1)-(2); ; 177. (2), (9); 178. (1) a), (2). 3. Az államháztartás szervezetei a Tv. következı rendelkezéseit e rendeletben szabályozott eltérésekkel alkalmazzák: 3. (3), (4) 10. pont, (8) pontok; 14. (3)-(5), (9), (12); 15. (1)-(2), (5), (7)-(9); 16. (1), (4)-(5); 23. (1); 24. (2); 25. (1), (3); 26. (1); 27. (1), (4), (6)-(7); 28. (1); 29. (1), (6), (8); 30. (3), (5); 31. ; 39. (1) a); 42. (1), (5); 46. (4); 47. (9); 48. (7) b) pont; 49. (3); 50. (3); 52. (5)- (7); 53. (1) a) pont, (2), (6); 54. (7); 55. ; 57. ; 58. (1)-(5), (7)-(8); 59. ; 60. (2)-(3), (9); 63. ; 65.
2 2 (2), (5)-(7); 66. (3); 67. (1); 68. (5)-(6); 75. (6); 88. (1)-(5); 89. (5); 90. (3); 92. ; 93. (3); 94. (3); 151. (1); 155. (1), (7); 156. ; 157. (2); 158. ; 161. (1), (4); 161/A. (1); 164. (2); 165. (3). 4. Az államháztartás szervezetei a Tv. következı rendelkezéseit - a gazdálkodásuk sajátosságaira tekintettel - nem alkalmazzák: 2/A. ; 3. (2), (4) 5-6. pontok, (5), (7), (8) pontok, 19. pont, (9)-(10); 4. ; 6. ; (2)-(4); 13. ; 14. (1)-(2), (6)-(7), (10); 16. (2), (6); ; 25. (8); 26. (4)-(5); 27. (2)-(3), (5); 28. (4); 29. (3)-(5), (7), (9); 30. (2), (4), (6); ; 39. (1) b), (2)-(5); ; 42. (4), (6)-(8); ; 49. (1)-(2); 50. (6)-(8); 52. (1)-(4); 53. (1) e) pont, (4)-(5); 59/A-59/F. ; 60. (6)-(8); 64. (4)-(5);. 65. (3), (8)-(9); 67. (2); 68. (1), (3); 69. (2)-(3); ; 75. (1)-(5), (7); ; 88. (6)-(7); 89. (1)-(4), (6); 89/A. ; 90. (1)-(2), (4)-(9); 91. ; 93. (1)-(2), (5)-(6); 94/A-149. ; 151. (2); ; 154/A. ; 154/B. ; 155. (2)-(6), (8)-(10); 157. (4); 160. (2)-(5); ; 163/A. ; 164. (3); 166. (5); 170. (3); ; 177. (1), (3)-(8), (10)-(15); 178. (1) b)-g), (3)-(5). Értelmezı rendelkezések és fogalmak 5. E rendelet alkalmazásában: 1. Ellenırzés: a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség teljesítésének, valamint az abban foglalt adatoknak az ellenırzése a külön jogszabályokban foglalt elıírásoknak megfelelıen; 2. Kis összeg: az adott költségvetési évre vonatkozóan a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott követelés értékhatára; 3. Behajthatatlan követelés: az a követelés, a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy amennyiben a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, a nem fedezett rész tekintetében, b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, c) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegő követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhetı fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel, d) amelyet bíróság elıtt érvényesíteni nem lehet, e) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minısül az Áht (2) bekezdés szerinti követelés elengedésnek; 4. Költségvetési év: az az idıtartam, amelyre az elemi költségvetési beszámoló készül, amely megegyezik a naptári évvel. Ettıl eltérni csak e rendelet 7. -ának (12) és (16) bekezdésében meghatározott esetben lehet; 5. Kapott osztalék és részesedés: a tulajdoni részesedést jelentı befektetés után, az adózott eredménybıl kapott összeg; 6. Árfolyamnyereség, árfolyamveszteség: a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között lévı, tulajdoni részesedést jelentı befektetések, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok értékesítésekor, a befektetés, értékpapír eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegő, illetve veszteségjellegő - különbözet; 7. Jelentıs összegő eltérés: ha az eszközök, illetve kötelezettségek év végi értékelése során a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet összege meghaladja az államháztartás szervezete számviteli politikájában rögzített mértéket. a) Minden esetben jelentıs összegőnek kell tekinteni a különbözetet, ha az immateriális javak, a tárgyi eszközök, az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök Tv. 53. (1) bekezdés a) pontja szerinti terven felüli értékcsökkenése meghaladja a 30. (2)- (6) bekezdése alapján meghatározott éves terv szerinti értékcsökkenést vagy a forintot, b) Minden esetben jelentıs összegőnek kell tekinteni a különbözetet, ha a tulajdoni részesedést jelentı befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítı, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek -, továbbá a készleteknél az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a forintot. c) Minden esetben jelentıs összegőnek kell tekinteni a különbözetet, ha a követeléseknél (ideértve a vevıkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként,
3 3 az elılegként adott összegeket) az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a 2. pont szerinti értéket. d) Minden esetben jelentıs összegőnek kell tekinteni, ha a valutapénztárban lévı valuta, a devizaszámlán lévı deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, aktív pénzügyi elszámolás, illetve kötelezettség (ideértve a passzív pénzügyi elszámolást is) mérlegfordulónapi értékelésekor a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a Tv a szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az értékelés elıtti könyv szerinti értéke közötti különbözet összege meghaladja az értékelés elıtti könyv szerinti érték 20%-át vagy a forintot. e) Minden esetben jelentıs összegőnek kell tekinteni, ha a 28. (5) bekezdése szerint az üzembe helyezéskor, a raktárba történı beszállításkor az adott eszköz értéke a rendelkezésre álló dokumentumok (szerzıdés, piaci információ, jogszabályi elıírás) alapján megállapított bekerülési érték és a késıbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözet összege meghaladja a bekerülési érték 1%-át vagy a forintot. 8. Jelentıs összegő hiba: ha a hiba megállapításának évében, a különbözı ellenırzések során, egy adott költségvetési évet érintıen (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - a saját tıkét és a tartalékokat növelı-csökkentı - értékének együttes (elıjeltıl független) összege eléri, vagy meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentıs összegő a hiba, ha a hiba megállapításának évében az ellenırzések során - ugyanazon évet érintıen - megállapított hibák, hibahatások saját tıkét és tartalékokat növelı-csökkentı értékének együttes (elıjeltıl független) összege eléri, vagy meghaladja az ellenırzött költségvetési év mérlegfıösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfıösszeg 2 százaléka meghaladja a 100 millió forintot, akkor a 100 millió forint; 9. Nem jelentıs összegő hiba: ha a hiba megállapításának évében, a különbözı ellenırzések során, egy adott költségvetési évet érintıen (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - saját tıkét és a tartalékokat növelı-csökkentı - értékének együttes (elıjeltıl független) összege nem haladja meg a jelentıs összegő hiba 8. pont szerinti értékhatárát; 10. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentıs összegő hibák és hibahatások összevont értéke a saját tıke és a tartalékok együttes értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és emiatt a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztıek. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba megállapításának évét megelızı költségvetési év könyvviteli mérlegében kimutatott saját tıke és tartalékok együttes értéke legalább 10 százalékkal változik (nı vagy csökken); 11. Idegen pénzeszköz: mindazon pénzkövetelés, amelynek változása nem kapcsolódik közvetlenül az államháztartás szervezete alap-, kiegészítı, kisegítı, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához és az adott szervezetnél a költségvetési elıirányzatok teljesítéseként változásuk nem számolható el; 12. Kötelezettségvállalás: az Ámr a szerinti fogalom; 13. Támogatásértékő bevétel/kiadás, továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel/kiadás: az Áht a (3) bekezdésének b) pontja szerinti fogalom; Beszámolási kötelezettség 6. (1) Az államháztartás szervezeteinek beszámolási kötelezettsége a költségvetési elıirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak és normatívák alakulásának bemutatására, továbbá a költségvetési támogatások elszámolására terjed ki. (2) A beszámolóban a pénzügyi helyzetet a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási elıirányzat teljesítése tükrözi. A beszámolóban a maradvány az alaptevékenységgel (ideértve a kiegészítı és kisegítı tevékenységet is) kapcsolatban elıirányzat-maradványt, illetve pénzmaradványt, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban a vállalkozási maradványt tartalmazza. 7. (1) Az államháztartás szervezeteinek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan mőködı költségvetési szerveket is) - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - gazdálkodásukról éves és féléves elemi költségvetési beszámolót - az 1. (1) bekezdésének c)-d) pontjában foglaltak éves beszámolójáról konszolidált éves költségvetési beszámolót is - kell készíteniük. (2) Az 1. (1) bekezdésének h)-k) pontjában foglaltaknak féléves beszámolót nem kell készíteniük. (3) Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolója a saját és a hozzárendelt önállóan mőködı költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját összevontan tartalmazza. Az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan
4 4 mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv külön-külön is köteles elkészíteni saját és a hozzárendelt önállóan mőködı költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját. Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv éves és féléves összevont elemi költségvetési beszámolója nem tartalmazhatja a hozzárendelt, gazdasági szervezettel nem rendelkezı önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját. (4) A zárszámadáshoz a központi költségvetési fejezet költségvetési beszámolója magában foglalja a saját és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit. (5) A fejezet saját gazdálkodásáról szóló éves és féléves költségvetési beszámolója külön-külön tartalmazza az igazgatásának intézményi éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját, valamint a fejezeti kezeléső elıirányzatai gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves elemi költségvetési beszámolót. A fejezeti kezeléső elıirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves elemi költségvetési beszámoló az adott évi költségvetési törvény szerint a fejezet kezelésében lévı valamennyi fejezeti kezeléső elıirányzat adatait tartalmazza. (6) A helyi önkormányzat összevont költségvetési beszámolója a (fı)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzıség, társult képviselı-testület hivatala), a települési és a területi kisebbségi önkormányzat(ok), valamint az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek - beleértve a társulásokat is - beszámolóit tartalmazza. (7) A többcélú kistérségi társulás összevont költségvetési beszámolója a társulási tanács költségvetési szervként létrehozott elkülönült munkaszervezete (a továbbiakban: munkaszervezet) és a többcélú kistérségi társulás irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit tartalmazza. (8) A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 92/A. -a szerinti helyi önkormányzatok a zárszámadásukhoz az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó 11. (4) bekezdése szerinti egyszerősített éves költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. (9) Az országos kisebbségi önkormányzat összevont költségvetési beszámolója a hivatalának és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveinek a beszámolóit tartalmazza. (10) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nekt.) 21. (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott országos kisebbségi önkormányzatok a zárszámadásukhoz az országos kisebbségi önkormányzat és az intézményei adatait összevontan tartalmazó, a 11. (4) bekezdése szerinti egyszerősített éves költségvetési beszámolót is kötelesek készíteni. (11) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolója a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (ellátási szektor) és a társadalombiztosítási költségvetési szervek (mőködési szektor) beszámolóit foglalja magában. A társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolóit tartalmazza. (12) Ha az államháztartás szervezete - ideértve az államháztartás szervezete irányítását ellátó szervet (fejezetet) is - átszervezés (ideértve az összevonást, a beolvasztást, az egyesülést is) miatt véglegesen megszőnik, a megszőnı szervnek a megszőnés napjával, illetve az irányító szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén az átszervezés napjával az éves elemi költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készíteni, amelyet leltárral és záró fıkönyvi kivonattal kell alátámasztani. A részletes eljárási szabályokat a pénzügyminiszter által kiadott Tájékoztató tartalmazza. (13) A költségvetési bankszámlák, az elıirányzat-felhasználási keretszámlák (ideértve a Kincstár által a költségvetési gazdálkodással kapcsolatosan vezetett egyéb számlákat is), a fejezeti év végi maradványelszámolási számlák megszőnését követı 60 napon belül - amennyiben a 60 nap a tárgyévet követı évre áthúzódik, akkor a beszámoló elkészítésének határidejéig - rendezni kell a pénzmaradványt, az elıirányzat-maradványt és a vállalkozási maradványt, az éves elemi költségvetési beszámoló elkészítésérıl szóló PM tájékoztatóra figyelemmel. (14) Amennyiben az államháztartás szervezete nem szőnik meg, de az irányítását ellátó szerv változik, akkor az átadó irányító szervnek kell a törzskönyvi nyilvántartás módosítására intézkedni. (15) Amennyiben az államháztartás szervezetének az Áht. 100/I. -ának (3) és (10) bekezdés szerint üzemgazdasági (eredmény)szemlélető (a továbbiakban: eredményszemlélető) könyvvezetési és beszámolási kötelezettsége is keletkezik, elkülönített éves eredményszemlélető költségvetési beszámolót is köteles készíteni. (16) Ha az államháztartás szervezete eredményszemlélető könyvvezetési és beszámolási kötelezettségre is kötelezett és átszervezés (ideértve az összevonást, a beolvasztást, az egyesülést is) miatt véglegesen megszőnik, a megszőnı szervezet a megszőnés napjával, illetve az irányító szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén az átszervezés napjával az éves eredményszemlélető költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót is köteles készíteni, amelyet leltárral és záró fıkönyvi kivonattal kell alátámasztani.
5 5 Könyvvezetési kötelezettség és számviteli politika 8. (1) Az államháztartás szervezete a tevékenysége során elıforduló, a vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményeirıl a kettıs könyvvitel rendszerében - e rendeletben rögzített szabályok szerint - módosított teljesítés szemlélető nyilvántartást vezet, amelyet a költségvetési év végével lezár. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást magyar nyelven, a Magyar Köztársaság hivatalos pénznemében kell vezetni. (3) A Tv. és az e rendeletben foglaltak szerint az államháztartás szervezetének szakmai feladatai és sajátosságai figyelembevételével ki kell alakítania és írásban szabályoznia számviteli politikáját. (4) A számviteli politika keretében el kell készíteni: a) az eszközök és a források leltározási és leltárkészítési szabályzatát, b) az eszközök és források értékelésének szabályozását, azoknál az eszközöknél, illetve forrásoknál, ahol a Tv. és e rendelet választási lehetıséget ad, továbbá ahol az államháztartás szervezetének sajátos eszközei, illetve forrásai indokolják, c) a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsı szabályzatot, figyelembe véve az államháztartás mőködési rendjérıl szóló kormányrendelet vonatkozó elıírásait is, d) a pénzkezelési szabályzatot. (5) A számviteli politika keretében kell továbbá szabályozni azt, hogy a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából az államháztartás szervezete mit tekint lényegesnek, nem lényegesnek, továbbá jelentıs összegnek, nem jelentıs összegnek. Így többek között rögzítendı, mi tekintendı figyelembe veendı szempontnak a) a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk tekintetében, b) a kisértékő tárgyi eszközök, vagyoni értékő jogok és szellemi termékek minısítésénél, c) az értékcsökkenés összegének alap-, kiegészítı, kisegítı és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál, d) az alap-, kiegészítı, kisegítı és vállalkozási tevékenységet terhelı elızetesen felszámított általános forgalmi adó megosztásánál, e) az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál, f) a raktári készletek leltározása során az eltérések kompenzálásánál és a káló elszámolásánál, g) a terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében, h) a Tv ának (5) bekezdése szerinti befektetett eszközök piaci értéken történı értékelése esetén az eszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet jelentıs összegének meghatározásánál. (6) Amennyiben az államháztartás szervezete az értékcsökkenés elszámolása során él a 30. (5) bekezdés szerinti lehetıséggel, akkor a számviteli politikájában meg kell határoznia azon eszközök körét, amelyek esetében az értékcsökkenést a várható használati idı alapján számolja el, valamint a várható használati idı megállapítására vonatkozó szabályokat. (7) A számviteli politika részeként az államháztartás szervezetének szabályoznia kell a beszerzett, illetve elıállított immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezése dokumentálásának szabályait. (8) A számviteli politika keretében ki kell jelölni a mérlegkészítés idıpontját, vagyis a költségvetési évet követı idıszakban azt az idıpontot - figyelembe véve az elemi költségvetési beszámoló elkészítésének határidejét -, ameddig az értékelési feladatokat el kell végezni, illetve a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítések végezhetık. (9) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyagfelhasználáshoz anyagkiszabást készít. Rendszeresen végzett élelmezési tevékenység értékesítése (alkalmazottak, idegenek részére) esetében az önköltség megállapításához a normák mellett figyelembe kell venni a tevékenységet terhelı általános kiadásokat is. (10) Amennyiben az államháztartás szervezete humán egészségügyi ellátás körébe tartozó szolgáltatását a társadalombiztosítás finanszírozza és ugyanezen szolgáltatásokat rendszeresen nem csak a társadalombiztosítás finanszírozása mellett végzi, az önköltség számítására nem kötelezı szabályozást készítenie. Az egyes szolgáltatások önköltsége a társadalombiztosítás által finanszírozott összeggel egyezıen is figyelembe vehetı. (11) Amennyiben az 1. (1) bekezdésének a)-b) és d)-g) pontjában foglalt államháztartás szervezetéhez önállóan mőködı és gazdálkodó, illetve önállóan mőködı költségvetési szerv is kapcsolódik vagy jogi személyiségő szervezeti egységgel rendelkezik, akkor azok könyvvezetési kötelezettségét az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia. A szabályozásnál figyelembe kell
6 6 venni, hogy a hozzárendelt költségvetési szerv gazdasági eseményeit is teljes körően a kettıs könyvvitel rendszerében kell elszámolni. (12) A számviteli politika fıbb irányainak meghatározásáért, az elkészítésért és az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért az államháztartás szervezetének vezetıje felelıs. (13) Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatok hatályát kiterjeszti-e a hozzárendelt költségvetési szervekre, vagy azok - az elıirányzatok feletti rendelkezési jogosultság függvényében - önálló számviteli politikát alakítanak ki, és külön szabályzatokat készítenek. (14) Amennyiben az államháztartás szervezete saját kivitelezésben beruházási tevékenységet végez vagy saját felhasználás céljából rendszeresen terméket állít elı, a beruházás teljesítményértékének, illetve az eszköz bekerülési (elıállítási) értékének megállapítása céljából köteles az önköltségszámítás rendjét - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - belsı szabályzatban rögzíteni. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsı szabályzatnak tartalmaznia kell - többek között - az önköltségszámítás során figyelembe vett adatok dokumentálásának rendjét, továbbá az adatok fıkönyvi számlákkal, az éves elemi költségvetési beszámolóval, valamint az ezeket alátámasztó részletezı nyilvántartásokkal való kapcsolatát. (15) Amennyiben az államháztartás szervezete kiegészítı, kisegítı, vállalkozási tevékenysége keretében saját elıállítású terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt, a saját elıállítású termék, a végzett szolgáltatás közvetlen önköltségét - a (9) és (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsı szabályzat szerint köteles megállapítani. (16) Az államháztartás szervezete önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsı szabályzatának tartalmaznia kell a közérdekő adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtérítés összege megállapításának szabályait. (17) Az államháztartás szervezete értékelési szabályzatában köteles rögzíteni a követelések év végi értékelési elveit: a) a jogszabályon alapuló jogerıs követelések (adósok) értékelésének elveit, b) az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó követelések vevı általi elismerése igazolásának, a követelés értéke meghatározásának módját, a számlázás és a követelésekkel kapcsolatos adatok nyilvántartásának rendjét, c) az államháztartás szervezete adós minısítési szempontjait [fizetıképesség megítélése (a pénzügyi nehézség átmeneti vagy tartós-e, az adós csıdeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll-e), milyen fizetési garanciákat, biztosítékokat kötöttek ki a szerzıdésben, milyen esély van a követelések érvényesítésére], d) követeléstípusonként (adós, illetve vevıcsoportonként) a kis összegő követelések év végi meghatározásának elveit, dokumentálásának szabályait (milyen követeléseket kell az adott csoportba sorolni, a fıkönyvi könyvelésben elkülöníteni, milyen szempontok alapján kell a követelések értékének százalékában az értékvesztés összegét meghatározni). (18) Az államháztartás szervezete - ha alkalmazza a 31/A. -a (1) bekezdésében foglaltakat - értékelési szabályzatában köteles rögzíteni az egyszerősített értékelési eljárás alá vont követelések negyedévenkénti besorolásának elveit, dokumentálásának szabályait (az egyes minısítési kategóriák meghatározásának szempontjait, az egyes minısítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatók meghatározásának módszerét, valamint az egyes minısítési kategóriák, illetve az azokhoz tételesen hozzárendelt százalékos mutatók felülvizsgálatának rendjét, felelıseit). (19) A felsıoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Feot.) szerinti állami felsıoktatási intézmény önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsı szabályzatának rendelkeznie kell az államilag támogatott képzés, a költségtérítéses képzés, a gyógyító-megelızı ellátás, illetve az egyéb tevékenységek költségeinek az elkülönítésérıl. (20) Amennyiben jogszabály elıírása, illetve irányító (alapító) szerv döntése alapján az államháztartás szervezete tevékenységének ellátásához szükséges üzemeltetési, fenntartási feladatokat más államháztartási szervezet végzi térítésmentesen, akkor az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezet köteles évente adatot szolgáltatni az üzemeltetési, fenntartási ráfordításokról az államháztartás szervezete által ellátott tevékenység (ideértve az államháztartás szervezete által végzett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást is), különös tekintettel az Áht ának (2) bekezdésében szereplı közteherbevételek önköltségszámításának megállapításához. Az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezet az adatszolgáltatást legkésıbb az éves költségvetési beszámoló mérlegfordulónapját követı 30 napon belül köteles teljesíteni. (21) A közteherbevételek beszedésére kötelezett költségvetési szerv a közteherbevételek önköltségszámításának megállapításához szükséges adatokra vonatkozó igényét az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezettel az adatszolgáltatással érintett költségvetési évet megelızı év december 31-éig köteles közölni.
7 7 (22) A Tv ának (8) bekezdése szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét úgy kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha jogszabály eltérıen rendelkezik - az államháztartás szervezeténél nem haladhatja meg az adott költségvetési év módosított költségvetési elıirányzata fıösszegének 1,2%-át, illetve ha az 1,2% nem éri el az forintot, akkor az forintot. A napi készpénz záró állomány maximális mértékének meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni a készpénz letétek összegét. (23) Azon szervezeti egységek esetében, melyeknek az Ámr. elıírásai szerint elemi költségvetés készítési kötelezettsége nem keletkezik, azonban külön jogszabály alapján elıirányzat-felhasználási keretszámla vezetésre jogosultak, a könyvvezetési kötelezettségüket annak az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia, amelyhez kapcsolódnak. Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatok hatályát kiterjeszti-e az elıirányzat-felhasználási keretszámla vezetésére jogosultak körére, vagy azok - az elıirányzatok feletti rendelkezési jogosultság függvényében - önálló számviteli politikát alakítanak ki, és külön szabályzatokat készítenek. 8/A. Az önkormányzat - ha az Ötv. 80/A-80/B. -a alapján vagyonkezelıi jogot létesít - értékelési szabályzatában köteles rögzíteni a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának szabályait, felelıseit. 8/B. A 7. (15) bekezdése alá tartozó államháztartás szervezete a tevékenysége során felmerülı, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményeirıl a kettıs könyvvitel rendszerében - a 8. (1) bekezdés szerinti módosított teljesítés szemlélető nyilvántartás vezetése mellett - a Tv. szerinti (az e rendelet II. fejezetében rögzített eltérésekkel) eredményszemlélető nyilvántartás vezetésére is köteles, amelyet a költségvetési év végével köteles lezárni. Számviteli alapelvek 9. (1) A vállalkozás folytatásának elve az államháztartás szervezetei gazdálkodásában oly módon érvényesül, hogy az elemi költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a költségvetési évben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (az átszervezéseket, az irányító szerv megváltozását, a szerkezeti változásokat) is. Az elemi költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövıbeni pénzügyi tervezéshez. (2) A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni, hogy a költségvetés naptári évre készül. (3) A következetesség elvének megvalósítása érdekében az éves (féléves) elemi költségvetési beszámoló részét képezı pénzforgalmi jelentés (pénzforgalmi kimutatás) szerkezeti felépítése, formája azonos az elemi költségvetéssel. (4) Az összemérés elvének alkalmazásához mind az alaptevékenységnél (ideértve a kiegészítı és kisegítı tevékenységeket is) - ezen belül elkülönítetten a társadalombiztosítási egészségügyi szolgáltatásoknál -, mind a vállalkozási tevékenységnél a maradvány (elıirányzat-maradvány, pénzmaradvány, vállalkozási maradvány) megállapításakor a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket és a tárgyévben ténylegesen teljesített kiadásokat kell figyelembe venni. Ennek megfelelıen az idıszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket és a pénzforgalom nélküli bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni. (5) Az óvatosság elve a vállalkozási maradványnak meghatározásánál oly módon érvényesül, hogy a tevékenységhez kapcsolódó értékcsökkenést abban az esetben is el kell számolni, ha emiatt a központi költségvetést illetı befizetés számítási alapja negatív elıjelő összeget mutat. (6) A bruttó elszámolás elvét az alap-, kiegészítı, kisegítı, és a vállalkozási tevékenység könyvviteli elszámolásánál alkalmazni kell. (7) Az idıbeli elhatárolás elve a naptári évre készülı költségvetés teljesítésérıl összeállított elemi költségvetési beszámoló miatt az államháztartás szervezeténél nem alkalmazható. (8) A lényegesség elvének érvényesítéséhez a 8. (5) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. (9) A költség-haszon összevetésének elve nem alkalmazható azon információk elıállításának tekintetében, amelyeknek szolgáltatását törvények, illetve egyéb más jogszabályok szabályozzák. (10) Az egyedi értékelés elve sajátosan alkalmazható a 31/A. szerinti egyszerősített értékelési eljárás alá vont követelések esetében. (11) A valódiság, a világosság, a folytonosság, valamint a tartalom elsıdlegessége a formával szemben elveket az államháztartás szervezetei a Tv.-ben foglalt általános elıírások szerint alkalmazzák. 9/A. A 7. (15) bekezdése alá tartozó államháztartás szervezete az elkülönített éves eredményszemlélető költségvetési beszámoló elkészítésekor és az azt alátámasztó könyvvezetés során a Tv ában meghatározott alapelveket - a 9. (9) és (10) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett - köteles érvényesíteni.
8 8 Az elemi költségvetési beszámolóra vonatkozó általános szabályok 10. (1) Az 1. (1) bekezdésének a)-b) és d)-g) pontjában foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan mőködı költségvetési szerveket is) a költségvetési év elsı félévérıl június 30-ai fordulónappal féléves elemi költségvetési beszámolót, az 1. (1) bekezdésének a)-b), d)-g) és i)-k) pontjában foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan mőködı költségvetési szerveket is) a költségvetési évrıl december 31-ei fordulónappal éves elemi költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. A féléves elemi költségvetési beszámolót legkésıbb július 31-éig, az éves elemi költségvetési beszámolót legkésıbb a következı költségvetési év február 28-áig kell az 1. (1) bekezdésének a)-b), d)-g) és i)-k) pontjában foglalt államháztartás szervezeteinek az irányító szervnek -, illetve leadott hatáskör esetén a középirányító szervnek - megküldeni. (2) Az alapokról szóló törvényben meghatározott kezelınek az 1. (1) bekezdésének c) pontjában foglalt alapokról a költségvetési év elsı felérıl június 30-ai fordulónappal az alapok féléves beszámolóját, valamint az 1. (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglalt alapokról a költségvetési évrıl december 31-ei fordulónappal az alapok éves beszámolóját kell elkészítenie. (3) Az államháztartás szervezetei az éves és féléves elemi költségvetési beszámolót, egyszerősített éves költségvetési beszámolót, konszolidált éves költségvetési beszámolót, éves eredményszemlélető költségvetési beszámolót az e rendeletben meghatározott (a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett, központilag elıírt tájékoztató és őrlapgarnitúra szerinti) formában és tartalommal készítik el. Az e rendeletben és mellékleteiben meghatározott és a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett, központi őrlapgarnitúra helyettesíthetı elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal. Amennyiben az így elıállított és kinyomtatott dokumentum tartalmazza a 13. -ban foglalt aláírásokat is, akkor az azonos értékő a Pénzügyminisztérium honlapjáról letöltött központi őrlapgarnitúra alapján elkészített beszámolóval. Az aláírók felelısséggel tartoznak az adatokat elıállító és továbbító eljárások megfelelı archiválásáért. (4) A fejezet irányítását ellátó szervnek, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és az 1. (1) bekezdésének a) pontja szerinti irányítása alá tartozó költségvetési szervek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan mőködı költségvetési szerveket is) felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit, valamint az 1. (1) bekezdésének f) és i)-j) pontja szerinti államháztartás szervezeteinek az éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidı lejártát követı 15 munkanapon belül kell benyújtani - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Pénzügyminisztériumhoz, illetve a Kincstárhoz számítógépes feldolgozásra. Az 1. (1) bekezdésének k) pontja szerinti államháztartás szervezete éves elemi költségvetési beszámolóját az (1) bekezdés szerinti határidı lejártát követı 15 munkanapon belül a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz továbbítja. (5) A helyi önkormányzatoknak (ideértve a települési és a területi kisebbségi önkormányzatokat is) az önkormányzati hivatal [(fı)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzıség, társult képviselı-testület hivatala)] és az önkormányzatok (ideértve a települési és a területi kisebbségi önkormányzatok) irányítása alá tartozó költségvetési szervek (társulások) éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidı lejártát követı 8 munkanapon belül kell benyújtani a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságához (a továbbiakban: a Kincstár Regionális Igazgatóságához). (6) A többcélú kistérségi társulás és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidı lejártát követı 8 munkanapon belül kell benyújtani a Kincstár Regionális Igazgatóságához. (7) Az Ötv. 92/A. -a szerinti helyi önkormányzatok a zárszámadásukhoz kapcsolódó, az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, jegyzı által elkészített egyszerősített éves költségvetési beszámolót kötelesek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követı április 30-áig a képviselıtestület elé terjeszteni. A képviselı-testület által elfogadott egyszerősített éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követı év június 30-áig kell közzétenni és egyidejőleg az Állami Számvevıszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni. (8) Az országos kisebbségi önkormányzatnak az önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek (társulások) felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidı lejártát követı 8 munkanapon belül kell benyújtani a Miniszterelnöki Hivatalhoz. A Miniszterelnöki Hivatal az országos kisebbségi önkormányzatok és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek (társulások) éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit 7 munkanapon belül továbbítja a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez számítógépes feldolgozásra. (9) Az országos kisebbségi önkormányzatok a zárszámadásukhoz az országos kisebbségi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, az önkormányzat elnöke által elkészített egyszerősített éves
9 9 költségvetési beszámolót kötelesek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követı év május 15-éig a közgyőlés elé terjeszteni. A közgyőlés által elfogadott egyszerősített éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követı év június 30-áig kell közzétenni és egyidejőleg az Állami Számvevıszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni. (10) Az elkülönített állami pénzalapokról a - külön törvényben meghatározott - kezelınek az elızetes éves elemi költségvetési beszámolót a tárgyévet követı év április 30-áig, a végleges éves elemi költségvetési beszámolót a tárgyévet követı év május 31-éig kell továbbítania a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra. (11) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóságnak a saját és az 1. (1) bekezdésének d) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves elemi költségvetési beszámolóját, továbbá az 1. (1) bekezdésének c) pontja alapján a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási éves elemi költségvetési beszámolóját a tárgyévet követı év április 30-áig, a féléves beszámolókat augusztus 15-éig kell a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra megküldeni. (12) A társadalombiztosítási alapok konszolidált éves költségvetési beszámolója, valamint a társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója elkészítésérıl és a tárgyévet követı év május 31-éig a Pénzügyminisztérium, a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevıszék részére történı továbbításáról az alapok kezelıi gondoskodnak. (13) A Kincstár az államháztartás szervezetétıl az éves és féléves költségvetési beszámolót csak akkor fogadhatja el, ha az teljesíti a beszámolóval szemben elıírt alaki követelményeket (számszaki egyezıségek, aláírások, regisztrációs szám, hely, keltezés stb.) is. A Kincstár Regionális Igazgatóságai a megyei összesített beszámolókat tizenöt munkanapon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez. (14) Az átszervezéssel, illetve jogutód nélkül megszőnı államháztartási szervezet az éves elemi költségvetési beszámolónak megfelelı adattartalommal elkészített és felülvizsgált beszámolóját a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez a megszőnés napját követı 120 napon belül köteles megküldeni. 10/A. (1) A 7. (15) bekezdése alá tartozó államháztartás szervezete a költségvetési évrıl december 31-ei fordulónappal elkészített éves eredményszemlélető költségvetési beszámolót a könyvvizsgálói jelentéssel együtt legkésıbb a következı költségvetési év április 30-ig köteles az irányító szervnek megküldeni. (2) Az irányító szerv az irányítása alá tartozó 7. (15) bekezdése szerinti államháztartás szervezetei felülvizsgált éves eredményszemlélető költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidı lejártát követı 8 munkanapon belül köteles benyújtani a Kincstár Regionális Igazgatóságához. (3) A Kincstár Regionális Igazgatóságai a (2) bekezdés szerinti határidı lejártát követı 8 munkanapon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez. (4) Az irányító szerv által elfogadott éves eredményszemlélető költségvetési beszámolót a tárgyévet követı év május 31-éig kell közzétenni. 11. (1) Az éves elemi költségvetési beszámoló részei: a) könyvviteli mérleg b) pénzforgalmi jelentés, c) pénzmaradvány-kimutatás, elıirányzat-maradvány kimutatás, vállalkozási maradvány-kimutatás, d) kiegészítı melléklet. (2) A féléves elemi költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentést és az éves elemi költségvetési beszámoló kiegészítı mellékletébıl a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza. (3) A fejezeti kezeléső elıirányzatok fejezetenként külön-külön összesített éves elemi költségvetési beszámolója a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést, az elıirányzat-maradvány kimutatást, valamint a kiegészítı mellékletet tartalmazza. A fejezeti kezeléső elıirányzatok elemi költségvetési beszámolójának pénzforgalmi jelentése az Ámr ának (2) bekezdése szerinti kimutatást, valamint kiegészítı melléklete a kötelezettségvállalások állományának alakulásáról készített [a 24. számú melléklet B)-C) pontja szerinti] kimutatást fejezeti kezeléső elıirányzatonként külön-külön és együttesen is tartalmazza. (4) Az Ötv. 92/A. -a szerinti helyi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok egyszerősített éves költségvetési beszámolója a következıket tartalmazza: a) egyszerősített mérleg (a 13. számú melléklet), b) egyszerősített éves pénzforgalmi jelentés (a 14. számú melléklet), c) egyszerősített pénzmaradvány-kimutatás (a 15. számú melléklet), az egyszerősített vállalkozási maradvány-kimutatás (a 16. számú melléklet).
10 10 (5) Az 1. (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglalt alapok éves beszámolója a következıket tartalmazza: a) könyvviteli mérleg, b) pénzforgalmi kimutatás, c) elıirányzat-maradvány kimutatás, d) kiegészítı melléklet. (6) Az 1. (1) bekezdésének c) pontjában foglalt alapok féléves beszámolója pénzforgalmi kimutatást és az alapok éves beszámolója kiegészítı mellékletébıl a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza. (7) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolója és a társadalombiztosítási alrendszer éves konszolidált költségvetési beszámolója a konszolidált könyvviteli mérlegbıl, a konszolidált pénzforgalmi kimutatásból, a konszolidált elıirányzat-maradvány kimutatásból és a 40. (3) bekezdés szerint a kiegészítı melléklet részét képezı számszerő kimutatásokból áll. (8) A társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolójához az összevonást két ütemben kell elvégezni. Az elsı ütemben kell a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak (ellátási) költségvetési beszámolója és a hozzá kapcsolódó társadalombiztosítási költségvetési szervek (mőködési) beszámolójának összevonását (konszolidálását) elvégezni. A második ütemben a két alap konszolidált éves költségvetési beszámolóit kell összevonni (konszolidálni). (9) A társadalombiztosítás konszolidált éves költségvetési beszámolóinak készítése során el kell végezni a) az adósságkonszolidálást; b) az aktív és passzív pénzügyi elszámolások konszolidálását; c) a tartalékok konszolidálását; d) a bevételek és kiadások konszolidálását; e) az elıirányzat-maradványt módosító tételek konszolidálását. (10) Az 1. (1) bekezdésének j)-k) pontjában foglaltak éves beszámolója a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést és a kiegészítı mellékletbıl a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza. (11) Az egyes költségvetési évek beszámolóinak összehasonlíthatósága mellett biztosítani kell az azonos idıszakok elemi költségvetésének és pénzforgalmi jelentéseinek, illetve pénzforgalmi kimutatásainak összehasonlíthatóságát is. Ezt az elemi költségvetés és a pénzforgalmi jelentés, illetve a pénzforgalmi kimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának azonossága szolgálja. 12. A könyvviteli mérlegben az államháztartás szervezete tulajdonában lévı, a rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, az államháztartás szervezetének mőködését szolgáló eszközöket - a bérbevett eszközök kivételével -, valamint az eszközök forrását kell kimutatni. A pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és a kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni (kivéve a forgatási célú finanszírozási mőveletekhez tartozó kiadásokat és bevételeket, azokat év végén nettó módon kell a pénzforgalmi jelentésben bemutatni). 13. (1) Az 1. (1) bekezdésének a)-b), d)-f), és i)-k) pontjában foglalt államháztartás szervezetei éves (féléves) elemi költségvetési beszámolóját a szerv vezetıje és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelıs személy köteles aláírni. (2) A fejezet saját gazdálkodásáról szóló éves és féléves költségvetési beszámolása során az igazgatásának intézményi éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját, valamint a fejezeti kezeléső elıirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves elemi költségvetési beszámolót a fejezet irányításáért felelıs személy és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelıs személy köteles aláírni. (3) Az 1. (1) bekezdésének b) pontjában foglalt többcélú kistérségi társulás éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját a társulási tanács elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelıs személy köteles aláírni. (4) Az 1. (1) bekezdésének c) pontjában foglalt társadalombiztosítási alapok éves és féléves költségvetési beszámolóját az alapot kezelı szerv vezetıje és a beszámoló elkészítéséért felelıs kijelölt személy köteles aláírni. A társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolóját az alapkezelı szervek vezetıi együttesen kötelesek aláírni. (5) Az 1. (1) bekezdésének e) pontjában foglalt országos kisebbségi önkormányzat éves és féléves költségvetési beszámolóját az önkormányzat elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelıs személy köteles aláírni. (6) Az 1. (1) bekezdésének h) pontjában foglalt elkülönített alap éves költségvetési beszámolóját az alap gazdálkodásának irányítását ellátó miniszter, az alapot kezelı szerv vezetıje és a beszámoló elkészítéséért felelıs kijelölt személy köteles aláírni. (7) Az 1. (1) bekezdésének g) pontjában foglalt társulás éves és féléves költségvetési beszámolóját a társulási tanács elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelıs személy köteles aláírni. (8) Az irányító szerv az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szervek, valamint központi költségvetési szerv esetében az önállóan mőködı költségvetési szervek elemi költségvetési beszámolóját a
11 11 beszámoló felülvizsgálatának elvégzését igazoló személy aláírásával és a beszámoló visszaküldésével hagyja jóvá. (9) A 7. (15) bekezdése alá tartozó államháztartás szervezete elkülönített éves eredményszemlélető költségvetési beszámolóját a szerv vezetıje és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelıs személy köteles aláírni. (10) A költségvetési beszámolót és annak felülvizsgálatát az (1)-(9) bekezdés szerinti személy a hely és a keltezés feltüntetésével írja alá. Az államháztartás szervezete beszámolási kötelezettsége átszervezés esetén 13/A. (1) Az átszervezéssel [ideértve a jogutódlással fejezeten (önkormányzaton) belüli, vagy fejezetek (önkormányzatok) közötti összevonást, beolvasztást, egyesülést is], illetve jogutód nélkül véglegesen megszőnı államháztartási szervezet - ideértve a központi költségvetési szerv irányító szervét is -, a megszüntetı szervezet (alapító szerv) által meghatározott fordulónappal (megszőnés napjával) - az éves elemi költségvetési beszámolónak megfelelı adattartalommal - leltárral és záró fıkönyvi kivonattal alátámasztott beszámolót köteles - 60 napon belül - készíteni. (2) Az államháztartási szervezetet megszüntetı szerv (alapító szerv) által meghatározott fordulónapra (megszőnés napjára) vonatkozóan elkészített éves elemi költségvetési beszámoló tartalmazza a könyvviteli mérleget, pénzforgalmi jelentést (pénzforgalmi kimutatást), a pénzmaradvány-kimutatást (elıirányzat maradvány-kimutatást), a vállalkozási maradvány-kimutatást, a kiegészítı mellékletet, valamint a szöveges indoklást. A beszámolót a fordulónapig (megszőnés napjáig) bekövetkezett gazdasági események - könyvvitelben rögzített - pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli adatai alapján az éves zárásra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni. (3) (4) Az átszervezéssel megszőnı államháztartási szervezetnek az éves elemi költségvetési beszámoló részét képezı könyvviteli mérlegben az eszközök és források értékét a rendelet szerinti éves elemi költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegére vonatkozó elıírásoknak megfelelıen kell meghatározni. (5) A megszőnı államháztartási szervezet vagyona a jogutód, illetve jogutód nélküli megszőnés esetén az alapító/irányító szerv részére a (2) bekezdés szerint elkészített éves elemi költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében szereplı adatok, valamint a mérleget alátámasztó leltár alapján kerül átadásra. (6) A (2) bekezdés szerinti éves elemi költségvetési beszámoló, illetve a vagyonátadás-átvételrıl készített jegyzıkönyv egy-egy aláírt példányát - az átszervezést elrendelı irányító szerv egyetértı záradékával ellátva - a jogutód államháztartási szervezetnek és az irányító szervnek kell megıriznie. Az irányító szervnek gondoskodnia kell arról, hogy a beszámoló feldolgozásra kerüljön. (7) Amennyiben az államháztartás szervezete nem szőnik meg, de év közben az irányító szerve megváltozik, az államháztartás szervezetének az (1) bekezdés szerinti éves elemi költségvetési beszámolót az átadó irányító szerv által meghatározott fordulónappal (az átszervezés napjával) kell elkészíteni. Ebben az esetben az államháztartás szervezete pénzforgalmi számlája nem szőnik meg, annak fordulónapi egyenlegét az átadó, illetve átvevı irányító szervnek kell egymás között rendezni. (8) Ha az államháztartás szervezetének (7) bekezdés szerinti átszervezésére kormányváltással kapcsolatosan, külön jogszabály alapján kerül sor, a 7. (12) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. Ez esetben a pénzügyminiszter külön tájékoztatójában foglaltak szerint kell eljárni. 13/B. (1) Az átszervezéssel (ideértve a jogutódlással fejezeten (önkormányzaton) belüli, vagy fejezetek (önkormányzatok) közötti összevonást, beolvasztást, egyesülést is), illetve a jogutód nélkül véglegesen megszőnı 7. (15) bekezdés szerinti államháztartási szervezet a megszüntetı alapító (irányító) szerv által meghatározott fordulónappal (megszőnés napjával), 60 napon belül, az éves eredményszemlélető költségvetési beszámolónak megfelelı adattartalommal - leltárral és záró fıkönyvi kivonattal alátámasztott beszámolót is készít. (2) Az államháztartási szervezetet megszüntetı alapító (irányító) szerv által meghatározott fordulónapra (megszőnés napjára) vonatkozóan elkészített éves eredményszemlélető költségvetési beszámoló tartalmazza a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítı mellékletet. A beszámolót - a fordulónapig (a megszőnés napjáig) bekövetkezett gazdasági események hatásainak figyelembevételével - az éves zárásra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni.
12 12 A könyvviteli mérleg tételeinek tartalma 14. Az államháztartás szervezetei könyvviteli mérlegének tagolását és tételeinek részletezését a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 15. (1) A könyvviteli mérlegben eszközként kell kimutatni az államháztartás szervezete rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, az államháztartás szervezetének mőködését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket, a bérbe vett eszközök kivételével. (2) A könyvviteli mérlegben az államháztartás szervezetének valamennyi eszközét ki kell mutatnia befektetett eszközök és forgóeszközök csoportosításban. Nem kell kimutatni a külön jogszabály alapján szakmai nyilvántartásban szereplı képzımővészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, győjteményeket, egyéb eszközöket. (3) Az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások értékét. (4) Az államháztartás szervezetének feladatkörébe tartozik az eszközök besorolása a befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé annak figyelembevételével, hogy az eszközt tartósan - egy éven túl - vagy egy éven belül használja-e mőködéséhez. 16. (1) Befektetett eszközként csak olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy az államháztartás szervezetének tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. (2) A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközöket kell besorolni. 17. (1) Az immateriális javak között kell kimutatni az alapítás-átszervezés aktivált értékét, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, a vagyoni értékő jogokat - az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok kivételével -, a szellemi termékeket (ideértve a használatba nem vett kis értékő szellemi termékek aktivált értékét is), az immateriális javakra adott elılegeket, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítését. (2) Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként a minıségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység kiadásai vehetık figyelembe. (3) A 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és elıállítási) érték alatti (kisértékő) vagyoni értékő jogok, szellemi termék bekerülési értéke beszerzéskor - az államháztartás szervezete döntésétıl függıen - dologi kiadásként egy összegben elszámolható. A költségvetési év végéig használatba nem vett kisértékő szellemi terméket aktiválni kell és a könyvviteli mérlegben be kell mutatni. (4) Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékő jogok, továbbá a szellemi termékek - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv szerinti értéke [a bekerülési értéknek a 30. (2) bekezdésének b), illetve c) pontjában meghatározott leírási kulcsok alapján elszámolt értékcsökkenés összegével csökkentett értéke] közötti különbözet mutatható ki. 18. (1) A tárgyi eszközök között a könyvviteli mérlegben azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdı, ültetvény, épület, építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármő, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok), tenyészállatokat, állami készleteket, tartalékokat kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják az államháztartás szervezetének tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére és felújítására adott elılegeket, a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. (2) A 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és elıállítási) érték alatti (kisértékő) tárgyi eszköz bekerülési értéke - az államháztartás szervezete döntésétıl függıen - dologi kiadásként egy összegben elszámolható. A költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévı) kisértékő tárgyi eszközt a könyvviteli mérlegben a beruházások között kell kimutatni. (3) Gépek, berendezések és felszerelések között kell kimutatni a rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett, az államháztartás szervezete tevékenységét szolgáló egészségügyi, oktatási, híradástechnikai, környezetvédelmi, kutatási célú számítás- és ügyvitel-technikai stb. eszközöket, valamint az itt felsorolt eszközökön, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat. (4) Jármővek között kell kimutatni a rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett forgalmi rendszámmal ellátott közúti jármőveket, a vízi és légi személy- és áruszállító eszközöket, valamint az itt felsorolt eszközökön, bérbe vett jármőveken végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat. (5) A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak az (1) bekezdésben nevesített eszközök - kivéve a beruházásokat és a beruházásra, felújításra adott elılegeket - könyv szerinti értéket meghaladó piaci értéke és könyv szerinti értéke [bekerülési értéknek a 30. (2) bekezdésének d)-k) pontjában, illetve (3)-(4) bekezdésében meghatározott leírási kulcsok alapján elszámolt értékcsökkenés összegével csökkentett értéke] közötti különbözet mutatható ki. (6) Állami készletek, tartalékok között kell kimutatnia az államháztartás szervezetének az állami tartalékolási, intervenciós, továbbá védelmi és biztonsági célú egészségügyi, stratégiai és egyéb eszközeit. Itt
13 13 mutatja ki az államháztartás szervezete az EMGA által elrendelt intervenciós vásárlása során felhalmozott készleteit is. 19. (1) Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a tartós (éven túli) részesedéseket, értékpapírokat, valamint - az éven túli - adott kölcsönöket, hosszú lejáratú betéteket, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését. (2) A tartós részesedés mérlegtétel minden olyan tulajdoni részesedést jelentı befektetést (részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket) tartalmaz, ahol a vállalkozásban lévı tulajdoni részesedés tartós jövedelmet, vagy befolyásolási, irányítási ellenırzési lehetıséget biztosít az államháztartás szervezetének. (3) Tartós részesedésként kell kimutatni az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) által tartós vagy ideiglenes jellegőnek minısített tulajdonrészeket, azzal hogy az 1. (1) bekezdésének a) pontja szerinti költségvetési szerv egyéb tartós részesedést csak akkor mutathat ki, ha a Vtv ának (5) bekezdése, illetve külön jogszabály alapján a tulajdonosi jogokat az adott költségvetési szerv gyakorolja. (4) Tartósan adott kölcsönként kell kimutatni az államháztartáson kívülre, illetve belülre ideiglenesen, éven túli lejárattal átadott pénzeszközöket. (5) Egyéb hosszú lejáratú követelésként kell kimutatni az éven túli részletre, illetve halasztott fizetéssel történı értékesítés miatti követeléseket. (6) Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként a tulajdoni részesedést jelentı befektetések (részesedések) - bekerülési értéket meghaladó - piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki. (7) Tartós hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok között kell kimutatni a befektetési céllal beszerzett hosszú lejáratú értékpapírokat azok beváltásáig, illetve értékesítéséig. 20. (1) Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközként kell kimutatnia az államháztartás szervezetének azokat a tulajdonában levı eszközöket, amelyeket nem saját maga vagy irányítása alá tartozó költségvetési szerve üzemeltet, hanem azok üzemeltetését, mőködtetését, kezelését más szervezetre bízta. (2) A vagyonkezelésbe vett eszközök között kell kimutatni a vagyonkezelınél a kezelt vagyon részét képezı eszközöket, amennyiben a kezelésbe vevı nem tartozik a vagyonkezelésbe adó irányítása alá. 21. (1) A forgóeszközök csoportjába a könyvviteli mérlegben a készleteket, az államháztartás szervezetének tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, forgatási célú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentı befektetéseket, pénzeszközöket és az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat kell besorolni. Hitelviszonyt megtestesítı értékpapírt csak a külön jogszabályi rendelkezések figyelembevételével lehet az arra jogosultaknak a könyvviteli mérlegben kimutatni. (2) A könyvviteli mérlegben készletként a vásárolt és saját elıállítású új (raktáron levı) készleteket, a tárgyi eszközök közül forgóeszközök közé - értékesítési céllal - átsorolt és raktárra vett eszközöket, valamint a követelések fejében értékesítési céllal átvett eszközöket kell kimutatni. (3)-(4) 22. (1) A követelések között kell kimutatni a) azokat a szerzıdésekbıl jogszerően eredı, pénzértékben kifejezett (és kiszámlázott) - általános forgalmi adót is tartalmazó - fizetési igényeket, amelyek az államháztartás szervezete által már teljesített és az igénybe vevı által elfogadott, elismert termékértékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz (ideértve az adók módjára be nem hajtható térítési díjból származó hátralékokat is) kapcsolódnak (vevık); b) az adósokkal szembeni követeléseket, melyek az államháztartási szervezetek alaptevékenysége keretében a külön jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezete által elıírt, még be nem folyt összegek (ideértve az adók módjára behajtható térítési díjak, a helyi adók, a gépjármőadó, az illetékek, a közigazgatási hatósági eljárási illetékek, a járulékok meg nem fizetésébıl származó hátralékot is); c) a rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket; d) az elızıekben nem nevesített egyéb követeléseket, így a da) a váltóköveteléseket, db) a munkavállalókkal szemben elıírt különféle követeléseket, dc) a költségvetéssel szembeni követeléseket, dd) a követelés fejében átvett más követeléseket (ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a járulékkövetelés fejében átvett követeléseket is), de) a hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok, a tulajdoni részesedést jelentı befektetések értékesítésébıl származó követeléseket, df) a tartósan adott kölcsönbıl a mérlegfordulónapot követı egy éven belül esedékes részleteket, dg) az egyéb hosszú lejáratú követelésekbıl a mérlegfordulónapot követı egy éven belül esedékes részleteket,
14 14 dh) a nemzetközi támogatási programok miatti követeléseket, di) a támogatási programelılegeket, dj) elıfinanszírozás miatti követeléseket, dk) szabálytalan kifizetés miatti követeléseket (ideértve a jogalap nélkül felvett támogatások, ellátások miatti követeléseket is), dl) garancia- és kezességvállalásból származó követeléseket, dm) különféle egyéb követeléseket (ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a szerzıdésen alapuló konkrét termékhez, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag kapott engedmény miatti követeléseket, a peresített követelésekbıl a bíróság által a költségvetési év mérlegfordulónapjáig jogerısen megítélt követeléseket is). (2) Az államháztartás szervezete a könyvviteli mérlegben váltókövetelést - az 1. (1) bekezdése b) pontjában foglalt szervezetek kivételével - nem mutathat ki. (3) Forgatási célú részesedés minden olyan tulajdoni részesedést jelentı vásárolt befektetés, amelyet forgatási célból, árfolyamnyereség, illetve kamatbevétel elérése érdekében szereztek be. (4) Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok között kell kimutatni azokat a hosszú, illetve rövid lejáratú értékpapírokat, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be. (5) A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban és a betétkönyvben levı készpénzállományt, a hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi számlákon lévı követelések értékét, a Magyar Államkincstár Kincstári Egységes Számlájához (KESZ) kapcsolódó számlatulajdonosok követeléseinek értékét, függetlenül attól, hogy az saját (pl. saját bevétel) vagy idegen (pl. letét), illetve forintban vagy devizában kezelt pénzeszköz, valamint az elektronikus pénzeszközt. (6) A pénzeszközök körébe tartozik a Kincstári Egységes Számlán lebonyolódó és ehhez kapcsolódó elıirányzat-felhasználási keretszámlákon történt terhelések és jóváírások különbözete is. (7) A költségvetési egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függı kiadásokat, amelyek az adott idıszakban nem számolhatók el véglegesen a költségvetési elıirányzat terhére kiadásként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de az államháztartás szervezete eseti feladatával összefüggı átfutó kiadásokat, valamint a kiegyenlítı kiadásokat. (8) A költségvetési függı kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete alap-, kiegészítı, kisegítı, illetve vállalkozási tevékenységével kapcsolatban merült fel, de a kifizetés pillanatában a végleges kiadási jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, vagy a kiadás bizonyítottan a következı évi költségvetést terheli, valamint amelyrıl a keletkezés pillanatában ismert, hogy az nem az államháztartás szervezetét terhelı kifizetés, illetve az téves pénzügyi teljesítés miatt keletkezett. Itt kell kimutatni a következı évi költségvetést terhelı elırehozott és kifizetett személyi juttatások nettó összegét is. (9) A költségvetési átfutó kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete alap-, kiegészítı, kisegítı, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik, ideiglenes vagy lebonyolítás jellegő kiadás. Itt kell kimutatni a munkavállalóknak adott munkabérelılegeket, valamint az utólagos elszámolásra nyújtott különbözı elıleget, valamint a szállítóknak adott elılegeket (a beruházási elılegek kivételével) is. (10) A költségvetési kiegyenlítı kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlái (pénztár, betétkönyv, pénzforgalmi számlái, illetve elıirányzat-felhasználási keretszámlái) egymás közötti kiadási pénzforgalmának technikai elszámolására szolgál. (11) A költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a kiadásokat, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplı pénzforgalmi számlák (pénztár, betétkönyv) kiadási pénzforgalmával kapcsolatban merültek fel. 23. A könyvviteli mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tıkét, a tartalékokat és minden kötelezettséget. 24. (1) Saját tıkeként kell kimutatni a központi költségvetési szervek által kezelt vagyon, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz tartozó vagyon, a helyi önkormányzat, a települési területi és az országos kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, illetve egyéb jogszabály alapján az államháztartás szervezete tulajdonát képezı vagyon eszközeinek a forrását, amely korábbi költségvetési vagy egyéb felhalmozásból, juttatásból képzıdött, illetve folyamatos tıkeváltozásból ered. A saját tıke részeként kell kimutatni a 32. (7) bekezdése szerinti piaci értékelésbıl származó értékhelyesbítéssel azonos összegő értékelési tartalékot is. (2) A saját tıke tartós tıkébıl, tıkeváltozásból és értékelési tartalékból tevıdik össze. (3) Tartós tıkeként kell szerepeltetni a jogszabály vagy az alapító (irányító) szerv által tartósan a tevékenység ellátáshoz tulajdonba, illetve kezelésbe adott eszközök forrását (ide nem értve a költségvetési
15 15 elıirányzat terhére rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket). Nem szabad tartós tıkeként szerepeltetni a központi alrendszerben az önkormányzati alrendszertıl kezelésbe vett eszközök forrását, illetve az önkormányzati alrendszerben azon kezelésbe vett eszköz forrását, amely eszközöket nem az irányítást végzı önkormányzat, többcélú kistérségi társulás bocsátott a rendelkezésre. (4) A könyvviteli mérlegben negatív elıjelő tartós tıke nem mutatható ki. A tartós tıke csak megszőnéskor, átszervezéskor (összevonás, beolvasztás, kiválás, megosztás, szétválás) változhat. Már mőködı államháztartás szervezete tartós tıkéje átszervezés során akkor növekedhet, amennyiben az alapító (irányító) szerv a közfeladat ellátáshoz további eszközöket (ide nem értve a költségvetési elıirányzat terhére rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket) is rendelkezésre bocsát. (5) Tıkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló január 1-je után, illetve az alapítást (átszervezést) követıen képzıdött forrásokat, illetve forráscsökkenéseket. (6) Újonnan alakuló, illetve összevonással létrejövı államháztartás szervezete a nyitómérlegben tıkeváltozást nem mutathat ki. (7) Értékelési tartalékként kell kimutatni a 32. (7) bekezdése szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét. Az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tıke más elemeit nem lehet növelni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthetı. (8) A saját tıkén belül el kell különíteni a tulajdonba kapott, illetve a kezelésbe vett eszközök forrását (ide nem értve a 26. (3) bekezdésének b)-c) pontja szerinti forrásokat). 25. (1) Tartalék képezhetı a jóváhagyott pénzmaradványból, elıirányzat-maradványból és a vállalkozási maradványból. (2) A költségvetési év költségvetési tartalékaként kell kimutatni a pénzmaradványt, amely az alaptevékenység, a kiegészítı és kisegítı tevékenység - az aktív és passzív pénzügyi elszámolások, valamint a forgatási célú pénzügyi mőveletek pénzforgalmával korrigált - ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek, valamint a ténylegesen teljesített tárgyévi kiadásainak különbözete, illetve az elıirányzat-maradványt, amely a módosított elıirányzatok és azok teljesítésének különbözete. A ténylegesen felhasználható pénzmaradványt, elıirányzat-maradványt a 2. és 3. számú melléklet szerint kell megállapítani. (3) Vállalkozási tartalékként kell kimutatni a vállalkozási tevékenység adott költségvetési évben befolyt szakfeladaton elszámolt bevétele, pénzforgalom nélküli bevétele és a bevételek teljesítése érdekében felmerült valamennyi tárgyévi kiadása - ideértve a befektetési célú finanszírozási mőveletek hatását is - különbözetének összegében megállapított vállalkozási maradványból képzett tartalékot (az alaptevékenységre felhasznált, az elızı év(ek)ben, illetve a tárgyévben képzıdött vállalkozási maradvány kivételével). A könyvviteli mérlegben vállalkozási tartalékon belül elkülönítve kell kimutatni a tárgyévben képzett és a korábbi években képzıdött, még fel nem használt vállalkozási tartalékot. 26. (1) Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzıdésekbıl eredı, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelezı, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, az államháztartás szervezete által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, valamint a kincstári, az önkormányzati vagyon részét képezı eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. Kötelezettségként kell a könyvviteli mérlegben kimutatni a jogszabályi elıíráson, a bírósági, illetve a jogerıs közigazgatási hatósági döntésen alapuló fizetési kötelezettségeket, továbbá az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat is. A kötelezettségek hosszú és rövid lejáratúak lehetnek. (2) Hosszú lejáratú kötelezettség az egy évnél hosszabb lejáratra kapott fejlesztési célú hitel, kölcsön, ideiglenesen átvett pénzeszköz, a fejlesztési célú kötvénykibocsátás, az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. (3) Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni: a) a lízingbe vevınél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelı kötelezettségeket, b) az önkormányzati alrendszerben az állami vagyon részét képezı eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségeket, c) az önkormányzati vagyon részét képezı eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségeket, amennyiben a kezelésbe vevı nem tartozik a vagyonkezelésbe adó önkormányzat irányítása alá, valamint d) az egyéb különféle hosszú lejáratú kötelezettségeket. (4) A hosszú lejáratú kötelezettségeket a könyvviteli mérlegben úgy kell szerepeltetni, hogy a költségvetési évet követı évben (a mérleg fordulónapját követı évben) esedékes törlesztı részletekkel a hosszú lejáratú kötelezettség összegét csökkenteni kell. (5) A rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni: a) az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott mőködési célú és egyéb hitelt, kölcsönt; b) az ideiglenesen átvett pénzeszközt;
16 16 c) az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésébıl származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettséget (szállító); d) az elızıekben nem nevesített egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket: da) a váltótartozás miatti kötelezettségeket, db) a munkavállalókkal szembeni különféle kötelezettségeket, dc) a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket (társadalombiztosítási, adó-, egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettséget), dd) iparőzési adó feltöltés miatti kötelezettségeket, de) helyi adó túlfizetés miatti kötelezettségeket, df) a szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségeket, dg) a nemzetközi támogatási programok miatti kötelezettségeket, dh) a támogatási program elılege miatti kötelezettségeket, di) elıfinanszírozás miatti kötelezettségek, dj) a garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségeket, dk) a hosszú lejáratra kapott kölcsönök következı évet terhelı törlesztı részleteit, dl) a felhalmozási célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következı évet terhelı törlesztı részleteit, dm) a mőködési célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következı évet terhelı törlesztı részleteit, dn) a beruházási, fejlesztési hitelek következı évet terhelı törlesztı részleteit, do) a mőködési célú hosszú lejáratú hitelek következı évet terhelı törlesztı részleteit, dp) az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következı évet terhelı törlesztı részleteit, dq) a tárgyévi költségvetést terhelı egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket, dr) a tárgyévet követı évet terhelı egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket, ds) az egyéb különféle kötelezettségeket (pl. térítés díj miatti túlfizetéseket, szerzıdésen alapuló konkrét termékhez, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag adott engedmény miatti kötelezettségeket). (6) A hosszú lejáratú kötelezettségbıl a mérleg fordulónapját követı egy éven belül visszafizetendı törlesztéseket a rövid lejáratú egyéb kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni. (7) Az államháztartás szervezete - az 1. (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak kivételével - a könyvviteli mérlegben váltótartozást nem mutathat ki. (8) Költségvetési egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függı bevételeket, amelyek az adott idıszakban nem számolhatók el véglegesen költségvetési bevételként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de az államháztartás szervezete eseti feladatával összefüggı átfutó bevételeket, valamint a kiegyenlítı bevételeket. (9) Költségvetési függı bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete alap-, kiegészítı, kisegítı, illetve vállalkozási tevékenységével kapcsolatban merült fel, de a keletkezése pillanatában végleges bevételi jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá, amelynek felmerülésekor, jóváírásakor a bevétel jogcíme ismeretlen, illetve amely téves elszámolás miatt keletkezett. (10) A költségvetési átfutó bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete alap-, kiegészítı, kisegítı, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik, átmeneti vagy lebonyolítás jellegő. Itt kell kimutatni a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevıktıl kapott elılegeket és az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközök összegét is. (11) A költségvetési kiegyenlítı bevétel, olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlái (pénztár, betétkönyv, pénzforgalmi számlái, illetve elıirányzat-felhasználási keretszámlái) között történı bevételi pénzforgalom technikai elszámolására szolgál. (12) A költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a bevételeket, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplı pénzforgalmi számlákon (pénztárban, betétkönyvben) kerültek jóváírásra. A mérlegtételek értékelésének általános szabályai 27. (1) A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését.
17 17 (2) A könyvviteli mérlegben kimutatott tıkeváltozás meghatározásakor kell figyelembe venni minden olyan - e rendelet szerinti - értékcsökkenést (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenést is), értékvesztést, az elszámolt értékvesztés és a terven felüli értékcsökkenés visszaírását, amely a mérleg fordulónapján meglévı eszközöket érinti, és a mérlegkészítés idıpontjáig ismertté vált. Az eszközök bekerülési (beszerzési és elıállítási) értéke 28. (1)-(2) (3)-(4) (5) A bekerülési érték részét képezı tételeket (ideértve a számla alapján forintban kiegyenlített importbeszerzéseket is) a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegnek megfelelı fizetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történı beszállítás megtörtént, de számla, a megfelelı bizonylat nem érkezett meg, a fizetendı összeget a hatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerzıdés, piaci információ, jogszabályi elıírás) alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a késıbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele idıpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentısen módosítja. (6) Ha az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján az államháztartási szervezet devizaszámlájáról devizában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának a nyilvántartási árfolyamán átszámított forintértéke az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke. (7) Amennyiben az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján forintért vásárolt valutában, devizában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizáért, valutáért ténylegesen fizetett forintérték az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke. 29. (1) A gazdasági társaságban lévı tulajdoni részesedést jelentı befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár). (2) A hitelviszonyt megtestesítı (kamatozó) értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a (vételár részét képezı, továbbá a kibocsátási okiratban, csereszerzıdésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képezı) (felhalmozott) kamat összegét. A kamatozó értékpapír vételárában lévı kamat (beszerzéskor fizetett) összegét kamatbevételt csökkentı tételként kell kimutatni. (3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára a felszámolási eljárásban járulékkövetelés fejében engedményezett követelés bekerülési értéke a felszámolási zárómérleghez kapcsolódó vagyonfelosztási javaslat szerinti érték. 29/A. (1) A vagyonkezelésbe vett eszköz bekerülési értékének a vagyonkezelési szerzıdésben szereplı érték minısül. (2) Amennyiben az önkormányzat a tulajdonában lévı korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére az Ötv. 80/A-80/B. -a alapján vagyonkezelıi jogot létesít, a vagyonkezelésbe adott immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését a vagyonkezelésbe adáskor könyveibıl köteles kivezetni, és ezzel egyidejőleg a vagyonkezelési szerzıdésben szereplı értéket, mint bekerülési értéket kell a könyveibe felvenni. 29/B. (1) Államháztartás szervezete alapítása, átszervezése esetén az alapító, az irányító szerv (ideértve központi költségvetési szervek esetében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot is) döntése alapján véglegesen átadott eszköz bekerülési értékének - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - az alapító okirat, illetve annak módosítása mellékletét képezı átadás/átvételi jegyzıkönyvben szereplı érték minısül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni. (2) Államháztartási szervezet alapítása, átszervezése esetén az alapító, az irányító szerv (ideértve központi költségvetési szervek esetében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot is) döntése alapján vagyonkezelésbe vett eszköz bekerülési értékének - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - a vagyonkezelési szerzıdésben (illetve annak mellékletét képezı átadás/átvételi jegyzıkönyvben) szereplı érték minısül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni.
18 18 Az eszközök értékcsökkenése 30. (1) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök üzembe helyezését (használatbavételét) követıen értékcsökkenést (terv szerinti értékcsökkenés) a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell elszámolni. Az üzembe helyezést - a számviteli politika részeként kialakított belsı szabályozás szerint - hitelt érdemlıen dokumentálni kell. (2) Az értékcsökkenést az immateriális javak, a tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök után negyedévenként, az a)-k) pontokban meghatározott leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelıen idıarányosan kell elszámolni. Az értékcsökkenést a bekerülési (beszerzési vagy elıállítási) érték alapján számítva a következık szerint kell megállapítani: a) alapítás-átszervezés, illetve kísérleti fejlesztés aktivált értéke 20%, b) vagyoni értékő jogok 16%, c) szellemi termékek 33%, d) épületek és kapcsolódó vagyoni értékő jogok 2%, e) építmények és kapcsolódó vagyoni értékő jogok 3%, f) ültetvények 10%, g) gépek, berendezések és felszerelések, kivéve számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközöket 14,5%, h) számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök 33%, i) jármővek 20%, j) veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek 2%, k) bányamővelésre igénybe vett földterület 5%. (3) A tenyészállatok értékcsökkenését az államháztartás szervezetei saját hatáskörben állapítják meg, figyelembe véve a tenyészidıt, tartási idıt stb. (4) A polgári légiforgalmi irányítás tárgyi eszközei értékcsökkenésének megállapításánál az EUROCONTROL által javasolt amortizációs módszert és leírási normákat idıarányosan kell alkalmazni. (5) Amennyiben az adott immateriális jószág, a tárgyi eszköz és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszköz az államháztartási szervezet tevékenységét várhatóan tovább szolgálja, mint a (2) bekezdésben elıírt leírási kulcsok alapján számított használati idı, akkor az államháztartás szervezete a tervezett használati idı figyelembevételével kisebb mértékben is megállapíthatja az általa alkalmazott lineáris leírási kulcsot. (6) Azon immateriális javaknál, ahol a szerzıdés eltérı idıtartamot jelöl meg, mint a (2) bekezdés a)-c) pontjában elıírt leírási kulcsok alapján számított használati idı, ott a várható használati idı tekintetében a szerzıdés szerinti idıtartamot és az ennek megfelelı leírási kulcsot kell alapul venni. (7) Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányamővelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdı, a képzımővészeti alkotás, a régészeti lelet, az állami készletek, tartalékok bekerülési (beszerzési) értéke után és az üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a már teljesen (0-ig) leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél. (8) Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél (többek között az olyan képés hangarchívumnál, mőemléki védettségő épületnél, egyéb győjteménynél), amely értékébıl a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetébıl, egyedi mivoltából adódóan - évrıl évre nı. (9) Értékcsökkenést a már rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelıen használják. (10) Amennyiben az államháztartás szervezete számviteli politikájában úgy dönt, hogy az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket a 30. (2)-(6) bekezdésében elıírt leírási kulcsok alapján számított teljes idıtartam alatt használni fogja, akkor mindaddig amíg e döntését meg nem változtatja, ezen eszközök tekintetében a terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál a Tv. 53. (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat az eszközök év végi értékelése során nem kell alkalmaznia. (11) (12) Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolásánál a Tv ának (1)-(2) bekezdésében foglaltakat a (10)-(11) bekezdés, illetve az pontjának figyelembevételével kell alkalmazni. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének visszaírását a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani.
19 19 Az eszközök értékvesztése 31. (1) A tulajdoni részesedést jelentı befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítı, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek -, továbbá a készleteknél, a követeléseknél (ideértve a vevıkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási elılegként adott összegeket is) a Tv a szerint megállapított értékvesztés a saját tıkét csökkenti, az értékvesztés visszaírása a saját tıkét növeli. (2) A vevı, az adós minısítése alapján a költségvetési év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés idıpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási elılegként adott összegeket is, kivéve az aktív pénzügyi elszámolások között lévı követelésjellegő tételeket) értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés idıpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelések könyv szerinti értéke és a követelések várhatóan megtérülı összege közötti - veszteségjellegő - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentıs összegő. (3) A vevınként, az adósonként kisösszegő követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára, a vevık, az adósok együttes minısítése alapján - ide nem értve a 31/A. (1) bekezdése szerinti egyszerősített értékelési eljárás körébe vont kisösszegő követeléseket - az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható, egy összegben elszámolható, elkülönítetten kimutatható. Ez esetben a következı évi mérlegfordulónapi értékeléskor a vevınként, adósonként kisösszegő követelések - hasonló módon megállapított - értékvesztésének összegét össze kell vetni az elızı évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet - elıjelének megfelelıen - a korábban elszámolt értékvesztést növelı értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni. (4) Az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani. (5) A követeléseknél az értékvesztés elszámolása nem minısül követelés elengedésnek, illetve törlésnek. 31/A. (1) A központi, a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések - ideértve az adó-, az adó jellegő, az illeték, a járulék-, a járulék jellegő, a vám-, a vám jellegő tételek - értékelése során a 31. (2) bekezdés szerinti értékvesztés összege az adósok együttes minısítése alapján egyszerősített értékelési eljárással (azok csoportos értékelésével) is meghatározható. (2) Az (1) bekezdés szerinti követelések esetében az értékvesztés összegét legalább negyedévenként kell megállapítani azzal, hogy az értékvesztést, illetve annak visszaírását tételesen nem kell megállapítani. (3) Az egyes minısítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a követelés-beszedés eredményeinek elızı év(ek)re vonatkozó tapasztalati adatai alapján kell kialakítani. A könyvviteli mérlegben szereplı eszközök és források értékelése 32. (1) A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt a 30-31/A. szerinti leírásokkal, növelve azt a (2) bekezdés szerinti visszaírás összegével. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eszközök könyv szerinti értéke a 30. (12) bekezdése és a 31. szerint alkalmazott leírások miatt alacsonyabb ezen eszközök bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolás) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a 30. (12) bekezdése és a 31. szerinti leírásokat meg kell szüntetni (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével) - a megbízható és valós összkép érdekében -, az eszközt a piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. (2)-(6) bekezdése szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére a saját tıkével szemben vissza kell értékelni (visszaírás). (3) A térítésmentesen (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - az eszköznek az állományba vétel idıpontjában ismert piaci, forgalmi értéke. Amennyiben az eszköz térítés nélküli átadás-átvétele azonos irányító szerv alá (ideértve központi költségvetési szervek esetében a Kormányt is) tartozó államháztartási szervezetek között történik, az átvevı szervezetnek az adott eszközt az átadó által közölt - az átadó könyveiben szereplı - bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejőleg az átvevınek az eszköz átadás idıpontjáig - az átadónál idıarányosan - elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni.
20 20 (4) A térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott és a többletként fellelt eszközöket az állományba vétel idıpontja szerinti piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni. (5) A térítésmentesen átvett tulajdoni részesedést jelentı befektetéseket, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat a könyvekbe piaci, forgalmi értéken kell felvenni a tıkeváltozással szemben. (6) A követelések fejében átvett eszközöket, ha jogszabály, szerzıdés, megállapodás eltérıen nem rendelkezik, a kiváltott követelés összegével azonos összegben kell nyilvántartásba venni. (7) Amennyiben a 32/A. (5) bekezdés szerinti befektetett eszközök piaci értéke jelentısen meghaladja a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti értéket [a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értéket, illetve immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. (2)-(6) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket], ezen eszközök - a 32/A. (1)-(7) bekezdés elıírásai szerint - piaci értéken is felvehetık. Ez esetben a bekerülési érték, illetve immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. (2)-(6) bekezdése szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között - az értékhelyesbítés összegével azonos összegben - értékelési tartalékként lehet kimutatni. (8) A tárgyi eszközök közül a forgóeszközök közé - értékesítési céllal - átsorolt és raktárra vett eszközöket az állományba vétel idıpontja szerinti könyv szerinti értéken, legfeljebb piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni. 32/A. (1) Amennyiben az államháztartás szervezete él a 32. (7) bekezdés szerinti lehetıséggel, illetve kötelezı a 32. (2) bekezdés szerinti visszaírás, akkor a piaci értékelésbe bevont, illetve a visszaírással érintett eszközök esetében a könyvviteli mérleg alátámasztását szolgáló leltárnak - többek között - tartalmaznia kell: a) az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét; b) az egyedi eszköznek e rendelet szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a (2) bekezdés szerinti visszaírással növelt bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értéket); c) az a)-b) pontok szerinti érték különbözetét. (2) Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke jelentısen meghaladja a könyv szerinti értéket, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. (2)-(6) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét, akkor a különbözet összegével - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegét és a saját tıkével szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét. (3) A (2) bekezdés szerinti különbözettel a könyv szerinti értéket az adott eszköz nyilvántartásba vételekor számításba vett értékig (bekerülési értékig), immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. (2)-(6) bekezdés szerinti értékcsökkenés figyelembevételével - meghatározott nettó értékig - kell növelni (visszaírás összege). A visszaírás összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg. (4) Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, akkor az így mutatkozó különbözetet a 30. (9) bekezdésében, illetve a Tv. 54. (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell rendezni. (5) Amennyiben az államháztartás szervezete tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékő jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott elılegeket), tulajdoni részesedést jelentı befektetés piaci értéke jelentısen meghaladja az adott eszköznek a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a könyvviteli mérlegben az eszközök között Értékhelyesbítés -ként, a saját tıkén belül Értékelési tartalék -ként kimutatható. (6) Amennyiben az (5) bekezdés szerint egyedi eszközönként meghatározott értékhelyesbítés összege jelentısen eltér az elızı költségvetési év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegétıl, a leltárral alátámasztott különbözet a) növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az elızı évit, b) csökkenti az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az elızı évinél, legfeljebb az elızı költségvetési év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig. (7) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti eszköz piaci értéke alacsonyabb könyv szerinti (bekerülési) értékénél, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. (2)-(5) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéknél, az adott eszköz (6) bekezdés b) pontja szerint elszámolt értékhelyesbítését meghaladó különbözettel - a 30. (12) bekezdésében, illetve a Tv. 54. (1) bekezdésében foglaltak szerint - a könyv szerinti (bekerülési) értéket kell terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával csökkenteni.
249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól. A rendelet hatálya
249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII.
Erzsébeti Fúvósok és Ütősök Egyesülete
18236741-9001-529-01 Statisztikai számjel 18236741-1-43 Adószám Erzsébeti Fúvósok és Ütősök Egyesülete Kiegészítő melléklet a 2013. évi egyszerűsített beszámolóhoz Budapest, 2014. május 25. a Egyesület
249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
Opten Törvénytár Opten Kft. I. 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól A 2011.01.01.
13. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve. 14. Az időbeli elhatárolás elve
Az egyedi értékelés elve sajátos érvényesülésére figyelmet kell szentelni a számviteli törvény végrehajtási rendeletének 31/A. -a szerinti egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében.
Jelentés Dávod Község Önkormányzatának 2009. évi egyszerősített éves költségvetési beszámolójáról
Jelentés Dávod Község Önkormányzatának 2009. évi egyszerősített éves költségvetési beszámolójáról Elvégeztem Dávod Község Önkormányzatának 2009. évi egyszerősített éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatát.
2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015.
SZAMKÓ SZÁMVITELI BT 2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. Jogszabályi alap: 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet (Áhsz. módosítása) 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet
1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 1. sz. melléklet amely létrejött Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselı-testülete, mint az önállóan mőködı és gazdálkodó Hajdúdorog Városi Polgármesteri Hivatal irányító szerve,
249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól. A rendelet hatálya
249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII.
PATIKA ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR
PATIKA ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2007. ÉV 2008. ÁPRILIS 30. 1. Általános kiegészítések A pénztár mőködési formája: kiegészítı egészségpénztár Alapítás idıpontja: 1999. november
KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET üzleti évrıl
1 2 2 9 4 6 0 4 4 6 9 0 1 1 3 0 8 Statisztikai számjel 0 8-0 9-0 1 1 6 7 2 Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése ZANZA KERESKEDİHÁZ KFT A vállalkozás címe, telefonszáma 9011 GYİR, PÁSKOM UTCA 75.
ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA
ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA MTA Nyelvtudományi Intézet ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2014. január 1-tıl 2 I. A SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, TARTALMA Az értékelési
ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Városi Művelődési Központ Veszprém Hatályba lép 2014. január 7-től. A Városi Művelődési Központ eszközeinek és forrásainak értékelési szabályzatát a számvitelről szóló 2000. évi C.
A költségvetés tervezésének ellenırzési nyomvonala
A költségvetés tervezésének ellenırzési nyomvonala Fejlesztési többletigények összeállítása Saját bevételek körének tervévre történı kialakítása 0998. (XII.30.) fejezet tervezési szabályai SZMSZ 7/998.
Egyszerűsített éves beszámoló
19215422-9120-331-16 Statisztikai számjel ----------------- Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: PEDAGÓGUS SZAKSZERVEZET A vállalkozás címe, telefonszáma: 5000 Szolnok, Baross út 20. 3/20. 2011.
Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. március 23-i ülésére
5. E L İ T E R J E S Z T É S Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. március 23-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2011. ( ) önkormányzati rendelete
MÁK PF.II. program Készült: 2014.09.09 11 óra 30 perc 1.Lap Központi költségvetési szervek 2004. évi beszámolója (2004.2. idıszak)
MÁK PF.II. program Készült: 2014.09.09 11 óra 30 perc 1.Lap Szükített lista elölapja 2014.09.09-án 11:29:57-kor készített szőkítés szempontjai Őrlap 01, 38, 98 MÁK PF.II. program Készült: 2014.09.09 11
KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18.
KIEGÉSZÍT MELLÉKLET a Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 214.1.1-214.12.31 egyszer sített éves beszámolójához 215. május 18. a vállalkozás vezet je (képvisel je) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég
a(z) RICH SPORT EGYESÜLET 2008.12.31 fordulónapi egyszerősített mérlegbeszámolójához I. Általános rész
1 1. A társaság bemutatása I. Általános rész Székhely: 1135 Budapest, Fáy u. 81-83. Cégjegyzék-szám: 9pk60649/1997/9 Statisztikai szám: 18086869-9311-521-01 Tevékenységi körök: TEÁOR Tevékenység megnevezése
PONGOR TIBORNÉ BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓ 4026 Debrecen, Zsák u. 9/B. Tel.: /52/
PONGOR TIBORNÉ BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓ 4026 Debrecen, Zsák u. 9/B. Tel.: /52/ 425-689 Részéletes könyvvizsgálói jelentés a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2009. december 31-i fordulónappal
KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz
Biztonság 2014 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Cégjegyzék száma 8500 Pápa, Második utca 25. 1 9 0 9 5 1 0 0 3 5 KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz Általános összefoglalás A kiegészítı melléklet
A költségvetési és zárszámadási rendeletek mellékleteinek tartalmi követelményei
10. számú melléklet A költségvetési és zárszámadási rendeletek mellékleteinek tartalmi követelményei Az államháztartásról szóló többszörösen módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, az Államháztartás mőködési
VII. Fejezet. Könyvviteli zárlat. 1. A könyvviteli zárási feladatok
VII. Fejezet Könyvviteli zárlat Az Intézménynél a könyvviteli zárlat meghatározott időszakonként, illetve a költségvetési év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett: - kiegészítő,
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI RÉSZJELENTÉS. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat I-III. negyedévi költségvetés teljesítésének átvilágításáról
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI RÉSZJELENTÉS Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat 2009. I-III. negyedévi költségvetés teljesítésének átvilágításáról (Jelentés az évközi pénzügyi információk átvilágításáról)
Államháztartási mérlegképes könyvelő Azonosítószám: 54 344 02 0001 54 01
Államháztartási mérlegképes könyvelő Azonosítószám: 54 344 02 0001 54 01 2153-06 Számviteli, elemzési, ellenőrzési ismeretek alkalmazása az államháztartásban Az államháztartás szervezetei beszámolási és
COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium
COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium 2017. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2018. május 02. A társaság bemutatása
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:
KISKANIZSA KULTURÁLIS EGYESÜLET NAGYKANIZSA, HAJGATÓ S. u. 1. A Számviteli Törvénynek a C. számú törvénnyel módosított változata
KISKANIZSA KULTURÁLIS EGYESÜLET 8800 NAGYKANIZSA, HAJGATÓ S. u. 1. A Számviteli Törvénynek a 2000. C. számú törvénnyel módosított változata 2001. január 01-től hatályos, ennek megfelelően az Egyesület
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A
Számviteli politika. Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás SZÁMVITELI POLITIKA. Érvényes: 2010.
Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás SZÁMVITELI POLITIKA Érvényes: 2010. január 1-tıl 1 TARTALOMJEGYZÉK I. A SZÁMVITELI POLITIKA CÉLJA, TARTALMA... 3 II. A SZÁMVITELI
COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium
COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium 2018. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2019. május 27. A társaság bemutatása
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft 217 egyszerűsített éves beszámolójához Budapest, 218.5.22. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: atlatszo.hu
Kiegészítı melléklet 2010.
Adószám: 14843008-2-13 Cégbíróság: Pest Megyei Bíróság Cégjegyzék szám: 13-09-130253 Budakeszi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Kft 2092 Budakeszi, Szél utca 25 2010. Fordulónap: 2010. december 31.
A számviteli törvényben megfogalmazott alapelvek és azok érvényesülése a gazdálkodásban
II. Fejezet A számviteli törvényben megfogalmazott alapelvek és azok érvényesülése a gazdálkodásban A Számviteli törvényben és a végrehajtására kiadott Kormányrendeletben megfogalmazott számviteli alapelvek:
KSH számjel: Cégjegyzék szám: Szılısgyörökért Közösségi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET
KSH számjel: 14476464-9499-113-14 Cégjegyzék szám: 14 09 308489 Szılısgyörökért Közösségi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET a 2008. évi egyszerősített éves beszámolóhoz I. ÁLTALÁNOS
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két
Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája
Nemzetgazdasági Minisztérium Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Államháztartási szakterület Nem költségvetési szervnél foglalkoztatott mérlegképes könyvelők számára 2013. 1 A
Könyvviteli zárlat és a nyitás, valamint a hibák javítása
VII. Fejezet Könyvviteli zárlat és a nyitás, valamint a hibák javítása 1. A könyvviteli zárási feladatok A Intézménynél a könyvviteli zárlat meghatározott időszakonként, illetve a költségvetési év végén
TÁJÉKOZTATÓ AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS SZERVEZETEI 2008. ÉVI ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ
Pénzügyminisztérium TÁJÉKOZTATÓ AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS SZERVEZETEI 2008. ÉVI ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ A) INTÉZMÉNYI ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ B) ÖNKORMÁNYZATI ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI
Számviteli szabályozás
Dr. Pál Tibor 2012.09.10. Számviteli szabályozás 2. ELŐADÁS SZÁMVITELI ALAPELVEK SZÁMVITELI POLITIKA Számviteli alapelvek Az alapelvek szükségessége A megbízható és valós összkép igénye Számviteli Számvitel
Dusnok Község Önkormányzata Képviselı-testületének 4/2013. (III.4.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat évi költségvetésének végrehajtásáról
Dusnok Község Önkormányzata Képviselı-testületének 4/2013. (III.4.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2012. évi költségvetésének végrehajtásáról Dusnok Község Önkormányzatának Képviselı-testülete
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két
A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÉS AZ EGYÉB SZERVEZETEK BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEIRİL SZÓLÓ RENDELET 2011. ÉVRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSAI
A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÉS AZ EGYÉB SZERVEZETEK BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEIRİL SZÓLÓ RENDELET 2011. ÉVRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSAI A Számviteli törvényt (2000. évi C. tv.) és a számviteli
HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA
Statisztikai számjel: 10044393641912208 Téti Takarékszövetkezet vállalkozás megnevezése 9100 Tét, Fı u. 86. címe 96/561-240 telefonszáma HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE
Magyar joganyagok - 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet - az egyházi jogi személyek 2. oldal 4. 1 A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a
Magyar joganyagok - 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet - az egyházi jogi személyek 1. oldal 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének
Egyszerűsített éves beszámoló
1 3 6 2 0 2 7 5 6 0 2 4 1 1 3 0 1 0 1-0 9-8 6 4 6 9 7 a vállalkozás megnevezése 1196 BUDAPEST KISFALUDY UTCA 181. a vállalkozás címe, telefonszáma 2005.12.09.-2005.12.31. Egyszerűsített éves beszámoló
Kiegészítı melléklet és Közhasznú jelentés A FEHÉRVÁR TRAVEL KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY. 2011. évi. Egyéb szervezetek közhasznú beszámolójához
Kiegészítı melléklet és Közhasznú jelentés A FEHÉRVÁR TRAVEL KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY 2011. évi Egyéb szervezetek közhasznú beszámolójához 1. Az alapítvány bemutatása Jogszabályi háttérként a beszámoló, ezen
Vállalkozás megnevezése Budapest, Szegedi út 17. Vállalkozás címe december 31. Üzleti év fordulónapja. Éves beszámoló
22182827-8621-599-01 Statisztikai számjel 01-09-889526 Cégjegyzék szám XIII. Kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. Vállalkozás megnevezése 1139 Budapest, Szegedi út 17. Vállalkozás címe
Számviteli szabályozás Számviteli alapelvek
Dr. Pál Tibor 2010.11.29. szabályozás alapelvek 2. ELŐADÁS SZÁMVITELI ALAPELVEK SZÁMVITELI POLITIKA Az alapelvek szükségessége A megbízható és valós összkép igénye Az alapelvek rendszere A vállalkozás
ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN 9.
ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN 9. 1 2015. Január 8. TÉMAKÖRÖK: 1. Számviteli változások 2014. évre - Áhsz. Módosítások - 38/2013. NGM rendeletet érint módosítások 2. Az egyes rlapok egyez ségei
Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 6/2011. (V.10.) önkormányzati rendelete a 2010. évi költségvetés végrehajtásáról
Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 6/2011. (V.10.) önkormányzati rendelete a 2010. évi költségvetés végrehajtásáról Felsılajos Község Önkormányzatának Képviselı-testülete az államháztartásról
KSH:10045655-6419-122-15 Cg.:15-02-050265 TiszavasváriTakarékszövetkezet
MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2009.év 2010.év a. b. c. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 568 996 551 705 02. 2.Állampapírok 1 619 269 1 386 999 03. a) forgatási célú 1 545
317/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet
317/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások
1211 Budapest, Déli u. 5. Kiegészítı melléklet év
Adószám: 18248436-1-43 Fıvárosi Bíróság: 11Pk. 60387/2003/4 Felügyeleti szerv: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Azonosító kód: E 392 Határozatszám: PSZÁF/IV/544/2004 LONG LIFE Hosszú Élet Kiegészítı
I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások
I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások A bank a konszolidálást könyv szerinti értéken végezte el. A leányvállalatok az éves beszámolók elkészítése
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ
Rivalda Stúdió Közh.Nonp. Kft 1055 Budapest Stollár Béla utca 12/C KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2016. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Beszámolási időszak: 2016. január 01. - 2016. december 31. A beszámoló
DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.
DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi
Számjel. Fejezet. Éves beszámoló Éves beszámoló ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)... (név)
A fejezet megnevezése, székhelye: Irányító szerv: Számjel 300081 1051 17 05/00 038764 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 1145 Budapest Columbus utca
KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET. Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány Közhasznú Szervezet 2010. évi egyszerősített éves beszámolójához
KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány Közhasznú Szervezet 2010. évi egyszerősített éves beszámolójához A kiegészítı mellékletet az alábbi szerkezettel és a számviteli törvényben elıírt
Kimutatás az önkormányzati vagyon 2006-2009. közötti változásáról
1. számú melléklet Kimutatás a költségvetés teljesítésének alakulásáról 2006-2009. Sorszám Megnevezés ezer Ft Tény Tény Változás 2 006 2 009 %-a 1 2 01. Személyi juttatások 549 306 537 139-2,2% 02. Munkaadókat
ELİTERJESZTÉS. Hajdúsági Többcélú Kistérségi Társulás és munkaszervezetének vagyonátadási javaslatáról
Összeállította: Kalapos Zoltánné Elıterjesztette: Csige Tamás ELİTERJESZTÉS Hajdúsági Többcélú Kistérségi Társulás és munkaszervezetének vagyonátadási javaslatáról Tisztelt Polgármester Úr(ak)! A Hajdúsági
CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2010.(IV.1.) r e n d e l e t e
CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2010.(IV.1.) r e n d e l e t e az önkormányzat költségvetéséhez és a zárszámadáshoz csatolandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeinek meghatározásáról
ARANYKORONA ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR GOLDEN CROWN NATIONAL VOLUNTARY MUTUAL PENSION FUND
ARANYKORONA ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR GOLDEN CROWN NATIONAL VOLUNTARY MUTUAL PENSION FUND 1055 Bp., Kossuth L. tér 11. fszt. * 1385 Bp., Pf.: 824. * Tel: 301-0210 301-4888 301-4884 301-4891 * Fax: 301-4890
Polgármesteri Hivatal Szervezeti Működési Szabályzata 2) melléklete 1) függeléke. Csanyteleki Polgármesteri Hivatal
Polgármesteri Hivatal Szervezeti Működési Szabályzata 2) melléklete 1) függeléke Csanyteleki Polgármesteri Hivatal S Z Á M V I T E L I P O L I T I K Á J A Készült a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
Magyar joganyagok - 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet - a kockázati tőketársaságo 2. oldal (2)1 A kockázati tőkealap a csőd- vagy felszámolási eljár
Magyar joganyagok - 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet - a kockázati tőketársaságo 1. oldal 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési
A TÁRSULÁS ÉVI BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI. A MŰKÖDÉSI ÉS FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK MÉRLEGE Ezer Ft-ban BEVÉTELBŐL
Cím / szám 1.számú melléklete A MŰKÖDÉSI ÉS FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK MÉRLEGE Cím megnevezése BEVÉTEL Ezer Ft-ban BEVÉTELBŐL KIADÁSBÓL KIADÁS Működési Felhalmozási Működési Felhalmozási 1 Kistérségi
A mérleg, a kettős könyvvitel 5 óra
9. Számvitel tantárgy 93 óra 9.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanuló elsajátítsa a számviteli alapismereteket, megismerje és megtanulja az egyes mérlegcsoportokhoz
MÁK program Készült: 2010.03.03 08 óra 27 perc Központi költségvetési szervek 2009. évi beszámolója (2009.2. időszak) Intézményszintü kiiratás
1.Lap 01 Könyvviteli Mérleg ezer ft állományi érték előző év tárgyév ESZKÖZÖK 1. 1.Alapítás-átszervezés aktivált értéke (1111,1121) 0 0 2. 2.Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (1112,1122) 0 0 3. 3.Vagyoni
RAVICSA NONPROFIT KFT.
KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET a RAVICSA NONPROFIT KFT. 2009. évi EGYSZERŐSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Rakamaz, 2010. április 20 Ling Béla ügyvezetı igazgató Kiegészítı Melléklet a 2009. évi beszámolóhoz I. Általános
GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT
KİBÁNYA SPORT CLUB 1105 Bp. Ihász utca 24. GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT Kelt: Budapest 2006. május 09. Egyesület elnöke P.h. A szabályzat hatálya A Kıbánya Sport Club (továbbiakban: Egyesület ) Gazdálkodási
Sajószentpéter Városi Önkormányzat Polgármestere
Sajószentpéter Városi Önkormányzat Polgármestere Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 50/A. (4) bekezdésében meghatározottak alapján az önkormányzat vagyoni, pénzügyi helyzetérıl, valamint
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ
Víz, Zene, Virág Fesztivál Nonprofit Kft 2890 Tata Váralja utca 2 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2017. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Beszámolási időszak: 2017. január 01. - 2017. december 31. A beszámoló
1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei:
1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő
Kadarkút Város Önkormányzatának. 3/2006.(II. 13.) rendelete
Kadarkút Város Önkormányzatának 3/2006.(II. 13.) rendelete az önkormányzat költségvetésének elıterjesztésekor, illetıleg a zárszámadáskor a képviselı-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek
I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások
I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások A Bank a konszolidálást könyv szerinti értéken végezte el. A leányvállalatok az éves beszámolók elkészítése
- ÉVES JELENTÉS (Önkéntes nyugdíjpénztár) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tölti ki! Pluhár Sándor IT elnök sk.
73O PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE - ÉVES JELENTÉS (Önkéntes nyugdíjpénztár) Vonatkozási idı : 2 0 0 6 0 1 0 1 -tól (év / hónap / nap) 2 0 0 6 1 2 3 1 -ig (év / hónap / nap) Kitöltés dátuma: 2
Az intézmény analitikus nyilvántartási rendszerének sajátosságai
A kötelezettségvállalásokról év közben analitikus nyilvántartást kell vezetni. A gazdasági műveletek, illetve események hatását a kötelezettségvállalások folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásból
inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17.
inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. A Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület számviteli politikáját a számvitelről
1. Az adósság és az önkormányzat által nyújtott hitelek állományának kimutatása
BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2006.(II. 17.) KT számú rendelete az önkormányzat költségvetésének elıterjesztésekor, illetıleg a zárszámadáskor a képviselı-testület részére tájékoztatásul bemutatandó
Szélessáv Közhasznú Alapítvány
1 Szélessáv Közhasznú Alapítvány Kiegészitı melléklet : a 2012.01.01-tıl 2012.12.31-ig tartó üzleti évrıl készített közhasznú egyszerősített éves beszámolójához I. ÁLTALÁNOS JELLEGŐ KIEGÉSZÍTÉSEK a) A
Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 11-i ülésére
Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 11-i ülésére Tárgy: Javaslat az Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 2015.
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a évi. egyszerűsített éves beszámolóhoz
1 Kumánia Gyógyfürdő Kft. Cégjegyzék száma: 16-09-013675 5310. Kisújszállás Statisztikai számjele: 23580259-9329-113-16 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a 2011. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz 2 I. ÁLTALÁNOS
Csiky Gergely Színház Közhasznú Non-profit Kft Kaposvár, Rákóczi tér 1. Éves beszámoló december 31.
14590652900129914 Csiky Gergely Színház Közhasznú Non-profit Kft 7400 Kaposvár, Rákóczi tér 1. Éves beszámoló 2011..december 31. 14590652900129914 1/6. oldal "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2011. december
Kiegészítı melléklet a. Vadászati Kulturális Egyesület
Kiegészítı melléklet a Vadászati Kulturális Egyesület 2011. évi egyszerősített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítı melléklet a Vadászati Kulturális Egyesület (a továbbiakban: Társaság)
A számviteli törvényben megfogalmazott alapelvek és azok érvényesülése a gazdálkodásban
II. Fejezet A számviteli törvényben megfogalmazott alapelvek és azok érvényesülése a gazdálkodásban A Számviteli törvényben és a végrehajtására kiadott Kormányrendeletben megfogalmazott számviteli alapelvek:
Kaposújlak Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 4/2014. (V.26.) önkormányzati rendelete
Kaposújlak Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 4/2014. (V.26.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2013. évi gazdálkodásának zárszámadásáról Kaposújlak Községi Önkormányzat Képviselı-testülete
Balaton-Budapest Területi Integrált Szakképzés-Szervezési Társulás Közhasznú Nonprofit Kft. 2011.
14143119-8532-599-7 Statisztikai számjel 7-9-13846 Cégjegyzék száma Balaton-Budapest Területi Integrált Szakképzés-Szervezési Társulás Közhasznú Nonprofit Kft. 8 Székesfehérvár, Koppány u. 2/a. Egyszerősített
Kiegészítő melléklet
Kiegészítő melléklet 1. Általános összefoglalás A kiegészítő melléklet a BJB-Sysem Kereskedelmi és Szolgáltató KFT 2013. január 1-től 2013. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült.
Közlemény. 1./ az Összehívás idıpontjában meglévı részvények és szavazati jogokra vonatkozó összesítés
Közlemény A Pannonholding Kereskedelmi és Befektetési Nyrt. a Gt. 304..(1). pontjának megfelelıen az alábbiakról tájékoztatja a Tisztelt Részvényeseket: 1./ az Összehívás idıpontjában meglévı részvények
2017. évi éves beszámoló kiegészítő melléklete
2017. évi éves beszámoló kiegészítő melléklete Elek-Ágh Állatmenhely Közhasznú Alapítvány I. Általános kiegészítések 1.A gazdálkodó bemutatása 1.1. A gazdálkodó főbb adatai - székhely: 2316 Tököl, Fő u.129.
ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA
Társulási Iroda ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Érvényes: 2010. január 01-tıl TARTALOMJEGYZÉK I. A SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, TARTALMA 3 II. ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI 3 1. A mérlegben
KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT
2014.2.25. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL - NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 13EB-02 13EB 13EB/A 13EB/M/A1
Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011.
Adószám: 18715792-1-13 Bíróság: Budapest Környéki Törvényszék Bírósági végzés: 4.13.PK.60.034/2007/4 Statisztikai számjel: Fordulónap: december 31. Beszámolási időszak: január 01- december 31. Gödöllő,
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület. Éves beszámolójához. 2013 május 09. a vállalkozás vezetője (képviselője)
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület 2012 Éves beszámolójához 2013 május 09 a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő
KÖNYVVITELI MÉRLEG. szakágazat őrlap év idıszak szerv megnevezése. szám
KÖNYVVITELI MÉRLEG 1 3 2 7 8 2 2 1 5 1 1 1 1 7 5 1 1 1 2 1 2 5 2 Kormányzati Ellenırzési Hivatal cím/alcím/ településtípus szakágazat őrlap év idıszak szerv megnevezése Sor- Elızı év ESZKÖZÖK szám állományi
Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány. Kiegészítő melléklet. A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához. 2013.
Bírósági bejegyzés: PK.60.144/2003/4. Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány Kiegészítő melléklet A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához 2013. év Kistelek, 2014.március
Kiegészítı melléklet 2011.
Adószám: 18007679-1-43 Bírósági határozat száma: PK 68.298/1992 Nyilvántartási szám: 2923 SEGÉLY HELYETT ESÉLY ALAPÍTVÁNY 2011. Fordulónap: 2011. december 31. Beszámolási idıszak: 2011. január 01. - 2011.
E L İ T E R J E S Z T É S a cigány kisebbségi önkormányzattal való együttmőködési megállapodás megkötésére
E L İ T E R J E S Z T É S a cigány kisebbségi önkormányzattal való együttmőködési megállapodás megkötésére Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2010. december 14-én tartandó ülésére
Balatonszabadi Község Önkormányzata Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása 2011.év. Előző év auditált egyszerűsített beszámoló záró adatai
Az mérleg előírt tagolása ESZKÖZÖK Előző évi eltérések +- Tárgyévi beszámoló eltérések +- A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 2 114 617 2 114 617 1 953 461 1 953 461 I. Immateriális javak 731 731 1 193 1 193 II. Tárgyi
Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma
Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített
1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Számlatükör 1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11. Immateriális javak 111 Alapításátszervezés aktivált értéke 112 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113 Vagyon értékő jogok 114 Szellemi termékek