Szentendre. Vasúti villasor- Kőzúzó utca- Kőzúzó köz- Kőfaragó köz által határolt területre SZABÁLYOZÁSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG

Átírás

1 Szentendre SZABÁLYOZÁSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG KFT 2008

2 Megbízó: Szentendre város Önkormányzat Tervező: KFT Vezető tervező: Marthi Zsuzsa Vezető településtervező - építész Településrendezés: R. Takács Eszter Vezető településtervező - építész TT /13 Adorján Anna Településtervező, tájépítész Közlekedés: Heckenast Judit okl. közlekedésmérnök K1d-1/ Környezetvédelem: Auer Jolán, okl. táj- és kertépítész, KSZ Jaczenkó Judit okl. táj- és kertépítész TÁJOLÓ TERV Kft. Közművek: Hanczár Zsoltné, okl. építőmérnök Bíró Attila, okl. építőmérnök KÉSZ Kft december 1

3 Tartalomjegyzék Bevezetés Rajzok I. Jóváhagyandó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET MÓDOSÍTÓ HATÁROZAT TERVEZETE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TSZT módosítás T-1 Szabályozási terv T-2 II. Kötelező alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV LEÍRÁSA 1. Városrendezés Jelenlegi területhasználat V-1 Településszerkezeti összefüggések V-2 Környezetalakítási javaslat V-3 2. Közlekedés 3. Tájrendezés, zöldfelület-fejlesztés és környezetvédelemi javaslat 4. Közműellátás Viziközművek K-1 Energia Közművek K-2 ÖRÖKSÉGVÉDELEMI HATÁSTANULMÁNY Mellékletek- előzmények Előzetes egyeztetés Önkormányzati határozat 2

4 Bevezetés Szentendre Önkormányzat képviselő-testülete bízta meg a Kft munkatársait, hogy a fenti területre a hatályban lévő településrendezési terv módosítását dolgozzák ki. A tervezési terület Szentendre déli részén található, a 11-es számú főúttól nyugatra, a HÉV állomás mellett. A képviselő-testület elhatározta, hogy a beruházó finanszírozásával az Önkormányzati területen SPORTKÖZPONT, fedett kézilabda stadion, sportszálló és irodák megvalósítását támogatja. A város jelenleg érvényes Településrendezési tervének módosítása készül (tervező: Műhely Rt. 143/2002.(VIII.07.) Kt. sz. hat. és módosításai). A tervezés során figyelembe kell venni a szomszédos térségre kidolgozott szabályozási tervet, amit BFVT Kft. munkatrásai Albrecht Ute vezető tervező irányításával készítettek. A munka megkezdését megelőzte az átfogó Államigazgatási egyeztetés, a beérkezett véleményeket mellékeljük. 3

5 I. Jóváhagyandó munkarészek 4

6 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET MÓDOSÍTÓ HATÁROZATTERVEZET SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK../2008.(.) KTSZ HATÁROZATA SZENTENDRE VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 299/2006. (XI. 28.) KT.SZ. HATÁROZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA Határozati javaslat: 1. jelű módosítás Kőzúzó utcai sportterület 475/6 hrsz-ból kialakítandó telek (SZT alapján) Különleges Sport (K-SP) területből településközpont vegyes (Vt) besorolásba kerül. Indoklás: Az Önkormányzat a területen Sportközpont építését támogatja, a létesítmény megvalósításához szükséges a településrendezési besorolás módosítása. A Vt övezetben felépíthető a tervezett, fedett sportcsarnok és kiszolgáló létesítményei, valamint elhelyezhetők a szükséges gépkocsi parkolók. A biológiai aktivitásérték egyensúlyát a közigazgatási határon belül biztosítani kell Kelt: Szentendre, Szentendre város Polgármestere.. Szentendre város jegyzője 5

7

8 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2006.(V.19.) és 32/2004.(VIII. 30.) sz. rendeletekkel módosított 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelete Szentendre Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve - MÓDOSÍTÁS A rendelet hatálya 1. (1) Jelen rendelet (Szentendrei Helyi Építési Szabályzat) és a Szabályozási Terv hatálya Szentendre Város igazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen (a továbbiakban: a területen) területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak: az általános érvényű előírásoknak, a Szentendrei Helyi Építési Szabályzatnak (a továbbiakban: HÉSZ), valamint a jelen rendelet alapján szabad. Területre vonatkozó egyedi előírások 3.. (1) A HÉSZ 10.. kiegészül az alábbi bekezdéssel: Vt-x jelű építési övezet részletes előírásai (6) A Vt-x jelű építési övezet területén a) elhelyezhető: 1. Sportlétesítmény minimálisan a megengedett beépítettség negyedének mértékéig kell sportlétesítményt építeni. 2. Sportlétesítmény építése mellett elhelyezhető továbbá: a. igazgatási épület, b. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, iroda, c. egyéb közösségi szórakoztató épület, d. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, e. parkolóház, többszintes parkoló-építmény, f. legfeljebb 2 szolgálati lakás. b) nem helyezhető el: 1. önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. 2. önálló lakóépület. c) A környező lakóterületekre vonatkozó zajterhelési határértéket be kell tartani, szabadtéri rendezvény esetén a zajvédelemről gondoskodni kell (növénytelepítés, zajvédő kerítés, hangelnyelő homlokzat együttes alkalmazásával). 6

9 d) A Vasúti villasor felől nagy forgalmú gazdasági bejárat nem nyitható. e) A tömb déli és keleti oldalát érintő közterületek kialakítása és megépítése a beruházót terheli (közmű, közút, járda, közvilágítás, zöldfelületek). f) A Vasúti villasoron a HÉV végállomástól a területhez vezető járda felújítása a beruházót terheli. g) Az övezetben előírt zöldfelületet legalább fele részben a 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet alapján háromszintű növényzettel kell kialakítani. A biológiai aktivitásérték egyensúlyához szükséges zöldfelület fennmaradó részét a területen kívül, de közigazgatási határon belül kell biztosítani. h) Önálló, felszíni parkoló terület csak fásítva alakítható ki, minimum 4 parkolóhelyenként egy kétszer iskolázott, előnevelt fát kell ültetni. i) A Vasúti villasor és a Kőzúzó utca sarkán legalább 400 m 2 területű, közforgalom előtt megnyitott teret kell kialakítani. j) A Vasúti villasor mellett, a meglévő telekhatártól számított 20 méteren belül,- az elhelyezett épületek Vasúti villasor felőli utcai homlokzatának átlagos magassága nem lehet 6,5 méternél nagyobb. k) A Kőzúzó utca (tömb keleti határán) elhelyezett épületek emeleti szintjeit tagolni kell, az utca felé 14 méternél szélesebb épület (épületszárny) nem építhető. (2) A 10.. (6) bekezdése (7) bekezdésre módosul és kiegészül az alábbiakkal Sajátos terület használat Övezeti jel Beépítés módja Megengedett legkisebb telekterület (m²) Megengedett legnagyobb beép. (%) Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) Megengedett legnagyobb szintterületi mutató Legkisebb zöldfelület (%) Kialakítandó új telek legkisebb szélessége (m) mélysége (m) Településközpont vegyes Vt-x SZ K ,0-12* max 16 m 1, Megjegyzés: x A területen csak a sportfunkciójú épület, a sportcsarnok építmény magassága haladhatja meg az övezetben előírt mértéket A sportlétesítmény építmény magassága a megengedett mértékhez képest legfeljebb 3 méterrel emelhető, a sportlétesítmény legmagasabb pontja nem lehet nagyobb 16 m-nél. Egyéb rendelkezések (1) A 475/6 hrsz-ú telekre vonatkozó építési előírások érvényüket vesztik

10

11 II. Kötelező alátámasztó munkarészek 8

12 1. Városrendezés Vizsgálat Településszerkezeti összefüggések TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV LEÍRÁSA A szabályozási tervvel érintett terület a város déli részén, a Dunakanyar körúttól nyugatra található. A tervezési területen az elmúlt 80 évben városi sporttelep működött. A Vasúti villasor utca melletti, közel 3 hektáros beépítetlen terület Önkormányzati tulajdonban van. A települési környezet részben lakóterület, részben iparterület. A térségben több beépítetlen telek, alulhasznosított gazdasági terület van. A sporttelep létesítéskor a zöldterület a a város szélén kapott helyet, mivel itt a vasúton túli részek beépítésé akkor még nem kezdődött el. A környéken üzemelő kőbányából a terület mellé hozták drótkötélpályán a kitermelt köveket, s itt osztályozták, aprították fel ezeket. Ma is látható a Kőzúzú utcában egy kis szobor ennek emlékére. A telek városszerkezeti helyzete mára megváltozott. A területtől délre tömbtelkes lakóterületek és ipari üzemek épültek fel. Átépült a HÉV állomás, bevásárló központot, autóbusz végállomást, parkolót alakítottak ki a Vasúti Villasor és a Duna-kanyar körút sarkán. A területtől nyugatra, a Kőzúzó utca mentén az elmúlt években új ipari telepet nyitottak meg. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a terület már nem a város határában fekvő telek, a kialakulóban lévő beépítés fokozatosan körbe fogja, a térség integrálódik a várostestbe. 9

13 A sporttelepet elsősorban gyalogosan érkezők látogatják, akiknek a legrövidebb útvonal a tömegközlekedési megállótól a Vasúti villasoron át vezet. A gyűjtő úton haladva érzékelhető, hogy a terület környezete átalakulóban van, több beépítetlen telek, rendezetlen közterület határolja az utcát délről. A város távlati elképzeléseiben a Vasúti villasortól délre, a tervezési területtől keletre lévő beépítetlen térségben új területfejlesztések megvalósítása szerepel. Az átépülő területekre Szabályozási terv készül (tervező: BFVT). Tervezési terület Szomszédos területre készülő SZT területe (SZT. BUVÁTI) Távlati gazdasági területek Távlati fejlesztési lehetőségek a HÉV mellett A TSZT-ben a terület Különleges sportterület besorolásban van. TSZT kivonat, Műhely Rt. A településszerkezeti terv szerint, Szentendre új elkerülő útja a területtől nyugatra haladna. A terület tervezett megközelítését elsősorban az elkerülő útról kell megoldani, de annak megépítéséig is a meglévő gyűjtő utakhoz (Rózsa utca, Vasúti villasor) kapcsolódó feltárást kell kialakítani. A terület csak úgy illeszkedhet a körülötte fejlődő térség közlekedési és beépítési struktúrájához, hogy a szomszédos területekkel és azok fejlesztési elképzeléseivel összehangoltan alakítjuk ki a terület megközelítési és beépítési szabályait. A tervezett beépítésnek figyelembe kell venni nemcsak a mai környezetben található 1-2 szintes épületeket, de gondolni kell arra is, hogy a közeljövőben átépülhet a HÉV állomás környezete, illetve beépülhetnek az elkerülő út melletti területek is. A Duna-kanyar körút és a felhagyott vasútpálya mellett, illetve a MÁV területeken lehetőség lenne egy új városi alközpont, bevásárlóház felépítésére is, vagy távlatban akár többszintes közúti csomópont fogadhatná a városba érkezőket. 10

14 Tervezési terület és közvetlen környezete A tervezési terület jegenyefasorokkal határolt zöldterület. A telek jelentős részét nyitott, gyepes sportpálya foglalja el. A pálya melletti kisebb, rossz állagú, földszintes öltöző épület van A füves labdarugó pálya mélyebben fekszik környezeténél. A 2-3 méteres szintkülönbség, valószínűleg abból adódik, hogy az eredeti terephez képest az utcák feltöltésre épültek. A telek határon lévő fákat valószínűleg a telep kialakítása idején ültették, az elöregedésükre közeljövőben lehet számítani. A területen elektromos és nagy átmérőjű vízi-közmű vezetékek haladnak át. A déli irányú Kőzúzó utca vonalán kisebb víz és szennyvízvezetékek vannak. A telep sarkán szennyvízátemelő van lekerítve. A labdarugó pálya telke új beépítésű iparterülettel határos. A földszintes, egy emeletes gazdasági épületek között rendezett utcát építettek ki. Tervezési terület Tervezési terület környezetének beépítése A területet északon és két telek sor mélységben keleten XX. század elején épült telkes, beállt lakóterület határolja. Átlagos telek nagyságok: m 2 Beépítettség:15-20% Építmény magasságok:4,5-6-7,5m 11

15 A teleptől délre és egy teleksáv szélességben nyugatra gazdasági területek épültek ki. A tömb a dél-keleti részen, kis szélességben érintkezik a megszüntetett HÉV pálya telkével, melyet nagyobb fejlesztés előtt álló vasúti terület határol. Építési előírások A tömb Szentendre Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve szerint (21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet és annak módosításai) K-SP4 jelű al-övezet megjelölésre vonatkozó szabályok szerint építhető be. K-SP4 Jelenlegi előírások Beépítési mód szabadonálló Min. telekterület 3000 m 2 Beépíthetőség 40% Építmény magasság 8,0 m Szintterületi mutató 0,8 Min: zöldfelület 40% A tömb nyugati oldala Gksz-5 övezetben van, az itt érvényes építési előírások. Jelenlegi előírások Beépítési mód oldalhatáronálló Min. telekterület 1000 m 2 Beépíthetőség 50% Építmény magasság 7,5 m Szintterületi mutató 1,0 Min: zöldfelület 20% 12

16 A szomszédos területekre vonatkozó előírások Lke-04 Lke-08 Gip-3 Beépítési mód Oldalhatáron álló Oldalhatáron álló szabadonálló Min. telekterület 720 m m m 2 Beépíthetőség 30% 30% 35% Építmény magasság 5,5 m 4,5 m 7,5 m Szintterületi mutató 0,45 0,45 0,5 Min: zöldfelület 50% 50% 25% Településrendezési javaslat Tervezési program Az Önkormányzat a tervezési tömbben egy SPORTKÖZPONT felépítését határozta el. A fejlesztési elképzelések szerint, a meglévő füves sportpálya helyett az Izbég városrész sporttelepén alakítanak ki labdarugó pályát, szabadtéri sportpályákat. A területen elhelyezésre kerül Fedett sportcsarnok Az épület elsősorban fedett kézilabda bajnokságok megtartásához készül, a pálya mérete 20x40m, a küzdőteret körülvevő lelátókon 2000 fő számára lesz ülőhely. A lelátók egy része, 800 ülőhely mobil kialakítású lesz. Ha a mobil lelátókat elmozdítják, összecsukják három gyakorlópálya nagyságú tér alakítható ki. A létesítmény belmagassága legalább 7 méter. A csarnok alkalmas lesz kiállítások, vásárok, koncertek megrendezésére is. Sporthotel A sportbajnokságokra, rendezvényekre (továbbképzés) érkezők számára 50 szobás hotel épül a tömb nyugati szélén. A földszinten étterem, bár és kiszolgáló létesítmények kerülnek elhelyezésre. Irodaépületek (oktatási központ) A Kőzúzó utca mellett, megközelítőleg m 2 hasznos szintterületen iroda és oktatási centrum kerül kialakításra. Vásártér Az épületeket szabadtéri sportrendezvények, koncertek megtartására alkalmas nyitott, burkolt tér kapcsolja össze. A téren lesz lehetőség szabadtéri futópálya, sportterek kialakítására. A zöldfelületekkel, pihenőhelyekkel, vízfelületekkel tagolt tér a nappali órákban kellemes város pihenőparkként szolgálhat. Parkoló, parkolóház A tervezett létesítményekhez 730 parkoló helyet kell biztosítani. A tervek szerint a tömb déli részén 3 szintes nyitott parkolóház épül. A szabályozási terv alapján lehetőség lesz a terepszint alatti beépítésre, így a gépkocsik egy része mélygarázsban is elhelyezhető. 13

17 A tervezett beépítés megvalósítását a településrendezési terv módosítása teszi lehetővé. Mivel a fejlesztési elképzelések alapján, a sportfunkciók kiszolgálásához szükséges létesítmények nem helyezhetők el a Különleges sport területen, s a burkolt területek nagysága meghaladná a telek 30%-át, így a jelen építési előírások alapján a sportcentrum nem építhető meg. Településszerkezeti terv módosítása A tervezési területen és a környezetében távlatban jelentős forgalomnövekedés várható, ezek biztosításához a környező utak nyomvonalát és keresztmetszeti szélességét módosítani kell. A távlatban megépülő elkerülő úthoz kapcsolódva a tömb déli határán új méter szabályozási szélességű utat alakítottunk ki. Ezt tovább vezetve közelíthetők meg a HÉV megálló mellett tervezett P+R parkoló és a Vasúti villasortól délre tervezett távlati fejlesztési területek. Az elkerülő út megépítéséig az autós forgalom a Rózsa utca felől közelítheti meg a területet. A tömb keleti határán épülő új, 16 méteres szabályozási szélességű lakóutca kapcsolja öszsze Rózsa utcát és a Vasúti villasorral. A HÉV állomás mellett tervezett intézmény és lakóterületi fejlesztésekhez igazodva a szomszédos gazdasági területek mellett átmeneti intézmény zóna kialakítását javasoljuk. A jelenlegi Különleges Sport területi besorolás Vt (településközpont vegyes) övezetre módosul. Szabályozási javaslat Tervezési terület nagysága: - a tömb jelenlegi területe m 2. - szabályozott tömb nagysága m 2 -re módosul a tervezett új utcák kialakítása miatt. Vt- (x) övezet paraméterei: Tervezett előírások Vt (x) Beépítési mód szabadonálló Min. telekterület m 2 Beépíthetőség 45% Építmény magasság 9,0-12 m Szintterületi mutató 1,2 Min: zöldfelület 25 % Az Önkormányzati egyeztetések alapján, az övezet részletes előírásainak megállapítás a legfontosabb eleme lesz a sportfunkció megvalósításának biztosítása. A HÉSZ előírásaiba 14

18 kerül, hogy a Vt-x jelű építési övezet területén elsősorban sportlétesítmény elhelyezhető el, melynek az alapterülete nem lehet kisebb, mint a megengedett beépítettség negyede. A többi, Vt övezetben megengedett létesítmény csak a sportlétesítmények megépítése után helyezhetők el. A környező lakóterületek zajvédelme érdekében, a vasúti villasor mellett a lakóterületekre előírt zajterhelési határértéket be kell tartani, szabadtéri rendezvény esetén a zajvédelemről gondoskodni kell (növénytelepítés, zajvédő kerítés, hangelnyelő homlokzat együttes alkalmazásával), s a Vasúti villasor felől nagy forgalmú gazdasági bejárat nem nyitható. Építészeti kialakításra vonatkozó előírások megállapításánál figyelembe vettük a meglévő építészeti arculatot és a környező utcák meglévő beépítéseivel összhangot kereső építészeti megjelenés szabályozásra tettünk javaslatot. - A Vasúti villasor mellett, a meglévő telekhatártól számítva, 20 méteren belül az elhelyezett épületek utcai homlokzatának átlagos magassága nem lehet 6,5 méternél nagyobb. - A Kőzúzó utca (tömb keleti határán) elhelyezett épületek emeleti szintjeit tagolni kell, az utca felé 14 méternél szélesebb épület (épületszárny) nem építhető. - A területen csak a sportfunkciójú épület, a sportcsarnok építmény magassága haladhatja meg az övezetben előírt mértéket Az építmény magasság legfeljebb 3 méterrel emelhető, az épület legmagasabb pontja nem lehet nagyobb 16 m-nél. - A Vasúti villasor és a Kőzúzó utca sarkán legalább 400 m 2 területű, közforgalom előtt megnyitott teret kell kialakítani. Véleményünk szerint, a HÉV megálló felöl gyalogosan érkezők számára fontos lenne egy olyan köztér kialakítása, melynél átlátható a nagyobb beépítés és az utca törésében lévő tér kiemeli az új építészeti együttest a meglévő beépítések sorából. A szabályozási előírások és a településrendezési szerződés rögzíti, hogy milyen infrastrukturális és közútépítési beruházások terhelik a befektetőt. Hiszen a városszövetbe épülő nagyberuházás megvalósítása után a környező utcákon megnő a gyalogos és közúti forgalom, s hozzátartozik a város kulturált arculatához a forgalom elvezetéséhez szükséges járdák, kerékpáros utak, rendezett közterületek kiépítése. A terület átsorolás során a biológiai aktivitás értékek egyensúlyát biztosítani kell, külön mellékeljük az erre vonatkozó számításokat. Megállapításra kerül a területen kívül szükséges fásítás nagysága és a területen belüli zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások. 2. Közlekedés Közúthálózat A tervezési területet a Vasúti villasor, a Kőzúzó utca, a Kőzúzó köz, és a Kőfaragó utca határolja.a kialakult úthálózatban a Vasúti villasor és a Kőzúzó utca tölt be fontosabb szerepet, mindkét utca helyi gyűjtőút. Ez a két gyűjtőút kapcsolja a területet a 11sz. főúthoz, a Vasúti villasor közvetlenül, a Kőzúzó utca a Vasúti villasoron, illetve a Rózsa utcán keresztül. A 15

19

20

21

22 tömb északi határát alkotó Vasúti villasor hatályos szabályozási szélessége 20 méter, a keleti határt adó, tört vonalvezetésű Kőzúzó utcáé 16 méter. A tömb másik két utcája jelenleg helyi kiszolgálóút. Szabályozási szélességük 12, illetve 16 méter körüli, a Kőzúzó közé a nagyobb. Szentendre hatályos tervei a terület úthierarchiáját változatlanul hagyják. A tervek szerint a Kőzúzó utca szabályozási szélessége a tömbünktől délre eső szakaszon is 16 méterre növekszik, a Kőzúzó köz nyugati irányban meghosszabbodik. Nem messze, a területtől nyugatra halad a tervezett nyugati tehermentesítő út nyomvonala, aminek a hatályos tervek szerint a Rózsa utcával van csomópontja. A tömböt nyugatról és délről is gazdasági területek veszik körül. Az Önkormányzat elhatározása szerint a tervezési területünkön sportcentrum fog létesülni. A tervezett beruházás, és a már korábban elhatározott gazdasági területi fejlesztések, valamint a nyugati tehermentesítő út nyomvonalának folyamatban lévő felülvizsgálata, módosítása miatt a hálózati kapcsolatok korrigálását javasoljuk. A nyugati tehermentesítő út felől mind a sportcentrum tömb, mind a HÉV végállomás melletti gazdasági területek közvetlen megközelítését biztosíthatja a Kőzúzó köz. Megfontolandó ezért, hogy ez az utca is gyűjtőúti szerepet kapjon, és (az előírásoknál kisebb csomóponti távolság ellenére) közvetlenül kapcsolódjon a tehermentesítő úthoz. Egy ilyen hálózatban a Kőzúzó utca északi, a lakóterület és a sportcentrum közötti szakasza kikerülhetne a gyűjtő szerepkörből, célforgalmú, távlatban akár zsák lakóutcává válhatna. A gyűjtő szerepű Kőzúzó utca a szintén gyűjtő szerepű Kőzúzó közbe torkollna, miközben a Kőzúzó köz folyamatos vonalvezetést kapna egészen a HÉV állomás melletti gazdasági terület határáig. A fenti hálózat tömbünket érintő részének kialakítására a szabályozási terv megteremti a feltételeket. A Kőzúzó köz folyamatos vonalvezetését, tiszta háromágú csomópontok kialakításának a lehetőségét biztosítja a javasolt 16 méteres útszabályozás. A tömb déli részére tervezett parkolóház déli és keleti irányból is kaphat bejáratot. A terület utcáinak tervezési kategóriák szerinti besorolása az alábbiak szerint változna: Települési gyűjtőutak (B.V.C.B.) és hálózati jelentőségű mellékutak Közterületek szabályozási szélesség új szakaszon meglévő szakaszon Rózsa utca 20 m 22 m Kőzúzó utca 16 m Kőzúzó köz 16 m 16 m Vasúti villasor m min. 16 m Pomázi út 16 m Radnóti u. min. 16 m Római sánc utca 12 m Kálvária út. min. 16 m 16

23 Forgalom A tervezett fejlesztések megvalósulása utánra várható átlagos forgalomnövekedés előzetesen a beépítési adatok alapján, az azokból kalkulálható parkolási igényből becsülhető. A becslés eredményét az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Övezet Vt(x) Parkoló db 730 forgás 2 forgalom 2920 tgk 10% 292 ÁNFE 3212 MOF E/ó 365 Összességében tehát legfeljebb mintegy 400E/ó átlagos forgalma lehet a fejlesztési területnek, ami egy átlagos lakóutca kapacitásának a közel 50%-a. Ennek a forgalomnak persze csak egy része jelentkezik egyidejű terhelésként, és az is irányok és utak szerint megosztva. Tekintettel a tervezett létesítmény jellegére, sport rendezvények idején, csúcsórai forgalomként, ennek a forgalomnak kb. a duplája is megjelenhet. Ezért is igen fontos a többirányú megközelítés lehetőségének a biztosítása. Gyalogos, kerékpáros közlekedés A meglévő járdák mellett a gyalogos közlekedés számára a tervezett utcaszakaszokon is természetesen járdát kell majd építeni. A terület gyalogos kapcsolatait a tömbön belüli gyalogos terek, és a HÉV állomás mellé tervezett területfejlesztések gyalogút hálózata tovább gazdagíthatja. Parkolás A parkolást és rakodást az OTÉK előírásainak megfelelően, telken belül kell megoldani. A tervezett beruházás esetében ennek nem lehetnek akadályai. A fejlesztési övezet beépítési paraméterek alapján becsülhető parkolási igényét az alábbi táblázat mutatja: Övezet Vt(x) Területe m Max. beépíthető % 45 Szintterületi mutató 1,2 Max. beépíthető m Max. beépíthető terület m Max. bruttó főhelyiség m 2 (60%) Max. nettó főhelyiség m 2 (70%) Max. parkoló db (1/20m 2 ) 980 Részletes számítás alapján min

24 A beépítés során a tényleges beépítési értékeknek megfelelően meghatározott igény szerint kell biztosítani a parkolókat. Tömegközlekedés A területnek jelenleg és továbbra is nagyon jó tömegközlekedési kapcsolatokat biztosít a HÉV végállomás és a mellette lévő autóbusz állomás. Az állomások és a tömb közötti gyalogos kapcsolatot a HÉV állomás mellé tervezett területfejlesztések gyalogút hálózata tovább javíthatja. 3. Tájrendezési, zöldfelület-fejlesztési és környezetvédelmi javaslat Tájrendezés, zöldfelület-fejlesztés A terület megváltozott városi szerepe miatt a jelenlegi zöldfelület, füves focipálya fenntartása hosszútávon nem megoldható. Az egyre intenzívebben fejlődő gazdasági területek között zárt sportcsarnok és ehhez kapcsolódó szálló és irodák létesítését határozta el a Város, amely megvalósításához a terület településszerkezeti átsorolására is szükség van. Egy részről fontos, hogy a jelenlegi mennyiségi értéket képviselő zöldfelület minőségi, városi közterületi és telken belüli zöldfelületté alakuljon. Másrészről a beruházás megvalósulása esetén a 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendeletben előírtak alapján a biológiai aktivitásérték egyensúlyáról gondoskodni kell. A közelben lakók és a terület jövőbeli használói számára fontos, hogy a létesítmény területén többszintű növényzettel kertépítészeti terv alapján kialakított zöldfelület jöjjön létre. A tervezési területen belül idősödő puhafás jegenyenyár fasorokat illetve szukcesszív fás-gyomos foltokat találunk. Az új sportközpont területén nagy lombkoronájú, várostűrő fák telepítését javasoljuk, a meglévő nyárfák megtartásával hosszútávon nem számolunk. A területhez vezető közutakat kísérő fasorok, zöldsávok, elsősorban a Vasúti villasor mellett felújítása ill. cseréje javasolt. A Vasúti villasor mellett kerékpárút és járda kialakítására van szükség, de helyet kell biztosítani a kétoldali fásításnak is! A HÉV megállótól való gyalogos megközelítésnek, és így a várható gyalogosforgalom 90%-ának ez az iránya: sétányszerű, minőségi zöldfelülettel kísért járda kialakítását javasoljuk, mely a létesítmény rangját is emelné. Biológiai aktivitásérték számítás A tervezett beruházás megvalósításához szükséges övezetmódosítás következtében a biológiai aktivitásérték csökken. A város közigazgatási területén belül zöldfelületi értéknövekedést kell létrehozni, erre több lehetőség is kínálkozik: közutak menti fásítás (útpálya 1/3-ánál szélesebb zöldsáv és kétoldali fasor kialakítása), zöldfelületi arány növelése más területen, övezeti átsorolás pozitív irányba stb. 18

25 A biológiai aktivitásérték meghatározását az alábbi táblázat tartalmazza: Területhasználat Értékmutató Területnagyság Biológiai aktivitásérték Különleges sportterület 3 2,7ha jelenlegi állapot szerint: 8,1 Biológiai aktivitásérték jelenleg 8,1 A 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet 4. (2) bekezdés szerint lehetőség van differenciált számításra: Vegyes terület Beépített terület 45% 0 1,215 (2,7 ha x 0,45) Zöldfelület min. 25% 7 50%-ban háromszintű növényzettel 0,27 kialakítva (2,7 ha x 0,10) 0 0,27 Burkolt felület 20% (53 hax0,20) Burkolt felület 1/3-ánál szélesebb zöldsávval és kétoldali fasorral kísért utak 15% A tervezési területtől délre közterületi zöldfelület kialakítása kétszintű növényzettel 45%os beépítéssel, 25 %-os zöldfelülettel 3 0,405 (2,7 ha x 0,15) Biológiai aktivitásérték különbség a differenciált számításmód alapján A pótlás lehetőségei: 0 1, ,1 ha 0, Területhasználat Értékmutató Területnagyság Biológiai aktivitásérték Burkolt felület 1/3-ánál szélesebb 0,417 ha 2,505 zöldsávval és kétoldali fasorral kísért közutak m út ~175 fa Ligetes fásítás, bokorfás-cserjés 6 0,417 ha 2,505 terület kialakítása Háromszintű zöldfelület kialakítása 7 0,35 ha 3500 m 2 2,505 A számított értékkülönbség városi szinten nem jelentős, azonban a közeljövőben tervezett zöldfelület fejlesztési beruházások során pótlása fontos. Javasoljuk, hogy a pótlás az egy tulajdonban lévő fejlesztési területen (jelen esetben az izbégi sportterületen) illetve a környéken: a Kőzúzó utca Kőzúzó köz - Vasúti villasor fásításával stb. valósuljon meg. Környezetvédelem 19

26 A környezetvédelmi előírásokat Szentendre Város 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelete tartalmazza, a település teljes területére a HÉSZ-ben foglalt környezetvédelmi előírások, szabályok és ajánlások vonatkoznak. Levegőtisztaság A közúti forgalom és így a közlekedési eredetű légszennyezés az új beruházások, ingatlanok miatt nőni fog. Ez a növekedés részben a város belterületi úthálózata mentén jelenik meg, részben a tervezett nyugati tehermentesítő úton, amely megépülése után jelentős forgalmat von el a várostól. A terv alapján a forgalom nagy része nem a lakóterületet terheli. A hatások enyhítésére javasoljuk a környező utcák fásítását. A tervezett módosítások hatására a környező területek közül elsősorban a gazdasági területen növekszik meg majd a forgalom, a tervezési területtől északra elhelyezkedő lakóterületet, és a Vasúti villasort a nyugati tehermentesítő út megépülése után jelentős többletterhelés nem éri. Addig azonban a HÉV végállomás, 11. út csomópontja és a Kőzúzó utca közötti forgalom nőni fog, ezért is javasoljuk a Vasúti Villasor fásítását nagy lombkoronájú fákkal, melyek legalább a szálló por nagy részét felfogják. Talajvédelem A földmozgással járó munkavégzések során: A felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni; A földmozgatás, majd végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel); Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni A feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad. Az új beépítésre szánt területeken a földterületek művelés alól kivonását a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani. A közlekedési területek csapadékvizét elkülönített és zárt csapadékvíz csatornában javasoljuk megoldani. A zárt csapadékvíz elvezetés lehetőséget teremt az utcák két oldalán fasorok kialakítására, és így rendezett utcakép biztosítására. Felszíni és felszín alatti vizek A talaj-, a felszín alatti és a felszíni vizek védelme érdekében a felszíni vizek minőségének védelmének egyes szabályairól szóló 220/2004. (VIII.21.) Korm. rendelet, az ehhez kapcsolódó, a használt- és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III.22.) Köm-KöViM együttes rendeletnek betartása kötelező. Zaj- és rezgésvédelem A településen zajterhelést a jelentős közlekedési pályák okoznak. A közúti forgalom növekedésével a környező területeken a zajterhelés növekedésével lehet számolni. A tervezési terület várható hasznosítását a környezeti zaj nem korlátozza. A Vasúti villasortól északra és a Kőzúzó utca melletti lakóterületeken a lakóövezetekre vonatkozó zajterhelési határértékeket nem lépheti túl a tervezett beruházás létesítés és üzemeltetése során. 20

27 Hulladékgazdálkodás Az ingatlanokon keletkező kommunális, ipari, technológiai és veszélyes hulladék elszállítatásáról minden ingatlan használójának gondoskodnia kell. A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 98/2001.(VI.15.) Kormányrendelet előírásai szerint kell gondoskodni. A területen tervezett építkezések kivitelezése során keletkező hulladékok kezelését az építési hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM közös rendeletben meghatározottak szerint kell végezni. 4. Közműellátás és elektronikus hírközlés Jelenlegi ellátottság, vizsgálatok A tervezési terület Szentendre beépített területének nyugati szélén helyezkedik el, a HÉV pályatesttől nyugatra. A terület tömbje jelenleg egy sportpálya, amelyet a Vasúti villasor, a Kőzúzó utca, a Kőzúzó köz és a Kőfaragó utca határol. A tervezési terület környezete beépített, így közműellátás vonatkozásában ellátottnak tekinthető, itt gyakorlatilag a teljes közműellátás biztosított. A teljes közműellátás keretében kiépült a vízellátás, a szennyvízcsatornázás, a csapadékvíz elvezetés részben zárt csapadékcsatornával, részben nyílt árkokkal biztosított, kiépült a vezetékes gázellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a vezetéses elektronikus hírközlés. A területen belül megtalálhatók a nagyobb hálózati rendszerek fő elemei is, ezek egy NÁ 500-as méretű vízvezeték, egy szennyvízátemelő berendezés a nyomóvezetéke, valamint egy 20 kv-os villamos légvezeték. Ezek a vezetékek a tágabb környezet ellátásának is fontos elemei. A tervezési területet érintő közművek és elektronikus hírközlés vizsgálata a korábbi tervek felhasználásával, a közműszolgáltatók által rendelkezésre bocsátott adatok figyelembe vételével és a helyszíni bejárás során szerzett tapasztalatokkal kiegészítve készült. Vízellátás A település, így azon belül a tervezési terület térségének is vízellátását a Dunamenti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV Zrt.) biztosítja, regionális vízbázisról táplált gerinc- és elosztóhálózat segítségével. A tervezési terület környezetében lévő beépített terület vízellátását a település vízellátó hálózatához való csatlakozással megoldották, ez a már kiépített hálózat kínálja a továbbépítés lehetőségét. Szennyvízelvezetés A település, s benne a fejlesztési terület térségének szennyvízelvezetését a Dunamenti Regionális Vízmű (DMRV Zrt.) biztosítja. A szennyvízelvezető hálózat tervezési területet határoló utcák nyomvonala mentén már kiépült. A tervezési területen belül a Vasúti villasor és a 21

28 Kőzúzó utca keresztezésénél, a Sportpálya területén belül üzemel a DMRV szennyvízátemelő berendezése, amelyből a pályán belül megépített szennyvíz nyomóvezeték vezeti a szennyvizeket a Kőzúzó utca nyomvonalán üzemelő gravitációs szennyvízcsatornába. A szennyvízcsatorna hálózat a szennyvizeket a Szentendrei szennyvíztisztító telepre szállítja, amely szabad kapacitással fogadja a csatlakozókat. Csapadékvíz elvezetés A vizsgált településrész a Dera patak vízgyűjtő területén helyezkedik el, amely a vízgyűjtőjéről összegyűjtött vizeket végbefogadóként a Dunába szállítja. A beépítésre javasolt terület környezete teljesen síknak tekinthető, ezért a csapadék és felszíni vizek elvezetését nagyon gondosan kell megoldani. Villamosenergia ellátás A település így a tervezési terület- villamosenergia ellátásának szolgáltatója a Budapesti ELMŰ Rt. Szentendrei Kirendeltsége. Az ellátás bázisa a Pomázi 120/20 kv-os alállomás, amelynek betáplálása az országos 120 kv-os hálózatról Göd felöl biztosított. A Pomázi alállomásról induló 20 kv-os szabadvezeték hálózatok közül egy érinti a tervezési területet ez a vezeték a Vasúti villasor nyomvonalú vezeték, erről ágazik le a Kőzúzó utcai ágvezeték. A 20 kv-os hálózatról kapnak betáplálást a fogyasztói transzformátor állomások. A térségben, a tervezési területen üzemel az a két fogyasztói transzformátor állomás, amelyről táplált kisfeszültségű elosztóhálózat érinti a tervezési területet, erről a hálózatról oldották meg a tervezési területen belül jelenleg már ellátást igénylő telkek bekötését. A tervezési területet is érintő közép- és kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelve került kivitelezésre. A tervezési terület közvilágítása a kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel történik, így közvilágítás is csak azon részeken található, ahol a kisfeszültségű elosztóhálózat kiépítése megtörtént. Ez a közvilágítás is csak irányfény szintű. Földgázellátás A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ Rt. Diósdi Üzemigazgatósághoz tartozó Szentendrei Kirendeltsége. A település gázellátásának bázisa a közelmúltban bővített, a Lupa szigeti út mentén elhelyezkedő, átadó és a Szentendrei út menti Szentendrei gázfogadó és gáznyomáscsökkentő állomás. A gázfogadótól épített nagy-középnyomású vezeték tekinthető Szentendre gerinc ellátó hálózatának. A településen üzemelő nagyközép/közép nyomású gáznyomásszabályozóktól épült ki a város középnyomású gázelosztó hálózata. A fejlesztési terület környezetének ellátására is középnyomású elosztóhálózat épült. A tervezési területet határoló utcák közül a Kőzúzó utcában NÁ 200-as, a Kőzúzó közben NÁ 63-as méretű gázvezeték üzemel. 22

29 Elektronikus hírközlés A település, így a tervezési terület vezetékes távközlési ellátását is a T-COM Rt. biztosítja. A tervezési terület környékének már meglevő beépítésének ellátására kiépítették hálózatukat, amelyről a tervezési terület ellátása is majd megoldható. Közműfejlesztési javaslat A jelenlegi Sportpálya területére a városrendezési terv Sportcsarnok, Sporthotel, Oktatási Központ céllal irodaépületek, Parkolóház és egy, az épületek közötti Vásártér kialakítását tervezi. A tervezett új beépítési lehetőség komfortos használatára, a megfelelő élet- körülmény biztosítására, valamint az érvényes szentendrei helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően a terület teljes közműellátását kell megoldani. A teljes közműellátás keretében biztosítani kell a vezetékes ivó- és tüzivíz ellátást, a közcsatornás szennyvízelvezetést, a zavarmentes csapadék- és felszíni vizek elvezetését, a villamosenergia ellátást világítási és erőátviteli célú energiaigények kielégítésére, a földgázellátást, valamint az elektronikus hírközlést. Ez a teljes közműellátás a jelenlegi, a területet határoló közterületi utak nyomvonalán már megépített közműellátó rendszerekről biztosítható. A településrendező által javasolt és megengedett beépítés teljes megvalósulása esetén a tervezési területen, annak teljes közműellátásához szükséges várható közműigények a következők: Vízigények: Keletkező szennyvizek: Villamosenergia igény: 105 m 3 /nap 105 m 3 /nap 1330 kw Földgázigény: 285 nm 3 /h Vezetékes távközlési vonaligény: 70 db A prognosztizált igények kielégítését a közhálózatokról kell megoldani, ezért a közhálózatokról kell új bekötővezetékeket építeni. A közműellátás, a közművételezés feltétele a műszaki kapcsolatok tényleges kiépítésén kívül az egyes szolgáltatókkal szolgáltatási szerződések megkötése, amelyben a szolgáltató, a szolgáltatás műszaki feltételein kívül a gazdasági feltételeit, egyes közműveknél az alaphálózat fejlesztéshez szüksége közműfejlesztési hozzájárulás igényét is rögzíti. Meg kell említeni, hogy a közelmúltban érvénybelépett szolgáltatási rendeletek értelmében a gáz és villamosenergia ellátás külső hálózatfejlesztését a szolgáltatóknak saját beruházásban kell megoldani és a hálózatra csatlakozásért csatlakozási díjat kell fizetni. Víz és szennyvíz vonatkozásában a szolgáltató a szolgáltatás feltételeként a műszaki hálózat kiépítési igényét írja elő és közműfejlesztési hozzájárulást kér. A viziközművek létesítésére, vízvezeték építésére, szennyvíz- és csapadékvíz hálózat létesítésére vízjogi létesítési engedély alapján nyílik lehetőség. 23

30 Vízellátás A vízellátás a térségben kiépített elosztóhálózaton keresztül oldható meg. A tervezési területet határoló utak nyomvonalain a vízellátó hálózat vezetékei már régóta kiépültek, azokhoz csatlakozva lehet a területen belüli hálózatot kiépíteni. A tervezési területen belül épült meg a város ellátó hálózatának egy nagy átmérőjű alapvezetéke, egy NÁ 500 mm-es ac. vízvezeték. Ez a vezeték a Vasúti villasorral párhuzamosan, de már nem az út telkén épült meg, majd a Sportpálya futókörét elérve a vezeték nyomvonala déli irányba törik és innen már a Sportpálya alatt halad. A vezeték a Sportpálya területét a Kőzúzó utca és a Kőzúzó köz kereszteződésénél hagyja el, itt visszatér a Kőzúzó utca közterületi nyomvonalára. Az z érvényben lévő szabványok szerint az NÁ 500-as vízvezeték védőtávolsága 5-5 m a vezeték külső palástjától mérve, így a vezetéktől jobbra és balra 2x5,30 m-es sávban építmény nem helyezhető el. Ennek a védőtávolságnak a figyelembe vétele a tervezési területen jelentős építési korlátozást jelent, így a területhasználat szempontjából két lehetséges alternatíva adódik a vízvezetékkel kapcsolatban. 1. A vezeték nyomvonalát figyelembe veszik és a 10,6 m-es sávban építményt nem helyeznek el. 2. Az NÁ 500-as vízvezetéket új nyomvonalra helyezik át, erre a legmegfelelőbb helynek a Kőzúzó utca 16 m-re kiszabályozott nyomvonala adódik. Az NÁ 500-as vezetékkel közel párhuzamosan egy NÁ 75ös vízvezeték is üzemel, amely valószínűleg fogyasztókat sem lát el. A vezeték régi építésű, anyaga hga, várhatóan korrodált is, így annak elbontását javasoljuk. A telken belüli építmények ellátására telken belüli vízellátó hálózat kiépítésére van szükség. Ennek kialakításánál a hálózat körvezetékes rendszerű kialakítására törekedni kell, csak rövidebb szakaszon fogadható el ágvezeték kiépítése a biztonságos vízellátás érdekében. A hálózatban dn 100-asnál kisebb méretű vezeték nem építendő a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében. A hálózatra az előírások szerinti, 200 m-kénti föld feletti tűzcsapok felszereléséről is gondoskodni kell. A vezeték tüzivíz ellátó képességét annak paramétere korlátozza, így abban az esetben, ha az egyes létesítményeknél a tüzivíz ellátására nem elegendő a kiépített vízhálózat nyújtotta lehetőség, akkor a Tűzoltósággal egyeztetve kell a megfelelő helyi megoldást meghatározni (tüzivíztározás, sprinkler, stb.). Vízelvezetés A fejlesztési területen a vízelvezetést elválasztott rendszerű szenny- és csapadékvíz elvezető hálózattal kell megoldani. Szennyvízelvezetés A tervezési terület környezetében keletkező szennyvizeket jelenleg is elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózattal vezetik el. A körzet gravitációs csatornahálózata a szennyvizeket a tervezési területen belüli, a Vasúti villasor és a Kőzúzó utca keresztezésénél üzemelő 24

31 szennyvízátemelő berendezésbe szállítja, amelyből a pályán belül megépített NÁ 200-as ac. szennyvíz nyomóvezeték vezeti tovább a Kőzúzó utca nyomvonalán üzemelő gravitációs szennyvízcsatornába. A szennyvíz nyomóvezeték szabvány szerinti védőtávolsága 3-3 m, amelyen belül építmény nem helyezhető el. A szennyvíz nyomóvezeték ezzel jelentős építési korlátozást okoz, így annak a Kőzúzó utcai közterületi nyomvonalra való kiváltását javasoljuk. A szennyvíz átemelő berendezés a tervezett Sportcentrum legfőbb megközelítési útvonalában helyezkedik el, topográfiai szempontból a terület mélypontján, amit viszont célszerű lenne a tervezett funkciók miatt feltölteni. A szennyvízátemelővel kapcsolatosan két lehetőség adódik: 1. A szennyvíz átemelő berendezést a helyén megtartják, ekkor a terület feltöltését úgy kell megoldani, hogy a szennyvíz átemelő karbantartása, szerelése, abban esetleges szivattyúk cseréje lehetséges legyen. Ehhez biztosítani kell a jó megközelíthetőséget teherautóval és daruskocsival, és a meglévő átemelőhöz való lejutást is lehetővé kell tenni. 2. A szennyvíz átemelő berendezést új helyre telepítik, erre jó helynek adódik a parkolóház déli oldala. Ekkor a jelenlegi szennyvíz átemelő berendezésbe gravitáló szennyvízcsatornákat is át kell építeni, valamint új, belőle kivezető szennyvíz nyomóvezetéket is kell építeni (ebben az esetben viszont a meglévő szennyvíz nyomóvezeték átépítése nem szükséges). A szennyvíz átemelő védőtávolságának betarthatósága miatt azt zárt kivitelben javasoljuk kiépíteni, ekkor a biofilteren keresztül való szellőztetést is biztosítani kell. A szennyvizek befogadója a városi szennyvízhálózat közvetítésével a szentendrei szennyvíztisztító telep. A tisztítótelep korszerű technológiával épült a szükséges többlet befogadó kapacitással rendelkezik. A szennyvíztisztító telep csak a szociális szennyvizek adott paraméterek melletti fogadására vállalkozik. Az attól eltérő szennyezettségű vizeket a keletkezés telkén belül, a megengedett szennyezés mértékéig elő kell tisztítani. A telken belüli létesítmények szennyvízelvezetésére a telken belüli szennyvízcsatorna hálózatot ki kel építeni, befogadója a szennyvíz átemelő berendezés. Csapadék- és felszíni vizek elvezetése A tervezési terület körzete Szentendre délnyugati részén, a Pilis lábánál fekvő sík területen helyezkedik el. A tervezési területtől beépítetlen területek fekszenek, ahova a hegyekből levezető patakok szállítják a nagy mennyiségű vizeket, amelyek hirtelen a síkra leérkezve mocsaras, vizes területeket alakítanak ki. A körzet fő vízfolyása a Dera patak, amely a beletorkolló mellékágai vizeit is a Dunába szállítja. A terület lecsapolására árokrendszert alakítottak ki, ezek szintén a Derába szállítják a vizeket. A tervezési terület körzete teljesen síknak tekinthető, melynek mélypontját alkotja a tervezési terület sportpályája. A Sportpályát határoló közterületi utak jó 1,5-2 m-rel magasabban vannak megépítve, így az azokban vezetett zárt csapadékcsatornák és nyílt árkok is magasabban helyezkednek el a területnél. A tervezési terület felülete jelenleg legnagyobb részben zöldterület, amelyen a vizek jelenleg elszikkadnak. A tervezett szabályozási terv szerint a minimális zöldterület 40%, így várható, 25

32 hogy a 60% beépítésre kerül. Ebben az esetben várhatóan 0,54 m 3 / sec vízmennyiséget kell a területről egy befogadóba vezetni. A terület melletti nyílt árkok és a zárt csapadékcsatorna nem erre a vízmennyiségre van méretezve, így egy nagyobb kapacitású befogadó irányába kell a vizeket elvezetni. Erre legalkalmasabb vízfolyás a várostól nyugatra húzódó vízfolyás lehet, amelybe a terület mélypontján létesítendő csapadékvíz átemelővel és a belőle kivezető csapadékvíz nyomóvezetékkel lehet a vizeket eljuttatni. Másik megoldás a telken belül építendő társzín alatti záportározó, amelyből szintén áemelő berendezéssel és nyomóvezetékkel, de kisebb vízhozammal lehet egy befogadóba vezetni a vizeket. A tervezési területen igényes kialakítású Sportcentrum kiépítését tervezik, így a csapadékvizek elvezetésére telken belüli zárt csapadékvíz elvezető rendszert javasolunk kiépíteni. Befogadója a csapadékvíz átemelő, vagy a záportározó lehet. Meg kell említeni, hogy szénhidrogén szennyezésnek kitett felületekről a csapadékvizeket csak egy szénhidrogén származék eltávolító berendezésben való megtisztítás után lehet a befogadóba vezetni. Energiaközművek A tervezési területen kialakításra kerülő lakótelkeken épülő épületek korszerű, környezetbarát, automatikus üzemvitelű hőellátását kell megoldani. Erre a vezetékes energiahordozók, a villamosenergia és a földgáz alkalmas. A villamosenergia a világítás és technológiai, erőátviteli célú energia igény kielégítését szolgálja. A földgáz komplex hasznosításával a termikus energiaigények teljes körű kielégítésére alkalmas. A termikus hőellátást épületenkénti ellátási móddal kell kiépíteni. A vezetékes energiahordozók mellett, mint legtisztább energiahordozókat a megújuló energiaforrásokat is figyelembe kell venni. A megújuló energiahordozók közül a föld, a nap és szél energiájának a hasznosítási lehetőségét is kínálja a tervezési terület természeti adottsága. Ezeknek hasznosítására egyedileg, telken belül, a telektulajdonosok igénye szerint, mint épületgépészeti berendezések (napkollektorok, fotóelemek, hőszivattyúk) létesíthetők, így ezeket közműellátás vonatkozásában nem kell figyelembe venni. A meteorológiai adatok jelzése szerint a településen, így a tervezési területen belül is, a terület kedvező földrajzi fekvése miatt hasznosítható a magasabb órányi- napos órák száma. A nap energiájának hasznosítási lehetősége, mivel időjárásfüggő, a vezetékes energiaellátás beruházását nem csökkenti, csak a hagyományos éves energiahordozó felhasználást befolyásolja, csökkenti. Villamosenergia ellátás A tervezési terület beépítési javaslatánál a területet érintő 20 kv-os hálózat nyomvonalát figyelembe kell venni. Az esetlegesen szükséges nyomvonal korrekciót az útépítéshez kapcsoltan célszerű kivitelezni. A tervezési területen jelenleg áthaladó 20 kv-os föld felett vezeték tervezési területet érintő szakaszai, az út-szabályozási szélességén belülre, kiváltásra kerülhet. A kiváltás földalatti elhelyezéssel lenne kedvezőbb. 26

33 A tervezett létesítmények megépítésével várható igények elérhetik az 1330 kw-ot. A várható többlet igények kielégítése a tervezési területen belül meglévő fogyasztói transzformátor állomások nagyobbra cserélésével is várhatóan megoldhatók, de célszerűbb lenne egy építményben elhelyezni egy új transzformátor állomást telepíteni a területen belüli igények kiszolgálására, mert ez helyben nagyobb biztonságú ellátást tud adni. A transzformátor betáplálása a tervezési területet is érintő 20 kv-os hálózatról létesítendő bekötéssel biztosítható. A transzformátor állomás helyét úgy kell kialakítani, hogy az, a nagyobb távlatban várható igényfelfutást is tudja transzformátor gépcserével követni, távlatban se kelljen újabb állomáshelyet létesíteni. A transzformátor állomásokról induló kisfeszültségű elosztóhálózatról lehet közvetlen a fogyasztói helyek igényeit kielégíteni. Meg kell jegyezni, hogy az arculatformálásnak, az esztétikai igényeknek megfelelően a tervezett kisfeszültségű hálózatot, valamint a transzformátorok betáplálását biztosító középfeszültségű bekötő vezetékeket földkábelekkel kell kivitelezni. A tervezési területen az útfeltárás kiépítésével egyidejűleg a közvilágítást is meg kell oldani. A közvilágításnak a közlekedés biztonság szolgálatán kívül, a vagyon és a személyi biztonság fokozott védelmét is ki kell elégíteni. A közvilágításra önálló közvilágítási lámpatesteket kell elhelyezni, amelyek betáplálását szintén földkábel hálózatról kell megoldani. A közterületek igényesebb megjelenése emeli a telkek értékét. Az elhelyezendő lámpatestekben csak energiatakarékos fényforrás használható. A lámpatestek, illetve a fényforrás magasságával az utcák-közterületek hangulatát lehet alakítani, egyedivé tenni. Földgázellátás A tervezési terület termikus célú energiaellátására beruházási és üzemeltetési szempontból is optimálisan a földgáz javasolható. Vele automatikus üzemvitelű, jól szabályozható, egyedi hőtermelő berendezésekkel önálló, független hőellátási mód alakítható ki. Szentendre és ezen belül a tervezési terület gázellátását a TIGÁZ Nyrt. biztosítja. A vizsgálatok szerint a tervezési terület gázellátására a területet határoló utcák nyomvonalán már kiépült a középnyomású elosztóhálózat. A tervezési terület ellátása ezekről a vezetékekről biztosítható. A tervezési terület körzetében az elosztóhálózat középnyomáson kerül kivitelezésre. Ez esetben az egyes telkek bekötése középnyomásról történik, a kisnyomású gáz előállítására helyi, házi nyomásszabályozót kell telepíteni. A házi nyomásszabályozóként célszerű zföld alatti elhelyezésű műtárgyat építeni, hogy esztétikus látványt ne rontsa. A földgázellátás tervezésénél is meg kell jegyezni, hogy a termikus célú energiaigények kielégítésére egyéb energiaforrások (a föld, a napenergia) is figyelembe vehetők. Ezek azonban nem az egyszeri beruházást, csak az éves energiafelhasználást csökkenthetik. 27