ÉPÍTETT KÖRNYEZET BŰNÖZÉS SZITUÁCIÓS BŰNMEGELŐZÉS. A lakótelepi bűnmegelőzés alapkérdései

Átírás

1 ÉPÍTETT KÖRNYEZET BŰNÖZÉS SZITUÁCIÓS BŰNMEGELŐZÉS A lakótelepi bűnmegelőzés alapkérdései OKRI, Budapest 2008

2 Hungarian Final Report A Crime Prevention Carousel (JAI/2004/AGIS/164) projekt keretében A projekt angol címe: Sharing good practices in Crime Prevention based on the evaluation of rehabilitative schemes in the rehabilitation areas in Member and Accessiant State, azaz Bűnmegelőzési körhinta Szerkesztette: Barabás Tünde Szerzők: Nyomdai adatok: Kötésgondozó: Takács Andrea Kötés, nyomás: Etoprint Kft. Borító kép: Barabás Tünde Barabás Tünde Dallos Endre Irk Ferenc Kovács Róbert Windt Szandra ISBN Országos Kriminológiai Intézet Budapest,

3 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 6 I. Irk Ferenc: NAGYVÁROSI FÉLELEM ÉS SZORONGÁS A bűnmegelőzés fogalmi és tartalmi kérdéseiről A bűnmegelőzés fogalmi kérdéseiről A prevenció néhány tartalmi kérdése Félelem és szorongás elméleti alapok Bevezető Statisztikai áttekintés A városlakók félelmei, szorongásai és közérzete 35 II. Barabás Tünde: ÁLDOZATTÁ VÁLÁS ÉS BÜNTETÉSI ATTITŰDÖK Áldozattá válás vizsgálata a Crime Prevention Carousel (CPC) projekt négy helyszínén A hivatalos adatok Az empirikus kutatás adatai Viktimizáció a lengyel vizsgálatban Viktimizáció a magyar vizsgálatban Viktimizáció a német vizsgálatban Viktimizáció a bristoli körzetekben Az áldozatvédelemmel kapcsolatos szabályokról a négy országban Szabályozás Áldozatvizsgálatok Vélemények a büntetésről és a kiegyezés lehetőségéről Lakossági attitűdök az InSec-vizsgálat eredményei alapján Áldozatok és vélemények Bűnmegelőzési körhinta (CPC) AGIS-projekt 71 Összegzés 74 III. Irk Ferenc: SZITUÁCIÓS BŰNMEGELŐZÉS LAKÓÖVEZETEKBEN A szituációs bűnmegelőzés alapjai Az épített környezet szerepe a szituációs bűnmegelőzésben CPTED-elvek és általános gyakorlat (külföld) Például a közlekedésbiztonság Például a közbiztonság Összegzés helyett 101 3

4 IV. Dallos Endre: ÉPÍTÉSZETI BŰNMEGELŐZÉS A MÉRNÖK SZEMÉVEL A városi bűnözés A megelőzés lehetősége Az építészeti bűnmegelőzés alapjai Fogalma Helye a bűnmegelőzésben Története előzmények A közösségi kontroll A közösségi kontroll az építményen belül Családi házak Társasházak Magasházak vagy toronyházak A pesti bérház Közösségi ellenőrzés a lakókörnyezet felett Sorházas beépítés Társasházas övezet lakóparkok Lakótelep Nagykörút Az építészeti bűnmegelőzés alkalmazása Védhető terület kialakítása A közösségi kontroll fokozása Közösségi területek kialakítása Családi házak Társasházak, lakóparkok Lakótelepek Utcák, terek 126 V. Windt Szandra: SZITUÁCIÓS ÉS KÖRNYEZETI PREVENCIÓ A LAKÓTELEPEKEN 129 Bevezetés Lakótelepek Európában A prevenció módjai Nyugat-Európában Amszterdam Bijlmermeer A környék rövid bemutatása, társadalmi összetétel, problémák A megoldási módok Mit tanulhatunk Bijlmermeer megújítási projektjeiből? 144 4

5 2.2. Bristol Hartcliff A környék rövid bemutatása, társadalmi összetétel, problémák A megoldási módok Berlin Gropiusstadt A környék rövid bemutatása, társadalmi összetétel, problémák A megoldási módok Kelet-Közép-Európa Berlin Marzahn Nordwest A környék rövid bemutatása, társadalmi összetétel, problémák A megoldási módok Krakkó Pradnik Czernowy A környék rövid bemutatása, társadalmi összetétel, problémák A megoldási módok Budapest Békásmegyer A környék rövid bemutatása, társadalmi összetétel, problémák A megoldási módok 168 Zárógondolatok 169 VI. Barabás Tünde Irk Ferenc Kovács Róbert Windt Szandra: ÖSSZEGZÉS ÉS JAVASLATOK Problémák megoldási javaslatok Javaslatok a külföldiek szemével Közösségi terek külső terek A belső tér A szociális problémák 177 FÜGGELÉK 190 SUMMARY 198 A KÖTET SZERZŐIRŐL 208 5

6 ELŐSZÓ A bűnmegelőzés amely a változó volumenű, de alapvetően az emberi társadalommal egyidős probléma a bűnözésre/annak visszaszorítására adandó válaszok sokaságát öleli fel. Az Európai Unió Tanácsa május 28-án hozott döntése értelmében a bűnmegelőzés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjen a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével vagy a sértetté válás megelőzésével. 1 Az olvasó most egy hazánkban egyelőre ritkaságszámba menő témával foglalkozó könyvet tart a kezében. A szituációs építészeti bűnmegelőzés ugyanis, amellyel foglalkozik, a bűnmegelőzésnek a külföldön mindinkább előtérbe kerülő ága. Jelentősége abban rejlik, hogy a bűncselekményt ott próbálja megelőzni, ahol előállhat, vagyis elsősorban a nagyvárosokban, ahol a bűncselekmények túlnyomó része (70-80%) megtörténik. Ehhez az egyébként nélkülözhetetlen rendőrség önkormányzat civilszervezeti együttműködés, valamint a lakosság bevonása mellett a prevenciót új szempontból az épített környezet bűnelkövetésre gyakorolt hatásait vizsgálva közelíti meg. Ezt a komplex szemléletet tükrözi vissza a kötet szerzőinek szakmai hovatartozása, hiszen található közöttük jogász, kriminológus, szociológus és semmiképpen sem utolsósorban mérnök is. A munka apropójául az Európai Unió AGIS-programja által támogatott, nemzetközi összefogásban megvalósuló, az épített környezet szerepét a lakótelepi bűncselekmények megelőzésében vizsgáló úgynevezett Crime Prevention Carousel (CPC) szolgált. 2 Ebben a lakótelepek bűnözési helyzetét és az adott környezet átalakíthatóságát mint prevenciós eszközt vizsgáló nemzetközi 1 In: A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája. 2 A projekt angol címe: Sharing good practices in Crime Prevention based on the evaluation of rehabilitative schemes in the rehabilitation areas in Member and Accessiant State. Röviden: Crime Prevention Carousel (JAI/2004/AGIS/164), azaz Bűnmegelőzési körhinta). 6

7 projektben olyan, a szituációra és az arra adható válaszokra fókuszáló kutatási anyag született, amelynek rövidített változatát tartja kezében az olvasó. E könyv egyes fejezeteiben megkísérli röviden összefoglalni mindazt a külföldi és hazai elméleti bázist, amely a lakókörnyezet és a szituációs bűnmegelőzés témakörében az elmúlt évtizedekben született. Ismerteti azokat az elsősorban Magyarországra vonatkozó eredményeket is, amelyeket az AGIS-projekt által támogatottan az öt résztvevő ország (alfabetikus sorrendben az Egyesült Királyság, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország) kutatói közös munkájuk során (az elméletből a gyakorlatba kívánva átemelni ezt a tudásanyagot) az egyes országok körében történt vizsgálataik folyamán elértek. 3 Az első fejezet 4 a nagyvárosi bűnözéshez kapcsolódó félelmek és szorongások elméleti alapjainak vizsgálata előtt először a bűnmegelőzés fogalmi kérdéseit érintő nemzetközi és hazai dokumentumokat és ennek kapcsán a prevenció egyes tartalmi elemeit értékeli. E kérdések vizsgálatát a nemzetközi szervezetek és munkamegbeszélések is állandóan napirenden tartják. E körbe tartozik az ENSZ Szociális és Gazdasági Tanácsának bűnmegelőzéssel és büntető igazságszolgáltatással foglalkozó bizottsága évi bécsi munkaülésének tervezetében foglalt gondolatsor. 5 Ennek D) alpontja tárgyalja a felelősségteljes bűnmegelőzés (Responsible Crime Prevention) legfontosabb elemeit. Ebből kitűnik, hogy a megelőzés három, egymással egyenrangú célterülete: a (potenciális) bűnelkövető, a bűncselekményi szituáció és a közösség. Utóbbi körben az elmúlt években felerősödött az a nézet, hogy nem elég a bűnt megelőzni, hanem ugyanilyen fontos a bűnözéstől való félelmet csökkenteni. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a bűnözéssel szembeni fellépés hatásossága sokféleképpen növelhető. Ezek egyike, hogy 3 A kutatás eredményeinek teljes nemzetközi összefoglalója: Tim Lukas (ed.): Crime Prevention in the High-Rise Housing. MPI Duncker and Humblot, Berlin, Irk Ferenc: Nagyvárosi félelem és szorongás o. 5 Prevention of Crime Report of the meeting of the Group of Experts on Crime Prevention. Draft. Commission on Crime Prevention and Criminal Justice. Eleventh session Vienna, April 2002 Item 4 on the provisional agenda United Nations Economic and Social Council E/CN 15/2002/4 31. January

8 nemcsak a büntető törvénykönyvbe ütköző jelenségekkel szemben tesznek lépéseket, hanem azokkal a széles értelemben vett közrendet sértő jelenségekkel szemben is, amelyek riasztják a normakövető és vonzzák a normasértő állampolgárokat. A külföldi szakemberek szerves egységként kezelik az elsődleges (primer), a másodlagos (szekunder) és a harmadlagos (tercier) prevenciót, mert azok elemei kölcsönös függésben vannak egymással, adott esetben egymást kiegészítik. A háromféle megelőzés lényege a következőkben összegezhető: az elsődleges (primer) prevenció a bűnözést a gyökerénél ragadja meg, mégpedig azzal, hogy világossá teszi a normákat, és ezáltal stabilizálja a jogtudatot (pozitív generálprevenció) és ideális esetben kiküszöböli a bűnözés mélyen fekvő okait (mint például szocializációs deficit vagy szociostrukturális hiányosságok), továbbá annak jutalmazásával vonzóvá teszi a jogkövetést. A másodlagos (szekunder) prevenció a bűnözés ellen annak felületi szintjén küzd, elsődlegesen az elrettentés eszköztárával. Az aktuálisan veszélyeztetett, illetve támadó személyt a bűnalkalmak struktúrájának megváltoztatásával vagy a normakövető magatartás vonzerejének megnövelésével tartja távol a bűncselekménytől. A harmadlagos (tercier) prevenció a tettesre összpontosít a büntetés, a kezelés és a reszocializáció eszközeinek alkalmazásával, a visszaesés elkerülése érdekében. Magyarországon 2003-ban kormányhatározat született arról, hogy a bűnmegelőzéssel a korábbinál szervezettebben kell foglalkozni. Az igazságügyi tárca elkészítette a bűnmegelőzéssel foglalkozó országgyűlési határozat tervezetét. 6 A tervekkel ellentétben sem ban, sem ez után nem került sor az elmúlt mintegy három és fél évtized alatt többször elhatározott, azonban mindannyiszor hamvába holt bűnmegelőzési törvény megalkotására. A fejezet második részében konkrét hazai adatokat elemezve értékeli a szerző a mai magyar adatokat, kiemelve a városi bűnözés problematikáját, és ennek következményeként a nagyvárosi lakosokat érintő viktimizációs félelmeket és szorongásokat. 6 A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája. 8

9 A kötet második fejezete 7 a szorongással jellemezhető nagyvárosokban való áldozattá válásról számol be a kötet alapjául szolgáló Crime Prevention Carousel kutatás tükrében. A vizsgálat során ugyanis kiváló alkalom nyílt arra, hogy a résztvevő országok (Németország, Magyarország, Lengyelország és az Egyesült Királyság), illetve az adott városrészek bűnözési helyzetéről képet kapjunk. 8 A kutatás különböző módszerekkel zajlott. Első lépésben a hivatalosan nyilvántartott statisztikai adatokat gyűjtöttük össze annak érdekében, hogy röviden felvázoljuk az áldozattá válás tendenciáit a négy országban. Ebből kiderült, hogy a népességszámhoz képest a bűncselekmények és a sértettek száma tekintetében az Egyesült Királyság a legelső a sorban, a következő Németország, majd Magyarország, míg Lengyelország a legutolsó. Ez után bemutattuk az empirikus kutatás adatait a sértetté válás tekintetében az érintett négy ország egy-egy problémás lakótelepén. Ebből kiderült, hogy az empirikus vizsgálatban azok a személyek, akik magukat bűncselekmények áldozatának vallották, a cselekmények nagy részét közvetlen környezetükben szenvedték el. Bár ezek általában nem tartoznak a legsúlyosabb, vagy akár életellenes cselekmények körébe, tény azonban, hogy a lakók életét, mindennapjait, lelkiállapotukat hátrányosan befolyásolják, kihatva ezzel emberi kapcsolataikra is. Ezeken a területeken tehát kiemelt jelentőséggel bírhatna a szituációs bűnmegelőzés, és fontos szerepet játszhatnának ebben azok az irányelvek (lásd a későbbiekben a CPTED-elvek), amelyek az épített-ültetett környezet átalakításával törekszenek a szituációs prevenció megvalósítására. E fejezet második részében a Magyarországon az elmúlt néhány évben zajló lakossági büntetési attitűdvizsgálatok eredményéről olvashatunk. Ezekből a vizsgálatokból kiderült, hogy a statisztikákon túlmutatóan jóval nagyobb az áldozattá válás, amely azonban nem kerül a hatóságok látókörébe. Abban, hogy a cselekményt a sértettek miért nem jelentik a rendőrségnek, sok tényező játszik szerepet, amelyek között az egyik legjelentősebb a hatóságokkal szembeni bizalmatlanság és 7 Barabás Tünde: Áldozattá válás büntetési attitűdök o. 8 Holland adatok nem voltak, mivel Amszterdamban nem került sor kérdőív lekérdezésére. 9

10 a hiányzó bizodalom aziránt, hogy az eljárás eredményre vezethet. A hagyományos büntetésektől való eltérést a lakosság különböző mértékben akceptálja. S noha a lakosság, illetve a vizsgált területek polgárai nem utasítják el a resztoratív igazságszolgáltatás gondolatát, nagyfokú körükben a bizonytalanság. Az eredmények megerősítették azt a tényt is, hogy a sértettek megbocsátási hajlandóságát, a kárhelyreállítást mint a büntetés helyettesítésének eszközének elfogadását, igen sok körülmény befolyásolja. A harmadik fejezet 9 a szituációs bűnmegelőzés alapjait ismerteti. Bemutatja e terület nagy elméletalkotóinak Newman, Clark, Homel és más szerzők főbb megállapításait. Az épített környezet szerepét a bűnmegelőzésben a CPTED-elvek tükrében vázolja. (CPTED: Crime Prevention Through Environmental Design.) A környezettervezés segítségével megvalósuló bűnmegelőzés valójában multidiszciplináris tevékenység, amelynek lényege, hogy megfelelő építészeti környezet kialakításával sikerüljön elriasztani a bűnözőket valamely lakókörzetből. Ez megalapozhatja a közterületek biztonságát és növelheti az e területeket használók biztonságérzetét. E felfogás és tevékenység egészen az 1960-as évekig nyúlik vissza, szakirodalma, csakúgy, mint a megvalósult projektek száma, óriási. A szerző néhány európai kezdeményezésről is beszámol. Ezek zöme részben az amerikai (Egyesült Államok és Kanada), részben az ausztrál kontinensről származik. Az imént említett országokban a rendőrség aligha véletlenül, hiszen saját eminens bűncsökkentő érdekei ennek a szervezetnek vannak oroszlánrészt vállal nemcsak az elvek kidolgozásában, nem csupán a megfelelő szakemberképzésben, hanem az úgynevezett forró pontok környezetében a minél gyorsabb és hatékonyabb megvalósításban is, ide értve a lakossági közreműködés kieszközlését. De amint a következőkben látjuk: a rendőrségi aktivitás Európa-szerte jellemző. Nagy-Britanniában már több mint harminc éve foglalkoznak az építészek, a várostervezők és a rendőrség azzal, miként lehet város- és épülettervezéssel bűncselekményeket megelőzni. Hollandiában a Secured by design program alapján épült ki a rendőrség speciális 9 Irk Ferenc: Szituációs bűnmegelőzés lakóövezetekben o. 10

11 tevékenysége, amelynek keretében lakások, lakóházak vagy egész városnegyedek vonatkozásában nyilvánítanak véleményt, ha meghatározott technikai beavatkozások válnak lehetségessé óta Hollandiában a betörésvédelemre meghatározott szabványok vannak érvényben, és ezeket az építkezések folyamán kötelező alkalmazni. Svédországban a betörések elleni nemzeti programot az igazságügyi minisztérium irányítja, és az építészeti hatóságokkal e főhatóság tartja a kapcsolatot annak érdekében, hogy az építkezések közben érvényre jussanak a biztonsági szempontok. Finnországban a kommunák a rendőrséggel szoros együttműködésben tervezik a lakónegyedeket, figyelembe véve egyrészt a köz- és közlekedésbiztonsági szempontokat, másrészt azt, hogy a fiatalok lakókörzetükben találhassanak szabadidőközpontokat. A negyedik fejezet 10 az építészeti bűnmegelőzés lehetőségeit a mérnök szemével láttatja. A bűnözés a bűnelkövetőnek üzleti tevékenység, amely jól leírható a költségek (bűncselekményhez használt eszközök, információk anyagi értéke), a bevétel (a bűncselekmény tárgyának értéke) és a nyereség (a költségek és a bevétel különbsége) vagy a veszteség (a lebukás) közgazdasági fogalmakkal. Így mérlegeli a bűnöző az üzlet kockázatát, és ott fog befektetni, ahol hasznot remél a lehető legkisebb kockázattal. A városok tökéletes terepei ennek az üzleti lehetőségnek. Mivel a potenciális bűnözőnek a legnagyobb kockázat a lebukás veszélye, ezért a kialakítandó bűnmegelőzési stratégiában ezt kell növelni. Ennek legegyszerűbb módja a bűnalkalmak csökkentése. Ezt használja ki az építészeti bűnmegelőzés, amely építészeti, településfejlesztési, táj- és kertépítési, forgalomtechnikai, fénytechnikai, pszichológiai és kommunikációs módszerek együttes alkalmazásával, az épített környezet utólagos átalakításával, valamint tudatos tervezéssel és megvalósítással csökkenti, illetve megszünteti a bűnelkövetés lehetőségeit. A szerző foglalkozik a közösségi kontroll egyes elemeivel. Bemutatja eszközeit építményen belül, illetve kívül is, majd az építészeti bűnmegelőzés konkrét alkalmazási lehetőségeit vázolja a város 10 Dallos Endre: Építészeti bűnmegelőzés a mérnök szemével o. 11

12 különböző övezeteiben. A lakóövezet természetes ellenőrzését nem lehet város szinten kezelni, mert itt a tömeg miatt az erre vonatkozó igény és az egyén szerepe nem jut érvényre. Csak kisebb, lakónegyed, lakóközösség, építmény szinten lehet eredményesen megvalósítani. Az alapfeladat a lakókörnyezet kisebb részekre bontása, amely lehetővé teszi, hogy a lakótársak képesek legyenek eredményesen megkülönböztetni egymást az idegenektől. Természetesen az ilyen egységekben élőknek feltétlenül ismerniük is kell egymást, de erre a kontroll alatt tartható terület helyesen megválasztott mérete is segítséget kell hogy nyújtson, állapítja meg egyik konklúziójaként a tanulmány. Az ötödik fejezet 11 ezen elvek megvalósulásának konkrét eseteiről számol be a már említett CPC-kutatás kapcsán. Mind Kelet-Közép- Európában, mind Nyugat-Európában a második világháború utáni lakásépítés fő iránya volt a telepszerű építés, a lakótelep megszületése. Ez két ok miatt következett be Európa-szerte: egyrészt a Le Corbusier köré szerveződő városépítészeti iskola által kidolgozott irányvonalak, másrészt a lakásínség felszámolására kínálkozó új technikai lehetőségek megjelenése következtében, amely sok lakást ígér, kis területen, gazdaságosan és nem mellékesen, gyorsan. Az építészeti elvek eltorzulása mellett a másik hosszú távon jelentkező nehézséget a városszerkezeti elhelyezkedés jelentette Keleten és Nyugaton egyaránt. A lakóteleppel kapcsolatos jelenlegi gondok két fő okcsoportra vezethetők vissza. Egyrészt a fizikai gondokra, amelyek a házak technikai állapotának rohamos romlásában jelentkeznek, ezek kijavítására viszont kevés pénz jut. Másrészt a lakótelepeken társadalmi problémák is megjelennek: a szociális gondokkal küszködő, csökkenő vagy stagnáló jövedelmű csoportok aránya növekszik, ezzel együtt egyre több a díjhátralékos. A lakótelepeken élők összetétele megváltozik, aminek következtében fokozódik a társadalmi és etnikai szegregáció. 12 Ez azután a helyi problémák kialakulásához (például a bűnözéshez) vezethet, ezek egy része helyben, részben megfelelő programok, 11 Windt Szandra: Szituációs és környezeti prevenció a lakótelepeken (hat lakótelep bemutatása) o. 12 Csizmady Adrienn: A lakótelep. Gondolat, Budapest, 2003, 12. o. 12

13 illetve egyéb a felzárkózást elősegítő lehetőségek kidolgozásával oldható meg, másrészt adekvátan reagálnak a gondokra. E körben számos más bűnmegelőzési aktivitás mellett az épített környezet megváltoztatásának is jelentős szerepe lehet a prevencióban. A CPC-program célja az épített környezet és a bűnözés, valamint a bűnözéstől való félelem kapcsolatának vizsgálata volt. A projekt kiemelt figyelmet fordított az épített környezet megújítását célzó városrehabilitációs programok bűnmegelőzési hatásaira. A nemzetközi teamben brit, holland, német, lengyel és magyar szakemberek vettek részt. A projekt minden országban egy kiválasztott, problémákkal terhelt területen folyt. Ezáltal lehetővé vált, hogy az egyes országok képviselői, kutatói ne csak a saját városuk gyakorlatát elemezzék, hanem a külső szemlélő éleslátásával kérdéseket tegyenek fel a másik ország városával kapcsolatban is. A szerző munkájában a résztvevő országokban tapasztalt problémákat, valamint az arra kidolgozott megoldásokat mutatja be. A kötet végén találhatók azok az elképzelések és ajánlások, amelyeket az AGIS-kutatás résztvevői (egy magyar tanulmányúton) a projekt végén számunkra megfogalmaztak. Ilyen javaslatok egyébként minden résztvevő országnak készültek, tekintetbe véve a helyi sajátosságokat és problémákat. A javaslatok többsége az épített környezet olyan sajátosságain kíván javítani, amelyek jelenleg a szituációs bűnözés melegágyai, indikátorai lehetnek. Emellett olyan közösségépítő, kapcsolaterősítő szempontokat is figyelembe vesznek, amelyek már rövid távon is a bűnalkalmak csökkenését okozhatják. Ez a paletta nem helyettesítheti az önkormányzat által megfogalmazott, illetve az önkormányzat és a rendőrség kompetenciájába tartozó kérdéseknek a felelős hatóságok általi megoldását, de megfelelő helyi program esetén jól kiegészítheti, ezzel segítve a bűnmegelőzés eredményesebbé tételét. A Crime Prevention Carousel kutatás számos olyan eredménnyel szolgált számunkra, amelyek egyrészt megerősítették korábbi tapasztalatainkat, másrészt új szempontokra hívták fel figyelmünket az áldozattá válás megelőzésében és kezelésében. Kiderült ugyanis bár az eltérő módszerek miatt széles körű összehasonítást nem 13

14 végezhettünk a résztvevő országok adatainak tekintetében, hogy a vizsgált lakótelepek mindegyikében túlnyomórészt helyben történtek a megemlített bűncselekmények. Ez rámutat a szituációs bűnmegelőzés fontosságára és arra, hogy milyen jelentős szerepet játszhat az építettültetett környezet a sértetté válásban, illetve annak megelőzésében, azaz milyen, viszonylag egyszerű és tervezhető eleme is van a bűnmegelőzés összetett folyamatának. Miközben tagadhatatlan tény, hogy a várostervezés nem értékelhető jelentőségén felül, vagyis nem okolható a bűnözésért, számos bűncselekmény mégis megelőzhető általa. Nyilvánvaló, hogy e bűnmegelőzési forma olyan széles körű szakmai összefogást igényel, amely a rendőrséget és a helyi civilszervezeteket, önkormányzatokat éppúgy bevonja a probléma megoldásába, mint a kriminológusokat, pszichológusokat, városépítészeket, kertészmérnököket stb. Egy ilyen projekt megvalósítása a vizsgált területeken nagyban hozzájárulhatna a lakótelepekhez társuló negatív képzetek javításához, miközben jobbíthatná az ott lakók közérzetét, és erősíthetné a helyi közösségi aktivitásokat, visszahatva ezzel a lakók életminőségének alakulására is. Ezt a könyvet mindazoknak ajánljuk, akik a bűnmegelőzés kérdéséhez bármilyen módon kapcsolódnak, akár szakmai, akár személyes érintettségük folytán. Egyben köszönetünket fejezzük ki a III. Kerületi Önkormányzatnak, valamint a III. Kerületi Rendőrkapitányságnak a projekthez nyújtott szakmai támogatásukért. Reméljük, hogy mindazon ismeretek, amelyeket e kötet szerzői felsorakoztattak, támogatást jelenthetnek nem csak a jogi szakmák, de a rendőrség, az önkormányzatok és a civilszervezetek számára is építészeti szempontok érvényesítéséhez a prevencióban. A mérnökök, kertépítők, várostervezők pedig egyrészt remélhetőleg felfigyelnek az ilyen jellegű szempontok érvényesítésének szükségességére munkájuk közben, másrészt pedig megrendeléseket is kapnak e szempontok gyakorlatba átültetéséhez, ezzel támogatva a helyi biztonság érdekében tett erőfeszítéseket. Barabás Tünde szerkesztő 14

15 Irk Ferenc NAGYVÁROSI FÉLELEM ÉS SZORONGÁS 1. A bűnmegelőzés fogalmi és tartalmi kérdéseiről 1.1. A bűnmegelőzés fogalmi kérdéseiről A bűnmegelőzés fogalmi kérdéseiről, a mögöttük meghúzódó tartalom elemeiről több évtized alatt könyvtárnyi irodalom halmozódott fel. Nagy részük ma már tananyag annak ellenére, hogy sem az elméletfejlesztés, sem a gyakorlati kimunkálás folyamata nem zárult le. A különböző nemzetközi szervezetek és munkamegbeszélések is állandóan napirenden tartják a témát. Ez utóbbi körbe tartozik és a továbbiak szempontjából iránymutatónak tekinthető az ENSZ Szociális és Gazdasági Tanácsának bűnmegelőzéssel és büntető igazságszolgáltatással foglalkozó bizottsága évi bécsi munkaülésének tervezetében foglalt gondolatsor. 1 Ennek D) alpontja a szakaszokban tárgyalja a felelősségteljes bűnmegelőzés (Responsible Crime Prevention) legfontosabb elemeit. Ebből kitűnik, hogy a megelőzés három, egymással egyenrangú célterülete: a (potenciális) bűnelkövető, a bűncselekményi szituáció és a közösség. Ez utóbbi körben az elmúlt években felerősödött az a nézet, hogy nem elég a bűnt megelőzni, hanem ugyanilyen fontos a bűnözéstől való félelmet csökkenteni, illetve 1 Prevention of Crime Report of the meeting of the Group of Experts on Crime Prevention. Draft. Commission on Crime Prevention and Criminal Justice. Eleventh session Vienna, April Item 4 on the provisional agenda United Nations Economic and Social Council E/CN 15/2002/4 31. January

16 a lakosság biztonságérzetét növelni. 2 A tervezet külön kitér a kormányok abbéli felelősségére, hogy megteremtődjenek a bűnmegelőzés szervezeti és anyagi feltételei. A szakértői bizottság ugyanígy hangoztatta a bűnmegelőzés nemzetközi együttműködésben való művelésének szükségességét, amelyhez a fejlett államoktól segítséget vár a fejlődő és a rendszerváltó országok számára. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a bűnözéssel szembeni fellépés hatásossága sokféleképpen növelhető. Ezek egyike, hogy nemcsak a büntető törvénykönyvbe ütköző jelenségekkel szemben tesznek lépéseket, hanem azokkal a széles értelemben vett közrendet sértő jelenségekkel szemben is, amelyek riasztják a normakövető és vonzzák a normasértő állampolgárokat. 3 Már ez a tény is jelzi, hogy helytelen az a szemlélet, amelyik merev határvonalat húz a bűncselekmények és a büntetőjogias (úgynevezett kettős alakzatú) szabálysértések kezelése közé. E szabálysértések jelentős része egyrészt a bűncselekmények előszobája, másrészt gyakran csupán a véletlentől függ e cselekmények, illetve elkövetőik minősítése. Az antiszociális tettek egy részénél ennek a határvonalnak a meghúzása sokszor nem szakmai, hanem politikai érvek alapján dől el. (Gondoljunk itt olyan esetekre, mint a vagyoni kárérték határának, a prostitúciónak, a kábítószer-élvezetnek vagy a graffitiknek a megítélése.) 2 A felismerés önmagában még Magyarországon sem új keletű. Erre különösen Korinek László számos alapozó kutatása, az ezeken alapuló monográfiái, továbbá számos részben ebben a monográfiában is ismertetendő egyéb kutatási beszámoló a bizonyíték. 3 Jó példa erre az angol Crime and Disorder Act (1998), amely 37. fejezete I. részében együttesen tárgyalja a bűncselekményeket és a rendellenes cselekményeket, illetve a velük szembeni stratégiát. 16

17 A másik kedvező esetben az előbbihez társuló, azt kiegészítő eszköz a prevenciós tevékenység megosztása az államapparátus és a lakosság között. Ennek számos módja ismert, közös jellemzőjük azonban, hogy az államnak elő kell segítenie ezeket, a főként a kriminálpolitikán kívül eső erőfeszítéseket. A segítség számos formája lehetséges, kezdve a jogalkotási, szervezési tevékenységtől az anyagi háttér megteremtésén keresztül a prevenciós politika olyan eszközeiig, mint a közreműködés a lakókörnyezet tervezésében és alakításában. Az ma már legalábbis a hozzáértő szakemberek körében általánosan elfogadott nézet, hogy a kriminálpolitikai eszköztár, ha nem is mellőzhető, a hatékony bűnmegelőzés érdekében nem elégséges. Sőt ismert olyan álláspont is, amely szerint a kriminálpolitika benne a büntetőjog eszköztára nem is a prevenciót célozza, legfeljebb mintegy mellékhatásként azt is szolgálja. Magyarországon a bűnmegelőzés szervezett formában történő művelésére tett erőfeszítések több évtizedre nyúlnak vissza. 4 Már a rendszerváltozás előtti időszakban is napirendre tűzték egy bűnmegelőzési törvény megalkotását. Ennek egyik különös oka az 1980-as évektől megfigyelhető és regisztrált bűncselekményszám-emelkedés. Mint ismeretes, erre mind a mai napig nem került sor. A múlt század kilencvenes éveinek közepétől, tehát a legutolsó bűnözési csúcs éveitől élénkültek meg azok a jogalkotási folyamatok, amelyek egyrészről a közbiztonság növelését, másrészről a bűnözés csökkentését tűzték ki célul. A 2002-ben hatalomra kerülő kormányerők pedig artikulált feladatként tűzték ki részint a bűnmegelőzés 4 Erről részletesen Irk Ferenc: Közbiztonság és bűnmegelőzés. Belügyi Szemle, 2001/9., o., illetve az ott felsorolt forrásmunkák. 17

18 korábbinál rendszeresebb menedzselését, részint egy ezt szolgáló törvény meghozatalát, ennek előfutáraként született egy e témával foglalkozó kormányhatározat 5, valamint egy tematikus országgyűlési határozat 6 és az ahhoz kapcsolódó cselekvési program 7. A magyarországi kriminológusokból álló szakemberek 8 a bűnmegelőzési törvény tervezetének előkészületi munkálatai folyamán, 2002 június júliusában lefolytatott munka-megbeszélések eredményeként egyebek között a következő fogalomdefinícióban állapodtak meg. A bűnmegelőzés: a bűnözés és a bűnözéstől való félelem elleni állami és nem állami beavatkozások összessége. Bővebben: a bűnmegelőzés a bűnözés társadalmi és egyéni okainak, valamint a bűnelkövetés feltételeinek befolyásolására alkalmas stratégiák és eszközök rendszere. 9 A bűnmegelőzés kezelése tehát akkor tekinthető lefedettnek, ha az előző fogalomkörbe tartozó valamennyi stratégiát és eszközt a ma ismert körben alkalmazzák. Ezen belül tekintettel a posztmodern társadalmakban, ahová a miénk is tartozik, a társadalmi hasznosság szempontjai körében a költségtényezők 5 A kormány 1002/2003. (I. 8.) kormányhatározata a bűnmegelőzés hatékonyságának növelése érdekében szükséges egyes kormányzati feladatokról. 6 A Társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája. 115/2003. (X. 28.) országgyűlési határozat /2004. (II. 26.) kormányhatározat. 8 A munkacsoport tagjai: Finszter Géza, Gönczöl Katalin, Irk Ferenc, Kerezsi Klára. A munka kezdeti fázisában részt vett Kacziba Antal, később Hegedűs András is. 9 E definíció lényegében egybevág az Európai Unió Tanácsának május 28-i döntésében rögzített, részletező meghatározásával. 18

19 egyre növekvő szerepére azok a stratégiák és eszközök számíthatnak elsőbbségre, amelyek hatékonysága egyrészt mérhető, másrészt a befektetés megtérülése bizonyítható A prevenció néhány tartalmi kérdése Elöljáróban érdemes megemlíteni, hogy az Országos Bűnmegelőzési Tanács megalakulása (1995) után több szinten és tudományos igénnyel foglalkoztak a bűnmegelőzéssel. Az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet bábáskodása mellett 1997-ben napvilágot látott az országos bűnmegelőzési program. Megemlítendő: ebből a koherens, a bűnmegelőzés valamennyi lényeges területével kiegyensúlyozottan foglalkozó forrásmunkából az évek folyamán a gyakorlati szakemberek is sokat merítettek ban kormányhatározat 11 született arról, hogy a bűnmegelőzéssel a korábbinál szervezettebben kell 10 Tény, hogy a bűnmegelőzés hatékonyságmérése világszerte hagy kívánnivalókat maga után. Ennek következménye viszont az lehet, hogy egyrészt bizonyos főként államilag támogatott prevenciós tevékenységek annak ellenére folynak, hogy hatástalanok, míg más, hatékony módszerek alkalmazására nem kerül sor; másrészt ennek folytán nem derül ki, hogy az egyik helyen kétségtelen sikereket felmutató prevenciós tevékenység egy másik környezetben alkalmatlan a kitűzött cél elérésére. Erről bővebben: Steven P. Lab: Crime Prevention: Where Have We Been and Which Way Should We Go? In: Steven P. Lab: (ed.): Crime Prevention at a Crossroads. Anderson Publishing Co., Cincinnati, 1997, pp A kormány 1002/2003. (I. 8.) kormányhatározata a bűnmegelőzés hatékonyságának növelése érdekében szükséges egyes kormányzati feladatokról szól. Említést érdemel: ez a kormányhatározat a konkrét feladatok között első helyen [3a) alpont] említi az országos bűnmegelőzési program megvalósításának szükségességét. A kormányhatározat mellékletét jelentő cselekvési program 9. pontjában (bűnözésföldrajzi információs rendszer létrehozatala) az országban elsőként teremti meg intézményesen is az alapját a szituációs bűnmegelőzésnek, amit támogat a cselekvési program 6. és 7. pontjában a bűnözési helyzet reális mérésének lehetőségét megteremtő feladatsor. Ez a kormányhatározat a bűnmegelőzés egészét kívánja átfogni. Ezért sajnálatos: az időben később született, az előzőekben már idézett stratégia készítői, úgy tűnik, hogy nem ezen az úton jártak. 19

20 foglalkozni. Az igazságügyi tárca elkészítette a bűnmegelőzéssel foglalkozó országgyűlési határozat tervezetét. 12 A tervekkel ellentétben sem 2003-ban, sem ez után nem történt meg az elmúlt mintegy három és fél évtized alatt többször elhatározott, azonban mindannyiszor hamvába holt bűnmegelőzési törvény megalkotása. Már most szögezzük le: a bűnmegelőzés nem azonos a társadalmi bűnmegelőzéssel, utóbbit egyébként a nemzetközi szakirodalom jószerével nem is ismeri. 13 A külföldi szakirodalomban használatos community-based crime prevention ugyanis nem azonos a kommunális bűnmegelőzéssel, még kevésbé a társadalmi bűnmegelőzéssel. A külföldi szakemberek szerves egységként kezelik az elsődleges (primer), a másodlagos (szekunder) és a harmadlagos (tercier) prevenciót, mert azok elemei kölcsönös függésben vannak egymással, adott esetben egymást kiegészítik Figyelmet érdemel az említett országgyűlési határozati javaslat útja, ami a címválasztásban is jól nyomon követhető. Amíg a munkaanyag első változata még a Nemzeti bűnmegelőzési stratégia elnevezést viseli, addig a második már a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szól. A két anyag szemléletében azonban több a közös, mint ahogy azt a címválasztás közötti eltérés sejteni engedné. Azonban mindkét egyébként igen magas színvonalú javaslat megcsonkítja a bűnmegelőzés általánosan elfogadott definíciójának tartalmát. 13 Kivételként érdemes hivatkozni Knutssonra, aki szerint a bűnmegelőzési intézkedéseket gyakran két csoportra osztják: a társadalmi (social) és a szituációs megelőzésre. Vö. Anthony E. Bottoms: Crime prevention facing the 1990s. Policing and Society, 1/1990. A társadalmi megelőzés célja különféle, a bűnözéssel kapcsolatban álló társadalmi folyamatok és körülmények megváltoztatása. Vö. Francis J. Gladstone: Co-ordinating crime prevention efforts. Home Office Research Study No. 62. HMSO, London, Johannes Knutsson: The Swedish Experience of Situational Crime Prevention. Studies on Crime and Crime Prevention, vol. 7., no. 2, 1998, pp Így: Edwin Kube: Systematische Kriminalprävention. BKA Forschungsreihe Sonderband, Wiesbaden, 1987, S Kisebb eltérésekkel az azóta megjelent munkák is ezt a rendszert követik. 20