SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június

Átírás

1 SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június

2 SZOCIÁLPOLITIKA Sillabusz Tárgyleírás A kurzus a szociálpolitika tudományát három nézőpontból tárgyalja, némi egyszerűsítéssel, szociológiai, történeti majd közgazdaságtani értelmezést kínálva. Az első részben a definíciós problémák ismertetése után a szociálpolitikát befolyásoló főbb tényezőket tekintjük át. Ennek kapcsán megvizsgáljuk a szociálpolitikai értékek világát és sorra vesszük a szociálpolitikai döntéshozatalban szerepet játszó racionális szempontokat és a megvalósítás technikáit. A kurzus egészére vonatkozik, hogy minden témánál az általános szempontokon kívül figyelmet fordítunk a magyarországi vonatkozásokra is. Ezután a szociális kockázatok kezelésének történetileg változó alakzatait ismertetjük, egészen a 20. század kollektív szociális biztonsági rendszereinek létrejöttéig. A második rész a szociális kockázat-kezelés és a szociális biztonsági rendszerek alapfogalmainak bemutatásával kezdődik, majd megismerkedünk a kockázatok kezelésének történelmi alakzataival. Bemutatjuk a 20. század második felében kialakuló jólétiállam-modelleket és az ezeket tartalmazó fontosabb tipológiákat; a három "ideáltipikus" modell jellemzőinek megismerését az adott típust megjelenítő három ország jóléti rendszerének áttekintése segíti. Végül az elmúlt két évtized hazai fejlődési trendjeit elemezve megkíséreljük elhelyezni Magyarországot az uralkodó jóléti típusok sorában. A második rész utolsó előadása a nemzetközi szociálpolitika jelenlegi legfontosabb problémáival és e problémák megoldására tett javaslatokkal foglalkozik. A kurzus utolsó harmadában áttekintjük a jóléti intézmények vizsgálatának három jellemző, részben átfedő módját: a hagyományos normatív szegénypolitikai felfogást, a piaci kudarcokra építő érvelésmódot és az életpálya-finanszírozási megközelítést. Megvizsgáljuk továbbá a közgazdaságtan és a politikai gazdaságtan magyarázatait arról, hogy miért jelent meg, terjedt el és maradt fenn tartósan az állami beavatkozás a jóléti szektorban. Végül az életciklus mentén tárgyaljuk a jóléti intézmények főbb típusait, a családtámogatásokat, az oktatást, a munkanélküli segélyezést, az egészségügyi ellátást, az idősgondozást és a nyugdíjrendszert. 2

3 Követelmény: szóbeli kollokvium Tematika I. Alapelvek (Nyilas Mihály) 1. A szociálpolitika értelmezése Definíciós problémák. A konszenzuális értelmezés hiányáról. Tudomány-e a szociálpolitika? A szociálpolitika mint diszciplina és mint társadalmi gyakorlat. A jó társadalom versengő felfogásai. A racionalitás valamint a hitek, érzelmek, értékek, ideológiák szerepe a szociálpolitikában. Értelmezések I. A legáltalánosabb megközelítésből ( a piacgazdaság spontán mechanizmusaiba való beavatkozás a társadalmi jólét emelése érdekében ) fakadó, eltérő értelmezések. Az angolszász hagyomány alapító atyáinak (T. Marshall, R. Titmuss, M. Hill, A. Walker) felfogása. Szociálpolitika és szegénypolitika. A társadalmi gyakorlat és a definíciók változása. Értelmezések II. A ma leginkább elterjedt értelmezések: leíró (pragmatikus), funkcionalista, strukturalista és problémaközpontú definíciók. A szociálpolitikát alakító tényezők. Az állami szociálpolitika mint nemzeti intézmény. A globalizáció szerepe. A 20. századi szociálpolitikát alakító legfontosabb belső és külső hatóerők; a két tényező-együttes közötti kapcsolat. Zombori Gyula (1994): A szociálpolitika alapfogalmai. Budapest: HRSZE Ferge Zsuzsa (1991): Szociálpolitika és társadalom, Budapest: T-Twins Titmuss, Richard (1991): A jólét társadalmi elosztása: reflexiók a méltányosság kereséséről, in Ferge Zsuzsa Lévai Katalin szerk.: A jóléti állam, Budapest: T-Twins

4 Marshall, Thomas (1991): Az állampolgáriság fejlődése a 19. század végéig, in Ferge Zsuzsa Lévai Katalin szerk.: A jóléti állam, Budapest: T-Twins lcock, Pete, Erskine, Angus and May, Margaret (eds.) (2008): The Student s Hill, Michael (2003): Understanding social policy, 7th edition, Blackwell Publishing A szociálpolitikát befolyásoló értékek és ideológiák A szociálpolitika értékvezérelt jellege. Az európai gondolkodás alapértékeinek és a szociális gondoskodás hagyományos értékeinek szerepe. Értékek és ideológiák. Értékkonfliktusok. Az egyes értékfelfogások helyessége és az egyes értékek relatív fontossága. Értékfelfogások. Negatív és pozitív szabadság (T. Marshall, J. Rawls, R. Nozick, F. Hayek, I. Berlin, A. Sen). Biológiai és társadalmi egyenlőtlenségek és egyenlőség-típusok. Igazságosság-felfogások (libertariánus, utilitariánus, rawlsi). Szolidaritás és tolerancia. Biztonság. Értékhierarchia és -konfliktus (szabadságegyenlőség, szabadság-biztonság). Ideológia és szociálpolitika. A modern ideológiák kialakulása és társadalomképe. Ideológiák és társadalmi gyakorlat. Ideológiai kölcsönhatások. A liberalizmus, a konzervativizmus és a szocializmus a szociálpolitikáról. Zombori Gyula (1994): A szociálpolitika alapfogalmai. Budapest: HRSZE Barr, Nicholas (2009): A jóléti állam gazdaságtana Budapest: Akadémia Kiadó Sen, Amartya (1992): Az egyéni szabadság mint társadalmi elkötelezettség, Esély, 2. szám Hayek, Friedrich August (1991): Szociális vagy elosztási igazságosság, in Ferge Zsuzsa Lévai Katalin szerk.: A jóléti állam, Budapest: T-Twins Segelman, Richard Marsland, David (1991): A bölcsőtől a sírig, in Ferge Zsuzsa Lévai Katalin szerk.: A jóléti állam, Budapest: T-Twins Hirschman, Albert (1996): A reakció retorikája, in Bujalos István Nyilas Mihály szerk.: Az új jobboldal és a jóléti állam, Budapest: HRSZE Tóth István György (1991): A társadalmi (elosztási) igazságosság problémája., Szociológiai Szemle

5 Alcock, Pete, Erskine, Angus and May, Margaret (eds.) (2008): The Student s Companion to Social Policy Oxford: Blackwell Publishers

6 3. Szociálpolitikai technikák és alapelvek Technika, mint a szociálpolitikai döntéshozatalt segítő racionális (szakmai) kritériumrendszer. Szociális problémák kezelése. Kompetencia (egyéni-köz felelősség); cél (abszolút-relatív biztonság); a beavatkozás időzítése (prevenció-korrekció); a közösséghez való viszony (integráció-szegregáció); döntési jogkör a támogatás odaítéléséről (normativitás-diszkrecionalitás); a támogatás formájának megválasztása (normativitás-interpretativitás); kiknek és mennyit? (univerzalitásszelektivitás); munkaösztönzés (kevésbé választhatóság); a segítő körök szempontja (szubszidiaritás); az ellátás helyszíne (otthonintézményben); az ellátás időtartama (határozott-határozatlan idejű); a támogatás értékének megőrzése (indexálás); forrásfelhasználás és problémamegoldás (hatásosság és hatékonyság). Aktuális példák konkrét döntési helyzetekről. Jóléti pluralizmus. Jelentése, alrendszerei és szereplői. Az egyes jóléti szektorok problémamegoldásainak potenciális előnyei és hátrányai. A finanszírozás és az ellátás kombinációi. Jólétipluralizmus-elméletek, a jóléti rendszerek pluralizálódása. Zombori Gyula (1994): A szociálpolitika alapfogalmai. Budapest: HRSZE Krémer Balázs (2009): Bevezetés a szociálpolitikába, Budapest: Napvilág Kiadó , , , Tausz Katalin (1998): Egyenlőtlenségek és különleges bánásmód. Fundamentum, 1998, Tomka Béla (2006): Rászorultsági elv vagy általános szociális jogok? Jóléti rendszerek történeti és összehasonlító kutatásának tanulságai, Esély 5. szám Szalai Júlia (1994/1995): A jóléti fogda I II. Esély 2004/6. és 2005/1. szám 6

7 II. A szociális kockázatok kezelése (Nyilas Mihály) 4. A szociális biztonság intézményei és típusai Értelmezés. Szociális kockázatok. Leíró és funkcionális definíció. Jövedelempótló és jövedelemkiegyenlítő rendszerek. Prevenció és kompenzáció. Determinánsok. Az ipari forradalom hatása: változások a társadalmi tényekben és attitűdökben. Gazdasági és kulturális tényezők. A szociális biztonsági rendszerek elterjedésének nemzetközi mintái. Részrendszerek bevezetési sorrendje ( érdemes és érdemtelen kockázatok). Alapvető típusok. A szociális kockázatokkal szembeni védelem hagyományos, piaci és állami (kollektív) eszközei. Magánbiztosítás és kötelező kollektív biztosítás. A kollektív intézményrendszer elemei, a juttatások tipológiája. Az állami szociális biztonsági rendszerek típusai (Beveridge Bismarck). Kísérletek a szociális biztonság újradefiniálására a 20. század végén. Szociális biztonság szociális védelem (Titmuss "jóléti divíziói"; prevenció-korrekció; Sinfield "szituációs" definíciója). Mihelics Vid (2008): A Beveridge terv rendszeres áttekintése, in Nyilas Mihály szerk.: Szociálpolitika-történeti szöveggyűjtemény, Budapest:HRSZE, Krémer Balázs (2009): Bevezetés a szociálpolitikába, Budapest: Napvilág Kiadó Perrin, Guy (2008): A társadalombiztosítás száz éve, in Nyilas Mihály szerk.: Szociálpolitika-történeti szöveggyűjtemény, Budapest: HRSZE Berghman, Jos (1999): Szociális védelem és szociális minőség Európában. A Szociális Európa, Esély különszám Barr, Nicholas (szerk) (1995): Munkaerőpiac és szociálpolitika Középés Kelet-Európában Budapest: HRSZE Hill, Michael (2006): Social policy in the modern world, Blackwell Publishing

8 Pieters, Danny (2006): Social security: an introduction to the basic principles, Kluwer, A szociális biztonság korszakai I. A kollektív kockázatkezelés előtt A periodizációról. Kik (szolgáltatók), kiknek (ellátottak), hogyan (ellátások, elvek)? Szolgáltatók: állam, (piac)gazdaság, civil szféra. Korszakolás az állam szerepe alapján; a szociális kockázatokkal szembeni védelem három nagy korszaka. A szolgáltatók szerepe az egyes szakaszokban, fejlődési trendek. Állami szociális védelem előtti korszak. A szociális védelem elvei és megjelenési formái a törzsi társadalmakban és az ókori birodalmakban. A középkori szegénygondozás jellemzői (elvek, tipikus szolgáltatók-ellátottak-ellátások). Az intézményes (egyházi és hatósági) szegénygondozás szelekciós kritériumai, szervezeti formái, finanszírozása. A közösségből kiszakadtak védelme, az érdemes-érdemtelen kategorizálás kezdetei. Az állami szociális védelem első szakasza. Az állami beavatkozás szükségességének okai. A szegénygondozás új formái, a büntető/nevelő és a gondoskodó funkció elválása. A nyílt és zárt szegénygondozás elvei, eszközei és intézményei. Az angol zárt szegénygondozó modell kialakulása és fejlődése. A kialakuló állami szegénypolitika elveinek és eszközeinek alárendelése a korakapitalista piacgazdaság kívánalmainak: dologház, a kevésbé választhatóság elve. A létjog ideiglenes megjelenése: a speenhamlandi rendszer. Polányi Károly a gazdaság történelmileg változó szerepéről a szükségletkielégítésben. Az elemzés fogalmi kerete: szükséglet-kielégítési sémák; beágyazott és nem beágyazott gazdaság. A nagy átalakulás" az önszabályozó piac létrejöttének okairól és következményeiről. Gyáni Gábor (1998): Regulázó gondoskodás, in Léderer Pál Tenczer Tamás Ulicska László szerk.: A tettetésnek minden mesterségeiben jártasok Koldusok, csavargók, veszélyeztetett gyerekek a modernkori Magyarországon, Budapest: Új Mandátum Kiadó Ferge Zsuzsa (1991): A gazdaság történelmileg változó jellege és helye a társadalmi újratermelésben, in Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom, Budapest: T-Twins

9 Ferge Zsuzsa (1991): Gazdasági és szociális érdekek és politikák, in Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom, Budapest: T-Twins Gyáni Gábor (1994): A szociálpolitika múltja Magyarországon. MTA TTI 1601-es angol szegénytörvény, in Nyilas Mihály szerk.: Szociálpolitika-történeti szöveggyűjtemény, HRSZE Polányi Károly (2004): A nagy átalakulás. Budapest: Napvilág Kiadó (főleg az Ördögi malom" c. I. rész, ) Linden, Marcel van der (2008): A munkás önsegélyező egyletek: történeti áttekintés, in Nyilas Mihály szerk.: Szociálpolitika-történeti szöveggyűjtemény, Budapest: HRSZE Pálos Károly (2008): A hatósági szegénygondozás fejlődése külföldön, in Nyilas Mihály szerk.: Szociálpolitika-történeti szöveggyűjtemény, Budapest: HRSZE Swaan, Abram de (1988): In care of the state, Cambridge: Polity Press A szociális biztonság korszakai II. A jóléti állam kialakulása és fejlődése A jóléti állam értelmezése. Wilensky kvantitatív meghatározása. Jogi, gazdasági és politikai megközelítések. E megközelítések közös elemei. Az állami szociális védelem kiterjesztését ösztönző tényezők. Korai fejlemények a 19. század első felében. Állam (gyári törvények, a munkaerőpiaci szabályozás, a közegészségügy és a közoktatás kezdetei); munkáltatók ( vállalati jóléti politika, New Lanark); civil társadalom (munkás önsegítő egyletek, társpénztárak, filantróp jóléti szervezetek és ellátások). A jóléti fejlődés szakaszai. Welfare state power state. Beveridge, New Deal. A jóléti fejlődés beindulásának kritériumai (A. de Swaan). Első szakasz: az 1880-as évek és I. világháború vége között (a TB bevezetése, az állam-állampolgár viszony változása, a jóléti újraelosztás kezdetei). Második szakasz: a két világháború között (a jóléti fejlődést ösztönző fejlemények; a két alapmodell USA, Svédország körvonalai). A virágkor: a 2. világháborútól az 1970-es évek elejéig (tervek, programok, ideológiák, nagy jóléti expanzió; komplex állami jóléti rendszerek létrejötte). Öngondoskodásközgondoskodás, állam-piac viszony alakulása. A jóléti fejlődés belső és külső ösztönzői és előfeltételei. A jóléti állam válsága". A jóléti expanzió problémássá válásának jelei és okai. Politikai és ideológiai támadások a jóléti állam ellen. Válság-értelmezések. 9

10 Ellentmondás és válság. Véletlen válság", rendszerválság" és az állami jóléti funkció válsága". Változások a szociálpolitikában (értékek, intézmények, a jóléti szolgáltatók relatív szerepe, a szociálpolitika eszközei, finanszírozás). A változások következményei: látható" és láthatatlan" jóléti állam szerepének átalakulása. Barr, Nicholas (2009): A jóléti állam gazdaságtana Budapest: Akadémia Kiadó Csaba Iván Tóth István György (szerk.) (1999): A jóléti állam politikai gazdaságtana. Budapest: Osiris Láthatatlan Kollégium Esping-Andersen, Gösta (1999): Jóléti államok az évszázad végén: a munkaerőpiac, a családszerkezeti és a demografiai változások hatásai, in Csaba Iván Tóth István György (szerk.): A jóléti állam politikai gazdaságtana Ferge Zsuzsa (2000): Egy mítosz társadalmi ára: Nemzetközi paradigmaváltás és a magyar szociálpolitika, in Ferge Zsuzsa: Elszabaduló egyenlőtlenségek. Budapest: HRSZE Briggs, Asa: A jóléti állam történelmi perspektívában, in Ferge Zsuzsa Lévai Katalin szerk.: A jóléti állam, Budapest: T-Twins Szamuely László (2004): A haldokló jóléti állam az 1990-es években. Közgazdasági Szemle, október. Swaan, Abram de (1988): In care of the state, Cambridge: Polity Press Offe, Claus (1984): Contradictions of the welfare state, The MIT Press 7. Jóléti állam tipológiák Komparatív jólétiállam-kutatások. A jóléti fejlődés problematikussá válik. Az új helyzet elméleti reflexiója: válságelméletek és alternatív magyarázatok (irreverzibilitás, érettség, jóléti pluralizmus, hatalmi erőforrás elméletek). A kérdés nem a jóléti állam léte, hanem a típusa. Az összehasonlító elemzések módszertani alapkérdései. A jólétiállam-modellezési biznisz (P. Abrahamson). Történelmi alapú tipológiák (P. Flora) és szinkron kísérletek (H. Wilensky, J. Alber, G. Therborn, R. Titmuss). 10

11 G. Esping-Andersen tipizálási szempontjai és ideáltipikus modelljeinek jellemzői: a liberális, konzervatív és szocialista (szociáldemokrata) jóléti modell. Esping-Andersen tipológiáinak bírálata, ill. kiterjesztési kísérletei (gender szempontú kritika; egy negyedik radikális, ill. dél-európai típus bevezetése). Magyarország helye a jóléti tipológiákban. Az Európai Szociális Modell. 11

12 Esping-Andersen, Gösta (1991): Mi a jóléti állam? in Ferge Zsuzsa Lévai Katalin szerk.: A jóléti állam. Budapest: T-Twins Arts, Wil Gelissen, John (2009): A jóléti kapitalizmus három világa vagy több? Jelentés a jelenlegi helyzetről, in Nyilas Mihály (szerk): A jóléti állam a 21. században, Budapest: HRSZE Jensen, Carsten (2009): A jóléti szolgáltatások és transzferek világai, Esély 6. szám Flora, Peter (1994): Növekedés a határokig In: Andorka R, S. Hradil, J. L. Peschar szerk.: Társadalmi rétegződés. Budapest: Aula Cerami, Alfio (2009): Változó Közép-Európa: a jólét és a szociális segélyezés kialakuló modelljei, Esély 1. szám Patricia Kennett (ed.) (2004): A Handbook of Comparative Social Policy, Edward Elgar Hantrais, Linda (ed.) (2003): Researching the European Social Model from a Comparative Perspective, Cross-National Research Papers, Seventh Series 8. Jóléti modellek: USA, NSZK, Svédország Nyilas Mihály (2010): A svéd jóléti rendszer: szociáldemokrata tradíciók és új kihívások, Kapocs 46. szám Ginsburg, Norman (1992): Divisions of Welfare: A Critical Introduction to Comparative Social Policy, Sage Publications. Gilbert, Neil (1998): Szolgáltatásból társadalmi ellenőrzés: a jóléti reform hatásai a szociális munkások szakmai gyakorlatára az Egyesült Államokban, Esély 6. szám Hegelich, Simon and Meyer, Hendrik (2009): Conflict, negotiation, social peace: the German welfare system,, in Klaus Schubert, Simon Hegelich and Ursula Bazant (eds): The Handbook of European Welfare Systems, Routledge 12

13 Hort, Sven E. O. (2009): The Swedish welfare state: a model in constant flux? in Klaus Schubert, Simon Hegelich and Ursula Bazant (eds): The Handbook of European Welfare Systems, Routledge Gedeon Péter (2001): Merre tart a német jóléti állam? Közgazdasági Szemle, február Temesváry Zsolt (2010): A Food Stamp Program története és jelenkori folyamatai az Egyesült Államokban, Esély 6. szám Cousins, Mel (2005): European welfare states. London: SAGE Social protection systems MISSOC-EU, 9. Szociálpolitika a 21. század elején Az Európai Unió lisszaboni folyamata" az európai jóléti rendszerek átalakításáról. Gazdasági versenyképesség és társadalmi kohézió összefüggései. Kilátások a 21. század elején. A 2. világháború után kialakult kollektív kockázatkezelési rendszer újragondolása. A szociálpolitikai paradigmaváltás szükségességének okai és prioritásai. A jóléti reform alapelvei. A jóléti rezsimtípusok divergenciája és konvergenciája, az európai és az észak-amerikai jóléti modell. Az egyes jóléti modellek fejlődési perspektívái és problémamegoldó képessége a 21. század elején. Nyilas Mihály (2006): A Szociális Európa esélyei és az európai jóléti rendszerek átalakítása. In: Tausz Katalin szerk.: A társadalmi kohézió erősítése, Budapest: Új Mandátum Kiadó Myles, John (1996): Hanyatlás vagy holtpont? A jóléti állam mai helyzete, in Bujalos István Nyilas Mihály szerk.: Az új jobboldal és a jóléti állam, Budapest: HRSZE Esping-Andersen, Gösta (2006): Ismét a Jó Társadalom felé? Esély 6. szám, Castles, Francis G. (2009): Lefelé tartó verseny? in Nyilas Mihály (szerk): A jóléti állam a 21. században, Budapest: HRSZE

14 Taylor Gooby, Peter (2009): Új kockázatok és társadalmi változás, in Nyilas Mihály (szerk): A jóléti állam a 21. században, Budapest: HRSZE Parijs, Philippe Van (2010): Alapjövedelem: egy egyszerű és erőteljes gondolat a huszonegyedik század számára, Esély 5. szám Esping-Andersen, Gösta, Gallie. Duncan, Hemerijck, Anton, Myles, John (eds) (2002): Why we need a new welfare state? Oxford: Oxford University Press III. Szociálpolitika és közgazdaságtan (Gál Róbert) 10. A szociálpolitika két és fél kutatási programja Szegénység jövedelemegyenlőtlenség kutatási program: a jólét igazságos elosztása. Normatív megközelítés és módszertani eredmények. Optimális szociálpolitikai intézményrendszer kutatási program. Ösztönzési hatások: megtakarítás, munkavállalás, termékenység. Életpálya-finanszírozási kutatási program: a jóléti intézmények kiadásai markáns korprofilt követnek. Barr, Nicholas (2001): The welfare state as piggy bank. Part 1. Oxford: University Press. Gál R.I. (2003) (szerk.): Apák és fiúk és unokák. Budapest: Osiris, 1 3. fejezetek. Lee, R.D. (2000): Intergenerational transfers and the economic life cycle: A cross-cultural perspective. In: Mason, A. és Tapinos, G. (ed.): Sharing the wealth. Oxford: University Press A közgazdaságtani és politikai gazdaságtani magyarázatok különbsége A miért?" kérdés különböző változatai. A közgazdaságtani és a politikai gazdaságtani megközelítés különbsége. A piacok hatékony működésének feltételei; a jóléti közgazdaságtan két tétele és a belőlük adódó következtetések az állam feladataira és az állami beavatkozás formájára nézve. A piaci kudarcok oka: tranzakciós költségek, tulajdonjogok hiányos szétosztása. Aszimmetrikus információ. A piaci kudarcok megjelenési formái: externális hatások, monopólium, közjavak. A jóléti intézmények területén: kontraszelekció és társadalombiztosítás az 14

15 egészségügyben illetve az időskori jövedelem biztosításában, erkölcsi kockázat és munkanélküliségi biztosítás, a felnövekvő generáció adófizető képessége, mint közjószág stb. A jóléti közkiadások időbeni trendjei. Magyar adatok. A nemzetközi összehasonlítás nehézségei. A jóléti kiadások növekedésére és az állam expanziójára vonatkozó közgazdasági magyarázatok. 15

16 Holsey, C.M. és Borcherding, T.E. (1997): Why does government's share of national income grow? An assesment of the literature on the U.S. experience. In: Mueller D.C. (ed.): Perspectives on public choice. Cambridge UK: University Press. 12. A jóléti állam, mint az életpálya-jövedelem kisimítója 1. Életciklus és együtt élő korosztályok: intergenerációs transzferek. Az intergenerációs transzferlánc hosszú távú fennmaradásának feltételei. A jóléti kiadások intergenerációs és intragenerációs fejezetei. Az intergenerációs transzferáramlás biztosításának alternatív intézményei: család, piac, állam. A család, mint életbiztosítási piac, teljesítménye. Intergenerációs transzferek biztosítása társadalmi generációk között: a hosszú távú fennmaradás feltételei és a modern (nem családi-faluközösségi) intézmények. Cigno, A (1993): Intergenerational transfers without altruism. European Journal of Political Economy 9, Rangel, A. (2000): Forward and backward intergenerational goods: a theory of intergenerational exchange. NBER Working Paper 7518 (rövidített folyóirat cikként: American Economic Review 93 (2003), A jóléti állam, mint az életpálya-jövedelem kisimítója 2. A transzferlánc felbomlásának következményei: újraelosztás generációk között, a jóléti közkiadások életkor szerinti eloszlásának politikai gazdaságtana. A visszavonhatóság politikai gazdaságtana: természetbeni vs. készpénzes programok. A nem-szavazók problémája: mai döntések hosszú távra szóló következményei; a jövő terhére történő eladósodás. Eladósodás és társadalombiztosítás: explicit és implicit adósság. Korosztályi elszámolás. Következmények és reformjavaslatok: a kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó alkotmány-kiegészítési javaslat, a jövő nemzedék ombudsmanja, a gyermekek szavazati joga, a még meg nem születettek szavazati joga, a rosszkor születettek kárpótlása. 16

17 Cigno, Alessandro és Werding, Martin (2007): Children and pensions. Cambridge MA: MIT Press, xvii xxiii (Introduction). Csaba Iván Tóth István György: A jóléti állam politikai gazdaságtana, In: Csaba Iván Tóth István György szerk.: A jóléti állam politikai gazdaságtana. Osiris, Bp Hills, J. (1995): The welfare state and redistribution between generations. In: Falkingham, J. és Hills, J. (szerk): The dynamic of welfare. The welfare state and the life cycle. Hemel Hempstead: Prentice Hall/Harvester Wheatsheaf, Mulligan, C.B. és X. Sala-i-Martin (1999): Social security in theory and practice I: facts and political theories. Cambridge MA: NBER Working Paper Persson, T. és Tabellini, G. (2002): Political economics and public finance. In: Auerbach, A.J. és Feldstein, M. (szerk.): Handbook of public economics Vol Amsterdam: Elsevier. 17