H-PBT-H-233/2014. Eljárás megszüntető határozat

Átírás

1 H-PBT-H-233/2014. Eljárás megszüntető határozat A Pénzügyi Békéltető Testület a N-né N.M. (xxx; a továbbiakban: Kérelmező) ABC Zrt. (yyy; a továbbiakban: Közvetítő) és ABC Biztosító (zzz; a továbbiakban: Biztosító, Közvetítő és Biztosító együtt: Pénzügyi Szolgáltatók) ellen benyújtott kérelmére indult, xxx ügyszám alatt nyilvántartásba vett, pénzügyi fogyasztói jogvita rendezésére irányuló eljárásban, a január 15. napján megtartott folytatólagos meghallgatáson az alábbi hozta: HATÁROZATOT A Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa az eljárást megszünteti. A Pénzügyi Békéltető Testület döntését a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 178. (1) és (3) bekezdése alapján alkalmazott Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 93. (3) bekezdésének d) pontja alapján hozta meg. A határozat nem érinti a Kérelmező azon jogát, hogy igényét bírósági úton érvényesítse. INDOKOLÁS A Kérelmező a október 1. napján indult eljárásban kérelemmel (a továbbiakban: Kérelem) fordult a Pénzügyi Békéltető Testülethez, amelyben a Pénzügyi Szolgáltatóval szemben fennálló, kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból fakadó igényével kapcsolatos jogvitája felülvizsgálatát kérte a Testülettől. A Kérelemben ismertetett és a becsatolt okiratokból megállapítható tényállás szerint a Kérelmező óta rendelkezik gépjármű-felelősségbiztosítással a Pénzügyi Szolgáltatónál, melyet a Közvetítő útján kötött. Előadása szerint a évi biztosítási díj megfizetéséről szóló díjbekérő nem tartalmazta a baleseti adó megfizetéséhez szükséges összeget. Ezt követően a Pénzügyi Szolgáltatóktól ellentmondásos, követhetetlen tájékoztatásokat kapott fizetési kötelezettségéről. Későbbiekben arról tájékoztatták, hogy biztosítási szerződését megszüntették, és fedezetlenségi díjat számítottak fel részére. A Kérelmező a Pénzügyi Szolgáltatók eljárása miatt a szolgáltatókhoz panasszal fordult. A Pénzügyi Szolgáltatók a Kérelmező panaszait elutasították, fenntartották, hogy szerződése megszűnt, és a Kérelmező fedezetlenségi díj fizetésére kötelezett. A Pénzügyi Szolgáltatók elutasító válaszaira figyelemmel a Kérelmező kérte a Pénzügyi Békéltető Testületet, hogy határozatával kötelezze a Pénzügyi Szolgáltatókat, hogy a fedezetlenségi díjat töröljék, szerződését állítsák helyre, és a helyes díjról díjbekérőt küldjenek részére. A Biztosító válasziratában fenntartotta a panaszt elutasító leveleiben foglaltakat, mely szerint a Kérelmező igényének jogosságát nem ismeri el. Álláspontja szerint a panasz elbírálása és elutasítása során jogszerűen járt el. Előadta, hogy a Kérelmező január 1. napi kockázatviselési kezdettel kötött a Biztosítónál kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, melynek kötvényszáma: xxx. A szerződés negyedéves díja a baleseti adó bevezetése miatt január 1. napjától Ft-ra változott. Tekintettel arra, hogy az elvárt díj nem érkezett be a Pénzügyi Szolgáltatóhoz, a baleseti adóval növelt díjról február 16- án kelt felszólító levelében értesítést küldött. A szerződésre február 20-án Ft befizetés érkezett, mely nem fedezte a teljes elvárt díjat, ezért a Biztosító a felszólító levélben megadott fizetési határidő lejárta után az xxx számú szerződést a díjrendezettség napjával, március 11. napi hatállyal törölte díjnemfizetés miatt, melyről április 2. napján írásban tájékoztatta a Kérelmezőt. Nyilatkozott, hogy postázási gyakorlata - a PSZÁF által hozott xxx számú, valamint az yyy

2 számú határozatában leírtak alapján is - eleget tesz az igazolható módon történő kiküldés feltételeinek. Fentieket követően a Kérelmező kérelmére válaszolva augusztus 9-én elektronikus levélben tájékoztatta, hogy üzleti döntés alapján szerződését újból hatályba helyezte, és kérte, hogy a fennálló díjhátralékának, Ft-nak, megfizetéséről a postázásra kerülő készpénz-átutalási megbízáson gondoskodjon. Tekintettel arra, hogy a díj szeptember 24. napig nem érkezett meg, ezért a szerződést ismételten törölte díjnemfizetés okkal, március 11. napi hatállyal, és szeptember 24-én új törlésértesítő levelet küldött. A Kérelmező november 10. napon érkezett elektronikus levelére válaszolva november 16-án tájékoztatta a Kérelmezőt a szerződés megszűnéséről, és kérte, hogy a szerződés újrakötéséről intézkedjen. Előadta, hogy december 13-án Ft befizetés érkezett a Biztosítóhoz. A szerződés újrakötésére december 18. napi kezdettel vettek fel új ajánlatot, melyet yyy számon vett nyilvántartásba. A és közötti időszakra, amíg a Kérelmező nem rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) szerződéssel, a évi LXII. törvény 22. -a alapján fedezetlenségi díjat kellett felszámítania, amely baleseti adóval együtt Ft volt. Tekintettel arra, hogy a szerződés újrakötése a biztosítási időszakon belül történt, ezért az újrakötött szerződés évfordulója és díjfizetési időszakai megegyeznek a megszűnt szerződésével. Az első díjfizetési időszak napjától napjáig tartott. A fedezetlenségi díj megfizetése az első díjjal együtt esedékes, ezért a teljes elvárt díja a és közötti időszakra vonatkozóan Ft volt. Erről először december 27-én, majd a január 4-én kelt díjbekérő levelében, továbbá január 17-én kelt díjfelszólító levelében tájékoztatta a Kérelmezőt. Ezen túlmenően válasziratában részletezte a panaszügyintézés történetiségét. A Közvetítő előadta, hogy november 8-án érkezett a Kérelmezőtől kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási ajánlat az xxx forgalmi rendszámú gépjárműre vonatkozóan. A megrendelés január 1. kockázatviselés kezdetet tartalmazott. Kérelmező január 1. napjával nem váltott biztosítót, így a következő biztosítási időszakra is a Biztosítónál maradt a gépjármű biztosítása. A január 1. napjától bevezetésre került baleseti adó a Kérelmező által nem került befizetésre, így szerződése megszűnt. Nyilatkozott, hogy a Kérelmező december 11. napján vette fel a Közvetítővel a kapcsolatot a Közvetítő internetes felületén található személyes menü üzenetküldő felületen keresztül, és szerződésének érvényessége után érdeklődött december 12-én a Biztosítótól telefonon kapott információ alapján tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy a gépjármű biztosítása március 11. napi hatállyal a díj meg nem fizetése miatt megszűnt december 13-án Kérelmező visszajelzett, hogy az újrakötést kezdeményezi. Többszöri egyeztetést követően az új biztosítási ajánlat december 18-án érkezett be a Közvetítőhöz. Ismételt, a Biztosító bevonásával folytatott egyeztetés után arról tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy a január 1. napi kockázatviselés kezdettel évfordulóra elkészített biztosítási ajánlata érvénytelen, majd ismételt többszörös egyeztetések után április 2-án kelt válaszában arról tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy a december 18-án újrakötött biztosítás február 18. dátummal megszűnt díjnemfizetés miatt. Kérelmező válaszában kérte a megszüntetett szerződés ismételt érvénybe helyezését, melyet munkatársa a Biztosítótól kapott tájékoztatás alapján elutasított. Ezt követően ismét több alkalommal egyeztetett a Közvetítő és a Kérelmező, melyek során a felek álláspontjában közeledés nem volt, a Közvetítő valamennyi megkeresést követően a Biztosító azon álláspontjáról tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy szerződései megszűntek, új szerződéskötés esetén pedig fedezetlenségi díj megfizetésére kötelezett. A Pénzügyi Szolgáltatók válaszirataikban nyilatkoztak, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület döntését kötelezésként nem fogadják el, a döntésnek alávetni magukat nem kívánják.

3 A Kérelmező november 15. napján érkezett beadványában kiemelte, hogy a szerződésével kapcsolatos problémák abból adódtak, hogy a Biztosító nem számlázta ki felé a évben esedékes baleseti adó összegét. Ezt a hibát elismerve helyre is állította a szerződést, melyre be is fizette az előírt Ft-os díjat. Olyan értesítést is kapott, mely szerint túlfizetése volt a 2012-es évben. A 2013-as évre is kapott kötvényt, melyre szintén teljesített befizetést. Így fenntartotta Kérelmét, mivel a jogvita a Pénzügyi Szolgáltatók téves adminisztrációja miatt történt. Nyilatkozott, hogy a meghallgatáson megjelenni nem tud. Az ügyben november 18. napján tartott meghallgatáson a Biztosító és a Kérelmező szabályszerű értesítésre nem jelent meg. A Közvetítő képviselője fenntartotta a válasziratban foglaltakat. Kiemelte, hogy a Kérelemmel érintett probléma gyökerei a március 11-én megszűnt biztosítás díjfizetésére vezethetők vissza, amelyről a Közvetítő a Kérelmező által is elismerten 2012 decemberében szerzett csak tudomást. Ezt követően a Közvetítő a tőle elvárható módon járt el, melynek során a Biztosítótól való információkérés keretében igyekezett elősegíteni a tőle független jogvita rendezését. Előadta, hogy a Közvetítő díjkezelést a Bit. vonatkozó szabályai szerint nem végezhet; ez a tevékenység a biztosítók feladatát képezi. A rendelkezésekre álló adatok és okiratok alapján megállapítható, hogy a Kérelmező és a Biztosító között már február 16-tól fennáll a jogvita, amikor a Közvetítő még semmiféle kapcsolatban nem állt a Kérelmezővel. Ennek körében a Biztosító láthatólag számos fizetési felszólítást intézett a Kérelmezőhöz. A Gfbt. egyértelmű és szigorú szabályokat fűz a díjnemfizetéshez, amely független a biztosított jó, vagy rosszhiszeműségétől. Az eljáró tanács a meghallgatást a felek nyilatkozatára tekintettel, egyezség reményében elhalasztotta. A meghallgatás elhalasztásával egyidejűleg a Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa felhívta a Biztosítót, hogy nyilatkozzon a Kérelmező által csatolt, szeptember 6-án kelt díjbekérő levél tartalmára vonatkozóan, különös figyelemmel a túlfizetésre vonatkozó információra; hogy amennyiben a díjbekérő szerint a díjfizetés esedékessége március 11., akkor a biztosítási szerződés ehhez képest mikor szűnt meg díjnemfizetéssel; a augusztus 9-én a Kérelmező részére küldött ben említett téves / hiányos tájékoztatás mibenlétéről, és hogy ezen tévedés milyen vizsgálati megállapításokon alapul. hogy a fenti t és a szeptember 6-i díjbekérőt együttesen díjhalasztásnak tekinti-e a Biztosító. A Biztosító december 18. napján érkezett beadványában előadta, hogy a szeptember 6. napján kelt díjbekérő levél az xxx kötvényszámú szerződés helyreállítását követően generálódott, hiszen a helyreállítás visszamenőlegesen történt március 11. napjára. A Biztosító pénzügyi és portfóliórendszere tehát ettől a naptól képezte meg a szerződés díját, ezért az előírt díj első érintett napja (a hivatalos tömegesen előállított sablon díjbekérő levélen feltüntetve, mint esedékesség napja) március 11. Tekintettel arra, hogy a díjelőírás 2012 szeptemberében történt, a szerződés helyreállítását követően, így a rendszer mind visszamenőlegesen, mind előre az évfordulóig ( :00:00) előírta a szerződés díját és az azt terhelő baleseti adót. A túlfizetésre vonatkozó 12 Ft pedig kizárólag kerekítésből adódik, mert a szerződés napi díja nem teljes egész forint. Tekintettel arra, hogy befizetés a szerződésre nem érkezett, így a Biztosító visszaállította a szerződés helyreállítást megelőző állapotát, azaz szeptember 24. napján ismét visszatörölte a szerződést március 11. napjára díjnemfizetéssel. Előadta, hogy a Biztosító által augusztus 9. napján küldött ben található téves/hiányos tájékoztatás - amely a helyreállítás alapjául szolgált - az alábbiakat tartalmazza: a november 5. napján kelt indexlevélben szereplő gyakoriság szerinti díj baleseti adó nélkül került feltüntetésre (3.786 Ft) a január 1. napjától esedékes díj vonatkozásában. Majd a február 2. napján kelt felszólító levél szintén csak az adó nélküli biztosítási díjat tartalmazta (3.786 Ft). Kérelmező ezt a

4 díjat befizette és a szerződésre került könyvelésre. A Kérelmező tehát nem kapott felszólító levelet a baleseti adó összegének megfelelő biztosítási díj megfizetéséről. Nyilatkozott, hogy a Biztosító nem tekinti díjhalasztásnak sem az t, sem a díjbekérő levelet. Nyilatkozott továbbá, hogy az eljárás írásbeli lefolytatásához hozzájárul, a folytatólagos meghallgatáson nem jelenik meg. Az ügyben január 15. napján tartott folytatólagos meghallgatáson a felek nem jelentek meg. A Kérelmező Kérelme az alábbi indokoknál fogva megalapozatlan. Az ügyben csatolt okirati bizonyítékok és a felek előadása alapján az eljáró tanács tényként állapította meg, hogy a felek között a jogvita abban bontakozott ki, hogy a Kérelmező és a Biztosító között, xxx kötvényszámon nyilvántartott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnését követően, új gépjármű felelősség-biztosítási szerződés kötése során a Kérelmezőt terhelő fedezetlenségi díj formájában keletkező kárral kapcsolatban a Pénzügyi Szolgáltatókat terheli e kártérítési felelősség. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 4. (1) szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével a törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, a törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség). A jogszabály ezen rendelkezése alapján a törvényben felsorolt kivételektől eltekintve minden üzembentartó köteles biztosítását díjfizetéssel hatályban tartani, függetlenül attól, hogy biztosítójával a biztosítási szerződéssel kapcsolatban jogvita alakult ki. A jogalkotó e módon kívánta biztosítani, hogy a gépjárművet, mint veszélyes üzemet üzemeltető személyek által okozott károk megtérítésére minden körülmények között fedezet álljon rendelkezésre. Éppen e cél érdekében a Gfbt. 21. (4) és (5) bekezdésében a jogszabály akként rendelkezik, hogy ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig a következményekre történő figyelmeztetés mellett a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be. Jelen esetben a Kérelmező a évben esedékes negyedéves díjakat megfizette. A Biztosító nem vitatottan tájékoztatást küldött a évben esedékes díjakról is, azonban a díjbekérő kiküldésekor még nem volt előtte ismert a évben jogszabály útján bevezetett baleseti adó összege. Ennek következtében Ft negyedéves díjösszegről tájékoztatta a Kérelmezőt. E díj esedékessége január 1. napja volt. A Kérelmező ezen díjat, az általa csatolt feladóvevény postabélyegzője szerint február 16. napján, vagyis az esedékességet kötő 46. napon fizette meg. Ezen időszakban a Biztosító által meghatározásra került a baleseti adó Ft-os összege. A Biztosító felé ugyanakkor a baleseti adóval növelt díj meghatározásakor még nem került megfizetésre a baleseti adó nélküli díj, és február 16. napján alappal küldött díjbekérő levelet a baleseti adót is tartalmazó Ft összegről. A Biztosító nyilatkozata szerint a Kérelmező által február 16. napján megfizetett díj február 20. napján érkezett be a hozzá. A Kérelmező ezen, baleseti adót is tartalmazó díjat csak részben fizette meg. Mindezek miatt a Pénzügyi Szolgáltató a Kérelmező részére március 8. napján ismételt díjbekérőt küldött. E díjbekérőt a Kérelmező csatolta Kérelméhez. Ezen díjbekérő (is) tartalmazza, hogy a Ft biztosítási díjon felül Ft balesti adó megfizetésére is kötelezett a Kérelmező. Az eljáró tanács rendelkezésére álló információk, okiratok alapján a Kérelmező ezen levelet követően sem fizette meg

5 az Ft-os, általa még meg nem fizetett követelést. A későbbiekben a Kérelmező arra hivatkozott, hogy ezen összegről nem kapott csekket. E körben az eljáró tanács megjegyzi, hogy a baleseti adóval növelt összeg kiszámítása és díjbekérő kiküldése ( ), valamint az ismételt díjbekérő kiküldése ( ) között viszonylag rövid idő telt el, mely miatt a fizetmények szerződésre könyvelése nem feltétlenül történt meg az értesítő levél kiküldéséig. Hivatkozik továbbá az eljáró tanács a hasonló ügyben a Legfelsőbb Bíróság által BH számon hozott eseti döntésére, mely szerint még abban az esetben sem állapítható meg, hogy a kötelezett (Kérelmező) a jogosult (Biztosító) mulasztása következtében nem volt képes a szerződéses kötelezettségének eleget tenni, ha a felperes (esetünkben a Kérelmező) nem vette kézhez az alperes (esetünkben a Biztosító) csekkjeit. A kötelezett a jogosult cselekménye nélkül is megfelelően teljesíthetett, ezért a Ptk d) pontja értelmében a jogosult nem eshet késedelembe, ily módon késedelme a kötelezett késedelmét nem zárja ki. E körben kiemelést érdemel, hogy a Kérelmező legkésőbb a Biztosító március 8. napi leveléből tájékoztatást kapott a baleseti adó összegéről, és csekk hiányában egyéb formában (átutalás, biztosító ügyfélszolgálatától kért befizetési bizonylat) intézkedhetett volna a különbözet megfizetéséről. Az eljáró tanács figyelembe vette továbbá azt is, hogy a Biztosító a Kérelmező panaszára és a különbözeti csekk kiküldésének elmaradására tekintettel augusztus 26. napi levelében lehetőséget biztosított a teljes elmaradt díj ( Ft) befizetésére, mellyel a szerződés helyreállítható lett volna. A Kérelmező határidőre ezen díjat sem fizette meg, annak ellenére sem, hogy a április 1. napjától esedékes díjat sem fizette meg, továbbá a szerződés törléséről is értesítést kapott. A Ft-os összeget (a Kérelmező által csatolt feladóvevény postabélyegzője szerint) csak december 11. napján fizette meg, amikor már a helyreállított szerződés is megszűnt, a hivatkozott Gfbt. szakasz alapján. Mindezek alapján a Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa megállapította, hogy a szerződés megszűnésére a Kérelmezőnek felróható mulasztás folytán került sor; a szerződés kezelése során a Biztosító a tőle elvárható gondossággal járt el. Az eljáró tanács a Közvetítő vonatozásában az általa becsatolt okiratok, valamint a meghallgatáson tett nyilatkozata alapján megállapította, hogy a jogvita során mulasztást nem követett le. Az eljáró tanács mindemellett felhívja a Biztosító figyelmét, hogy a bírói gyakorlat a korábbi jogi szabályozás mellett elismerte az utólagos díjhalasztás lehetőségét (EBH ), így amennyiben a felek közös megegyezéssel a Biztosító augusztus 9. napján kelt levelét díjhalasztásnak tekintik, úgy nem kizárt, hogy a szerződés megszűnésének időpontja a díjhalasztás lejártától számított 60 nap elteltére módosuljon, jelentősen csökkentve ezzel a fedezetlenségi díjat. Az MNB tv (1) és (3) bekezdése alapján alkalmazott Psztv. 93. (3) bekezdésének d) pontja alapján az eljáró tanács az eljárást megszünteti, ha az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból ideértve a kérelem megalapozatlanságát is nincs szükség. A Kérelmező a Kérelmében foglalt igényének megalapozottságát a lefolytatott eljárás során nem tudta alátámasztani, erre figyelemmel a Pénzügyi Békéltető Testület megállapította, hogy az eljárás megszüntetésének van helye. A fentiek alapján a Pénzügyi Békéltető Testület a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Budapest, január 24. Fábián Attila s.k., eljáró tanács tagja Dr. Matovics Ruben Ferenc s.k., eljáró tanács elnöke Dr. Sebestyén Ádám s.k., eljáró tanács tagja