Könyvtári keresési szokások vizsgálata az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum pedagógus és pedagógusjelölt hallgatói körében

Átírás

1 Könyvtári keresési szokások vizsgálata az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum pedagógus és pedagógusjelölt hallgatói körében A felméréseket Szél Orsolya, a Pécsi Tudományegyetem informatikakönyvtár szakos hallgatója szakdolgozata keretében, az OPKM munkatársai közreműködésével készítette 1

2 A vizsgálatok és elemzések Eddig viszonylag kevesen vizsgálták a könyvtári keresésekkel kapcsolatos kérdéseket, ezért szűkös szakirodalom állt rendelkezésemre. Ezek közül kiemelném Eszenyiné Borbély Máriának a naplófájlok elemzésére, és ezen keresztül a szoftverminőségre vonatkozó kutatási eredményeit. A másik fontos szakirodalmi forrásom Csík Tibor 2001es vizsgálata volt, amely az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum látogatóinak könyvtárhasználati szokásait vizsgálta. 1. Az OPAC statisztikák elemzése ( ) A. A kutatás ismertetése Az OPAC statisztika az adott év kereséseit tartalmazza, elkészítését az informatikai osztály végzi. A keresési szokások vizsgálatára is alkalmas, mivel tartalmazza a keresések számát, és azok eredményét is. Az alábbi adatokon kívül tartalmazza még a kölcsönzésre vonatkozó adatokat is. Pl. kölcsönzött könyvek száma. A fejezetben elsősorban a keresési szokások változását mutatom be, de kitérek a kölcsönzési adatokra is. Itt szeretném tisztázni, hogy a vizsgálat során a következő két adattípust különböztettem meg; külső OPAC: a könyvtár falain kívüli, a távolból történt kereséseket tartalmazza 2

3 belső OPAC: a könyvtár falain belülieket, de ezeket nem tudtam szétválasztani a könyvtárosok keresésétől, mivel ők is ezt a felületet használják. B. Az eredmények bemutatása Az első bemutatott adat a keresések számát mutatja, külön kezelve a belső és külső OPACot. A keresések száma 2010ben , de 2012ben csak volt. Ha megnézzük a keresések megoszlását a belső és külső OPACban, akkor a következő diagramot kapjuk. 1. ábra Keresések alakulása az OPACokban 2010., 2011., A diagramról leolvasható, hogy a keresések száma csökkent, ami nagyobb mértékben a belső kereséseknél figyelhető meg. A szám rámutat arra, hogy a legtöbben otthonról használják a katalógust, és ritkán néznek utána a könyvtárban. A külső keresések számának csökkenése minimális. A keresési adatokat megvizsgáltam negyedéves lebontásban, külön a belső és külső OPACban. A vizsgálattal szeretném bemutatni a könyvtár adatbázis használatának változását, illetve hogy megfigyelhetőe olyan tendencia, amikor többen keresnek a katalógusban, vagy nincs ilyen. A negyedévek beosztása a következőképpen néz ki; I. negyedév (január, február, március) II. negyedév (április, május, június) 3

4 III. negyedév (július, augusztus, szeptember) IV. negyedév (október, november, december) Először a belső keresések számát néztem meg. A kapott adatokat a következő diagramon ábrázoltam. 2. ábra Belső keresések változása negyedévenkénti lebontásban Az ábrázolt adatok is mutatják, hogy a legtöbb belső keresés 2010ben futott le az adatbázisban, azóta visszaesés tapasztalható, és megfigyelhető egyfajta hullámzás a keresések számában. A legalacsonyabb keresési aktivitás a vizsgált időszakban a III. negyedévben tapasztalható. A III. negyedévben két nyári hónap van, amikor a közoktatási intézmények többségében tart nyári szünet. A külső keresések bemutatása előtt feltételezem, hogy az a ciklusosság megfigyelhető, mint a belső OPACban. 4

5 3. ábra Külső keresések változása negyedévenkénti lebontásban A külső keresések között is megfigyelhető, hogy a legalacsonyabb keresés a III. negyedévben futott le. Viszont további hasonlóság a belső és külső keresések között nincs. Nem lehet egyértelműen mondani, hogy csökkenés figyelhető meg, mert ez csupán két negyedévre áll fenn (I. és IV. negyedév). A többi negyedévben az eloszlás módosul. Érdekes megnézni, hogy a II. negyedév adatai közül 2011ben kicsit kiemelkedik. A kiemelkedés rámutat arra a tényre, hogy 2011ben többen használták a katalógust, ami mögött állhat az egyetemi vizsgaidőszak, amikor több hallgató használja a könyvtárt. Meglepő viszont, hogy a III. negyedévben zajló keresések száma 2011ben a legalacsonyabb, és 2012ben minimális növekedés figyelhető meg. Ha megnézzük a keresések alakulását negyedévenként, akkor elmondhatjuk a következőket; legkevesebb keresés a III. negyedévben zajlott (nyári időszak miatt) belső keresések száma folyamatosan csökkent a vizsgált időszakban külső keresések számának alakulása nem egyezik meg a belsővel csúcsok (legtöbb keresés adatai) a belső kereséskor 2010ben figyelhetők meg, míg a külső kereséskor változó a csúcsok időpontja, még akkor is, ha a 2010es szintet nem éri el 5

6 A negyedévenkénti keresések vizsgálata árnyalta az összes keresések számát, és rámutat arra a tényre, hogy nem egyértelmű csökkenésről beszélünk, hanem egy folyamatról, ami bármikor meg is fordulhat. A következő adat, amit megvizsgáltam az eredményes keresésekre vonatkozott a vizsgált időszakban. A kapott eredményeket a következő kördiagramok mutatják be ábra Eredményes és eredménytelen keresések alakulása a vizsgált időszakban A diagramokról leolvasható, hogy a keresések eredményessége szintén csökkent a vizsgált időszakban. Látható, hogy a legjobb keresési arány 2010ben volt (82,77%17,23%). Viszont és között minimális változás figyelhető meg a keresés eredményességében. Érdekes lenne idén is megnézni, hogy vane változás az eredmények között. 6

7 A statisztikában lehet egy éven belüli vizsgálatokat is találni (2010 és 2012), de mindegyik rész más és más időszakot vizsgál, emiatt nem lehet összehasonlítást végezni. Viszont árnyalja az éves eredményeket. Az első részadat 2010ből származik, a vizsgált időszak január 4től szeptember 28ig tartott. Az adatbázis kimutatása szerint ez idő alatt keresés futott le. Éves adat január szeptember közötti adat Eredményes Eredménytelen Táblázat Eredményes és eredménytelen keresések száma januárszeptember között A táblázatból is kitűnik, hogy a vizsgált időszakban is hasonló a keresések eredményessége, mintha a teljes 2010es évet néznénk. A másik éves adat január 1től május 30ig tartott, amikor is keresés történt az OPACban. Éves adat 2012.januármájus közötti adat Eredményes Eredménytelen Táblázat Eredményes és eredménytelen keresések száma januármájus között A táblázat a keresések számát mutatja eredményességük szerint, százalékosan kifejezve: eredményes: 71,66% és eredménytelen: 28,34%. A számokat megnézve negatív eltérés rajzolódik ki az éves számokhoz viszonyítva, emelkedett az eredménytelen keresések száma. 7

8 A keresés eredményességét megnézve a vizsgált években egy hónapra lebontva a következő kép jeleníthető meg. 5. ábra Keresések eredményessége egy hónapra lebontva A havi lebontások is tükrözik az éves adatokat, miszerint az eredménytelen keresések száma növekedett, az eredményeshez képest. Az adatokról összességében elmondható, hogy a sikeres találatok száma csökkent a vizsgált időszakban, és ezzel párhuzamosan nőtt az eredménytelen keresések száma. Az adatok mögött többféle ok állhat (pl. elgépelés), amire rá szeretnék mutatni a későbbi naplófájl elemzés vizsgálatomban. A harmadik megvizsgálásra kerülő adat a keresések átlaga volt. Első szinten a keresések éves megoszlását vizsgáltam, majd negyedévenként. A keresések átlagának számítása: az összes keresés osztása 365tel, amivel az éves adat kiszámítható. 8

9 Az éves keresések megoszlását a következő ábra szemlélteti. 6. ábra Keresések száma éves lebontásban Az ábráról leolvasható, hogy a keresésekhez viszonyítva itt is folyamatos csökkenés figyelhető meg. A keresések számának csökkenésében több tényező játszhat szerepet (pl. egyes hónapokban többen keresnek, mint a következő hónapban). Megfigyelhető, hogy a könyvtárba látogatók száma is változik hónapok szerint, és ez tükröződik a keresésekben is. A keresések számát megvizsgáltam negyedéves szinten is. Feltételeztem, hogy itt is lesz egy alacsonyabb negyedév, ahol kevesebbet keresnek, illetve, hogy változás lesz a negyedévek között. 7. ábra Keresések számának alakulása negyedévenként 9

10 A vizsgálat elején feltett két kérdésre, a kapott adatokat megvizsgálva, igennel lehet válaszolni. Szintén megfigyelhető, hogy a III. negyedévben kerestek a legkevesebbszer az adatbázisban, hasonlóan a keresések negyedéves megoszlásánál. Megfigyelhető egyegy növekedés a negyedévek között, de ezek a számok nagyon minimálisak. Az adatbázisban a legtöbb keresés IV. negyedévben futott le, és azóta sem volt ilyen magas a keresések száma. A könyvtári adatbázisban való keresés átlaga, szintén a keresések számánál, a III. negyedévben volt a legalacsonyabb. A negyedévek között minimális eltérés figyelhető meg. A következőkben a kölcsönzési adatokat mutatom be, ezek közül kettőt elemeztem részletesebben. Az elsőben az adatbázisban található felhasználók számának alakulását mutatom be, utána a könyvtár távoli elérésére vonatkozó statisztikai adatokat. A távoli elérés alatt érti a statisztika az olvasói kóddal való bejelentkezést, hosszabbítást, és az előjegyzést. A hosszabbítás és az előjegyzés a web 2.0. szolgáltatása, aminek révén a könyvtár kilép a négy fal közül. A felhasználók felsorolása, mivel a statisztika megkülönbözteti az: új felhasználókat (a tárgyévben beiratkozott olvasók száma) olvasókat a rendszerben (kölcsönzők, rendezvények látogatói, csoportos könyvtárlátogatáson részt vevő emberek) kölcsönzőket (azok, akik könyvet kölcsönöztek a tárgyévben)1 A bemutatásnál ezt a hármat külön kezelem, de tudni kell, hogy átfedések lehetnek a számok között. Mindegyik csoportnál megnéztem, hogy ők átlagosan hányszor keresnek a katalógusban. Új felhasználók számának alakulása szintén csökkenést mutat, mivel 2010: fő 2011: 1221 fő 2012: 1044 fő Őket tekinthetjük a könyvtár használóinak 10

11 A felhasználók száma 2011ben nőtt, de összességében 160 fős csökkenés figyelhető meg. A változás jól tükrözi, hogy a könyvtárt kevesen ismerik, és emiatt csökkent a látogatók száma. Ha megvizsgáljuk az újonnan beiratkozott olvasók keresését a rendszerben, akkor a következő diagramot kapjuk. 8. ábra Keresések alakulása az újonnan felhasználóknál Megfigyelhető itt is csökkenés 2010 és 2011 között, viszont 2011 és 2012 között növekedés tapasztalható. Az olvasók a rendszerben vannak a legtöbben, ami érthető is, mivel itt a könyvtárt egyszer meglátogatott ember is rendszerbe kerül, és emiatt náluk áll fenn legjobban az adatok nagymértékű torzítása. Az adatokat a következő táblázat tartalmazza. Év Felhasználók (fő) Keresések átlaga (db) Táblázat A keresések számának alakulása az Olvasók a rendszerben című kategóriában A felhasználók száma növekedett, ami annak köszönhető, hogy a Pedagógiai Könyvtár és Múzeum számos rendezvényt tartott a Nevelési Tudásdepó keretében, és a csoportos könyvtárlátogatás egyre népszerűbbé válik. Napjainkban már nemcsak az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói 11

12 keresik fel a könyvtárt, hanem más tanintézményekből is érkeznek látogatók, olvasók. A keresések száma csökkenő tendenciát mutat. A harmadik csoport a kölcsönzők kategóriája. Ez a csoport használta legintenzívebben a katalógust, mivel ők biztosan kölcsönöztek is az állományból. A fenti tény miatt a kapott adatokat elfogadtam, és ennél a csoportnál nem csupán keresések átlagát néztem meg, hanem az eredményességet is. Az első adat a kölcsönzők számának alakulását mutatja; 2010: 3832 fő 2011: 3566 fő 2012: 3611 fő Az adatokból is kiderült, hogy a kölcsönzök száma mindkét irányba változott, 2010 és 2011 között a kölcsönzők száma 266 fővel csökkent, míg 2011 és 2012 között 45 fővel emelkedett. A kölcsönzők keresését a következő diagram szemlélteti. 9. ábra Keresések átlaga Itt is látható csökkenés, viszont ennek a mértéke nagyon kicsi. Leolvasható, hogy az átlagos keresés a vizsgált időszakban 37 volt, ami reális szám egy olvasónak. Viszont ez a szám nagymértékben függ az egyéntől is, és attól is, hogy mennyire hasznos keresési stratégiát alkalmaz. A vizsgálatot elvégeztem még az eredményes és eredménytelen keresés viszonylatában is. Először az eredményes keresések számát vizsgáltam meg. Itt is megfigyelhető, hogy az egy főre jutó eredményes keresések száma csökkent a három év alatt 9 találattal. Az adat rámutatott arra, hogy az olvasók 12

13 rosszabbul kerestek, vagy nem a megfelelő keresési stratégiákat alkalmazták ábra Eredményes és eredménytelen keresések megoszlása a kölcsönzők számánál A távoli elérések alatt a statisztika a következő szolgáltatásokat érti; bejelentkezések hosszabbítások előjegyzés A bejelentkezés alatt érti a statisztika azokat a műveleteket, amikor az olvasó bejelentkezik az olvasójegyével és jelszavával a rendszerbe. A bejelentkezések adatait a következő táblázat tartalmazza; Év Bejelentkezés Változás (%)

14 , ,85 4. Táblázat Bejelentkezések számának alakulása Az adatokból is látható, hogy a bejelentkezések száma dinamikusan növekedett, a három év alatt 47,85%os az emelkedés, a szám nagyon pozitív irányt mutat. A hosszabbítás alatt a rendszer azokat az adatokat rögzíti, amikor az olvasó az adatbázison keresztül hosszabbítja meg a kölcsönzött dokumentumait. 11. ábra Hosszabbítások megoszlása A diagramról leolvasható, hogy a növekedés mértéke meghaladja a bejelentkezések számát. Az átlagot kiszámítva egy kölcsönzőre 1,04 hosszabbítás jut a vizsgált időszakban. Részletesen megnézve az adatokat, a következő táblázatot kapjuk; Év Hosszabbítások Átlag , , ,72 5. Táblázat Egy olvasóra jutó hosszabbítások átlaga A három év alatt a növekedés mértéke 0,57. 14

15 Az adatok is tükrözik, hogy az olvasók szeretik, és használják a hosszabbítás funkcióját a könyvtár honlapján. Az előjegyzés funkciója az, amikor az olvasó ki szeretné kölcsönözni az adott dokumentumot, de az másik olvasónál van. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy az olvasó online előjegyezze a kívánt művet. Az előjegyzések száma a bejelentkezés és hosszabbítások számánál kisebb, de pozitív képet mutat. 12. ábra Előjegyzések számának alakulása Itt is észrevehető a pozitív növekedés, három év alatt 28cal nőtt az előjegyzések száma. A távoli elérések adatait megvizsgálva elmondható, hogy számuk dinamikusan növekedett az olvasók ismerik, és használják rámutat arra a tényre, hogy a könyvtárnak nyitnia kell az internet felé, mert az olvasók szeretik a távolból elérhető szolgáltatásokat 15

16 2. A naplófájlok elemzése az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban A. A kutatás ismertetése Az elemzésre kiválasztott naplófájlok augusztus 21. és november 20. közötti időszakot ölelik fel, mind a belső és külső OPAC adatait tartalmazzák. A vizsgálatra kiválasztott időben összesen keresés futott le az adatbázisban. Ez az éves kereséshez viszonyítva 25,35%. Napi szinten átlagosan 346 keresést generáltak a rendszerben. B. A kutatási helyszín bemutatása A könyvtár kereső felülete az Oline Public Accers Catalogue, röviden OPAC, az elnevezés a számítógépen elérhető nyilvános katalógus nevét takarja. Az OPAC legfőbb követelménye, hogy egyszerűen használható, felhasználóbarát kezelőfelület jellemezze, tekintettel arra, hogy a nem könyvtáros felhasználók többsége még esetleg tapasztalatlan a visszakeresésben. 2 Az OPAC olvasói felülete kétfajta keresési felületet biztosít; egyszerű és összetett keresőfelületet. A keresést megkönnyíti a logikai operátorok használata; relációs operátorok logikai (Boole) operátorok helyzeti (közelségi) operátorok A keresés lefuttatása után kapja a felhasználó a találati listát. A találati listán minden olyan dokumentum megtalálható, ami megfelel a keresés feltételeinek. A találati listán megjelenő dokumentumra kattintva kapja meg az olvasó a dokumentum adatait. Ha rákattint a Példány adat fülre, akkor megtudja, hogy a dokumentum kölcsönözhetőe, vagy nem. Az OPAC egyszerű keresőfelületének bemutatása 2 KERECSENDI András: Integrált könyvtári rendszerek. Eger, Eszterházy Károly Főiskola, p. 46. Interneten elérhető: tari_rendszerek_46_46.html; április 7. 16

17 Az egyszerű keresés során az olvasó csupán három index mezőt tud használni; szerző cím tárgyszó Van lehetőség több szempontú keresésre, de nem olyan mély szintű, mint az összetett keresésnél. Egyik előnye, hogy az olvasók számára ez a megoldás teljesen elfogadható, gyors, teljességre törekvő, de pontatlan eredményeket kapunk, valószínűleg sok találattal. 3 Másik előnye, hogy a kezdő kereső számára ez a felület teljesen megfelel. Példák egyszerű keresésekre QS= Szerző: Szákácsné Vida Mária /kapott találatok száma 9 QS= Cím: Magyarromán szótár /kapott találatok száma 1 QS= Tárgyszó: táplálkozás /kapott találatok száma 35 A fenti példák is mutatják, hogy az egyszerű kereséssel gyorsan el lehet jutni a keresett információhoz. Az összetett keresés felületének bemutatása A haladó keresők számára szokták javasolni az összetett keresést, mivel itt már ismerni kell az indexmezők közötti kapcsolatokat. Összetett keresés esetén nem csak egy feltétel adható meg, hanem több összekapcsolásával bonyolultabb keresések is végrehajthatóak. A grafikus felületen ez úgy jelenik meg, hogy általában egymás alatt elhelyeznek indexválasztó listákat a hozzájuk tartozó szövegdobozokkal. 4 Egy átlagos OPAC három és öt kapcsolatot tud kezelni. 3 uo. p. 51. Interneten elérhető: tari_rendszerek_51_51.html; április 7. 4 uo. p. 51. Interneten elérhető: tari_rendszerek_51_51.html; április 7. 17

18 A következő példákat választottam ki, hogy bemutassam az összetett keresés lehetőségeit az adatbázisban. QS=Tárgyszó: 'látás$' ÉS Tárgyszó: 'érzékelés$' VAGY Tárgyszó: 'látás$' ÉS Tárgyszó: 'észlelés$' VAGY Tárgyszó: 'érzékelés' ÉS Tárgyszó: 'csecsemő$ /kapott találatok száma 25 QS=Tárgyszó: 'információkeresés' VAGY Tárgyszó: 'Információs forradalom az oktatásban' VAGY Tárgyszó: 'Információs és Kommunikációs Technológia' VAGY Tárgyszó: 'Információs és kommunikációs technológiák' VAGY Tárgyszó: 'információs műveltség' VAGY Tárgyszó: 'információs társadalom' VAGY Tárgyszó: 'információs forradalmak' VAGY Tárgyszó: 'információs forradalom' VAGY Tárgyszó: 'információs hálózat' VAGY Tárgyszó: 'információs hálózatok' VAGY Tárgyszó: 'információs kultúra' /kapott találatok száma 862 Az összetett kereséseket bemutató példáknál látható, hogy az OPAC nagyon sok keresési szempontot tud kezelni. A relációs operátorok A relációs operátorok segítségével két értéket tudunk összehasonlítani, mivel használatuk egyértelmű, emiatt nehezen ismerjük fel őket. Relációs operátorjelek lehetnek: egyenlőségjel = kisebb < nagyobb > kisebb vagy egyenlő <= nagyobb vagy egyenlő => nem egyenlő <> Példaként a következő kereséseket találtam. QS= Név: Személy Szabolcs Éva ÉS Kiadás éve: >=2000 ÉS Kiadás éve: <=2012 /kapott találatok száma 36 QS= kiadás éve: >=2002; <=2012 /kapott találatok száma

19 A logikai (Boole) operátorok A logikai operátorokat a felhasználók ismerik, és alkalmazzák. Az OPAC három logikai operátort ajánl fel a keresőnek; ÉS (AND) VAGY (OR) NEM (NOT Peter J. Vigil mutat rá arra a tényre, hogy a felhasználók a VAGY és az ÉS műveleteken kívül más logikai műveletet jóformán nem használnak. A logikai műveletek közül ugyanis a NEM művelet fogható föl a legnehezebben. Ez pszichológiai tény, a tagadó mondatok több gondolkodási időt igényelnek, mint az állító mondatok 5 ÉS (AND) Ha a felhasználó az ÉS operátort használja, akkor azok a találatok jelennek meg, ami minden egyes feltételnek megfelel. QS= Szerző: Kaposi László ÉS Cím: Játékkönyv /kapott találatok száma 2 A felhasználó Kaposi László a Játékkönyv című művét kereste, a kereséshez összekapcsolta a keresés feltételeit ÉS operátorral. Ekkor a kereső program azokat a műveket listázta, aminek szerzője Kaposi László, és címe Játékkönyv. VAGY (OR) A VAGY operátor segítségével két vagy több szó kapcsolható össze, melyek közül az egyiket vagy a másikat, vagy mindkettőt keressük. QS= Tárgyszó: tanítás óra VAGY Tárgyszó: diák /kapott találatok száma 247 A felhasználó tanítási óráról szeretett volna megtudni információt, amiben benne van a diák szó. A keresőfelületen megjelentek azok a találatok, melyekben benne van a tanítási óra, a diák, és tanítási és diák szavak. NEM (NOT) 5 VIGIL, Peter J.: Az online keresés pszichológiája. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1984, 31. évf., 8. sz. p

20 A három operátor közül ezt használják a legkevesebben, amikor gyakran ez lenne a célravezetőbb. QS= Tárgyszó: zenei nevelés ÉS NEM Folyóirat: Parlando /kapott találatok száma 930 A helyzeti (közelségi) operátorok A helyzeti (közelségi) operátorok nem terjedtek el a könyvtári rendszerek keresés moduljában, pedig a teljes szövegű adatbázisban képesek hatékony keresést lefuttatni. Az egyik legismertebb helyzeti operátor a csonkolás vagy maszkolás. A csonkolás (vagy másik elnevezésével: maszkolás) speciális karakterek használatát jelenti, amelyeket a keresőszavakban helyezhetünk el, ezek hatása annyi, hogy a helyükön tetszőleges betű/betűk állhatnak. 6 A leggyakoribb csonkolási jelek a következők: *, %,? és $. QS= Szerző. Atkinson$ /kapott találatok száma 30 QS= Tárgyszó: $ének$ /kapott találatok száma: 62 A vizsgálatnál figyelembe kell venni, hogy a külső OPACban párhuzamosan több keresés futhat le. Párhuzamos keresés alatt értem, amikor két vagy több olvasó egy időben használja a keresést, és mindegyikük mást keres. C. A téma korábbi kutatása Eszenyiné Borbély Mária és Salgáné Medveczki Marianna (2008) tanulmányukban7 a könyvtári naplófájlokban zajló keresések alapján négy felhasználói attitűdöt különböztettek meg. Kíváncsi voltam, hogy létezneke ezek az attitűdök az OPKM látogatói körében, ezért kiterjesztettem a vizsgálatot a naplófájlokra. A tanulmány szerint az első csoport a megrögzött tárgyszórajongó, aki azonnal direkt keresést indít, viszont bizonytalan a tárgyszó a helyességében. 6 KERECSENDI András: Integrált könyvtári rendszerek. Eger, Eszterházy Károly Főiskola, p. 54. Interneten elérhető: tari_rendszerek_54_54.html; április 7. 7 ESZENYINÉ Borbély MártaSALGÁNÉ Medveczki Marianna: Amiről a naplófájlok mesélnek: Felhasználói attitűdök vizsgálata online könyvtári katalógusok használata során. Szerk. PETHŐ Attila, HERDON Miklós. Debrecen, Debreceni Egyetem, p. 17. Interneten elérhető: április 8. 20

21 A kereséskor használt tárgyszót ötletszerűen írja be, először szűkíti a témát, másodszor bővíti. A keresés nagyrészt eredménytelen, ezért tovább keres az adatbázisban. QS= Cím: gyermekhumor /kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: gyermekhumor /kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: gyerekkor humor /kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: Gyerekek a társadalomban /kapott találatok száma 2 QS= Tárgyszó: gyereknevetés /kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: nevet gyerek /kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: nevető irodalom /kapott találatok száma 1 A második csoport elnevezése Tudatos tárgyszórajongó, szerintem az egyik legtalálóbb. Az ebbe a csoportba tartozó egyén a tárgyszóban is bizonytalan, legtöbbször a kereső által ellenőrizhetetlen szavakkal próbálkozik. Ha leellenőrizte a számára logikus szóalakokat, akkor a keresést zárja. QS= Cím: 'a pedagógus mint szaktanácsadó' / kapott találatok száma 0 QS= Cím: 'szakértőkszaktanácsadók' / kapott találatok száma 0 QS= Cím: 'Szakértők és szaktanácsadók a közoktatásban' / kapott találatok száma 1 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadói rendszer' / kapott találatok száma 2 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadói rendszer' / kapott találatok száma 2 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadói hálózat' / kapott találatok száma 1 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadói hálózat' / kapott találatok száma 1 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadói szempontból' / kapott találatok száma 5 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadók' / kapott találatok száma 11 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadók' / kapott találatok száma 11 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadói jelentések' / kapott találatok száma 2 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadó' / kapott találatok száma 41 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadó' / kapott találatok száma 41 QS= Tárgyszó: 'szaktanácsadó' / kapott találatok száma 41 21

22 A harmadik csoportba tartozók a keresőkérdést túlbonyolítják. Indokolatlanul sok mezőt használnak, és bizonytalanok a keresőkérdések beemelésében. QS= Tárgyszó: 'látás$' ÉS Tárgyszó: 'észlelés$' / kapott találatok száma 5 QS= Tárgyszó: 'látás$' ÉS Tárgyszó: 'érzékelés$' VAGY Tárgyszó: 'látás$' ÉS QS= Tárgyszó: 'észlelés$' / kapott találatok száma 19 QS= Tárgyszó: 'látás$' ÉS Tárgyszó: 'csecsemőkor' / kapott találatok száma 1 QS= Tárgyszó: 'érzékelés' ÉS Tárgyszó: 'csecsemő$' / kapott találatok száma 7 QS= Tárgyszó: 'látás$' ÉS Tárgyszó: 'érzékelés$' VAGY Tárgyszó: 'látás$' ÉS QS= Tárgyszó: 'észlelés$' VAGY Tárgyszó: 'érzékelés' ÉS Tárgyszó: 'csecsemő$' / kapott találatok száma 25 QS= Tárgyszó: 'észlelés' ÉS Tárgyszó: 'csecsemő$' (6 találat) Tárgyszó: 'látás$' ÉS Tárgyszó: 'érzékelés$' VAGY Tárgyszó: 'látás$' ÉS Tárgyszó: 'észlelés$' VAGY Tárgyszó: 'érzékelés' ÉS Tárgyszó: 'csecsemő$' VAGY Tárgyszó: 'észlelés' ÉS Tárgyszó: 'csecsemő$' / kapott találatok száma 28 A negyedik csoport az Internetfüggő elnevezést kapta. A keresés során a keresőfelületet úgy használják, mintha Google lenne. Gyakori a nem találatok száma. A kereséskor kapott találatok növelését a keresőelemek finomításával lehetne elérni. QS= Tárgyszó: 'diabetes' ÉS Tárgyszó: 'betegség' /kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: 'diabeteszes gyermek' ÉS Tárgyszó: 'betegség' / kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: 'gyermekkori diabetes' ÉS Tárgyszó: 'betegség' / kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: 'betegség' / kapott találatok száma 16 találat QS= Tárgyszó: 'betegségek' ÉS Tárgyszó: 'iskolában' / kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: 'betegségek' / kapott találatok száma 74 22

23 A vizsgálat bemutatása Eszenyiné a vizsgálatát a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárában végezte. A későbbi kutatási eredményeit a 2012ben rendezett Országos Könyvtárügyi Konferencián mutatta be Digitális írástudás, digitális műveltség címmel. Az előadásán ismertetett adatok közül kettőt emelnék ki. Az első adat a használói típusok, és attitűdök megjelenése a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárában. 13. ábra Használói típusok egyetemi könyvtári környezetben 8 A következő adat, amit kiemeltem az előadásából, az a felhasználói típusok eredményessége volt. 8 ESZENYINÉ Borbély Márta: Digitális írástudás, digitális műveltség. A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében. Elhangzott november 2223 megrendezett Országos Könyvtárügyi Konferencián április 8. 23

24 14. ábra Az egyes használói típusok eredményessége 250 tárgyi keresés naplófájljának elemzése alapján9 D. Az eredmények bemutatása A naplófájlok elemzését a következő szinteken végeztem el; havi (augusztus, szeptember, október, november)10 heti (2012. augusztus 2125.; szeptember 1822.; október 913.; november 611.) napi (2012. augusztus 21.; szeptember 19.; október 18.; november 16.) A heti és napi beosztásnál figyelembe vettem, hogy a könyvtár nyitvatartási ideje is beleessen az elemzésbe, mivel akkor tudtam összehasonlítani a belső és külső kereséseket. A bemutatott adatoknál számolni kellett azzal, hogy a havi és heti adatok száma nagy, emiatt itt nem törekedtem a nagyon részletes elemzésre. Ezzel szemben a napi elemzéseket részletesen megvizsgáltam. Az adatok elemzésénél a következő sorrendet követem; először a havi és heti keresési eredményeket mutatom be, majd a napi szintű elemzést. A havi keresések eredményének bemutatása Az augusztusi keresések száma 2371, a teljes hónaphoz viszonyítva 61,13%. A magas érték köszönhető annak, hogy a könyvtár augusztus 21én nyitott ki a nyári zárás után. A vizsgált fél hónapban a belső OPACban 776, míg a külsőben 1595 keresés történt. A keresések között megfigyelhető, hogy a belső kereséskor több szempontot kapcsoltak össze az olvasók, ami mögött az lehet, hogy a könyvtáros segítette az olvasót a kereséskor. (3 külső 5 belső) Az adatok közül kiemelném az első kereséskor a címre, szerzőre, és tárgyszóra való keresést, amit a következő diagram mutat be. 9 uo. 10 Kettő fél hónap (augusztus és november) 24

25 15. ábra Augusztus hónap keresése A diagramról leolvasható, hogy a legtöbben tárgyszóra kerestek rá. A tárgyszóra való keresés száma mögött állhat, hogy többen ezt egyszerűbb keresésnek gondolták. QS= Tárgyszó: táplálkozási alapismeretek A keresést megnéztem tárgyszóként, és címként is. A tárgyszóra beírva a keresőfelületbe a következő találatot kaptam Timár Lászlóné (szerk.): Táplálkozástudományi,mikrobiológiai és tartósítási ismeretek. Viszont ha Cím mezőbe írtam, akkor a következő dokumentum jelent meg: Virágné Széll Márta: Táplálkozási alapismeretek. A fenti példa is mutatja, hogy a tárgyszó beírásával nem biztos, hogy az olvasó a kívánt dokumentumot kapja meg. QS= Tárgyszó: Szervezetfejlesztés a közoktatásban A fenti példához hasonló a következő is. Az olvasó tárgyszóként keresett egy művet. Ha beírta volna a címbe, akkor egyből megkapta volna a keresett dokumentumot, jelen esetben egy folyóiratcikket. Tárgyszóba beírva az olvasó nem kapott találatot, mivel a mű egyik tárgyszava a szervezetfejlesztés. Ha a helyes szót írta volna be, akkor két találatot kapott volna, ezek közül az egyik a keresett cikk címe. 25

26 A követező augusztusi adat, amit be fogok mutatni, hogy az olvasók hány szűkítési szempontot használnak; 16. ábra Szűkítési szempontok megoszlása augusztusi hónapban A diagramból az is kiderül, hogy az olvasók hányadik keresés után léptek ki az adatbázisból. Leolvasható, hogy a legtöbb olvasó csupán egy szempont 26

27 szerint keresett, és nem szűkítette tovább a témáját. Az így kapott találat nem biztos, hogy megfelelő szakirodalmat eredményezte, viszont egyszerű és gyors keresést biztosított. Szeptemberi keresés összesen 9059 volt, a két adatbázis megoszlása a teljes keresésben a következő arányban oszlott meg; külső 81,69% és belső 18,4%. Az adatokban is tükröződik, hogy a könyvtár OPACját inkább távolról használták. A napi keresések átlaga 302, az egy főre jutó keresések száma 2,50 volt. Ha a napi keresések átlagát megnézzük a külső és belső OPACban, akkor a következő eredményeket kapjuk. A külső OPACban átlag 247, míg a belsőben 55,27 keresés zajlott le napi szinten. Itt is megvizsgáltam az augusztushoz hasonlóan a címre, szerzőre, és tárgyszóra történő első keresést. 17. ábra Szeptemberi hónap keresése A diagramból is kiderül, hogy itt is a tárgyszóval történő keresés vezetett, háttérbe szorította a többi mezőn alapuló keresést. Érdekes, hogy még szeptemberben is a tárgyszóval történő keresés zajlott és nem a szerző, cím szerinti. Azért tartom ezt érdekesnek, mert már elkezdődött a tanítás az egyetemeken, és a hallgatók megkapták a tantárgyak tematikáját, szakirodalmát. 27

28 A következőkben pár érdekes keresést mutatok be, mind a külső és belső adatbázisból. QS= Cím szavai: Kutatásmódszertan /kapott találatok száma 1 QS= Cím szavai: Kutatásmódszertan /kapott találatok száma 1 QS= Cím szavai: Kutatásmódszertani /kapott találatok száma 10 QS= Cím szavai: Kutatásmódszertani /kapott találatok száma 10 QS= Cím szavai: Kutatásmódszertani /kapott találatok száma 10 QS= Cím szavai: Kutatásmódszertani /kapott találatok száma 10 QS= Cím szavai: Kutatásnyilvántartási /kapott találatok száma 1 QS= Cím szavai: Kutatás /kapott találatok száma 557 Az olvasó kitartónak tekinthető, mivel egymás után többször ugyanazt a kérdést futatta le. Látható, hogy nem váltott más keresőkérdésre, és mániákusan ragaszkodott egy szemponthoz. Viszont ismerte az összetett keresés funkcióját, mivel a Cím szavai indexmező csak ott található meg. Elmondható, hogy ez a keresés nem volt eredményes, mivel mindig ugyanazt a szót írta be egymás után. A következő keresés a fentihez képest eredményesnek tekinthető; QS= Cím: emil /kapott találatok száma 0 QS= Cím: Emil vagy a nevelésről /kapott találatok száma 1 Az olvasó az egyszerű keresés felületet használta, és egy könyv címére volt kíváncsi. Először a könyv címének egy részére keresett rá, ez nem hozott eredményt. Másodszor a teljes címet beírva megkapta a kívánt dokumentumot. A dokumentum meglett, és kilépett az adatbázisból. Az októberi keresés előtt már felkészültem, hogy nem lesz könnyű elemezni, mert még több adatra számítottam itt, mint az előző hónapban. Októberben keresést végeztek, ami az előző két hónap adatainál magasabb érték. A keresések növekvő száma összhangban állt a könyvtár látogatottságával, mivel októberbennovemberben vették igénybe legtöbben a könyvtár szolgáltatásait. 28

29 A keresések megoszlásában megfigyelhető a külső OPAC nagymértékű használata. 18. ábra Októberi keresések aránya a külső és belső OPACban Ha itt is megnézzük a keresések megoszlásának arányait a cím, szerző és tárgyszó mezőindexre, akkor a következő grafikonokat kapjuk. 29

30 19. ábra Keresések október hónapban Az eredmények nagyon hasonlóak, viszont a belső kereséseknél a cím mező értéke magasabb, mint a külsőben. Itt is a tárgyszóra való keresés a leggyakoribb. A novemberi keresés az augusztusihoz hasonlóan fél hónap volt. Ebben az időszakban az összes keresés 6681 volt, 5107 a külsőben és 1574 a belsőben. A napi átlagos keresés ebben a hónapban 334 volt, míg az egy főre jutó keresés átlaga 1,86. A novemberi adatokat a korábbi hónapok eredményeivel együtt mutatom be, és elemzem őket. Először a külső keresések alakulását vizsgáltam meg, szintén egy szempontú keresés esetén, és nem mentem további adatelemzésre. Hónap Tárgyszó Cím Szerző Egyéb Összes Augusztus Szeptember Október November Táblázat Keresések alakulása a külső OPACban A táblázatból is kiderül, hogy a legtöbben tárgyszóra kerestek rá. A többi mező, csupán augusztust kivéve, nem közelít felé. Hiába nőtt a címre és 30

31 szerzőre való keresés. Ez a növekedés kisebb mértékű volt, mint a tárgyszók esetében. A belső kereséskor is hasonló eredményt várok, mint a külső OPAC esetében. Hónap Tárgyszó Cím Szerző Egyéb Összes Augusztus Szeptember Október November Táblázat Keresések alakulása a belső OPACban A belső OPAC esetében is a tárgyszóra való keresés vezet. Érdemes viszont megnézni, hogy az Egyéb kategória alatt értett keresési mezők száma szeptember óta folyamatos csökkenést mutat. A csökkenéssel párhuzamosan nőtt az első három mezőre való keresések aránya. Heti keresések eredményének bemutatása A heti szintű elemzést egy szempont szerint néztem át, és megpróbáltam egyfajta tendenciát kimutatni. Hasonlóan a havi jelentésekhez, itt is a tárgyszóra való keresés dominanciáját feltételeztem. Az adatok után pár keresést mutatok be. A vizsgált időszaknak egy hetet írtam, de a könyvtár nyitvatartásához igazodva keddtől szombatig tartó időszakot tekintettem egy hétnek. Hónap Külső Belső Összesen Augusztus Szeptember Október November ábra Heti keresések száma A táblázatból kiderül, hogy itt is a külső OPACban való keresés vezet. Szeptemberben jelentős növekedés figyelhető meg, de az utána következő két hétben a keresések száma jelentősen visszaesett. A havi összes adatok már nem tükrözik ezt a tendenciát. 31

32 A külső OPAC első szűrésénél a következő adatokat kaptam meg a címre, szerzőre és tárgyszóra vonatkozóan. 21. ábra Külső keresések alakulása A diagramról is leolvasható, hogy az első lekérdezések során a szeptember vezet, és a vizsgált időszakban innentől kezdve folyamatos csökkenés figyelhető meg. A szerző mezőindexben viszont növekedés tapasztalható október és november között. A belső kereséskor a kapott adatok a következőképpen néznek ki; 32

33 22. ábra Belső keresések alakulása A tárgyszó mezőre való keresés folyamatos növekedést mutat, a csúcs októberben volt, és a november hónapban újabb csökkenés látható. A tárgyszónál hullámzóbb a Cím mezőre való keresés. Az augusztusi héten van a csúcs, majd a következő két hónap heteiben csökkenés figyelhető meg. Újabb kiugrás látható a novemberi héten, amikor is összesen 203 keresés futott le. A szerzőknél hasonló ingadozás figyelhető meg. Igaz érdekes megnézni, hogy az augusztusi héthez képest novemberre közel kétszeresére nőtt a keresés erre a mezőre. Az első bemutatni kívánt adat augusztusi hetében történt a külső OPACban. QS= Tárgyszó: képzéshatékonyság /kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: Képzés hatékonysága 2. Nemzetközi Konferencia /kapott találatok száma 1 QS= Cím: hatékonyság /kapott találatok száma 0 QS= Cím: Világtörténelem a francia forradalom kitörésétől napjainkig /kapott találatok száma 0 QS= Cím: $hatékonyság$ /kapott találatok száma 12 QS= Cím: Világtörténelem a francia forradalom kitörésétől napjainkig /kapott találatok száma 0 QS= Szerző: Domanovszky Sándor /kapott találatok száma 16 QS= Tárgyszó: hatékonyság /kapott találatok száma 185 QS= Tárgyszó: hatékonyság ÉS Kiadás éve: 2011 /kapott találatok száma 3 33

34 QS= Kiadás éve: 2010 ÉS Tárgyszó: hatékonyság /kapott találatok száma 3 QS= Tárgyszó: hatékonyság ÉS Kiadás éve: 2012 /kapott találatok száma 3 A fenti keresés is mutatja, hogy némely olvasó nem tud keresni. Megfigyelhető, hogy nehezen adja fel a megszokott keresési módszert, és vált át egy másikra. Azért is emeltem ki, mert a keresés közben egy másik futott vele párhuzamosan. A párhuzamos keresés első két alkalommal nem eredményezett találatot, míg harmadik keresésre eredményt kapott. Visszatérve a kiemelt példához, látható, hogy az olvasó nem mindig ismeri a mezők jelentését. Pl. Tárgyszó mezőbe írta a kiadvány nevét. Később megfigyelhető, hogy az olvasó megtalálta a csonkolás jelét, és az összetett keresés felületet. Ha összességében nézzük, akkor a keresést részben eredményesnek tekinthetjük, de nem derül ki, hogy az olvasó mire volt kíváncsi. A második bemutatásra választott példa a belső OPACban futott le a szeptemberi héten. QS= Szerző: Réger Zita ÉS Cím: Cigány gyermek nyelvi problémái és iskolai esélyei /kapott találatok száma 0 QS= Cím: Cigány gyermek nyelvi problémái és iskolai esélyei /kapott találatok száma 0 QS= Cím: Cigány gyermek nyelvi problémái és iskolai esélyei /kapott találatok száma 0 QS= Cím: Cigány gyermek nyelvi problémái és iskolai esélyei /kapott találatok száma 0 Az olvasó itt a kereséskor ismerte a dokumentum címét, és szerzőjét. Először ezzel a kettővel kísérelte meg a keresést, és ez nem hozott találatot. Majd háromszor a címmel próbálkozott, de ez sem hozott eredményt. A keresést én is lefutattam az adatbázisban, először nekem sem eredményezett találatot. Utána megpróbáltam szerző szerint keresni. Az így kapott találatokat megnézve rájöttem, hogy az olvasó nem tudta helyesen a címet. A cím 34

35 helyesen: A cigány gyermekek nyelvi problémái és iskolai esélyei, ami az Iskolakultúra című folyóiratban található. A napi keresések eredményének bemutatása A napi lebontásokat részletesebben tudtam megnézni, mert kevesebb adat állt rendelkezésemre. Az augusztusban megvizsgált nap, a könyvtár első nyitvatartási napja volt a nyári zárás után. A keresések száma összesen 231 volt, ezen belül 66 a belső és 165 a külső OPACban zajlott. A számoknál tükröződik a külső OPAC dominanciája. 35

36 A következő diagram azokat az adatokat tartalmazza, amiket az olvasók először használtak. 23. ábra augusztus 21. első szűrésre való keresés Lehet látni, hogy a tárgyszóra való keresés a külső OPACban csupán a második helyen van, míg a belsőnél első helyen. 36

37 Ha megnézzük a belső OPACban keresett témák megoszlását (tárgyszó és cím) a következőket kapjuk; 24. ábra A leggyakrabban keresett témák augusztus 21én A diagramból kiderül, hogy az egyik leggyakrabban keresett téma ezen a napon a környezeti nevelés volt. A környezeti nevelést követi a szociológia témája. Azt az adatot vizsgálva, hogy az olvasók hány keresés után hagyták el az adatbázist, mert úgy gondolták, hogy megtalálták a megfelelő információt, a következő táblázat tartalmazza. Keresés szintje Belső OPAC Külső OPAC 1 szintű szintű szintű szintű Táblázat Olvasók hány keresést futattak le az OPACban A táblázat adatait megfigyelve láthatjuk, hogy a legtöbb olvasó az első keresés eredményével megelégedett, és befejezettnek tekintette a keresést. Érdekes viszont megnézni, hogy a legtöbb összetett keresés a külső OPACban történt. QS= Cím: földrajz ÉS nyelv: hun ÉS Dokumentumtípus: A ÉS Adatbázis: tkv /kapott találatok száma

38 QS= Cím: földrajz ÉS nyelv: hun ÉS Dokumentumtípus: A ÉS Adatbázis: tkv /kapott találatok száma 340 QS= Cím: földrajz ÉS nyelv: hun ÉS Dokumentumtípus: A ÉS Adatbázis: tkv /kapott találatok száma 340 QS= Cím: történelem ÉS nyelv: hun ÉS Dokumentumtípus: A ÉS Adatbázis: tkv /kapott találatok száma 129 Az összetett keresést elemezve elmondható, hogy az olvasó keresése nem vezetett eredményre, mert háromszor ugyanazt a keresést indította el, nem változtatta meg a keresés szempontjait. Az utolsó keresésnél a földrajz szó helyett a történelem szót írta be, ami kevesebb találatot hozott. A négy keresés lefuttatása után kilépett a rendszerből. A belső OPACban történt összetett keresést is kiemeltem; QS= Tárgyszó: bántalmazás ÉS Tárgyszó: gyermek ÉS Tárgyszó: Magyarország ÉS Nyelv: hun /kapott találatok száma 10 QS= Tárgyszó: gyermekvédelem ÉS Tárgyszó: bántalmazás ÉS Nyelv: hun /kapott találatok száma 1 QS= Tárgyszó: veszélyeztetett gyermek ÉS Tárgyszó: Magyarország ÉS Nyelv: hun /kapott találatok száma 47 QS= Tárgyszó: 1960$ ÉS Tárgyszó: gyermekvédelem ÉS Nyelv hun kapott találatok száma 1 A keresést megnézve elmondható, hogy az eredményes volt. Az olvasó megkapta a kívánt információkat. Egy hibát követett el, hogy az utolsó kereséskor a kiadás éve mező helyett a tárgyszót használta. Ismerte, és használta az összetett keresés felületét, és a logikai operátorokat is. A kiválasztott szeptemberi nap 21e volt. Itt külön vizsgáltam meg a két keresést, mivel a belső OPACba történő keresést részletesebben szeretném bemutatni. A vizsgálati napon összesen 341 keresés futott le. A belső OPAC első lekérdezésének adatait tartalmazza a táblázat; Mezőindex név Tárgyszó Keresések száma 43 38

39 Cím 17 Név: Személy 4 Nyelv 2 Szerző Táblázat szeptember 21. első szűrés lekérdezés belső OPAC Az adatokat megnéztem téma szerint, és ezen a napon legtöbben a belső OPACban a média témájában kerestek szakirodalmat. Ha tovább vizsgáljuk a témák lebontását a keresésekkor, a következő táblázatot kapjuk; Mezőindex név 2 szűrő 3 szűrő A 2 1 Gyógypedagógia 4 Média 7 hun 9 Egyéb Táblázat További szűrőkre vonatkozó adatok a belső OPACban Példaként a következő a keresést választottam; QS=Név: Személy: Pápai Orsolya /kapott találatok száma 0 QS= Név: Személy: Pápay Orsolya /kapott találatok száma 1 QS= Név: Személy: Pápay Orsolya /kapott találatok száma 1 Az olvasó a keresést az összetett keresőfelületben futatta le. Először nem kapott találatot, mert elírta a szerző nevét. A második kereséskor a hibát javította, és Pápayként kereste, és még egyszer lefutatta. A külső OPACban ezen a napon 253 keresés történt, ami meghaladja a belső OPACban végzett kereséseket. Érdekes viszont az a tény, hogy itt több szűrési feltételt adtak meg, mint a belsőben. Itt két olvasó öt szűrési feltétellel jutott el a keresett információhoz. QS=(Név: Személy 'Dr.' ÉS Név: Személy 'Kövesdi' ÉS Név: Személy 'Katalin') ÉS (Cím szavai: 'kézikönyv') ÉS (Tárgyszó: 'felső' ÉS Tárgyszó: 'tagozat') /kapott találatok száma 0 39

40 A fenti keresésnél is látható, hogy az olvasó haladó módon keresett az adatbázisban, ahol lehetőség van több keresés összekapcsolására, amit az olvasó használt is, de a keresés nem hozott eredményt. Az első kereséskor lefuttatott mezőindexeket ábrázolva a következő diagramot kapjuk; 25. ábra Külső kereséskor lefutatott elsődleges mezőindexek A diagramon is látható, hogy egy olvasó a dokumentumtípusra keresett rá. Megnézve az olvasó keresését a következő keresőkép rajzolódik ki; QS= Tárgyszó. szabadidő ÉS Tárgyszó: gyermekotthon /kapott találatok száma 0 QS= Dokumentumtípus: C /kapott találatok száma QS= Tárgyszó: szabadidő ÉS Tárgyszó: gyermekotthon ÉS Dokumentumtípus: C /kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: szabadidős tevékenység ÉS Tárgyszó: gyermekotthon /kapott találatok száma 1 QS= Tárgyszó: gyermekotthon /kapott találatok száma 207 QS= Szerző: Rákó Erzsébet /kapott találatok száma 14 Az olvasó ezek után befejezettnek tekintette a keresést. Megfigyelhető, hogy először összetett kereséssel próbálkozott. Meglepő, hogy beírta a dokumentumtípust, és amikor megkapta az eredményt, nagy valószínűséggel megijedt. Az ijedtségre utalhat, hogy rövid időn belül módosította a keresését. 40

41 Októberben egy csütörtöki napot választottam ki (október 18.). Az összes keresés ezen a napon 460 volt, a külső keresések száma a magasabb. A keresési eredményeket tartalmazó táblázatot az 1. számú mellékletben helyeztem el. A táblázatból kiderül, hogy az olvasók számos mezőindexet ismernek, és használják őket. A korábbi vizsgálatoknál, és a mostaninál is bebizonyosodott, hogy az olvasók a szerző, cím, tárgyszó és név: személy mezőfunkciókat használták a leggyakrabban. Ezekkel a mezőkkel történő keresés gyors eredményt ad, viszont sok találat nem esik bele a kereséskor. A következő keresést azért választottam ki a többi közül, mert rámutat arra a tényre, hogy a külső OPACot, akár az éjszaka közepén is lehet használni, és nincs nyitvatartási időhöz kötve. Az első keresést ezen a napon 00:06 perckor indította el egy olvasó. QS= Tárgyszó: MÓDSZERTAN /kapott találatok száma 1088 QS= Tárgyszó: nyelvtanítás ÉS Tárgyszó: MÓDSZERTAN /kapott találatok száma 53 QS= Tárgyszó: nyelvtanítás ÉS Tárgyszó: MÓDSZERTAN /kapott találatok száma 53 QS= Tárgyszó nyeltanulás ÉS Tárgyszó: nyelvtanítás ÉS Tárgyszó: MÓDSZERTAN /kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: angol nyelv ÉS Tárgyszó: nyelvtanítás ÉS Tárgyszó: MÓDSZERTAN /kapott találatok száma 1 QS= Tárgyszó: oktatásmódszertan /kapott találatok száma 1013 QS= Tárgyszó: nyelvtanítás ÉS Tárgyszó: oktatásmódszertan /kapott találatok száma 66 A keresőképen is látható, hogy az olvasó előnybe részesítette a tárgyszóval történő keresést. Nehezen bontakozott ki, hogy a nyelvtanítás módszerére kíváncsi. Az éjszakai keresés számlájára írható, hogy a tárgyszót egyszer elütötte, majd egy újabb keresőszót írt be, és ezzel vált kerekké a keresése, 41

42 vagyis az angol nyelv tanításának módszerére vonatkozó szakirodalmat keresett. Az utolsó elemzett nap november 16a, ami pénteki nap volt. A pénteki napon vannak általában a legtöbben a könyvtárban, és intenzívebben használják ilyenkor a belső OPACot. Ezt a tényt támasztja alá, hogy ezen a napon több volt a belső keresések száma, mint a külsőn. 26. ábra november 16i keresések aránya Ha megnézzük a három legnépszerűbb keresési módot a következő táblázatot kapjuk; Mezőindex név Belső OPAC Külső OPAC Cím Szerző Tárgyszó Táblázat Keresések megoszlása az OPACban A táblázatból is kiderül, hogy a legtöbben tárgyszóval való keresést a belső OPACban futatták le a vizsgált időszakban. Érdekes viszont megnézni, hogy a legtöbb szerző mezőindexre való keresés a külső OPACban történt ezen a napon. Itt már elmondható, hogy az olvasók egy másmilyen keresési stratégiát kezdtek el használni, amivel megkönnyítették a keresésüket. 42

43 Megvizsgálva a keresés szűkítési szempontjait, látható, hogy a legtöbbet a külső OPACban használtak (szám szerint ötöt, és a belsőben négyet). A külső OPAC legtöbb szűrési szemponttal történő keresését elemezve, a következő keresőképet kapjuk; QS=Tárgyszó: 'pályaorientáció' VAGY Tárgyszó: 'pályaorientáció tantárgy' VAGY Tárgyszó: 'Pályaorientációs 'pályaorientáció csoport' VAGY tanítása' Tárgyszó: VAGY Tárgyszó: 'pályaorientációs tanár szakirányú továbbképzési szak' VAGY Tárgyszó: 'pályapedagógia' VAGY Tárgyszó: 'pályaszocializáció' VAGY Tárgyszó: 'pályaválasztás' VAGY Tárgyszó: 'pályaválasztása tanácsadás' VAGY Tárgyszó: 'pályaválasztási tanácsadás' /kapott találatok száma 1277 A fenti keresőképen látható, hogy az olvasó sem tudta eldönteni, hogy mit keres éppen. Az olvasó találomra írta be a pályaválasztás és pályatanácsadás fogalmának részeit a Magyar Pedagógiai Tárgyszójegyzék nevei alapján, másrészt saját szavait használta a kereséskor. Egy a belső OPACban végzett keresést vizsgálva a következőt kapjuk; QS= Név: Személy: évfolyam 9 ÉS Tárgyszó: magyar nyelv tantárgy ÉS Adatbázis: pad /kapott találatok száma 0 QS= Tárgyszó: évfolyam 9 ÉS Tárgyszó: magyar nyelv tantárgy ÉS Dokumentumtípus: A ÉS Adatbázis: tkv./kapott találatok száma 319 A keresőkép is bizonytalanságot mutat, mint a fenti példánál. Az első keresőkérdésnél is látható, hogy az olvasó a magyar nyelv tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvet keresett a 9. évfolyam számára. Az első keresés nem hozott találatot, használatában. mert bizonytalanság Másodszor már figyelhető módosította a meg a keresést, mezőindex és ennek köszönhetően kapott is találatot. A keresést ezután befejezte, és megelégedett a kapott találatokkal. 43

44 3. A kérdőíves kutatás A. A kutatás bemutatása Széles körben több vizsgálati helyszín bevonásával végzett felmérést akkor használjuk, ha viszonylag rövid idő áll rendelkezésre a felmérés elvégzéséhez. A kérdőívet azért is célszerű választani, mert nem szükséges hozzá a személyes kapcsolatfelvétel. Az önálló kérdőívem készítése során két kérdőív kérdéseit használtam fel. Az első kérdőívet az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum használta 2001ben, a kérdőív kérdései az olvasók könyvtár látogatási szokásait kívánta feltárni11. A második kérdőívet az alapszakom szakdolgozatánál használtam 2009ben, a vizsgálat célja az volt, hogy a minőségmenedzsment és az élethosszig tartó tanulás kapcsolatát feltárja12. A két kérdőív kérdései alapján állítottam össze a mostani vizsgálaton használt kérdőívet. A jelenlegi kérdőív 22 kérdésből állt, 10 nyitott és 12 zárt kérdésből. A kérdések négy témát öleltek fel; szociológiai jellemzők könyvtárhasználati szokások könyvtár internetes megjelenései kereséskor használt módszerek A kérdőív értékelése során lehetőségem volt összehasonlító vizsgálatot végezni, egyrészt a kérdőívben megjelenő kérdésekkel, és a korábbi két kérdőív eredményeivel. A kérdőív értékelését a PSPP programmal, és az Excel segítségével végeztem el. 11 CSÍK Tibor: Egy közgyűjtemény és használó, I. rész. In: Könyv és Nevelés, II. évf. (2000) 4. szám. és CSÍK Tibor: Egy közgyűjtemény és használói, II. rész. In: Könyv és Nevelés, III. évf. (2001) 1. szám. 12 SZÉL Orsolya: Minőségszemlélet fejlődése egy magyarországi szakkönyvtárban. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár,