CARDIOMETABOLICA HUNGARICA

Átírás

1 202; 5 (SUPPL. ) -65 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 202; 5 (SUPPL. ) S - S 65 S CARDIOMETABOLICA HUNGARICA A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG (MOMOT) VIII. KONGRESSZUSA ELHÍZÁS, ÉS KARDIOMETABOLIKUS KOCKÁZAT PROGRAM ÉS ELŐADÁSKIVONATOK 202. MÁRCIUS Magyar Telekom Székház, Budapest I. Krisztina körút 55. A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA

2 S2 A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG VIII. KONGRESSZUSA ELHÍZÁS, ÉS KARDIOMETABOLIKUS KOCKÁZAT PROGRAM ELŐADÁSKIVONATOK GYŰJTEMÉNYE 202. március

3 S3 A KONGRESSZUS FŐVÉDNÖKE: DR. SCHMITT PÁL MAGYARORSZÁG KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE A KONGRESSZUS VÉDNÖKE: DR. SZÓCSKA MIKÓS EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

4 S4 A KONGRESSZUS ELNÖKE: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. c. egyetemi docens a MOMOT elnöke A KONGRESSZUS TITKÁRA: Dr. Pados Gyula Ph.D. c. egyetemi docens a MOMOT főtitkára [email protected] TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. c. egyetemi docens a MOMOT elnöke Dr. Pados Gyula Ph.D. c. egyetemi docens a MOMOT főtitkára Prof. Dr. Farsang Csaba egyetemi tanár, az MTA doktora A Magyar Kardiometabolikus Centrum Hálózat vezetője Dr. Simonyi Gábor a MOMOT titkára SZERVEZŐ BIZOTTSÁG: Dr. Pados Gyula Dr. Simonyi Gábor Dr. Bonta László Kis Beatrix Judit Németh Piroska [email protected] Akkreditáció: orvosoknak és szakdolgozóknak folyamatban Helyszín: Magyar Telekom Székház, Budapest I. Krisztina körút 55.

5 S5 A Kongresszus főrendezője: Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság Elnök: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D., c. egyetemi docens Társrendező: Magyar Kardiometabolikus Centrum Hálózat Vezető: Prof. Dr. Farsang Csaba egyetemi tanár Regisztráció: Németh Piroska [email protected], internet: Regisztráció: 202. január 0-től március 24-ig Helyszíni regisztráció: 202. március 23. (péntek) március 24. (szombat) A KONGRESSZUS SZERVEZŐ BIZOTTSÁGA KÖSZÖNETET MOND A KONGRESSZUS ÖSSZES TÁMOGATÓJÁNAK.

6 S6 TUDOMÁNYOS PROGRAM 202. március 23. PÉNTEK 0.00 MEGNYITÓ, ELISMERÉSEK ÁTADÁSA Dr. Bedros J. Róbert Ph.D., c. egyetemi docens, a MOMOT és a kongresszus elnöke 0.30 ELHÍZÁS ÉS IRÁNYELVEK Üléselnök: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D., c. egyetemi docens Dr. Pados Gyula Ph.D., c. egyetemi docens 2.00 SZÜNET Dr. Bedros J. Róbert Ph.D., c. egyetemi docens, a MOMOT elnöke 2 Dr. Simonyi Gábor, a MOMOT titkára Szent Imre Kórház, Főigazgatóság, Budapest 2 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa AZ ELHÍZÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI (20') Prof. Dr. Halmy László, egyetemi tanár, az MTA doktora, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke Magyar Elhízástudományi Társaság AZ ELHÍZÁS VILÁGJÁRVÁNYÁNAK EPIDEMIOLÓGIÁJA (20 ) Dr. Pados Gyula Ph.D., c. egyetemi docens, a MOMOT főtitkára 2 Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. c., egyetemi docens, a MOMOT elnöke Szent Imre Kórház, Lipid profil, Budapest 2 Szent Imre Kórház, Főigazgatóság, Budapest A MOMOT DIÉTÁS IRÁNYELVEI. Az új trend, a low-carb highprotein diéta helye az ajánlásunkban (20') Antal Emese elnök Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége AZ MDOSZ ÉS A MOMOT DIÉTÁS IRÁNYELVEINEK HARMONIZÁLÁSA (20') 2.5 OBESITAS ÉS LIPIDEK Üléselnök: Dr. Pados Gyula Ph.D., c. egyetemi docens Dr. Balogh Sándor Ph.D., c. egyetemi docens Országos Alapellátási Intézet, Budapest AZ ELHÍZÁS ÉS TÁRSULT BETEGSÉGEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON (20')

7 S EBÉD Prof. Dr. Karádi István, egyetemi tanár, az MTA doktora Semmelweis Egyetem, III. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest EGYSZERŰ CUKROK JELENTŐSÉGE LIPIDOLÓGIAI SZEMPONTBÓL OBESITASBAN (20') Prof. Dr. Paragh György, egyetemi tanár, az MTA doktora Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Debrecen A TRIGLICERID ANYAGCSERE JELENTŐSÉGE ELHÍZÁSBAN (20') 4.20 ELHÍZÁS ÉS KARDIOLÓGIA Üléselnök: Prof. Dr. Préda István, egyetemi tanár, az MTA doktora 5.30 SZÜNET Prof. Dr. Merkely Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, klinikaigazgató, Dr. Becker Dávid Ph.D. egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Központ, Budapest ÚJ UTAK A SZÍVELÉGTELENSÉG KEZELÉSÉBEN (20') Prof. Dr. Préda István egyetemi tanár, az MTA doktora Honvédkórház, Kardiológiai Osztály és Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ, Budapest A RIZIKÓFAKTOROK ÉS AZ OBESITAS (20') Dr. Medvegy Mihály Ph.D., Dr. Simonyi Gábor, 2 Dr. Medvegy Nóra, Prof. Dr. Pécsvárady Zsolt, c. egyetemi tanár Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa, 2 KRKA Magyarország Kft, Budapest A NEM ST-ELEVÁCIÓS INFARKTUS PATHOFIZIOLÓGIÁJÁNAK ÚJ MEGKÖZELÍTÉSE (20') 5.50 AZ ELHÍZÁS MÁS ÖSSZEFÜGGÉSEKBEN Üléselnök: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D., c. egyetemi docens 6.40 SZÜNET Prof. Dr. Gömör Béla, egyetemi tanár, az MTA doktora TALLÓZÁS AZ ELHÍZÁS MŰVÉSZETI ÁBRÁZOLÁSAI KÖZÖTT (20') Csiki Sándor FOOD & WINE A MODERNITÁS ÍZE-A FOGYASZTÓI TÁRSADALMAK KIALAKULÁSA ÉS TÁPLÁLKOZÁSRA GYAKOROLT GLOBÁLIS HATÁSAI (20 )

8 S POSZTER SZEKCIÓ Elnök: Dr. Meskó Éva kandidátus P-00 P-002 P-003 Medvegy Nóra, 2 Simonyi Gábor, 2 Medvegy Mihály KRKA Magyarország Kereskedelmi Kft., Budapest 2 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa GYÓGYSZERES LEHETŐSÉGEK A SZÍV MIKROCIRKULÁCIÓJÁNAK JAVÍTÁSÁRA Szóró Júlia, Horváth Bálint, Trembickij Gábor, 2 Simonyi Gábor, 3 Szűcs Endre, 4 Szakolczai Krisztina, 2 Kirschner Róbert, 5 Duray Gábor, 5,6 Préda István, 2 Medvegy Mihály Semmelweis Egyetem ÁOK, Budapest, 2 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa, 3 Semmelweis Egyetem, I. Női Klinika, Budapest, 4 Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete, Budapest, 5 Honvédelmi Minisztérium, Állami Egészségügyi Központ, Budapest, 6 Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Központ, Budapest HELYETTESÍTHETŐ-E A MALIGNUS RITMUSZAVART ELŐREJELZŐ QT TÁVOLSÁG A PONTOSABBAN MÉRHETŐ Q-T MAXIMUM TÁVOLSÁGGAL? Ádámffy-Rácz Kinga, Kirschner Róbert, Kiss Helga, Szekula Ágnes, Oswald Patrícia, Kiss Krisztián, Nagy Gyula, Antusek Aliz, 2 Nagy Béla, 3 Simonyi Gábor, Medvegy Mihály Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, III. Belgyógyászat-Kardiológiai Osztály, Kistarcsa, 2 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, IV. Belgyógyászat- Gastroenterológiai Osztály, Kistarcsa, 3 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, V. Belgyógyászat-Lipidológiai Osztály, Kistarcsa A HOSSZÚ QT TÁVOLSÁG ÉS KÜLÖNBÖZŐ LABORATÓRIUMI PARAMÉTEREK ÖSSZEFÜGGÉSE PANCREATITIS GYANÚ ESETÉN P-004 Olexó Zsuzsanna, Zsirai Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest BABAKOCSI-SPORT: GYALOGLÓPROGRAM FIATAL SZÜLŐKNEK ÉS NAGYSZÜLŐKNEK P-005 Horváth Bálint, Szóró Júlia, Trembickij Gábor, 2 Kirschner Róbert, 2 Simonyi Gábor, 3 Szűcs Endre, 4 Szakolczai Krisztina, 5 Duray Gábor, 5,6 Préda István, 2 Medvegy Mihály Semmelweis Egyetem, Budapest, 2 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa, 3 Semmeleweis Egyetem, I. Női Klinika, Budapest, 4 Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete, Budapest, 5 Honvédelmi Minisztérium, Állami Egészségügyi Központ, Budapest, 6 Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Központ, Budapest ELEKTROKARDIOLÓGIAI PARAMÉTER VÁLTOZÁSOK SUBLINGUÁLIS NITRÁT HATÁSÁRA ISCHAEMIÁS SZÍVBETEGSÉGBEN

9 S9 P-006 P-007 Szekula Ágnes, Kirschner Róbert, Ádámffy-Rácz Kinga, Oswald Patrícia, Kiss Krisztián, Nagy Gyula, Antusek Aliz, 2 Urbanek Krisztina, 3 Diófalvi Katalin, 3 Vass László, Medvegy Mihály Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, III. Belgyógyászat-Kardiológiai Osztály, Kistarcsa, 2 HUNIKÓ Képalkotó Diagnosztika, Kistarcsa, 3 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kórbonctani-Kórszövettani Osztály, Kistarcsa STROKE, SZÍVINFARKTUS ÉS TÜDŐ TUMOR TÜNETEIVEL JELENTKEZŐ MALIGNUS PRIMER SZÍV TUMOR Kiss Krisztián, Kirschner Róbert, Ádámffy-Rácz Kinga, Kiss Helga, Szekula Ágnes, Oswald Patricia, Nagy Gyula, Antusek Aliz, Medvegy Mihály Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, III-as Belgyógyászat-Kardiológiai Osztály, Kistarcsa A VESEELÉGTELESÉG ÉS A TROPONIN SZINT KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS 8.00 SZÜNET 9.00 GÁLAVACSORA ÉS MÁGA KONCERT

10 S0 A SZEKCIÓ 202. MÁRCIUS 24. SZOMBAT AZ IGEN NAGY KOCKÁZATÚ ÁLLAPOTOK Üléselnök: Dr. Simonyi Gábor 0.00 SZÜNET Dr. med. habil. Járai Zoltán Ph.D. Szent Imre Kórház, Általános Kardiológiai Profil, Budapest AZ AKUT KORONÁRIA SZINDRÓMA, MINT IGEN NAGY KOCKÁZATÚ ÁLLAPOT (5') Dr. Farkas Katalin Ph.D. Szent Imre Kórház, Angiológiai Profil, Budapest A KRITIKUS VÉGTAG ISCHAEMIA (5') Prof. Dr. Kiss István, egyetemi tanár Szent Imre Kórház, Nephrologia-Hypertonia Profil, Semmelweis Egyetem, Geriátriai Tanszéki Csoport, Budapest KRÓNIKUS VESEBETEGSÉG, MINT NAGY ÉS IGEN NAGY KOCKÁZATÚ ÁLLAPOT (5') 0.20 FÓKUSZBAN A SZIMPATIKUS TÚLSÚLY TERÁPIÁS MEGOLDÁSOK EGIS SZIMPÓZIUM Üléselnök: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D., c. egyetemi docens Dr. Simonyi Gábor, Dr. Medvegy Mihály Ph.D. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa HIPOGLIKÉMIA ÉS EKG-A SZITAGLIPTIN TERÁPIA ELŐNYEI (20') Prof. Dr. Farsang Csaba, egyetemi tanár, az MTA doktora Szent Imre Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Budapest SZIMPATIKUS TÚLSÚLY ÉS REZISZTENS HIPERTÓNIA. A RILMENIDIN SZEREPE (20') Dr. Alföldi Sándor Ph.D. Szent Imre Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Budapest A MAGAS SZÉRUMHÚGYSAV NEM CSAK ÁRTALMATLAN LABORATÓRIUMI ELTÉRÉS (20')

11 S 0.30 SZÜNET 0.50 MOZGÁSTERÁPIA Üléselnök: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D., c. egyetemi docens Dr. Simonyi Gábor, 2 Dr. Bedros J. Róbert Ph.D., c. egyetemi docens Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa, 2 Szent Imre Kórház, Főigazgatóság, Budapest A MOMOT MOZGÁSTERÁPIÁS IRÁNYELVEI (5') Prof. Dr. Apor Péter, c. egyetemi tanár Semmelweis Egyetem, Testnevelés és Sporttudományi Kar, Apor- Med Bt., Oxygén Wellness Naphegy, Budapest HATÉKONY MOZGÁSFORMÁK A TÚLSÚLY ELLEN (5') Prof. Dr. Bálint Géza, egyetemi tanár, az MTA doktora Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Budapest PREVENCIÓVAL MEGELŐZHETŐ DAGANATOS, KARDIOVASZKULÁRIS ÉS MOZGÁSSZERVI BETEGSÉGEK (5').50 SZÜNET 2.0 GERINGYÓGYÁSZATI SZEKCIÓ Üléselnök: Dr. Varga Péter Pál főigazgató Dr. Varga Péter Pál főigazgató Országos Gerincgyógyászati Központ, Budapest GERINCSEBÉSZETI MEGFONTOLÁSOK TÚLSÚLYOS BETEGEK MŰTÉTJE SORÁN (20') Dr. Ferenc Mária Országos Gerincgyógyászati Központ, Budapest OBESITAS ÉS GERINCBETEGSÉGEK (20') 3.00 SZÜNET

12 S RIZIKÓFAKTOROK Üléselnök: Dr. Pados Gyula Ph.D., c. egyetemi docens Prof. Dr. Winkler Gábor, c. egyetemi tanár, az MTA doktora Szent János Kórház, II. Belgyógyászati- Diabetológiai Osztály, Budapest A DIABETES ELŐFORDULÁS VILÁGMÉRETŰ NÖVEKEDÉSE, A PREVENCIÓ LEHETŐSÉGEI (5') Dr. Audikovszky Mária Szent Imre Kórház, Lipidológiai Profil, Budapest AZ ATHEROGÉN DYSLIPIDAEMIA ÉS AZ ELHÍZÁS (5') Prof. Dr. Farsang Csaba, egyetemi tanár, az MTA doktora Szent Imre Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Budapest MOZGÁS, OBESITAS ÉS VÉRNYOMÁS (5') 4.00 TOMBOLA, A KONGRESSZUS ZÁRÁSA Dr. Bedros J. Róbert Ph.D., c. egyetemi docens, a MOMOT elnöke

13 B SZEKCIÓ S MÁRCIUS 24. SZOMBAT ELHÍZÁS ÉS SPECIÁLIS ÁLLAPOTOK Üléselnök: Dr. Meskó Éva, kandidátus 0.0 SZÜNET Dr. Sziller István Szent Imre Kórház, Szülészet Nőgyógyászati Profil, Budapest ELHÍZÁSBAN SZENVEDŐ NŐK TERHESGONDOZÁSA (8 +2 perc vita) Dr. Sahin Péter Szent Imre Kórház, Gasztroenterológiai Profil, Budapest PHARMACONUTRITIO ÉS AZ ELHÍZÁS (8 +2 perc vita) Dr. Körmendy Miklós Szent Imre Kórház, Bőrgyógyászat, Budapest ELHÍZÁS ÉS A BŐR (8 +2 perc vita) Dr. Meskó Éva, kandidátus Pest Megyei Flór Ferenc kórház, Kistarcsa AZ OBESITAS ÉRKÁROSÍTÓ SZEREPE (8 +2 perc vita) Soós Tamás, Vaspöriné Csák Szabina, Deli Éva, Dr. Antal Albert Ph.D Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, Budapest FÉLÚTON AZ EGÉSZSÉGESEBB ÉLETMÓD FELÉ (8 +2 perc vita) Dr. Peresa Magdolna, 2 Dr. Bóta László Balázs Pro Sanita Kft. Családorvosi Ellátás, SE Családorvosi Tanszék Oktató Praxis, 2 Bajcsy Zsilinszky Kórház SBO, Budapest A RENDSZERES TESTEDZÉS, AZ ARTÉRIÁS FUNKCIÓ, A SCORE INDEX ÉS A HASKÖRFOGAT KAPCSOLATA (8 +2 perc vita)

14 S GYÓGYTORNÁSZ SZEKCIÓ Üléselnök: Tóth Ágnes főtitkár, Magyar Gyógytornászok Társasága Tóth Ágnes Magyar Gyógytornászok Társasága főtitkára AZ OBESITAS REHABILITÁCIÓJA-NEMZETKÖZI GYAKORLAT HAZAI ELKÉPZELÉSEK (0 ) Farkas Ildikó Szent Imre Kórház, Stroke- rehabilitációs részleg ELHÍZÁS ÉS STROKE- A REHABILITÁCIÓ NEHÉZSÉGEI (0 ) Friedrichné Nagy Andrea Szent-Imre Kórház, Budapest, Semmelweis Egyetem ETK Fizioterápiai Tanszék, Budapest INKONTINENCIA REHABILITÁCIÓ OBES NŐK ESETÉN (0 ) Dakos Zsófia, Merkler Krisztina, Ambrus Eszter, Kálmán Anita, Krómer Andrea Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft. TESTSÚLYCSÖKKENTŐ PROGRAM A ZSIGMONDY VILMOS HARKÁNYI GYÓGYFÜRDŐKÓRHÁZBAN (0 ) Benkovics Edit FAT BURNER, KCAL BURNER ÉS AZ EDZETTSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI Semmelweis Egyetem ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, David Training Center, Budapest Ágoston Gézáné Flór Ferenc Kórház, Központi Műtő, Kistarcsa 3--2 MERIDIÁNGYAKORLAT, MINT ALTERNATÍVA A MOZGÁSTERÁPIÁBAN (0 ).55 SZÜNET

15 S DIETETIKUS SZEKCIÓ Üléselnök: Németh Piroska Töttösi Adrienn, Lelovics Zsuzsanna Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet, Pécs AZ OLÍVAOLAJ PROTEKTÍV HATÁSA ÉS NÉPSZERŰSÉGE A MAGYAROK KÖRÉBEN,2 Deé Kitti, Hartmann Eszter, Vági Zsolt,,2 Lelovics Zsuzsanna Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet, Pécs 2 Kaposi Mór Oktató Kórház, Kaposvár ALSÓVÉGTAG-AMPUTÁLTAK TELJES TESTTÖMEGÉNEK ÉS TESTTÖMEGINDEXÉNEK MEGHATÁROZÁSA MÓDSZERTAN Hartmann Eszter, 2 Deé Kitti, Vági Zsolt,,2 Lelovics Zsuzsanna, 2 Lakatos Éva Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet, Pécs 2 Kaposi Mór Oktató Kórház, Kaposvár VAKOK ÉS ALIGLÁTÓK TESTTÖMEGINDEXE ÉS TESTÖSSZETÉTELE 3.30 SZÜNET 4.00 TOMBOLA, A KONGRESSZUS ZÁRÁSA A TEREM Dr. Bedros J. Róbert Ph.D., c. egyetemi docens, a MOMOT elnöke

16 S6 ELŐADÁS KIVONATOK

17 AZ ELHÍZÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Bedros J. Róbert, 2 Simonyi Gábor Szent Imre Kórház, Főigazgatóság, Budapest, 2 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa Jól ismert, hogy az elhízás járványszerűen terjed a fejlett és már a fejlődő országokban is. A túlsúly és az elhízás Magyarországon is jelentős népegészségügyi problémává vált. Az elhízás kialakulásában az élet során- számos (örökletes és szerzett) tényező játszik szerepet. Legelőször az intrauterin környezet, majd a születés utáni táplálkozás. Ezt követően számos veszélyes periódussal számolhatunk. Ezek közé tartozik a pubertás, a párkapcsolatok (pl. házasságkötés), nőknél a szülés körüli időszakok, majd a postmenopausa. A mozgásszegény életmód mindkét nemben - évek alatt - jelentős zsírlerakódáshoz vezethet. Az hasi (intraabdominalis) zsírmennyiség gyarapodása - a testtömeg-indextől függetlenül is - jelentős metabolikus eltéréseket eredményezhet: atherogendyslipidaemia, insulin resistentia, pro-thrombotikus állapotok, a gyulladásos markerek emelkedése stb. A túlsúly és az elhízás számos betegség bizonyított kockázati tényezője, de sajnos a kezelés gyakran elmarad, illetve nem kellően effektív. Az elhízás hosszú távú kezelése eredménytelenségének egyik velejárója a jo-jo effektus, amelynek számos káros hatása ismeretes. A elhízás és túlsúly kezelésének alapja a megfelelő diéta. Az alacsony szénhidrát tartalmú diéta vonatkozásában számos kedvező eredményt közöltek. Az elhízás kezelése során nagyon fontos szerepe van a testmozgás fokozásának, és az ezzel járó életmód változtatásnak, a pszichés vezetésnek, és indokolt esetben a gyógyszeres kezelésnek. Az elhízás kezelése élethosszig tartó összetett feladat, amely minden résztvevő aktív közreműködését igényli. ELHÍZÁS ÉS IRÁNYELVEK S7

18 AZ ELHÍZÁS VILÁGJÁRVÁNYÁNAK EPIDEMIOLÓGIÁJA Halmy László Magyar Elhízástudományi Társaság Az obezitológia amelynek fogalmát 993-ban javasoltam a nemzetközi szakirodalom részére a biológia és a társadalomtudományok számos területét és így az epidemiológiát is határterületként érinti. Sem az elhízástudomány, sem az epidemiológia nem élvez nagy népszerűséget az orvostársadalomban, mivel az orvosi praxis imponáló eredményei nem tőlük várhatók. Ugyanekkor nehéz szemet hunyni a felnőtt korú lakosság 2/3-át érintő betegségcsoport és következményei felett, amelyeket az epidemiológia ír le és elemez. Az epidemiológia nemcsak keresztmetszeti képet adhat az elhízás előfordulásáról, hanem az általa vizsgált jelenségek a fogamzástól a halálig jellegzetes képet adnak és véleményem szerint kontinuumot képeznek. A méhen belüli élet, az újszülött-, és gyermekkor a graviditás, a laktáció, a változás korának neuroendokrin eredményei, az időskori súlygyarapodás vagy súlycsökkenés folyamatosan változó kockázatot jelentenek, amelyekhez a környezeti tényezők is társulnak. A kontinuum nemcsak egymás után következő izolált kockázatok sorát, hanem az előző szakaszokban kialakult prediszponáló tényezők érvényre jutása miatt is kialakuló kóros állapotok megjelenését is jelenti. A két nagy előidéző tényező a táplálkozás és a fizikai aktivitás mellett számos módosító biológiai és társadalmi faktor színezi az elhízás problémakörét. Az obezitológia határterületein levő tudományágak jobb megismerése és az ismeretek folyamatos felhasználása ad tartalmat az elhízás epidemiológiája kontinuumának. ELHÍZÁS ÉS IRÁNYELVEK S8

19 A MOMOT DIÉTÁS IRÁNYELVEI. Az új trend, a low-carb high-protein diéta helye az ajánlásunkban Pados Gyula, Bedros J. Róbert Szent Imre Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Budapest Az elhízás világszerte növekvő gyakorisága hazánkban is fokozódik, a korábbi 20%-ról az OTÁP felmérés szerint hazánkban 28,5%-ra emelkedett. A kezelés öt fő pillére (diéta, életmód, fizikai tréning, gyógyszer, sz.e.műtét) közül alapvető a diéta. Ebben általában egyetértés van az energiabevitel csökkentésében, de ez sem egyértelmű. Magyarországon a 3200-ról 2800 kcalra csökkent átlagos energiabevitel mellett 5 év alatt nem fogyott, hanem hízott a lakosság. Így a tápanyag-összetétel is fontos lehet, de komponenseiről elhúzódó viták folynak. A hivatalos irányelvek 20 éve főleg a low-fat diétát szorgalmazzák, mely előnyét azonban populáris méretekben és vizsgálatokban sem tudták bizonyítani. Az USA-ban indított zsírcsökkentő program, mely napi 6- egységnyi szénhidrátdús gabonatermék, kenyér, tészták fogyasztását szorgalmazta, oda vezetett, hogy zsír helyett sokan szénhidrátot ettek, az obezitás gyakorisága viszont 30 év alatt 4,5-ről 30%-ra nőtt. Ennek hatására is Atkins nyomán terjedtek el a low-carb diéták, arra alapozva, hogy a gyorsan felszívódó, magas glikémiás indexű szénhidrátok gyors vércukor emelkedést, inzulin-elválasztást, cukor-zsír átalakulást okoznak. A low-fat low-carb diétákat összehasonlító vizsgálatok szerint fél év alatt majdnem mindegyik szignifikáns, egy év után inkább már csak trendszerű low-carb fölényt mutatott. Még az Atkins diéta hatása is szignifikánsan felülmúlta a ZONE, LEARN, ORNISH, Mediterran diétákat is a testsúlycsökkentésben. Egy év után ez már nem volt olyan egyértelmű. Fél év után ugyanis nehezen tartanak bármilyen diétát, pl. a szénhidrátok korlátozását is, melyet szénhidrátszegény lisztből készült termékekkel lehetne kompenzálni. Újabban - főleg az elsősorban növényi - fehérjefogyasztást is szorgalmazzák, specifikus dinámiás, telítő hatásuk miatt. A Magyar Elhízástudományi Társaság egy kettős ajánlás egyikeként támogatja a low-carb diétát, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság rövidtávon viszont univerzálisan is. A nemzetközi ajánlások is visszaléptek a low-fat diéta privilegizálásától, a low-carb-ot is ekvivalensen elfogadják, legújabban a teljes őrlésű és finomított gabonafélék jelenlegi 3-87%-os arányát javasolják az USA-ban 50-50%-ra emelni. A MOMOT ajánlásában javasoljuk, hogy a testsúlycsökkenést low-calorie ( ) low-carb (45%) low- GI high-protein (25%), rostdús diétával indítsuk el, mely heti 0,5 kg, fél év alatt 0% fogyást hozhat, 3-4 kg-al többet, mint a low-fat diéta. Ezután a testsúly fenntartása, a kalóriabevitel további csökkentése, a betegek compliance-nek befolyásolása marad előtérben. A 20.októberi ajánlásunkhoz az MDOSZ részéről csatlakozást jeleztek, de a részleteket illetően belső konzultációk folynak. Előadásukban összehasonlítják a MOMOT és MDOSZ jelen diétás irányelveit, azok harmonizálására törekedve. ELHÍZÁS ÉS IRÁNYELVEK S9

20 AZ MDOSZ ÉS A MOMOT DIÉTÁS IRÁNYELVEINEK HARMONIZÁLÁSA Antal Emese Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége A 20-ben ismertetett MOMOT ajánlás az elhízás diétás kezelésére című anyagot az MDOSZ vezetősége 202 elején tárgyalta. A legfontosabb gondolatok az MDOSZ megállapításai közül az alábbiak:. A táplálkozással kapcsolatos szakmai ajánlásoknál a közelmúltat tekintve az egyes szakmai területek véleménye között ellentmondást tapasztalunk. 2. Alacsony szénhidrát-tartalmú étrend az első 6 hónapban ugyan nagyobb testtömeg- és zsírvesztést eredményez, mint a csökkentett zsírtartalmú étrend, de a különbség nem szignifikáns év után. Úgy tűnik, hogy rövidtávon (maximum 6-2 hónap), az energia-bevitel megfelelő mértékű direkt vagy indirekt csökkentése mellett, szinte bármilyen makro-tápanyag arányt alkalmazva testtömeg-csökkenés érhető el. 3. Egyetértünk azzal, hogy alacsony glikémiás indexű szénhidrát-források ajánlhatók, azonban önmagában nem elegendő információ a GI, hiszen változik az érték attól függően, hogyan készítik el a nyersanyagot, illetve mikor, és mivel fogyasztják el. 4. A very low-cal diétáknál pl. műtéti előkészítésnél, amikor nagyon rövid időn belül kell testtömeget csökkenteni felmerül az étrendkiegészítők használata. (Melyiket és mennyit, ami evidence-based adható, meddig csökkenthető az energiabevitel a hiányállapotok veszélye nélkül, különös tekintettel bizonyos betegségek, anyagcsereállapotok esetén?) 5. A magasabb fehérje specifikus dinámiás ill. teltségérzetet növelő hatása esetleg érvényesíthető. A 25 E% feletti fehérje-bevitel azonban hosszú távon egészségi kockázattal is járhat (vese, oszteoporózis, növekedett LDL rizikó), emiatt aggályosnak tartjuk az általánosítást. 6. Fel kell hívni a figyelmet azokra a célcsoportokra, akiknek nem ajánlott az ilyen jellegű étrend: gyerekek, várandósok, szoptató anyák, daganatos betegek, cukorbetegek, stb. 7. Az energiaszázalékok önmagukban értelmezhetetlenek a lakosságnak, azt le kell fordítani a mindennapokra, ezért a tápanyagalapú (makro- és mikrotápanyagok egyaránt) ajánlás mellett/helyett fontos egy gyakorlatias, nyersanyag/élelmiszer-alapú ajánlás kidolgozása (adag-kontroll, mintaétlap, ételhelyettesítés, étkezési gyakoriság, stb.) 8. Lényeges az egyénre szabott megközelítés, hiszen nem mindenki reagál ugyanúgy egy fajta étrendre, illetve a teljes életmódot érintő változtatások, ami multidiszciplináris munkát igényel. Kiemelten fontos a táplálásterápia a dietetikusok szerepvállalása mellett, valamint a megfelelő testmozgás, a pszichés és szociális támogatás. Összegzésül: úgy gondoljuk, hogy az ajánlás elsősorban szakemberek számára adhat eligazítást, a hosszú távú testtömeg csökkentő stratégia kialakításához. Az evidencia-alapú irodalmak minden esetben csak 6 hónapos időtartamra bizonyították a low-carb diéta hatékonyságát. Álláspontunk szerint a túlsúly mérséklése tartós eredménnyel kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás révén, csökkentett energiabevitellel, illetve annak dinamikus módosításával és életmódváltással valósítható meg. Ugyanakkor fontosnak tartjuk az interdiszciplináris szakmai konszenzust. Az elméleti háttér birtokában a team tagjaként, a dietetikusok feladata a nem hozzáértő számára lefordítani, érthetővé és követhetővé tenni az optimális módszert. A túltápláltság elleni küzdelem csak olyan összehangolt, koncentrált mozgalommal tehető eredményessé, amely sikeresen változtatja meg a társadalom egészének gondolkodását és aktív cselekvését. A gyermekek életmódjának racionalizálásától az idősödő korosztályok energiabevitelének csökkentésén át az egészséges táplálkozás ismertetésén, a fizikai aktivitás fokozásán keresztül egész generációk életvitelének megváltoztatására van szükség, ami évtizedeket igényel. A súlyproblémával küzdők számára az igazi segítség a társszakmák összefogásán, teammunkán alapuló megközelítés, amelyben az MDOSZ mindig partner. ELHÍZÁS ÉS IRÁNYELVEK S20

21 AZ ELHÍZÁS ÉS TÁRSULT BETEGSÉGEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON Balogh Sándor Országos Alapellátási Intézet, Budapest A magyar kedvezőtlen népbetegségek és halálozási viszonyok az elmúlt másfél évtized javuló tendenciái ellenére is közismertek. Az egészségügy erőfeszítései és az ezzel párhuzamosan növekvő gyógyítási költségek hozták a kedvező eredményeket, de kifizethetők-e ezek és elegendőek-e a látványos javuláshoz? Az egészségügy három területen tud beavatkozni és mutatta meg, hogy tud hatékonyan beavatkozni a kardiovaszkuláris problémák megelőzésében. Ezek a lipid anyagcsere eltérések, a magas vérnyomás és a diabétesz felkutatása és kezelése. A lakosság ugyancsak három irányban tudna tenni önmaga egészségéért, a kövérség/táplálkozás terén, a testmozgás/fizikai aktivitásban és a dohányzási szokásaiban ban több mint páciens adatainak feldolgozásakor 35 %-ban voltak túlsúlyosak,29 %-ban dohányoztak, 38 %-uk inaktívak. Akik között a diszlipidémia 23 %-ban, az emelkedett vércukor % -ban és a magas vérnyomás érték aránya 46 % -ban fordult elő. További OALI által végzett vizsgálatokban a dohányzók aránya 7-43 % között, a BMI 25 feletti értékű aránya % között és a derékkörfogat 80, illetve 94 cm feletti aránya % között változott. Egyetlen vizsgálati körben sem volt 50 %-nál kedvezőbb a Score pontérték számítás szerint a nagy kockázatúak százalékos előfordulása. Különösen kedvezőtlen halmozódást mutattak a több egymást rontó, kardiovaszkuláris megbetegedések, rizikó állapotok. Az elmúlt 5 év javuló születéskor várható átlagélettartam okaként lakossági életmódváltozásra országos átlagban nem tapasztaltunk javulást, így különösen a táplálkozás/ túlsúly tekintetében. OBESITAS ÉS LIPIDEK S2

22 AZ EGYSZERŰ CUKOROK JELENTŐSÉGE -LIPIDOLÓGIAI SZEMPONTBÓL- OBE- SITASBAN Karádi István Semmelweis Egyetem, III. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest Klasszikus állatkísérletek évtizedekkel ezelőtt igazolták, hogy fokozott sucrose (nádcukor), illetve fruktóz tartalmú étrend mellett a kísérleti állatokban a mai felfogásunk szerinti metabolikus syndroma, azaz visceralis obesitas, hypertriglyceridaemia és inzulinrezisztencia alakul ki. Humán kísérletek arra utalnak, hogy glukóz, illetve fruktóz megnövelt fogyasztása mellett kialakult azonos testsúly növekedés esetén a fruktózt fogyasztó egyénekben a visceralis zsírszövet fokozott növekedése igazolható. Mindezek a jelenségek arra utalnak, hogy a fruktóz a glukóztól eltérő módon befolyásolja a lipid anyagcserét. Az egyik klinikailag fontos jelenség az, hogy fruktóz fokozott bevitele jelentősen növeli a postprandialis tryglicerid koncentrációt. Ennek a jelenségnek a magyarázata a fruktóz hepatikus lipogenezist fokozó hatása. Ennek hátterében több mechanizmus igazolható. Egyrészről a máj a fruktóz metabolizmusának fő szerve, másrészről a fruktóz--foszfát egy megkerülő utat jelent az anyagcserében, amikor is a glikolízis egyik fő reguláló lépését, a foszfofruktokináz által katalizált anyagcsere utat kikerüli és a keletkező acetil-coa nagy mennyiségben áll a máj szintetizáló funkciójának rendelkezésére. Ez a folyamat a fokozott zsírsavszintézisnek, áttételesen a fokozott VLDL (very low density lipoprotein) képződésnek kedvez. A harmadik mechanizmus a fruktóz által indukált szteroid receptor element kötő potein- (SREBP- c) aktivációja, mely az inzulintól függetlenül aktiválja a de novo lipogenesisben résztvevő géneket, illetve elősegítik termékeik szintézisét. Egy másik mechanizmus, amely közvetlenül hozzájárul a VLDL fokozott képződéséhez, a fruktóz által indukált és megnövelt apolipoprotein B-00 szintézis, amely a de novo keletkező VLDL fő apolipoproteinje. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a magyar populáció táplálkozási szokásaiban nagymennyiségű sucrose bevitel szerepel, a fent említett mechanizmusok jelentősen hozzájárulhatnak hazánkban a metabolikus syndroma fokozott előfordulásához. OBESITAS ÉS LIPIDEK S22

23 A TRIGLICERID ANYAGCSERE JELENTŐSÉGE ELHÍZÁSBAN Paragh György Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Debrecen A fejlett nyugati országokban az obezitás gyakorisága jelentősen megnőtt. Az obezitással gyakran együtt jár az inzulin rezisztencia, következményes lipidanyagcsere zavar, hypertonia, és 2-es típusú diabetes mellitus. Ezek együttesen jelentős mértékben fokozzák a szív-érrendszeri betegségek gyakoriságát. Az obezitásban észlelhető lipid abnormalitás leggyakrabban triglycerid emelkedést, HDL csökkenést és a kicsi denz LDL felhalmozódását eredményezi. A triglycerid emelkedés hátterében az inzulin rezisztencia miatt a zsírsejtekből nagy mennyiségben felszabaduló szabad zsírsav a májsejtekbe kerül, amely a triglycerid szintézis prekurzora. A májsejtekben képződő triglycerid a szintén májsejtben képződő apob00-hoz a mikroszómális transzfer proteinen keresztül kapcsolódik. Amennyiben nem történik meg ez a kapcsolódás, nem képződik VLDL. Obezitásban kimutatták azt, hogy fokozott a mikroszómális transzfer protein aktivitása, ami azt jelenti, hogy a képződött triglyceridek jelentős része kötődik az apob-hez és VLDL-é alakul, így a triglyceridben gazdag lipoproteinek kiáramlása következik meg a májsejtekből. Ennek eredményeként hypertriglyceridaemia alakul ki. Triglyceridben gazdag lipoproteinek lebontásáért az erek falához lehorgonyzott lipoprotein lipáz felelős. Az obezitásban gyakran észlelhető ezen enzim aktivitás csökkenése, mely szintén hozzájárul a hypertriglyceridaemiához. A triglyceridben gazdag lipoproteinek szintén bejutnak a szubendothelialis térbe lokális gyulladást válthatnak ki és fokozzák az érelmeszesedés folyamatát. A testsúlycsökkentés jelentős 20-30%-os triglycerid csökkenést is eredményezhet, mely mindaddig fennáll, míg a testsúlycsökkenés megmarad. Ezek az adatok arra utalnak, hogy obezitásban észlelhető hypertriglyceridaemia a megfelelő fizikai aktivitással, diétával - mely elsősorban a nagy glycaemias indexű szénhidrátok és a telített zsírbevitel csökkenését jelenti -, csökkenthető a szérum triglycerid tartalmat. A telített zsíroknak egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavra történő cserélése, a napi 2 g-nál több n-3 többszörösen telítetlen zsírsavfogyasztás az LDL szintet nem változtatja, de a triglyceridet csökkenti. n-6 PUFA kismértékű LDL csökkenést eredményez, n-3 zsírsavak kismértékű hatást (<5%) fejtenek ki a LDL szintre. A diétás fruktóz fokozza a triglicerid szintet, ez a hatás dózisfüggő. Az alacsony rosttartalmú, gyorsan felszívódó szénhidrátok kifejezettebb triglycerid emelő hatással rendelkeznek, míg a magas rosttartalmú, lassan felszívódónak kisebb a glikémiás indexe és csökken a trigliceridemelő hatása. A napi energia 0%-ánál több fruktóz bevitelnél % közötti az átlagos fogyasztás %-kal nő a triglicerid szint. A 0 mmol/l feletti triglycerid érték jelentős mértékben növeli az akut pancreatitis kialakulásának a veszélyét. Ebben az esetben a diéta mellett gyógyszeres kezelés szükséges. A lipidcsökkentő gyógyszerek közül a fibrátok rendelkeznek a legkifejezettebb triglycerid csökkentő hatással. Ezen kívül az acidum nikotinikum és származékai is jelentős triglycerid csökkentést hoznak létre. Az n-3 PUFA alkalmazása szintén előnyös lehet a hypertriglyceridaemia csökkentésében. Súlyosabb esetben plazmaferezist végzünk a triglycerid csökkentésére. Az obez betegek kardiovaszkuláris prevenciója szempontjából fontos az LDL célérték, de mivel gyakran hypertriglyceridaemia is észlelhető ezen betegeknél, a non-hdl meghatározása és ezen célérték elérése szükséges. A non-hdl célérték 0,8 mmol/l-el nagyobb, mint az LDL célérték. Ami azt jelenti, hogy igen magas rizikó esetén, amelyben az LDL célérték,8 mmol/l, a non-hdl célérték 2,6 mmol/l, míg magas rizikó esetén, ahol az LDL célérték 2,5 mmol/l, a non-hdl célérték 3,3 mmol/l. Ilyen esetekben a statin terápia mellé szükséges lehet fibrát, vagy acidum nikotinikum, vagy n-3 PUFA készítmények alkalmazása. A legfontosabb az, hogy a megfelelő életmóddal a rendszeres fizikai aktivitással és a telített zsírokban, transzzsírsavakban és gyorsan felszívódó szénhidrátokban szegény diétával megelőzzük az obezitást és azt az anyagcsere állapotot, mely az inzulin rezisztenciát és a következményes hypertriglyceridaemiat kiváltja. OBESITAS ÉS LIPIDEK S23

24 ÚJ UTAK A SZíVELÉGTELENSÉG KEZELÉSÉBEN Merkely Béla, Becker Dávid Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Központ, Budapest Nagy utat tett meg a medicina, és azon belül is a kardiológia a szívelégtelenség kezelésében. A heveny szívelégtelenség kezelése már a középkorban is megkezdődött, a preload csökkentés drasztikus formájával, az érvágással. Az más kérdés, hogy ha nem heveny bal szívfél elégtelensége volt a betegnek, akkor a halálát ez a beavatkozás csak meggyorsította. A következő jelentős lépés a mind máig használatos digitalis purpurea felfedezése, és terápiás alkalmazásának bevezetése volt. Hozzátartozik, több, mint 50 évnek kellett eltelnie, hogy randomizált vizsgálatok igazolják, hogy megfelelő (inkább kisebb) dózisban adva nem káros, nem növeli a mortalitást, és csökkenti az ismételt kórházi kezelések számát. A XX. század utolsó negyede a szívelégtelenség kezelésében a gyógyszerek forradalmát hozta, a korábban kontraindikált betablockoló, az ACE gátló, illetve az aldoszteron antagonista kezelések bevezetésével. Ezek a készímények jelentős mértékben javítják a szívelégtelen betegek életkilátásait, és minőségi életéveket adnak. Fontos, hogy az előbb felsorolt gyógyszerek a vizsgálatok alapján kellő (magas) dózisban kerüljenek alkalmazásra ez nem mindig valósul meg. A szívelégtelenség eszközös kezelése az 990-as évektől kapott nagyobb lendületet. Az első, elsősorban mortalitást csökkentő kezelési lehetőség az implantálható defibrillátorok (ICD-k) elterjedése volt, melyek primer ill. secunder indikációs alkalmazással a hirtelen haláltól óvják meg a szívelégtelen beteget. Önmagában azonban az ICD a szívelégtelen betegek hétköznapjain nem segítenek, funkcionális stádiumuk nem javul. Az igazán nagy lépést az un. reszinkronizációs kezelés (CRT) elterjedése jelentette. Pathofizológiai vizsgálatok igazolták, hogy szívelégtelenségben bal Tawara-szár block (BTSZB) kialakulása a két vérkör egymásra torlódásával tovább rontja a szívelégtelenséget. Amennyiben ennek kezelésére alkalmas pacemakert ültetünk be, a két kamra kontrakciója közötti időbeli késés megszűnik, és a betegek funkcionális stádiuma igen jelentős mértékben javul. Érdekes, hogy mind a mai napig a CRT reszponderségnek kizárólag a BTSZB szélessége az egyetlen megbízható előrejelzője, bár számos egyéb, magas technikájú vizsgálatokkal (elsősorban echocardiographiaval) történtek ilyen céllal kutatások. A kérdés következő érdekes lépése, mely bizonyítékot nyert, hogy amennyiben kezdetben megtartott systoles bal kamra functiojú betegnél pacemaker beültetés történik, és a beteg pacemaker dependens (vagyis a kontrakciók nagy részét a pacemaker stimulusa hozza létre), célszerű lehet rögtön bal kamrai elektródát is tartalmazó pacemaker beültetése. A CRT kezelés ma már széles körben elérhető, amennyiben a hirtelen halál rizikója fokozott, ICD-vel kombinálva (CRT-D). Az eszközös kezelések fejlődése megállíthatatlannak tűnik, részben a kiváltó okok megszüntetése terén- itt elég, ha a katéteres aorta billentyű beültetésre vagy a szintén katéteres mitralis billentyű insufficiencia plasztikájára gondolunk. A heveny szívelégtelenség eszközös kezelését jelentheti elsősorban akut myocardialis infarctus esetén az intraaorticus ballonpumpa beültetése, mely néhány napig alkalmazható, de ez általában elégséges a stunning áthidalására. A részleges és teljes műszívkezelés is egyre inkább elérhető, elsősorban hídként a szívátültetéshez, de ma már léteznek, - és reméljük az elkövetkező években egyre inkább elérhetővé válnak a tartósan beültethető, kismértékű balkamra támogató eszközök. A végső lehetőség a szívelégtelenség kezelésében a szívátültetés, érdemes erről még néhány szót szólni. A fejlett világ kardiológiai ellátásának szerves része a szívtranszplantáció. Ennek megléte, a népességre adaptált esetszámok és a transzplantáció minősége tükre az adott ország egészségügyi ellátásának. Az elmúlt években a világ szívtranszplantációs gyakorlata jelentős változáson mentkeresztül. A szívtranszplantációra kerülő, krónikus szívelégtelen betegek aránya lecsökkent, ezzel szemben az akut szívtranszplantációk száma ugrásszerűen megnőtt. Ennek több oka van, részben a krónikus szívelégtelenség gyógyszeres és non-farmakológiás kezelésének fejlődése, mely alapjaiban változtatta meg a krónikus szívelégtelen betegek életminőségét és életkilátását, részben a korszerű, széles körben elérhető intervenciós infarktus ellátás, melynek köszönhetően egyre több súlyos, az élettel tartósan összeegyeztethetetlen mértékű szívizom károsodással járó szívinfarktusos beteg éli túl az infarktus első, korai szakát. Emellett minden évben van néhány, elsősorban a fiatal korosztályt érintő, akut szívtranszplantáció nélkül biztosan fatális kimenetelű heveny szívbetegség (fulmináns myocarditis, peripartum cardiomyopathia). Az akut szívtranszplantációra kerülő betegek összetétele lényegesen különbözik, ezen betegek ¾-e koszorúér eredetű betegségben szenved. Nemzetközi adatok alapján ma a transzplantációra kerülő betegek közel 50%-a a legsúlyosabb, UNOS A, további 35%-a UNOS B stádiumú, szintén folyamatos intenzív ellátást igénylő beteg, és mindössze a maradék 5% az ennél enyhébb súlyosságú beteg. Ezen súlyos, akut betegek preoperatív kezelése lényegesen különbözik a krónikus szívelégtelen betegek kezelésétől, speciális intenzív terápiás ellátást, keringéstámogató eszközök (IABP, ECMO, műszív) alkalmazását igényi. Összefoglalva a népbetegséget jelentő szívelégtelenség kezelésében az új eszközös kezelések lehetősége jelentősen megváltoztatja a betegség kórjóslatát. ELHÍZÁS ÉS KARDIOLÓGIA S24

25 OBESITAS ÉS KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓFAKTOROK Préda István Honvédkórház, Állami Egészségügyi Központ és Semmelweis Egyetem Kardiológiai Centrum Az elhízás az ischaemiás szívbetegség, korai aterosclerosis és ezzel kapcsolatos szövődmények egy fő fizikófaktora, melyek a hazai halálozás több mint 50%-át teszik ki. Az elhízás a fejlett nyugateurópai országokban, hazánkban is, valamint az amerikai kontinensen rohamosan terjed, egyre jelentősebb egészségügyi és gazdasági károkat okoz. Az előadás foglalkozik a kövérség patomehanizmusával, az általa okozott másodlagos egészség-károsodások formáival, az elhízás nem táplálkozás eredetű okaival, valamint azokkal a módszerekkel, amelyek alkalmasak a károsodás mértékének és a következményes szív és keringési rendszeri veszélyeztetettség felmérésére a szövődmények (hirtelen halál és szívelégtelenség) statisztikai való-színűségének előrejelzésére. Ilyen előrejelzők (markerek) a tropo-ninok (TnI és T, a magas érzékenységű (Hs) Tn), a natriuretikus peptidek (BNP, NTproBNT), a vesefunkció markerei, valamint más, jelenleg még rutinban nem használt jelzők. A kövérség klinikai megítélésének egyik legfontosabb differencál-diagnosztikai kérdése a szubkután és viszcerális obezitás elkülöní-tése, illetve a kövérség és testzsír mérésének a korábbiaknál (testsúly, BMI) racionálisabb meghatározása, melyet segíthet a zsírszövet bioeletronikus impedanciájának meghatározása. További fontos probléma az obezitás és a következményes, esetleg már kis terhelésre jelentkező nehézlégzés elkülönítése, mely a hagyományos fizikális és mellkas rtg. vizsgálat alapján gyakran nem lehetséges, illetve pontatlan. Ebben is segíthet az egyre kiterjedtebben használt és hazánkban is hozzáférhető BNP tesztvizsgálat. ELHÍZÁS ÉS KARDIOLÓGIA S25

26 A NEM ST-ELEVÁCIÓS INFARKTUS PATHOFIZIOLÓGIÁJÁNAK ÚJ MEGKÖZE- LÍTÉSE Medvegy Mihály, Simonyi Gábor, 2 Medvegy Nóra, Pécsvárady Zsolt Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa, 2 KRKA Magyarország Kft, Budapest A nem-st-elevációs szívinfarktus (NSTEMI) és az ST elevációval járó infarktus (STEMI) az általánosan elfogadott nagyon hasonló pathofiziológia (subtotális, illetve totális koszorúér elzáródás) ellenére számos klinikai különbséget mutat. Irodalmi kutatásaink alapján arra a hypothézisre jutottunk, hogy a NSTEMI kialakulásában a subtotális koszorúér elzáródás mellett további pathofiziológiai ok is jelentős szerepet játszik: az általában már korábban károsodott szívizom mikrocirkuláció (leggyakoribb okai: ischaemia, szívizomsejt hypertrophia, perivascularis fibrosis, mikroembolizáció) további heveny romlása (leggyakoribb okai: katecholamin kiáramlás, fizikai terhelés, hevenyen kialakuló ischaemia miatti diastolés károsodás okozta intracardiális nyomásfokozódás, tachycardia, anaemia, mikroembolizáció). Hypothézisünk alátámasztása: ) A mikrocirkuláció zavarainak az ischaemiás szívbetegségben (ISZB) játszott szerepével kapcsolatos ismereteink mind beilleszthetők hypothézisünkbe: a) az ISZB rizikófaktorai mikrocirkulációs zavart okoznak; b) az ISZB és a mikrocirkulációs zavar kölcsönösen súlyosbítják egymást; c) az önálló entitásként kezelt coronária X szindrómát eddig is mikrocirkulációs zavarral magyarázták. 2) Egyes klinikai megfigyelések logikusabban magyarázhatók: a) az EKG repolarizációs eltéréseinek hasonlósága olyan esetekhez, amikor koszorúér szűkület nem igazolódott /ál-pozitív terhelés, posttachycardiás eltérések, balkamrai nyomásterhelés/; b) alacsonyabb szívfrekvencia mellett /amikor a hosszabb diastolés idő miatt jobb a mikrocirkuláció/ kevesebb a szívinfarktus és más kardiovaszkuláris esemény; c) a szívizomspecifikus necroenzim értékek alacsonyabbak de elhúzódóbbak; d) az ISZB-ben, szívinfarktusban hatásosan alkalmazott gyógyszerek kedvezően hatnak a mikrocirkulációra; e) NSTEMI-ben az MR és a kórbonctani kép főként subendocardiális necrosist talál. 3) Több, NSTEMIvel kacsolatos klinikai megfigyelés, study csak ezen hypothézis alapján magyarázható: a) angina, tachycardia hatására bekövetkező nyomásfokozódás a koszorúér poststenotikus szakaszában; b) a stroke-hoz való gyakori társulása; c) troponin emelkedés (esetleg repolarizációs eltéréssel együtt) mikrocirkulációt rontó kórállapotokban /tachycardia, tenzió kiugrás, myocarditis, szívelégtelenség, veseelégtelenség/ acut coronaria syndróma nélkül; d) a rosszabb hosszú távú prognózis; e) az acutan végzett thrombolysis sikertelensége. Amennyiben hypothézisünk igaznak bizonyul, jelentős kihatása lehet az ISZB prevenciójára, illetve a már kialakult ISZB és NSTEMI gyógyszeres terápiájára: a mikrocirkulációs zavar kialakulásának megelőzésére, illetve a mikrocirkuláció többféle módon történő segítésére kell törekedni. ELHÍZÁS ÉS KARDIOLÓGIA S26

27 TALLÓZÁS AZ ELHÍZÁS MŰVÉ- SZETI ÁBRÁZOLÁSAI KÖZÖTT Gömör Béla Absztrakt nem érkezett. AZ ELHÍZÁS MÁS ÖSSZEFÜGGÉSEKBEN S27

28 A MODERNITÁS ÍZE - A FOGYASZTÓI TÁRSADALMAK KIALAKULÁSA ÉS TÁPLÁLKOZÁSRA GYAKOROLT GLOBÁ- LIS HATÁSAI. Csíki Sándor FOOD & WINE A 9. századi iparosodás minden korábbit meghaladó mértékben formálta át a világot, s benne táplálkozásunkat is. A gőzhajózás, a vasúti szállítás, a hatékonyabb hűtés és tartósítási eljárások révén kialakulhatott a zöldségek, gyümölcsök, húsok világkereskedelme. Növekvő mértékben jelentek meg, s váltak jellemzővé a lakóhelytől, a háztartások konyháitól messze távol előállított termékek. Mindeközben a munkásság rendelkezésre álló élelmiszerek mennyisége is jelentősen nőtt. A hagyományos kereskedelmi kapcsolatok helyébe egy új, kontinenseken átívelő nagykereskedelem lépett. Amíg a nemzetállamok ideológiájától fűtött óvilág konyhái a hagyományokra alapozódtak, az újvilágban az ipari tömegtermelés lett a konyha jellemzője. A tömegtermelés tömeges fogyasztásra képes fogyasztói társadalmakat kívánt meg, aminek évszázadnyi következményeként, a 20. század végére az amerikai modell világméretű térnyerésének lehettünk tanúi. Ez lett napjaink egyik meghatározó, a fogyasztói társadalmak járványszerűen terjedő elhízására is hatással bíró trendje. AZ ELHÍZÁS MÁS ÖSSZEFÜGGÉSEKBEN S28

29 P-00 GYÓGYSZERES LEHETŐSÉGEK A SZÍV MIKROCIRKULÁCIÓJÁNAK JAVÍTÁSÁRA Medvegy Nóra, 2 Simonyi Gábor, 2 Medvegy Mihály KRKA Magyarország Kereskedelmi Kft., Budapest 2 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa Ismert, hogy az obezitás önmagában is kardiovaszkuláris rizikófaktor: több a malignus ritmuszavar, több a hirtelen halál, több a szívinfarktus. Ennek egyik lehetséges oka, hogy obezitásban romlik a szívizom mikrocirkulációja. A mikrocirkuláció romlásában a megnőtt vérvolumen miatti szívizom hypertrophia, a részben ennek következtében kialakult hypertonia, a szív zsíros elfajulása, illetve az obezitásban gyakoribb diabetes következtében kialakult perivaszkuláris fibrozis biztosan szerepet játszik. Célkitűzés: számba venni a mikorcirkuláció javításának gyógyszeres lehetőségeit, hogy azután személyre szabottan a legalkalmasabb terápiát ki lehessen választani. Módszer: a szív vérellátásával, a szívizom mikrocirkulációjával foglalkozó studyk, publikációk áttekintése. Eredmény: a szívizom mikrocirkulációjának gyógyszeres javítási lehetőségei: ) A falfeszülés - myocardiális stiffness (mely kívülről akadályozza a kapilláris keringést) enyhítése. Ennek lehetőségei: a) a szimpatikus tónus oldása (minor trankvillansok, imidazolin agonisták, béta blokkolók); negatív inotrop szerek (béta blokkolók, Ca antagonisták); afterload csökkentők (ACE gátlók, ARB-k); preload csökkentők (nitrátok). 2) A vér viszkozitásának csökkentése (statinok a vérzsírok csökkentése által). 3) Egyéb kedvező haemorheológiai hatású szerek (pentoxifillin /bár jelenleg szívinfarktusban a malignus ritmuszavar hajlamosító hatás feltételezése miatt kontraindikált/). 4) A vér oxigén szállító kapacitásának növelése (a vvt termelés serkentése erythropoetinnel, B2 vitaminnal, fólsavval). 5) A nem oxidatív energiatermelés segítése (trimetazidin). 6) A diastolés idő megnövelése a frekvencia csökkentésével (negatív chrono- és dromotrop hatású szerek: béta blokkolók, Ca antagonisták, direkt sinus csomó gátló). Összegzés: Többféle lehetőségünk van rá, hogy obezitásban akár már preventív célzattal is végezzük a szívizom mikrocirkulációjának javítását. POSZTER SZEKCIÓ S29

30 P-002 HELYETTESÍTHETŐ-E A MALIGNUS RITMUSZAVART ELŐREJELZŐ QT TÁVOLSÁG A PONTOSABBAN MÉRHETŐ Q-T MAXIMUM TÁVOLSÁGGAL? Szóró Júlia, Horváth Bálint, Trembickij Gábor, 2 Simonyi Gábor, 3 Szűcs Endre, 4 Szakolczai Krisztina, 2 Kirschner Róbert, 5 Duray Gábor, 5,6 Préda István, 2 Medvegy Mihály Semmelweis Egyetem ÁOK, Budapest, 2 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa, 3 Semmelweis Egyetem, I. Női Klinika, Budapest, 4 Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete, Budapest, 5 Honvédelmi Minisztérium, Állami Egészségügyi Központ, Budapest, 6 Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Központ, Budapest Háttér: A hirtelen halál egyik leggyakoribb oka főként fiatal korban - a malignus ritmuszavar. Obezitásban ez a tény, mint azt már Hippokratész is megfigyelte, még inkább igaz. Fontos, hogy minden olyan jelet értékeljünk, ami előre jelezheti a malignus ritmuszavar hajlamot. Erre utalhat az EKG-n a megnyúlt QT távolság, de a T hullám végének pontos meghatározása az EKG-n az alapvonal egyenetlensége miatt bizonytalan. A testfelszíni potenciál térképezés (BSPM) a legalkalmasabb elektrokardiológiai vizsgálómódszer az időintervallumok (leghosszabb legrövidebb) meghatározására. Cél: Olyan időintervallum kiválasztása, mely a QTvel azonos értékű, s melynek meghatározása mindig (hagyományos EKG-val is) pontosabban lehetséges. E célból vizsgáltuk a Q hullám elejétől a T hullám maximumáig tartó távolságot (Q-Tmax). Módszer: BSPM-mel (63 elvezetéses Montreál rendszer) 50, coronarográfiával igazolt szignifikáns koszorúér stenosisos (ISZB) betegnél (34 ffi, év, átlag 62 év) és 20 egészséges egyénen ( ffi, év, átlag 52 év) megmértük a a Q-Tmax-ot és a hagyományos QT távolságot, majd számítottuk ezen értékek hányadosát. A mért időintervallumokat korrigáltuk frekvencia szerint (QTc vagy Q-Tmaxc = QT vagy Q-Tmax osztva az RR távolság sec-ban megadott négyzetgyökével). A méréseket 2, egymástól független vizsgáló végezte, majd az átlagukkal számoltunk tovább. Eredmények: Kétmintás t próbával az ISZB és az egészséges csoport között nem volt különbség a Q- Tmax/QT hányadosok között (0,797 vs 0,794, p=0,63). A 95 %-os konfidencia intervallumok mindkét csoportban, illetve a két csoportot összevonva is: 0,79-0,80. Az ISZB-ben az egészséges kontrollhoz képest kis mértékben hosszabb volt a QTc (398 vs 393, p=0,3) és a Q-Tmaxc (38 vs 32, p=0,24). Következtetés: Az alapvonal mozgásától független, ezért pontosabban meghatározható Q-Tmaxc paraméter helyettesíthető a pontosan nehezen meghatározható QTc-vel. POSZTER SZEKCIÓ S30

31 P-003 A HOSSZÚ QT TÁVOLSÁG ÉS KÜLÖNBÖZŐ LABORATÓRIUMI PARAMÉTEREK ÖSSZEFÜGGÉSE PANCREATITIS GYANÚ ESETÉN Ádámffy-Rácz Kinga, Kirschner Róbert, Kiss Helga, Szekula Ágnes, Oswald Patricia, Kiss Krisztián, Nagy Gyula, Antusek Aliz, 2 Nagy Béla, 3 Simonyi Gábor, Medvegy Mihály Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, III. Belgyógyászat-Kardiológiai Osztály, Kistarcsa 2 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, IV. Belgyógyászat-Gastroenterológiai Osztály, Kistarcsa, 3 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, V. Belgyógyászat-Lipidológiai osztály, Kistarcsa Háttér: A QT távolság megnyúlása fokozza a malignus kamrai ritmuszavarok és a hirtelen halál kockázatát. Ismert, hogy a hypocalcaemia megnyújtja a QT távolságot. A hypocalcaemia gyakori jelenség akut pankreatitisben. Cél: a QT távolság vizsgálata a pancreatitis klinikai gyanúja esetén, összefüggés keresés különböző laboratóriumi paraméterekkel. Módszer: retrospective vizsgáltuk kórházunk gastroenterológiai osztályán a 20-es évben pancreatitis gyanú miatt kezelt betegek (90 beteg, 54 ffi, 45-8 év, átlag: 63 év) frekvenciára korrigált QT távolságát (QTc) (a kórházi felvételkor készült 2 elvezetéses EKG felvételeken). (További 7, ischaemiás szívbetegségben is szenvedő beteg adatát nem értékeltük.) Korrelációt kerestünk a felvételkor vizsgált szérum kálcium, C-reaktív protein (CRP), glukóz, lipáz és amiláz értékekkel. Eredmények: a betegek 39 %-ban találtunk hosszú (>430msec) QTc-t. Ca vizsgálat 34 betegnél történt, s valamennyi esetben hypocalcaemia volt észlelhető, közülük 2 betegnek volt hosszú a QTcje, ami arra utalt, hogy a hypocalcaemia kialakul pancreatitisben, de a hosszú QT kialakulására nincs hatással. A >430 msec QTc esetekben gyenge (Spearman féle korrelációs koefficiens: 0,25), de szignifikáns (p<0,03) korrelációt találtunk a súlyos pancreatitissel, amikor az amiláz, lipáz, CRP és glukóz mindegyike a normál érték 2-szeresét meghaladta. Ezen esetekben a szenzitivitás 00, a specificitás 68, pozitív prediktív érték 24, a negatív prediktív érték 00 %-nak bizonyult. Ha a QTc-t >440 msec-nél vettük kórosnak, akkor ugyanezen értékek 83, 7, 7 és 98 %-nak adódtak. Logisztikus regresszióval szignifikáns összefüggés mutatkozott a >430 msec QTc esetekben a >0 mmol/l glukóz (odds ratio: 5,25, p<0,03) és >20 mg/l CRP értékkel (odds ratio: 2,98, p<0,035). Következtetés: pancreatitis gyanú esetén a betegek jelentős hányadában találtunk hosszú QTc-t, mely a súlyos pancreatitisnek megfelelő laborértékekkel mutatott összefüggést. POSZTER SZEKCIÓ S3

32 P-004 BABAKOCSI-SPORT: GYALOGLÓPROG- RAM FIATAL SZÜLŐKNEK ÉS NAGYSZÜLŐKNEK Olexó Zsuzsanna, Zsirai Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék Civilizált életünk legnagyobb egészségügyi problémájává növi ki magát az élettani fizikai terhelés hiánya. A MOMOT ajánlásai szerint hetente minimálisan 50 percet kellene tempósan gyalogolnia az ülőmunkát végzőknek. Magyarországon azonban a gyaloglás, a gyalog járás még nem kellően haladónak elfogadott magatartás, többnyire nem ismerik és ezért el sem hiszik egészségmegőrző hatását. A gyalogos életformára való rászoktatásra különösen megragadható életszakasz a kisgyermekes szülői lét. Az ő életritmusuk, napi időbeosztásuk alapvetően eltér a munkaerőpiacon helytálló kortársaikétól. A gyermekgondozás 24 órás szolgálata miatt sokszor nincs lehetőségük sportolni menni ugyanakkor van idejük a gyermekükkel együtt gyalogolni. Ajánlásunk szerint lehetőleg minden nap, de legalább hetente négyszer napi 2x3o percen át (oda és visszaút) szükséges tempósan, azaz 5 km/óra sebességgel tolni a babakocsit, ami nagyjából 20 illetve 35 MET-óra fizikai aktivitásnak felel meg hetente. Az egészségvédő tartalom megjelenése érdekében nevet is adtunk a tudatos, kellő iramú és intenzitású kisgyermekes gyaloglásnak: babakocsi-sport. Kulturális hagyományainknak megfelelően a kicsi gyermekek ellátásába gyakran bekapcsolódnak a nagyszülők, így az ötvenes, hatvanas, de akár a hetvenes, vagy nyolcvanas éveiket élőknek is bátran ajánlhatjuk az egészségmegőrző testedzés eme formáját. Magyarországon egyidejűleg legalább 5o ezer kisgyermeket tolnak babakocsiban, és félmillióra becsülhetjük az adott pillanatban a babakocsizásban aktívan érdekelt felnőtt populáció nagyságát. Az új korosztályok születésével pedig új szülők és nagyszülők lépnek be ebbe a soha el nem fogyó kisgyermekes, babakocsi-sportoló táborba. POSZTER SZEKCIÓ S32

33 P-005 ELEKTROKARDIOLÓGIAI PARAMÉTER VÁLTOZÁSOK SUBLINGUÁLIS NITRÁT HATÁSÁRA ISCHAEMIÁS SZÍVBETEGSÉGBEN Horváth Bálint, Szóró Júlia, Trembickij Gábor, 2 Kirschner Róbert, 2 Simonyi Gábor, 3 Szűcs Endre, 4 Szakolczai Krisztina, 5 Duray Gábor, 5.6 Préda István, 2 Medvegy Mihály Semmelweis Egyetem, Budapest, 2 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa, 3 Semmeleweis Egyetem, I. Női Klinika, Budapest, 4 Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete, Budapest, 5 Honvédelmi Minisztérium, Állami Egészségügyi Központ, Budapest, 6 Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Központ, Budapest Háttér: Általában malignus ritmuszavar hajlamra utalhat az EKG-n a megnyúlt QT időintervallum, de a T hullám végének pontos meghatározása az alapvonal egyenetlensége miatt bizonytalan. A Q-Tmax távolság pontosabban mérhető, és eddigi vizsgálataink arra utaltak, hogy ischaemiás szívbetegségben (ISZB) a frekvenciára korrigált Q-Tmaxc és QTc aránya állandó. A testfelszíni potenciál térképezés (BSPM) a legalkalmasabb elektrokardiológiai vizsgálómódszer az időintervallumok meghatározására. A BSPM-mel a depolarizáció alatt mért legpozitívabb maximum és legnegatívabb minimum (Max/Min) kóros hányadosa szívizom károsodásra utalhat, ami reverzibilitás esetén a szívizom mikrocirkulációját javító sublinguális nitroglycerin hatására kedvező irányba változhat. Cél: Annak vizsgálata, hogy coronarográfiával bizonyított ISZB-ben a nitroglycerin átmeneti kedvező hatása megmutatkozik-e a Max/Min, illetve a Q- Tmaxc érték változásaiban. Módszer: BSPM-mel (63 elvezetéses Montreál rendszer) 52 ISZB-s betegen (28 ffi, év, átlag 6 év) és 2 egészséges egyénen (7 ffi, év, átlag 52 év) vizsgáltuk a Max/Min és a Q-Tmaxc paraméter változását 6 perccel 0,8 mg sublinquális nitroglycerin adását követően. Az ISZB csoportot a coronarográfiás lelet alapján megállapított culprit koszorúér lézió szerint csoportosítottuk. (Bal anterior leszálló koszorúér /LAD/ - 20 eset; jobb koszorúér /RCA/ - 2 eset; bal körbefutó ág /LCx/) - eset.) Eredmények: Nitrát hatására a Max/Min érték mediánja a Wilcoxon-féle előjel teszt alapján a LAD csoportban szignifikánsan 3%-al nőtt (medián, interkvartilis):,8 [0,76;,7] versus,33 [0,82;,90] (p<0,00), az RCA csoportban szignifikánsan csökkent 7%-al:,49 [,6;,76] versus,24 [,00;,52] (p<0,00), míg az LCx esetében nem volt szignifikáns változás. A Q-Tmaxc szignifikáns változást, csökkenést csak a LAD csoportban mutatott: 5 [6; 9] msec, (p<0,00). Következtetés: A nitroglycerinnek a kedvező hatása megmutatkozott az elektromos potenciálokat jelző Max/Min értékben LAD és RCA culprit lézió esetén, illetve a malignus ritmuszavar jelzőjének elfogadható Q-Tmaxc értékre is igazolódott LAD culprit lézió esetén. POSZTER SZEKCIÓ S33

34 P-006 STROKE, SZÍVINFARKTUS ÉS TÜDŐ TUMOR TÜNETEIVEL JELENTKEZŐ MALIGNUS PRIMER SZÍV TUMOR (ESETISMERTETÉS) Szekula Ágnes, Kirschner Róbert, Ádámffy- Rácz Kinga, Oswald Patrícia, Kiss Krisztián, Nagy Gyula, Antusek Aliz, 2 Urbanek Krisztina, 3 Diófalvi Katalin, 3 Vass László, Medvegy Mihály Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, III. Belgyógyászat-Kardiológiai Osztály, Kistarcsa 2 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, HUNIKÓ Képalkotó diagnosztika, Kistarcsa, 3 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kórbonctani-Kórszövettani Osztály, Kistarcsa 20 éves boncolás anyagában Lam és mtsai (Lam KY, Dickens P, Chan AC, 993, Tumors of the heart. A 20-year experience with a review of 2,485 consecutive autopsies. Arch Pathol Lab Med 7: ) vizsgált esetben 0,056 % elsődleges és,23 % áttéti daganatot találtak a szívben. A szívműtétek számának növekedésével azonban a klinikailag felismert szívdaganatok gyakorisága ugrásszerűen megnőtt. A szívben észlelt leggyakoribb rosszindulatú elsődleges daganat kötőszöveti eredetű (sarcoma), általában ér vagy izomszövettel összefüggésbe hozható. 53 éves férfi beteg anamnézisében jelentős betegség nem volt, dohányzott, krónikusan aethilizált. Felvételét megelőzően fél évvel tüdőszűréskor mellkas röntgen képét negatívnak ítélték. Kórházba hevenyen kialakult jobb oldali hemiparesis miatt került. Koponya CT a bal arteria cerebri posterior ellátási területén találta meg az infarktust. Bár mellkas panasza nem volt, az EKG-n jobbszárblokk mellett látható anterior ST elevatio, valamint az emelkedett szívizom specifikus necroenzimek alapján akut szívinfarktus is feltételezhető volt. A szív UH vizsgálata mindkét kamracsúcsot és az interventricularis septumot is magába foglaló, a mellkasfalig érő homogén terimét mutatott, melynek kamrai felszínein kis mobilis képletek ábrázolódtak. Mellkas röntgen és CT vizsgálat ezt a terimét a szívcsúcsot is magába foglaló, kb. 9,5x6,5 cm-es, az elülső mellkasfalig érő tumornak véleményezte. Az érintett területen normál kamrafal nem volt azonosítható, a szívkontúr szabálytalannak bizonyult. A jobb tüdő csúcsát kitöltő tumort, illetve daganat áttét gyanúját keltő további elváltozásokat (bal tüdőben, mellékvesékben és a bordaív-lép szögletben) is leírtak. A kórkép lényegét felderítendő aspirációs mintavételezést terveztünk, ami az anatómiai viszonyok alapján a szív régiójában nem volt kivitelezhető. Fizikális vizsgálattal ugyanakkor a bal occipitális régióban kb. cm-es nyirokcsomót találtunk, az ebből készített kenetben kifejezett malignitású kötőszöveti eredetű daganat sejtjeit láttuk. A kép alapján speciális festések nélkül izom eredetű sarcomát feltételeztünk. A beteg keringési elégtelenség tünetei között ápolása 9. napján exitált. A kórbonctani vizsgálat során a szívet kiterjedten infiltráló invazív malignus tumort találtunk, a képalkotó vizsgálatokkal látott többi elváltozás is daganatszövetnek bizonyult. Szívizom elhaláshoz vezető koszorúér szűkület, elzáródás nem volt. A klinikai képet uraló vasculáris eredetű cerebrális infarktus jelen volt, ennek hátterében érelzáródást nem találtunk. A daganatszövet igen polymorph, kötőszövet eredetű morfológiát mutat, eddigi feldolgozás alapján a makroszkópos képet is figyelembe véve pericardialis eredetű malignus sarcomatoid mesotheliomának véljük: hám-, kötőszövet, sőt histiocytaer irányban differenciálódó sejtkomponensek is jelen vannak a szövetben. A daganat mellett szervülő, részben heveny szívizom elhalás is keletkezett, melyet lokális kompresszióval lehetett magyarázni. A kórházi felvételt indokló stroke-t a szív daganatának felszínén keletkezett vérrögből levált embólia okozta agyi infarktus magyarázhatja. A képalkotó vizsgálatok által felmerült szív tumor elsődleges voltának gyanúja az áttét citológiai vizsgálata alapján merült fel. POSZTER SZEKCIÓ S34

35 P-007 A VESEELÉGTELESÉG ÉS A TROPONIN SZINT KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS Kiss Krisztián, Kirschner Róbert, Ádámffy- Rácz Kinga, Kiss Helga, Szekula Ágnes, Oswald Patricia, Nagy Gyula, Antusek Aliz, Medvegy Mihály Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, III. Belgyógyászat-Kardiológiai Osztály, Kistarcsa Háttér: A troponin szint emelkedés nagyon specifikusan és szenzitíven jelzi a szívizomsejtek elhalását. Kisebb mértékű szívizomsejt elhalás manifeszt szívinfarktus nélkül is történhet, melyre a troponin szint emelkedés ilyen esetekben is utal. Veseelégtelenségben is megfigyelték a troponin szint emelkedését, ami mellkasi panaszok esetén differenciál diagnosztikai nehézséget okozhat. Cél: Vizsgálni a vesefunkció és a troponin szint közötti összefüggést. Mivel feltételezzük, hogy veseelégtelenségben a szív mikrocirkulációjának zavara vezet szívizomsejt elhaláshoz, az egyéb ok miatt rossz mikrocirkulációra utaló paramétereket is figyelembe vettük. Módszer: retrospective vizsgálattal korrelációt kerestünk a 20-es évben kardiológiai osztályunkon kezelt, és acut coronária szindrómában nem szenvedő krónikus vesebetegek vesefunkciós értékei (serum kreatinin /Krea/, szérum karbamid /KN/) és a troponin értékek között: 42 beteg, 2 ffi, év, átlag 75 ± 2 év. Eredmények: A betegek 75%-ában találtunk troponin emelkedést (>0,02 µg/l). A troponin szinttel való legerősebb korrelációt a vesefunkciós paraméterek közül a KN szinttel találtuk a Spearman-féle nem paraméteres korrelációs próbával (0,45, p<0,003). Ugyancsak szignifikáns volt a korreláció a Krea értékkel (0,44, p<0,003). A troponin pozitív betegek anamnézisében 76 %-ban szerepelt diabetes mellitus, 78 %-ában hypertonia, 8 %-ában ischaemiás szívbetegség. Következtetés: Krónikus vesebetegségben a troponin szint emelkedés mértéke összefügg a vesebetegség súlyosságával. A szív károsodott mikrocirkulációját facilitáló betegségek is nagy arányban vannak jelen. POSZTER SZEKCIÓ S35

36 AZ AKUT KORONÁRIA SZINDRÓMA, MINT IGEN NAGY KOCKÁZATÚ ÁLLAPOT Járai Zoltán Szent Imre Kórház, Kardiológiai Profil Akut koronária szindróma (ACS) heterogén klinikai kórképek együttese, ahová a myocardium necrosist okozó és ST elevációval járó (STEMI), valamint az ST elevációval nem járó (NSTEMI) myocardialis infarctus, illetve a myocardium lézióval nem járó instabil angina pectoris (IAP) tartozik. Patológiai háttere legtöbbször vulnerabilis atheroscleroticus plakk ruptúra következtében kialakuló heveny artériás thrombosis, ritkábban stabil koronária betegség mellett egyéb okból akutan kialakuló aránytalanság a myocardium oxigén igényében és ellátottságában (pl. anaemia vérzés, láz szepszis, tachyarrythmiák). Az ACS minden formája bár prognózisuk az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben javult elsősorban a széleskörűen bevezetett coronaria intervenciók és a hatékony szekunder prevenció hatására nagy mortalitású kórkép. A populációs felmérésekben általában nagyobb mortalitási adatokat látunk, mint a klinikai vizsgálatokban. A kórházi halálozás STEMI-t elszenvedett betegek esetén nagyobb, mint a NSTEMI betegek esetében (7% versus 5%), de a 6 hónapos halálozási értékek már kiegyenlítődnek (2% versus 3%). Hosszútávú (4 éves) követés során azonban már a NSTEMI-t elszenvedett betegekben kétszeres a mortalitás. Ennek oka valószínűleg az, hogy a NSTEMI-t elszenvedett betegek általában idősebbek, több kísérőbetegségben szenvednek, különös tekintettel diabetes mellitusra és krónikus vesebetegségre. A NSTEMI betegek esendőségét növeli az a tény is, hogy koronáriabetegségük kiterjedtsége általában nagyobb. A fent részletezett tények indokolják, hogy az akut koronária szindróma, mint igen nagy kockázatú állapot került megjelölésre a legújabb kardiovaszkuláris konszenzus konferencián. AZ IGEN NAGY KOCKÁZATÚ ÁLLAPOTOK S36

37 A KRITIKUS VÉGTAG ISCHAEMIA, MINT IGEN NAGY KOCKÁZATÚ ÁLLAPOT. AZ ELHÍZÁS SZEREPE. Farkas Katalin Szent Imre Kórház, Angiológia profil, Budapest A perifériás érbetegség (PAD), az egész szervezetet érintő, generalizált atherosclerosis egyik megjelenési formája, a végtagi verőerek atherosclerosisa következtében kialakuló diffúz, degeneratív folyamat, a verőerek lumenének szűkületéhez, illetve elzáródásához vezet. A PAD nemcsak tünetekkel járó esetekben, hanem tünetmentes állapotban is a kardiovaszkuláris ischaemiás események független előrejelzője, ezért felderítése a prevenció egyik fontos eszköze. A perifériás érbetegség legsúlyosabb stádiuma a kritikus végtag ischaemia (KVI) igen nagy kockázatú állapot. Kritikus végtag ischaemiában az alsóvégtagi artériás keringészavar következtében nyugalmi fájdalom vagy szövet nekrózis (fekély, gangréna) alakul ki, a végtagvesztés közvetlen veszélye áll fenn. A KVI rendkívül rossz prognózisú állapot, év alatt 25 %-os halálozás és 30 % amputáció várható. Kialakulásának rizikóját növeli a diabetes, dohányzás, a dyslipidaemia ill. az idős kor. Új tudományos adatok arra utalnak, hogy a végtagvesztés kockázatát növelik a mikrovaszkuláris keringést csökkentő állapotok, ilyen az elhízás is, mely jelentősen hozzájárul a diabetesben kialakuló mikrocirkulációs károsodáshoz. A terápia első lépése természetesen az artériás rekonstrukció, amennyiben erre nincs mód, a prognózis rossz. Szükséges a belgyógyászati terápia azonnali elindítása is, ennek bázisa a thrombocyta gátló és a statin kezelés. Az elhízás és a mozgásszegény életmód rontja az elvégzett rekonstrukciós beavatkozás eredményességét is. AZ IGEN NAGY KOCKÁZATÚ ÁLLAPOTOK S37

38 KRÓNIKUS VESEBETEGSÉG, MINT NAGY ÉS IGEN NAGY KOCKÁZATÚ ÁLLAPOT Kiss István Szent Imre Kórház, Nephrologia-Hypertonia Profil, Semmelweis Egyetem, Geriátriai Tanszéki csoport Magyarországon napjainkban már a krónikus vesebetegség is népbetegséggé vált. Mintegy ember él 60 ml/perc alatti glomerulus filtrációs ráta (GFR) értékkel. A krónikus vesebetegség elsősorban a hypertonia betegség és a diabetes mellitus tartós fennállását követően alakul ki, szövődményes betegségként (az összes beteg 60%-át jelentve, igen gyakran időskorban megjelenve). Ma már csak 30-40% a tényleges vesebetegség, vagy öröklött elváltozás okozta krónikus, vagy végállapotú elváltozás. Természetesen azt is tudjuk, hogy mind a dohányzás, mint pedig az elhízás is közvetlenül okoz glomeruláris elváltozást és vezethet veseelégtelenséghez. Tehát a klasszikus kardiovaszkuláris kockázati tényezők okként szerepelnek a krónikus vesebetegség kialakulásában és ez a vesebetegség összes stádiumában már egyben fokozott kardiovaszkuláris kockázatot jelent. A magyar hypertoniás populációban 4% feletti a 60 ml/perc alatti GFR értékű beteg. Az elhízottakban már további egy kockázati tényező jelenléte (diabetes, lipidanyagcsere zavar, vagy hypertonia) háromszorosra, önmagában a diabetes pedig hét és félszeresére növeli a végállapotú veseelégtelenség kialakulásának kockázatát. A betegség progressziójára, az állapot súlyosságára is utal a csökkent GFR érték mellett megjelenő mikroalbuminuria, vagy proteinuria. A magyarországi hypertoniás és/vagy diabeteses populáció 49%-ában kimutatható volt a mikroalbuminuria, ami az endothel diszfunkciót már legalább annyira jelezte, mint a vesekárosodás mértékét ( Érgondnok Program ). Az is igazolódott, hogy önmagában a krónikus vesebetegség is kardiovaszkuláris kockázati tényező, amelyet az Éljen 40/90 alatt és az Ereink védelmében ÉRV Program eredményei is igazoltak hazánkban. A GFR szint csökkenésével együtt lineárisan és szignifikánsan nőtt a stroke, a szívizom infarktus, illetve a perifériás érbetegség előfordulási kockázata. A krónikus vesebetegség GFR szint és mikro/makro-albuminuria mértéke alapján készült legújabb betegség-súlyosság stádium beosztása egyben kockázatjelző értékű is. Ehhez társul az urémiás állapotban kialakuló nem tradicionális kockázati tényezők sokasága. Ilyen lehet a kalcium-foszfát anyagcserezavar atherosclerosis progressziót fokozó hatása, a renalis anémia súlyosságától függő további kardiovaszkuláris kockázatnövekedés (pl. a stroke kockázat nyolcszorosára nőhet), a microinflammációs folyamatok és urémiás toxinok teljes szervezetet károsító hatása. További kockázati tényező az urémiás állapothoz társuló atherogén koleszterin és triglycerid szint emelkedése, a balkamra hypertrophia, szimpatikus idegrendszeri aktivitás-fokozódás és a hyperphosphataemia. Mindezek alapján állíthatjuk, hogy a krónikus vesebetegség kardiovaszkuláris betegségnek is felfogható (hasonlóan a diabeteshez) és egyben nagy, vagy nagyon nagy kardiovaszkuláris kockázatot jelent. A krónikus vesebetegek gondozásában és ellátásában ez alapvető kell legyen a terápiás stratégia kialakításában. A vesebetegség progressziója a kiváltó betegségek célértékre történő kezelését (lipidek, vérnyomás, vércukor), a nem gyógyszeres kezelésben a fizikai aktivitás növelését és a sószegény diéta tartását jelenti, a testsúlycsökkentés mellett. Hasonlóan a nem tradicionális kockázati tényezők csökkenését is el kell érjük (renalis anémia, CaxPO4 anyagcsere), a szükségessé válható egyénre szabott és minőségi vesepótló kezelés mellett. AZ IGEN NAGY KOCKÁZATÚ ÁLLAPOTOK S38

39 HIPOGLIKÉMIA ÉS EKG, A SZITAGLIPTIN TERÁPIA ELŐNYEI Simonyi Gábor, Medvegy Mihály Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa A cukorbetegség, ezen belül a 2-es típusú diabétesz gyakorisága világszerte - így hazánkban is- egyre növekvő gyakoriságot mutat. A betegek kezelése során törekedni kell a célértékek elérésére, azonban a nagyon szoros glikémiás kontroll - ahogy azt az ACCORD vizsgálat is igazolta- fokozhatja a kardiovaszkuláris halálozást. Ennek oka a hypoglykémiás epizódok gyakori előfordulása volt. A hypoglykémia számos kedvezőtlen kardiovaszkuláris hatással járhat, amelynek hátterében főleg az ellenregulációban szerepet játszó fokozott szimpato-adrenális aktivitás, illetve a hypokalémia állnak. Hypoglykémia alatt emiatt QT megnyúlás jöhet létre, amely viszont a fatális aritmiák egyik jelentős kockázati tényezője. Hypoglykémia alatt ischaemiás szívbetegségben szenvedőkben gyakoribbak az ischaemiás epizódok is. A fentiek miatt fontos, hogy a cukorbetegség kezelése során olyan készítményeket alkalmazzunk, amelyekkel hypoglykémia veszélye nélkül érhetjük el a megfelelő glykémiás kontrollt. FÓKUSZBAN A SZIMPATIKUS TÚLSÚLY TERÁPIÁS MEGOLDÁSOK EGIS SZIMPÓZIUM S39

40 SZIMPATIKUS TÚLSÚLY ÉS TERÁPIAREZISZTENS HIPERTÓNIA Farsang Csaba Szt. Imre Kórház Kardiometabolikus Centrum, Budapest Definició: Terápia-rezisztens hipertonia (TeRH) akkor állapítható meg, ha a beteg legalább három (közte az egyik tiazid típusú diuretikum) különböző hatástani csoportba tartozó vérnyomáscsökkentő szer szedésekor sem éri el a célvérnyomást: <40/90 Hgmm. Ez a hazai betegek %-ában megállapítható. Jelentőségét kidomborítja, hogy szubklinikus célszervkárosodást, s ezért nagy kardiovaszkuláris kockázatot jelez. Ok: a betegek jelentős részében a nem megfelelő diagnosztika (helytelen vérnyomásmérési technika, nem diagnosztizált szekunder hypertonia, speciális állapot (diabetes mellitus, obesitas, OSAS), vagy a pszeudorezisztencia, vagy hipertenzinogen szerek szedése, vagy a helytelenül tervezett terápia. Kórélettani háttér: Fokozott szimpatikotónia (plazma noradrenalinszint és az izom-szimpatikus idegi aktivitás MSNA növekedése) a következményes neuro-hormonális (reninangiotenzin-aldoszterin rendszer, vazopresszin, endothelin) aktivációval. Terápia: az életmódbeli változtatások (fizikai aktivitás fokozása, diéta), nemgyógyszeres, még kísérleti stádiumban levő eszközös beavakozások (renalis denerváció) és a szimpatikus aktivitást periférián (alfa- receptor és bétareceptor blokkolók) és idegi központokban (imidazolin I- receptor antagonisták: rilmenidin) gátló szerek kombinációja a már bevezetet alapterápiáhpoz: ACE-gátlók/ARBk + thiazid típusú diureticum (pl. inadpamid) + kalciumantagonista mellett. FÓKUSZBAN A SZIMPATIKUS TÚLSÚLY TERÁPIÁS MEGOLDÁSOK EGIS SZIMPÓZIUM S40

41 A MAGAS SZÉRUMHÚGYSAV NEM CSAK ÁRTALMATLAN LABORATÓRIUMI ELTÉRÉS Alföldi Sándor Szent Imre Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Budapest A hyperuricaemia reneszánszát azok az újabb eredmények indokolják, amelyek szerint a szérum húgysav szint nemcsak fontos markere (megemelkedése megelőzi) a hypertoniának, az obesitasnak, a 2-es típusú diabetesnek vagy a nephropathiának, hanem a cardiovascularis megbetegedések (ISZB, stroke, vascularis demencia) független rizikófaktora is. A hyperuricaemia közvetlenül károsítja elsősorban a renalis endothel sejteket, ezáltal renin-angiotenzin (RAS) aktivációt és renalis, főként postglomerularis vasoconstrictiót, sószenzitív hypertoniát, valamint mikroalbuminuriát idéz elő illetve szerepet játszik a veseelégtelenség, valamint a cardiovaascularis események kialakulásában is. Ezen túlmenően részt vehet az inzulin érzékenység csökkentésében is azáltal, hogy endothel diszfunkciót idéz elő a harántcsíkolt izmok ereiben, amivel meggátolja az inzulin eljutását a felhasználás helyére. Közvetlenül fokozza az abdominalis zsírszövetben zajló gyulladásos és proliferatív folyamatokat is, azaz szerepe bizonyítható a metabolikus szindróma kialakulásában. A hyperuricaemia 4-2 év alatt.5-szeresere emeli a hypertonia megjelenési valószínűségét és hypertoniásokban a vérnyomástól függetlenül 3-5-szörösére fokozza az ISzB és a stroke kockázatát. A xantinoxidázt gátló allopurinol antihipertenzív hatása igazolódott egy kettős-vak, randomizált, placebo kontrollos keresztezett vizsgálatban hyperuricaemiás, serdülőkori hypertoniásokban. Egy randomizált, kettős-vak, placebokontrollos keresztezett vizsgálatban stabil anginás, angiográfiával igazolt coronaria betegben a 3 hónapos nagydózisú allopurinol kezelés (600 mg/nap) az ergometriás vizsgálat alapján hasonló antiischaemiás, antianginás hatást fejtett ki, mint az elsőként választandó antianginás szerek, miközben érdemi mellékhatást nem észleltek. Továbbá az allopurinol kezelés elhagyása esetén krónikus veseelégtelen betegekben növekedett a vérnyomás és progrediált a vesefunkciók romlása. Egy másik randomizált, placebokontrollos vizsgálatban allopurinol kezeléssel (300 mg/nap) középsúlyos veseelégtelen betegekben a balkamra hypertrophia regresszióját és az endothel diszfunkció mérséklődését is igazolták. Az eredmények alapján az allopurinol kezelés megkezdése már a hypertoniához, metabolikus szindrómához, 2-es típusú diabeteshez vagy nephropathiához társuló enyhe hyperuricaemia esetén is mérlegelendő. FÓKUSZBAN A SZIMPATIKUS TÚLSÚLY TERÁPIÁS MEGOLDÁSOK EGIS SZIMPÓZIUM S4

42 A MOMOT MOZGÁSTERÁPIÁS IRÁNYELVEI,3 Simonyi Gábor, 2,3 Bedros J. Róbert Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa, 2 Szent Imre Kórház, Budapest, 3 Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság, Budapest Az elhízás és ennek kezelése jelenleg az egész világon súlyos problémát jelent. Az elhízás kezelésének főbb pillérei jól ismertek. Ezek közé tartozik a diéta, a mozgásterápia, a pszichés vezetés, a gyógyszeres-, és szükség esetén a sebészi kezelés. A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) ajánlása szerint az első fél évben az alacsony szénhidrát- és emelt fehérjetartalmú diétát kell előnyben részesíteni. Az ajánlott mozgásformák közé elsősorban a dinamikus, aerob jellegű, és a beteg által legkedveltebb formában (séta, gyaloglás, úszás, kerékpározás stb.) elvégezhető mozgásformák javasoltak. A fizikai aktivitás intenzitása és gyakorisága is fontos kérdés. Minimum 26 kcal/testtömegkg/hét, vagy ennél több kell a minimálisan 5%-os fogyáshoz. A fizikai aktivitás bevezetésében a fokozatos terhelés elvét kell követni, mint a mozgásformákat, mind ezek intenzitását és hosszát tekintve. A kalória-bevitel korlátozása nélkül 3-26 MET-óra/hét fizikai aktivitást kell a betegnek előírni (3 MET-óra = heti 50 perc 5,4 km/h gyaloglásnak, vagy heti 75 perc 8 km/h kocogásnak). Minimum 50/perc/hét mozgásmennyiség szükséges a hét legtöbb napjára elosztva (az egyes morgásmennyiségek időtartama minimálisan 0 perces hosszúságú legyen!). Visszahízás ellen (6 hónapon túl) alapvető a megfelelő mozgásterápia folytatása. Ez azt jelenti, hogy minimálisan 60 perc séta/nap, ill. 30 perc kocogás/nap (=4,4 kcal/kg/nap energia leadás) szükséges. Kardiovaszkuláris vagy egyéb krónikus betegségben szenvedőknél - ha a sétánál kifejezettebb a fizikai aktivitás, akkor fel kell mérni a beteg terhelhetőségét, illetve a mozgást korlátozó és esetleg sérülésveszélyt okozó kísérő betegségeket. MOZGÁSTERÁPIA S42

43 TESTMOZGÁSSAL A SÚLYFELESLEG ELLEN Apor Péter Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kara, Apor-Med BT, Oxygén- Wellness Az obezitás elleni mozgások közé került a rezisztencia-edzés, az intenzitás fokozására a nagyintenzitású interval, az excentrikus izomtevékenység, valamint a fitnesz-eszközök széles skálája. A tartós, alacsony intenzitású testmozgás ezekkel megtörhető, időegység alatt több kalória égethető el, és célzottabb fejlesztések valósulnak meg. Az edzés molekuláris hatásmódjai érintik az oxidációt a makroerg foszfátképzéstől elválasztó UnCouplingProteinek expresszióját. Az edzés szinergetikusan hat a Cholesterin Ester Transzpoter Protein gátlásával, így a HDL-szint növekedése is edzéshatás. A megfelelő edzés közrejátszik a zsírfelesleg eltüntetésében, de fő előnye, hogy az összes kardiovaszkuláris rizikó tényezőre (közel) akkora kedvező befolyással van, mint azok gyógyszeres csökkentése. Exercise is Medicine. MOZGÁSTERÁPIA S43

44 RENDSZERES FIZIKAI TERHELÉSSEL MEGELŐZHETŐ KARDIOVASZKULÁRIS, DAGANATOS ÉS MOZGÁSSZERVI BETEGSÉGEK Bálint Géza,2, Szabóné Dúl Katalin, Mészáros Lászlóné,3 Csont és Ízület Évtizede Alapítvány, Budapest, 2 Országos Reumatoilógiai és Fizioterápiás Intézet, Budapest, 3 Magyar Gyógytornászok Társasága, Budapest A fizikai aktivitás bizonyítékokon alapuló hatása az idő előtti halálozás, a szív- és érrendszeri betegségek, sztrók, a 2. típusú diabetes, a hypertonia, a vastagbél- és emlőrák, valamint az osteoporosis megelőzésében jól ismert. A fizikai aktivitás betegség- és korai halálozást megelőző hatásáról számos korábbi vizsgálat számol be. Legutóbb olyan szisztémás áttekintés jelent meg, mely több, mint másfél millió egészséges felnőttön végzett prospektív vizsgálatot elemez. A prospektív kontrolcsoportos vizsgálatok hossza átlagban, év (0,5-28 év) volt. Megállapították, hogy napi fél óra, izzasztó fizikai terhelés (000 kcal/hét) 30%-kal csökkenti mind az idő előtti mortalitást, mind a fenti 7 krónikus betegség előfordulását. A fizikai terhelés dózisdependens módon hat. A bizonyíték ereje 2A. Az eredmények alapján a felnőttek részére készült Kanadai Fizikai Aktivitás irányvonalakat megfelelőnek és hatékonynak találták. Hasonló irányvonal kidolgozását és népszerűsítését a szerzők hazánkban is fontosnak tartanák. Alkalmazásával a magyar népesség rossz egészségi állapota hosszútávon és költséghatékonyan javítható lenne. MOZGÁSTERÁPIA S44

45 S45 GERINCSEBÉSZETI MEGFONTOLÁSOK TÚLSÚLYOS BETEGEK MŰTÉTJE SORÁN Varga Péter Pál Országos Gerincgyógyászati Központ, Budapest Absztrakt nem érkezett GERINCGYÓGYÁSZATI SZEKCIÓ

46 AZ OBESITAS ÉS A GERINCBETEGSÉGEK KAPCSOLATA Ferenc Mária, Gergely Mária Országos Gerincgyógyászati Központ, Budapest Mind a gerincbetegségek nagy százalékát kitevő degenerativ gerincbetegség, mind az elhízás, illetve a túlsúly krónikus recidiváló betegség, melyeknek a prevalenciája aggasztó hazánkban és a fejlett világ országaiban egyaránt. Mindkét betegség az egészségügy egyik legjelentősebb kérdésköre, gazdasági, tárdadalmi terhe óriási. A degenerativ gerincbetegség létrejöttének, a folyamat felgyorsításának és a kronicizálódásnak egyik fő rizikófaktora az obezitás. Az epidemiológiai vizsgálatok pozitív és semleges kapcsoaltot egyaránt kimutattak, de az utóbbi években megjelent tanulmányok egyértelműen alátámasztják, hogy a 25 kg/m2 feletti BMI növeli a discus degeneráció kockázatát, és a fiatalkori túlsúly különösképpen meghatározó tényező. Az obezitas mérhető biomechanikai változást hoz létre az ágyéki gerincen, a medence dőlésének és a lumbalis lordózisnak a fokozódásával. A lumbopelvikus összefüggések változása, és a spinalis inbalance létrejötte optoelektronikus mozgás- analizáló rendszerrel, valamint számítógépes radiomorfológiai mérésekkel igazolhatóak. Említésre méltó összefüggés mutatható ki az obezitás, a derékfájdalom és a járási mintázat alakulása között is. Az utóbbi megfigyelések klinikai jelentősége, hogy az elhízott, túlsúlyos gerincbetegek rehabilitációs programja ezen mérések segítségével célzottabbá és eredményesebbé tehetők. GERINCGYÓGYÁSZATI SZEKCIÓ S46

47 A DIABETES ELŐFORDULÁS VILÁGMÉ- RETŰ NÖVEKEDÉSE. A PREVENCIÓ LEHETŐSÉGEI Winkler Gábor Szent János Kórház, II. Belgyógyászati- Diabetológiai Osztály, Budapest A cukorbetegség előfordulása világszerte exponenciálisan növekszik, a legutolsó, 2009-ből származó előrejelzés 2030-ra 430 milliót meghaladó érintettel számol. Bár emelkedik az -es típusban (TDM) megbetegedettek száma is, a növekedés elsősorban a 2-es típus (T2DM) előfordulását érinti. Emelkedést tükröznek a hazai adatok is. Míg a második ezredforduló idején a becslések 5,5, legfeljebb 6,0%-os diabetes gyakorisággal számoltak, egy 2006-ból származó, reprezentatív, de csak éhomi vércukormérésen alapuló adatgyűjtés 7,6%-os prevalenciát véleményezett. Az adatok a kórismézett esetek számát tükrözik. Korábbi felmérések szerint legalább még egyszer ennyi a már létező, de még felismeretlen esetek száma, a diabetes előállapotaiban lévőké pedig annyi, mint az ismert és még felismeretlen eseteké együttvéve. E kiegészítések figyelembevételével 2,5-3 millióra tehető azon honfitársaink száma, akik a szénhidrátanyagcserezavarok valamely formájában már érintettek! Emelkedik a 4 éves kor alatti diabetes incidencia is, a hazai gyermekdiabetes regiszter 2009-ben 5/ gyermek/év gyakoriságot tükrözött. A T2DM növekedése szoros összefüggésben áll a túlsúly és az elhízás prevalenciájának emelkedésével. Az Európai Unió felnőtt lakosságának több mint fele 2002-es adatok szerint túlsúlyos, 30%-a pedig a 2004-es kiadású IDF atlasz tanúsága szerint klinikailag elhízott. Igen nagy a jelentősége tehát az elhízás és a diabetes prevenciója érdekében tett erőfeszítéseknek. A T2DM szempontjából kiemelt fontosságú a betegség korai, lehetőség szerint már a diabetes valamely előállapotában (IFG, IGT állapot) történő kórismézése, e célból elsősorban a fokozott kockázatúak, az ún. rizikócsoportokba tartozók szűrése. Ezt felismerve indította a Magyar Diabetes Társaság (MDT) kockázat-alapú diabetes szűrését, amely egy pilot vizsgálati szakasz után, az Egészségügyi Minisztérium szponzorálásával, az Országos Alapellátási Intézet technikai, az MDT szakmai koordinálásával, a 77 Elektronika Kft és az EGIS Gyógyszergyár logisztikai támogatásával zajlott. A szűrés fő fázisában , szénhidrátanyagcserezavarról korábban nem tudó, 8-70 éves személy vett részt. Körükben 4%-ban volt IFG, közel 25%-ban IGT, 7,66%-ban addig nem ismert cukorbetegség kórismézhető. A riasztó eredmény alapján az MDT javasolta az egészségügyi kormányzatnak a felnőtt lakosság rendszeres időközönként történő, kockázatalapú diabetes szűrésének az alapellátás minőségügyi rendszerébe foglalását és általánossá tételének szorgalmazását. RIZIKÓFAKTOROK S47

48 ATHEROGEN DYSLIPIDAEMIA ELHÍZÁS- BAN Audikovszky Mária Szent Imre Kórház, Lipidológiai Profil Az intraabdominális elhízáshoz előbb utóbb menetrend szerint kapcsolódnak más részben közös okra visszavezethető - major rizikófaktorok és betegségek, mint a dyslipidaemiák, a hypertonia, illetve a metabolikus szindróma és a 2-es típusú diabetes. Ennek hátterében legtöbbször hyperinzulinaemia, inzulin rezisztencia áll, mely egyúttal a testsúly további növekedését is elősegíti. Fokozott lipolytikus aktivitás alakul ki, mely a szabadzsírsavak felszabadulásához vezet. A lipoprotein lipáz aktivitása csökken, így a triglyceridek felhalmozódnak, a VLDL frakció, az ApoB szint emelkedik -az LDL-molekulák jórészt small dense, atherogen LDL frakcióvá alakulnak át, mely a scavanger receptorokon át direkt atherosclerosishoz vezethet. Az LDL összkoncentrációja alig változik és kialakul egy dislipiaemiás együttes, melyet Grundy atherogen dyslipidaemiának nevezett el, 3 fő komponense a hypertriglyceridaemia, az alacsony HDL Cholesterin /Ch/ szint és small dense LDL molekulák felszaporodása, -borderlein Ch szint mellett. Így elhízásban, metabolikus szindrómában, diabetesben nem a hypercholesterinaemia dominál, hanem az atherogen dyslipidaemia. Tudományosan bizonyított oki összefüggés áll fent a triglyceridekben gazdag lipoproteinek és remnantjaik emelkedése, az alacsony HDL-Ch szint és a kardiovaszkuláris kockázat között (European Atherosclerosis Society Consensus Panel 20). A dyslipidaemiák kezelésében a II/a típusú hyperlipaemiában a telített zsírok, transzzsírsavak megszorítása javasolt, a IV. típusú hypertriglyceridaemiás esetekben viszont a gyorsan felszívódó magas glikaemiás indexű szénhidrátok korlátozása, melyek hizlalnak, növelik a small dense LDL és a triglycerid /Tg/ szintet, csökkentik a HDL-Ch-t. A chylomikronaemiával is járó V. típusban is nemcsak zsír, hanem szénhidrát redukció is szükséges és ez többé-kevésbé érvényes a II/b típusra is. Gyógyszeresen a II. típusokban az első választandó szerek a Ch szintézist csökkentő statinok, sz.sz kiegészítve a Ch resorpciót gátló ezetimibbel. Ha így a Ch célértéket elérjük, és a Tg és/vagy a non HDL-Ch szint magas marad, akkor fenofibrát hozzáadása kerül előtérbe. IV. és V. típusban fibráttal indulhat a kezelés, sz.e nikotinsavval, omega 3 zsírsavval kombinálva. A primér terápiás cél az LDL-Ch maradt, de a Tg, HDL és small dense LDL által fenntartott reziduális rizikó csökkentésére is törekednünk kell. RIZIKÓFAKTOROK S48

49 MOZGÁS, OBESITAS ÉS VÉRNYOMÁS Farsang Csaba Szt. Imre Kórház, Budapest Az ESH/ESC és MHT Irányelveiben és a MOMOT Állásfoglalásában a kardiovaszkuláris (CV) kockázati tényezők között szerepel a mozgásszegénység és túlsúly. Ismert, hogy a naponta végzett rendszeres testmozgás hatására fokozódik a systolés volumen, csökken a teljes perifériás érellenállás és a szívfrekvencia (Cornelissen VA, Fagard RH. Hypertension 2005;46:667). Azok között, akik naponta rendszeresen mozognak, kisebb a hypertonia kialakulása, mint a tunya életmódot folytatókban (Puliou,T. et al. J. Hypertens. 202; 30: ). Testsúlynövekedés a sympathicus idegrendszer és a presszor hatású neuroendokrin folyamatok (RAAS, ACTH-cortisol, vasopressin, endothelin) aktivitását fokozza, következményesen emelkedik a vérnyomás. A testsúlycsökkentő programok sajnos csak átmenetileg hatékonyak (Holm J-C et al. J. Hypertens. 202, 30: ). Az ESH/ESC, a MHT és a MOMOT, valamint az V. Konszenzus Konferencia ajánlásában (20 Nov.), ennek megfelelően a CV prevencióban is a fizikai aktivitás fokozása és a túlsúly csökkentése fontos szerepet kap, hiszen bizonyított, hogy mindkettő csökkenti a vérnyomást és egyéb CV kockázati tényezők aktivitását is. RIZIKÓFAKTOROK S49

50 ELHÍZÁSBAN SZENVEDŐ NŐK TERHESGONDOZÁSA Sziller István Szent Imre Kórház, Szülészet Nőgyógyászati Profil Napjainkban a reproduktív életkorú nők csaknem 20%-a elhízott (BMI>30). Nagyszámú beteganyagon végzett vizsgálatokból közismert, hogy az elhízás jelentősen csökkenti a teherbejutás esélyét, bekövetkezett terhességben rontja a terhesség kimenetelét. Nő a spontán vetélés, a gesztációs diabetes, a preeclampsia, a vénás thromboemboliás betegség, a szülésindítás, valamint a császármetszés gyakorisága. Műtétes szülések után nagyobb a sebfertőzés, valamint az altatási szövődmények előfordulása. A lehetséges szövődmények az újszülötteket is érintik. Emelkedik a méhen belüli elhalás, a veleszületett rendellenességek, a macrosomia, a koraszülöttség kockázata. Az elhízott gyermekágyasok között alacsony a megfelelően szoptatók aránya is. A halmozott hátrányok miatt az elhízottak terhesgondozása speciális feladat. Teherbejutás előtt nagyobb dózisú (min. 5 mg/nap) folsav szedése szükséges. Terhesség alatt a korai cukorterhelés, a speciális diéta, a megtervezett testmozgás, a fokozott vérnyomás-, és magzati állapot ellenőrzés elengedhetetlen feltételek. A szülés helyének meghatározása, előkészítése és a technikai/személyi feltételek biztosítása minden esetben egyéni szempontok alapján történik. Szülés után a thromboprofilaxis minden esetben mérlegelendő. Az elhízott terhesek ellátásával kapcsolatban minden osztálynak és szakrendelőnek pontosan kidolgozott protokollal kell rendelkeznie. ELHÍZÁS ÉS SPECIÁLIS ÁLLAPOTOK S50

51 S5 PHARMACONUTRITIO ÉS AZ ELHÍZÁS Sahin Péter Szent Imre Kórház, Gasztroenterológiai Profil Az elhízás az életmódunk és a környezetünk megváltozásával járványszerűen terjed. Az elhízott beteg is lehet alultáplált a stressz hatására bekövetkezett fogyás után. Ilyenkor a testfehérje, esszenciális zsírsavak, vitaminok és nyomelemek hiánya alakul ki. Ekkor hypokalorikus táplálásterápiát kell bevezetni. Az utóbbi évtizedben a táplálásterápiával foglalkozó meta-analíziseket átnézték és azt a következtetést vonták le, hogy egyes tápanyagok bevitele jelentős klinikai eredményeket hoztak. Ezt nevezték el phamaconutritio -nak. Az előadás az evidenciák szintjén válaszol, hogy ezek a tápanyagok csökkenthetik-e a nosocomialis fertőzéseket vagy a kritikus állapotú betegeknél az ARDS vagy a MODS előfordulását. Pharmaconutriens lehet az arginin, citrulin, leucin, protein, pre-és probiotikumok, magnézium, zink, MCT, többszörösen telítetlen zsirvavak, zöld tea, sulforaphane, curcumin, amit az előadás ismertet. Összefoglalóan megállapítható, hogy a phamaconutritio az elhízott, de alultáplált betegeknél a jövőben alkalmazható táplálásterápia stratégiát adhat. ELHÍZÁS ÉS SPECIÁLIS ÁLLAPOTOK

52 S52 ELHÍZÁS ÉS A BŐR Körmendy Miklós Szent Imre Kórház, Bőrgyógyászat Az elhízott emberek bőrén számos nemkívánatos tünet jelentkezhet. A kövér egyének bőre szárazabb, gyakran viszket, elsősorban nőkön jellegzetes a narancsbőr (cellulit), striák alakulnak ki, elhúzódó a sebgyógyulás. Az elhízás közvetlen következménye a lábon a lymphoedema, CVI, stasis-eczema, a plantaris hyperkeratosis. A nagy bőrredők fedte hajlatokban gyakori az izzadás és dörzsölés okozta kipállás. Az elhízottak ugyanakkor a generalizált hyperhidrosisra hajlamosak. Az inzulinrezisztencia következménye az acanthosis nigricans, fibromák megjelenése és a cutan virilismus tüneteként megjelenő hirsutismus, androgén alopecia, acne inversa. Amennyiben az elhízás más betegség, pl. 2-es típusú diabetes részjelensége, az alapbetegség bőrtünetei is láthatók a bőrön. Gyakoribbak a gombás fertőzések: candidiasis, pityriasis versicolor, interdigitalis mycosis és onychomycosis pedis. Az elhízott egyének a bakteriális bőrfertőzésekre is hajlamosabbak: folliculitis, furunculosis, paronychia, erysipelas. Végül bizonyos gyulladásos bőrbetegségek gyakoribbak az elhízottakon: pl. psoriasis, acne. A metabolikus X syndroma psoriasisos betegek körében 2x gyakoribb, mint az átlag népességben, a psoriasisos betegek 40%-át érinti. ELHÍZÁS ÉS SPECIÁLIS ÁLLAPOTOK

53 S53 AZ OBESITAS ÉRKÁROSITÓ SZEREPE Meskó Éva Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa A szervezetben kialakuló szöveti elváltozások oka összetett. A szervezetet, szerveket ellátó érhálózat kárositó tényezőinek alapfunctiója az endothel befolyásolása. A zsirszövet számos, kardiometabolikus szempontból szerepet játszó anyagot termel, melyek az endothelre hatnak, s ezáltal atherogen,procoagulans hatást fejtenek ki. Az endothel aktivációja jelentősen növeli a fibrinogen képződést, thrombocyta aggregaciót, csökkenti a fibrinogen activitast, s ennek eredményeképen érkárosodás, szöveti laesio alakulhat ki. Mindez az atherosclerosis kialakulását, az ehhez társuló szervi manifestaciókat eredményezi. Az obesitas kérdése rendkivül összetett, s ez a tény diagnosztikai és therápiás következtetéseinket is befolyásolja. ELHÍZÁS ÉS SPECIÁLIS ÁLLAPOTOK

54 FÉLÚTON AZ EGÉSZSÉGESEBB ÉLETMÓD FELÉ Soós Tamás, Vaspöriné Csák Szabina, Deli Éva, Antal Albert Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, Budapest A tavalyi évben, 57 krónikus pszichiátriai beteg körében végzett kutatási eredményeink egyértelműen igazolták, hogy betegeink az intézeti tartózkodásuk alatt nagymértékben elhíznak, és esetükben a metabolikus szindróma kialakulásának a kockázata is jelentős. Ez részben a betegek helytelen életmódjának a következménye (túlzott kalória bevitel és a mozgásszegény életmód). A helyzet javítása érdekében meghirdettük az egészséges életmód mozgalmat, amelybe elsősorban túlsúlyos, önkéntesen jelentkező betegeket szándékoztunk bevonni. A 6 hónap időtartamú programot dietetikus és gyógytornász szakember állította össze. Az alábbi célkitűzéseket fogalmaztuk meg: a betegek egészségesebb életmódra hangolása a reform-étrend és a rendszeres mozgás előnyeinek megismertetésével, közérzetük és fizikai teljesítőképességük javulása, valamint pozitív mellékhatásként kis mértékű testsúlycsökkenés elérése. Előadásunkban a fenti módszert, eddigi tapasztalatainkat, eredményeinket és további terveinket szeretnénk bemutatni. ELHÍZÁS ÉS SPECIÁLIS ÁLLAPOTOK S54

55 A RENDSZERES TESTEDZÉS, AZ ARTÉRIÁS FUNKCIÓ, A SCORE INDEX ÉS A HASKÖRFOGAT KAPCSOLATA Peresa Magdolna(), Bóta László Balázs(2) Pro Sanita Kft. Családorvosi Ellátás (), SE Családorvosi Tanszék Oktató Praxis(), Bajcsy Zsilinszky Kórház SBO(2) Előzmény: Az artériás funkció az érrendszer életkorát kifejező paraméterek összessége. A fizikai aktivitás javítja az artériás funkciót. Hipotézis: A fizikai aktivitás kedvező hatása az artériás funkcióban az egészséges és kardiovaszkuláris szempontból beteg, vagy nagy rizikóval rendelkező személyek esetében is érvényesül. Kimutatható-e szignifikáns összefüggés a SCORE index-el és a haskörfogattal összehasonlítva az artériás funkciót jelző paramétereket? Módszer: Arteriografiaval (Tensiomed Arteriograph) végzett mérések történtek, 4 éven át követve a négy csoportba osztott személyeket. A csoportokat a fizikailag aktív és nem aktív életet élő egészséges és kardiovaszkuláris beteg, vagy nagy kardiovaszkuláris rizikóval rendelkező önkéntes személyek alkották. Egészséges csoport 205 fő, Kardiovaszkuláris szempontból beteg, vagy nagy rizikójú 96 fő. Eredmények: Az egészséges csoportban szignifikáns összefüggés mutatkozott a fizikai aktivitás és az augmentációs index (Aixao), a pulzushullám terjedési sebesség az aortában (PWVao), a centrális vérnyomás (SBPao), a SCORE, a haskörfogat és az életkor tekintetében. A beteg csoportban szignifikáns összefüggés csak a haskörfogat méretét illetően volt pozitív. Negatív szignifikancia igazolódott az augmentációs index-el kapcsolatban. Következtetés: A fizikai aktivitás hasznos minden személy számára, azonban a mérték meghatározásához még vizsgálatok szükségesek. ELHÍZÁS ÉS SPECIÁLIS ÁLLAPOTOK S55

56 AZ OBESITAS REHABILITÁCIÓJA - NEMZETKÖZI GYAKORLAT HAZAI ELKÉPZELÉSEK Tóth Ágnes Magyar Gyógytornászok Társasága, Budapest A túlsúly és az obesitás számos társbetegséget okoz jelentősen növelve a mortalitás kockázatát és az egészségügyi rendszer gazdasági ráfordításait. Ez a probléma világszerte emelkedő tendenciát mutat. A WHO (World Health Organisation) és a NHLBI (National Heart Lung and Blood Institute) 998 óta folyamatosan publikálja a nemzetközi ajánlásait az obesitas prevenciójában és kezelésében. Az ajánlások egyértelműen a multidiszciplináris megoldás lehetőségét vetítik előre, amelyben a gyógytornászok szerepe kiemelt jelentőséggel bír. Az elmúlt évek nemzetközi szakirodalmát áttekintve a mozgásprogramoknak a biztonságosságra és a hatékonyságra kell fókuszálnia, ideértve a tesztelések alapján egyénre szabottan összeállított terápiás módszereket. Fontos kiemelni, hogy az egyéni motiváció az alappillére annak a hosszú távú sikernek, amely a testsúly csökkenésén túl az egészségi állapot javulását is eredményezi. Az ACSM (American College of Sports Medicine) 200-es obes mozgásprogram szakmai állásfoglalása konkrét javaslatot tesz a mozgás fajtájára, gyakoriságára, intenzitására, időtartamára és a kcal felhasználásra az utóbbi évek vizsgálatai alapján. Az ajánlás felhívja a figyelmet a túlsúlyos vagy obes betegek mozgásterápiájának veszélyeire: az ízületi sérülések, a kardiovaszkuláris történések és a túlmelegedés toleranciájának probléma körére. A nemzetközi standardokat figyelembe véve elmondható, hogy az obesitas eredményes és biztonságos kezelése nem nélkülözheti a jól működő egészségügyi hátteret. Megköveteli a mozgásprogramot vezető gyógytornász naprakész ismereteit a belgyógyászati betegségek fizioterápiás kezelésében és a modern edzéselméleti ismeretek tekintetében is. GYÓGYTORNÁSZ SZEKCIÓ S56

57 ELHÍZÁS ÉS STROKE- A REHABILITÁCIÓ NEHÉZSÉGEI Farkas Ildikó Szent Imre Kórház, Stroke- rehabilitációs részleg Az agyi érkatasztrófa a harmadik leggyakoribb halálok a világban, így Magyarországon is. Az akut stroke- on átesett betegek 0%- a maradandó károsodás nélkül meggyógyul, 0% az ellátó team minden erőfeszítése ellenére sem rehabilitálható, ápolásra szorul. A többség, mintegy 80% a rehabilitáció eszközeivel, szakszerű mozgásterápiával, ápolással minimum a részlegesen önellátó szintig eljuttatható. Az elhízás fokozott rizikót jelent többek közt stroke kialakulására is. Kutatások, mérések igazolják a BMI (Body Mass Index), a csípőbőség és a centrális (hasi) elhízás erre vonatkozó összefüggéseit. Az obezitás már önmagában, egyéb betegség nélkül is negatív irányban befolyásolhatja a mindennapi aktivitást. Stroke esetén ezen funkciózavarok hatványozódhatnak gátolva a rehabilitációt, a mobilizációt, így növelve az immobilitás okozta szövődmények előfordulásának esélyét. A mozgásvizsgálat során fontos felmérnünk a páciens premorbid funkcionális aktivitását, ezzel együtt a rehabilitáció során várható komplikációkat. Ugyanakkor a centrális típusú bénulás akut és krónikus szakaszában a meghatározott szakmai irányelvek betartása mellett az elhízás kezelése is rehabilitációs célkitűzéssé válik. Az előadás rávilágít a stroke- on átesett obezitásban szenvedő betegek mozgásterápiás kezelésének nehézségeire, az ezzel kapcsolatos személyi és tárgyi feltételek szükségességére és a rehabilitációt esetlegesen befolyásoló egyéb körülményekre melyek az elhízás élettani következményeiből adódnak. GYÓGYTORNÁSZ SZEKCIÓ S57

58 INKONTINENCIA REHABILITÁCIÓ OBES NŐK ESETÉN Friedrichné Nagy Andrea Szent-Imre Kórház, Budapest, Semmelweis Egyetem ETK Fizioterápiai Tanszék, Budapest Az inkontinencia a nők életminőségét jelentősen rontó tünet. Hazai és nemzetközi vizsgálatok igazolják az obesitas és a stresszinkontinencia kapcsolatát. A testtömegindex (BMI), illetve a derékbőség is szorosan összefügg az inkontinenciával. A Nurses Health Study II adatai szerint az elhízott (30 feletti testtömegindexű) középkorú hölgyek közel kétszeres eséllyel küszködnek enyhe, két és félszeres eséllyel középsúlyos, és több mint háromszoros eséllyel súlyos vizelettartási panaszokkal, mint normál testalkatú - 22 és 24 közötti testtömegindexű társaik. Napjainkban az egészségügy is többet foglalkozik a minél hatékonyabb, és költségkímélőbb kezelési eljárásokkal. Az inkontinencia kezelését - több külföldi ajánlás szerint is - konzervatív módszerekkel ajánlatos elkezdeni. A gyógytornász-fizioterapeuták feladata jelentős a konzervatív kezelésben. Erre a területre specializálódott gyógytornászok a medencefenék izmok erősítését, a speciális gátizom gyakorlatok megtanításával és végeztetésével érik el. Munkájukat segédeszközökkel tudják hatékonyabbá és gyorsabbá tenni. Ilyen segédeszközök a hüvelysúlyok, a perineométer, a biofeedback készülék, valamint nem utolsó sorban az elektroterápiás készülék is. Az előadás célja a legjelentősebb nemzetközi vizsgálatok és evidenciák ismertetése, külön kiemelve az egyes fizioterápiás kezelési lehetőségek medencefenék izomtréning, elektroterápia, biofeedback, hüvelysúly - hatékonyságmutatóit, valamint e módszerek összehasonlító elemzését. Az előadás során több randomizált és randomizált-kontrollált vizsgálatot ismertetnék, melyekből egyértelműen bizonyítható a fizioterápiai módszerek hatásossága a túlsúlyos nők stresszinkontinenciájának kezelésében. GYÓGYTORNÁSZ SZEKCIÓ S58

59 TESTSÚLYCSÖKKENTŐ PROGRAM A ZSIGMONDY VILMOS HARKÁNYI GYÓGYFÜRDŐKÓRHÁZBAN Dakos Zsófia, Merkler Krisztina, Ambrus Eszter, Kálmán Anita, Krómer Andrea Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft. Célkitűzés: Kórházunkban működő testsúlycsökkentő program bemutatása, amelyben szakorvosok, gyógytornászok, pszichológus és dietetikus által irányított és felügyelt, a modern orvostudománynak megfelelő, komplex programban vesznek részt, ahol nagy hangsúlyt fektetünk az egyén életmód változtatásának elindítására. Kiegészítő kezelésként a betegek balneoterápiában részesülhetnek (iszappakolás, kádfürdő, tangentor, masszázs, elektroterápia). A testsúlycsökkentő program összetevői: Egyénre illetve csoportra adaptált mozgásprogram. A betegek 3 illetve 4 hetet töltenek intézetünkben, ahol naponta háromszori súlycsökkentő tréningen vesznek részt, melynek elemei: állóképesség fejlesztés (fitt-ball, nordic-walking, kerékpár, futópad), izomerősítés, egyensúly- és koordinációfejlesztés (tornatermi és vízi), proprioceptív tréning, streching, progresszív relaxáció. A betegek vizsgálata objektív és szubjektív részből áll, a program elején és végén. Az objektív vizsgálat elemei: testsúly, haskörfogat, csípkörfogat, mellkaskörfogat, felkarkörfogat, MET illetve kalória (Polar óra) mérése illetve BMI index. A szubjektív vizsgálat elemei: általunk összeállított kérdőív, index alapján. Mindemellett figyelembe vesszük a betegek egyéb mozgásszervi, kardiális, pulmonális problémáit és pszichés állapotát. Összefoglalás: A 3-4 hét alatt a betegek önismerete és önértékelése nő, a betegségek kialakulásának vagy súlyosabb lefolyásának kockázata csökken. Testsúlyuk és az esetleges rizikófaktorok csökkennek. A szervi károsodások (zsírszöveti, szív- és érrendszeri, légző-, emésztő- és mozgásszervi, endokrin- és idegrendszeri) megelőzését és kezelését, valamint életminőségük javítását a különböző fizioterápiás gyógymódokkal is segítjük. Kulcsszavak: testsúlycsökkentő program, nordicwalking, Polar óra, balneoterápia, állóképesség fejlesztés, életmód változtatás. GYÓGYTORNÁSZ SZEKCIÓ S59

60 FAT BURNER, KCAL BURNER ÉS AZ EDZETTSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI Benkovics Edit Semmelweis Egyetem ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, DAVID Training Center, Budapest A testmozgás alatti fat burner/zsírégetés kérdése az egészségügyi szakembereket éppen úgy érdekli, mint a túlsúlyos vagy kövér embereket, akik a fogyás egyetlen lehetőségét az un. zsírégető zónában történő edzésben látják. A szakemberek ugyanakkor gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy a jól ismert edzés alatti és edzést követő metabolikus törvények egészséges, átlagos edzettségű emberekre vonatkoznak. Az utóbbi évek tudományos vizsgálatai a kövér és túlsúlyos emberek anyagcsere folyamatainak számos sajátosságát tárták fel. Ezek alapján az American College of Sports Medicine megváltoztatta szakmai állásfoglalását, amely jelentősen túlmutat a zsírégető zónákon. Az előadás az anyagcsere folyamatok sajátosságait mutatja be edzés alatti és edzést követően átlagos edzettségű embereknél, majd ismerteti az utóbbi évek meghatározó vizsgálati eredményeit az inaktív túlsúlyos és kövér emberekre vonatkozóan. Végül részletezi a túlsúlyos és kövér emberek testsúlycsökkentő és a társbetegségek rizikóit is befolyásoló nemzetközi szakmai mozgásprogram ajánlást. Az összegzésben kiemeli, hogy elsődleges az inaktív túlsúlyos és kövér emberek edzettségének biztonságos, de progresszív elérése, a társuló betegségekhez adaptálva. Az edzettség elérésében a mozgásprogram gyakorisága és időtartama a meghatározóbb szemben az intenzitással. Fontos, hogy olyan mozgásformát javasoljunk, amelyet a beteg élvezettel végez, lehetőleg családdal vagy barátokkal. Fontos megértetni a beteggel, hogy csak és kizárólag hosszabb távon, 6-2 hónap alatt várható maradandó eredmény és a fizikai aktivitás alatti fat burner helyett a kcal burner -re kell fókuszálni a hipokalóriás étrend mellett is! GYÓGYTORNÁSZ SZEKCIÓ S60

61 3--2 MERIDIÁNGYAKORLAT, MINT ALTERNATÍVA A MOZGÁSTERÁPIÁBAN Ágoston Gézáné Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Központi Műtő, Kistarcsa A természetgyógyászat olyan módszerek összessége, amelyekkel a szervezet aktiválja saját gyógyító és szabályozó képességét. A hagyományos kínai orvoslás (HKO) egy holisztikus kínai kultúra a gyógyításban. Lényege az embert egésznek tekinti, feltételezi a test-lélek-szellem egységét. A kínai gyógyászat bibliája a Sárga császár belgyógyászati könyve. Prof. dr. Zhu Zong Xiang a Kínai Tudományos Akadémia Biofizikai Intézetének illetve a Pekingi Akupunktúrás Meridián Kutató Központ orvoskutatója, aki most 89 éves, kijelentette, hogy az egészséges hosszú életre mindenkinek lehetősége van. Az egészséges hosszú élethez követni kell egy általa kidolgozott egyszerű módszert. Ez a 3--2 meridiángyakorlat, ami kb. 2 percig tartó kínai gyógytorna. Napi rendszerességgel végezve felodódnak testünk meridián blokkjai, ami szabad áramlást biztosít a Qi(Csi) -életenergia meghatározott keringésében. Cél a Ying-Yang (egyensúly) vissza állítása. 3 akupunktúrás pont masszázsával, pár perc könnyed izommunkával és az összes meridiánt aktiváló finom testcsapkodással a lehető legtöbbet teszünk egészségünkért. A gyakorlat egyszerű és biztonságos, nem megerőltető, bármely életkorban elvégezhető. A 3--2 meridián torna jellemzői, hogy öngyógyító technika, mert a beteg önmaga végzi. Általános, és teljes kezelést nyújt, mert nem csak egyetlen, hanem számos betegség esetében is hatásos tud lenni. Végleges eredményt biztosít, mert a meridiánok harmonikus működésén alapszik, kiegyensúlyozza a Ying-Yangot, hogy a gyógyulás végleges legyen és fejleszthető. Gyakorlati tapasztalatok a módszer elsajátításáról az egészségügyi dolgozók körében. Tehát Hogyan éljünk egészségesen legalább 00 évig a 3--2 meridián gyakorlatok segítségével? GYÓGYTORNÁSZ SZEKCIÓ S6

62 AZ OLÍVAOLAJ PROTEKTÍV HATÁSA ÉS NÉPSZERŰSÉGE A MAGYAROK KÖRÉBEN Töttösi Adrienn, Lelovics Zsuzsanna Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet, Pécs Bevezetés: Óvatos becslések szerint Európában a szív-ér rendszeri betegségek egyharmadának kialakulása a helytelen táplálkozással van összefüggésben. Ma már tudjuk, hogy az olívaolaj protektív hatással rendelkezik, így fogyasztásával számos kardiovaszkuláris betegség kockázata csökkenthető. Kutatások bizonyítják, hogy a rendszeres olívaolaj-fogyasztás előnyös az elhízott fogyni vágyók számára is. A pozitív hatások ellenére a magyar lakosságra mostanáig nem volt jellemző e termék preferenciája. Cél: A szerzők célja volt annak feltérképezése mennyire elfogadott Magyarországon 20-ben az olívaolaj-fogyasztás. Anyag és módszer: Önkitöltős kérdőívvel 67 (26,7 ± 7,6 év) magyar személyt kérdeztük az olívaolajjal kapcsolatban. A kérdések egy része az ismeretekre kérdezett rá, illetve a kitöltők információforrásaira. A másik részük a fogyasztási szokásokra fókuszált. Eredmények: Az elmúlt öt évben a magyarok 74%- a növelte olívaolaj-fogyasztását. E termék ismertsége a nők körében jellemző (72%). A megfelelő ismeretek megszerzéséért a válaszadók csupán 3%-a fordul szakemberhez. Ez igazán fontos lenne a megkérdezettek 42%-ának, akik elhízott és túlsúlyos BMI kategóriába kerültek a WHO által meghatározott értékek alapján. Az e kategóriába tartozók több mint negyede nem fogyaszt olívaolajat és közel háromnegyedük tudja, mit kell tennie az egészség megőrzéséért/visszaállításáért, de nem aszerint él. A második leggyakrabban fogyasztott étolajfajtáról beszélhetünk, ha az olíva kerül szóba (8%), melyet hasznos alkotóelemei miatt alkalmaznak főként (47%), de az ár a döntő tényező a vásárlás során (57%). Következtetések: Fontos lenne hazánkban az olívaolaj előnyös hatásainak további hangsúlyozása, szakemberek bevonásával, akik közül e téren a dietetikusokat tartják napjainkban a leghitelesebb forrásnak a magyarok (92%). DIETETIKUS SZEKCIÓ S62

63 ALSÓVÉGTAG-AMPUTÁLTAK TELJES TESTTÖMEGÉNEK ÉS TESTTÖMEG- INDEXÉNEK MEGHATÁROZÁSA MÓDSZERTAN Deé Kitti,2, Hartmann Eszter, Vági Zsolt, Lelovics Zsuzsanna,2 Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet, Pécs 2 Kaposi Mór Oktató Kórház, Kaposvár Előzmény: A Gyógyinfok adatbázisa szerint Magyarországon lakosra évente kb. 65 amputációval lehet számolni, ebből 57 alsó végtagon történik. Az amputációhoz vezető okokban az érbetegségek reprezentációja hazánkban és a fejlett országokban a múlt század végére elérte a 80 90%-ot. Ezzel egy időben az amputáltak átlagos életkora is kitolódott az idősebb korosztályokra. A bekövetkezett változások az amputáltak rehabilitációjában lényeges változásokat hoztak. Célkitűzés: Alsóvégtag-amputáltak teljes testtömegének és testtömegindexének (BMI) meghatározása, a gyakorlatban használható módszertani útmutatás. Alkalmazott módszer: Mért vagy becsült testmagasság- és testtömegértékből teljes testtömeg számolása, a (táplálkozási) rehabilitációhoz szükséges BMI-érték meghatározása. Kutatás alanyai: felnőtt korú alsóvégtagamputáltak. A gyakorlatban gyakran hibásan alkalmazott eljárás, hogy BMI-t a mért testmagasságból és -tömegből korrekció nélkül számolnak. Szerzők előadásukban 49 (3 férfi és 8 nő) egyik oldali végtag- és 0 (8 férfi és 2 nő) mindkét oldali végtagamputált (femur) betegen mutatják be e hibás gyakorlat torzító eredményeit. Mindkét alsó végtag hiánya esetén megbízható módszer az ulna hosszából a nem és az életkor függvényében becsült testmagasság, mellyel szintén olyan személyeket vonhatunk be a szűrésbe, akik korábban kimaradtak, vagy téves eredményt produkáltak. Eredmények: az eredeti adatokból számolt BMI szerint a vizsgálatban részt vevők alig egynegyede tartozik az optimális tartományba, míg egyharmaduk BMI 30,0. A végtaghiány tömegét figyelembe véve 45 beteg más BMI kategóriába tartozik, így reálisabb képet kaphatunk e paraméter alapján. Következtetések: Szerzők tisztában vannak a BMI korlátos használhatóságával (különösen ami a 65 év felettieket illeti), azonban felhívják a figyelmet a screening során annak hibás rutinszerűen használatából eredő téves besorolási illetve azt elkerülő, gyakorlatban használható lehetőségekre. DIETETIKUS SZEKCIÓ S63

64 VAKOK ÉS ALIGLÁTÓK TESTTÖMEG- INDEXE ÉS TESTÖSSZETÉTELE Hartmann Eszter, Deé Kitti2, Vági Zsolt, Lelovics Zsuzsanna,2, Lakatos Éva2 Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet, Pécs 2 Kaposi Mór Oktató Kórház, Kaposvár Előzmény: Magyarországon a legutóbbi feldolgozott népszámlálás adatai szerint Magyarországon a népesség 5,7%-a élt fogyatékkal, testi, értelmi vagy olyan érzékszervi hátránnyal, amely véglegesen, egész további életén át gátolja a megszokott, hagyományosan elvárható életvitel szabad gyakorlását. Közülük 4%-uk látási problémákkal küzd (vak egyik vagy mindkét szemére, vagy gyengénlátó). Célkitűzés: A felnőtt korú vakok és aliglátók testtömegindexének (BMI) és testösszetételének jellemzése. Alkalmazott módszer: Mért testmagasság- és testtömegértékből számolt BMI, bioimpedanciával meghatározott testösszetétel. Kutatás alanyai: 25 vak/aliglátó (40,0% férfi, átlagos életkor 60,4 ± 8,8 év; 60,0% nő, átlagos életkor 72,4 ± 7,9 év). Eredmények: A férfiak átlagos BMI értéke 26,0 ± 6,3, a nőké 26, ± 6,0 [kg/m2] volt. A férfiak közül szignifikánsan többen tartoznak az optimális BMI tartományba (20,0 < BMI < 25,0) 36,0% vs 30,7%; ugyanakkor közülük tartoznak többen az extrém obesek közé is (4,0% vs 0,0%). A nők közül szignifikánsan többen tartoznak az alultápláltságra veszélyeztetett kategóriába (2,0% vs 8,0%). Az összes vizsgált személy alig egyharmada (32,8%) tartozott BMI alapján az optimális tartományba. A testzsírarány az egyébként optimálisnak számító BMI értékű személyeknél is általában nagy. Következtetések: A kórosan kövér férfiak aránya nagyobb, mint a nem látásfogyatékkal élők körében, míg a nőknél az alultápláltságra veszélyeztetettek aránya a nagyobb. A szükséges mennyiségű fizikai aktivitás tartós hiánya eredményeként a vakok között gyakori a túlsúly. A nagyobb zsírtömeg és a nagyobb testtömeg egyenes következménye az, hogy a vizsgált vak személyek sovány testtömege kisebb. DIETETIKUS SZEKCIÓ S64

65 JEGYZET: _ S65