RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 5-8. évfolyam

Átírás

1 RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 5-8. évfolyam

2 RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 5-8. évfolyam Célok és feladatok Tantárgyunk látni és láttatni tanít. Átfogó szakmai célja, a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességeik fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világában való eligazodást és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti képi-plasztikai ábrázoló, kifejező, közlő, alakító, konstruáló képességeiket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, szín- dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő és -megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, jelentősen hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához. Az 5-8. osztályos tanulók fogalmi gondolkodása magasabb szintre emelkedik. Növekvő önismeretük, kritikára hajló magatartásuk erősödésével egyidőben, az alsóbb évfolyamokra jellemző szabad önkifejezési formát, fokozatosan a realitás igény, az objektívebb világszemléletre törekvés és az ennek megfelelő ábrázolásmód iránti igény váltja fel. Ezért a tantárgy feladata a vizuális megismerő képesség fejlesztése, az általános vizuális műveltség tudatos rendszerbe foglalása. Az alkotó tevékenységeken belül ez a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek, a tervezési és elemi konstruálási eljárások szabályainak elsajátítását, a létrehozásukhoz szükséges technikák megismerését jelenti. A befogadó képesség fejlesztése a látvány analízisén, a műalkotások elemzésén, értékelésén, leírásán és a vizuális ítéletalkotás szabályainak elsajátításán az egyetemes és benne a magyar művészettörténet stíluskorszakai és a magyar népművészet megismerése által valósul meg. Fejlesztési követelmények A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret-, és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélhetünk meg. Alkotó képességek A felső tagozatos diákok észlelési nyitottságát, érzékenységét, a vizuális élmények, esztétikai hatások iránti érdeklődését a változatos alkotó tevékenységek motiválják. Képessé válnak tudatos megfigyelésre, vizuális viszonylatok, összefüggések, minőségek, részletgazdag emlékezeti megőrzésére, képzetek felidézésére. Képzelőerejük működése és fejlődése belső képekben való gondolkodásukban, (vizualizációban, szelekciókban, redukciókban, transzformációkban), képzettársításaik tágasságában, alkotásaik eredetiségében követhető.

3 Alkotóképességük nyilvánul meg a komplexitás kedvelésében, a merev rend kerülésében, szokatlan megoldások alkalmazásában. Jelrendszerük többnyire árnyalt, egyéni stílusjegyeket hordoz. Kreativitásuk ötleteik áramlásában, probléma-megoldási leleményességükben, érzelmekkel kísért tetteikben fejeződik ki. Érdeklődési körük szélesedésével feladataikat többféle anyag és eszköz használatával tudják megoldani. Elképzeléseiket megvalósításában módszerességre törekednek, meglévő készségeiket, ismereteiket könnyen mozgósítják. A tanulók egy része képes produktív alkotások létrehozására, míg mások inkább a reproduktív jellegű alakításban képesek igényes, elmélyült munkára, képesek eredményeiket kritikusan vizsgálni, törekednek mások teljesítményeit is reálisan értékelni. Befogadó, megismerő képességek Vizuális megismerő és befogadó képességeiket a térbeli, formai, színbeli, mozgásbeli, az anyagokkal, esztétikummal kapcsolatos élmények, a képi világ iránti észlelési fogékonyság jellemzi. Eleven, mozgósítható érdeklődésűek, képesek látványok célirányos, egyre tudatosabb megfigyelésére; a belső képek, képzetek emlékezeti felidézésére. Vizuális memóriájuk által válnak képessé tevékenységbe ágyazott belső képekben, vizuális, esztétikai művészeti képzetekben való gondolkodásra, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, viszonyításra, ok-okozat vizsgálatára, ítéletalkotásra, átalakításra). A látványban rejlő jelentést, a művészi kifejezésben testet öltő esztétikai hatást, a képi információ tartalmát adott szempont szerint elemezni, értelmezni tudják. Növekvő objektivitással válnak egyre képesebbé a látható (tér- forma- szín-, változás, mozgás) minőségek és viszonylatok, problémák megítélésére, tárgyilagos szemléletére, lényeges összefüggések (külső és belső forma, anyag, forma és tartalom, funkció, stb.) megértésére, szavakkal is kísért ábrázolásbeli analízisére. Vizuális, művészeti, képzeteiket ismereteiket mozgósítani tudják az adott szempontok szerinti tárgy- és műalkotás-elemezések során, törekednek egyéni vélemény kialakítására a számukra mértékadó más vélemények alapján. Esztétikai élményeik mélysége érzelmeikben is tükröződik, ízlésítéleteiket egyéniségüknek megfelelően képesek megfogalmazni. A tanulást segítő képességek A vizualitás nélkülözhetetlen a többi érzékszerv tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a művelődésben, a mindennapi életben. Az információk áttekinthetővé tételéhez, tagolásához, szemléltetéséhez, ábrák megértéséhez és létrehozásához szükséges felkészültség megszerzéséhez tantárgyunk tanulása nyújt kellő alapot. Általa sajátítja el a tanuló a vizuális információk formáit és ismeri meg forrásait (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókban). 5. évfolyam Évi óraszám: 55 Belépő tevékenységformák A tantárgy sajátossága, hogy a fő tevékenységi formák az egész iskolaszakaszon áthúzódnak, ám műveleti szintjük évfolyamonként emelkedik! Síkbeli és térbeli alkotások létrehozásával tudatosabb kifejezőeszköz-használat.műalkotások elemzése, művészeti ágak, stílusok megismerése a művészettörténet nyomvonalán haladva.közvetlen megfigyelésen alapuló, nézőpontnak megfelelő téri, formai, színbeli tanulmányok.ábrázolási módok szemléleti megismerése.színtapasztalatok rendezése.alkalmazott grafikai tervezés.a közvetlen és rögzített kommunikáció és a tömegtájékoztatás formáinak megkülönböztetése.használati tárgy tervezése.igény és stílus közötti kapcsolat feltárása.

4 1-2. Kifejezés: Személyes élmények, történetek képekben Képzőművészet, kifejezés, tárgy- és környezetkultúra, vizuális nyelvi eszközök Képzőművészet, kifejezés, nyelv: színfolt. Befogadás, alkotás: A színfolt képalkotó szerepe, kifejező ereje, hangulati hatása, figyelemfelhívó jellege a tört és telt színek, sötét-világos kontrasztok, a színminőségek szerepe az érzelmek kifejezésében Képzőművészet, kifejezés, befogadás, alkotás: A folt, a vonalak által alkotott színfolt, forma, ritmus és formaismétlés.a kompozíció szerepe a vizuális kifejezésben A vonal formahatároló, figyelemvezető, kiemelő szerepe A vizuális nyelvi elemek értelmező szerepe. A síkszerű forma aránya, felépítése, a részformák kapcsolódása Síkszerű modellek formatanulmánya. Látszati rajz. Megfigyelési tapasztalatok meghatározott célú dekoratív átírása. Az 5. osztályba kerülő tanulók rajzszeretetének, vizuális megjelenítési képességének felmérése. Lavírozással, foltfelszívatással alkalmas felületek képzése, márványozott papírok készítése. A színfoltok hangulati hatása, kifejező szerepének vizsgálata. A véletlen és tudatos hatások beépítése a képi kifejezésbe, fény-árnyékra, sötét-világos kontrasztokra, telt és tört színekre épülő festmények megismerése. A színtapasztalatok rendezése. A színatani ismeretek rendezése. Csurgatásos festéssel, gesztus festéssel létrehozott alkotások megismerése. Foltejtéssel, foltszétfújással a színfolt és vonalképzés lehetőségeinek kipróbálása a véletlenszerű foltok kiegészítésével tudatos formák létrehozása. A véletlen okozta hatások képalkotó szerepének további vizsgálata képzőművészeti alkotások, gyakorlati feladatok segítségével. Kreatív gyakorlatok. Síkszerű, vonalszerű elemekből felépülő tárgyak megfigyelése. A formák karakterének, felépítésének, a részformák kapcsolódásának elemzése. A forma jellegzetességeinek rögzítése nyomhagyással, vagy frottázszsal. Rajzi elemzésre alkalmas dekoratív forma keresése. A rajzi elemzésekkel tanulmányozott, megismert forma átírási lehetőségeinek kutatása. Szabadon választható eszközök. Műanyag tál, víz, diófapác, tapétaragasztó, olajos festékek, papír. Rajzlap, papírzsebkendő, tempera, olló, ragasztó. Szines tinta, vízfesték, papír, ecset, toll. Szines festék, géppapír, cérna, ecset. U.a mint az előző. toll, géppapír, burgonya, kés, festék Képzőművészet: Az őskori művészet legkorábbi időszaka alkotások tükrében. A paleolitikum eszközeinek, sziklarajzainak, barlang festményeinek, ösanya szobrainak, kerámia kuktúrájának bemutatása.

5 Képzőművészet, befogadás: A neolitikum építészete, kerámia kultúrája, a fémkorszak tárgykultúrája Mezopotámia építészetének, szobrászatának, iparművészetének jellemzői. Az ókori Egyiptom művészete (Ó és Közép-Birodalom emlékei) Az ókori archaikus és klasz. szikus görög művészet Az etruszk művészet, építészet, szobrászat, festészet emlékei.az ókori római művészet korszakai. Műfajok, művészeti technikák Vizuális művészet: Népművészeti alkotások. Húsvéti tojások Térbeli helyzet, arány, látszati rajz A tárgyalkotó művészet, a formatervezés, iparművészet és népművészet területei. Bemutatott alkotások segítségével a neolitikum megalitikus emlékeinek megismerése. A fémkorszak tárgyi emlékeinek segítségével a bronzkori és vaskori Európa művészetének megismerése. Reprodukciók, diafilmek segítségével művészeti elemzés, összehasonlítás. Az archaikus és klasszikus görög művészet szepre, harmóniára való törekvésének megismerése. Megfigyelési és elemzési gyakorlatok. Műalkotások elemzése, jellegzetességek, műfajok, művészeti technikák. A megismert jelekkel maratott tojások készítése. Beállított modell térbeli helyzetének meghatározása.térkifejezésben a sík térmegjelenítési lehetőségeinek alkalmazása. Rálátásos tanulményrajz alkotása. Ajándéktárgy, használati és dísztárgy készítése. Diasor, könyvek, reprodukciók. Tojás, festőlé, íróka, ecet, rongy. Rajzlap, színesceruza. Agyag, papír, karton, műanyag tál, tapétaragasztó, vasaló, olló Az évközi anyag rendszerezése, kiállítás előkészítése, kiállítás megrendezése. Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Stonehenge, Willendorfi Vénusz, egy fekete-afrikai szobor, Szegvár-tűzkövesi Sarlós isten, Altamirai bölény, Karnaki nagytemplom, Gizai piramisegyüttes, Írnok, Halastó (thébai sírfestmény), Zikkurat, Gudea szobor, Vadászjelenet Asszurbanipál ninivei palotájából (dombormű), Athéni Akropolisz, Polükleitosz: Dárdavivő, Lovasok a Parthenon frízéről, Mürón: Diszkoszvető, Vörösalakos vázakép, Pantheon, Titusz diadalíve, Colosseum, Balácai villagazdaság, Marcus Aurelius lovasszobra. A továbbhaladás feltételei A tanuló képes élményeit, érzelmeit, fantáziaképeit, gondolatait változatos vizuális eszközökkel kifejezni. Ismeri, megkülönbözteti a vizuális művészeti ágakat és műfajokat,

6 segítséggel alkalmazza a műalkotások elemezésének megismert módjait. Ismeri a tanult művészettörténeti korok fő stílusjegyeit, felismer és megnevez koronként legalább háromhárom alkotást. Rajzi elemzésekkel, szóbeli magyarázatokkal kísért vizuális megfigyelésekre képes. Egyszerűbb modellek, alakok egyes tulajdonságait az ábrázolásban ki tudja emelni. Kevésbé összetett látványt, kitalált tárgyat megrajzol emlékezet, képzelet alapján is. Ismeri a téri helyzetek megjelenítésének néhány módját. Képes vizuális minőségek, egyszerűbb képi közlések szóbeli megfogalmazására, olvasására. Ismeri a tömegkommunikáció fő jellemzőit. Ismeri a stílus és a forma szerepét a tárgyválasztó döntésekben. Több-kevesebb önállósággal alkalmazza a tanult ábrázolási technikákat. Törekszik az adott célnak legmegfelelőbb anyagokat és technikák megválasztására. 6. évfolyam Évi óraszám: 55 Belépő tevékenységformák A kifejező alkotásokban a szín, a textúra és a faktúra, a komponálás tudatosabb alkalmazása.növekvő önállóság az élmények, témák feldolgozásában.műalkotások elemzése, művészeti ágak, stílusok, műfajok megismerése a művészettörténeti korokat követve.tanulmányokhoz kötődő formaelemzések és grafikai, festői, plasztikai megjelenítő munkák.a nézőpont jelentőségének megértése, a vetületi ábrázolás alapjai.színismeretek.információk képi rögzítése, értelmezése.a képi, az írott közlés szabályainak, az információhordozók szerepének megértése.adott funkciójú tárgy tervezése Vizuális kommunikáció: formaelemzés, arány, szerkezet. Tagoltabb természeti forma felépítésének, fő és részformák csatlakozásának, arányainak vízfesték, ecset Sík- és térforma, színkontraszt. A fény-árnyék hatás értelmező szerepe Lavírozás, fotogram, fotó és fénymásolás, kollázs, montázs A vonal és szín tagoló, formahatároló, felületjelölő, térkifejező, kiemelő, ritmusképző szerepe Kifejezés, alkotás, élménymegjelenítés. Sokszorosítási technikák. megfigyelése. Összetett formákból felépülő növények megfigyelése, rajzi eszközökkel való rögzítése, a plasztikusság kifejezése. Tagoltabb növényi formák tanulmányozásából eredő tapasztalatok képi feldolgozása. A bemutatott alkotásokon az eseménysor, az időbeliség lehetőségeinek megfigyelés és felhasználása az alkotó munkában. vízfesték, ecset. Géppapír, fénymásoló gép, tűfilc, nedvszívó papír, pálcika. tempera, ecset. Kivágott képelemek rakosgatásával statikus és dinamikus kompozíciók kialakítása. Rajzlap, olló, ragasztó, festék, henger Vizuális kommunikáció, alkotás: Formatanulmány, mozgásábrázolás, plasztikai tanulmány. Adott élőlény mozgásának megfigyelése, tapasztalatok kisplasztikában történő rögzítése. A tanulmányozott formáról de- Újságpapír, tapétaragasztó, drót, hurkapálca, ecset, festék, olló.

7 Tárgy-és környezetkultúra: Játéktárgy Tömeg, anyag, forma, szerkezet, felület, szín Népművészeti alkotások, kézműves technikák, hímzés, horgolás, szövés Népvándorlás kora, a honfoglaló magyarok művészete Az ókeresztény művészet és a román kor művészete Gótikus művészet stílusjegyei A reneszánsz művészet stílusjegyei, műfajok, műtipusok megismerése Húsvéti népszokások. A hímestojások szerepe Népművészet területei, műfajai Tagoltabb testes forma elemzése, a nézőpont szerepe. A színek értelmező szerepe. koratív átírás. A tárgytervezés, készítés folyamat. Társasjáték elemzés, készítés. Karácsonyi szobadíszek készítése. Egyszerű szövőalkalmatosságok segítségével készített szövéseken láncfonal és a vetülék szerepének elemzése. A hazánk területét érintő népvándorlás kori népek emlékeinek megismerése. Művészeti elemzések, összehasonlítások, magyarázó rajzok készítése. Művészeti elemzések, összehasonlítások, magyarázó rajzok készítése. Művészeti elemzések, összehasonlítások, magyarázó rajzok készítése. Különböző tájegységek tojásmotívumainak bemutatása. Batikolt tojások készítése. Régi viseletekkel való ismerkedés. Szokások, különböző tájegységek viseletei. Legjellemzőbb hímzésfajták. Beállított modell formakarakterének megjelenítése. Modell Rajzlap, szíines festék, ecset. Növényi elemek, ragsztó, zsineg, papír, ceruza. Növényi részek, rafia, dugó, drót. Diasor. Diasor, tankönyv. Diasor, tankönyv Diasor, tankönyv Főtt tojás, viasz, ecset, festékes e- dény, tojásfesték, vagy növényi a- nyagok. Kiállítás megtekintése. Rajzlap, olló, ragasztó, kréta. készítés. Műhelyvázlatok Plakátkészítés a kiállításhoz, éves munka rendezése a kiállításra. Kiállítás megrendezése. Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Galgóci és bezdédi tarsolylemezek, Nagyszentmiklósi kincs 2. sz. edény, San Apollinare in Classe, Theodora vagy Justiniánus mozaik, Jáki templom, Bélapátfalvi apátsági templom, Pisai dóm, Bayeux-i kárpit, a Magyar Szent Korona, Chartres-i székesegyház, Kölni dóm, Budavári gótikus szobrok, Giotto: Szt. Ferenc elajándékozza köpenyét, M.S. mester: Mária és Erzsébet találkozása, Lőcsei Pál főoltára a lőcsei Szt. Jakab templomból Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra, Kolozsvári Márton: Szent László-herma, Palazzo Pitti, Bakócz kápolna, Michelangelo: Dávid, Botticelli: Vénusz születése, Leonardo: Mona Lisa és Szt. Anna harmadmagával, Raffaello: Athéni iskola, Jan van Eyck: Arnolfini házaspár, Dürer: Az apokalipszis lovasai.

8 A továbbhaladás feltételei A tanuló törekedik saját, személyes képi kifejezésmód kialakítására. A hangulat, az érzelmek kifejezését kiemeléssel, átírással oldja meg. Segítséggel alkalmazza a megismert műleírási elemzési módokat. Művészeti példákban felismeri és megkülönbözteti a művészeti ágakat és műfajokat. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit, koronként legalább három-három műalkotást felismer és megnevez. Megfigyelésen alapuló feladatait az adott szempontok figyelembevételével oldja meg, összehasonlító megfigyeléseket végez, szabályszerűségeket felismer. Értelemszerűen alkalmazza a megismert ábrázolásmódokat. Képes gondolatokat megjelenítő ábrák értelmezésére, készítésére, érthetőségre, egyszerűségre törekedve. Érti a funkció szerepének fontosságát a tárgytervezésben, képes adott tárgy elemzésére, jelentésének feltárására. Szenzomotoros képességeit összehangoltabb mozgás, eszközhasználati ügyesség jellemezi. 7. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák Az önkifejezési érzék további kibontakoztatása.a művészeti alkotások és a kor, a kultúra leglényegesebb összefüggéseinek vizsgálata.műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a művészettörténet szerint haladva.vizuális - asszociatív analízisek, téri, formai és színtanulmányok, alkotó alkalmazások.a Monge-vetület, a Kavalieri axonometria megismerése.színrendszerezés.nyomtatott információk hatásrendszerének vizsgálata.használati tárgy tervezése.funkció- és formaelemzések.a tárgykultúra társadalmi, ökológiai összefüggéseinek vizsgálata Kifejezés, alkotás: A vizuális megjelenítés szerepe a téri kifejezésben. A 7. évfolyamba kerülő tanulók vizuális megjelenítési ismereteinek, kompozíciós Szabadon választott Tárgy- és környezetkultúra, befogadás, alkotás: A környezet hatásrendszere, a tárgyak és az életmód kapcsolata. A természet, a természetes anyagok szépsége Tárgy- és környezetkultúra, befogadás: A természeti környezet és az épített környezet viszonya, komponálás, kiemelés. készségének felmérése. Természeti népek növényi anyagú tárgyainak, szövő alkalmatosságainak bemutatása. Növényi részek felhasználásával virágszőnyeg szövése. Közvetlen lakóhelyi környezetben beépített és természeti tér arányának és diszharmóniájénak elemzése. Tanulmányrajz, kiemelés, forma. Frissen szedett növények, ág, kés, spárga. Keményebb és vékonyabb papír, olló, ragasztó, festék Vizuális kommmunikáció, befogadás: A vizuális megjelenítés szóbeli elemzése. Alkotás: Kompozíciós vázlat. A kifejezési technika szerepének a vizsgálata, átírásra alkalmas forma keresése. festék, ecset, linó festék, linó henger A forma jelentést hordozó Állatfigurák tanulmányozása, Agyag, mintázó

9 érzelmi vagy gondolati tartalmat kifejező szerepe Vizuális kommunikáció. Modellek formai analízise, rajzi, plasztikai tanulmányok kompozíciós és színvázlatok A rajz, a tónus és a szín kifejező szerepe Fazekasság, használati tárgy, dísztárgy. A funkció, anyag, forma és díszítés összefüggése Képzőművészet: A barokk kor építészete, építészeti hatáselemek A barokk szobrászat és festészet főbb emlékei. A klasszicizmus és romantika művészete XIX. század végi és XX. sz. eleji festészeti irányzatok A színek, formák jelentéshordozó szerepe Népművészet. Díszítő művészet. Tosjásfestés Vizuális kommunikáció: Alakalmazott grafika Vizuális kommunikáció: Tervezési folyamat. A színek, tónusok értelmező informáló funkciója. Közlő ábrák. kisplasztika készítése. Képzőművészeti alkotásokat elemezve a síkbeli kifejezés eszközeinek az érzelmi hangulati hatások elemeinek megfigyelése. Egyéni alkotó munka. A szemmagasság, a megvilágítás, a távolság megválasztásával csendélet részletek kiválasztása. Drapéria tanulmány. A tárgy és ünnep kapcsolata. A tárgy stílusjegyeinek funkció és formavizsgálata. Kerámia tárgy tervezése. A barokk művészet társadalmi, vallási hátterének, az udvari és egyházi művészet jellemzőinek megismerése. A barokk szobrászat és festészet stílusjegyeinek, alkotásainak megismerése. A felvilágosodás eszméjét követő klasszicista művészet és romantikus művészet megismerése. Műalkotások megismerése. Adott szempontok alapján öszehasonlítások. A festményeken a síkbeli kifejezés eszközeinek, a fények, szinek, formák kifejező szerepének vizsgálata. A tojásmotívumok jelentésének, a népi tojásdíszítés technikáinak megismerése után önálló tervezés, díszítés. Könyvművészet, fotó, reklám hatásrendszerének vizsgálata. Alakalmazott grafika készítése. Papírmakettek készítése. A mesterséges forma rajzi analízise. eszköz. ecset. ecset, festék. Agyag, tálka, gipszforma. Főtt tojás, ragasztó, zsinórok, olló. Fénymásoló, számítógép, papír, toll. Rajzlap, színesceruza Távlati, vetületi és axonometrikus Modellből kiindulva vetületi Ceruza, rajzlap, rajz. rajzok és egyméretű ecset Ábrázolási konvenciók. Szerkesztés, csonkolás, öszszeépítés. axonometrikus ábrák. Axonometrikus szerlesztés alkalmazásával az egyszerű kocka átalakítása, bonyolultabb forma létrehozása. Körző, vonalzó, ceruza, rajzlap.

10 A tanév során tanultak összegzése. Kész munkák rendezése. Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Vignola - G. della Porta: Il Gesu, Esterházy Fényes Miklós: Fertődi kastély, Szt. Péter templom és tér, Donner: Szt. Márton szobra, Rembrandt: Éjjeli őrjárat, Velazquez: Bréda átadása, Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, Paraszt barokk épületek: nagyvázsonyi, bakonybéli házak, Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Hild József: Esztergomi főszékesegyház, Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, Ferenczy István: Pásztorlányka, id. Markó Károly: Visegrád, J. Paxton: Kristálypalota, Steindl Imre: Országház, Izsó Miklós: Táncoló paraszt, E. Delacroix: A szabadság vezeti a népet, Corot: Emlékezés, Paál László: Nyárfák, Millet: Kalászszedők, Daumier: Mosónő, Munkácsy Mihály: Rőzsehordó, Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, Szinyei Merse Pál: Majális, C. Monet: A roueni székesegyház, E. Degas: A tánc csillaga, Cézanne: A Saint Victoire hegy, Gauguin: Tahiti nők. A továbbhaladás feltételei A tanuló törekedhet önálló, egyéni képi kifejezésmód kialakítására, de rendelkeznie kell a közlő ábrázoláshoz szükséges vizuális nyelvi készségekkel is. Kifejező és tervező munkáiban figyelembe veszi a színek optikai és érzelmi hatását. Adott elemezési szempontok szerint képes műalkotásokat összehasonlítani. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót felismer és megnevez. Megfigyeléskor képes viszonyítani, megítélni, téri, formai és színviszonylatokat, arányokat, meglátja a lényeges vizuális összefüggéseket, megérti a szabályszerűségeket és szóban is meg tudja fogalmazni. Absztrakciós képessége megnyilvánul a lényegkiemelésben, a geometriai egyszerűsítésben. Képes vizuális információkban eligazodni, azokat kritikusan vizsgálni. Ismeri a Monge-vetület és az axonometrikus ábrázolás alapjait, több-kevesebb önállósággal megold ilyen szerkesztési feladatot. Alkalmazni törekszik a tárgytervezés és elemzés szabályait, módszereit. Problémamegoldási készségei megnyilvánulnak az önálló alkotó, tervező-kivitelező feladatokban Jártas a tanulás sajátos vizuális-manuális módjaiban, gyakorlottan használja az ábrázolás alakítás eszközeit. 8. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák A vizuális nyelvi elemek, kompozíciós formák önálló alkalmazása.műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a XX. század első felének irányzataiban.tér-, forma- színviszonyok tanulmányozása, az analízisből kiinduló absztrakciókra épülő átalakítások.a forma és funkció elemzése.perspektív szerkesztések.színismeretek összegzése.a tudományos és műszaki közlésmódoknak, a tömegkommunikáció műfajainak, a médiumok képnyelvi sajátságainak megismerése.a külső és belső építészeti tér elemzése.tértervezési feladat megoldása Vizuális kommunikáció, A természeti térben a közeli és Rajzlap, vízfesték, befogadás, alkotás, színtávlat, távoli részek méretének, színének ecset.

11 térmélység Kompozíció. Kollázs, papír és fotómontázs, redukció és analízis. összevetése. Reneszánsz festmények tanulmányozása. Vázlat készítés. A XX. századi kollázs technika sajátosságainak megismerése. Geometrikus rendszerű kompozíciók kialakítása A csendélet jellegzetességei. A tanulmányozásra kiválasztott összetettebb természeti forma megfigyelése. Festéssel a modell látványának visszadása Formatanulmány, értelmező vázlat, hossz- és keresztmetszet, formaátírás A kompozíció szerepe a kifejezésben. A tónus szerepe Arány, szerkezet, formatanulmány A forma felépítése, szerkezete. Megjelenítő ábrák. Konstruálás A természetes anyagok alakíthatósága, dísztárgy, ajándéktárgy XX. század első felének művészete Expresszionizmus, konstruktivizmus Szürrealizmus. Egyéni kompozíciók. A forma látványát visszaadó színes tanulmány után az összetett forma egyes részeinek elemzése. Szemléltető anyagok bemutatásával a vonal és szín szerepének megértése a tárgyalkotásban. Textil tervek készítése. A modell formájának, tér- és tömeghatásának, aktúrájának kifejezése tónusos tanulmányrajzzal. Emberábrázolási ismeretek további elmélyítése, mozgástanulmány. Modell konstrukcióját magyarázó rajzok. Dokumentáció alapján új tárgy kivitelezése. Karácsonyi ajándéktárgyak készítése. Alkotások tükrében a felfokozott színvilágra épülő festészet kiemelkedő műveinek megismerése. Szenvedélyesség, drámaiság, geometrikus és lírai absztrakció összevetése. Alkotások tükrében pszihikai automatizmus megfigyelése. Olló, ragasztó, növényi részek, fotók, festék, ecset, toll. Rajzlap, festék, ecset. Rajzlap, színesceruza, tűfilc. tus. Rajzlap, ceruza. Dobozok, miltonkapocs, festék, ecset, olló, ragasztó. Vessző, szalma Vizuális illúziók, érzéki csalódások. Kortárs képzőművészet Kompozíciós és színvázlatok. Tapasztalati perspektíva. Szerkesztett perspektíva. Kortárs képzőművészet néhány kiemelkedő alkotásának megismerése. Élmények alapján vázlatok készítése. A kiválasztott mű kompozíciójának, színvilágának rajzos elemzése. A tagoltabb mesterséges for- Rajzlap, színesceruza, festék, ecset. Rajzlap, színesceruza.

12 ma szerkezetének feltárása Alprajz, rekonstrukció, makett, Építészetben használatos alaprajzok tanulmányozása. Szemé- népművészet: Népi építészet. lyes igényre épülő lakóház tervezések Az életmód és környezet kapcsolata. Lakószoba, lekberendegítségével tanulmányrajzok ké- Lakberendezési folyóiratok sezés, tárgy tervezés. szítése, konkrét tér berendezése, rajzos dokumentáció készítése Az év közben elkészült alkotások áttekintésével tapasztalatok összegzése. hullámpapír, olló, ragasztó. ragasztó, vonalzó, olló. Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások T. Lautrec egy plakátja, Ferenczy Károly: Márciusi est, Hollósy Simon: Rákóczi induló, Vincent van Gogh: Auvers-i templom, Gaudi: Sagrada Familia, Lechner Ödön: Iparművészeti Múzeum, Rodin: Gondolkodó, Klimt: A csók, Rippl-Rónai József: Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett, Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus, W. Gropius: A Bauhaus központi épülete, Picasso: Vasaló nő, és Guernica, Braque: Gitáros csendélet, Boccioni: Az utca erői, M. Duchamp: Palackszárító, V. Tatlin A III. internacionálé emlékmű famodellje, Piet Mondrian: Kompozíció, Standard Thonet szék, Chagall: Én és a falum, Dali: Égő zsiráf, Szőnyi István: Zebegény, Egry József: Visszhang, Medgyessy Ferenc: Anyaság, Breuer Marcell: Wassily csőszék, Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, Barcsay Jenő: Festőállvány, Schaár Erzsébet: Az utca, Andy Warhol: Elvis, Vasarely: Alakzat III., Kondor Béla: Darázskirály. A továbbhaladás feltételei Az általános iskola befejezésekor a tanuló a tantárgyi munkára fordítható idő függvényében -, személyiségének megfelelő szinten rendelkezik a vizuális intelligencia és ítélőképesség alapjaival, többé-kevésbé önálló ábrázoló és kifejező alapképesség birtokában van. Alkotó képzeletét érvényesíti a szabad alakító, tervező feladatokban. Befogadóképességének intuitív megnyilvánulása mellett törekszik esztétikai élményei tudatos átélésére. Adott szempontokat követve alkalmazza a tanult tapasztalati és összehasonlító műelemzési módszerek valamelyikét. Ismeri a tanult művészettörténeti korszakok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót felismer és megnevez. Jártas a téri, formai, színbeli tanulmányok készítésében, érti, hogy ezek a látható jelenségek megértésének az eszközei. A megértés és közlés céljával alkalmazza a téri, formai, színbeli analízis, és redukció tanult eljárásait. Rendelkezik az ábrázolási konvenciókhoz szükséges térszemléleti alapokkal, képes egyszerű vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrákat szerkeszteni. Tudja, hogy a vizuális kommunikáció a dolgok elvont jeleit, képeit, szimbólumait használó vizuális nyelv által működik, érti a közhasznú, a tudományos, a műszaki és a művészi, a tömegkommunikáció funkcióját, felismeri különbségeiket. Ismeretei vannak a tárgy- és térformálás, az építészet tanult alapkérdéseiről, törekszik betartani a kultúrált, környezettudatos, az emberi alkotást és művészetet tiszteletben tartó magatartás szabályait. Tájékozottsággal bír a vizuális megjelenítés hagyományosabb és újabb (technikai) formáiról, megérti, hogy mindezek a kifejezés és közlés eszköztárának gazdagítását szolgálják.

13 1./ Az értékelés típusai: Értékelés, ellenőrzés, minősítés módjai - Az értékelés legyen ösztönző, formáló, ahol figyelembe kell venni a tanulók személyiségének sajátosságait, de az összegző, minősítő értékelést sem szabad elhanyagolni. - Előbbi értékelést (ösztönző, formáló) az egyes témakörökön belül, illetve a gyakorlati tevékenységek értékelésénél alkalmazzuk.

14 - Az összegző, lezáró értékelésre egy-egy tematikus egységnek a lezárásakor kerüljön sor minősítő jelleggel. 2./ Az értékelés alapelvei A tanulókkal szemben csak olyan követelményt támasztunk, amely összhangban van életkori sajátosságukkal, összhangban van tudásukkal, érvényesül benne a fokozatosság elve, ösztönző, nevelő hatása van. 3./ Az értékelés menete Az elméleti és gyakorlati téren egyaránt fontos az értékelési szempontok megadása, az önellenőrzés és az önértékelés kialakítása, javítási lehetőségek feltárása, fejlődési tendencia figyelembe vétele. 4./ Az értékelés formái - A tevékenység megfigyelése és szóbeli megbeszélése, értékelése új technikák esetében. - Az elkészült műalkotások értékelése előre megadott szempontok alapján. - Szóbeli, írásbeli felelet elméleti ismeretekből. - Gyűjtőmunka és beszámolók osztályozása. 5./ Az értékelés témája Anyagismeret, anyaghasználat Az anyagszükség érzékeltetésének és felismerésének, valamint a rajzi, plasztikai, festői eszközök használati módjának értékelése. Formaalakítás, formaismeret A formakarakterek, formaarányok felfedezésének a külső és belső formák közötti szerkezeti összefüggések feltárásának az anyag forma szerkezet közötti kapcsolatok érvényesítésének értékelése. Térépítés, téralakítás Téri és formai kapcsolódások, pozitív-negatív felületek, fény- és árnyékrendszerek, tónusviszonyok felhasználásával létrehozott logikus plasztikai, grafikai, festői térképzés, környezetalakítás értékelése. Színhasználat, színérzékenység Színkontrasztok, színharmóniák, színárnyalatok kifejező és kompozíciós szerepét felismerő színhasználat értékelése. Komponálás, egyensúlyteremtés Az egyensúlyteremtés módjának, a képi tér statikai és dinamikai felépítésének, a képi kifejezési eszközök összhangjának, a kompozíció szerkezetének értékelése. Egyéni kifejezés

15 Önálló felfedezések, egyéni meglátások, vélemények, tartalmak belső képek és az alkotó képzelet felhasználásának értékelése a forma-, tér- és színalakításban, kompozíciós megoldásokban. Látvány-, környezet- és műalkotás-elemzés. Tartalom és jelentés rétegek vizuális logikára támaszkodó feltárásának, valamint a képzőművészeti műveltség alapjait alkotó vizuális ismeretbázisnak az értékelése. 6./ Az értékelés módja - Az Oktatási Törvénynek megfelelően az értékelés, minősítés érdemjeggyel, osztályzattal történik. - Az érdemjegy lehet: elégtelen (1), elégséges (2), közepes (3), jó (4), jeles (5). - A tanuló érdemjegye elégséges (2), ha az adott téma helyi tantervben meghatározott rendszerének megfelelő minimális teljesítmény legalább 90%-át teljesíti. - A tanuló érdemjegye jeles (5), ha az adott témában, tananyag egységében a helyi tanterv által meghatározott optimum követelményeket legalább 90%-ban teljesíti. - A két érdemjegy között lévő további differenciálásnál az optimum követelmények a mérvadók. - Általában legyenek igazak a következők: - jó (4) az optimum követelmény 89-90%-a, - közepes (3) az optimum követelmény 79-60%-a, melytől az egyéni sajátosságok figyelembevétele mellett indokolt esetben lehet eltérni.