MÁV Rt. Munkavédelmi Szabályzat

Átírás

1 MÁV Rt. Munkavédelmi Szabályzat FEDLAP MÁV Rt. EBKF MÁV Rt. EGÉSZSÉG-, BIZTONSÁG- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY MÁV Rt. Munkavédelmi Szabályzat Sorszám Módosítások leírása Oldal Változat/dátum 1. Alapdokumentum /2005. június Készítette: Ellenőrizte: Egyetért: Jóváhagyta:

2 Tartalomjegyzék 1. A MÁV Rt. Munkavédelmi Szabályzat célja 5 2. Hatály és felelősség meghatározása Az MvSz. hatálya Az MvSz. kidolgozásáért és aktualizálásáért felelős 5 3. A MvSz.-ben alkalmazott fogalmak meghatározása 6 4. A szabályzat leírása Általános rendelkezések Az MvSz. Helyi Függelék készítésére, módosítására vonatkozó rendelkezések Az MvSz.-el, az MvSz. Helyi Függelékkel ellátandók köre Az MvSz. Helyi Függelékben az MvSz. előírásaikból eredően A munkabiztonsági tevékenység szervezet- és feladatmegoszlása A munkabiztonsági szervezet felépítése, működési rendje, irányítási rendszere A MÁV Rt. szervezeti egységeinek munkabiztonsági feladatai Az EBK TSzK-k területi munkabiztonsági szakértőinek és körzeti munkabiztonsági szakelőadóinak hatásköre Munkavédelmi szakképesítéshez kötött munkabiztonsági feladatok Munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatok Munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátása Munkabiztonsági tevékenységet végző munkavállalók megbízása Munkavédelmi érdekképviseletek működése Az alkalmazás munkavédelmi feltételei A munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok rendje A munkaegészségügyi orvosi vizsgálatok rendje Egyéb rendelkezések Az alkalmazás munkavédelmi feltételei a kötelező szakmai gyakorlaton résztvevőkre vonatkozóan Iskolai tanulók szünidei alkalmazásával kapcsolatos rendelkezések Munkavédelmi képzés, oktatás, és vizsgáztatás Munkavédelmi szakképesítéssel nem rendelkező munkavédelmi oktatást végzők továbbképzése Munkavédelmi oktatás Vezetők, irányítók munkavédelmi képzése A munkabiztonsági szaktevékenységet ellátók munkavédelmi továbbképzése Elsősegélynyújtás oktatása Egyéni védőeszközök juttatásának rendje Általános szabályok Védőeszközzel ellátandók köre Védőeszköz ellátás meghatározása Ellátás szabályozása Ellenőrzés Védőeszköz alkalmazhatósága Kiegészítő védőeszköz ellátás egyes kockázatok esetén Védőeszköz ellátás rendkívüli eseményeknél, haváriánál Megrendelés, beszerzés 53 2 Oldal

3 Védőeszközzel kapcsolatos oktatás Védőeszközök karbantartása, vizsgálata, cseréje, selejtezése Tisztálkodószerek és bőrvédő készítmények juttatási rendje Általános rendelkezések Tisztálkodószerek juttatása Bőrvédő készítmények juttatása Védőitalok juttatásának rendje Munkabiztonsági követelményrendszerek Általános személyi követelmények Munkahelyek általános követelményei Vasúti pályán történő munkavégzés követelményei Munkairányítás, személyi intézkedések a műszaki védelem nem kellő hatékonysága esetén A vasúti vágányok között és a vágányokat keresztező anyagmozgatás, szállítás követelményei, szabályai Veszélyes anyagok és készítmények használata A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzése Műszaki és kivitelezési tervek munkavédelmi követelményei Technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások (továbbiakban: technológiai dokumentációk) MÁV szabványok kidolgozásának, jóváhagyásának, felülvizsgálatának és korszerűsítésének munkabiztonsági követelményei Létesítmények, gépek, berendezések, munkaeszközök karbantartására, fenntartására vonatkozó rendelkezések Veszélyesnek nem minősülő munkaeszközök felülvizsgálata Időszakos biztonsági felülvizsgálatok Idegenek MÁV Rt. területén tartózkodásának és külső vállalkozók MÁV Rt. területén történő munkavégzésének munkabiztonsági feltételei A szervezeti egység területén kívüli munkavégzésre vonatkozó rendelkezések A MÁV Rt. munkavállalók külföldön, illetőleg külföldi jogi személyek MÁV Rt-nél végzett tevékenységének munkavédelmi követelményei Foglalkozási korlátozás alá eső munkahelyek, munkafolyamatok, munkakörök A nemdohányzók védelmével kapcsolatos követelmények Képernyő előtti munkavégzés egészségügyi és biztonsági követelményei Hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás egészségi és biztonsági követelményei Munkahelyi kockázatértékelés A munkabiztonsági tevékenység rendszeres értékelése A munkavédelem személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek fejlesztése Rendkívüli (rendellenes) események kezelésére vonatkozó követelmények Gépek munkavédelmi megfelelőségének tanúsítása Munkabiztonsági eljárási utasítások Veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia munkavédelmi szempontból történő üzembe helyezése Munkabiztonsági szemlék Munkabiztonsági célú ellenőrzések rendje A munkára képes állapot ellenőrzésének rendje A munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása Foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása 208 3

4 Munkabaleseti készenléti szolgálat ellátása Eljárás az OMMF és területi szervezetei által kiadott határozatok esetén Eljárás szakszervezeti és munkavédelmi érdekképviseletek munkabiztonságot érintő kezdeményezései esetén Hivatkozások, módosítások, hatályon kívül helyezések Hatályba léptetés Mellékletek 214 4

5 1. A MÁV RT. MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT CÉLJA Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit törvények, jogszabályok és szabványok keretjelleggel tartalmazzák, illetve normatív előírások határozzák meg. A MÁV Rt. Munkavédelmi Szabályzat (továbbiakban: MvSz.) a munkavédelemről szóló, többször módosított évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 2. (3) bek., illetve a 12. szerint a munkavédelemre vonatkozó olyan társasági szabályozásnak minősül, amely az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját a jogszabályok és szabványok keretein belül határozza meg, egységes végrehajtását biztosítja. 2. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az MvSz. hatálya Területi hatálya kiterjed: a MÁV Rt. területére; a MÁV Rt.-n kívüli szervezetekhez munkavégzésre történő kirendelés esetén megállapodás (szerződés) szerinti feltételekkel; munkavégzéssel összefüggő tevékenységek során érintett közterületekre, közutakra; külföldi munkavégzés esetén a külszolgálat helyére a nemzetközi szerződés megállapodásai szerint; külföldi kiküldetés során; más szervezettől bérelt helyiségben, vagy területen a bérleti szerződés szerint történő munkavégzés helyére Személyi hatálya kiterjed: a MÁV Rt.-vel munkaviszonyban álló munkavállalókra a munkaviszony jellegétől függetlenül; a MÁV Rt.-nél munkát végző, de más szervezet létszámába tartozó magyar, illetve külföldi munkavállalókra, amennyiben a szerződésben erre külön rendelkeznek; szervezett társadalmi munkában résztvevőkre, ha a MÁV Rt. a társadalmi munka kezdeményezője, irányítója, vagy jóváhagyója; a MÁV Rt.-nél kötelező szakmai gyakorlaton résztvevő tanulóviszonyban lévőkre; az alkalmi, valamint az egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak munkavégzésére, a megállapodás (szerződés) külön rendelkezése szerint. 2.2 Az MvSz. kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az MvSz.-t jogi szabályozás szerint az érdekképviseletek előzetes véleményezésével a MÁV Rt. Központi Munkavédelmi Bizottság egyetértésével kell kiadni és szükség szerint módosítani, ha a jogszabályi változások, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményei azt indokolttá teszik. Az MvSz. kiadásának, módosításának előkészítése az Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály (továbbiakban: EBK Főosztály) feladata Az MvSz.-ben előírt rendelkezések alkalmazásával, illetve értelmezésével kapcsolatos állásfoglalásra a MÁV Rt. Központi Munkavédelmi Bizottság egyetértésével az EBK Főosztály jogosult. 5

6 3. AZ MVSZ.-BEN ALKALMAZOTT FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 Munkaszervezet A Magyar Államvasutak Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Rt.), mint Társaság értendő. 3.2 Szervezeti egység Az MvSz. alkalmazása szempontjából szervezeti egységnek minősül minden a munkáltatói jogkör gyakorlása szerint elhatárolt önálló telephely (pl. forgalmi csomópont) és részleg (pl. hivatal), ahol a munkáltatói jogkörgyakorlót a Mvt aiban meghatározott munkavédelmi jogosítványok részben, vagy egészben megilletik. A MÁV Rt. szervezeti egységeit a hatályos Működési és Szervezeti Szabályzat (továbbiakban: MSzSz), valamint végrehajtási utasításai tartalmazzák. A munkáltatói jogkörgyakorlás rendjére a vonatkozó vezérigazgatói utasítás az irányadó. 3.3 Szolgálati egység A szervezeti egység közvetlen irányítása alatt működő területileg és létszámilag egymástól különálló, kinevezett, vagy megbízott vezető által irányított egység (forgalmi csomópontoknál az állomások, területi központok végrehajtási egységei, stb.) 3.4 Irányítási szervezeti egységek Központi irányítási szervezeti egységek; Üzletági irányítási szervezeti egységek; Operatív irányítási szervezeti egységek. 3.5 Végrehajtási szervezeti egységek Területi szolgáltatási szervezeti egységek; Üzletági végrehajtási szervezeti egységek Pályavasúti Üzletág végrehajtási szervezeti egységei; Személyszállítási Üzletág végrehajtási szervezeti egységei; Árufuvarozási Üzletág végrehajtási szervezeti egységei; Gépészeti Üzletág végrehajtási szervezeti egységei. 3.6 A MÁV Rt. munkabiztonságát irányító vezetők vezérigazgató; társasági szolgáltatási főigazgató; EBK Főosztály vezetője; 3.7 Munkabiztonsági szervezet EBK Főosztály Munkabiztonsági Osztály; az EBK Főosztály irányítása alatt működő EBK Területi Szolgáltató Központok (továbbiakban: EBK TSzK). 3.8 Munkavédelmi érdekképviselet Az Mvt. alapján a munkavállalók által választott munkavédelmi képviselők, a munkahelyi munkavédelmi bizottságok, valamint a Paritásos Munkavédelmi Testület, a MÁV Rt. Központi Munkavédelmi Bizottsága. 3.9 Az MvSz. pontjaiban található speciális jellemzően ott alkalmazott fogalmak meghatározását az egyes pontok utáni mellékletek tartalmazzák. 6

7 4. A SZABÁLYZAT LEÍRÁSA 4.1 Általános rendelkezések Az MvSz. részei, előírásainak értelmezése Az MvSz. két fő részből áll: a) Az MvSz.-ből és mellékleteiből, amelyek tartalmazzák a MÁV Rt. központi irányítási jellegéből adódó összes olyan rendelkezést, követelményt, amelyeket egységesen kell végrehajtani, biztosítani az MvSz. hatálya alá tartozó területeken. b) Az MvSz. Helyi Függelékből, amelynek tartalmaznia kell azokat az előírásokat: amelyeket az MvSz., egyéb utasítások, szabályzatok oda utalnak, amelyek az üzletágak eltérő sajátosságaiból és a speciális körülményeiből eredően az egészséget nem veszélyeztető, és biztonságos munkavégzés érdekében helyi szabályozást igényelnek Az MvSz. az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés előírásai figyelembevételével a végrehajtás általános szabályait határozza meg, és tartalmazza azokat a jogszabályi kivonatokat, amelyeket az eljárási szabályokkal összefüggésben változatlan tartalommal kell értelmezni, illetve végrehajtani. Azoknál az eljárásoknál, amelyekre az MvSz. külön eljárási szabályokat nem határoz meg, ott a jogszabályokban, szabványokban, egyéb utasításokban, előírásokban foglaltak szerint kell eljárni. 4.2 Az MvSz. Helyi Függelék készítésére, módosítására vonatkozó rendelkezések MvSz. Helyi Függeléket kell készíteni: a központi irányítási szervezeti egységekre együttesen; az üzletági irányítási szervezeti egységekre; az operatív irányítási szervezeti egységekre; a szolgáltatási végrehajtási szervezeti egységekre; az üzletági végrehajtási szervezeti egységekre Hálózati szinten egy közös MvSz. Helyi Függeléket kell készíteni: a Biztonsági Igazgatóságra és területi szervezeti egységeire; a Belsőellenőrzési Igazgatóságra és területi szervezeti egységeire; a Beruházási Szolgáltató Egységre és területi szervezeti egységeire; a Beszerzési és Készletgazdálkodási Szolgáltató Egységre és területi szervezeti egységeire; az Ingatlankezelési Szolgáltató Egységre és területi szervezeti egységeire; a Központi Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató Egységre és területi szervezeti egységeire; az Üzletági és Központi Humánpartner Szervezetekre, valamint a Regionális Humánszolgáltató Központokra; az Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezetre és területi szolgáltató egységeire. Az MvSz b.) pontban előírtakon túl tartalmaznia kell az egész területükre és tevékenységükre vonatkozó általános előírások mellett az egyes szolgálati egységek eltérő sajátosságaira vonatkozó előírásokat is. 7

8 4.2.3 Az MvSz. Helyi Függeléket a szervezeti egység vezetője a helyi munkavédelmi érdekképviselet egyetértésével adja ki és módosítja. Előkészítése, összeállítása az EBK TSzK területileg illetékes munkabiztonsági szakelőadójának feladata Az MvSz. Helyi Függeléket módosítani kell, ha a munkavédelmi szabályok, a munkakörülmények változása az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményei (pl.: új munkaeszköz alkalmazása, technológia módosítása, stb.) indokolttá teszik. Az MvSz. Helyi Függelék módosításának előkészítése, összeállítása az EBK TSzK illetékes munkabiztonsági szakelőadói feladatát képezi Az MvSz.-el, az MvSz. Helyi Függelékkel ellátandók köre El kell látni: valamennyi irányítási és végrehajtási szervezeti egységet úgy, hogy a munkavállalók részére a hozzáférhetősége biztosított legyen; azokat a vezetőket, akiknek feladata az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, előírásainak betartatása; a nagyobb létszámú, veszélyes tevékenységet végző munkavállalók vagy több munkacsoport tevékenységét irányító, összehangoló munkairányítókat; a munkabiztonsági és vasútbiztonsági szervezet munkavállalóit; a rendszeres szakmai és munkabiztonsági oktatást, képzést, továbbképzést végzőket; a munkavédelmi érdekképviseleteket; külső vállalkozókat a szerződésben meghatározottak szerint A szabályozásokkal történő ellátás elektronikus adathordozóval is biztosítható, ha a munkavállaló az adathordozó olvasásához szükséges eszközökkel rendelkezik A munkavállalók részére biztosítani kell az MvSz. és az MvSz. Helyi Függelékébe történő betekintés lehetőségét A szervezeti egységeken az MvSz.-el és az MvSz. Helyi Függelékkel ellátottakról az EBK TSzK területileg illetékes munkabiztonsági szakelőadójának nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabályzatok és módosításaik átvételét és időpontját. 4.4 Az MvSz. Helyi Függelékben az MvSz. előírásaiból eredően értelemszerűen szabályozandó előírások Időszakos alkalmassági orvosi vizsgálatra küldés helyi rendje ( ). Egészségre ártalmas munkakörök felsorolása ( ). Egészségre ártalmas munkakörökben foglalkoztatottak szűrővizsgálatra való küldésének rendje ( ) Munkabiztonsági felügyelet alatti foglalkoztatás időtartama ( ). A felügyelet alatt foglalkoztatás utáni munkavédelmi vizsgáztatás helyi rendje ( ). Rendszeres munkavédelmi oktatás időtartama, gyakorisága ( ). Oktatást végzők ellenőrzési kötelezettsége ( ) Oktatások rendszere ( ) Az időszakos munkavédelmi képzésre kötelezettek munkaköri jegyzéke ( ). Munkavédelmi képzésre kötelezettek munkaköri jegyzéke ( ). Elsősegélynyújtás tárgyi- és személyi feltételei ( ). Változó munkahelyen foglalkoztatottak védőeszközzel történő ellátása ( ). 8

9 A MÁV Rt. területén kívül történő rendszeres munkavégzés esetén védőeszköz ellátás ( ). Közös használatra kiadott védőeszközökkel történő ellátás szabályozása ( ). Egyéni védőeszközzel történő ellátás szabályozása ( ). Kiegészítő védőeszköz ellátás szabályozása a vontatójárműveknél ( ). Jól láthatóságot biztosító ruházattal történő ellátás szabályozása ( ). Leesési veszéllyel járó tevékenység helyi eltérő előírásai ( ). Védőeszköz-ellátás szabályozása a rendkívüli események elhárítását végzőknél ( ). Egyéni védőeszközök minősítő bizonyítványainak tárolási helye ( ). Tisztálkodószerrel és bőrvédő készítménnyel történő ellátás rendje ( ). Ólomártalomnak kitett munkakörök törölközővel ellátandó munkahelyeinek felsorolása ( ). Munkakörök tisztasági osztályba sorolása ( ). Tisztálkodó szerrel történő ellátás esetenként szennyezettebb munkavégzés során ( ) Védőitalok kiszolgálásának rendje (4.10.2). Szolgálati és magántulajdonban lévő járművek munkavégzés közbeni használatának szabályai ( ). Mobiltelefon használatának tilalma ( ). Be- és leesési veszélyt jelentő területek megjelölésének helyi módja ( és ). A munkahelyek megközelítésére kijelölt közlekedési utak, helyszínrajz ( ). Öltözési, tisztálkodási, étkezési, melegedési lehetőségek feltételei ( ). Vonalak, vonalrészek munkafolyamatának felsorolása, ahol a biztonsági felügyeletet a munkairányítási köteles ellátni ( ). Vágányokon történő anyagmozgatás helyi rendje ( ). Veszélyes anyagok biztonsági adatlapjainak tárolási helye ( ). Veszélyes anyagok átvételére jogosult személyek kijelölése ( ). Ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizsgálati dokumentációk tárolási helye ( ). Időszakos biztonsági felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközök felsorolása ( ). Jegyzék azokról a munkahelyekről, munkafolyamatokról, ahol egyedül nem szabad munkát végezni ( ). Nők, fiatalkorúak, öregségi nyugdíjkorhatár felettiek részére korlátozott, illetve tiltott tevékenységek, munkakörök ( ). Rendszeresen képernyős eszközt használók, valamint folyamatos képernyő előtt munkavégzést ellátók köre ( ). Hátsérülés kockázatával járó kézi tehermozgatást végzők munkaköre ( ). Alkoholos állapot ellenőrzésének gyakorisága ( ). A végrehajtási szervezeti egységeken munkára képes állapot ellenőrzésére jogosultak ( ). Alkoholszondás ellenőrzési napló tárolási helye ( ). Véralkohol vizsgálattal kapcsolatos helyi munkáltatói eljárási rend ( ). Véralkohol vizsgálati doboz tárolási helye ( ). Munkavédelmi érdekképviselet helyi értesítése ( ). Munkahelyi sérülések nyilvántartása napló tárolási helye ( ). 9

10 4.5 A munkabiztonsági tevékenység szervezet- és feladatmegoszlása A munkabiztonsági szervezet felépítése, működési rendje, irányítási rendszere A MÁV Rt. vezérigazgatója a társasági szolgáltatási főigazgatóján, és az EBK Főosztály vezetőjén keresztül látja el a Társaság munkabiztonsági tevékenységének elvi irányítását és szakmai felügyeletét A munkavédelem stratégiai és szakmai irányítását az EBK Főosztály, a központi irányítási szervezeti egységek és végrehajtási szervezeti egységek munkabiztonsági szolgáltatását az EBK TSzK-k látják el Az EBK Főosztály Munkabiztonsági Osztály vezetője közvetlen szakmai irányítási-, feladat- és jogkörrel rendelkezik az EBK TSzK-k területi munkabiztonsági szakértői felé Az EBK TSzK-k területi munkabiztonsági szakértőinek közvetlen szakmai irányítása alatt működnek az EBK körzeti munkabiztonsági szakelőadók, akik a kijelölt szervezeti egységek részére látják el a munkabiztonsági feladatokat Az EBK szervezeti egységek munkabiztonsági feladatainak ellátásáért az MSzSz. feladat, hatáskör és felelősség elhatárolásának megfelelően az EBK szervezeti egységek vezetői a felelősek. 10

11 4.5.1/1. sz. melléklet A MÁV Rt. munkabiztonsági szervezetének irányítási rendszere VEZÉRIGAZGATÓ Társasági szolgáltatási főigazgató EBK Főosztály EBK Főosztály Munkabiztonsági Osztály i r á n y í t á s EBK Területi Szolgáltató Központ Budapest Miskolc Debrecen Szeged Pécs Szombathely Záhony Felügyeleti irányítás s z o l g á l t a t á s Szakmai irányítás 11

12 4.5.2 A MÁV Rt. szervezeti egységeinek munkabiztonsági feladatai Az irányítási szervezeti egységek vezetőinek munkabiztonsági feladatai A munkavédelmet érintő törvények, jogszabályok, valamint azok MÁV Rt. szintjén történő végrehajtására vonatkozó szabályai irányítási területükön történő érvényesítéséhez szükséges feltételek biztosítása, végrehajtásának ellenőrzése A szervezeti egység ügyrendjéből, tevékenységéből adódó tervezési, üzemeltetési, fejlesztési, kutatási, beruházási, stb. feladatainak végrehajtásával összefüggő munkabiztonsági követelmények érvényesítéséhez szükséges szervezeti, szervezési, személyi, tárgyi feltételek biztosítása A , illetve a pontokban foglalt munkabiztonsági feladatok végrehajtásának személyi, tárgyi feltételeinek biztosítása A közvetlen irányítása alatt foglalkoztatott munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéséhez szükséges feltételek biztosítása A végrehajtási szervezeti egységek vezetőinek munkabiztonsági feladatai A munkavédelmet érintő törvények, jogszabályok, valamint azok MÁV Rt. szintjén történő végrehajtására vonatkozó szabályai szervezeti egységük területén történő érvényesítéséhez szükséges feltételek biztosítása, végrehajtásának ellenőrzése A szervezeti egység ügyrendjéből adódó tervezési, üzemeltetési, fejlesztési, stb. feladatok végrehajtásával összefüggő munkabiztonsági követelmények érvényesítéséhez szükséges szervezeti, szervezési, személyi, tárgyi feltételek biztosítása A pontban foglalt a szervezeti egység tevékenységére vonatkozó feladatok végrehajtásának személyi, tárgyi feltételeinek biztosítása A közvetlen irányítása alatt foglalkoztatott munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása A szükséges információk és tájékoztatások megadása az EBK TSzK körzeti munkabiztonsági szakelőadói részére a szolgáltatási feladatok ellátásához Az EBK Főosztály munkabiztonsági feladatai Az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzést szabályozó törvényi és jogszabályi feladatokból eredő munkabiztonsági és balesetmegelőző tevékenység hálózati elvi szabályozása, irányítása és ellenőrzése A MÁV Rt. munkabiztonsági programjának kidolgozása, végrehajtásának szakmai irányítása, ellenőrzése Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogszabályok vasúti végrehajtási utasításainak kidolgozása, végrehajtásának ellenőrzése. Az MvSz. kidolgozása, jogszabályi és szervezeti változásoknak megfelelő módosítása Közvetlen szakmai irányítási tevékenység ellátása az EBK TSzK-k felé A MÁV Rt. társasági szintű munkabiztonsági követelményrendszereinek kidolgozása. 12

13 A hálózati műszaki- és technológiai fejlesztések bevezetését megelőző munkabiztonsági és munkakörnyezet-védelmi hatásvizsgálatok irányítása, elvi állásfoglalások kialakítása A munkabalesetek bejelentésének, vizsgálatának, nyilvántartásának hálózati szabályozása. A munkabiztonsági szaktevékenységi körbe tartozó munkabalesetek vizsgálatának felügyelete, felülvizsgálata A munkabalesetek hálózati nyilvántartása, a biztonsági kockázati tényezők elemzése, értékelése, a munkabaleseti nemzetközi és hálózati statisztika vezetése, elemzése, értékelése Munkabiztonsági teljesítménymutatók komplex rendszerének kidolgozása, a társaság munkabiztonsági teljesítményének értékelése Lakáson töltött készenléti szolgálat ellátása a MÁV Rt. területén bekövetkezett súlyos munkabalesetek azonnali helyszíni vizsgálatára A MÁV Rt.-nél alkalmazható védőeszközök, tisztálkodószerek, bőrvédő készítmények beszerzésével kapcsolatos munkabiztonsági követelményrendszerének meghatározása, szakmai közreműködés a központi beszerzésekben. Hatékonyabb, korszerűbb védőeszközök beszerzésének kezdeményezése Munkavédelmi szempontú és célú komplex vezetői és szakmai ellenőrzési, értékelési rendszer hálózati működtetésének irányítása, szervezése A munkabiztonságot szolgáló korszerű műszaki megoldásokra irányuló kutató-fejlesztő tevékenység irányítása és az üzletágak közötti összehangolása. A káros munkakörnyezeti terhelések, ellenőrzések, hatásvizsgálatok hálózati irányítása és koordinálása A munkavédelmi minősítés, minőségtanúsítás hálózati irányítása A munkahelyi kockázatértékelés specifikus vasútüzemi rendszerének hálózati kidolgozása, a kockázatértékelés elvi irányítása Vezérigazgatói, vezérigazgató-helyettesi, üzletágvezetői, főigazgatói, igazgatói munkabiztonsági szemlék, ellenőrzések előkészítése, szervezése, a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések végrehajtásának ellenőrzése A hálózati szintű több szakszolgálatot érintő veszélyes létesítmény, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelése előtti munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálata, a vizsgálat koordinálása A munkavédelmi képzési, továbbképzési követelményrendszer meghatározása, ismeretanyag biztosítása. A munkabiztonsági PR-tevékenység hálózati szintű irányítása Egyeztetés és kapcsolattartás munkabiztonsági ügyekben, a szakszervezeti és munkavédelmi érdekképviseletekkel, a MÁV Rt. Központi Munkavédelmi Bizottságával, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséggel (továbbiakban: OMMF) és egyéb biztonságtechnikai felügyeletet gyakorló hatóságokkal, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal (továbbiakban: ÁNTSz) Az OMMF által kiadott határozatok nyilvántartása, intézkedések kezdeményezése az irányítási szervezeti egységek felé. 13

14 Kapcsolattartás az európai vasutakkal és nemzetközi biztonsági szervezetekkel. Az UIC munkabiztonságot érintő döntvényei, ajánlásai hálózati bevezetésének előkészítése, koordinálása Külső munkáltatókkal kötendő munkavégzésre irányuló szerződések munkabiztonsági feltételrendszerének hálózati szabályozása A MÁV Rt. vezetését érintő munkabiztonsággal összefüggő bejelentések, panaszok vizsgálata, intézkedések kezdeményezése Munkabiztonságot érintő kérdésekben elvi állásfoglalás kiadása az MvSz. területi hatálya alá tartozó szervezeti egységek részére Az országos, illetve ágazati hatóságok, szervezetek, által megküldött törvény- és jogszabálytervezetek véleményezése, szükség szerint szakmai konzultációkon való részvétel Munkabiztonsági információs rendszerek működtetése, irányítása Munkabiztonsági feladatok megoldását célzó országos és nemzetközi szintű projektek szakmai követelményeinek előkészítése Munkabiztonsági szolgáltatások igényeinek tervezése, az elszámolási rendszer, díjak kialakítása, szolgáltatási szerződések megkötése Közreműködés a közbeszerzési eljárások műszaki dokumentációi előkészítésénél, a munkabiztonsági követelmények meghatározásánál, valamint meghívás esetén a pályázatok elbírálásánál Szakértői támogatás az üzletági irányítási szervezeti egységek részére a munkabiztonsági szakértőkön (munkabiztonsági partnereken) keresztül: az üzletág munkabiztonsági teljesítményének éves értékelése; az üzletágra vonatkozó negyedéves munkabaleseti statisztikai adatszolgáltatás, javaslatok a munkabaleseteket megelőző üzletági intézkedésekre; a hatóságok által kiadott határozatok üzletági nyilvántartása, intézkedésre történő előkészítése; az üzletágvezetők engedélyezési hatáskörébe tartozó veszélyes gép, létesítmény, technológia, stb. üzembe helyezését megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálata; az üzletágak vezetői részére előírt munkabiztonsági szemlék szervezése, utóvizsgálata; az üzletági képzés, oktatás specifikus munkabiztonsági követelményeinek, ismereteinek felmérése, kidolgozása, rendszerbe állításának előkészítése; az üzletág vezetése részére eljuttatott munkabiztonsággal összefüggő bejelentések, panaszok vizsgálata, javaslattétel a probléma megoldására; a bekövetkezett súlyos munkabalesetek utáni vezetői ellenőrzés, beszámoltatás előkészítése, szervezése; az üzletág vezetése részéről szükségesnek ítélt, munkabiztonsággal összefüggő ellenőrzések végrehajtása; az üzletág által kidolgozott hálózati technológiák munkabiztonsági szempontból történő véleményezése; a kockázatok csökkentésére épülő munkabiztonsági fejlesztések éves tervének előkészítése, prioritási javaslatok összeállítása; a beruházások, műszaki fejlesztések terveinek munkabiztonsági szempontból történő véleményezése; 14

15 az üzletágat érintő munkabiztonsági követeményrendszer meghatározása; az üzletág részére központilag beszerzésre kerülő egyéni védőeszközök szakmai megfelelőségének megítélése; az üzletágat érintő, munkabiztonsággal kapcsolatos értékelések, jelentések összeállítása; az üzletági központ MvSz. Helyi Függelékének elkészítése, kezelése; kapcsolattartás üzletági biztonsági kérdések tekintetében a munkabiztonság és egyéb biztonságtechnikai felügyeletet gyakorló hatóságokkal EBK TSzK-k munkabiztonsági feladatai Munkabalesetek vizsgálata, a vizsgálati dokumentáció elkészítése, a munkabaleseti jegyzőkönyvek pontban meghatározottak részére történő továbbításának előkészítése, intézkedések kezdeményezése a hasonló balesetek megelőzésére A munkabalesetek jogszabályi minősítésének előkészítése, elutasítás esetén a sérült írásos értesítésének előkészítése A MÁV Rt. területén külső vállalkozó munkavállalóját ért a MÁV Rt. tevékenységét érintő súlyos munkabaleset vizsgálatában való részvétel, kártérítési vita esetén munkavédelmi szakértői vélemény készítése Súlyos munkabalesetek helyszíni vizsgálata, kivizsgálása. A súlyos munkabalesetet is okozó vasútüzemi rendkívüli események közös vizsgálata a vasútbiztonsági szervezettel Súlyos munkabalesetek helyszíni vizsgálatának azonnali megkezdése érdekében munkabaleseti készenléti rendszer működtetése, ellátása területi elv alapján Munkabaleseti nyilvántartások vezetése, területi szintű statisztikai adatgyűjtés, negyedévenként munkabaleseti statisztikai adatszolgáltatás az EBK Főosztály, illetve az üzletágak területi központjai, végrehajtási szervezeti egységei részére Munkabaleseti nyilvántartás havonkénti egyeztetése a társadalombiztosítási nyilvántartással Rendszeres munkabiztonsági ellenőrzések végzése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek betartása céljából Munkabalesetet szenvedett munkavállalók kárigény felszólításainak előkészítése a Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) előírása szerint Munkabaleseti kártérítések és a VTI. által kiadott fizetési meghagyások elbírálásához a szakelőadóval közösen kialakított szakértői vélemény készítése Munkabalesetet szenvedett munkavállalók Kollektív Szerződés (továbbiakban: KSz.) szerinti kártérítésének lebonyolításához szükséges dokumentációk előkészítése a biztosítás érvényesítése céljából Munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia rendeltetésszerű alkalmazása során a munkavállaló egészségét, biztonságát érintő közvetlen veszélyeztetések vizsgálata A munkahelyi kockázatértékelések végzése, a kockázatértékelési dokumentációk kezelése, a munkahelyi kockázatok évenkénti felülvizsgálata. Javaslattétel a nem elfogadható kockázatok csökkentésére. 15

16 Veszélyesnek minősülő munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálatainak elvégzése Az MvSz. Helyi Függelékek elkészítése, folyamatos karbantartása a működési területén lévő szervezeti egységek tekintetében Egyéni védőeszközökkel, bőrvédő készítményekkel történő szabályozások elkészítése, az egyéni védőeszközök beszerzésének, megrendelésének szakértői véleményezése A végrehajtási szervezeti egységek helyi technológiai (ÁVU, kezelési, karbantartási és technológiai, stb.) utasításainak munkabiztonsági szempontból történő véleményezése a kiadás, illetve módosítás előtt Szakmai oktatásra nem kötelezettek részére munkavédelmi oktatási tervek készítése a szakmai terület sajátosságai, a munkahelyi kockázatok prioritásai, a munkabalesetek okokozati összefüggéseinek figyelembevételével Rendszeres szakmai oktatásra nem kötelezett és újfelvételes munkavállalók elméleti munkavédelmi oktatása. A munkavédelmi vizsgáztatásokra felkészítő oktatások megtartása, munkavédelmi oktatást végzők továbbképzése Munkahelyi vezetők, munkairányítási, munkavédelmi képzésének, vizsgáztatásának szervezése, végrehajtása Az operatív irányítási és végrehajtási szervezeti egységek engedélyezési hatáskörébe tartozó veszélyes létesítmény, gép, munkaeszköz, technológia üzembe helyezését megelőző munkavédelmi előzetes vizsgálat elvégzése Vezetői munkabiztonsági szemlék előkészítése, szervezése. A szemlejegyzőkönyvek elkészítése, az elrendelt feladatok végrehajtásának utóvizsgálata Kapcsolattartás az OMMF és ÁNTSz területi szervezeteivel. Szakértői támogatás nyújtása a hatósági kötelezések szakmai értékeléséhez, végrehajtásához, vagy fellebbezéséhez. Az OMMF és ÁNTSz határozatok végrehajtásának ellenőrzése Az üzletágakkal egyeztetett témakörökben munkabiztonsági célellenőrzések végzése A területen munkát végző külső vállalkozásokkal kötendő, munkavégzésre irányuló szerződések munkavédelmi szempontból történő szakmai felülvizsgálata, betartásának próbaszerű ellenőrzése Szakértői támogatás az üzletágak területi központjai és végrehajtási szervezeti egység részére munkabiztonsági kérdésekben A munkavédelmi célú fejlesztések, a munkahelyi kockázatok csökkentését célzó éves intézkedési tervek elkészítésében való közreműködés A szervezeti egységek munkabiztonsági tevékenysége éves értékelésének előkészítése. Javaslatok kidolgozása a munkavédelmi programból adódó helyi feladatok megoldására A munkavállalók munkára képes állapotának próbaszerű ellenőrzése Együttműködés a szervezeti egységek foglalkozás-egészségügyi feladatait ellátó orvosokkal. 16

17 Üzletágak (Igazgatóságok) munkabiztonsági feladatai Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést szabályozó törvények, jogszabályok, szabványok, illetve végrehajtására kiadott MÁV Rt. központi hálózati előírások hatáskörébe tartozó végrehajtásának biztosítása irányítási területén Felügyelete alá tartozóan az ügyrendi elhatárolás szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, fejlesztése, a szükséges források tervezése, biztosítása Műszaki és technológiai fejlesztéseknél a munkabiztonsági követelményrendszer érvényesítése Az üzletág tevékenységébe tartozó hálózati technológiák biztonsági feltételeinek biztosítása, végrehajtásának érvényesítése Hálózati alaptechnológiák létszámnormáinak meghatározása Az üzletág képzési, oktatási tevékenységében a munkabiztonsági követelményrendszer érvényesítése. A munkavállalók kiképzésénél, továbbképzésénél a munkabiztonsági ismeretek készség és jártasság szintjén történő elsajátításának biztosítása, ellenőrzése Engedélyezési hatáskörébe tartozó veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzembe helyezésének, újraindításának munkavédelmi szempontból történő elrendelése Az egészséget nem veszélyeztető, és biztonságos munkavégzés feltételeinek hiányából adódó bejelentések soron kívüli vizsgálata és a szükséges intézkedések megtétele Veszélyesnek minősülő munkaeszközök, hálózati technológiák biztonsági követelményeinek időszakonkénti felülvizsgálata, a baleseti kockázatok csökkentéséhez szükséges források biztosítása Balesetmegelőző intézkedések megtétele az üzletág és végrehajtási szervezeti egységei munkabaleseti gyakorisága és ok-okozati összefüggései, a munkahelyi kockázatok figyelembevételével Az üzletág vezetői munkabiztonsági szemléinek megtartása. A szemlék hiányosságainak megszüntetésére az intézkedések megtétele Az üzletág munkavállalói részére szükséges egyéni védőeszközök, bőrvédő készítmények megrendelése, költségeinek biztosítása Intézkedés az OMMF és ÁNTSz által kiadott határozatokat illetően a területi központok felé Az üzletág munkabiztonsági tevékenységének éves értékelése, a középtávú munkavédelmi program megvalósítását, a munkahelyi kockázatok csökkentését biztosító éves intézkedési terv kidolgozása, forrásainak biztosítása Súlyos munkabalesetek utáni vezetői beszámoltatás, a megelőző intézkedések végrehajtásának ellenőrzése Külső munkáltatókkal kötött munkavégzésre irányuló szerződések munkabiztonsági feltételeinek meghatározása, érvényesítése. 17

18 Üzletágak területi központjainak munkabiztonsági feladatai Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést szabályozó törvények, jogszabályok, szabványok, illetve végrehajtására kiadott MÁV Rt. központi hálózati előírások hatáskörébe tartozó végrehajtásának biztosítása irányítási területén Felügyelete alá tartozóan az ügyrendi elhatárolás szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása A felügyeleti és munkafolyamati ellenőrzések során a munkabiztonsági követelményrendszer ellenőrzése Az üzletág végrehajtási szervezeti egységeinél bekövetkezett súlyos munkabalesetek vizsgálatában történő részvétel A területi központ vezetői munkabiztonsági szemléinek megtartása. Intézkedések megtétele a szemléken megállapított hiányosságok megszüntetésére Intézkedés az OMMF és ÁNTSz által kiadott határozatokban megállapított hiányosságok megszüntetésére. A végrehajtás ellenőrzése Szakértői vizsgálatot igénylő veszélyes munkaeszközök, technológiák időszakos biztonsági felülvizsgálatai feltételeinek biztosítása Engedélyezési hatáskörébe tartozó veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzembe helyezésének, újra indításának munkavédelmi szempontból történő elrendelése Külső vállalkozókkal kötött munkavégzésre irányuló szerződéseknél a munkabiztonsági követelmények érvényesítése, betartásának ellenőrzése Üzletágak végrehajtási szervezeti egységeinek munkabiztonsági feladatai Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést szabályozó törvények, jogszabályok, szabványok, illetve végrehajtására kiadott MÁV Rt. központi és a felügyeletet ellátó szervezeti egység utasításainak, előírásainak hatáskörébe tartozó végrehajtása, a végrehajtás feltételeinek biztosítása A munkavégzéshez rendelkezésre álló munkaeszközök biztonságos üzemeltetési feltételeinek, az ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizsgálatok biztosítása Szakértői vizsgálatot igénylő veszélyes munkaeszközök, technológiák időszakos biztonsági felülvizsgálatainak biztosítása Engedélyezési hatáskörébe tartozó veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzembe helyezésének, újraindításának munkavédelmi szempontból történő elrendelése Az alkalmazott eszközök, gépek, berendezések kezelési, karbantartási utasításainak biztosítása A munkavállalók alkalmazásában az egészségügyi, szakképzettségi követelmények érvényesítése. 18

19 A munkavállalók munkára képes állapotban történő foglalkoztatása, a munkára képes állapot rendszeres ellenőrzése A munkavállalókat ért munkabalesetek bejelentése az MvSz.-ben előírtak részére. Munkabaleseti helyzet, a balesetvizsgálatok megállapításai alapján megelőző intézkedések megtétele, végrehajtásának ellenőrzése A munkabalesetet szenvedett munkavállalók az Mt. szerinti kártérítési ügyeinek intézése, adatszolgáltatás a KSz. szerinti kártérítés fizetéséhez A munkavégzésnél jelentkező veszélyek és ártalmak elleni védőeszközökkel, bőrvédő készítményekkel, tisztálkodószerekkel, védőitallal történő ellátás biztosítása A szakmai és munkavédelmi oktatások feltételeinek biztosítása, a gyakorlati munkavédelmi oktatások, és a rendszeres szakmai oktatásra kötelezettek munkavédelmi oktatásának megtartása. Az ismeretek készség és jártasság szintjén történő elsajátításának rendszeres ellenőrzése Az alkalmazott gépek, munkaeszközök, technológiák kockázatainak rendszeres figyelemmel kísérése. Éves intézkedési terv készítése a munkahelyi kockázatok kezelésére A középtávú munkavédelmi programból adódó helyi feladatok, a munkabiztonsági tevékenység éves értékelése A munkahelyi elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása Munkabiztonsági szemlék megtartása. Az üzletág területén tartott munkabiztonsági szemlék hiányosságainak megszüntetése, intézkedések kezdeményezése a hatáskörét meghaladó hiányosságok megszüntetésére A munkabiztonsági felügyelőségek és más hatóságok által kiadott határozatokban foglalt, valamint a felügyeleti ellenőrzések alkalmával megállapított hiányosságok megszüntetése A technológiáknál alkalmazott veszélyes anyagok és készítmények egészségügyi és biztonsági követelményeinek biztosítása, betartása A munkabiztonsági tevékenység ellátásához szükséges információk biztosítása, az EBK TSzK-k felé Külső munkáltatókkal kötött munkavégzésre irányuló szerződések munkabiztonsági feltételeinek meghatározása, érvényesítése, alkalmazásának ellenőrzése. A szerződések munkavédelmi szempontú szakmai véleményezésre történő megküldése a körzeti munkabiztonsági szakelőadó részére A munkavédelmi érdekképviseletek működési feltételeinek biztosítása, együttműködés a munkavédelmi érdekképviseletekkel az Mvt.-ben biztosított jogok gyakorlása érdekében. Az érdekképviseletek észrevételeinek kezelése. 19

20 4.5.3 Az EBK TSzK-k területi munkabiztonsági szakértőinek és körzeti munkabiztonsági szakelőadóinak hatásköre Az EBK TSzK-k munkabiztonsági szakértői és szakelőadói látják el szolgáltatásként a munkabiztonsági feladatokat a működési területükön lévő üzletági és egyéb szervezeti egységek részére, ezért hatáskörük kiterjed: a munkavállalók egészségét, testi épségét közvetlenül veszélyeztető hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedések kezdeményezésére; a súlyos munkabalesetek azonnali helyszínelésére, kivizsgálására, a súlyos munkabaleseteket is okozó rendkívüli események közös vizsgálatára a területileg illetékes vasútbiztonsági szervezeti egységgel; a munkabalesetek vizsgálatára, jogszabály szerinti minősítésére, elutasításának kezdeményezésére; munkabalesettel kapcsolatos kártérítési igénynél a közrehatás mértékének megítélésére; az üzletágak területi központjai, végrehajtási szervezeti egységei vezetői munkabiztonsági szemléinek szervezésére; a munkavállalók munkára képes állapotának ellenőrzésére; munkabiztonsági előírások megsértőinek munkáltatói felelősségre vonásának kezdeményezésére; munkabiztonsági szakképesítéssel nem rendelkező munkavédelmi oktatást végzők időszakos továbbképzésére; a MÁV Rt. területén foglalkoztatott külső munkáltatóknál a munkabiztonság szerződés szerinti ellenőrzésére; a munkabiztonsági felügyeletek hatósági ellenőrzéseiről kiadott határozatok végrehajtásának ellenőrzésére; közvetlen élet- és balesetveszély esetén a tevékenység ideiglenes felfüggesztésére; a munkavállalók munkabiztonsági ismeretei készség és jártasság szintjén történő elsajátításának ellenőrzésére; a munkabiztonsági hiányosságok megszüntetésének kezdeményezésére; az EBK Főosztály által elrendelt célellenőrzések végrehajtására A területi munkabiztonsági szakértők intézkedési jogköre az EBK TSzK illetékességi területére, a körzeti munkabiztonsági szakelőadók intézkedési jogköre a munkaköri leírásokban megjelölt szervezeti egységekre terjed ki. Intézkedéseikről az érintett szervezeti egység vezetőjét kötelesek tájékoztatni A munkabiztonsági szakértőik, szakelőadók részére intézkedési jogkörük gyakorlása érdekében aláírási jogot kell biztosítani: területi munkabiztonsági szakértők a területileg illetékes munkabiztonsági felügyeletekkel történő levelezést; a tevékenység végzésével kapcsolatos MÁV Rt. szervezetekkel történő levelezést; a balesetek munkabaleseti jellegének elutasítása tárgyában történő levelezést illetően. körzeti munkabiztonsági szakelőadók az EBK TSzK-n belüli levelezést; az intézkedési jogkörbe tartozó szervezeti egységek felé történő levelezést; a munkabaleseti jegyzőkönyvek, vizsgálati anyagok megküldését illetően A munkabiztonsági szervezet tagjai illetékességi területüknek megfelelően ellenőrzési és intézkedési jogkörrel rendelkeznek az országhatáron túli közös üzemváltó állomásokon a MÁV Rt. munkavállalói foglalkoztatásának biztonsága, a munkabalesetek vizsgálata tekintetében. 20

21 4.5.4 Munkavédelmi szakképesítéshez kötött munkabiztonsági feladatok Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat törvényi és jogszabályi felhatalmazás alapján csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező munkavállaló láthat el Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatok: veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelését megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat /Mvt. 21. (3) bek./; veszélyes munkaeszköz és technológia újraindítását, áttelepítését követő vizsgálat /Mvt. 21. (6) bek/; időszakos biztonsági felülvizsgálat veszélyes technológia és egyéb jogszabály szakértői jogosultsághoz kötött munkaeszközök kivételével /Mvt. 23. (1) bek./; munkahely, egyéni védőeszköz, technológia vizsgálata, ha arra azért van szükség, mert az a rendeltetésszerű alkalmazás ellenére közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy azzal összefüggésben munkabaleset következett be /Mvt. 23. (2) bek./; munkahelyi kockázatértékelés /Mvt. 54. (2) bek./; megelőzési stratégia kialakítása /Mvt. 54. (6) bek./; az egyéni védőeszköz juttatási rendjének meghatározása /Mvt 56. /; súlyos munkabaleset, valamint a munkaeszköz vagy technológia miatt azonos alkalommal és időben kettőnél több személynek sérülését vagy más egészségkárosodását előidéző munkabaleset kivizsgálása /Mvt. 65. (2) bek./; robbanóképes légtérben első alkalommal használatbavételre kerülő munkaeszközök alkalmazási feltételeinek robbanásvédelmi szempontból történő vizsgálata /3/2003 (03.11) FMM-ESzCsM rend./; koordinátori tevékenység a kivitelezési tervdokumentáció készítése során /4/2002. (02.20.) SzCsM-EüM. rend./; koordinátori tevékenység az építési kivitelezési munkák során /4/2002. (02.20) SzCsM-EüM. rend./; Egyéb, munkavédelmi szakképesítéshez kötött feladatok: munkabiztonsági készenléti szolgálat ellátása; munkabalesetek vizsgálatainak felülvizsgálata; munkavédelmi szakképesítéssel nem rendelkező munkavédelmi oktatást végzők továbbképzése; szakmai és munkavédelmi képzés, továbbképzés munkabiztonsági ismereteinek oktatása, egyéni védőeszközök megrendelésénél a munkavédelmi megfelelőség vizsgálata; új típusú védőeszköz, kéztisztítószer, bőrvédő készítmény esetén a kipróbálás időtartamának, feltételeinek meghatározása; veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia létesítési előírása alól történő felmentési kérelem munkabiztonsági szakvéleményezése; az egyszemélyes munkavégzés korlátozásánál a második személy jelenléte szükségességének megállapítása. 21

22 4.5.5 Munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatok Munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat törvényi és jogszabályi felhatalmazás alapján csak munkaegészségügyi (foglalkozás-orvostan, közegészségtanjárványtan, megelőző orvostan és népességtan) szakképesítéssel rendelkező végezhet Munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatok veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelését megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat /Mvt. 21. (3) bek./; veszélyes munkaeszköz és technológia újraindítását, áttelepítését megelőző vizsgálat /Mvt. 21. (6) bek./; munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia vizsgálata, ha arra azért van szükség, mert az a rendeltetésszerű alkalmazás ellenére közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy azzal összefüggésben munkabaleset következett be /Mvt. 23. (2) bek./; munkahelyi kockázatértékelés /Mvt. 54. (2) bek./; megelőzési stratégia kialakítása /Mvt. 54. (6) bek./; az egyéni védőeszköz juttatási rendjének meghatározása /Mvt 56. / Munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátása Munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatokat a MÁV Rt. részére a Vasútegészségügyi Kht. látja el A munkaegészségügyi szaktevékenységi feladatokról, az elvégzés határidejéről, a dokumentáció megküldésének címzettjéről a Vasútegészségügyi Kht-t írásban kell tájékoztatni A végrehajtási szervezeti egységeknél jelentkező munkaegészségügyi szaktevekénységi feladatokról a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvost kell tájékoztatni. A tájékoztatást a körzeti munkabiztonsági szakelőadó javaslata alapján a végrehajtási szervezeti egység adja meg Az irányítási szervezeti egységeknél jelentkező munkaegészségügyi szaktevékenységi feladatokról az üzletágaknak, illetve az EBK Főosztálynak kell a Vasútegészségügyi Kht-t tájékoztatni. A Vasútegészségügyi Kht. jelöli ki a tevékenységet ellátó személyt Beruházás során megvalósuló veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelését megelőző munkaegészségügyi szempontú előzetes vizsgálat szükségszerűségéről a Beruházás Szolgáltató Egységnek írásban tájékoztatni kell: az irányítási szervezetek vezetőinek hatáskörébe tartozó üzemeltetés elrendelése esetén a Vasútegészségügyi Kht-t; az üzletági területi szolgáltató központok vezetőinek hatáskörébe tartozó üzemeltetés elrendelése esetén a Vasútegészségügyi Kht. területi központjait; a végrehajtási szervezeti egységek vezetőinek hatáskörébe tartozó üzemeltetés elrendelése esetén a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvost A munkaegészségügyi szaktevékenység során elkészített dokumentációt a szaktevékenységet végzőnek alá kell írni és határidőre meg kell küldeni a megjelölt címzett részére. 22

23 Amennyiben a munkaegészségügyi és munkabiztonsági szaktevékenységről egy dokumentáció készül, a foglalkozás-egészségügyi orvosnak és a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátónak a dokumentációt együttesen kell aláírni Munkabiztonsági tevékenységet végző munkavállalók megbízása A munkabiztonsági tevékenységet ellátó munkavállalók megbízásánál, létszámának meghatározásánál legalább az 5/1993. (XII.26.) MüM. rend. 2. sz. melléklet szerinti létszámnormák szerint kell eljárni A munkavállalók feladatait, jog- és hatáskörét, helyettesítésük rendjét a munkaköri leírásban kell részletesen meghatározni A területi munkabiztonsági szakértők tartós távolléte esetén szakmai helyettesítésüket lehetőleg a székhelyükön lévő körzeti munkabiztonsági szakelőadók közül kell megoldani Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátásával csak munkavédelmi szakképesítésű munkavállaló bízható meg Munkavédelmi szakképesítéssel nem rendelkező munkavállaló munkabiztonsági munkakör ellátásával csak ideiglenes jelleggel, és úgy bízható meg: ha a munkavállaló vállalja, hogy munkavédelmi szakképesítést nyújtó képzésen a tanulmányait lehető legrövidebb időn belül megkezdi és az irányítási humánszervezet engedélyezi a munkakör betöltését; valamint biztosított, hogy a munkavédelmi szakképesítés megszerzéséig a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatokat átmenetileg a jogszabályi előírásoknak megfelelő munkavédelmi szakképesítésű munkavállaló végzi el Munkavédelmi érdekképviseletek működése Az Mvt. 70/A. (1) bek. figyelembevételével a munkavállalók a munkavédelmi képviselőt (képviselőket) jogosultak választani. Ennek érdekében: munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan szervezeti egységnél, ahol az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább 50 fő; illetve a szervezeti egységhez tartozó szolgálati egységeknél, ha a szolgálati egység vezetője az Mvt ban meghatározott munkáltatói jogosítványokat részben vagy egészben gyakorolja Az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató szervezeti egységnél amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra a munkáltató köteles tanácskozni a munkavállalókkal az Mvt ban meghatározott témákban A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottakra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ide értve a Központi Munkavédelmi Bizottság megalakításának lehetőségét is A MÁV Rt. felépítésének figyelembevételével a MÁV Rt. Központi Munkavédelmi Bizottsága látja el az Mvt.-ben biztosított jogok társasági szintű gyakorlását. Működési feltételeit, kapcsolatrendszerét a MÁV Rt. és a MÁV Rt. Központi Munkavédelmi Bizottsága közötti együttműködési megállapodás szabályozza. 23

24 Azoknál a szervezeti egységeknél, ahol három, vagy három főnél több munkavédelmi képviselőt választottak, munkavédelmi bizottság hozható létre. A bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat ha azok a munkavállalók összességét érintik a bizottság gyakorolja. A bizottság tárgyalásán a bizottság kezdeményezésére a szervezeti egység vezetője, vagy hatáskörrel rendelkező megbízottja köteles részt venni A bizottságok, képviselők működésének feltételeit a szervezeti egységek vezetőinek kell biztosítani: a képviselet tanácskozásához a megfelelő helyiség használatát; az adminisztráció végzéséhez szükséges eszközöket, kommunikációs lehetőséget, a vonatkozó szakmai előírásokat; szolgálati megbízólevelet a működési területre; a feladat elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett havi munkaidejének legalább 10 %-át kitevő munkaidő kedvezményt (ebbe az időtartamba a munkáltatóval való tárgyalás nem számít bele); egy választási ciklusban a megválasztást követő egy éven belül 16 órás képzésben, ezt követően évente 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét; fentiek alapján célszerű együttműködési megállapodásban rögzíteni a munkavédelmi képviselő(k), illetőleg bizottság működésének helyi (konkrét) feltételrendszerét A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen: a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról; az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról; a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről A munkavédelmi képviselők, bizottságok joggyakorlása működési területén összhangban a törvényi szabályozással a következőkre terjed ki: a Központi Munkavédelmi Bizottság, egyetértése szükséges az MvSz., illetve a helyi képviselő, bizottság egyetértése szükséges az MvSz. Helyi Függelék kiadásához, módosításához; működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól; részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, a munkabiztonsági szakemberek foglalkoztatására, a munkavédelmi oktatásra, új munkahelyek létesítésére; tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést; véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét; részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában; indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkabiztonsági felügyelethez fordulhat; a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit; a munkáltatóval történt előzetes megállapodás alapján szakértőt vehet igénybe az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő kérdésekben. 24

25 A munkavédelmi képviselő, bizottság munkáltató felé történő kezdeményezésénél, a munkáltatói intézkedési kötelezettségénél a pont előírásait kell figyelembe venni (határidő, írásbeliség, stb.) Az Mvt. 70/B. (1) bek.-ben foglaltak figyelembevételével MÁV Rt. szinten paritásos munkavédelmi testületet kell működtetni, amelyben egyenlő számban vesznek részt a MÁV Rt. és a munkavédelmi érdekképviseletek képviselői A paritásos munkavédelmi testület működési feltételeiről, eljárási rendjéről a testületben lévő munkavállalói képviselők, és a munkáltató állapodnak meg A munkavédelmi képviselők munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó Mt. 28. (1) bek.-ben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalókat kell érteni Az alkalmazás munkavédelmi feltételei A munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok rendje Általános előírások A MÁV Rt.-nél történő foglalkoztatás feltétele kivéve az alkalmi munkát az előzetes, időszakos és soron kívüli alkalmassági orvosi és a pontban meghatározott esetekben záróvizsgálaton való részvétel, és a munkakörre való alkalmasság orvosi igazolása A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha: annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik; foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja; foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent; mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára külön jogszabályokban meghatározottak szerint alkalmasnak bizonyult; az egészségügyi megfelelőségről előzetes és külön jogszabályban meghatározottak szerint időszakos, illetve soron kívüli orvosi vizsgálat alapján alkalmas A munkaköri alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni A munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok rendjét a MÁV Rt. területén a 14/1985. (XI.30.) KM. rendelet szabályozza Alkalmassági orvosi vizsgálatra csak keresőképes állapotban lévő munkavállaló küldhető. A munkavállalót tájékoztatni kell arról, hogy az alkalmassági orvosi vizsgálaton alkohol, vagy egyéb kábító hatású szertől mentesen jelenjen meg A 18. életévet még be nem töltött munkavállaló orvosi csoportba sorolt munkakörökben kivéve a szakképesítést, szakmunkás képesítést szerzett fiatalkorút, amennyiben végzettségének megfelelő munkakörben kerül felvételre nem foglalkoztatható. 25

26 Azt a munkavállalót, aki az előírt munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, a munkáltató az orvosi vizsgálat megtörténtéig a 14/1985. (XI. 30.) KM. rendelet 1.sz. mellékletében felsorolt munkakörben nem foglalkoztathatja A szervezeti egység vezetője a humánszolgáltató bevonásával köteles a munkavállalókat az alkalmassági orvosi vizsgálat elvégzése érdekében a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvoshoz küldeni, a vizsgálat elvégzéséről meggyőződni, az érvényességét figyelemmel kísérni Előzetes alkalmassági orvosi vizsgálat Előzetes alkalmassági orvosi vizsgálaton köteles részt venni: a MÁV Rt. munkavállaló munkaviszonyának létesítése előtt; 14/1985. (XI.30.) KM. rendelet 1.sz. mellékletben meghatározott valamely munkakörbe, vagy azon belül az alacsonyabb alkalmassági követelményeket támasztó munkakörből magasabb alkalmassági követelményeket támasztó munkakörbe történő áthelyezés előtt; a középiskolai tanuló, ha a 14/1985. (XI.30.) KM. rendelet 2.sz. mellékletben felsorolt középfokú oktatási intézmény vasúti szakaira felvételét kéri, a tanulmányi viszony létesítése előtt; az egyetemi, főiskolai hallgató, ha országos közforgalmú vasutakkal tanulmányi szerződést köt, a szerződés megkötése előtt. A záradékolt vasútalkalmassági okmány munkáltató részére szóló példányát a munkavállaló "Szolgálati táblázat"-ával együtt kell őrizni A vizsgálatokat a munkáltató szerint területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve a területileg illetékes Vasútegészségügyi Kht. Egészségügyi Központ főorvosa végzi A Vasútegészségügyi Kht. Egészségügyi Központ főorvosához kell vizsgálatra küldeni: valamennyi I., illetve II. alkalmassági csoportba sorolt munkakörre jelentkező újfelvételest és a 14/1985. (XI.30.) KM. rendelet 2. 1.a. pontjának második francia bekezdése értelmében áthelyezésre kerülő munkavállalót; felsőfokú intézmény hallgatóját a MÁV Rt.-vel történő tanulmányi szerződés megkötése előtt; azokat a rokkantsági nyugdíjból visszatérő vasutas munkavállalókat, akiket eredeti vagy annál magasabb alkalmassági csoportba tartozó munkakörben kívánnak foglalkoztatni A területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvoshoz kell küldeni valamennyi a pontban fel nem sorolt munkavállalót Az "Alkalmassági orvosi bizonyítvány vasúti szolgálatra" szóló nyomtatvány (régen , , jelenleg , ) I. rész rovatait, és az 4.6.1/1.sz. melléklet szerinti nyomtatványt a munkáltatónak értelemszerűen kell kitölteni, és pontosan fel kell tüntetni, hogy milyen munkakörben (munkakörökben) kívánják foglalkoztatni a munkavállalót, illetve milyen egyéb speciális tevékenységet kell végeznie (pl.: magasban végzett munka.), továbbá csatolni kell a munkavállaló általános munkaköri leírását. 26

27 Az újfelvételes munkavállalókkal közölni kell, hogy az orvosi vizsgálatra a birtokában lévő orvosi leleteiket, zárójelentéseiket, és egy évnél nem régebbi, meglévő mellkasröntgen vagy tüdőszűrő vizsgálati leleteiket vigyék magukkal Az orvosi vizsgálat után a munkavállalók a vasútorvosi minősítésnek megfelelő munkakörben (munkakörökben) foglalkoztathatók Ha a munkavállalót az orvos csökkent látásélessége miatt II., III. csoportba sorolta, előírhatja, hogy a munkavállaló szolgálatban megfelelő javító szemüveget köteles viselni, és tartalék szemüveggel is rendelkeznie kell. A szemüveg szolgálat közbeni állandó használatát a munkáltató köteles ellenőrizni Ha a munkavállaló az előzetes orvosi vizsgálat alkalmával Vasúti szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan minősítést kapott, a vizsgálatra való megjelenés legközelebbi időpontját a vizsgáló orvos köteles az alkalmassági orvosi bizonyítvány záradékában rögzíteni. A megadott időpontban való jelentkezéskor a munkáltató köteles az Alkalmassági orvosi bizonyítvány vasúti szolgálatra című nyomtatványon feltüntetni az újrafelvétel jelzést és a betöltendő munkakört bejegyezni A 16. életévüket betöltött fiatalkorúak csak testi és szellemi fejlettségüknek megfelelő, a forgalom lebonyolításával nem összefüggő munkakörökben alkalmazhatók. A 18. életévük betöltése után, mint újrafelvételes munkavállalókat a további alkalmasság érdekében újból orvosi vizsgálatra kell küldeni Az irányítási szervezeti egységek munkavállalói közül akik a forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő munkakörökben foglalkoztatottak, az elsodrási határon belüli munkavégzés irányítását és ellenőrzését végzik legalább a III. vasútalkalmassági csoport követelményeinek kell megfelelniük A szervezeti egységek munkavállalói közül vasútüzemi technológiai területeken lévő helyszíni munkára csak azok vezényelhetők ki, akik legalább III. csoportba sorolt munkakörök ellátására alkalmas minősítéssel rendelkeznek. Ezért a kivezénylés előtt a foglalkozás-egészségügyi orvoshoz soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálatra kell küldeni, kivéve, ha az orvosi alkalmassági minősítése III. csoportra érvényes Időszakos alkalmassági orvosi vizsgálat Az időszakos alkalmassági orvosi vizsgálatot valamennyi vasúti munkavállalónál a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvos végzi Az időszakos alkalmassági orvosi vizsgálat érvényességének lejárta előtt a humánszervezet értesítése alapján a munkáltatónak a munkavállalót legalább 30 nappal korábban írásban, kimutathatóan kell értesíteni, valamint az Alkalmassági orvosi bizonyítvány vasúti szolgálatra nyomtatványt és az 4.6.1/1.sz. melléklet kitöltött példányát a munkavállalónak átadni. Az értesítésben fel kell tüntetni, hogy az orvosi vizsgálatra a birtokában lévő orvosi leleteit, zárójelentését és az egy évnél nem régebbi, meglévő mellkasröntgen vagy tüdőszűrő vizsgálati leleteit vigye magával Az időszakos alkalmassági orvosi vizsgálatra küldés helyi rendjét az MvSz. Helyi Függelékben kell szabályozni. 27

28 A munkáltató a humánszervezet bevonásával a tárgyévet megelőző december 1-ig köteles azokról a munkavállalókról jegyzéket készíteni, akiknek a következő évben esedékes az időszakos orvosi vizsgálata. A foglalkozás-egészségügyi orvossal az alkalmassági orvosi vizsgálatok ütemtervét egyeztetni kell. A jegyzék munkáltatói példányán a vizsgálatok elvégzését elő kell jegyezni Ha az alkalmassági orvosi vizsgálat során a vizsgáló orvos a munkavállaló eredeti munkakörében történő foglalkoztatását csak fokozott orvosi ellenőrzés, gondozás mellett engedélyezi, akkor a munkáltatót erről a tényről értesítenie kell. Amennyiben az ellenőrzésen a foglalkozás-egészségügyi orvos tájékoztatása alapján a munkavállaló nem jelenik meg, úgy további foglalkoztatásának megítélése szempontjából soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálatot kell kezdeményezni Hatósági vizsgához kötött járművezetői, kezelői engedélyekbe (pl. mozdonyvezetői, targoncavezetői, darukezelői, stb.) a foglalkozás-egészségügyi orvosnak be kell jegyezni az orvosi alkalmasság érvényességi idejét A rendszeresen képernyős munkahelyen dolgozó munkavállalók az 50/1999. (XII.3.) EüM. rendeletben foglaltak szerint kétévente látásvizsgálaton kötelesek részt venni. A látásvizsgálatra való küldést, az ehhez rendszeresített nyomtatvány kitöltését (az értesítést), a nyilvántartást, a Jegyzék vezetését a területileg illetékes humán szolgáltató végzi az időszakos orvosi vizsgálatokra előírtak szerint Soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálat A munkáltató a munkavállalót indokolt esetben soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálatra kötelezheti: ha a munkavállaló egészségi állapotában, vagy magatartásában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására; tartósan legalább egy évig utolsó munkakörét nem látta el; munkatársa munkabalesetét idézte elő, vagy egy éven belül saját hibájából ismételten munkabalesetet szenvedett; szolgálat közben egy éven belül ismételten a forgalom biztonságát veszélyeztető helyzetet idézett elő vagy balesetet okozott, és a balesetvizsgáló bizottság a tényállás érdekében ezt szükségesnek tartja és kezdeményezi; ha a fokozott orvosi ellenőrzésen, gondozáson a munkavállaló nem jelent meg Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet a munkáltató, a foglalkozásegészségügyi orvos és kérheti a munkavállaló is A soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálatról, és annak okáról a foglalkozásegészségügyi orvost és a munkavállalót írásban kell értesíteni. A munkavállalót az értesítésben tájékoztatni kell a vizsgálat helyéről, idejéről, valamint arról, hogy az orvosi vizsgálatra a birtokában lévő orvosi leletet, zárójelentést és egy évnél nem régebbi, meglévő mellkasröntgen vagy tüdőszűrő vizsgálati leletet vigye magával. Az értesítéssel egyidőben a munkavállalónak át kell adni az Alkalmassági orvosi bizonyítvány vasúti szolgálatra nyomtatványt, és a 4.6.1/1.sz. melléklet kitöltött példányát. 28

29 Záróvizsgálat Záróvizsgálatot kell végezni a foglalkoztatás megszűnésekor idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén, illetve akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott A munkaegészségügyi orvosi vizsgálatok rendje A MÁV Rt. területén az egészségre ártalmas munkaköröket minden szervezeti egységnél a munkabiztonsági tevékenységet ellátó munkavállaló bevonásával a foglalkozásegészségügyi orvos egyetértésével a munkahelyi expozíciós vizsgálatok eredményei alapján kell megállapítani, és az MvSz. Helyi Függelékében kell felsorolni Az egészségre ártalmas munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókat a foglalkozásegészségügyi orvos által előírt időközökben szűrővizsgálatra kell küldeni. A munkavállaló vizsgálatra való küldéséért a szolgálati egység vezetője a felelős. A vizsgálatra küldés helyi rendjét és gyakoriságát az MvSz. Helyi Függelékében kell szabályozni A kockázatértékelés alapján munkaegészségügyi szűrővizsgálatra kötelezett munkakörökben az előzetes orvosi vizsgálat során is el kell végezni az egészségügyi állapot meghatározása céljából a szűrővizsgálatot Fokozott expozíció miatt munkakörükből kiemelt munkavállalókat csak negatív eredményű kontrollvizsgálat után lehet eredeti munkakörükbe visszahelyezni. A munkakörből történő kiemelés szükségességéről, valamint visszahelyezéséről a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást ellátó orvos a munkáltatót köteles tájékoztatni A 33/1998. (VI.24.) NM. rendelet 1. sz. mellékletében járványügyi érdekből kiemelt munkakörökben csak érvényes Egészségügyi nyilatkozat -tal rendelkező munkavállalók foglalkoztathatók. A személyi higiénés alkalmasság véleményezése tekintetében a rendelet 4. (4) bek.-ben foglaltak szerint kell eljárni Egyéb rendelkezések Ha a munkavállalót a MÁV Nyugdíjigazgatóság az Országos Orvosszakértői Intézet véleménye alapján rokkantnak nyilvánítja, a létszámban tartó szervezeti egység humán szolgáltatója köteles az Alkalmassági orvosi bizonyítvány vasúti szolgálatra c. nyomtatványt az illetékes foglalkozás-egészségügyi orvoshoz küldeni alkalmassági vélemény módosítása céljából A szervezeti egység humánszolgáltatója köteles azonnal értesíteni a foglalkozásegészségügyi orvost, ha munkavállalója szolgálati helyét megváltoztatta, vagy vasúton belül más szervezeti egységhez helyezték. Ha a munkavállaló MÁV munkaviszonya megszűnt vagy elhalálozott, a szervezeti egység humán szolgáltatója köteles értesíteni a foglalkozás-egészségügyi orvost Az alkalmazás munkavédelmi feltételei a kötelező szakmai gyakorlaton résztvevőkre vonatkozóan Az oktatási intézmény által kötelezően előírt szakmai gyakorlaton résztvevőket kivéve azokat a tanulókat, hallgatókat, akik a leendő szakképesítésüknek megfelelő orvosi alkalmassági vizsgálattal rendelkeznek még a szakmai gyakorlat megkezdése előtt foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatra kell küldeni. 29

30 A szakmai gyakorlaton résztvevők oktatását és az ezt követő felügyelet alatti foglalkoztatását a , valamint a pontjaiban előírtak szerint kell végezni Az iskolai tanulók szünidei alkalmazásával kapcsolatos munkavédelmi rendelkezések A nyári szünidőben az oktatási intézmények tanulóit, hallgatóit a MÁV Rt.-nél történő alkalmazáskor kivéve azokat a tanulókat, hallgatókat, akik a leendő szakképesítésüknek megfelelő orvosi alkalmassági vizsgálattal rendelkeznek munkába állítás előtt foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatra kell küldeni A munkavégzéssel és a vasútüzemi területen történő közlekedéssel kapcsolatos előírásokból, biztonsági szabályzatokból elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatást kell részükre tartani. Az oktatás után visszakérdezéssel kell meggyőződni arról, hogy a munkavédelmi ismereteket megfelelő készséggel elsajátították-e Nyári szünidőben csak 15. életévüket betöltött tanulók és hallgatók foglalkoztathatók A vasútüzemi területen tanulókat forgalom alatt lévő vágány közelében végzett munkáknál kizárólag (felsőfokú intézmények hallgatói kivételével) csak csoportosan, felügyelet alatt lehet foglalkoztatni. A felügyelet alatti foglalkoztatásnál a és pontjaiban előírtakat kell alkalmazni. 30

31 Munkáltató megnevezése, cégszerű bélyegzője 4.6.1/1.sz. melléklet Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra* 1 (a munkáltató tölti ki) Munkavállaló neve:. Szül.: év. hó.. nap Lakcíme:..... Munkaköre :..... A vizsgálat oka: munkába lépés előtti, munkakör (hely) változás előtti, soron kívüli, záróvizsgálat** 2 A munkakör (munkahely) főbb egészségkárosító kockázatai*** 3 jelzése Kockázat A munkaidő Kockázat A munkaidő megnevezése egészében egy részében jelzése megnevezése egészében egy részében 1. Kézi anyagmozgatás 14. Porok, megnevezve: kp - 20 kp 1.2 > 20 kp -50 kp 1.3 > 50 kp 2. Fokozott baleseti veszély (magasban végzett, villamos üzemi, feszültség alatti munka), egyéb 3. Kényszertesthelyzet (görnyedés, guggolás) 15. Vegyi anyagok, megnevezve: 16. Járványügyi érdekből kiemelt munkakör 4. Ülés 17. Fertőzésveszély 5. Állás 18. Fokozott pszichés terhelés 6. Járás 19. Képernyő előtt végzett munka 7. Terhelő munkahelyi klíma (meleg, hideg, nedves, változó) 20. Éjszakai műszakban végzett munka 8. Zaj 21. Pszichoszociális tényezők 9. Ionizáló sugárzás 22. Egyéni védőeszközök általi terhelés 10. Nem ionizáló sugárzás Helyileg ható vibráció 12. Egésztest vibráció 13. Ergonómiai tényezők Egyéb:... Kelt :.,. év.. hó napján * Időszakos alkalmassági vizsgálathoz e nyomtatvány hátoldalán lévő beutaló használható ** A megfelelő szöveget alá kell húzni *** A megnevezett munkakörben fennálló kockázatok megfelelő rovatába tintával kell X-et írni, ahol több tényező van felsorolva, a megfelelőt alá is kell húzni. 31

32 Munkáltató megnevezése:.. Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra Munkavállaló neve:. Szül.: év. hó.. nap Lakcíme:..... Munkaköre : TAJ sz.:. Kérem nevezett munkaköri alkalmasságára vonatkozó vélemény közlését. A vizsgálat oka: időszakos vizsgálat Kelt:. P.H.. munkáltató aláírása 32

33 4.7 Munkavédelmi képzés, oktatás, és vizsgáztatás Munkavédelmi szakképesítéssel nem rendelkező munkavédelmi oktatást végzők továbbképzése Évente 4 óra munkavédelmi továbbképzésben kell részesíteni a munkavédelmi szakképesítéssel nem rendelkező munkavédelmi szakmai oktatást végző munkavállalókat. A továbbképzés előadója lehetőleg felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy legyen A továbbképzés szervezése, lebonyolítása az érintett szervezeti egységek bevonásával az EBK TSzK-k feladata Az oktatótisztek üzletági központi szakmai továbbképzése keretében a munkabiztonsági ismereteket is oktatni kell Az oktatással, képzéssel kapcsolatos általános előírásokat az O.1. sz. Oktatási Utasítás tartalmazza A továbbképzés keretében ismertetni kell: az időközben hatályba lépett országos és MÁV Rt. hálózati szintű a munkavédelemre vonatkozó szabályokat, módosításokat; a MÁV Rt. törekvéseit az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos foglalkoztatás feltételrendszerének fejlesztésére; a műszaki-technikai, technológiai módosítások, fejlesztések munkabiztonságra gyakorolt hatásait, az új veszélyforrások hatásmechanizmusát, az ellenük való védekezés módját; a balesetek vizsgálataiból megállapított baleseti okok megelőzésére tett intézkedéseket; a munkabiztonsági ismeretek készségszintű elsajátításához szükséges az alapvető oktatási, tartalmi, formai, módszertani elemeket A továbbképzést követően írásban (teszt jellegű) kell meggyőződni az oktatott anyag elsajátításáról. A továbbképzésen résztvevőkről nyilvántartást kell vezetni az EBK TSzK-nál A továbbképzésre kötelezettek oktatáson való megjelenését a létszámban tartó szervezeti egység vezetője köteles biztosítani Munkavédelmi oktatás Az újfelvételes munkavállalók munkavédelmi oktatása A MÁV Rt.-vel munkaviszonyba lépő valamennyi újfelvételes munkavállaló részére a munkakör, tevékenység biztonsági, egészségügyi kockázatainak figyelembevételével, differenciáltan elméleti egyes munkakörökben gyakorlati munkavédelmi oktatást kell tartani Az elméleti oktatást még a munkába állítás előtt kell megtartani. A gyakorlati oktatás a felügyelet alatti foglalkoztatás ideje alatt is megtartható. Az elméleti oktatást az EBK TSzK körzeti munkabiztonsági szakelőadója végzi, a gyakorlati oktatást a szolgálati egységnél kell megtartani és dokumentálni. 33

34 Azokban a munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók, akik tevékenységük közben veszélyes gépeket, berendezéseket, technológiákat nem működtetnek, illetve a munkahelyi kockázatértékelés alapján közepes, vagy annál magasabb veszélyességűnek minősülő tevékenységet nem folytatnak, mentesülnek a gyakorlati munkavédelmi oktatás és a felügyelet alatti foglalkoztatás alól. Részükre legalább egy óra elméleti munkavédelmi oktatást kell tartani A pontba nem tartozó munkakörökben foglalkoztatásra kerülő munkavállalókat legalább két óra elméleti és két óra gyakorlati munkavédelmi oktatásban kell részesíteni A tanfolyam jellegű képzések esetében a munkavédelmi oktatási tematikát, az oktatási óraszámot valamennyi tanfolyamra vonatkoztatva az EBK Főosztály határozza meg az O.1. sz. Oktatási Utasításban meghatározott vizsgakövetelményekkel összhangban Az elméleti és gyakorlati oktatásra is kötelezett munkavállalók csak munkabiztonsági szempontú felügyelet alatt foglalkoztathatók, ameddig a munkavégzésükhöz szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal nem rendelkeznek Felügyelet ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki szakirányú vasúti, vagy állami szakmai képzettséggel és az adott területen megfelelő helyismerettel, valamint szakmai gyakorlattal, továbbá a szükséges munkabiztonsági ismeretekkel is rendelkezik A felügyeletért felelős személyt a szolgálati egység vezetője az 4.7.2/1. sz. melléklet szerint írásban bízza meg, amelyet kimutathatóan kell átadni A munkabiztonsági szempontú felügyelet alatti foglalkoztatás időtartamát (napok, szolgálatok számát) a helyi körülmények, a tevékenység veszélyességének, kockázatainak figyelembevételével az MvSz. Helyi Függelékében differenciáltan kell meghatározni A munkavédelmi ismeretek gyakorlati elsajátítását a felügyelet alatti foglalkoztatás során a felügyelet alatti szolgálatra vonatkozó megbízólevélen a felügyeletet ellátó személynek kell az 4.7.2/1. sz. melléklet szerinti nyomtatványon aláírásával igazolnia. A megbízólevelet a sikeres beszámoltatás után az újfelvételes Oktatási napló mellékleteként kell megőrizni A pont kivételével a felügyeleti idő letelte után a szervezeti, szolgálati egység vezetőjének és az EBK TSzK. körzeti munkabiztonsági szakelőadónak együttesen munkavédelmi vizsga keretében írásban és visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a tevékenységéhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket elsajátította, készséggel és jártassággal alkalmazni tudja. Az eredményes munkavédelmi vizsgát a munkaügyi nyilvántartó rendszerben a munkavállaló képzettségi adatai között nyilván kell tartani. Eredménytelen vizsga esetén a pont szerint új megbízást kell kiadni. A felügyelet alatti foglalkoztatás utáni munkavédelmi vizsgáztatás helyi rendjét az MvSz. Helyi Függelékben kell meghatározni Ha a munkavállaló a munkájához szükséges munkavédelmi ismereteket a felügyelet alatti munkavégzés leteltét követően sem tudja a gyakorlatban jártasság és készség szintjén alkalmazni, az oktatást meg kell ismételni, a felügyelet alatti munkavégzést fenn kell tartani és ismételten meg kell győződni az ismeretek elsajátításáról. Az ismeretek sikeres elsajátításáig a munkavállaló az adott munkakörben önállóan nem foglalkoztatható. Ha a szükséges ismereteket a munkavállaló a megismételt oktatás és felügyelet alatti foglalkoztatás után sem sajátította el, a munkavállaló ebben a munkakörben nem foglalkoztatható. 34

35 A szakmai képzés keretében történő felügyelet alatti szolgálat nem mentesít a munkavédelmi szempontú felügyelet alatti foglalkoztatás kötelezettsége alól A szakmai és munkavédelmi szempontú felügyeletet ugyanaz a személy is elláthatja, ha a felügyeletet ellátó megfelel a pontban előírt feltételeknek Elméleti oktatás során értelemszerűen ismertetni kell: az Mvt.-ből eredő munkáltatói és munkavállalói jogokat és kötelességeket; az MvSz. és Helyi Függelékének az oktatott munkavállalókat érintő előírásait; munkabalesetekből eredő kártérítés és jogorvoslati lehetőségeket; a szervezeti egység tevékenységéből adódó általános munkabiztonsági ismereteket; a munkairányítás és felügyelet helyi rendszerét és munkabiztonsági követelményeit; a foglalkoztatás, a munkára jelentkezés munkavállalói követelményeit; veszélyhelyzet esetén követendő magatartást, feladatokat; a vasúti technológiai területeken történő fokozott kockázatot jelentő közlekedés, munkavégzés biztonsági szabályait; a tevékenységgel kapcsolatos oktatási, képzési követelményeket; munkahelyi elsősegélynyújtás helyi feltételeit, rendszerét; a munkakör, tevékenység általános egészségügyi ismereteit; a baleset, rosszullét stb. esetén követendő magatartást, alapvető ismereteket; az OMMF, az ÁNTSz területi szervei hatósági ellenőrzési jogosultságát; a helyi munkavédelmi érdekképviselet működését, igénybevételének lehetőségét; a technológiai szabályozásokban, utasításokban, biztonsági szabályzatokban lévő, a tevékenységgel összefüggő munkabiztonsági követelményeket, ismereteket; a tevékenység biztonságos ellátásának munkavállalói magatartási szabályait; a tevékenység végzésénél jelentkező veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, kapcsolódó egészségügyi ismereteit; egyen-, munka-, formaruházat, védőeszközök használatát, alkalmazását; hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás követelményeit; egyéb, helyileg szükséges munkabiztonsági ismereteket Gyakorlati oktatás keretében a gyakorlatban kell bemutatni és szükség szerint gyakoroltatni: a tevékenység végzése közben jelentkező veszélyhelyzeteket, veszélyforrásokat, a baleset megelőzés gyakorlati fogásait; a tevékenység végzéséhez tartozó gépek, berendezések kezelését, kezelési dokumentációit; a biztonságot szolgáló védelmi, riasztó és információs rendszerek működését, jelzéseik információtartalmát, értelmezésének módját, magatartási követelményeket, riasztás esetén a szükséges intézkedéseket; a technológiai területek közlekedési útvonalait; védőeszközök, védőfelszerelések használatának módját; rendellenes körülmények esetére készített mentési terv munkavállalóra tartozó ismereteit A munkavállaló szakképzettsége alapján elvárható alapvető munkabiztonsági ismereteket az oktatás során nem kell ismertetni. 35

36 Rendszeres szakmai oktatás munkavédelmi tartalmi követelményei Az O.1. sz. Oktatási Utasítás szerint rendszeres szakmai oktatásra kötelezettek részére a munkavédelmi ismereteket a rendszeres szakmai oktatás keretében kell oktatni Az oktatás során a szakmai oktatás tárgyát képező munkabiztonsági ismereteken túlmenően ismertetni kell: az Mvt.-ből, végrehajtási rendeleteiből és a biztonsági szabályzatokból a munkavállalók tevékenységére vonatkozó követelményeket; az időközben módosított, hatályba lépett a munkavédelmet érintő állami jogszabályok és belső utasítások helyi végrehajtási követelményeit; a bekövetkezett munkabalesetek, veszélyeztetések ok-okozati összefüggéseit, a megelőzésre hozott intézkedéseket; az alkalmazott technológiák, gépek, berendezések működésével összefüggő új, fontosnak tartott munkabiztonsági követelményeket, a vonatkozó gyakrabban megszegett biztonsági szabályokat; az érintett munkakörökre jellemző kockázatokat, baleseti veszélyeket, foglalkozási ártalmakat, az ellenük való védekezés módját; a tevékenységhez kapcsolódó egészségügyi ismereteket; a technológiai változásokat, módosításokat; a vasúti technológiai területeken fokozott veszélyt jelentő közlekedés általános biztonsági szabályait; a hatósági felügyeleti szervek, a központi és üzletági ellenőrzések megállapításait, az általuk kiadott oktatási anyagokat; egyéb, helyileg szükségesnek ítélt munkabiztonsági ismereteket Az oktatás után írásban vagy próbaszerű visszakérdezéssel kell meggyőződni, hogy a munkavállaló a tevékenységével összefüggő munkavédelmi ismereteket megfelelő készséggel és jártassággal ismeri és ezeket alkalmazni is tudja. A meggyőződés módját, eredményét az "Oktatási napló"-ban dokumentálni kell. Amennyiben az ismeretek elsajátítása nem kielégítő, a hiányos ismereteket újból kell oktatni Az oktatáson belül a szakmai oktatás részét képező munkabiztonsági ismereteken túlmenően a munkavédelmi oktatás időtartamát a tevékenység veszélyességének figyelembevételével az éves oktatási tervben kell megállapítani, amely éves viszonylatban nem lehet két óránál kevesebb Az EBK Főosztály minden negyedévet követő 20-ig a bekövetkezett balesetek okokozati figyelembevételével hálózati oktatási anyagot készít elő, amelyet az üzletágak adják ki irányítási területükre A rendszeres szakmai oktatások éves terveihez az EBK TSzK körzeti munkabiztonsági szakelőadói készítik el a munkavédelmet érintő tematikát Ha a munkavállaló több munkakörhöz tartozó tevékenységet lát el, akkor számára valamennyi tevékenységhez tartozó munkabiztonsági ismereteket oktatni kell A rendszeres szakmai oktatást végzők a pont szerinti továbbképzésen kötelesek részt venni. 36

37 Rendszeres munkavédelmi oktatás Differenciált munkavédelmi oktatást kell tartani a rendszeres szakmai oktatásra nem kötelezett munkavállalók részére Időtartamát, gyakoriságát a helyi körülmények, a tevékenység veszélyességének figyelembevételével az MvSz. Helyi Függelékében kell differenciáltan meghatározni, de éves viszonylatban egy óránál nem lehet kevesebb Az oktatás során a pontban felsoroltakat kell oktatni Az oktatás után írásban vagy próbaszerű visszakérdezéssel kell meggyőződni, hogy a munkavállaló a tevékenységével összefüggő munkavédelmi ismereteket megfelelő készséggel ismeri. A meggyőződés módját, eredményét az "Oktatási napló"-ban dokumentálni kell. Amennyiben az ismeretek elsajátítása nem kielégítő, a hiányos ismereteket újból kell oktatni A rendszeres munkavédelmi oktatások rendjét, időpontját, tematikáját tartalmazó éves oktatási tervet a tárgyévet megelőző év december 20-ig az EBK TSzK körzeti munkabiztonsági szakelőadója készíti el. Az oktatási tervet az Oktatási napló -hoz kell csatolni Folyamatos önképzés mellett a tevékenységük végzéséhez szükséges munkavédelmi ismeretekről: a jogi, igazgatási, nemzetközi, humánszolgáltatói, kontrolling, pénzügyi, kommunikációs, PR, kulturális és egészségügyi szakterületen dolgozó vezetők és ügyintézők; ügyvitelt ellátó munkavállalók a 4.7.2/2. sz. melléklet szerinti írásbeli nyilatkozattal tehetnek eleget a munkavédelmi oktatási kötelezettségüknek. A nyilatkozatot tevők részére az önképzés elősegítése céljából az MvSz. Helyi Függelékét, az egyéb munkavédelmet érintő utasításokat biztosítani kell Eseti munkavédelmi oktatás Eseti munkavédelmi oktatást kell tartani: munkahely, munkakör vagy tevékenység változásakor; hat hónapot meghaladó folyamatos távollét után újbóli munkába álláskor; az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés helyi körülményeinek változásakor; technológiai módosítás esetén, új technológia bevezetésekor; új gép, berendezés üzembe helyezésekor; a munkavégzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértése miatt munkabalesetet szenvedett, vagy ez okból személyi, illetve vasútüzemi rendkívüli eseményt előidéző munkavállaló részére; a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vezetője utasítására; az EBK TSzK területi munkabiztonsági szakértője kezdeményezésére; ha a szervezeti egység területén olyan súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, vagy sérüléssel nem járó, de a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető esemény történt, amely a munkavállalók meghatározott köre számára munkakörük vagy tevékenységük alapján tanulságul szolgálhat; egyéb esetekben, amikor a szolgálati egység vezetője munkabiztonsági szempontból indokoltnak tartja. 37

38 Az oktatás után írásban vagy próbaszerű visszakérdezéssel kell meggyőződni, hogy a munkavállaló a munkavédelmi ismereteket megfelelő készséggel és jártassággal elsajátította, és ezeket alkalmazni is tudja. A visszakérdezést az Oktatási Napló -ban elő kell jegyezni Munkakör, tevékenység változáskor, új technológia bevezetésekor gyakorlati munkavédelmi oktatást is kell tartani a pont szerinti tartalmi követelményekkel. A követelmények készséggel és jártassággal való elsajátításáig a munkavállaló csak felügyelet alatt foglalkoztatható a pontok előírásai szerint Eseti munkavédelmi oktatás anyaga parancskönyvi rendelkezés formájában is az érintettek tudomására hozható, amennyiben egyértelmű információkat ad. A parancskönyvi rendelkezés írásban történő tudomásul vétele az oktatott anyag készséggel és jártassággal való elismerésének minősül Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek készséggel és jártassággal történő alkalmazásáról az oktatást végzőknek ellenőrzés keretében meg kell győződniük. Rendszerét, gyakoriságát és az ellenőrzésre kötelezettek körét az MvSz. Helyi Függelékében kell meghatározni A gyakorlaton lévő tanulók vagy hallgatók gyakorlati tevékenységet csak felügyelet alatt végezhetnek. A gyakorlat megkezdésekor elméleti és gyakorlati ismeretekből munkavédelmi oktatást kell részükre tartani. Az oktatás során a gyakorlati tevékenységükkel öszszefüggő munkabiztonsági ismereteket kell oktatni. Próbaszerű visszakérdezéssel meg kell győződni az ismeretek elsajátításáról. A felügyeletért felelős személyt az 4.7.2/1.sz. melléklet szerint írásban kell megbízni A MÁV Rt. területén munkát végző idegen munkáltatók munkavállalói munkavédelmi oktatásának kötelezettségéről, feltételeiről figyelembe véve a 32/2004. (V.28.) MÁV Ért. 22. Vig. sz. utasításban foglaltakat a vállalkozási szerződésben vagy külön írásban kell megállapodni Munkavédelmi képzést, oktatást végzőkkel kapcsolatos előírások A munkavédelmi szakképesítéssel nem rendelkezők munkavédelmi oktatását lehetőleg felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezők végezzék Újfelvételes munkavállalók elméleti munkavédelmi oktatása az EBK szervezet munkavállalóinak feladata, amelyet a humánszolgáltató értesítése alapján végez el. A gyakorlati munkavédelmi oktatást a szolgálati egységeken kell megtartani és dokumentálni. Végzésére a tevékenységet jól ismerő, szakmailag felkészült munkavállalót kell a szervezeti (szolgálati) egység vezetőjének megbízni A rendszeres szakmai oktatásra kötelezettek munkavédelmi oktatását a pont szerinti képzésben részt vett munkavállalók végezhetik A rendszeres munkavédelmi oktatás megtartása az EBK szervezet feladata Az eseti munkavédelmi oktatást munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező, vagy az évente munkavédelmi továbbképzésben részesülő szakmai oktatást végzők, illetve a szolgálati egységek vezetői végezhetik. 38

39 Az oktatások rendszerét, az oktatással megbízottakat, illetve az oktatásra kötelezettek munkakörét az MvSz. Helyi Függelékében kell szabályozni A munkavédelmi oktatáson, pótoktatáson való részvétel nyilvántartását az O.1. sz. Oktatási Utasítás szerint kell végezni. A pótoktatás eljárási szabályait az O.1. sz. Oktatási Utasítás tartalmazza. A munkavédelmi oktatásoknál Oktatási Naplót kell rendszeresíteni. Az Oktatási Napló -nak legalább az alábbiakat kell tartalmazni: oktatás tematikája; oktatás időpontja; az oktató neve, beosztása; oktatáson résztvevők olvasható, sajátkezű aláírása, beosztása; az ismeretanyag elsajátításáról való meggyőződés módja. 39

40 4.7.2/1.sz. melléklet Megbízás munkabiztonsági szempontú felügyelet melletti foglalkoztatás esetén a felügyeletért felelős személy részére Magyar Államvasutak Rt megbízó szolgálati, szervezeti egység......megbízott neve, munkaköre szolgálati hely Megbízom Önt a MÁV Rt. MvSz pontja alapján.. munkavállaló(k) munkakörben való foglalkoztatásának munkabiztonsági szempontú felügyeletével. Nevezett(ek) az előírt elméleti és gyakorlati oktatásban részesült és a munkavégzéssel kapcsolatos ismeretekből... év...hó...-n köteles(ek) beszámolni. Felügyelet alatt való foglalkoztatás a fenti időpontig terjed. Ezen idő alatt nevezettet (eket) önálló munkavégzéssel megbízni nem szabad, tevékenységét irányítani, munkabiztonsági szempontból ellenőrizni, szükség esetén oktatni tartozik. Nevezett(ek) az alábbi műveleteket (berendezések kezelését) még felügyelet mellett sem végezheti(k):.... év...hó.nap..... megbízó aláírása A gyakorlati ismeretek elsajátításának igazolása:... a felügyelettel megbízott aláírása Az ismeretek elsajátításának (visszakérdezés) eredménye:.... EBK körzeti munkabiztonsági szakelőadó aláírása.... vizsgáztató aláírása, beosztása 40

41 4.7.2/2. sz. melléklet Ny i l a t k o z a t Alulírott,......(név)...(beosztás). (szervezeti egység munkavállalója) kijelentem, hogy a......(főnökség, szolgálati hely) által rendelkezésre bocsátott munkavédelmi ismeretanyagot áttanulmányoztam és a munkakörömmel összefüggő munkavédelmi ismereteket elsajátítottam. Kijelentem, hogy az időközben bekövetkezett változásokat figyelemmel kísérem és elsajátítom év...hó.. nap... munkavállaló aláírása 41

42 4.7.3 Vezetők, irányítók munkavédelmi képzése Felsőszintű vezetők munkavédelmi képzése Képzésbe bevontak köre: Vezérigazgatóság, üzletágak, igazgatóságok, főosztályok vezetői A képzés célja: A felsőszintű vezetés részére olyan ismeretek, információk biztosítása, amely a munkavédelem EU jogharmonizációjából eredő új tartalmi összetevőinek komplex megítélését segíti elő, a biztonságot a fuvarpiac versenypartnerei közötti piaci tényezőnek tekintve mutatja be A képzés fő tartalmi összetevői: az EU jogharmonizáció és nemzeti jogalkotás jogszabályai, végrehajtásának várható munkáltatói feladatai; a munkavédelem komplex jellege, fejlődési irányának jövőképe, súlyponti prioritásai; proaktív és szisztematikus biztonsági szemlélet; nemzeti munkavédelmi program, MÁV Rt. munkavédelmi programja; a munkavédelem szerepe a szolgáltatás minőségének komplex biztosításában; a munkavédelem, mint gazdálkodási tényező; a vezetői tevékenység munkabiztonsági összetevői; a MÁV Rt. munkabiztonsági helyzete A képzés rendszere: Ötévenként ismétlődő előadásból és az ezt követő konzultációból álló továbbképzés A képzés szervezését az EBK Főosztály látja el. Az előadások megtartására a munkabiztonsággal foglalkozó országos hatáskörű szervezetek vezető szakembereit kell felkérni Vezetők, munkairányítók munkavédelmi képzése Képzésbe bevontak köre: Vezérigazgatóság munkaszervezeteinek osztályvezetői; üzletágak osztályvezetői; területi központok vezetői, osztályvezetői, alosztály-vezetői; üzletágak központjában a műszaki és technológiai tervezők, beruházók; vezérigazgatóság, üzletágak központjában műszaki és egyéb technológiai ellenőrzésre kötelezettek A képzés célja: A tevékenységhez kapcsolódó a munkáltatás biztonságát befolyásoló munkáltatói kötelezettségek jogi, szervezeti, műszaki összetevőinek mélyebb ismerete, készségszintű gyakorlati alkalmazásának elősegítése A képzés fő tartalmi összetevői: az EU jogharmonizáció, az Mvt., illetve végrehajtási rendeleteiből adódó munkavédelemmel összefüggő munkáltatói feladatok; a munkáltatói jog- és hatáskörbe tartozó balesetmegelőzést javító intézkedések jelentősége, hatékonyságának ismerete, ellenőrzése, kockázatkezelési alapelvek; 42

43 a MÁV Rt. munkabiztonsági helyzete, munkavédelmi programja, célkitűzései, megvalósításának eszközrendszere; a munkabiztonság nemzetközi és hazai fejlődésének gyakorlati tapasztalatai, a MÁV Rt.-nél történő alkalmazhatósága; a műszaki fejlesztés szerepe, hatása a munkabiztonságra, tervezői követelményei; hatóságok, érdekképviseletek ezen belül a munkavédelmi érdekképviselet is hatás- és jogköre, gyakorlati működése; a munkabiztonsági tevékenység munkáltatónál jelentkező gazdasági hatásai, tervezhetősége A képzés rendszere: ötévenként ismétlődő, az önképzést kiegészítő 2 órás előadásból és konzultációból álló továbbképzés és vizsgáztatás; vizsga írásbeli (teszt) és szóbeli. A vizsgát az irányítási szervezeti egység vezetője és az EBK Főosztály üzletági munkabiztonsági szakértője előtt kell letenni; a vizsgáról nyilvántartást kell vezetni; a vizsgát sikertelenség esetén 30 napon belül meg kell ismételni A pontban felsorolt munkakörökben újonnan kinevezettek, megbízottak részére minden év októberében kell a képzést és vizsgáztatást megtartani A képzés szervezése az EBK Főosztály üzletági munkabiztonsági szakértőjének a feladata A végrehajtási szervezeti egységek vezetőinek, középvezetőinek munkavédelmi képzése A képzésbe bevontak köre: a területi központok, műszaki és egyéb technológiai ellenőrzésre kötelezett főelőadói, előadói; a területi központok műszaki és technológiai tervezői, beruházói; térségi vasutak vezetői; a végrehajtási szervezeti egységek vezetői; a végrehajtási szervezeti egységek középvezetői (állomásfőnök, forgalmi üzemmérnök, árufuvarozási koordinátor, területi főmérnök, gépészeti reszortos, szakaszmérnök, stb.); szolgálati egységek vezetői. A képzésre kötelezettek munkaköri jegyzékét az MvSz. Helyi Függelékben kell meghatározni A képzés célja: A munkavédelem alapvető jogszabályainak, rendeleteinek, belső utasítások munkáltatói előírásaiból eredő jogi-, szervezeti-, műszaki intézkedések hatásai, ok-okozati összefüggései, mélyebb ismereteinek biztosítása A képzés fő tartalmi összetevői: az Mvt. és végrehajtási rendeleteiből, a MÁV Rt. belső utasításaiból adódó munkavédelemmel összefüggő munkáltatói feladatok; a munkáltatói jog- és hatáskörbe tartozó balesetmegelőzést javító intézkedések jelentősége, hatékonyságának ismerete, ellenőrzése; balesetek kockázata, kockázatkezelési alapelvek; a MÁV Rt. munkabiztonsági helyzete, munkavédelmi programja, célkitűzései megvalósításának végrehajtási szervezeti feladata; a munkabiztonság ellenőrzési rendszere, jelentősége a baleset megelőzésben; 43

44 a munkabalesetek bejelentésének, nyilvántartásának, kivizsgálásának munkáltatói szabályai; hatóságok, érdekképviseletek ezen belül a munkavédelmi érdekképviselet is hatás- és jogköre, gyakorlati működése; a tevékenységhez kapcsolódó alapvető munkabiztonsági előírások ismerete A képzés rendszere: ötévenként ismétlődő, az önképzést kiegészítő 2 órás előadásból és konzultációból álló továbbképzés és vizsgáztatás; vizsga: írásbeli (teszt) és szóbeli; a szervezeti egységek vezetőinek a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vezetője és az EBK TSzK területi munkabiztonsági szakértője előtt kell beszámolni; a szervezeti egység munkavállalóinak beszámoltatása a szervezeti egység vezetőjének hatáskörébe tartozik, amelyen az EBK TSzK körzeti munkabiztonsági szakelőadója vesz részt; a vizsgáról nyilvántartást kell vezetni; a vizsgát sikertelenség esetén 30 napon belül meg kell ismételni A pontban felsorolt munkakörökben újonnan kinevezettek, megbízottak részére minden év októberében kell a képzést és vizsgáztatást megtartani A képzés szervezését az EBK TSzK területi munkabiztonsági szakértője irányítja Közvetlen munkairányítók munkavédelmi képzése A képzésbe bevontak köre: közvetlen munkairányítók. A képzésre kötelezettek munkaköri jegyzékét az MvSz. Helyi Függelékben kell meghatározni A képzés célja: A tevékenység biztonságos végzéséhez szükséges alapvető munkabiztonsági ismeretek, az időközben hatályba lépett módosítások, új előírások készséggel és jártassággal történő elsajátításának, alkalmazásának elősegítése A képzés fő tartalmi összetevői: a tevékenység alapvető biztonsági előírásai; a tevékenység végzésénél jelentkező veszélyforrások és a megelőzés szabályai; a vasúti közlekedés, elsodrási határon belüli munkavégzés baleseti veszélyei; a közvetlen munkairányítás általános munkabiztonsági feladatai; a baleset megelőzés szabályai, a helyszíni munkairányítási teendői; hatóságok, érdekképviseletek ezen belül a munkavédelmi érdekképviselet is hatás- és jogköre, gyakorlati működése; ellenőrzés, irányítás, felügyelet munkabiztonsági összetevői A képzés rendszere: ötévenként ismétlődő részben a munkavédelmi oktatás keretében megtartott az önképzést kiegészítő összesen 2 órás előadásból és konzultációból álló továbbképzés és vizsgáztatás; a vizsga írásbeli (teszt) és szóbeli. A szóbeli vizsgát a szervezeti egység vezetője és az EBK TSzK körzeti munkabiztonsági szakelőadója előtt kell letenni; a vizsgáról nyilvántartást kell vezetni; a vizsgát sikertelenség esetén 30 napon belül meg kell ismételni. 44

45 A pontban felsorolt munkakörökben újonnan megbízottak részére minden év októberében kell a képzést és vizsgáztatást megtartani A képzés szervezését az EBK TSzK körzeti munkabiztonsági szakelőadója végzi A munkabiztonsági szaktevékenységet ellátók munkavédelmi továbbképzése Az EBK szervezet munkabiztonsági szakemberei részére a munkavédelmi szakmai ismeretek fejlesztése érdekében évente 24 órás központi, és 16 órás területi továbbképzést kell tartani A továbbképzés szervezése, tartalmi és szakmai követelményeinek meghatározása az EBK Főosztály, illetve az EBK TSzK feladata Elsősegélynyújtás oktatása Az oktatás célja: Az egészségügyi szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók olyan elsősegélynyújtási ismeretekre történő kioktatása, amely alapján sérülés, rosszullét esetén az alapvető teendőket egészségügyi szakképzettséggel rendelkező személy megérkezéséig el tudják látni Rendszeres elsősegélynyújtási oktatásban kell részesíteni az alábbi munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókat: a vontatási utazó szolgálatot ellátókat; a forgalmi utazó szolgálatot ellátókat; a közúti gépjárművezetőket; a tűzoltó vonatok és vállalati tűzoltó egységek személyzetét; a Vegyi Elhárító Szolgálat munkavállalóit; a segélynyújtó vasúti szerelvények és közúti egységek személyzetét; a villamos alállomások kijelölt munkavállalóit; a vasúti pálya biztosító és távközlő berendezések karbantartási és üzemzavar elhárítási tevékenységét végzők közvetlen munkairányítóit; az elsősegélynyújtásra kijelölt munkavállalókat; egyéb, helyileg szükségesnek ítélt munkakörben foglalkoztatottakat A szervezeti egység tevékenységének veszélyességére, a gyors orvosi beavatkozás lehetőségére, a területi széttagoltság, a többműszakos foglalkoztatás figyelembevételével kell megfelelő létszámú tekintettel az utazóközönség és a fuvaroztató felek jelenlétére is munkavállalót elsősegélynyújtásra kioktatni. Az elsősegélynyújtás tárgyi- és személyi feltételeit, a szükséges létszámot az MvSz. Helyi Függelékben kell meghatározni (mentőláda elhelyezése, kijelölt neve, hol található, stb.) Az elsősegélynyújtás oktatását évente egy alkalommal kell tartani. Az oktatás megszervezése a szervezeti egységek feladata. Az oktatásról kimutatható nyilvántartást kell vezetni a szervezeti (szolgálati) egységeken Az elsősegélynyújtás oktatását foglalkozás-egészségügyi orvos vagy legalább középfokú egészségügyi szakképesítésű előadó tarthatja. Az oktatást videó oktatófilm, egyéb korszerű oktatási eszköz alkalmazásával is meg lehet tartani, amennyiben a pontban foglalt tartalmi követelményeket teljes körűen kielégíti. 45

46 Az oktatás során ismertetni kell: az emberi testre vonatkozó (anatómiai, élettani) alapismereteket; az élet- és a halál jeleit; az élesztési eljárásokat; a sokk elleni védelmet; a sérülések formáit; a sebellátás menetét; a vérzéscsillapítást; a kötözési ismereteket; a csontok, izületek sérüléseit; az idegen testek eltávolítását; az eszméletvesztéssel járó rosszulléteket; az elektromos áramütés hatásait, áramkörből való mentést; a mérgezések (maró, gáz, egyéb) fajtáit, mentési módszereket; az egyéb mérgezések (alkohol, kábítószer, nikotin) hatásait; a betegszállítás módjait Az oktatás során a gyakorlatban is be kell mutatni az alapvető újraélesztési, mentési, kötözési ismereteket. 4.8 Egyéni védőeszközök juttatásának rendje Általános szabályok Ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei műszaki és egyéb szervezési intézkedésekkel nem valósíthatók meg, akkor a munkáltató köteles a munkavállalót a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel ellátni, amelyet a munkavállaló az előírt esetekben köteles rendeltetésszerűen viselni Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos fogalom meghatározásokat az 4.8/1. sz. melléklet tartalmazza A különösen veszélyes (ártalmas) kockázatok felsorolását a 4.8/2. sz. melléklet tartalmazza Az Egyéni védőeszköz minősítő bizonyítványa -ban meghatározott típusszámon belül a kockázatok kódszámát és értelmezését a 4.8/3. sz. melléklet tartalmazza. E táblázat szerinti értelmezést a május 1. előtt kiadott Egyéni védőeszköz minősítő bizonyítványa érvényességének lejártáig (legfeljebb április 30-ig!) kell alkalmazni A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve, ha a munkáltató engedélyezte. A munkáltató a védőeszköz elvitelét akkor engedélyezheti, ha: a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára (pl.: a munkáltató által elrendelt, illetve engedélyezett külső munkák végzéséhez); a védőeszköz elvitelét közegészségügyi előírások nem tiltják. A változó munkahelyen foglalkoztatott munkavállalók védőeszköz ellátására vonatkozó eltérő előírásokat az MvSz. Helyi Függelékben kell meghatározni Ha a kockázat ellen előírt védőeszköz a munkavállaló részére nem biztosítható, a munkavállalót a kockázattal járó munka elvégzésére nem szabad utasítani. Ez esetben a munkavállaló a munkavégzést jogszerűen tagadja meg. 46

47 A munkavállaló a kockázattal járó munka védőeszköz nélküli, vagy nem megfelelő védelmi képességű védőeszközzel történő elvégzésére vonatkozó utasítás végrehajtását jogosult megtagadni Ha a védőeszköz a rendeltetésszerű használat során a munkavállaló életére, egészségére vagy testi épségére veszélyesnek bizonyult, illetőleg védelmi képessége a személyi biztonságot veszélyeztető mértékben csökkent, vagy megszűnt, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, megfelelősségét a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló soron kívül köteles kivizsgálni. A vizsgálat elvégzéséig az eseményt okozó védőeszköz-típust nem szabad használni. A vizsgálat eredményétől függően a vizsgálatot végző az EBK Főosztályon keresztül köteles a megállapításait a gyártó tudomására hozni Az alkalmazható védőeszközök nem teljes körű felsorolását a 4.8/4. sz. melléklet tartalmazza A védőeszköz ellátás (kiválasztás, juttatási rend) meghatározása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül, amelyet szolgáltatási kötelezettségének megfelelően az EBK TSzK körzeti munkabiztonsági szakelőadói látnak el. A védőeszköz kiválasztásába, juttatási rendjének meghatározásába be kell vonni a munkavédelmi képviselőt és a foglalkozás-egészségügyi orvost, akik jogosultak a védőeszköz kiválasztására javaslatot tenni és a helyi szabályozást aláírásukkal ellátni A védőeszköz-ellátásra meghatározott helyi szabályok alkalmazásáról a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. A szervezeti egység vezetője az ellátási szabályok ismételt felülvizsgálatát indokolt esetben (pl.: anyagi ráfordítás, technológia változása, túlzottnak vagy alacsonynak tartott védelmi szint meghatározása stb.) jogosult kezdeményezni. Az ellátás szabályozását végző a szervezeti egység vezetőjét köteles tájékoztatni a szabályozásban meghatározottak teljesítésének elmaradása esetén lehetséges következményekről (pl.: jogi, biztonsági, a munkavégzés vagy a vasútüzem folyamatosságát veszélyeztető zavar, baleset vagy megbetegedés esetén várható anyagi veszteség stb.) Védőeszközzel ellátandók köre A szervezeti egység vezetője indokolt esetben egyéni védőeszközt köteles biztosítani: a MÁV Rt.-vel munkaviszonyban álló munkavállalóknak; a MÁV Rt. részére szervezett társadalmi munkát végzőknek, ha a társadalmi munkát a MÁV Rt. szervezi, jóváhagyja; a MÁV Rt.-vel munkaviszonyban álló, kötelező szakmai továbbképzésben résztvevő munkavállalónak, kivéve, ha a továbbképzést végzővel ettől eltérően állapodnak meg; a szervezeti egységnél időszakosan munkát végző iskolai tanulóknak, szakmunkástanulóknak, felsőfokú intézmények, középiskolák, szakiskolák és a szaktanfolyamok hallgatóinak, illetve tanulóinak az oktatási intézménnyel írásban kötött szerződés (megállapodás) szerint; a MÁV Rt. szervezeti egységeitől nem MÁV Rt. munkáltatóhoz kirendelt munkavállalóknak a szerződésben (megállapodásban) foglaltak szerint; a MÁV Rt.-vel munkaviszonynak minősülő alkalmi munkavégzésre irányuló szerződés keretében munkát végzőknek; a MÁV Rt. által közhasznú munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóknak, kivéve ha az ellátásra vonatkozóan a közhasznú munkát szervezővel ettől eltérően állapodnak meg; munkaerő kölcsönzés esetén a szerződésben (megállapodásban) foglaltak szerint; az engedélyezett látogatást végzők részére megállapodás szerint. 47

48 A MÁV Rt. létszámába tartozó munkavállaló részére a védőeszközt kiküldetés esetén a küldő szervezeti (szolgálati) egység, kirendelés esetén eltérő megállapodás hiányában a kirendelés helye szerinti szervezeti (szolgálati) egység köteles biztosítani A MÁV Rt. területén kívül (pl.: idegen vállalat telephelyén) végzett tevékenységhez a MÁV Rt. munkavállalóit a MÁV Rt. területén kívüli területre (pl.: idegen vállalatra) vonatkozó munkavédelmi szabályokban meghatározott vagy azzal azonos biztonságot nyújtó védőeszközökkel kell ellátni. Az ellátást a MÁV Rt. területén kívül történő rendszeres munkavégzés esetén a szervezeti egységre vonatkozó MvSz. Helyi Függelékben is meg kell határozni A MÁV Rt. területén hatósági személyként eljáró, valamint a polgári jogi szerződés alapján, vagy vállalkozói jogviszonyban munkát végző más munkáltatók és munkavállalóik védőeszközzel történő ellátásáról nem a MÁV Rt. gondoskodik, kivéve, ha az ellátásra a munkáltatóval kötött szerződésben vagy más megállapodásban a MÁV Rt. kötelezettséget vállal A védőeszköz ellátás meghatározása A védőeszköz ellátás meghatározása előtt kockázatbecslést kell végezni Műszeres méréssel kell meghatározni azoknak a veszélyeknek (ártalmaknak) a tényleges értékét, amelyek határértékeit kötelező szabványok, jogszabályok határozzák meg, és feltételezhető, hogy a veszély (ártalom) mértéke a kötelező szabványban, jogszabályban meghatározott értéket eléri, vagy meghaladja. (pl.: zárt térben végzett csapágyöntésnél megfelelő elszívás nélkül feltételezhető a veszélyes anyagok felhalmozódása, míg a szabad téren álló mozdony vagy gépkocsi ablakának külső felületéhez használt jégoldó spray esetén a veszélyes anyagok felhalmozódása nem feltételezhető. Vagy: ömlesztett áru zárt technológiájú átrakásánál nem feltételezhető a megengedettnél nagyobb mennyiségű por felhalmozódása, nem zárt technológiánál ez a kockázat megjelenhet, ezért a műszeres mérés indokolt.) A kockázatokat a munkavédelmi szabályok (pl.: szabványok, jogszabályok, műszaki irányelvek, stb.), ha ilyen szabály nincs, akkor az adott technikai színvonalon elfogadottnak tekinthető szakirodalom, szakmai tapasztalat alapján a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával kell értékelni és minősíteni. Ha a kockázatok az előzőek alapján egyértelműen nem értékelhetők és minősíthetők, akkor az ÁNTSz. állásfoglalását kell kérni A védőeszköz alkalmazásának szükségességét, illetve az alkalmazandó típus konkrét kiválasztását a védőeszköz tulajdonságainak és a kockázatbecslés-, mérés során megállapított adatok összevetése, értékelése alapján kell meghatározni A kockázatbecslésnél figyelembe kell venni: a munkavállalók munkavégzési helyének, munkakörnyezetének jellemzőit; az alkalmazott technológia, munkaeszköz és anyag jellemzőiből adódó kockázatokat (baleseti és egészségkárosító hatásokat); a munkavállalót, valamint a testrészeit a munkavégzéssel összefüggésben érő kockázatokat; a kockázat jellegét; a kockázat mértékét; a kockázat súlyosságát; a kockázat gyakoriságát; a munkavállaló részére kiadni javasolt védőeszköz jellemzőit; 48

49 a munkavállaló részére kiadni javasolt védőeszköz folyamatos viselhetőségének időtartamát; a munkavállaló részére kiadni javasolt védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértékét; a munkavállaló részére kiadni javasolt védőeszköz használatának egyéb fontos (pl.: a védőeszköz kezelési utasításában, vagy technológiában előírt) feltételeit A kockázatokkal szemben meghatározott védőeszközt úgy kell kiválasztani, hogy: a kockázatok jellege és mértéke szerint nyújtson védelmet; feleljen meg a fizikai munka jellegének és nehézségi fokának; feleljen meg a munkakörnyezeti klímának; a védőeszköz védelmi képessége, fokozata vagy osztálya feleljen meg a kockázattal szembeni hatékonyságnak; védelmi funkciójának betöltése mellett önmaga ne idézzen elő további veszélyt; feleljen meg a munkavégzés körülményeinek; feleljen meg a munkavégzés jellegéből adódó ergonómiai követelményeknek; a védőeszköz feleljen meg a munkavállaló egészségi állapotának; illeszkedjen viselőjére, vagy legyen lehetőség a munkavállaló alkatához történő igazításra Az egyidejűleg viselt védőeszközök a fennálló kockázatokkal szemben egymás védelmi képességét nem csökkenthetik A kockázatbecslést, illetve a műszeres mérést meg kell ismételni, ha a munkafolyamatban, technológiában vagy anyagfelhasználásban változás következett be A kockázatbecslést és a védőeszköz meghatározást az 4.8/5. és 4.8/6. sz. mellékletnek megfelelően munkahelyenként és munkakörönként kell elvégezni A kockázatbecslést a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló irányításával kell elvégezni. A munkába be kell vonni a tevékenységet legjobban ismerő munkairányító(ka)t A hálózati szinten egységes technológiák, tevékenységek valamint az azonos körülmények és munkakörök esetén a kockázatbecslések üzletági szinten az üzletági munkabiztonsági feladatokat ellátó munkabiztonsági szakértő irányításával is elvégezhető. Az üzletági szinten elvégzett kockázatbecsléseket szervezeti egységi szinten a helyi körülmények figyelembevételével szükség esetén ki kell egészíteni A kockázatbecsléshez és a védőeszköz típus kiválasztásához (pl. a kockázat megítélése, mérése, értékelése, a védőeszköz egyéb tulajdonságainak, használatának megállapítása) szakértőt lehet igénybe venni A munkavállalók védőeszközökkel való ellátásának megállapításánál a ténylegesen végzett valamennyi tevékenységet (munkakört) és a munkakörnyezetet együttesen kell figyelembe venni, és ezek együttes hatásával szemben védelmet nyújtó védőeszközt (védőeszközöket) kell biztosítani. A kockázatbecslés megállapításait összegző ajánlott mintát a 4.8/7. sz. melléklet tartalmazza A védőeszköz ellátás meghatározása érdekében végzett kockázatbecslést, mérési eredményt, szakértői véleményt, a kiválasztott védőeszköz védelmi képességét jellemző adatokat tartalmazó és egyéb a védőeszköz juttatással összefüggő fontos dokumentációkat a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló köteles naprakészen tartani, ill. megőrizni. 49

50 4.8.4 Ellátás szabályozása Az egyéni védőeszközt a pontban meghatározott kivételekkel személyre szóló használatra kell kiadni Ha a munkavégzés körülményei (pl.: készenléti jellegű, vagy ritkán használandó biztonsági heveder, munkaöv, jól láthatóságot biztosító védőmellény, áramütés ellen védő kesztyű stb.) miatt indokolt, hogy ugyanazt a védőeszközt más személy is használja, akkor a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményének kikérésével az MvSz. Helyi Függelékében meg kell határozni a közös használatra kiadott egyéni védőeszközöket, valamint az átadás előtti higiéniai intézkedéseket úgy, hogy az ne jelentsen egészségügyi kockázatot. A közös használatra kiadott védőeszközöket, használatuk higiéniai feltételeit, tárolási helyüket, átadásuk-átvételük helyi rendjét a használatukra kötelezettekkel kimutathatóan ismertetni kell A védőeszköznek határozott időtartamú használati ideje kivéve a meghatározott élettartamra tervezett, vagy meghatározott időtartamig védő eszköz nincs. A védőeszközt ki kell cserélni, ha elhasználódott; védelmi képessége a vonatkozó szabványokban, kezelési, használati utasításokban meghatározott mértéket meghaladóan lecsökkent; a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó szakember megállapítása szerint bármely ok miatt nem megfelelő védelmet biztosít Lejárt szavatosságú védőeszközt nem szabad beszerezni, vagy használatra kiadni Az ellátandók körét, a biztosítandó egyéni védőeszközöket, a közös használatú védőeszközök tárolási helyét, mennyiségét és kiadási rendjét a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló köteles az MvSz. Helyi Függelékben meghatározni Az egységes ellátás és a kockázatok azonos megítélése érdekében az EBK Főosztály javaslatot tehet az üzletágakra jellemző, jelentős kockázatnak kitett munkakörökben, illetve munkakörnyezetben foglalkoztatottak minimális egyéni védőeszköz ellátására. A szervezeti egységek MvSz. Helyi Függelékének elkészítésénél a javasolt ellátást célszerű figyelembe venni Ellenőrzés A védőeszközök rendeltetésszerű használatát, védelmi képességét az ellenőrzéseken rendszeresen vizsgálni kell A munkahelyen jelentkező kockázat, vagy annak várható fellépése miatt a munkavállaló köteles: a tevékenységhez, munkakörnyezethez, illetve munkahelyhez rendszeresített védőeszközt előírásszerűen és rendeltetésszerűen használni; szolgálati felettesét vagy közvetlen munkairányítóját haladéktalanul tájékoztatni, ha megítélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét, vagy szavatossági ideje lejárt Ha a munkavállaló a tevékenységhez előírt védőeszközt nem, vagy nem rendeltetésszerűen viseli, az előírás-ellenes munkavégzéstől kötelezettségének teljesítéséig el kell tiltani. A munkavégzést a munkavállaló ügyrend szerinti szolgálati felettesei, vagy az adott szervezeti (szolgálati) egységnél ellenőrzésre jogosult személyek tilthatják meg. 50

51 Ha a munkavállaló a viselési kötelezettség elmulasztását azonnal nem szünteti meg, a munkavégzéstől való eltiltást bizonyítható módon írásban is a munkavállaló és a munkáltatója tudomására kell hozni A védőeszköz alkalmazhatósága Védőeszközként csak biztonsági vizsgálati jellel és az OMMF típusszámával, vagy EKjelöléssel ellátott, érvényes "Egyéni védőeszköz minősítő bizonyítvány -al, vagy az 1-es kategóriába tartozó, EU területén gyártott védőeszköznél EK megfelelőségi nyilatkozat -tal, a 2-es és 3-as kategóriába tartozó és az EU területén kívül gyártott védőeszközöknél EK típusbizonyítvány -al rendelkező eszközöket szabad beszerezni, illetve kiadni és használatba venni. Ha az EK jelölés a védőeszközön annak mérete vagy jellemzője miatt nem helyezhető el, akkor a jelölést csomagolásnak kell tartalmaznia Új típusú védőeszköz MÁV Rt. területén történő alkalmazását megelőzően próbaviselést kell tartani, ha annak megfelelősége a felhasználó szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló véleménye alapján egyértelműen nem állapítható meg. A próbaviselés időtartamát a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló határozza meg Az ajánlott védőeszközök jegyzékét az EBK Főosztály évente egy alkalommal külön jegyzékben teszi közzé. Ha az ajánlott védőeszközök nem szerezhetők be, vagy a munkakörnyezetben, munkakörben a helyi viszonyok miatt más típusú védőeszközt célszerű kiadni, a jegyzékben nem szereplő típust a szervezeti egységnél vagy az üzletágnál munkabiztonsági és a munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó szakember határozhatja meg. A beszerzett, kiadott a hivatkozott jegyzékben nem szereplő védőeszköz megnevezését, Egyéni védőeszköz minősítő bizonyítvány -nak vagy EK típustanúsítvány -nak, ill. EK megfelelőségi nyilatkozat -nak másolatát és alkalmazásának indokait az EBK Főosztályra írásban be kell jelenteni Kiegészítő védőeszköz-ellátás egyes kockázatok esetén Valamennyi vontatójárművet és motorkocsit a jármű felszerelési tárgyaként el kell látni legalább egy darab zárt fóliatasakban elhelyezett védősisakkal; vagy egy betét nélküli fejvédő sisakkal és zárt fóliatasakban elhelyezett sisakbetéttel, vagy egy darab védősisakkal és több egyszer használatos fóliasapkával; továbbá egy darab munkaövvel vagy biztonsági hevederrel. A fejvédő sisakot (vagy sisakbetétet) úgy kell tárolni, hogy annak használata egyértelműen megállapítható legyen (pl. lehegesztett fóliatasakban). A fejvédő sisakot (sisakbetétet) másik munkavállaló csak fertőtlenítés után használhatja, kivéve, ha a fejvédő sisak tisztasági (higiéniai) szempontból megfelelő állapotban van, és a viselésére kötelezettek személyes használatra kaptak olyan (pl.: fólia)sapkát, ami megakadályozza a sisak szerkezeti elemeinek a fejbőrrel, hajjal történő közvetlen érintkezését. A higiéniai, tisztasági szempontból nem megfelelő fejvédő sisakok cseréjének és fertőtlenítésének végrehajtási módját, felelőseit az MvSz. Helyi Függelékben kell meghatározni. Nem kell munkaövet vagy biztonsági hevedert kiadni azokra a járművekre, amelyeken leesési veszéllyel járó, a vontatójármű-személyzet tevékenységi körébe tartozó munkavégzésre a szakmai vagy kezelési utasításokban meghatározottak szerint nem kerülhet sor. 51

52 A napszaknak megfelelő jól láthatóságot biztosító ruházattal vagy védőeszköznek minősülő egyéb eszközzel (is) el kell látni: azokat a munkavállalókat, akiknek a forgalom alatt álló vasúti pálya (vonatközlekedés és tolatási mozgás végrehajtására engedélyezett olyan vágányszakasz, vagy váltókörzet, ahol bármikor várható vasúti járművek mozgása) elsodrási határán belül munkát végeznek, - kivéve az olyan, vágányzárban, lezárt vágányon végzett munkákat, ahol a munkavégzés közben vasúti járművek nem közlekednek; az út-vasút szintbeli keresztezésében az út felé jelzést adó (az útátjárót fedező) jelzőőröket. Az elsodrási határon belül átmenetileg tartózkodók (pl.: vonat menesztését végző forgalmi szolgálattevő, jegyvizsgáló, áru fel- és leadásánál közreműködők, ellenőrzést végzők stb.), vagy a vágányokat keresztező gyalogos közlekedésben részt vevő munkavállalók jól láthatóságot biztosító védőeszközzel, vagy védőeszköznek minősülő jól láthatóságot biztosító ruházattal történő ellátását kockázatbecslés alapján kell eldönteni és az ellátást az MvSz. Helyi Függelékben kell meghatározni A 2 méternél nagyobb szintkülönbségű munkahelyeknél, vagy ha a munkaeszköz kiszolgálása, karbantartása, javítása, stb. a talajhoz képest 1 méternél magasabb dobogóról, állványról, emelvényről, illetve a munkaeszközön állva történik, és a munkavállalók le- és beesés elleni védelme védőkorláttal vagy egyéb műszaki megoldással nem biztosítható, ott munkaövet, vagy biztonsági hevedert és fejvédő sisakot kell biztosítani. A vasúti járművek tetején végzett munkáknál alkalmazandó védőeszközt és rögzítési helyét a tevékenységet elrendelő üzletág (pl.: mozdonyok tetején végzett munkáknál a Gépészeti Üzletág, áruszállítási tevékenységnél az Árufuvarozási Üzletág stb.) határozza meg. Ettől eltérő eseteket az MvSz. Helyi Függelékben kell meghatározni Feszültség alatti munkavégzés esetén az alkalmazandó védőfelszerelést, vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtó megoldást (pl.: alkalmazandó szerszámokat, személyi feltételeket, szervezési intézkedéseket, stb.) a vonatkozó munkavédelmi szabályok (szabvány, jogszabály, technológia stb.) figyelembevételével kell meghatározni. (Megjegyzés: az itt említett munkavégzés nem azonos a 8/2001.(III.30.) GM rendeletben említett, a feszültség alatt álló villamos berendezéseken végzett különleges munkákkal, amelyre a 72/2003. (X.29) GKM rendelet mellékleteként kiadott FAM Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzat vonatkozik.) Vasúti tartálykocsik töltésénél, ürítésénél, ahol erre kiépített rakodóhelyek, töltőállások vannak (pl.: az idegen vállalat telephelyén), a területileg illetékes szervezeti egységnek az idegen féllel lehetőleg úgy kell megállapodást kötni, hogy a tartálykocsi tetején végzendő tevékenységet a MÁV Rt. munkavállalói is a kiépített álláshelyeken végezhessék el Védőeszköz ellátás rendkívüli eseményeknél, haváriánál Azoknál a szervezeti egységeknél, ahol a rendkívüli események következményeinek elhárítására különféle funkcionális egységet üzemeltetnek, a várható kockázat ellen védő eszközöket az elhárító egység (pl.: közúti-, vasúti segélykocsi, vegyi elhárító egység, stb.) felszerelési tárgyként az elhárítást végző és irányítási munkavállalók létszámának megfelelő mennyiségben készenlétben kell tartani. A készenlétben tartott védőeszközöket, típusát, mennyiségét, használat utáni tisztítását, fertőtlenítés szükségességét, a meghatározott védőeszközök folyamatos készenlétben tartásáért felelős megnevezését a szervezeti egység MvSz. Helyi Függelékében kell meghatározni. 52

53 Egyéb valószínűsíthető rendkívüli körülmények (pl.: baleset, veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása, tűzeset, természeti csapás, katasztrófa stb. továbbiakban: havária) esetére készenléti védőeszköz csomagot kell készenlétben tartani. A csomag tartalmát a havária esetén várható kockázatok figyelembevételével a mentési tervben kell meghatározni. Ha a havária esetén irányításra jogosult (pl.: az elhárítást, helyreállítást végző egység vezetője, munkairányítója) a rendkívüli körülményekből adódó kockázatok ellen védő eszközöket nem tudja egyértelműen meghatározni, a szükséges védőeszközöket az EBK TSzK területileg érintett munkabiztonsági szakelőadója, vagy munkabiztonsági szakértő, vagy a munkabiztonsági szaktevékenység ellátására jogosult más személy határozza meg. Ha az általa meghatározott védőeszközök a helyszínen nincsenek biztosítva, a kockázattal járó munkavégzést nem szabad elkezdeni, ill. a kockázatot jelentő térbe nem szabad bemenni Megrendelés, beszerzés A védőeszközök megrendelését a szervezeti egység anyaggazdálkodással megbízott munkavállalója köteles elkészíteni az MvSz. Helyi Függeléke alapján. A megrendelőn fel kell tüntetni a védőeszköz Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségi típusszám -át és a szervezeti egység anyaggazdálkodója vagy az EBK TSzK illetékes munkabiztonsági szakelőadója által indokolt esetben a minősítő bizonyítvány számát, vagy az EK típustanúsítvány, illetve EK megfelelőségi nyilatkozat számát A védőeszköz minősítő bizonyítvány, vagy az EK típustanúsítvány, illetve EK megfelelőségi nyilatkozat és a felhasználói információ (tájékoztató) másolatát a beszerző szervezeti egység köteles a felhasználó szervezeti egység részére a védőeszközzel együtt megküldeni. Ha a felhasználó szervezeti egység részére azonos gyártótól származó, azonos típusú védőeszköz több alkalommal is átadásra kerül, az előzőekben felsorolt dokumentációt a védőeszközre vonatkozó eltérő előírás kivételével a beszerző csak az első alkalommal köteles bizonyíthatóan átadni. Ha a felhasználó a dokumentációt bármely okból (pl.: a bizonyítvány elvesztése) ismételten igényli, a beszerző azokat köteles ismételten átadni. Az előzőekben felsorolt dokumentációkat a felhasználó szervezeti egység köteles a védőeszköz alkalmazásának teljes időtartama alatt megőrizni, tárolási, illetve megőrzési helyét az MvSz. Helyi Függelékében meghatározni Központi beszerzési hatáskörbe tartozó védőeszköz beszerzéséhez az EBK Főosztály szakmai egyetértése szükséges. Az elbíráláshoz legalább egy db (pár) védőeszközt, nagy értékű egyéni védőeszköznél a megtekintési (kipróbálási) lehetőséget kell biztosítani. A bemutatott, és a MÁV Rt. területén történő alkalmazásra elfogadott mintadarabot az EBK Főosztály javaslata esetén etalon céljából a beszerzés és alkalmazás teljes időtartama alatt a beszerző köteles megőrizni A védőeszközök beszerzésének folyamatát, központi, illetve helyi hatáskörbe tartozó védőeszközök körének meghatározását, kiszolgálását, nyilvántartását, elszámolási szabályait, selejtezési módját a hatályos anyaggazdálkodási, pénzügyi és üzletági utasítások tartalmazzák. 53

54 Védőeszközökkel kapcsolatos oktatás A munkavállalóval a védőeszköz első használatbavételét megelőzően oktatás keretén ismertetni kell: azoknak a kockázatoknak a jellegét és mértékét, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi; a védőeszköz használatának szükség szerint gyakorlati bemutatással, gyakoroltatással egybekötött módját; a védőeszköz magyar nyelvű felhasználói információját (tájékoztatót); a viselési kötelezettséget; a viselés elmaradásának egészségügyi, jogi következményeit; a védőeszközt használó munkavállaló által elvégzendő tisztítást, elvégezhető javítást; a használhatóság eldöntéséhez szükséges ismereteket; a nem rendeltetésszerű használat, vagy a védőeszköz viselésének elmulasztása esetén a munkavégzéstől való eltiltási lehetőséget, az eltiltásra jogosultakat Az oktatást ismerethiány megállapítása esetén meg kell ismételni Az oktatás és gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzés megtörténtét írásban dokumentálni kell és azt a munkavállalóval alá kell íratni Az oktatást az a személy végezheti, aki a védőeszközre vonatkozó előírásokat ismeri, gyakorlati alkalmazását be tudja mutatni, és alkalmas a szükséges tudnivalók ismertetésére Védőeszközök karbantartása, vizsgálata, cseréje, selejtezése A védőeszközök karbantartását, időszakos biztonsági felülvizsgálatát (gyakoriság, műszaki tartalom, a vizsgálatot végző személyi feltételei stb.) a gyártó (forgalmazó), vagy a termékre vonatkozó egyéb munkavédelmi szabály előírásai szerint kell végrehajtani A védőeszköz átlagosnál rövidebb idejű elhasználódása esetén az elhasználódás okát (minőség, munkakörülmények, nem rendeltetésszerű használat stb.) vizsgálni kell. A szükséges intézkedést a szervezeti egység vezetője köteles megtenni. (pl.: minőségvizsgálat kezdeményezése, anyagi felelősség megállapítása, ill. felelősségre vonás kezdeményezése stb.). Minőségvizsgálat kezdeményezéséről a területileg érintett EBK TSzK munkabiztonsági szakelőadó véleményének és a várható gazdasági hatás figyelembevételével a szervezeti egység vezetője köteles dönteni A munkavállaló a részére kiadott védőeszközt minden használatbavétel előtt köteles a részére oktatott módon és tartalommal megvizsgálni. Ha a vizsgálat során olyan mértékű meghibásodást tapasztal, ami véleménye szerint a védőeszköz védelmi képességét csökkenti, észrevételét köteles a közvetlen munkairányítójának jelenteni. A közvetlen munkairányító alkalmas módon (pl.: a védőeszköz cseréjével) köteles a hiányosság megszüntetésére intézkedni. A védőeszköz alkalmasságának megítélésében véleményeltérés esetén a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló állásfoglalása szerint kell eljárni A védőeszközök szakszerű tisztításáról, mosásáról, fertőtlenítéséről és folyamatos cseréjéről a felhasználó (a védőeszközt állagban tartó és a kiszolgáló) szervezeti egység köteles gondoskodni A védőeszközök selejtezését a selejtezés időpontjában hatályos utasítás szerint kell végrehajtani. 54

55 4.8/1. sz. melléklet Fogalom-meghatározások 1. Egyéni védőeszköz (a 65/1999.(XII.22.) EüM. rendelet szerint): 1.1 Minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. 1.2 Az egyéni védőeszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek az a feladata, hogy a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. 1.3 Nem minősül védőeszköznek: a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, ill. vizsgáltak; az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény szerinti mentést és betegszállítást végző mentőszolgálatok által használt felszerelések; a fegyveres erők és egyéb rendvédelmi szervek által viselt vagy használt védőeszköz; a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés; a sportfelszerelés és sporteszköz; az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz; a veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek. (Megjegyzés: a védőeszközök megfelelőségének tanúsításánál a 2/2002.(II.7.) SzCsM. rendelet szerinti fogalmat kell alkalmazni.) 2. Expozíció: A munkahelyen jelen lévő és a munkavállalót érő kóroki tényezők mennyiségi meghatározása. (az expozíciós idő és az expozíció koncentráció szorzata) 3. Biztonság: a személyi károsodás elfogadhatatlan kockázatától való mentesség. 4. Veszély: Egy anyag vagy helyzet (szituáció) olyan elválaszthatatlan tulajdonsága, amely képes kárt (sérülést vagy egészségkárosodást) okozni. (pl.: a hegesztésnél szétpattanó izzó részecskék; rákkeltő adalékot tartalmazó motorolaj stb.) 5. Veszélyhelyzet: minden olyan helyzet, amelyben egy vagy több személy veszélynek van kitéve. 6. Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. 7. Kockázatbecslés: valamely termékben, berendezésben, rendszerben, folyamatban rejlő kockázatok és azok jelentőségének megfelelő összefüggésben való összesített elemzése. 8. Kockázatértékelés: eljárás, amely becsült vagy mért adatok alapján eldönti, hogy ez a kockázat elviselhető-e, vagy elfogadható-e. 9. EK megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó írásbeli nyilatkozata, hogy a védőeszköz a mintának és a 2/2002.(II.7.) SzCsM rendelet előírásainak megfelel. 10. EK típustanúsítvány: a tanúsítást végző bejelentett (notifikált) szerv által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EK típusvizsgálat alapján megfelel a 2/2002.(II.7.) SzCsM rendelet előírásainak. (Megjegyzés: az EU-ban lévő tanúsító szerv a típusbizonyítványban hivatkozhat a 89/686/EK irányelvre is.) 55

56 11. Felhasználói információ (tájékoztató): olyan dokumentum, amelynek tartalma megfelel a 2/2002.(II.7.) SzCsM rendeletben meghatározott követelményeknek. 12. Védőeszköz védelmi fokozata: adott típusú kockázati tényező viszonylatában megvalósított védelem mértéke a védelmi osztályon belüli, vagy attól független besorolás szerint. 13. Védőeszköz védelmi képessége: annak a kockázati tényezőnek a típusa, amely ellen a védőeszköz védelmet nyújt. 14. Védőeszköz védelmi osztálya: adott típusú kockázati tényezőnek jogszabályban, illetve honosított harmonizált szabványban vagy tagállami nemzeti szabványban meghatározott mértékével szemben a védőeszközzel megvalósítható védelem. 15. Védőeszköz védelmi szintje: a védelmi képesség, a védelmi osztály és védelmi fokozat együttes figyelembevétele. 56

57 4.8/2. sz. melléklet A veszély típusainak áttekintő táblázata az egyéni védőeszközök használatához* (Kivonat a 65/1999.(XII.22.)EüM rendeletből) FIZIKAI eredetű veszélyek V e s z é l y e k koponya A fej részei fül szem légutak arc az egész fej Felső végtagok kéz karok (részei) Alsó végtagok lábfej lábszár (részei) törzs Egyéb testrészek, bőr has parenterális járatok Az egész test Mechanikai veszélyek: leesés magasból; ütés, vágás, becsapódás, zúzódás; szúrás, vágás, horzsolás; rezgés; elcsúszás, elesés. Hőmérséklet okozta veszélyek: láng; kontakt és sugárzó hő; hideg. Elektromosság okozta veszélyek Sugárveszély: nem ionizáló; ionizáló. Zajártalom * A táblázatokban felsoroltak egy-egy tevékenység, munkakör vizsgálatánál útmutatásul szolgálnak ahhoz, hogy milyen kockázatok expozícióját célszerű vizsgálni az egyes testrészeknél. Ha a vizsgálat a táblázat segítségével történik, célszerű a mátrix - expozícióban érintett keresztmezőjébe jelet tenni. (Pl.: ha a munkavállaló permetezést végez, és a permetből kikerülő aerosolok a szem nyálkahártyáján felszívódva egészségkárosító hatást válthatnak ki, akkor a jelet a vegyi eredetű veszélyek táblázat aerosolszem keresztezésében lévő rovatba kell bejegyezni.) A további vizsgálatoknál már csak ezeket a kockázatokat kell értékelni, megbecsülni. A táblázat szerinti adatfelvétel nem kötelező, az alkalmazott módszert a kockázatbecslést végző határozza meg. 57

58 VEGYI eredetű veszélyek V e s z é l y e k A fej részei Felső végtagok Alsó végtagok Egyéb testrészek, bőr Az egész test koponya fül szem légutak arc az egész fej kéz karok (részei) lábfej lábszár (részei) törzs has parenterális járatok Légszennyeződés: por, rost; füst gőz aerosol Folyadékok: merülés; fröccsenés, kilövellés. Gázok, gőzök BIOLÓGIAI eredetű veszélyek** A fej részei Felső végtagok Alsó végtagok Egyéb testrészek, bőr Az egész test V e s z é l y e k koponya fül szem légutak arc az egész fej kéz karok (részei) lábfej lábszár (részei) törzs has parenterális járatok csoportba sorolt baktériumok 2-4 csoportba sorolt vírusok 2-4 csoportba sorolt gombák egyéb biológiai kóroki tényezők ** a biológiai veszélyeket a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával kell meghatározni 58

59 4.8/3. sz. melléklet Veszélyes és/vagy ártalmas termelési tényezők kódszámai és felsorolása (2/1995. (I. 6.) MüM 6. sz. melléklete) 1. Mechanikai veszélyek és/vagy ártalmak 1.1 Forgó, mozgó gépek, alkatrészek, anyagok hatása 1.2 Repülő, pattogó anyagok hatása 1.3 Eső, zuhanó tárgyak által okozott ütés hatása 1.4 Beütődés hatása 1.5 Összenyomódás hatása 1.6 Anyagok által okozott szúró, vágó, dörzsölő hatás 1.7 Szintkülönbség veszélye 1.8 Elcsúszás veszélye 1.9 A test kényszerű és szokatlan helyzetéből adódó ártalmak hatása 1.10 Egyéb 2. Veszélyes és/vagy ártalmas folyadékok, szilárd anyagok 2.1 Vízben állva, ill. vizes közegben végzett munka 2.2 Vízpermetben, lecsurgó, csepegő vízben vagy vízzel, illetve nem veszélyes folyadékkal végzett munka 2.3 Forró víz, illetve vízgőz veszélye 2.4 Savak, lúgok, maró anyagok 2.5 Zsírok, olajok 2.6 Szerves oldószerek, alkoholok 2.7 Ingerlő, érzékenységkeltő anyagok 2.8 Mérgező anyagok 2.9 Rákkeltő anyagok 2.10 Egyéb 3. Veszélyes, és/vagy ártalmas munkahelyi levegő 3.1 Szélsőséges légnyomás, légsebesség 3.2 Oxigénhiányos légtér 3.3 Rostos anyagok, azbeszt 3.4 Gázok 3.5 Gőzök 3.6 Por-aerosolrendszer 3.7 Pára-aerosolrendszer 3.8 Füst-aerosolrendszer 3.9 Köd, dér-aerosolrendszer 3.10 Egyéb 59

60 4. Veszélyes és/vagy ártalmas sugárzások 4.1 Mikrohullámok 4.2 Infravörös sugárzás 4.3 Látható sugárzás 4.4 UV sugárzás 4.5 Alfa sugárzás 4.6 Béta sugárzás 4.7 Gamma sugárzás 4.8 Neutron sugárzás 4.9 Lézersugárzás 5. Hideg és melegártalom 5.1 Száraz hideg klíma 5.2 Nedves hideg klíma 5.3 Száraz meleg klíma 5.4 Nedves meleg klíma 5.5 Kontakt hideg 5.6 Kontakt meleg 5.7 Sugárzó hő 5.8 Kontakt meleg és sugárzó hő 5.10 Egyéb 6. Veszélyes és/vagy ártalmas zajok 6.1 Statikus jellegű 6.2 Impulzus jellegű 7. Veszélyes és/vagy ártalmas rezgések 7.1 Lokális, folyamatos jellegű 7.2 Lokális ütésjellegű 7.3 Egész testre ható 7.4 Egész testre és lokálisan ható 7.10 Egyéb 8. Veszélyes és/vagy ártalmas villamos jelenségek 8.1 Törpe és kisfeszültség 400 V-ig 8.2 Közepes feszültség V-ig 8.3 Nagy feszültség 1000 V felett 8.4 Statikus feltöltődés, rendkívül nagy szikraérzékenységi fokozat 8.5 Statikus feltöltődés nagy szikraérzékenységi fokozat 8.6 Statikus feltöltődés átlagos szikraérzékenységi fokozat 8.7 Statikus feltöltődés kis szikraérzékenységi fokozat 8.8 Elektromos térerősség 8.10 Egyéb 9. Veszélyes és/vagy ártalmas biológiai tényezők 9.1 Mikrobiológiai tényezők 9.2 Makrobiológiai tényezők 9.10 Egyéb 60

61 4.8/4. sz. melléklet Az egyéni védőeszközök útmutatásul szolgáló nem teljes jegyzéke (Kivonat a 65/1999.(XII.22.)EüM rendeletből) A fej védelme: Az iparban (bányában, építkezésen, egyéb iparban) használt védősisakok. A könnyű fejvédők (sapkák, fejkötők, hajhálók szemárnyékolóval vagy anélkül). Fejvédők (védősapkák, viharkalapok szövött vagy impregnált anyagból stb). Hallásvédelem Fültok, füldugók és hasonló eszközök Hangvédő sisakok. Az iparban használt sisakokhoz illeszthető fülvédők. Fülvédők alacsony frekvenciás indukált áramköri vevővel. Fülvédők távközlési berendezéssel. Szem- és arcvédelem Szemüvegek. Búvárszemüvegek. Röntgensugár-védőszemüvegek, lézersugár védőszemüvegek, ultraibolya, infravörös, illetve látható sugárzás elleni védőszemüvegek. Arcvédő maszkok. Ívhegesztő maszkok és sisakok (kézi maszkok, fejre vagy a védősisakra illeszthető maszkok). A légutak védelme Porszűrők, gázszűrők és radioaktív porszűrők. Légellátóval felszerelt izolációs készülékek. Levehető hegesztőmaszkkal ellátott légzőkészülékek. Búvárfelszerelések. Búváröltözetek. A kéz és a kar védelme Védőkesztyűk: mechanikai hatások (szúrás, vágás, vibrálás stb.) ellen, vegyszerek ellen, villanyszerelő és hővédő kesztyűk. Egyujjas kesztyűk. Ujjvédők. Könyökvédők. Csuklóvédők nehéz munkához. Ujjatlan kesztyűk. Védőkesztyűk. A lábfej és a lábszár védelme Félcipők, magas-szárú cipők, lábszárvédős csizmák, biztonsági csizmák. Gyorsan kifűzhető vagy kikapcsolható cipők. Lábujjvédő betéttel kiegészített cipők. Cipő, felvett hő-ellenálló talpú csizmák. 61

62 Hő-ellenálló cipők, csizmák vagy felső csizmák. Fűzhető cipők, csizmák vagy felső csizmák. Rezgés ellen védő cipők, csizmák vagy felső csizmák. Anti-sztatikus cipők, csizmák vagy felső csizmák. Szigetelő cipők, csizmák vagy felső csizmák. Védő csizmák láncfűrésszel dolgozóknak. Fatalpú cipők. Térdvédők. Levehető lábfejvédők. Lábszárvédők. Levehető (hőálló, szúrásálló vagy vízálló) talpak. Eltávolítható bakancsszegek (jég, hó vagy csúszós padozat esetén). A bőr védelme Védőkrémek és kenőcsök. A törzs és a has védelme Védőmellények, kabátok és kötények mechanikai hatások (szúrás, vágás, olvadt fém kifröcscsenés stb.) ellen. Védőmellények, kabátok és kötények a vegyszerek elleni védekezés céljából. Fűtött mellények. Mentőmellények. Röntgensugárzás elleni védőkötény. Védőövek. Az egész test védelme Leesés elleni védőeszköz: leesés elleni védőeszköz (teljes felszerelés minden szükséges kellékkel), fékező szerkezet a mozgási energia elnyerésére (teljes felszerelés minden szükséges kellékkel), a testet tartó eszközök (védőövek). Védőruházat: "biztonsági " munkaruhák (kétrészesek és overállok), mechanikai hatások (szúrás, vágás stb.) ellen használt védőruhák, vegyi anyagok hatása elleni védőruhák, olvadt fém kifröccsenése és infravörös sugárzás elleni védőruhák, hőálló védőöltözékek, fűthető ruhák, radioaktív szennyeződés elleni védőruhák, porálló védőruhák, gázbiztos védőruhák, fluoreszkáló védőruhák, fényvisszaverő ruhák és kiegészítő kellékeik (karszalagok, kesztyűk). Védőborítások 62

63 4.8/5. sz. melléklet Kockázattal járó m u n k a h e l y e k e n foglalkoztatottak védőeszközzel történő ellátása Sorszám Munkahely Kockázat (veszély és/vagy ártalom) Munkafolyamat technológia, munkaeszköz, anyag Védőeszköz megnevezése, OMMF típusszáma Megjegyzés A 2. rovatba kell írni azokat a munkahelyeket, ahol az ott tartózkodókat a munkakörtől függetlenül el kell látni védőeszközzel (pl.: zajos munkahelyen zaj ellen védő eszköz) A 4. rovatba azt a tényezőt kell írni, ami a kockázatot kiváltja (pl.: áramszedő vizsgálat). Az 5. rovatba az OMMF típusszám helyett értelemszerűen az EK megfelelőségi nyilatkozat vagy az EK típusbizonyítvány száma is bejegyezhető. A 6. rovatba kell írni, ha pl. a védőeszköz folyamatos használhatóságának időtartama korlátozott, ha a védőeszköz használatának speciális feltételei vannak (pl. légzésvédő csak borotvált arcra), ha a védőeszköz időszakos biztonsági felülvizsgálatra kötelezett, ha a védőeszköz elhasználódása után veszélyes hulladékként kezelendő stb. 63

64 4.8/6. sz. melléklet Kockázattal járó m u n k a k ö r b e n foglalkoztatottak védőeszközzel történő ellátása Sorszám Munkakör tevékenység) Kockázat (veszély és/vagy ártalom) Munkafolyamat technológia, munkaeszköz, anyag Védőeszköz megnevezése, OMMF típusszáma Megjegyzés A 2. rovatba kell írni azokat a munkaköröket (tevékenységeket), amelyekben foglalkoztatottakat a munkavégzés helyétől függetlenül el kell látni védőeszközzel (pl.: villamos ívhegesztő, vagy: vasúti járművek alatt végzett szerelési munka stb.) A 4. rovatba azt a tényezőt kell írni, ami a kockázatot kiváltja (pl.: kézi ívhegesztés) Az 5. rovatba az OMMF típusszám helyett értelemszerűen az EK megfelelőségi nyilatkozat vagy az EK típusbizonyítvány száma is bejegyezhető. A 6. rovatba kell írni, ha pl. a védőeszköz folyamatos használhatóságának időtartama korlátozott, ha a védőeszköz időszakos biztonsági felülvizsgálatra kötelezett, ha a védőeszköz elhasználódása után veszélyes hulladékként kezelendő stb. 64

65 4.8/7. sz. melléklet Ajánlott m i n t a a munkavállalók védőeszközzel történő ellátásának megállapítása céljából végzett kockázatbecsléshez A vizsgálatot végezte: A vizsgálatot végző munkavédelmi szakképzettségét bizonyító oklevél száma: A vizsgálatnál figyelembe vett munkavédelmi szabályozások (pl.: technológia: A vizsgált munkakör (tevékenység) megnevezése: A vizsgált munkakör (tevékenység) szerinti munkavégzés helye: A vizsgált munkakör (tevékenység) szerinti munkahely (szabadtéri, zárttéri): 1. A vizsgálat megállapításai: T e s t r é s z fizikai veszélyek jellege A testrészt érő Kockázat mértéke Védőeszköz vegyi eredetű biológiai eredetű veszélyek veszélyek mértéke mértéke mértéke mért becsült jellege mért becsült jellege mért becsült elhanyagolható intézkedést igénylő (szervezési, műszaki stb.) a védelem csak védőeszközzel biztosítható szükséges nem szükséges A fej részei: - koponya - fül - szem - légutak - arc - az egész fej Felső végtagok: - kéz: - karok (részei) Alsó végtagok: - lábfej - lábszár (részei) Egyéb testrészek, bőr Az egész test 65

66 2. Védőeszköz meghatározása Testrész gyakorisága A testrészt érő kockázat időtartama mértéke mért vagy becsült Védőeszköz megnevezése megengedett típusszáma A fej részei: - koponya - fül - szem - légutak - arc - az egész fej Felső végtagok: - kéz - karok (részei) Alsó végtagok: - lábfej - lábszár (részei) Egyéb testrészek, bőr Az egész test A védőeszköz típus, az eszköz hatásfoka és teljesítménye:. A munkavállaló részére kiadni javasolt védőeszköz folyamatos viselhetőségének időtartama: nincs / van, éspedig:.. A kiadni javasolt védőeszköz által okozott többletterhelés: nincs / nem jelentős / van, éspedig:.. A védőeszköz használatát korlátozó egészségi állapot:... A kiadni javasolt védőeszköz használatának egyéb fontos feltételei: hó -n.. a vizsgálatot végző aláírása 66

67 4.9 Tisztálkodószerek és bőrvédő készítmények juttatási rendje Általános rendelkezések A szervezeti egység vezetője a pont szerinti, szennyeződéssel járó munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók részére tisztálkodó szert, az 4.9/1.sz. mellékletben felsorolt ártalomnak kitett munkakörben (tevékenységgel) foglalkoztatott munkavállalók részére bőrvédő készítményt köteles biztosítani Csak a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (jelenleg: Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet) engedélyével rendelkező ipari kéztisztítószert, bőrvédő készítményt szabad beszerezni, illetve kiadni és használni Az ipari kéztisztítószer, bőrvédő készítmény Fodor József Országos Közegészségügyi Központ engedélyét vagy annak másolatát a beszerzést bonyolító szervezeti egység köteles beszerezni, és a felhasználó részére igény esetén biztosítani A foglalkozás-egészségügyi orvos véleményének figyelembevételével az MvSz. Helyi Függelékben kell meghatározni: a szervezeti egységnél ellátásra jogosultak jegyzékét, (név, munkakör vagy tevékenység, munkahely); a munkavállalót érő ártalmat; a munkavállaló részére meghatározott mosdószappan és személyre szólóan kiadásra kerülő ipari késztisztítószer esetén az ipari kéztisztítószer mennyiségét, típusát; a biztosítandó bőrvédő készítmény jellegét, típusát; személyre szólóan kiadásra kerülő kéztisztítószer, bőrvédő készítmény esetén a munkavállaló részére meghatározott mennyiséget; a kiadás rendjét; a közös használatú kéztisztítószer, bőrvédő készítmény adagolóinak felszerelési helyét. Ha a szervezeti egység területén több foglalkozás-egészségügyi orvos látja el a foglalkozás-egészségügyi feladatokat, az MvSz. Helyi Függelék elkészítésénél annak a véleményét kell kérni, aki a legnagyobb munkavállalói létszám foglalkozás-egészségügyi feladatait ellátja. A helyi szabályozásra javasolt mintát a 4.9/2.sz. melléklet tartalmazza Ha a központilag beszerzett ipari kéztisztítószerekkel, bőrvédő készítményekkel történő ellátás bármely ok miatt nem biztosítható, vagy a munkakörnyezetben, munkakörben a helyi viszonyok miatt más típusú ipari kéztisztítószert, bőrvédő készítményt kell kiadni, a nem központilag beszerzett típust a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményének kikérésével a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló, vagy az EBK Főosztály határozhatja meg. A beszerzett, kiadott új ipari kéztisztítószer, bőrvédő készítmény megnevezését, és a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ engedélyszámát, az új típus alkalmazásának indokait az EBK Főosztályra írásban be kell jelenteni A MÁV Rt. szervezeti egységeinél a közbeszerzési eljárással beszerzett mosdószappan, ipari kéztisztítószer, illetve bőrvédő készítmény adható ki. A közbeszerzési eljárással beszerzett készítmények listáját az EBK Főosztály az eljárás lefolytatását követő 30 munkanapon belül az EBK TSzK-k részére megküldi Új típusú ipari kéztisztítószer, bőrvédő készítmény MÁV Rt. területén történő alkalmazását megelőzően a készítményt ki kell próbálni, ha annak megfelelősége központi beszerzésnél az EBK Főosztály munkabiztonsági szakértőjének, helyi beszerzésnél a felhasználó szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállalójának véleménye alapján egyértelműen nem állapítható meg. 67

68 A próba időtartamát az EBK Főosztály munkabiztonsági szakértője, illetve helyi beszerzésnél a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló határozza meg Az egységes ellátás és a kockázatok azonos megítélése érdekében az azonos munkakörben, illetve munkakörnyezetben foglalkoztatottak ipari kéztisztítószer, bőrvédő készítmény ellátására az EBK Főosztály javaslatot tehet Az ipari kéztisztítószert, bőrvédő készítményt a várható felhasználásnak megfelelő menynyiségben, kimutatható módon személyre szólóan, vagy a munkahelyen elhelyezett közös adagolóban kell kiadni. Közös használatra csak olyan adagoló egységben szabad a készítményeket kiadni, ami használat közben fertőzési veszélyt nem jelent Ha a tisztálkodó szer, bőrvédő készítmény a rendeltetésszerű használat során veszélyeztette a munkavállalók nagyobb csoportjának egészségét (pl.: allergiás reakciót váltott ki), megfelelőségét a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával soron kívül köteles kivizsgálni. A vizsgálat elvégzéséig az eseményt okozó kéztisztítószert, bőrvédő készítményt nem szabad használni Ha a tisztálkodó szer, bőrvédő készítmény minőségével kapcsolatban kifogás merül fel, a szükséges intézkedést a kéztisztítószerrel, bőrvédő készítménnyel ellátandó munkavállaló munkáltatója szerinti szervezeti egység vezetője köteles megtenni, (pl.: minőségvizsgálat kezdeményezése, anyagi felelősség megállapítása, illetve felelősségre vonás kezdeményezése stb.). Minőségvizsgálat kezdeményezéséről a munkabiztonsági szakelőadó véleményének és a gazdasági hatás figyelembevétele mellett a szervezeti egység vezetője dönt. Központi beszerzésű tisztálkodó szer, bőrvédő készítmény teljes mennyiségét érintő, hálózati szintű minőségi kifogás esetén az EBK Főosztály köteles a beszerzést központilag bonyolító BKSzE. felé a szükséges intézkedést kezdeményezni A tisztálkodó szer, bőrvédő készítmény megrendelését a szervezeti egység köteles elkészíteni az MvSz. Helyi Függeléke alapján Közbeszerzési eljárással központi beszerzési hatáskörbe tartozó tisztálkodó szer, bőrvédő készítmény beszerzéséhez az EBK Főosztály szakmai egyetértése szükséges. Az elbírálásban részt vevő munkabiztonsági szakértő részére a kipróbáláshoz szükséges mennyiségű legalább 10 db (tubus, doboz stb.) tisztálkodó szert, bőrvédő készítményt az elbírálást megelőzően legalább 15 nappal biztosítani kell A tisztálkodó szerek, bőrvédő készítmények és csomagolási egységeik, adagolóik beszerzésének folyamatát, a beszerzés központi, illetve helyi hatáskörének meghatározását, kiadási rendjét, nyilvántartását, elszámolási szabályait, selejtezési módját a hatályos anyaggazdálkodási, pénzügyi és üzletági utasítások tartalmazzák Az ólomártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatott munkavállalók részére a tisztálkodó szeren, bőrvédő készítményen és a melegvizes kézmosási lehetőségen kívül a munkahely tartozékaként folyamatosan papírtörülközőt vagy munkavállalónként 1 db textiltörülközőt kell biztosítani, amelynek folyamatos pótlásáról, illetve cseréjéről gondoskodni kell. Az ólomártalomnak kitett munkaköröket, a törülközővel ellátandó munkahelyeket az MvSz. Helyi Függelékben meg kell határozni. 68

69 4.9.2 Tisztálkodószerek juttatása Tisztálkodó szerként mosdószappant vagy a mosdószappanon kívül a tevékenység szennyezettségétől függően ipari kéztisztítószert is kell kiadni Ipari kéztisztítószert akkor kell kiadni, ha a munkavégzés közben a kéz mosdószappannal el nem távolítható anyagokkal szennyeződik, és a szennyeződést védőkesztyű, vagy bevonatképző krém használatával nem lehet megelőzni Ipari kéztisztítószer használata esetén figyelembe kell venni a kockázatértékelés megállapításait, javaslatait. Bőrön át felszívódó veszélyes anyagok (toxikus, rákkeltő, maró, fertőző stb.) jelentős kockázata esetén védőkesztyű, vagy bevonatképző krém helyett nem szabad ipari kéztisztítószert használni Személyre szóló ellátás esetén a helyi körülmények mérlegelésével differenciáltan az A (különösen tiszta tevékenység) és B (tiszta tevékenység) kategóriába sorolt munkakörökben dkg mosdószappant; a C (közepesen szennyezett tevékenység) kategóriában dkg mosdószappant és dkg ipari kéztisztítószert; a D (erősen szennyezett tevékenység) és E (fertőző, mérgező tevékenység) kategóriákban dkg mosdószappant és dkg ipari kéztisztítószert kell havonta kiadni. A munkakörök tisztasági osztályba sorolását az 4.9/3.sz. melléklet figyelembevételével az MvSz. Helyi Függelékében kell meghatározni Ha a munkavállaló különböző tisztasági fokozatú munkakörülmények között dolgozik, részére a tisztálkodó szer ellátást a legkedvezőtlenebb tisztasági fokozatú tevékenység szerint kell megállapítani Ha a munkavállaló esetenként végez szennyezettebb osztályba sorolható tevékenységet, részére az MvSz. Helyi Függelékben kell a rendszeres vagy eseti ellátást meghatározni Ha a tisztálkodó szer kereskedelmi csomagolási egységének névleges súlya indokolttá teszi, az ellátmány az MvSz. Helyi Függelékben megállapított mennyiségtől eltérően is kiadható, de a következő havi ellátmánynál az eltérő mennyiséget ki kell egyenlíteni Ha a munkavállalót a tárgyhónapban az ellátásra jogosító munkakörben vagy munkahelyen nem foglalkoztatták, részére az ellátás nem adható ki. Ha a foglalkoztatás a 10 munkanapot nem érte el, az MvSz. Helyi Függelékben meghatározott mennyiség 50 %-a adható ki Bőrvédő készítmények juttatása Bőrvédő készítmény használatának meghatározásánál figyelembe kell venni a kockázatértékelés megállapításait, javaslatait A munka befejezése utáni használatra bőrregeneráló (bőrápoló) készítményt kell biztosítani: ipari kéztisztítószer használatát követően, minden esetben, ha a bőr fiziológiai állapotának helyreállításához szükséges. 69

70 Bevonatképző krémet, (bevonatképző kenőcsöt) kell a munkavállaló részére biztosítani: ha a bőrkárosító hatás, valamint bőrön át felszívódó veszélyes anyagok (toxikus, maró, fertőző, rákkeltő stb.) ellen a munka jellege miatt megfelelő védelmet nyújtó védőkesztyűt nem lehet használni; ha a munkavállaló fényártalmat okozó munkaanyagokkal érintkezik. A védőbevonatot a munka megkezdése előtt kell a bőr felszínén kialakítani, majd a munkavégzés ideje alatt szükség szerint fel kell újítani. Védőbevonat alkalmazása esetén a munkahelyen kézmosási lehetőséget, valamint papírtörülközőt vagy kézszárítási lehetőséget kell biztosítani A munkavállaló köteles a tevékenységhez rendszeresített bőrvédő készítményt előírásszerűen, illetve rendeltetésszerűen használni. 70

71 4.9/1. sz. melléklet Bőrvédő készítmény ellátásra jogosító tevékenységek, munkakörök, ártalmak jegyzéke (Megjegyzés: a pontos expozíciót és az ellátást kockázatértékelés alapján kell eldönteni) Tevékenység, ártalom zsírtalanító anyagokkal dolgozók, gépkezelő, gépkarbantartó, alvázlakatos, egyéb kenőzsíros, olajsáros munkák, olajjal dolgozó egyéb szerelő, gépbeállító, olajlefejtő, átrakó (elhanyagolható víztartalom esetén), terpentinnel és terpentines keverékkel dolgozók, petróleummal dolgozók optikai lencse zsírtalanítását végzők, gépi fémforgácsoló (olajemúziós munkánál), fapácolás, enyvezés, rendszeres vizes munkát végzők, takarítás, mosás, járműmosás, benzinnel, benzines keverékkel dolgozók, mozdony és kocsi festékszórást végzők, savval, lúggal dolgozók, betonozó, egyéb munkakörben cementtel dolgozók, króm, kobalt, nikkel és vegyületeivel dolgozók, olyan ipari és mezőgazdasági munkák végzésénél, ahol a gyakori kéztisztítás a kezet erősen szárítja Ajánlott bőrvédő készítmény Bevonatképző krém zsíros, olajos munkák előtt Bevonatképző krém vízben oldódó szennyezőanyagokkal végzett munkák előtt Krómallergia ellen védő krém Kézápoló krém 71

72 4.9/2. sz. melléklet A szervezeti egységnél foglalkoztatottak, kéztisztítószer, bőrvédő készítmény ellátása Sorszám Ellátásra jogosultak neve (vagy munkahely) Ártalom személyre szóló Ellátás jellege központi adagoló A készítmény jellege bevonatképző típusa kiadott mennyiség regeneráló szappan típusa kiadott mennyiség kiadott mennység Kéztisztítószer jellege ipari kéztisztítószer típusa kiadott mennyiség Ellátás gyakorisága Kitöltési útmutató: 1. Az 1. rovatba a vizsgált eset sorszámát kell írni. 2. A 2. rovatba az ellátásra jogosult nevét, vagy azt a munkahelyet kell beírni, ahol központi adagoló kerül felszerelésre. 3. A 3. rovatba azt az ártalmat kell írni, ami ellen az ellátást biztosítani kell. (gázolaj, korom, olajsár, erős szennyeződés stb.) 4. A 4. rovatba jelet kell írni, ha az ellátás személyre szólóan kerül kiadásra. 5. A 5. rovatba jelet kell írni, ha az ellátást központi adagolóval biztosítják. 6. Az 6. rovatba a bevonatképző típusának megnevezését kell írni. 7. A 7. rovatba a személyre szóló kiadás esetén rendszeresen kiadott bevonatképző készítmény mennyiséget kell írni. Központi adagoló esetén a rovatot üresen kell hagyni. 8. A 8. rovatba a bőrregeneráló típusának megnevezését kell írni. 9. A 9. rovatba a személyre szóló kiadás esetén rendszeresen kiadott bőrregeneráló készítmény mennyiséget kell írni. Központi adagoló esetén a rovatot üresen kell hagyni. 10. A 10. rovatba a rendszeresen kiadott szappan mennyiségét kell írni. 11. A 11. rovatba az ipari kéztisztítószer típusának megnevezését kell írni. 12. A 12. rovatba a személyre szóló kiadás esetén rendszeresen kiadott ipari kéztisztítószer menynyiséget kell írni. Központi adagoló esetén a rovatot üresen kell hagyni. 13. A 13. rovatba a kiadás gyakoriságát kell írni. Központi adagoló esetén a rovatot üresen kell hagyni. 72

73 4.9/3. sz. melléklet Tevékenységek, munkahelyek, munkakörök tisztasági besorolási fokozata "A" különösen tiszta "B" tiszta élelmiszer, gyógyszer, steril kötöző-anyagok raktárai; üzemi konyhák; egyéb, az MvSz. Helyi Függelékben meghatározott munkahelyek, munkakörök, tevékenységek. finommechanikai munkák; varró, kötő, kárpitos munkák; ruharaktárak; vezetői, nem közvetlen termelésirányítási, ügyintézői, adminisztratív munkakörök; munkaeszközök elektronikus egységeinek szerelői; transzformátorház; kapcsolóház; gáztüzelésű berendezések kezelői; egyéb, az MvSz. Helyi Függelékben ide sorolt munkahelyek, munkakörök, tevékenységek. "C" közepesen szennyezett jegyvizsgáló; forgácsoló gépek kezelői; kézi fém-, és famegmunkálás; kompresszorkezelő; pályafenntartási munkák; vasúti és közúti járművek javítása, vizsgálata, kivéve: alváz, forgóváz, olajsárral erősen szennyezett géprészek javítása, szerelése; kocsirendező, tolatásvezető, gépkísérő és egyéb, a vasúti járművek tolatási munkáit közvetlenül végző munkakörben foglalkoztatottak; nem adminisztratív jellegű raktárnoki munkák; baleset-, tűz- és veszélyes áru szabadba jutásának helyszíni vizsgálata; villamos felső vezeték szerelése, karbantartása; nem elektronikai jellegű távközlő-, jelző-, és biztosítóberendezések szerelése, karbantartása; villanyszerelési munkák; épület-karbantartási, javítási, építési munkák; kocsivizsgálói, fékvizsgálói munkák; váltótisztítás; közvetlen termelésirányítás; egyéb, az MvSz. Helyi Függelékben ide sorolt munkahelyek, munkakörök tevékenységek. 73

74 D erősen szennyezett olajsárral erősen szennyezett géprészek javítása, karbantartása, szerelése; kovácsolás; vasúti járművek szabadtéren végzett javítása, bontása; jelentős mennyiségű szálló, lebegő porral járó rakodás; széntüzelésű berendezések kezelése; forgácsoló, koptató hatáson alapuló, erős forgács, illetve porképződéssel járófelület tisztítási munkák; egyéb, az MvSz. Helyi Függelékben ide sorolt munkahelyek, munkakörök, tevékenységek. "E" fertőző, mérgező, illetve földalatti bányászat alváz, forgóváz javítása, karbantartása; szennyvíz-derítőben, csatornán, vezetéken végzett munkák; illemhelyek és felszerelési tárgyaik javítása, takarítása; veszélyes anyagokkal végzett munka, ha a veszélyes anyaggal a munkavállaló közvetlenül vagy áttételesen kontaktba kerül; teherkocsi mosás, fertőtlenítés; emberi vagy állati maradványokkal szennyezett felületek tisztítása; egyéb, az MvSz. Helyi Függelékben ide sorolt munkahelyek, munkakörök, tevékenységek. 74

75 4.10 Védőitalok juttatásának rendje A szervezeti egység vezetője a meleg munkakörnyezetben védőitalt, hideg munkakörnyezetben teát köteles igény szerint biztosítani az pont szerinti munkavállalók részére Az ellátásra jogosultak részletes jegyzékét, a kiszolgálás helyi rendjét munkakör, a ténylegesen ellátott tevékenység és munkakörnyezet szerint az MvSz. Helyi Függelékben kell meghatározni Hidegnek minősül a munkahely, ha a várható napi középhőmérséklet szabadtéri munkahelyeken a 4 o C-t, illetve zárttéri munkahelyeken ha a 10 o C-t a munkaidő 50 %-ánál (legalább 4 óránál) hosszabb időtartamban nem éri el. A védőital ellátás szempontjából melegnek minősül a munkahely, ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyeken a korrigált effektív hőmérséklet a 24 o C-t meghaladja A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére 50 o C hőmérsékletű, az ital 4 súlyszázalékát meg nem haladó cukortartalmú, vagy mesterséges édesítőszerrel ízesített teát kell igény szerint biztosítani. A teát teafűből vagy sűrítményből kell elkészíteni a készítményre vonatkozó felhasználási utasítás szerint. A védőital melegen tartását indokolt esetben helyszíni melegítéssel vagy hőszigetelő edény alkalmazásával kell biztosítani. A tea saját fogyasztásra történő elkészítésével a munkavállaló az elkészítéshez és az előírt hőmérsékleten tartásához szükséges feltételek megléte esetén közös megegyezéssel megbízható Ha a munkahelyi korrigált effektív hőmérséklet a 24 o C-t meghaladja, védőitalként a munkavállalók részére igény szerinti mennyiségben, de legalább félóránként o C fok hőmérsékletű ivóvizet, vagy ásványvizet, vagy e célra alkalmas alkoholmentes italt kell biztosítani, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy mesterséges édesítőszerrel ízesített A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a munkavállalók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet A védőital és a tea beszerzésének folyamatát, nyilvántartását, elszámolási szabályait a hatályos anyaggazdálkodási, pénzügyi és üzletági utasítások szerint kell végezni Munkabiztonsági követelményrendszerek Általános személyi követelmények A munkavállaló köteles: a kijelölt időben és helyen a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni, és ilyen állapotban a munkaidőt a részére kijelölt helyen munkával tölteni; a munkakörébe tartozó munkát képességei teljes kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, az arra vonatkozó szabályoknak, előírásoknak, felettese utasításainak, valamint a biztonságos munkavégzés szakmai szokásainak, elvárásainak megfelelően végezni; a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; 75

76 a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni, a munkáltató által biztosított egyen-, forma-, védőruházatot, védőfelszerelést rendeltetésének megfelelően használni, és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni; a munkaterületen a fegyelmet, rendet és a tisztaságot megtartani, a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a felettesét azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárható módon megszüntetni, vagy erre felettesétől intézkedést kérni; balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni a pontban foglaltak szerint; munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; a részére előírt orvosi vizsgálatokon részt venni A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el, és nem alakíthatja át a biztonsági és védelmi berendezéseket A munkavállaló indokolt esetben munkakörébe nem tartozó munkát is köteles a szükséges oktatás, kiképzés után, egyéb feltételek megléte esetén átmenetileg ellátni. Ez azonban beosztására, korára, egészségi állapotára, vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel nem járhat A munkavállaló munkatársaival köteles együttműködni, munkáját úgy végezni és olyan magatartást tanúsítani, hogy saját és mások testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse A munkavállaló csak azon a munkahelyen dolgozhat, ahová felettese beosztotta, illetve olyan munkát végezhet, amellyel felettese megbízta, s egyben rendelkezik az adott munka(kör) ellátásához szükséges szakmai ismeretekkel és egészségügyi alkalmassággal Beosztásától függetlenül mindenki felelős a rábízott munka szabályszerű és biztonságos végzéséért. Felettes jelenléte senkit sem mentesít a munkavégzéssel járó felelősség alól, kivéve ha a tevékenységet a felettes írásban átvette Rendkívüli helyzetben konkrét előírások hiányában is köteles a munkavállaló elvégezni a munkáját a kialakult helyes szakmai szokásoknak, fogásoknak megfelelően úgy, ahogy az megítélése szerint az adott körülmények között a legbiztonságosabb A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét, vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat közvetlenül és súlyosan veszélyeztetne a teljesítést meg kell tagadnia Az a munkavállaló, aki nincs szolgálatban, nem avatkozhat be a szolgálatban lévők munkájába, és helyettük veszélyelhárítás kivételével még felkérésre sem végezhet munkát. Szolgálatban lévő munkavállaló saját munkáját másokkal kivéve kiképzés, felügyelet alatti foglalkoztatás utasításokban megengedett tevékenységeit nem végeztetheti Munkavégzés közben nem szabad a munkatársakat zavarni, figyelmüket munkájukról elvonni A munkavállaló a munkahelyét veszélyhelyzet kivételével csak a munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása szerint vagy a közvetlen felettese engedélyével hagyhatja el. Visszatérésekor jelentkeznie kell az engedélyt adónál, aki a munkavállalót visszatérése után még a munka folytatása előtt köteles tájékoztatni a távollétében történt és a munkavégzéssel kapcsolatos változásokról. 76

77 A munkavégzés befejeztével a munkavállaló a tisztálkodást, öltözést követően a munkáltató által szervezett kötelező foglalkozások és egyéb esetek kivételével köteles a munkahelyet a legrövidebb időn belül elhagyni Ahol a munka végzése különösen veszélyes körülmények között történik, vagy az anyag, gép eszköz mérete, alakja vagy minősége váratlan veszélyhelyzetet teremthet, a munkát egy fővel végeztetni tilos. Ilyen esetekben a munka elvégzéséhez annyi munkavállalót kell foglalkoztatni, amennyit a biztonság megkövetel Forgalom alatt álló vágányok közelében, valamint a fokozottan veszélyes munkaterületeken a munkavállalók csak a munkavégzés idején tartózkodhatnak. A vágányok mellett, fölött, illetve a vágányok között munkát végzőknek ügyelniük kell arra, hogy testi épségüket tolatás, illetve vonatmozgás, továbbá behavazott, jeges, vagy fel nem töltött terep és le nem fedett mélyedés ne veszélyeztesse. Munkájuk befejezése után az űrszelvényen kívül kell tartózkodni Munkavégzés közben kivéve, ha a tevékenység jellege ezt kifejezetten szükségessé teszi tilos a vágányok sínszálai között gyalogolni, az űrszelvényen belül tartózkodni, vagy előzetes körültekintés nélkül a vágány űrszelvényébe lépni. Tilos a vágány sínszálára lépni, ülni, váltóknál különös tekintettel a központi állítású a csúcssín és a tősín közé belépni. Gyalogos közlekedésre a kijelölt közlekedő utakat annak hiányában az elsodrási határon kívüli területeket, a vasútüzemi területeken való közlekedés szakmai utasításokban előírt szabályait figyelembe véve kellő körültekintéssel kell igénybe venni. Ha a kijelölt közlekedőút a vágányokon keresztül vezet áthaladás előtt még az elsodrási határon kívül meg kell győződni arról, hogy az átjárást vonat vagy jármű mozgása nem veszélyezteti. A vágányt keresztező gyalogos közlekedésnél tilos a járművek alatt átbújni, a jármű tetejére, rakományára felmászni. Az álló járművek között csak akkor szabad áthaladni, ha a járművek (járműcsoport) végei láthatók, és a járművek megfutamodás ellen biztosítva vannak. A járművek között álló testhelyzetben csak akkor szabad átmenni, ha az előző feltételeken túlmenően a járművek között legalább tíz méter távolság van Szolgálati és magántulajdonban lévő jármű munkavégzés közbeni használatát a munkáltató írásban engedélyezheti. Vasútüzemi technológiai területeken a jármű használatát csak akkor szabad engedélyezni, ha a vágányok mellett, között kerékpár, illetve gépjármű közlekedésre alkalmas üzemi, vagy közút áll rendelkezésre. A járművek használatával kapcsolatos előírásokat az MvSz. Helyi Függelékében kell szabályozni Haladó mozgást végző vasúti vontatójármű (mozdony, motorkocsi, szerelőkocsi, munkagép, kiskocsi, vezérlőkocsi stb.) gépterébe, védőkorláttal el nem látott futóhídjára kimenni, ott a jármű haladása közben tartózkodni tilos. A védház, illetve a vezetőfülke és a géptér feljáró hágcsóján a jármű mozgása közben tartózkodni, arra fellépni vagy arról lelépni tilos. A védház, illetve a vezetőfülke ajtóit menet közben mindig csukva kell tartani Közúti és vasúti járműre felszállás vagy arról történő leszállás közben a rendelkezésre álló kapaszkodóban meg kell kapaszkodni. Nyílászárók kezelésénél a keretbe kapaszkodni nem szabad. Nyílászárókat csak a rendszeresített nyitó- és zárószerkezetekkel szabad kezelni. 77

78 Munkahelyre tilos bevinni szolgálati lőfegyver kivételével fegyvernek minősülő tárgyakat, robbanóanyagokat, lövésre alkalmas eszközöket, fertőző, undort keltő, veszélyes vagy mérgező anyagokat. A munkahelyen a munkáltató által szervezett rendezvények kivételével tilos szeszes italt fogyasztani. Az ingatlanüzemeltető az előzőeken túlmenően házirendben korlátozhatja a munkahelyre bevihető tárgyak, eszközök körét. A fokozott figyelmet, nagy koncentrálóképességet igénylő tevékenységek végzésénél a személyi tulajdonban lévő mobil telefont veszélyhelyzet kivételével nem szabad használni. Tilalmát az MvSz. Helyi Függelékben kell szabályozni Éjszaka munkát végezni csak a munkavégzés jellegének megfelelően megvilágított munkaterületen szabad Villamosított vonalak esetében be kell tartani az E.101 sz. Utasításban előírt biztonsági szabályokat is A munkahelyek általános követelményei A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek biztosításánál a vonatkozó 3/2002. (II.08.) SzCsM-EüM. rendelet előírásait kell figyelembe venni Ha a zárttéri munkahelyen a munkavégzés jellegének megfelelő hőmérséklet nem biztosítható, a munkavállaló részére egyéni védőeszközt és védőitalt kell biztosítani a megfelelő hőmérséklet ismételt biztosításáig Ha a munkahelyek levegő minőségére, zaj, vibráció, vagy egyéb egészségkárosító hatású anyagok expozíciójára vonatkozó előírások a teljes légtérre műszaki megoldásokkal, szervezési intézkedésekkel nem biztosíthatók, akkor egyéni védőeszközt kell a munkavállalók részére előírni és kiadni A beesési veszélyt jelentő szerelőaknákat, vizsgáló csatornákat megfelelő szilárdságú burkolattal kell lefedni vagy más módon (pl. elkerítéssel) kell a védelmet biztosítani. Ha műszakilag ilyen megoldás nem lehetséges, akkor a veszélyes terület megjelölésével kell körülhatárolni. Az alkalmazott megoldást az MvSz. Helyi Függelékében kell részletesen szabályozni A leesési veszélyt jelentő munkakörnyezetnél elsősorban műszaki eszközök alkalmazásával kell a védelmet biztosítani. Ha ilyen megoldás nem alkalmazható, akkor egyéni védőeszközzel kell a védelmet megoldani. Az alkalmazott megoldást az MvSz. Helyi Függelékében kell részletesen szabályozni A vasúti technológiai és egyéb munkaterületen végzett bontási műveletek esetén a munkagödör, bontási terület napszaknak megfelelő jelöléséről vagy elkerítéséről a bontást végző szervezeti egység munkairányítója köteles gondoskodni A munkahely padlózata és a közlekedési utak feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb idénybevételnek, felületük csúszásmentes, egyenletesen botlás- és billenésmentes legyen. A közlekedési utak szélessége és szabad magassága tegye lehetővé a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést. A munkahely megközelítésére kijelölt gyalogutat, a járművek részére kijelölt közlekedési utakat el kell választani, illetőleg meg kell jelölni. Az MvSz. Helyi Függelékéhez mellékelt helyszínrajzon be kell jelölni a különféle rendeltetésű utak nyomvonalát, rendeltetését. 78

79 Azokat a munkahelyeket, ahol a veszélyek és ártalmak fokozottan jelentkeznek, a külső személyek (járókelők, látogatók, szolgáltatást igénybevevők stb.) és az oda be nem osztott munkavállalók elől el kell zárni, vagy a belépési tilalmat látható módon meg kell jelölni, vagy a veszélyhelyzetre figyelmeztető szóbeli tájékoztatást kell adni. Ezeket az előírásokat kell betartani a kutyával őrzött terület biztosítására is A kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat szabadon kell tartani. A számuk és méretük, elhelyezésük és megvilágításuk tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását. Vészkijárathoz toló- vagy forgóajtók használata tilos, vészkijáratot lezárni csak úgy lehet, hogy az bárki által kifelé a szabadba nyitható legyen A gépek, berendezések magyar nyelvű kezelési utasításait ki kell függeszteni, illetve a kezelők részére állandóan hozzáférhető helyen kell tárolni. A kezelők névsorát ha azt Kezelési Utasítás, Biztonsági Szabályzat előírja ki kell függeszteni Minden munkavállaló részére biztosítani kell a megfelelő mennyiségű és az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet A munkahely és a munka jellegének megfelelő öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget biztosítani kell. Helyi előírásait az MvSz. Helyi Függelékében kell szabályozni Zárt téri munkahelyeken rendszeresen, a használatuknak megfelelő gyakorisággal kell takarítani. Naponta legalább egyszer kell takarítani: ahol a munkavállaló veszélyes anyaggal, készítménnyel kerülhet érintkezésbe; az öltözőket, WC-ket, melegedőket, pihenő-, várakozó- és étkező helységeket A nem veszélyes, bomló szerves anyagot tartalmazó, valamint bűzös termelési hulladékot fedett tartályban kell gyűjteni és naponta kell e célra kijelölt tárolóhelyre szállítani Hulladékok gyűjtésére szolgáló tartályokat amennyiben a hulladék nem műanyag zsákban van tárolva naponta, a tároló helyeket, illetve a környezetüket rendszeresen, de legalább hetente két alkalommal kell tisztítani, és szükség szerint fertőtleníteni A munkahelyeken a 2/1998. (I.16.) MüM. rendeletben meghatározott biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni. A vasúti közlekedés biztonságát és rendjét szabályozó jelzések alkalmazására külön utasítás rendelkezik A vasúti pályán történő munkavégzés követelményei Állomási és nyíltvonali munkahely fedezését A pályán munkások dolgoznak jelzőeszköz F.1. jelzési utasítás szerinti kitűzésével kell biztosítani. Amennyiben egy vágányú pályán vágányzárban munkagép, anyagvonat, vagy más jármű közlekedik A pályán munkások dolgoznak jelzőeszközt általános fékúttávolságra, mindkét irányban ki kell tűzni. A jelzőeszközök helyes kitűzéséről a munkaterület felelős vezetője köteles gondoskodni Állomási és nyíltvonali pályán végzett építési és pályafenntartási munkák során a munkáscsapat fedezésére jelzést adó figyelőőrt/őröket is ki kell állítani. Figyelőőr csak az a munkavállaló lehet, aki orvosilag alkalmas a feladat ellátásra és az O.1. Oktatási Utasításban előírt figyelőőri vizsgával, valamint munkabiztonsági vizsgával rendelkezik. A figyelőőrt el kell látni a napszaknak megfelelő jelzőeszközzel és hangjelzés adására alkalmas eszközzel. 79

80 A figyelőőr kiállítása kötelező: minden kétvágányú pályán végzett munka alkalmával; több párhuzamos egyvágányú pályán végzett munka során; valamennyi egyvágányú fővonalon végzett munka során; 60 km/óra, vagy annál nagyobb sebességre engedélyezett vonalakon; rendező-pályaudvarokon, továbbá minden olyan állomáson, ahol rendszeresen tolatást, gurítást végeznek; zajos munkagépekkel dolgozó munkahelyeken, függetlenül a munkáslétszámtól; ködös időben, át nem tekinthető íves, bevágásos pályán, ha általános fékúttávolságra nem látható el; minden olyan esetben, amikor a munkahely vezetője (előmunkás, pályamester, építésvezető, stb.) megítélése szerint jelzést adó figyelőőrök kiállítása szükséges A jelzést adó figyelőőrt a munkahely vezetője köteles kijelölni és a helyi körülmények figyelembevételével olyan helyre kiállítani, ahonnan a figyelőőr a közeledő vonatok, járművek mozgását, a munkaterületre való érkezését kellő időben észlelheti. Ezzel egyidőben a munkáscsapat valamennyi tagját figyelemmel tudja kísérni, és az F.1. Utasításban meghatározott módon Figyelj hangjelzéssel, valamint a napszaknak és látási viszonyoknak megfelelő jelzőeszközökkel az űrszelvény elhagyására fel tudja szólítani a munkavállalókat. A figyelőőr kiállási helyét úgy kell meghatározni, hogy az elsodrási határon kívül legyen. Így a figyelőőr folyamatosan tudja a jelzéseket adni, amíg az utolsó munkavállaló is elhagyja a veszélyzónát A figyelőőrt/őröket a figyelésen kívül más feladattal, munkavégzéssel megbízni még átmenetileg sem szabad. A figyelőőr jelzését a munkairányítói kezének magasba tartásával köteles nyugtázni, és a munkáscsapatot az űrszelvény elhagyására felszólítani. Zajos kismunkagép használata esetén gondoskodni kell arról, hogy a gépkezelő mellett állandóan tartózkodjon egy személy, aki a figyelőőr kézi jelzését figyeli és részt vesz a kisgép pályáról történi eltávolításában. Figyelőőr láncot kell kialakítani minden olyan esetben, amikor a közeledő vonat észlelése és a munkáscsapat valamennyi tagja egy figyelőőr kiállítási helyéről nem látható egyidőben Ahol a vasútforgalom miatti veszélyeztetés mértéke és a munkakörülmények lehetővé teszik valamint a pontban felsorolt körülmények egyike sem áll fenn a munkairányító maga is elláthatja a figyelőőri teendőket. Bármilyen műszaki, vagy munkairányítói elfoglaltság esetén a legrövidebb időre is köteles maga helyett figyelőőrt kiállítani. Az MvSz. Helyi Függelékében kell felsorolni azokat a vonalakat, vonalrészeket, valamint munkafolyamatokat, amelyeknél a munkáscsapat biztonsági felügyeletét a munkairányító köteles elvégezni. A munkáscsapat több részlegre osztása esetén minden részleghez felelős irányítót kell kijelölni Ha a nyíltvonali munkák során kétfős munkavégzés, valamint 3-4 fős ívkitűzés, vagy ellenőrző mérés esetén, egy-egy munkaterületen fél óránál rövidebb időtartamú munkavégzés folyik, a munkahelyet változónak kell tekinteni és az érintett pályaszakaszt A pályán munkások dolgoznak jelzőeszközökkel nem kell külön fedezni A MÁV Rt. területén építési (felújítási, karbantartási) tevékenységet végző külső, idegen vállalkozó köteles a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 3. -ban előírt koordinátort igénybe venni a kivitelezési munkák teljes ideje alatt. A koordinátor személyére és elérhetőségére vonatkozóan a külső cégtől a terület átadásakor kell nyilatkozatot kérni. 80

81 Felépítményi építési és fenntartási, továbbá híd- és alépítményi munka nem végezhető elsodrási határon belül a forgalom alatt álló nyílt vonalon, valamint állomási vágányokon ha a munkahelytől mindkét irányban az általános fékút fele távolságáig nem lehet ellátni, és emiatt a jelzést adó figyelőőr a munkáscsapatot megfelelő időben nem tudja riasztani a Vonat közeledik jelzéssel az űrszelvény elhagyására Amennyiben nyíltvonali munkát halaszthatatlan forgalombiztonsági okok miatt kell elvégezni, amikor az általános fékút fele távolságáig nem látható el, a munkavégzés idejére előre nem látott vágányzárat kell bevezetni az F.2 sz. Forgalmi Utasításban előírt módon Állomási vágányban, továbbá rendező pályaudvarokon el nem zárt vágányokban munkát végezni csak akkor szabad, ha a távolba látás nem korlátozott. A nem nyíltvonali vágányok elsodrási határán belül nem vágányzár keretében végzendő (fenntartási, javítási, karbantartási, váltótisztítási) munkák, csak a területileg illetékes tolatást és vonatforgalmat irányító munkavállaló engedélyével végezhetők. A munkavégzés helyét (vágány, vagy váltó számát, a munkavégzés kezdetét és végét, valamint a munkavégzés tényleges befejezésének idejét a fejrovatos naplóban, annak hiányában más, erre felfektetett könyvben az engedélyt adónak elő kell jegyezni és az engedélyt adónak és az engedélyt kapónak alá kell írnia. A munkaengedély lejárta után, munkavégzés csak újabb engedély kérése után végezhető Ha az állomáson, továbbá rendező pályaudvaron felépítmény-fenntartási munkát távolbalátás korlátozottsága esetén (F.1 sz. Jelzési Utasítás szerint) kell végezni, erre az időre a munkáscsapat személyi biztonsága érdekében a munka alá vett vágányra (kitérőre) a forgalmi szolgálat helyi vezetőjével (forgalmi szolgálattevőjével) történt előzetes megállapodás alapján állomási vágányzárt kell bevezetni a jelzési és a forgalmi utasításokban, valamint az ÁVU-ban előírt módon Ha a vonalgondozói vágányszakaszon az általános fékút távolságra való látást sűrű köd, havazás, sűrű eső, stb., a szabad látást íves vágány, erdős rész, vagy bevágás akadályozza, a vágánygondozó csak a padkán közlekedhet. Amennyiben a padka járhatatlan a vágánygondozó gyalogbejárását a legközelebbi alkalmas időpontig el kell halasztani Munkairányítás, személyi, szervezési intézkedések a műszaki védelem nem kellő hatékonysága esetén Ha valamely tevékenységet egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, akkor közülük egy megfelelő képességekkel rendelkezőt a csoport irányításával kell megbízni aki felelős a munkabiztonsági előírások betartásáért és azt a csoport vagy munkatárs tudomására kell hozni. A munkavégzés helyszíni irányítására csak olyan személy jelölhető ki, aki szakmailag alkalmas és az adott munkakörnyezetben ismeri a biztonságos munkavégzéshez szükséges előírásokat A tervezett munka elvégzése előtt a munkairányítónak tájékoztatnia kell a felügyeletére bízott munkavállalókat a feladatok megosztásáról, a műveletek sorrendjéről, a veszélyekről, kockázatokról, az alapvető biztonsági követelményekről A munkairányító csak abban az esetben végezhet munkát, ha a felügyeletére bízott munkavállalókat és a veszélyt jelentő mozgásokat, eseményeket biztonságosan figyelemmel tudja kísérni és kellő időben tud intézkedni a veszélyeztetett tér elhagyására vagy a veszélyhelyzet megszüntetésére Azonos munkaterületen egy időben munkát végző üzletágak és/vagy idegen kivitelezők különböző egységeihez, tartozó munkavállalók munkaterületeit tevékenység és irányítás szempontjából egyértelműen el kell határolni és azt az érintettek tudomására kell hozni. 81

82 Amennyiben technológiai vagy egyéb ok miatt az elhatárolás nem lehetséges, a tevékenység koordinálására felelős személyt kell kijelölni Amennyiben a munkairányító a munkavégzés helyszínét ideiglenesen elhagyja, köteles egy alkalmas személyt a munka irányítására kijelölni, számára a munkairányítás további feladatait ismertetni. A munkairányító személyének változását a munkavállalók tudomására kell hozni Veszélyes munkakörülmények között (forgalom alatt álló vágány űrszelvényében, illetve elsodrási határon belül végzett munkánál, stb.) kettő fő munkavégzése esetén a munkairányító köteles a figyelési kötelezettséget is ellátni, e közben azonban munkát nem végezhet. Abban az esetben, ha a munkairányítónak átmenetileg munkát kell végezni, a figyelési kötelezettség ellátásával a beosztott munkavállalót kell megbízni. Figyelési kötelezettség ellátásával megbízható valamennyi olyan munkavállaló, aki a pályán önálló munkavégzésre jogosult, vagy az O.1. sz. Oktatási Utasításnak megfelelő figyelőőri vizsgával rendelkezik Több műszakos vagy folyamatos munkáknál a munkahelyi vezetők, munkairányítók, munkavállalók kötelesek egymást tájékoztatni a munkavállalók egészségét, testi épségét veszélyeztető, vagy a munkakörülményeket befolyásoló valamennyi tényezőről. A szolgálat átadásakor ha az információ terhelő, vagy döntő lehet a körülményeket írásban is rögzíteni kell A vasúti vágányok közötti és a vágányokat keresztező anyagmozgatás, szállítás követelményei, szabályai Közúti járművek, gépi hajtású targoncák, munkagépek, 50 kg-nál nagyobb össztömegű kézikocsik és egyéb szállító és anyagmozgató eszközök (pl.: talicska) vágányok közötti tartózkodáshoz és átjáráshoz a területileg illetékes forgalmi szolgálattevőtől vagy az igénybe venni kívánt átjáróhoz legközelebb lévő forgalmi szolgálati helyre beosztott, a forgalmi igazgatósághoz tartozó munkavállalótól (pl.: váltókezelő, térfelvigyázó stb.) bizonyítható módon kell engedélyt kérni Ha az érintett vágányok nem a Forgalmi Igazgatósághoz tartoznak, a tervezett mozgásra az adott terület vasúti forgalmát irányító munkavállalótól kell engedélyt kérni (pl.: vontatási telepi rendező, garázsmester, stb.) Ha az engedélyt nem közvetlenül a terület vasúti forgalmát irányító munkavállalótól kérik, a vágányt keresztező mozgáshoz, vágányok közötti tartózkodáshoz a forgalmi szakszolgálat oda beosztott munkavállalója távbeszélőn, rádión vagy más alkalmas módon köteles a tervezett mozgáshoz a terület vasúti forgalmát irányítási munkavállalótól engedélyt kérni. Az engedélyt adó (forgalmi szolgálattevő vagy más, az adott helyen szolgálatot teljesítő forgalmi szakszolgálati munkavállaló) az engedélyt az engedélyt kérő nevének rögzítésével és saját aláírásával ellátva az erre a célra rendszeresített (bármilyen mintájú) engedélykérő könyvben vagy külön lapon az engedély időtartamának és helyének megjelölésével adja meg, és engedélyezi a tervezett mozgást, illetve azzal öszszefüggésben a vágányok közötti tartózkodást. Az engedélykérés helyi rendjét az MvSz. Helyi Függelékében kell szabályozni Az írásbeli engedélyt az engedélyt kérő a közlekedés és a vágányok közötti tartózkodás időtartama alatt köteles magánál tartani. 82

83 Nem kell az engedélyt írásban kérni, illetve adni: azokon a szolgálati helyeken, ahol az engedély megadására jogosult munkavállaló a tervezett mozgás, illetve vágányok közötti tartózkodás időtartama alatt folyamatosan jelen van, és személyes irányítással gondoskodik annak biztonságos végrehajtásáról, azokon a szolgálati helyeken, ahol az engedélykérést és engedélyadást, valamint az engedély megadásának nyugtázását hangrögzítő berendezésen rögzítik Az engedélyt kérő a vágányok közötti tartózkodást vagy azt keresztező közlekedést az engedélyben meghatározott időpontig köteles befejezni, vagy annak meghosszabbítását az eredeti engedély kérésével azonos módon az engedélyt adótól ismételten megkérni Vonatközlekedésnél és tolatási mozgásnál a vágány mellett közúti jármű, gépi hajtású targonca, munkagép, 50 kg-nál nagyobb tömegű kézikocsi és egyéb szállítóeszköz (pl.: talicska) csak akkor tartózkodhat, ha a vasúti vágányon közlekedő jármű elsodrási határán kívüli elhelyezése, illetve mozgása biztosítható Vonatközlekedésnél és tolatási mozgásnál a jármű mozgása mellett lévő vágányon vagy azon álló járműveken végzendő javítási, tisztítási munkákhoz szükséges anyagmozgatás, vagy egyéb szállítás-rakodás és azzal összefüggő tartózkodás csak akkor engedélyezhető, ha az alkalmazott eszközök vagy az anyagmozgatásban, szállításban közreműködők a tevékenység szabályos végrehajtása esetén nem kerülhetnek a közlekedő jármű elsodrási határán belül Veszélyes anyagok és készítmények használata Általános szabályok A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények (továbbiakban: veszélyes anyagok és készítmények) káros hatásainak megfelelő módon történő azonosítása, megelőzése, csökkentése, elhárítása, valamint ismertetése céljából a következők szerint kell eljárni E szabályokat kell alkalmazni: az embert és a környezetet veszélyeztető, /2. sz. melléklet szerinti veszélyes anyagokra és készítményekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre, a törzskönyvezési eljárás befejezéséig a veszélyességtől függetlenül valamennyi új anyagra, veszélyességük szerinti osztályba sorolásukig valamennyi anyagra és készítményre. a MÁV Rt. területén előforduló bármilyen eredetű vegyi anyagra, ha az feltételezhetően emberi mérgezést okozott, azokra a külön jogszabály szerint 4 hulladéknak minősülő anyagkeverékekre, amelyeket a környezetvédelmi miniszter veszélyes anyagnak minősített, függetlenül attól, hogy a veszélyes anyag levegőbe, vizekbe, közcsatornákba, talajra került-e kibocsátásra, vagy hulladék formájában került átadásra Nem e szabályokat kell alkalmazni: a külön jogszabály 5 szerint hulladéknak minősülő anyagkeverékekre; a növényvédő szerekre; 4 (jelenleg: 98/2001.(VI.15.) Korm.) 5 (jelenleg: évi XLIII. trv.) 83

84 olyan egyéb bejelentési, engedélyezési vagy egyéb közigazgatási eljárás alá vont veszélyes anyagokra és készítményekre, amelynek során érvényesített követelmények megfelelnek a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvényben meghatározott követelményeknek; a veszélyes anyagok és készítmények szállítására, ha a veszélyes áruk szállítására vonatkozó Magyarország által is aláírt nemzetközi egyezmények a csomagolásukra, a feliratozásukra (címkézésre), a szállítás részét képező átmeneti tárolásukra, a be- és kirakásukra eltérő rendelkezéseket állapítottak meg A veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatban használt fogalom meghatározásokat az /1. sz. melléklet tartalmazza E szabályozás alkalmazása szempontjából a /2. sz. melléklet szerint besorolható anyag, illetve készítmény minősül veszélyesnek Ahol e szabályozás a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvényre hivatkozik, ott a végrehajtására kiadott rendeleteket is alkalmazni kell Osztályba sorolás A veszélyesség meghatározása érdekében az anyagokat tulajdonságaik, a készítményeket a bennük lévő veszélyes anyagok tulajdonságai szerint osztályozzák a /2. sz. mellékletben meghatározott kategóriáknak megfelelően A MÁV Rt. területén osztályba sorolt anyagot, illetve készítményt kell használni. Az osztályba sorolás meglétéről a beszerzést kezdeményező üzletág (nem üzletág felügyelete alá tartozó szervezeti egység esetén az egyéb szervezeti egység, pl.: BKSzE) a beszerzés kezdeményezése előtt köteles meggyőződni A veszélyesként osztályozott anyagok, illetve készítmények veszélyességüknek megfelelő szimbólummal, veszélyjellel, R számmal és mondattal, valamint S számmal és mondattal vannak ellátva. Az R és S mondatok, valamint az R számok és S számok körét a /3. sz. melléklet tartalmazza A veszélyes anyagok és készítmények veszélyesség szerinti osztályozásának részletes szempontjait és módját, a veszélyszimbólumokat és jeleket, továbbá a rendelkezésre álló adatok alapján a veszélyesség fizikai, fizikai-kémiai és kémiai, mérgező (toxikológiai) és környezetkárosító tulajdonságai megítélésének rendjét, a feliratozás általános követelményeit a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet tartalmazza Csomagolás, tárolás, szállítás A veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény csomagolására, tárolására, szállítására vonatkozó szabályokat a /6. sz. melléklet tartalmazza A veszélyes anyagok és készítmények feliratozása, címkézése A veszélyes anyagok és készítmények feliratozására, címkézésére vonatkozó szabályokat a kémiai biztonságról szóló évi XXV. tv. és végrehajtási rendeletei tartalmazzák. A meghatározott biztonsági követelményeket be kell tartani a nagyobb csomagolási (kiszerelési) egységekből kisebb egységekbe történő átcsomagolás (kiszerelés) esetén is. A követelményeket, az átcsomagolást (kiszerelést) végző szervezeti egység vezetője köteles érvényesíteni (4.11.6/7. sz. melléklet). 84

85 Kockázatbecslés, kockázatcsökkentés A veszélyes anyagokkal, illetve készítményekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító hatásaira vonatkozóan kockázatbecslést kell készíteni. A kockázatbecslés elvégeztetéséért a felhasználás helye szerinti szervezeti egység vezetője felelős. A kockázatbecslést a felhasználás helye szerinti EBK TSzK munkabiztonsági szakelőadója köteles elvégezni a szakmailag érintettek bevonásával A kockázatbecslés alapján a veszélyes anyaggal és készítménnyel kapcsolatos tevékenységet irányítási indokolt esetben köteles a szükséges intézkedéseket meghatározni a kockázat kezelése, csökkentése érdekében A veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatban az elvégzett kockázatbecslés akkor felel meg az Mvt. 54. (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelésnek, ha tartalma kielégíti a kockázat értékelésre előírt követelményeket is A kockázat kezelése A veszélyes anyagokkal és készítményekkel történő tevékenységnél azonos célra alkalmas veszélyes anyagok és készítmények közül lehetőség szerint a kevésbé veszélyes anyagot (készítményt) kell alkalmazni. Az alkalmazott veszélyes anyag, készítmény kiválasztását kockázatbecsléssel, illetve költséghaszon elemzéssel indokolni kell A veszélyes anyaggal és készítménnyel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a munkavállalók és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg A munkavállalóknak, vagy a lakosság egészségének, vagy a környezetnek a nem megengedhető mértékű kockázata esetén a kockázatot jelentő veszélyes anyagokat, veszélyes készítményeket nem szabad használni, illetőleg egyes, ezekkel végzett tevékenységeket nem szabad végezni Ha a szervezeti egység a MÁV Rt. területén történő felhasználásra a lakosság részére kiszerelt, nem ömlesztett formában forgalomba hozott veszélyes anyagot vagy készítményt szerez be, a beszerzéskor ellenőrizni kell, hogy forgalmazó mellékelte-e a biztonsági adatlapnak a rendeltetés szerinti használattal összefüggő adatait és a magyar nyelvű használati utasítást. Az információk meglétéről a beszerzést végző köteles meggyőződni. Ha a beszerzést végző az információk megfelelőségét bármely ok miatt (pl. szakmai ismerethiány) nem tudja kétséget kizáróan eldönteni, a beszerzéshez köteles szakmai segítséget kérni a veszélyes anyagot vagy készítményt megrendelő vagy felhasználó szervezeti egységtől, vagy a felhasználás helye szerint illetékes EBK TSzK munkabiztonsági szakelőadójától A fel nem használt és nem hasznosítható veszélyes anyagok és készítmények biztonságos kezeléséről, nyilvántartásáról, megsemmisítéséről (semlegesítéséről) a környezetvédelmi szabályok betartásával a tevékenységet végző szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni A szervezeti egység vezetője köteles kijelölni a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények őrzésére kötelezett, valamint ezen anyagok, készítmények felett rendelkezési jogosultsággal rendelkező személy(eke)t. 85

86 A kijelölt személy(ek) köteles(ek) gondoskodni a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények őrzéséről, jogosulatlan vagy biztonságos alkalmazásukra nem képes személyekhez kerülésének megakadályozásáról A veszélyes anyagot, illetve készítményt az eredeti csomagolóeszközből más, az azonosítást szolgáló feliratozás (címkézés) nélküli csomagolóeszközbe áttenni nem szabad A felhasználó (üzletág, egyéb szervezeti egység stb.) csak olyan veszélyes anyag illetve készítmény beszerzését kezdeményezheti, amelynek kockázatait és a felhasználáshoz szükséges dokumentációkat ismeri Biztonsági adatlap Az egészség és a környezet védelméhez szükséges információkat a biztonsági adatlap tartalmazza A veszélyes anyaggal, illetve készítménnyel tevékenységet foglalkozásszerűen munkát végző személy számára a biztonsági adatlapot biztosítani kell. Biztonsági adatlap nélkül forgalmazott veszélyes anyagot, illetve készítményt nem szabad beszerezni A tevékenységet végző szervezeti egységet a beszerző legkésőbb a termék első alkalommal történő kiszolgálásakor köteles ellátni a biztonsági adatlappal. A termék ismételt kiszolgálásakor a beszerzőnek a tevékenységet végző szervezeti egységet annak külön kérésére kell csak a biztonsági adatlappal ismételten ellátnia. A biztonsági adatlap elektronikus úton rögzített adathordozón (fax, , CD, flopy, stb.) is átadható, ha a felhasználó rendelkezik az értelmezéshez szükséges tárgyi-személyi feltételekkel Ha a kiszolgálást végző a biztonsági adatlap tartalmának változásáról tudomást szerez, a változásokról a felhasználókat a tőle vételező szervezeti egységeket a rendelkezésére álló nyilvántartás szerint köteles azonnal tájékoztatni. A kiszolgálást végző e kötelezettsége az átvett veszélyes anyag vagy készítmény szavatossági idejének lejártáig áll fenn A biztonsági adatlap tárolási helyét az MvSz. Helyi Függelékben meg kell határozni. A biztonsági adatlapba történő betekintési lehetőséget az érintett munkavállalók számára munkaidőben bármikor biztosítani kell A biztonsági adatlap tartalmi és formai követelményeit a /4. sz. melléklet tartalmazza A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények nyilvántartása, információszolgáltatás, mérgezési eset bejelentése Az ETTSZ a bejelentett, törzskönyvezett veszélyes anyagokról, a veszélyes készítményekről, azokkal kapcsolatos toxikológiai, közegészségügyi és klinikai adatokról nyilvántartást vezet Az ETTSZ a nyilvántartásában szereplő veszélyes anyagokra és veszélyes készítményekre vonatkozó megkeresésre (folyamatosan, napi 24 órás hozzáférési lehetőséggel) felvilágosítást ad a következő címen, telefonszámon: Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézet Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat, 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2. Tel.: ; ;

87 A MÁV Rt. területén előforduló bármilyen eredetű emberi mérgezési esetet az ETTSZ-hez be kell jelenteni. A bejelentést, és a bejelentőlap kitöltését az első ellátást végző orvos végzi. A bejelentőlap kitöltésénél az esemény helye szerint illetékes szervezeti egység vezetője, vagy az általa kijelölt személy a kitöltést végző orvos kérése esetén köteles közreműködni Oktatás A veszélyes anyagok, veszélyes készítmények helyes kezelésének alapelveit, felismerésére, az általánosan használt veszélyes anyagok (készítmények) tárolására, felhasználására vonatkozó ismereteket az érintett munkavállalókkal az MvSz.-ben meghatározott módon és esetekben ismertetni kell A veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel végzett tevékenység feltételei Csak igazolható módon bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyaggal, illetve bejelentett veszélyes készítménnyel szabad tevékenységet végezni, kivéve a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvényben meghatározott kutatás, kísérlet, nem termelőüzemi szintű kipróbálás esteit, amelyre a jogszabályban meghatározott biztonsági szabályokat kell alkalmazni A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg A január 1-jét követően e szabályozás hatálya alá tartozó tevékenységet folytatni kívánó szervezeti egység a tevékenységének megkezdése előtt ezt köteles bejelenteni az ÁNTSz tevékenység gyakorlásának helye szerint területileg illetékes városi, fővárosi kerületi (a továbbiakban együtt: városi) intézetének A bejelentést meg kell ismételni a bejelentő, illetőleg a bejelentett tevékenység azonosításához szükséges bármely adat megváltozása esetén A veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel végzett tevékenységet, illetve a tevékenységben bekövetkezett változásokat az /5. sz. melléklet szerinti adatlapon kell bizonyíthatóan írásban bejelenteni Az engedély visszavonásáig, illetve érvényességének lejártáig nem kell bejelenteni azt a tevékenységet, amelyet az arra jogosult január 1-jén érvényes tevékenységi engedély, illetve országos forgalmazási engedély alapján végez Veszélyes anyagot, illetve veszélyes készítményt csak nagykorú az MvSz.-ben előírt egyéb alkalmazási és munkavégzési feltételeknek megfelelő munkavállaló részére szabad kiadni. Az átvételre jogosult személyeket és a jogosultág igazolásának módját a kiszolgálást végző szervezeti egységgel egyeztetve a szervezeti egység MvSz. Helyi Függelékében kell meghatározni. Más szervezeti egységtől történő átvétel esetén a jogosultságot névre szóló, a személy azonosítására alkalmas igazolással kell bizonyítani (pl.: írásbeli megbízólevél és arcképes igazolvány). 87

88 4.11.6/1. sz. melléklet Fogalom-meghatározások 1. Anyag, vegyi anyag: természetes állapotában előforduló vagy ipari termelőfolyamatból származó kémiai elemek vagy ezek vegyületei, amelyek a termék stabilitásához szükséges adalékokat és az előállításból/gyártásból származó szennyeződéseket is tartalmazhatnak, de nem tartalmaznak olyan oldószereket, amelyek az anyag stabilitásának vagy összetételének megváltozása nélkül elkülöníthetők. 2. Biztonsági adatlap: a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, a hulladékkezelésre, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum. 3. EINECS: az szeptember 18-án az Európai Közösség piacán jelen lévő valamennyi anyagot tartalmazó Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzéke. 4. ELINCS: az szeptember 18-át követően az Európai Közösségben, illetve az Európai Unióban (a továbbiakban: EU) törzskönyvezett új anyagokat tartalmazó Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke. 5. Értékesítés (piaci forgalmazás): anyagnak, illetve készítménynek harmadik személy számára történő elérhetővé tétele. A kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény alkalmazásában az EU vámterületére érkező importot forgalomba hozatalnak kell tekinteni. 6. Foglalkozásszerű felhasználó: aki foglalkozása körében veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel tevékenységet végez, illetve foglalkozása vagy tevékenységi körében szervezett munkavégzésben veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel végzett tevékenység céljából munkavállalót foglalkoztat. 7. Forgalmazó: az árut vagy a szolgáltatást fogyasztói forgalomba hozó gazdálkodó szervezet. 8. GLP: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az EU irányelvei alapján meghatározott helyes laboratóriumi gyakorlat. 9. Gyártó: az árut üzletszerűen előállító vagy termelő, illetve az, aki az árun elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát az áru gyártójaként tünteti fel, továbbá, akinek a tevékenysége az áru forgalomba hozatala során az áru biztonságosságát befolyásolhatja. Ha a gyártó székhelye nem a Magyar Köztársaság területén van, az áru importálója minősül gyártónak. 10. Importáló: az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) Magyarország területére anyagot vagy készítményt hoz be az országon belül történő értékesítés vagy kizárólagos saját felhasználás céljából. 11. Kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését csökkentését vagy elkerülhetővé tételét célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét. 12. Készítmény: két vagy több anyagot tartalmazó keverék vagy oldat. 88

89 13. Kitapintható jelkép: olyan jelkép, mely gyengén látó vagy vak személy részére jelöli a veszélyes anyag vagy a veszélyes készítmény által előidézhető veszélyt. 14. Közösségi jegyzék: a 67/548/EGK Irányelv I. számú melléklete szerinti veszélyes anyagok jegyzéke. (Megj.: a jegyzéket az EszCsM. hivatalos lapjában teszi közzé) 15. Mérgezési esetek bejelentése: az ország területén bekövetkező, bármilyen eredetű veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény hatásának tulajdonítható emberi mérgezés ideértve az emberi és állatgyógyászati szerek, növényvédő szerek, növényi és állati mérgek, kábítószerek alkalmazásából származó mérgezéseket is, de kivéve az ételmérgezéseket és a foglalkozási megbetegedéseket bejelentése, függetlenül attól, hogy a mérgezés szándékos vagy gondatlan magatartás, illetőleg fel nem róható baleset eredményeként következett be. 16. Műszaki dosszié: új anyag törzskönyvezéshez szükséges fizikai-kémiai, toxikológiai, ökotoxikológiai vizsgálatok eredményeit és ezek alapján az egészség-, a környezet-, a fogyasztó- és a munkavédelem követelményeit, valamint az e követelmények megvalósítása érdekében szükséges teendőket tartalmazó dokumentáció. 17. Ökotoxikus: az élő szervezeteket károsító (mérgező, teratogén, mutagén stb.). 18. R mondat és R szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények kockázataira utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma. 19. S mondat és S szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma. 20. Teratogén: fejlődési rendellenességet okozó. 21. Termék: minden ingó dolog abban az esetben is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotórészévé vált kivéve ez alól a növénytermesztés, az állattenyésztés, az erdőgazdálkodás, a halászat és a vadászat feldolgozatlan termékeit. 22. Tevékenység: a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos előállítás, ideértve a bányászatot (feltáró fúrás, kitermelés) is a gyártás, a feldolgozás, a csomagolás, a tárolás, az anyagmozgatás, a forgalmazás, az értékesítés, a felhasználás, továbbá a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények elemzésével, ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálat. 23. Törzskönyvezés: eljárás, melynek keretében a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézet (továbbiakban: OKK-OKBI) a törzskönyvezésre bejelentett új anyaghoz benyújtott dokumentációt elfogadja, törzskönyvezési számmal látja el, meghatározza az anyag egészség- és környezetkárosító kockázatát. A veszélyes anyag környezetkárosító kockázatának meghatározásához a környezetvédelmi és vízügyi miniszter vagy az általa kijelölt szerv egyetértése szükséges, melyet az OKK-OKBI szerez be. 24. Törzskönyveztető: Az EU területén gyártott anyagok esetén a törzskönyvezendő anyagot, illetve az anyagot tartalmazó készítményt forgalomba hozó gyártó. Az EU területén kívül gyártott anyagok esetén a törzskönyvezendő anyagot, illetőleg az anyagot tartalmazó készítményt az EU területén forgalomba hozó, illetőleg az, akit az anyag gyártója az EU területén történő törzskönyveztetés kezdeményezésére feljogosít. 89

90 25. Tudományos kutatás és fejlesztés: ellenőrzött feltételek között végzett tudományos kísérletezés, elemzés vagy kutatás, amely utóbbi magában foglalja mind a belső tulajdonság, a megjelenés és a hatásosság meghatározását, mind a termék kifejlesztésével kapcsolatos tudományos kutatást. 26. Új anyag: az EINECS-ben nem szereplő anyag. 27. Új veszélyes anyag: az EINECS-ben nem szereplő veszélyes anyag. 28. Vegyi anyag életciklusa: a vegyi anyag országon belüli előállításától vagy behozatalától az országból való kiviteléig, újrahasznosításának vagy ártalmatlanításának befejezéséig terjedő, a vegyi anyaggal végzett tevékenységek által szakaszolt időszakok összessége. 29. Veszélyes anyag: valamennyi, e szabályozás 2. sz. melléklete szerint veszélyesként osztályozott anyag. 30. Veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények bejelentése: eljárás, melynek keretében a veszélyes anyagot, illetve veszélyes készítményt Magyarországon gyártó, illetve azt Magyarországon forgalomba hozó megküldi a biztonsági adatlapokat az OKK-OKBI-nek. 31. Veszélyes anyagok magyarországi jegyzéke: a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény hatálybalépéséig irányadó jogszabályok szerint veszélyesnek minősülő anyagok jegyzéke, kiegészítve az e törvény alapján bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyagokkal.. (Megj.: a jegyzéket az EszCsM. hivatalos lapjában teszi közzé) 32. Veszélyes készítmény: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap. 33. Veszélyes készítmények nyilvántartása: a bejelentett veszélyes készítményekről az OKK- OKBI-ben működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatnál vezetett terméknyilvántartás. 90

91 4.11.6/2. sz. melléklet Anyagok és/vagy készítmények veszélyességi csoportjai 1. Az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerint: 1.1 Robbanó anyagok és készítmények az olyan folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak. 1.2 Oxidáló anyagok és készítmények azok az anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak. 1.3 Fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony; azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak. 1.4 Tűzveszélyes anyagok és készítmények azok az anyagok és készítmények, amelyek a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek; szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak; olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek; vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben. 1.5 Kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek. 2. Az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint: 2.1 Nagyon mérgezőek: azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak. 2.2 Mérgezőek: azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak. 2.3 Ártalmasak: azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált, vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okozhatnak, és nem sorolhatók a alpont szerinti veszélyességi osztályba. 91

92 2.4 Maró (korrozív) anyagok és készítmények: amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák. 2.5 Irritáló vagy izgató anyagok és készítmények: olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak. 2.6 Túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények: amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg. 2.7 Karcinogén anyagok és készítmények: olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik. 2.8 Mutagén anyagok és készítmények: amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát. 2.9 Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények: amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak. 3. Az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, ökotoxikológiai sajátosságok szerint: 3.1 Környezetre veszélyes anyagok és készítmények: amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják. 92

93 4.11.6/3. sz. melléklet A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R mondatok R 1 Száraz állapotban robbanásveszélyes R 2 Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat R 3 Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt R 4 Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületeket képez R 5 Hő hatására robbanhat R 6 Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes R 7 Tüzet okozhat R 8 Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat R 9 Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes R 10 Kevésbé tűzveszélyes R 11 Tűzveszélyes R 12 Fokozottan tűzveszélyes R 14 Vízzel hevesen reagál R 15 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek R 16 Oxidáló anyaggal érintkezve robbanásveszélyes R 17 Levegőn öngyulladó R 18 A használat során robbanásveszélyes/tűzveszélyes gáz-levegő elegy keletkezhet R 19 Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet R 20 Belélegezve ártalmas R 21 Bőrrel érintkezve ártalmas R 22 Lenyelve ártalmas R 23 Belélegezve mérgező (toxikus) R 24 Bőrrel érintkezve mérgező (toxikus) R 25 Lenyelve mérgező (toxikus) R 26 Belélegezve nagyon mérgező (toxikus) R 27 Bőrrel érintkezve nagyon mérgező (toxikus) R 28 Lenyelve nagyon mérgező (toxikus) R 29 Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek R 30 A használat során tűzveszélyessé válik R 31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek R 32 Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek R 33 A halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes R 34 Égési sérülést okoz R 35 Súlyos égési sérülést okoz R 36 Szemizgató hatású R 37 Izgatja a légutakat R 38 Bőrizgató hatású R 39 Nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat R 40 Maradandó egészségkárosodást okozhat R 41 Súlyos szemkárosodást okozhat R 42 Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet) R 43 Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet) R 44 Zárt térben hő hatására robbanhat R 45 Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet) R 46 Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet) 93

94 R 48 Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat R 49 Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet) R 50 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre R 51 Mérgező a vízi szervezetekre R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre R 53 A vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 54 Mérgező a növényvilágra R 55 Mérgező az állatvilágra R 56 Mérgező a talaj szervezeteire R 57 Mérgező a méhekre R 58 A környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 59 Veszélyes az ózonrétegre R 60 A fertilitást (fogamzóképességet vagy nemzőképességet) károsíthatja R 61 A születendő gyermekre ártalmas lehet R 62 A fertilitásra (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet R 63 A születendő gyermeket károsíthatja R 64 Szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja R 65 Lenyelve ártalmas, aspiráció (idegen anyagnak a légutakba beszívása) esetén tüdőkárosodást okozhat R 66 Ismételt expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja R 67 Gőzök álmosságot vagy szédülést okozhatnak 94

95 Összetett R mondatok R 14/15 R 15/29 R 20/21 R 20/22 R 21/22 R 20/21/22 R 23/24 R 24/25 R 23/25 R 23/24/25 R 26/27 R 26/28 R 26/27/28 R 27/28 R 36/37 R 36/38 R 37/38 R 36/37/38 R 39/23 R 39/24 R 39/25 R 39/23/24 R 39/23/25 R 39/24/25 R 39/23/24/25 R 39/26 R 39/26/27 R 39/27 R 39/28 R 39/26/28 R 39/27/28 R 39/26/27/28 R 40/20 R 40/21 R 40/22 R 40/20/21 R 40/20/22 Vízzel hevesen reagál és közben fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes és mérgező gázok képződnek Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas Belélegezve és lenyelve ártalmas Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező Belélegezve és lenyelve mérgező Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező Szemizgató hatású, izgatja a légutakat Szem- és bőrizgató hatású Bőrizgató hatású, izgatja a légutakat Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat Belélegezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészség károsodást okozhat Belélegezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat Belélegezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat 95

96 R 40/21/22 Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat R 40/20/21/22 Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat R 42/43 Belélegezve és bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáció) R 48/20 Hosszabb időn át belélegezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/21 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/22 Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/20/21 Hosszabb időn át belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/20/22 Hosszabb időn át belélegezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/21/22 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/20/21/22 Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/23 Hosszabb időn át belélegezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/24 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/25 Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/23/24 Hosszabb időn át belélegezve és bőrön keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/23/25 Hosszabb időn át belélegezve és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/24/25 Bőrön és szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/23/24/25 Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 50/53 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 51/53 Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 52/53 Ártalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat 96

97 A veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló S mondatok S 1 S 2 S 3 S 4 S 5 S 6 S 7 S 8 S 9 S 12 S 13 S 14 S 15 S 16 S 17 S 18 S 20 S 21 S 22 S 23 S 24 S 25 S 26 S 27 S 28 S 29 S 30 S 33 S 35 S 36 S 37 S 38 S 39 S 40 S 41 S 42 S 43 S 45 Elzárva tartandó Gyermekek kezébe nem kerülhet Hűvös helyen tartandó Lakóterülettől távol tartandó... alatt tartandó (a folyadékot a gyártó határozza meg)... alatt tartandó (az inert gázt a gyártó határozza meg) Az edényzet légmentesen lezárva tartandó Az edényzet szárazon tartandó Az edényzet jól szellőztethető helyen tartandó A tartályt nem szabad légmentesen lezárni Élelmiszertől, italtól és takarmánytól távol tartandó...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyártó határozza meg] Hőhatástól távol tartandó Gyújtóforrástól távol tartandó Tilos a dohányzás Éghető anyagoktól távol tartandó Az edényzetet óvatosan kell kezelni és kinyitni Használat közben enni, inni nem szabad Használat közben tilos a dohányzás Az anyag porát nem szabad belélegezni A keletkező gázt/füstöt/gőzt/permetet nem szabad belélegezni (a gyártó határozza meg) A bőrrel való érintkezés kerülendő Kerülni kell a szembejutást Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni A szennyezett ruhát azonnal le kell vetni/venni Ha az anyag a bőrre kerül,...-val/vel bőven azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg) Csatornába engedni nem szabad Soha nem szabad vízzel keverni A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell Az anyagot és az edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell Megfelelő védőruházatot kell viselni Megfelelő védőkesztyűt kell viselni Ha a szellőzés elégtelen, megfelelő légzőkészüléket kell használni Szem-/arcvédőt kell viselni A padlót és a beszennyeződött tárgyakat...-val/-vel kell tisztítani (az anyagot a gyártó határozza meg) Robbanás vagy tűz esetén a keletkező gázokat nem szabad belélegezni Füst-/permetképződés esetén megfelelő légzésvédőt kell viselni (típusát a gyártó adja meg) Tűz esetén...-val/-vel oltandó (az anyagot a gyártó határozza meg). Ha a víz használata fokozza a veszélyt, " víz használata tilos" mondatot is hozzá kell tenni Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni 97

98 S 46 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni S C feletti hőmérsékleten nem tárolható (a gyártó határozza meg) S val/-vel nedvesen tartandó (az anyagot a gyártó határozza meg) S 49 Csak az eredeti edényzetben tárolható S 50...val/-vel nem keverhető (az anyagot a gyártó határozza meg) S 51 Csak jól szellőztetett helyen használható S 52 Nagy felületű, tartózkodásra alkalmas helyiségekben nem használható S 53 Kerülni kell az expozíciót, - használatához külön utasítás szükséges S 56 Az anyagot és edényzetét veszélyes-, vagy speciális hulladék gyűjtőhelyre kell vinni S 57 A környezetszennyezés elkerülésére megfelelő edényzetet kell használni S 59 A hulladékanyag visszanyeréséhez/újrahasznosításához a gyártótól/forgalmazótól kell tájékoztatást kérni S 60 Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani S 61 Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Speciális adatokat kell kérni/biztonsági adatlap S 62 Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni és megmutatni az edényzetet vagy a címkét S 63 Belégzés miatt bekövetkező baleset esetén a sérültet friss levegőre kell vinni és biztosítani számára a nyugalmat S 64 Lenyelés esetén a szájat vízzel öblítjük ki (csak abban az esetben ha a sérült nem eszméletlen). 98

99 Összetett S mondatok S 1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó S 3/7 Az edényzet jól lezárva, hűvös helyen tartandó S 3/9/14 Hűvös, jól szellőztethető helyen,...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 3/9/49 Hűvös, jól szellőztethető helyen, csak az eredeti edényben tárolható S 3/9/14/49 Hűvös, jól szellőztethető helyen,...-tól/-től távol, csak az eredeti edényzetben tárolható [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 3/14 Hűvös helyen,...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 7/8 Az edényzet légmentesen lezárva, szárazon tartandó S 7/9 Az edényzet légmentesen lezárva és jól szellőztethető helyen tartandó S 7/47 Az edényzet légmentesen lezárva... C hőmérsékletet nem meghaladó helyen tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg) S 20/21 A használat közben enni, inni és dohányozni nem szabad S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembejutást S 27/28 Ha az anyag a bőrre jut, a szennyezett ruhát rögtön le kell vetni és a bőrt kellő mennyiségű...- val/-vel azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg) S 29/35 Csatornába engedni nem szabad. Az anyagot és edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell S 29/56 Csatornába engedni nem szabad, az anyagot és az edényzetét a veszélyesvagy speciális hulladékgyűjtő helyre kell vinni S 36/37 Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni S 36/39 Megfelelő védőruházatot és szem-/arcvédőt kell viselni S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-/szemvédőt kell viselni S 36/37/39 Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell viselni S 47/49... C hőmérsékleten, csak az eredeti edényzetben tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg) 99

100 4.11.6/4. sz. melléklet (Kivonat a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletből) BIZTONSÁGI ADATLAP (veszélyes anyaghoz) A kiállítás kelte:.. 1. Vegyi anyag neve:. CAS-szám:. EU-szám:... Gyártó cég neve: cím, telefon, fax: Forgalmazó cég neve: cím, telefon, fax: Importáló cég neve: cím, telefon, fax: 2. Összetétel: Hatóanyag: % Egyéb veszélyes szennyező anyag: Koncentráció tartomány % Koncentráció tartomány % Egyéb veszélyes adalékanyag Koncentráció tartomány % 3. Veszélyesség szerinti besorolás 4. Elsősegélynyújtás 5. Tűzveszélyesség 6. Óvintézkedés baleset esetén 7. Kezelés és tárolás 8. Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei 9. Fizikai és kémiai tulajdonságok 10. Stabilitás és reakciókészség 11. Toxikológiai adatok 12. Ökotoxicitás 13. Hulladékkezelés, ártalmatlanítás 14. Szállításra vonatkozó előírások (a veszélyes áruk szállítására vonatkozó jogszabályok szerinti pontos megnevezés, UN szám és besorolás, amennyiben alkalmazható) 15. Szabályozási információk 16. Egyéb Dátum: P. H.... a l á í r á s elektronikus továbbítás, sokszorosítás esetén: s. k. 100

101 (Kivonat a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletből) BIZTONSÁGI ADATLAP (veszélyes készítményekhez) 1. A készítmény neve: Gyártó cég neve:. cím, telefon, fax:.. Forgalmazó (exportáló)cég neve:... cím, telefon, fax:. Importáló cég neve:. cím, telefon, fax:. 2. Összetétel a) veszélyes anyag (CAS-szám:...)... koncentráció tartomány % b) veszélyes anyag (CAS-szám:...)... koncentráció tartomány % c) veszélyes anyag (CAS-szám:...)... koncentráció tartomány % d) veszélyes anyag (CAS-szám:...)... koncentráció tartomány % 3. Veszélyesség szerinti besorolás 4. Elsősegélynyújtás 5. Tűzveszélyesség 6. Óvintézkedés baleset esetén 7. Kezelés és tárolás 8. Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei 9. Fizikai és kémiai tulajdonságok 10. Stabilitás és reakciókészség 11. Toxikológiai adatok 12. Ökotoxicitás 13. Hulladékkezelés, ártalmatlanítás 14. Szállításra vonatkozó előírások (a veszélyes áruk szállítására vonatkozó jogszabályok szerinti pontos megnevezés, UN szám és besorolás, amennyiben alkalmazható) 15. Szabályozási információk 16. Egyéb Dátum:... P. H.... aláírás 101

102 4.11.6/5. sz. melléklet (Kivonat a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletből) 13. számú melléklet a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelethez 1. ADATLAP veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenység ÁNTSz-hez történő bejelentéséhez 1. Tevékenységet végző (cég) Neve:... Székhelye:... Telephely címe:... Megye:... Telefon:... fax: A tevékenység telephelyen belüli pontos helyszíne(i): Felelős személy neve:... Elérhetőség címe:... Telefon:... fax: A veszélyes anyaggal/veszélyes készítménnyel végzett tevékenység megnevezése a évi XXV. törvény 1. u) pontja szerint: _, _, _, _, _, _, _, _, _, _ előállítás (1), gyártás (2), feldolgozás (3), csomagolás (4), tárolás (5), anyagmozgatás (6), forgalmazás (7), értékesítés (8), felhasználás (9), elemzéssel, ellenőrzéssel kapcsolatos vizsgálat (10), egyéb (11). A tevékenységek TEÁOR kódjai: 3. A bejelentő tudomásul veszi, hogy a bejelentés ellenőrzésekor a tevékenységet végző dokumentálhatóan igazolja, hogy eleget tesz a kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályi kötelezettségének, január 1-jétől bejelentés nélkül vagy érvényes engedély nélkül végzett tevékenység kémiai terhelési bírsággal sújtható. Dátum:... A bejelentéshez felbélyegzett, megcímzett borítékot kell mellékelni! Igazolás ÁNTSZ azonosító kód... aláírás Tevékenységet végző (cég) Neve:... Székhelye:... Telephely címe:... Megye:... A bejelentést az ÁNTSZ fogadta. Dátum: Aláírás 102

103 (Kivonat a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletből) 2. ADATLAP veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenységekben bekövetkezett változás ÁNTSZ-hez történő bejelentéséhez 1. Tevékenységet végző (cég) Neve:... Székhelye:... Telephely címe:... Megye:... Telefon:... fax: A tevékenység telephelyen belüli pontos helyszíne(i): Felelős személy neve:... Elérhetőség címe:... Telefon:... fax: Az első bejelentés időpontja:... ÁNTSZ azonosító kód: 3. Az adatváltozás szöveges ismertetése, időpontja: A bejelentő tudomásul veszi, hogy: a bejelentés ellenőrzésekor a tevékenységet végző dokumentálhatóan igazolja, hogy eleget tesz a kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályi kötelezettségének, január 1-jétől bejelentés nélkül vagy érvényes engedély nélkül végzett tevékenység kémiai terhelési bírsággal sújtható. Dátum:... A bejelentéshez felbélyegzett, megcímzett borítékot kell mellékelni!... Aláírás Igazolás ÁNTSZ azonosító kód Tevékenységet végző (cég) Neve:... Székhelye:... Telephely címe:... Megye:... A bejelentést az ÁNTSZ fogadta. Dátum: Aláírás 103

104 4.11.6/6. sz. melléklet Veszélyes anyagok, készítmények csomagolása, tárolása, szállítása 1. A veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény kiszerelt, nem ömlesztett formában olyan csomagolóeszközben, zárással, felirattal (címkével), szükség szerint egyéb jelzésekkel ellátva hozható forgalomba, hogy a veszélyes anyag, illetőleg veszélyes készítmény felhasználásáig biztosítsa az egészségkárosodás, illetve környezetszennyezés vagy környezetkárosodás elkerülését. 2. Az 1. pontban meghatározott károsodások elkerülése végett a csomagolóeszközt úgy kell megválasztani, hogy: 2.1 akadályozza meg a tartalom kiszóródását, kiszivárgását, kiömlését 2.2 azokat a csomagolóanyagokat, amelyekből a csomagolóeszköz és a záróelem készül, a tartalom ne károsíthassa, vele ártalmas vagy káros vegyületeket ne alkosson; 2.3 a csomagolóeszközök és a záróelemek sérülés nélkül feleljenek meg a megfelelő anyagmozgatás, és bármilyen más, a felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevétel követelményeinek; 2.4 az ismételt visszazárásra alkalmas záróelemmel ellátott csomagolóeszközből többszöri lezárást követően is megakadályozza a tartalom kijutását; 2.5 a csomagolóeszközön, amely lakossági felhasználásra kereskedelmi forgalomba hozott nagyon mérgező, mérgező, maró anyagokat, illetve készítményeket tartalmaz, gyermekbiztos zárás és veszélyre utaló, kitapintható jelkép (figyelmeztetés), ártalmas, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes anyagokat, illetve készítményeket tartalmaz, veszélyre utaló, kitapintható jelkép (figyelmeztetés) is legyen; 2.6 a csomagolóeszközön az egészségügyi miniszter által meghatározott esetben olyan záróelem vagy kiegészítő elem legyen, amely az első alkalommal történő felnyitáskor helyrehozhatatlanul megsérül, de visszazárásakor biztosítja a 2.4. pontban előírt feltételeket. 3. Veszélyes anyagot vagy készítményt tilos előállítani, gyártani, csomagolni élelmiszernek, illetőleg takarmánynak minősülő terméket előállító üzemben. 4. Eredetileg veszélyes anyaghoz vagy készítményhez gyártott vagy használt csomagolóeszköz még tisztított, közömbösített állapotban és átmenetileg sem használható élelmiszer, takarmány, valamint ezek alapanyagainak tárolására. 5. Eredetileg élelmiszerekhez gyártott, illetve használt csomagolóeszköz veszélyes anyag vagy készítmény tárolására nem használható. 6. A veszélyes anyagok és készítmények tárolására vonatkozó szabályok betartásáért a szervezeti egység vezetője felelős. 7. Bejelentéshez nem kötött tevékenység esetén a veszélyes anyagok és készítmények megfelelő módon történő tárolásáért a tevékenységet végző felel. 8. A veszélyes anyagokat és készítményeket úgy kell tárolni, hogy a tárolt veszélyes anyag, illetve készítmény a biztonságot, az egészséget, illetve testi épséget ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetet ne szennyezhesse, károsíthassa. 9. A veszélyes anyagok és készítmények csomagolását, illetőleg a szállítóeszközt úgy kell megválasztani, hogy a szállított anyag, készítmény a rakodás és szállítás során az egészséget, illetve a környezetet ne veszélyeztethesse, illetőleg ne károsíthassa. 104

105 4.11.6/7. sz. melléklet A veszélyes anyagok és készítmények feliratozása, címkézése 1. Tevékenység csak szabályosan feliratozott (címkézett) veszélyes anyaggal, illetve készítménynyel végezhető. 2. A feliratot (címkét) a tevékenység során alkalmazott valamennyi csomagolási egységen el kell helyezni. A felirat (címke) magyar nyelven jól olvashatóan és letörölhetetlen módon tartalmazza: 2.1. a termék nevét, a benne lévő veszélyes anyag megnevezését a közösségi jegyzék, illetve, ha ebben nem szerepel, a magyarországi jegyzék szerinti valamely megnevezésének megfelelően, vagy jegyzékbevételig valamely hivatalos nemzetközi elnevezés magyar megfelelőjét; 2.2. a magyarországi bejelentő vagy törzskönyveztető megnevezését és teljes címét, telefonszámát; 2.3. a veszélyes anyag, illetve készítmény használatával felmerülő veszély megjelölését és a veszély jelképét (szimbólumát); 2.4. a veszélyes anyag, illetve készítmény használatával járó különös kockázatokat megjelölő, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által meghatározott szabványmondatokat (R mondat); 2.5. a veszélyes anyag, illetve készítmény biztonságos használatával kapcsolatos, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által meghatározott szabványmondatokat (S mondat); 2.6. az Európai Közösségben (EU-ban) jegyzékbe vett veszélyes anyagok esetén az EINECS, illetve az ELINCS szerinti jegyzékszámot. Az e jegyzékekben szereplő anyagok esetében a lakossági forgalomba kerülő veszélyes anyagok esetén január 1. napjától a feliraton (címkén) szerepelnie kell az K felirat szavaknak is. 3. Az irritáló, oxidáló, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, valamint a lakosság számára nem forgalmazott ártalmas anyagok és ártalmas készítmények esetében az R mondatokat és az S mondatokat nem kell feltüntetni azokon a csomagolási egységeken, amelyek nem tartalmaznak 125 ml-nél nagyobb mennyiséget. 4. A feliraton (címkén) a 2. pont szerinti információkat olyan módon kell feltüntetni, hogy azok a háttértől szembeötlő módon elkülönüljenek és a jól olvashatóságot lehetővé tévő méretűek legyenek. 5. A veszélyt jelző szimbólumot fekete színnel narancssárga alapra kell nyomtatni. A felirat (címke) vagy a csomagolás színének és megjelenésének olyannak kell lennie, hogy a veszélyt jelző szimbólum és annak háttere jól látható legyen. 6. A feliratot (címkét) a csomagolás egy, illetve több oldalán úgy kell elhelyezni, hogy ha a csomagot szabályosan teszik le, azt vízszintesen lehessen olvasni. 7. A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények felirata (címkéje) megtévesztő jelölést vagy szöveget nem tartalmazhat. 8. Kivételes esetekben, saját ipari célra továbbhasznált veszélyes anyagok és készítmények esetében az eredeti nyelven történő feliratozás megváltoztatása (újracímkézése) abban az esetben nem szükséges, ha az eredeti címkén a veszélyt jelző szimbólum, veszélyjel, CAS-szám, R és S szám jól olvasható, és a biztonsági adatlappal megegyező tartalmú írásos használati utasítást, dokumentációt bocsátanak magyar nyelven a tevékenységet végző rendelkezésére. 9. Nincs szükség a címkézésre abban az esetben, ha a szükséges adatok közvetlenül a csomagoláson jól láthatóan feltüntetésre kerültek. 10. A címke (feliratozás) részletes és egyéb tartalmi, formai követelményeit a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet tartalmazza. 105

106 A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzése Általános szabályok A rákkeltő anyagokkal kapcsolatos szabályokat alkalmazni kell az MvSz. hatálya alá tartozó munkavállalókra, és a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyekre, ha rákkeltő anyagnak vannak, vagy lehetnek kitéve A rákkeltő expozícióban foglalkoztatott munkavállaló számára rendkívüli munkavégzés csak baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár, továbbá életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el A rákkeltő anyagokkal, készítményekkel kapcsolatban használt fontosabb fogalommeghatározásokat az /1. sz. melléklet tartalmazza A rákkeltők koncentrációjának a légzési zónában (személyi, teljes műszakos mintavétellel) történő határérték ellenőrzésére irányuló mérését csak a jogszabályban meghatározott szervezetekkel (személyekkel) szabad elvégeztetni Kockázatbecslés és meghatározás Minden olyan tevékenység esetében, amelynek során feltételezhető a munkavállaló rákkeltő anyaggal történő expozíciója, a szervezeti egység vezetője (munkáltató) köteles kockázatbecslést végeztetni A szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni: a rákkeltők azonosításáról; a rákkeltők koncentrációjának a légzési zónában (személyi, teljes műszakos mintavétellel) történő méréséről; a munkavállaló bőrébe vagy bőrén át a szervezetébe felszívódó rákkeltő anyag mennyiségének becsléssel történő meghatározásáról; külön jogszabályban meghatározott anyagok esetében biológiai monitorozás elvégeztetéséről (a szervezetbe jutott rákkeltők mennyiségének, a munkavállaló vegyi anyaggal történt terhelésének becsléséről); szükség esetén, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának javaslatára citogenetikai vizsgálat elvégeztetéséről; a rákkeltő expozícióban történő rendkívüli munkavégzés ÁNTSz részére történő soron kívüli bejelentéséről, a szükséges védőeszközökről; a tevékenységhez minimálisan szükséges munkavállalói létszám meghatározásáról A kockázatbecslést meg kell ismételni: legalább kétévenként; az ÁNTSz által indokolt esetben előírt nagyobb gyakorisággal; minden olyan változás esetében, amely hatással lehet a munkavállalók rákkeltővel történő expozíciójára Kockázatkezelés, kockázatcsökkentés, rákkeltő anyag helyettesítése A kockázatbecslést végző indokolt esetben köteles a szükséges intézkedéseket meghatározni, amelynek végrehajtásáról a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. 106

107 A munkahelyen a határértéket az expozíciós koncentráció nem haladhatja meg. Ahol az előre látható és az előre nem látható (rendkívüli eseményeknél) expozíciós koncentráció meghaladja a határértéket, munkát végezni kizárólag egyéni védőeszköz használatával szabad Ha valamely rákkeltőre nincs érvényes határérték, a szervezeti egység vezetője köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a munkatérben a rákkeltő(k) koncentrációja a tudományos technikai színvonal mellett a lehetséges legalacsonyabb szintű legyen. Határértékkel nem rendelkező rákkeltő okozta munkahelyi expozíció esetén a kockázatbecslés során, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának javaslatára citogenetikai vizsgálatot kell végezni Bármely expozíciós úton (belégzés, bőrön át) egyidejűleg több rákkeltőnek a szervezetbe jutása esetén évente mérni kell az expozíciót, és becsülni kell a terhelést Rákkeltő használata csak akkor vezethető be, ha azt műszaki okokból nem lehet célazonos, nem rákkeltő vagy kevésbé erős rákkeltővel helyettesíteni. A szervezeti egység vezetője írásban köteles indokolni az ÁNTSz-nek a rákkeltő választását, amely indoklásban fel kell tüntetni, hogy van-e célazonos, nem rákkeltő vagy kevésbé erős rákkeltő anyag, készítmény vagy eljárás. Amennyiben rendelkezésre áll nem rákkeltő vagy kevésbé erős rákkeltő, a szervezeti egység vezetője azt is köteles feltüntetni, hogy miért nem ezek alkalmazására kerül sor, illetve miért nem történik meg a rákkeltő cseréje Rákkeltő anyagot használni csak olyan munkahelyen szabad, ahol a felhasznált anyag jellegének, a technológiának, az abból fakadó tisztítási, mentesítési feltételeknek, a légtechnikai követelményeknek a munkahely megfelel A szervezeti egység vezetője a munkavállalót írásban köteles tájékoztatni arról, hogy rákkeltővel kívánja foglalkoztatni, vagy hogy rákkeltővel foglalkoztatja. A foglalkoztatásra vonatkozó valamennyi információt a munkáltató köteles a munkavállaló részére megadni Populációs és egyéni kockázatcsökkentés A munkahelyen a rákkeltő hatásának kitett munkavállalók számát a munka elvégzéséhez szükséges lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. Az expozíciós idő csökkentése nem járhat együtt az expozíciónak kitett munkavállalói létszám növekedésével Terhes nőt tilos, fiatalkorú személyt csak egyéni védőeszközök alkalmazása esetén és csak a gyakorlati képzéshez szükséges időben és mértékben szabad rákkeltővel foglalkoztatni Megelőzés és expozíciócsökkentés Rákkeltő anyagok alkalmazása esetén be kell tartani a jogszabályokban, biztonsági szabályzatokban a munkahelyre, munkavállalóra, munkakörnyezetre, korlátozásokra, környezetre vonatkozó biztonsági követelményeket Előre nem látott veszélyhelyzet, illetve expozíció A szervezeti egység vezetője rendkívüli helyzetekre köteles riasztási és intézkedési terveket (balesetelhárítási, mentési, menekülési, dekontaminálási, helyreállítási, stb.) készíteni. 107

108 Előre látható veszélyhelyzet, illetve expozíció Mindazon tevékenységnél, amelynél a munkatérben a rákkeltő koncentrációja, kiülepedő mennyisége előreláthatóan megnő (pl.: karbantartás, zárt technológia megbontása), a szervezeti egység vezetője a munkavállalóval és a munkavédelmi képviselővel történő megbeszélést követően köteles intézkedni, hogy a munkavállalót érő expozíciós koncentráció ne haladja meg a határértéket Belépés a veszélyeztetett területre A szervezeti egység vezetője köteles biztosítani, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállaló egészségét rákkeltő okozta egészségkárosodás fenyegeti, csak azok a munkavállalók legyenek jelen, illetve oda kizárólag azok léphessenek be, akiknek az a munkájukból vagy feladatukból adódóan kötelességük Személyi higiéné, egyéni védelem A munkáltató valamennyi olyan tevékenység során, amely következtében a munkavállalót rákkeltő okozta egészségkárosodás érheti, köteles biztosítani, hogy a munkahelyen a munkavállaló ne étkezzen, ne igyon, ne dohányozzon, kozmetikai szereket ne alkalmazzon; gondoskodni arról, hogy a munkavállaló a munkahelyet csak zuhanyozás után, utcai ruhában hagyja el; elegendő számú és alkalmas szociális helyiséget biztosítani, így a fekete-fehér rendszerű a külön jogszabály szerinti "erősen szennyezett" tisztasági fokozatnak megfelelő öltözőt, mosdót, zuhanyzót, WC-t, tartózkodót az épületen belül, illetve szabadtéri telepítésű üzemben telephelyen belül; kizárólag kezeletlen fapor-expozícióval járó munkavégzés esetén a fekete-fehér rendszerű öltöző helyett az utcai ruházat védelmét biztosító (pl. műanyag, a pormentességet biztosító) ruhavédő is alkalmazható; nyílt téri munkavégzés esetén megfelelően temperált tartózkodó- és pihenőhelyiséget biztosítani, a fehér öltöző, a tartózkodó- és pihenőhelyiségek rákkeltő expozíciós koncentrációja nem haladhatja meg az immissziós értéket, illetőleg immissziós érték hiányában az adott rákkeltőnek a legközelebbi településen, illetve lakóhelyi környezetben mérhető háttér-koncentrációját; a munkavállalókat megfelelő minőségű, és mennyiségű tisztálkodó és dekontamináló szerrel ellátni; gondoskodni arról, hogy a védőeszközöket az arra kijelölt helyen és az előírt módon helyezzék el; minden használat előtt ellenőrizzék, biztosítsák azok hibátlanságát, védőképességük megfelelőségét és tisztaságát, továbbá köteles gondoskodni a hibás vagy nem tiszta egyéni védőeszköz használat előtti kijavításáról vagy cseréjéről, valamint az e pontban foglaltak teljesítésének ellenőrzéséről A rákkeltő anyag expozíciójában dolgozó munkavállalók nyilvántartása, dokumentumok megőrzése A szervezeti egység vezetője köteles nyilvántartást vezetni a rákkeltővel tevékenységet végző munkavállalókról. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a munkavállaló nevét; születési helyét, idejét; az expozíciót okozó rákkeltő(k) nevét; a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét; az expozíciós koncentráció mért adatait anyagonként. 108

109 Az előző pontban meghatározott adatokat legalább évente kell rögzíteni a nyilvántartásban. A kiegészítést dátummal kell ellátni, amelyet a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa aláírásával igazol A bejelentést, nyilvántartást a szervezeti egység vezetője az expozíció utolsó napját követő 40 évig köteles megőrizni. Amennyiben a szervezeti egység jogutód nélkül szűnik meg, a dokumentumokat az ÁNTSz részére át kell adni Az ÁNTSz tájékoztatása A szervezeti egység vezetője minden év január 10-ig az ÁNTSz területileg illetékes szervének köteles bejelenteni: a 26/2000. (IX.30) EüM rendelet 3. sz. melléklet 1. és 2. pontjának megfelelően a rákkeltővel végzett tevékenységeket, a tevékenység végzése során használt anyagot, készítményt, illetve eljárást; a felhasznált rákkeltőkben történő változást a 26/2000. (IX.30) EüM rendelet 3. sz. melléklet 2. pontjának megfelelően. A megismételt bejelentésnek az előző évi bejelentéshez viszonyított változásokat, illetve az év közben végzett légtérszennyezettség mérés adatait kell tartalmaznia; soron kívül kell az ÁNTSz-t tájékoztatni, ha a tárgyévben végzett mérés a határértéket meghaladó szennyezettségre utal; a rákkeltő expozíciónak kitett munkavállalói létszám megnő; a munkahely méretében vagy elhelyezésében változás történt; a rákkeltő expozícióban rendkívüli munkavégzés elrendelésére került sor Azbesztre és vinil-kloridra vonatkozó különleges előírások A szervezeti egység vezetője az azbeszt okozta egészségkárosító kockázatok minimálisra csökkentése céljából köteles biztosítani, hogy: azbesztpor ne jusson a levegőbe, illetve ha ez a gyakorlatban nem biztosítható, gondoskodik arról, hogy az azbesztpor a kibocsátási helyéhez a lehető legközelebb kerüljön összegyűjtésre; a munkavégzés során keletkező azbeszttartalmú hulladékot zárt tartályokban kell összegyűjteni, amelyeken fel kell tüntetni, hogy azbesztet tartalmaznak;(e tartályokat a munkahelyről a veszélyes hulladékok kezelésére és tárolására vonatkozó külön jogszabály szerint el kell távolítani.) A pont szerinti nyilvántartás nem kötelező, ha az azbesztkoncentráció a 26/2000. (IX.30.) EüM rendelet 4. sz. melléklet 3. pontja szerinti határértéket nem éri el A vinil-klorid monomerre vonatkozó különleges előírásokat a 26/2000. (IX.30.) EüM rendelet 5. sz. melléklet tartalmazza. 109

110 4.11.7/1. sz. melléklet Fogalom-meghatározások 1. RÁKKELTŐ ANYAG: 1.1 A 26/2000. (IX.30.) EüM. rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt anyag 1.2 Az a készítmény, amely egy vagy több a 26/2000. (IX.30.) EüM. rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt anyagot tartalmaz, és ezen összetevő(k) koncentrációja alapján a készítmény az 1. vagy a 2. karcinogén kategóriába tartozik. 1.3 A 26/2000. (IX.30.) EüM. rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott eljárás során felszabaduló vagy alkalmazott, az 1.1. pont szerinti anyag, vagy az 1.2. pontban meghatározott koncentrációban tartalmazó készítmény. 1.4 Bükkfa-, tölgyfa-, egyéb keményfaporok, illetőleg keményfaporokat tartalmazó faporok 2. EXPOZÍCIÓ: a munkahelyen jelen lévő rákkeltő(k) hatásának való kitettség, amely a munkavállalót az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül éri. A munkahely légterében az expozíció mennyiségi meghatározására az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata szolgál. 3. EXPOZÍCIÓS IDŐ: a munkavállaló által a rákkeltővel szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti, éves időtartam. 4. EXPOZÍCIÓS KONCENTRÁCIÓ: az a munkahelyi légtérszennyezettség, amelyben a munkavállaló egyéni védőeszközök viselése nélkül végez munkát. Az expozíciós koncentráció munkahelyen megengedett értékeit külön jogszabály tartalmazza; 5. EXPOZÍCIÓS ÚT: az az út és/vagy mód, amelyen át, illetve ahogy a rákkeltő a munkavállaló szervezetébe jut [belégzéssel tüdőbe, kiülepedéssel vagy érintkezéssel a bőrön át, baleset esetén egyéb módon (pl.: a száj nyálkahártyán át)]; 6. TERHELÉS: a munkavállaló szervezetébe jutó rákkeltő mennyisége, dózisa függetlenül attól, hogy milyen expozíciós úton jutott a szervezetbe; 7. ORVOSI VIZSGÁLAT: a külön jogszabály szerint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok vagy szakellátó helyek, illetve a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete (a továbbiakban: OKK-OMFI) által, valamint ezek kérésére végzett orvosi, szakkonziliárusi, illetőleg diagnosztikai vizsgálat; 8. EGYÉNI KOCKÁZATI SZINT: foglalkozási eredetű daganatos megbetegedésnek egy adott munkavállalót érintő előfordulásának valószínűsége; 9. HATÁRÉRTÉK: az az eltűrhető legmagasabb kockázati szint, amely a munkatér eltűrhető szennyezettségi szintjével fejezhető ki (jele: MK, mértéke: mg/m3) a külön jogszabályban meghatározottak szerint. A határérték 8 órás referencia időre vonatkozik; 10. ELTŰRHETŐ SZENNYEZETTSÉG: az a koncentráció, amelyben a rákkeltő okozta daganatos megbetegedés kockázata valószínűleg nem nagyobb, mint 1:105 (10 mikrorizikó); 11. DEKONTAMINÁLÁS: a rákkeltő szennyeződés hatástalanítása vagy eltávolítása; 12. EU-SZÁM: az egészségügyi miniszternek az EU-ban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékének közreadásáról szóló EüM tájékoztatóban az EINECS vagy az ELINCS számmal megegyező szám; 13. EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ KOCKÁZAT: a munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja meghaladja a határértéket, vagy határérték hiányában a munkáltató által végzett kockázatbecslés az eltűrhetőnél - 1:105 szintűnél - nagyobb kockázatot jelez. 110

111 Műszaki és kivitelezési tervek munkavédelmi követelményei Munkahelyet, létesítményt, munkaeszközt, technológiát a munkavédelemre vonatkozó szabályokban (törvény, rendelet, szabvány, biztonsági szabályzat, társasági szabályozások és utasítások, stb.) meghatározott ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható munkabiztonsági követelmények betartásával szabad tervezni úgy, hogy az üzembe helyezés után biztosítsa a munkavállalók és a munkavégzés hatáskörében tartózkodók védelmét is. A tervezési folyamatban a munkavédelmi érdekképviselet véleményezési, részvételi lehetőségét a terv tárgya szerinti üzemeltető, munkáltató köteles biztosítani, illetve a szükséges tájékoztatást megadni A tervezés megrendelésére vonatkozó szerződésben a megrendelő, vagy a megrendelő nevében eljáró személy, szervezet (pl.: beruházó) köteles a tervezővel közölni az MvSz.- ben a tervekre meghatározott követelményeket és kötelezettségeket, az általánostól eltérő, valamint azokat a munkavédelmi követelményeket, amelyeket csak a MÁV Rt. területén kell alkalmazni. Ha a megrendelő az erre vonatkozó ismeretekkel nem rendelkezik, a tervezői megbízásnak ki kell terjednie az erre vonatkozó adatgyűjtésre is A műszaki és kivitelezési terveknek munkavédelmi szempontból tartalmazniuk kell: a nehéz fizikai munka csökkentésének, illetve az anyagmozgatás, szállítás, raktározás, stb. módját; a munkakörnyezeti veszélyes és ártalmas termelési tényezők (pl.: zajszint, klímaviszonyok, légszennyezés, megvilágítás, biológiai ártalmak, sugárzás, túlnyomás, pszichológiai megterhelés, stb.) megengedett határérték alatti biztosításának, illetve egészségkárosító hatásuk megelőzésére tervezett műszaki megoldások, intézkedések megvalósítási módját; gépek, berendezések biztonságos állapotának tervezett megvalósítását (pl.: érintésvédelem módja, a szükséges védőberendezések, burkolatok, biztonságtechnikai műszerezettség, kiszolgáló, kezelőhelyek kialakítása, feliratok és jelölések, időszakos biztonsági vizsgálatok, karbantartási követelmények, biztonsági reteszelések, határérték-jelzők vagy határérték elérésekor működtető elemek, stb.); ergonómiai követelmények megvalósítását; a munkaterületek (helyiségek, építmények, szabad terek, stb.) jellegének megfelelő funkcionális berendezések (pl.: gépek, bútorok, képernyők, stb.) ajánlott elrendezését; közlekedési, anyagmozgatási útvonalakat, burkolatok szükségességét; foglalkozás-egészségügyi követelmények megvalósítását (pl.: étkező, öltöző, mosdó, WC, stb. biztosítása); a munkavédelmi szabályoktól való eltérés esetén az azonos biztonságot nyújtó megoldás megvalósítását és szükség esetén az eltérési engedély azonosító jelét; egyéb, a megrendelő szerint a tervben rögzítendő biztonsági követelményeket; az építési kivitelezési (megvalósítási) tervdokumentációnak a biztonsági és egészségvédelmi tervet a /2. sz. melléklet szerint; az építési kivitelezési (megvalósítási) tervdokumentáció készítésénél a biztonsági és egészségvédelmi koordinátori feladatokat ellátó személy megnevezését A munkavédelmi követelményeket a tervdokumentáció jellegétől függő részletességgel kell kidolgozni, utalva a vonatkozó előírásokra, ismertetve az ártalom jellemző adatait, a választott műszaki vagy egyéb megoldást, indoklását és a tervben foglaltak megvalósítása után várható és biztosítható eredményeket. 111

112 A kivitelezési (megvalósítási) tervek készítése során a tervező köteles biztonsági és egészségvédelmi koordinátort (továbbiakban: koordinátor) igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni), ha nem rendelkezik a munkabiztonsági szaktevékenység ellátásához előírt képesítéssel. A koordinátor feladatait az /1. sz. melléklet tartalmazza. A koordinátor feladatai a terv elkészítésének részét képezik A műszaki és kivitelezési (megvalósítási) tervnek a tervezett munkavédelmi követelményeket és a megvalósítás módját olyan részletezettséggel kell tartalmaznia, hogy a terv alapján a létesítés egyértelműen megvalósítható legyen (pl.: villamos vezetékek keresztmetszete, légtechnikai berendezések teljesítménye, jelleggörbéje, típusa, lejtési viszonyok mértéke, stb.) A tervezési folyamat részeként az építési kivitelezési (megvalósítási) tervet a biztonsági és egészségvédelmi koordinátorral előzetesen véleményeztetni kell. A szakvéleményt a tervdokumentáció mellékleteként kell kezelni A műszaki és kivitelezési (megvalósítási) tervek jóváhagyását megelőző tervtárgyalásra a létesítmény, berendezés későbbi üzemeltetését elrendelő szervezeti egység szerint illetékes EBK TSzK-t, illetve a jóváhagyó üzletág EBK munkabiztonsági szakértőjét meg kell hívni, vagy az előzetes véleményezési lehetőséget részükre biztosítani kell. A tervtárgyaláson részt kell vennie a terv készítésében részt vevő biztonsági és egészségvédelmi koordinátornak, ha ezt a feladatot nem a tervező látta el. A tervtárgyalás megszervezése a beruházó, illetve a beruházást lebonyolító feladata A műszaki és kivitelezési (megvalósítási) tervtől való szándékos eltérés esetén előzetes eltérési engedélyt kell kérni. Az eltérési engedély megadása előtt ki kell kérni a későbbi üzemeltető szervezeti egység és az üzemeltetés helye szerinti EBK TSzK munkabiztonsági szakelőadójának véleményét A kivitelezés megkezdéséről, várható befejezéséről, a kivitelező szervezet megjelöléséről az üzemeltetés elrendelése előtti munkavédelmi felülvizsgálatot végző EBK szervezetet a beruházást lebonyolító köteles tájékoztatni A kivitelezés után a határozatlan időtartamra szóló (végleges) üzembe helyezés előtt a ténylegesen megvalósított állapotnak megfelelő adatokat tartalmazó megvalósulási tervet kell az üzemeltető részére készíteni, ha a kivitelezés a tervezett megvalósítástól eltért. A megvalósulási tervnek nem szabad olyan berendezést, állapotot, stb. tartalmaznia, amelynek létesítése, illetve megvalósulása csak később várható Meglévő létesítményhez, berendezéshez illesztett berendezés tervezése során vizsgálni kell a meglevő és a létesíteni tervezett berendezés egymásra hatását, illeszthetőségét (kompatibilitását), a várható üzemi körülmények közötti működési módját, megbízhatóságát. Ha a terv szerinti kivitelezés átmenetileg a biztonsági állapot romlását eredményezné, vagy a technológiai folyamatban zavart okozhat, erre a megrendelő, beruházó figyelmét a tervező köteles írásban felhívni Nem kell tartalmaznia a tervdokumentációnak azokat a követelményeket és megvalósítási módját, amelyet a jogszabályban és szabványokban előírt tartalmi és alaki követelményeket kielégítő a tervdokumentációhoz csatolt okmánnyal (pl.: minőségtanúsítás) bizonyítanak Ha szervezési (organizációs) terv is készül, a tervnek ki kell térnie a munkaterületek körülzárására, a tereprendezésre, az útvonalak kijelölésére, a tároló helyek kialakítására, a térvilágítás szükségességére, a víztelenítés megoldására, külső vagy külföldi kivitelező esetén a MÁV Rt. területén végzendő munkavégzés munkavédelmi feltételeire, stb. 112

113 A műszaki és kivitelezési tervek munkavédelmi tartalmi követelményeinek megtartását és szakmai helyességét a tervjóváhagyás keretében is ellenőrizni kell. Nem szükséges ellenőrizni azokat a követelményeket (pl.: méretezés, statikai vizsgálat, szabványnak való megfelelőség, stb.), amelynek teljesülésére vonatkozóan a tervező egyértelműen nyilatkozott A tervező írásban köteles nyilatkozni arról, hogy a vonatkozó munkavédelmi követelményeket a tervezés során figyelembe vette és betartotta. Ha az építési kivitelezési (megvalósítási) tervek készítése során a biztonsági és egészségvédelmi koordinátori tevékenységet a tervező látta el, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell az erre vonatkozó információt is. Ha a tervező a követelmények teljesítéséről nyilatkozott, de az üzembe helyezés előtt végzett vizsgálat, vagy az üzemeltetés során bizonyíthatóan megállapítást nyer, hogy a személyi biztonságot csökkentő állapot a tervezéskor figyelmen kívül hagyott munkavédelmi követelmények miatt következett be, a felelősség a teljesítésre vonatkozó nyilatkozat megléte esetén a tervezőt terheli. 113

114 A koordinátor feladatai (a 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet alapján) I. Az építési, kiviteli (megvalósítási) terv készítésével összefüggésben: /1. sz. melléklet 1. Megteszi a megvalósítási terv (kiviteli terv) munkahelyi egészség és biztonság szempontjából szakszerű elkészítéséhez szükséges javaslatokat. 2. Koordinálja a kivitelezési tervdokumentációk készítésénél a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározottak figyelembe vételét és a tervdokumentációban történő érvényesítését. 3. Közreműködik azon különböző munkafolyamatok, ill. munkaszakaszok megtervezésénél, amelyeket egyidejűleg, illetve egymást követően végeznek és amelyeket, vagy azok időtartamát a kiviteli tervdokumentációnak a biztonságra gyakorolt jelentősége miatt tartalmaznia kell. 4. Koordinálja a biztonsági és egészségvédelmi terv készítését. Koordinálja az 1-3. pontokban és a /2. sz. mellékletben meghatározottak megvalósítását; 5. Szakmailag ellenőrzi a biztonsági és egészségvédelmi tervet. 6. Összeállítja azt a dokumentációt, amelyben az építmény és az építési technológia jellemzői alapján az egészség és biztonság célszerű követelményeit rögzítik az esetleges későbbi munkák biztonsága érdekében. 7. Összehangolja a megelőzés és a biztonság általános alapelveinek megvalósítását, különösen: 7.1 A kivitelezési tervek elkészítése során az egyszerre, vagy a csak egymás után végezhető munkafázisok, illetve munkaszakaszok meghatározását, 7.2 A különböző munkafázisok, illetve munkaszakaszok előrelátható kivitelezési időtartamának meghatározását. II. Az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben: 1. Összehangolja a meghatározott követelmények megvalósulását annak érdekében, hogy a munkáltató és amennyiben a munkavállalók érdekében ez szükséges a munkát személyesen végző önálló vállalkozók a /4. sz. mellékletben, továbbá a biztonsági és egészségvédelmi tervben meghatározottakat megvalósítsák. 2. Indokolt esetben kiegészítés készítése a biztonsági és egészségvédelmi tervhez, valamint a 3. pontban meghatározott dokumentációhoz annak érdekében, hogy azok folyamatosan tartalmazzák a munkák előrehaladásából, illetve a körülmények változásából adódóan az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit. 3. Közreműködés az építési munkahelyen egyidejűleg tevékenykedő, illetve egymást követően felvonuló munkáltatók között a tevékenységek összehangolásában, figyelemmel a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 40.. (2) bekezdésében megfogalmazott felelősségi szabályokra. 4. Összehangolja a munkafolyamatok ellenőrzését. 5. Megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az építési munkahelyre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be. 114

115 4.11.8/2. sz. melléklet A kivitelezési (megvalósítási) tervdokumentációk biztonsági és egészségvédelmi tervfejezetének főbb tartalmi követelményei (a 4/2002.(II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet alapján) 1. Figyelembe kell venni azokat a különböző munkafolyamatokat, illetve munkaszakaszokat, amelyeket egyidejűleg, illetve egymást követően végeznek, és meg kell határozni ezek előrelátható időtartamát. 2. A biztonsági és egészségvédelmi tervben meg kell határozni az adott munkahely építési sajátosságainak figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. 3. A tervnek tartalmaznia kell a /3. sz. mellékletben felsorolt munkák veszélyeinek kiküszöbölését szolgáló különleges intézkedéseket. 115

116 4.11.8/3. sz. melléklet Az építési munkahelyen dolgozók biztonságára és egészségére fokozott veszélyt jelentő munkák és munkakörülmények ( a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 2. sz. melléklete alapján) 1. Azok a munkák, amelyek talajmegcsúszás következtében betemetéssel, mocsaras területen való elmerüléssel vagy magas helyről történő leeséssel veszélyeztetik a munkavállalót. 2. Egyéb jogszabályokban meghatározott veszélyes anyagokkal, készítményekkel vagy biológiai tényezők expozíciójával járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet vagy egyéb jogszabály alapján meghatározott gyakoriságban időszakos alkalmassági vizsgálatokhoz, biológiai monitorozáshoz kötött munkavégzés. 3. Egyéb jogszabályokban meghatározott, foglalkozási sugárterhelés veszélyével járó munkaterületen történő munkavégzés, illetve foglalkozási sugárterhelés veszélyével járó munka. 4. Magas feszültségű vezetékek közelében végzett munka. 5. Vezeték nélküli távközlési építmény által kibocsátott elektromágneses sugárzás kockázatával járó munkaterületen történő munkavégzés. 6. Olyan munkakörülmények, amelyek vízbefúlás veszélyével járnak. 7. Árokban, alagútban végzett munka, földalatti munka. 8. Légvezetékeket szállító járművek kezelői által végzett munka. 9. Keszonban, túlnyomásban végzett munka. 10. Robbanóanyagok használatával kapcsolatos munka. 11. Nehéz, előre gyártott elemek összeszerelésével vagy szétbontásával kapcsolatos munka. 116

117 Technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások (továbbiakban: technológiai dokumentációk), MÁV szabványok kidolgozásának, jóváhagyásának, felülvizsgálatának és korszerűsítésének munkabiztonsági követelményei Technológiai dokumentációt kell készíteni minden olyan tevékenységre, gépre, berendezésre, amely a kezelő, közreműködő és a munkavégzés hatókörében tartózkodó munkavállalókra veszélyt és ártalmat jelenthet. A technológiai dokumentációt a foglalkoztatott munkavállalók szakképzettségének megfelelő részletességgel kell elkészíteni Nem kell technológiai dokumentációt készíteni azokra a munkafolyamatokra, amely a munkavállalóra veszélyt és ártalmat nem jelentenek, illetve olyan gépekre, berendezésekre, amelyek ismerete a tevékenységet végző munkavállalóktól szakképesítésük alapján elvárható A technológiai dokumentációnak tartalmaznia kell: a technológia biztonságos működtetéséhez az előírt létszámtól való eltérés esetén szükséges tárgyi, technikai feltételeket, a munkaerő minimális létszámát; a munkafolyamat során jelentkező veszélyek és ártalmak jellemzőit, az ellenük való védekezés módozatait; a munka biztonságos elvégzéséhez szükséges munka- és segédeszközök használatát; a munkafolyamatban bekövetkezett változások munkabiztonsági követelményeit és az esetleges eltérés feltételeit; a munka megkezdése előtt, illetve befejezésekor szükséges biztonsági feladatokat; üzemzavar és egyéb veszélyes helyzetben való teendőket (vészleállítás, veszélyes helyzet megszüntetése, újraindítás feltételei, stb.); A fenti szempontok szerint összeállított technológiai dokumentációnak nem külön fejezetben, hanem a munkafolyamatok részeként kell tartalmaznia a munkabiztonsági előírásokat Nem kell a technológia dokumentációban megismételni azokat a követelményeket, amelyeket más előírások már tartalmaznak (pl.: orvosi alkalmasság, védőeszköz, stb.) A technológiai dokumentációnak a fentieken túlmenően tartalmaznia kell: az összeállító nevét, beosztását, az azonosító jelét, számát, hatályát, a jóváhagyó megnevezését A veszélyes vasúti munkafolyamatokat szabályozó szakmai utasításokat is a pontokban részletezett tartalmi követelmények figyelembevételével kell elkészíteni A végrehajtási szervezeti egységek által készített technológiai dokumentációt a területileg illetékes EBK TSzK körzeti munkabiztonsági szakelőadójával véleményeztetni kell, és véleményének figyelembevételével lehet hatályba léptetni Üzletági hálózati technológiát az EBK Főosztály véleményének figyelembevételével kell kidolgozni, illetőleg egyetértésével lehet hatályba léptetni A technológiai dokumentáció előírásait folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és technológiai vagy környezeti feltételek változása esetén a módosítást el kell végezni. A módosítás az illetékes EBK szervezet véleményének figyelembevételével a kibocsátó szervezet feladatát képezi, végrehajtásáért a szervezeti egység vezetője a felelős. 117

118 A technológiai dokumentációkat a kibocsátónak nyilvántartásba kell venni legalább a következő adatokkal: megnevezés, az azonosító szám, hatályba lépés időpontja, módosítások időpontja A munkavédelmi célú MÁV szabványok kiadásának programba vételénél ki kell kérni az EBK Főosztály szakmai véleményét, hatályba léptetéséhez egyetértése szükséges Létesítmények, gépek, berendezések, munkaeszközök karbantartására, fenntartására vonatkozó rendelkezések A létesítmények, munkaeszközök, berendezések biztonságos használatához, üzembiztonságának helyreállításához, illetőleg fenntartásához szükséges munkák elvégzésére karbantartási utasítást kell készíteni. A karbantartási utasítást az üzemeltető, illetve az állagban tartó szervezeti egységnek kell elkészíteni Nem kell karbantartási utasítást készíteni: ha jogszabály, szabvány vagy más utasítás már szabályozta a karbantartást, az olyan műszakilag egyszerű gépekre, kézi szerszámokra, amelyek karbantartást nem igényelnek, illetőleg karbantartásuk szakmunkát nem igénylő egy-két műveleti elemből áll A karbantartási utasításnak tartalmaznia kell: az elvégzendő munkaműveleteket, a karbantartás gyakoriságát, a személyi és tárgyi feltételeket, a megfelelőség ellenőrzésének követelményét, a munkabiztonsági követelményeket A szervezeti egységeknél karbantartási tervet kell készíteni A szervezeti egységeknél a karbantartásokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetését jogszabályokban, utasításokban előírtak szerint, vagy egyéb módon, de úgy kell dokumentálni, hogy az elvégzett karbantartás egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásnak legalább tartalmaznia kell: a karbantartás időpontját, a karbantartást végzők nevét A karbantartási nyilvántartást egyéb előírások hiányában legalább a következő azonos szintű karbantartásig meg kell őrizni Ha a karbantartás során műszeres méréseket is végeztek, akkor a mérési eredményeket minősíteni kell (pl.: jogszabályokban, utasításban, stb. előírt értékekkel való összehasonlítás) Veszélyesnek nem minősülő munkaeszközök felülvizsgálata Kéziszerszámok vizsgálata A kéziszerszámmal történő munkavégzés megkezdése előtt egy műszakban legalább az első használatbavétel előtt a kéziszerszámmal munkát végző munkavállalónak a kéziszerszám biztonsági állapotát a tőle elvárható mértékben, alkalmas módon (pl.: szemrevételezéssel, próbával, stb.) ellenőriznie kell. 118

119 A kéziszerszám munkakezdés előtti vizsgálatát dokumentálni kell, ha azt jogszabály, szabvány vagy egyéb kötelező előírás meghatározza A biztonságos munkavégzésre alkalmatlan, vagy munkavégzés közben arra alkalmatlanná váló kéziszerszámot nem szabad munkavégzésre használni A kéziszerszámokat a kéziszerszámmal munkát végző munkavállalón kívül legalább hathónaponként a munkavállaló munkairányításija (vagy e célra kijelölt szakember) is köteles megvizsgálni, amelynek elvégzését legalább az /1.sz. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó módon dokumentálni kell Az előzőek szerint kell vizsgálni azokat az általában kézben tartva működtetett munkaeszközöket, amelyek az időszakos ellenőrző felülvizsgálati körbe nincsenek bevonva Az pontok szerint kell eljárni a vasútüzemi technológiáknál alkalmazott egyszerű célszerszámok (pl.: rögzítősaru, alátétfa, stb.) vizsgálatánál is, ha arra más előírás egyéb, szigorúbb követelményeket nem határoz meg Ellenőrző felülvizsgálatok Az ellenőrző felülvizsgálat célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos körülmények meglétének ellenőrzése Ellenőrző felülvizsgálatot kell végezni az üzemeltetés megkezdése, illetve a használatbavétel előtt a veszélyesnek nem minősülő munkaeszközökön: a szerelését követően, ha annak biztonsága függhet a szerelés körülményeitől; az új munkahelyen történő felállítást megelőzően, ha a munkaeszközön az új munkahelyen történő felállítását megelőzően végeztek szerelési munkát, és annak biztonsága függhet a szerelés körülményeitől A pont szerinti ellenőrző felülvizsgálatot nem kell elvégezni azoknál a munkaeszközöknél, kéziszerszámoknál, amelyeken a rendeltetésszerű használat céljából az eltérő funkció, vagy a tárolási mód miatt kell használat előtt szerelési munkát végeznek (pl.: több elemből álló nyomatékkulcs, gázhegesztő berendezés elemeinek összeszerelése, baleseti helyreállítási munkáknál a több elemből álló térvilágító berendezések összeszerelése, stb.). A munkát végző azonban az összeszerelés megfelelőségéről és a biztonsági állapotról a szakképzettsége, kioktatottsága alapján elvárható mértékben köteles meggyőződni Ha a munkaeszköz összeszerelését (felállítását) nem a munkaeszköz későbbi üzemeltetője végzi, az ellenőrző felülvizsgálat az összeszerelést (felállítást) végző feladata. A vizsgálatról készült dokumentációt az üzemeltetőnek kell átadni Az ellenőrző felülvizsgálatba bevont munkaeszközöket, a vizsgálat módját az /2. sz. melléklet tartalmazza Az /2. sz. mellékletben felsorolt munkaeszközökön túlmenően a munkáltató a szervezeti egységnél használt további munkaeszközökön is végezhet ellenőrző felülvizsgálatokat. Az ellenőrző felülvizsgálatba bevont eszközöket a /2. sz. melléklet szerint köteles nyilvántartani Az ellenőrző felülvizsgálatot a /3. sz. melléklet, vagy az érvényben lévő szakmai utasítások (pl. D.3. utasítás) szerint kell dokumentálni. 119

120 Időszakos ellenőrző felülvizsgálatok Az időszakos ellenőrző felülvizsgálat célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos működés feltételeinek és körülményeinek ellenőrzése Időszakos ellenőrző felülvizsgálatot kell végezni a veszélyesnek nem minősülő munkaeszközökön: ha a munkaeszköz a használat során bekövetkező elhasználódás vagy egyéb ok miatt a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztető helyzetet idézhet elő; ha a gyártó (forgalmazó), vagy jogszabály a munkaeszköz biztonságos állapotának megőrzése céljából a munkaeszköz időszakos ellenőrző felülvizsgálatát írja elő Ha az időszakos ellenőrző felülvizsgálatba bevont munkaeszközön rendszeres (TMK) karbantartást végeznek, az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot lehetőleg az esedékes karbantartással egyidejűleg kell elvégezni. Rendszeres karbantartás alá nem tartozó munkaeszközöknél az időszakos ellenőrző felülvizsgálatok gyakoriságát a pont figyelembevételével kell meghatározni. A leghosszabb felülvizsgálati időszak nem haladhatja meg az öt évet Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatra vonatkozó gyakoriság, vizsgálati, műszaki tartalom, stb. meghatározásánál kötelező munkavédelmi előírás kivételével (pl.: jogszabályi előírás) a gyártó által készített felhasználói utasításokban és üzemeltetési dokumentációkban (pl.: kezelési és karbantartási utasítás, gépkönyv, stb.) meghatározottakat, a használati körülményeket, a várható elhasználódást, az elhasználódásból adódó lehetséges egészségi és biztonsági kockázatokat kell figyelembe venni Az időszakos ellenőrző felülvizsgálat általános szempontjait a /4. sz. melléklet tartalmazza, végrehajtását az /5. sz. melléklet, vagy az érvényben lévő szakmai utasítások szerint kell dokumentálni Ha a munkaeszközt a telephelyen kívül használják, a legutóbbi időszakos ellenőrző felülvizsgálat elvégzésének időpontját látható helyen időt állóan a munkaeszközön fel kell tüntetni Egyéb előírások Ha az ellenőrző felülvizsgálat, vagy az időszakos ellenőrző felülvizsgálat alá tartozó munkaeszközön műszaki okból 30 napot meghaladó ideig munkát nem végeztek, vagy sérülést okozó esemény következett be, vagy következhetett volna be, továbbá ha azon átalakítást végeztek, a munkaeszköz további használatát megelőzően el kell végezni a munkaeszköz vizsgálatát, és írásban kell nyilatkozni a munkaeszköz alkalmasságáról. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül, ezért az EBK szervezet hatáskörébe tartozik Az ellenőrző felülvizsgálattal és az időszakos ellenőrző felülvizsgálattal a munkáltató legalább egy éves műszaki jellegű gyakorlattal és műszaki jellegű szakképzettséggel rendelkező (legalább szakmunkás) munkavállalót, vagy a vizsgálat elvégzésére jogosult külső vállalkozót köteles írásban megbízni Az ellenőrző felülvizsgálatok, és az időszakos ellenőrző felülvizsgálatok dokumentációit az üzemeltető munkáltatónak kell tárolnia, és a következő időszakos ellenőrző felülvizsgálatig meg kell őrizni. 120

121 Ha a munkaeszközön ellenőrző felülvizsgálatot végeztek, de az időszakos ellenőrző felülvizsgálati körbe nincs bevonva, az ellenőrző felülvizsgálatról készült dokumentációt a munkaeszköz használatból történő végleges kivonásáig, vagy telepített munkaeszköz esetén a telepítés helyéről történő leszereléséig kell megőrizni Az ellenőrző felülvizsgálatba, az időszakos ellenőrző felülvizsgálatba bevont munkaeszközökről, valamint a vizsgálati ciklusidőkről a végrehajtási szervezeti egységeknek nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a munkaeszköz megnevezését, azonosítását, a vizsgálati ciklusidőt Az MvSz. Helyi Függelékben kell a pont szerinti nyilvántartás tárolási helyét meghatározni. 121

122 /1.sz. melléklet Kéziszerszám vizsgálati lap Sorszám Vizsgált kéziszerszám Vizsgálat időpontja Vizsgálatot végző aláírása Megjegyzés Kitöltési útmutató: 1. A 2. oszlopba a kéziszerszám konkrét megnevezését, vagy azonosításra alkalmas más információt kell beírni (pl.: Toll Pál 23. sz. szerszámkönyvében felsorolt kéziszerszámok ; vagy A 23. sz. kéziraktár 21. sz. leltárjegyzéke szerinti kéziszerszámok. ; vagy A V psz. mozdony leltárjegyzéke szerinti kéziszerszámok, stb.). 2. A 3. oszlopba a vizsgálat befejezésének napját kell beírni. 3. Az 5. oszlopba kell beírni a vizsgálattal kapcsolatos egyéb, fontosnak tartott információt. 122

123 /2. sz. melléklet Veszélyesnek nem minősülő, ellenőrző felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközök Ellenőrző felülvizsgálat Munkaeszköz megnevezése módjára m ó d j a Megjegyzés vonatkozó előírás Helyszínen összeszerelt (épített munkaállvány) 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM rend. szemrevételezés 2.sz. mell. III/ Sorszám 123

124 /3. sz. melléklet Jegyzőkönyv a veszélyesnek nem minősülő munkaeszköz ellenőrző felülvizsgálatáról 1. A vizsgálatot végezte: 2. A vizsgálatot végző szakképzettsége:.. 3. A vizsgálat időpontja:.. 4. A vizsgálat oka: szerelés új munkahelyen történő felállítás 5. A vizsgálat (munkaeszköz) tárgya:. 6. A vizsgálat tárgyának azonosító jele (pl.: gyári szám, leltári szám, stb.): Az ellenőrző felülvizsgálat módja (pl.: műszeres, szemrevételezése, stb.): 8. A vizsgálatot végző megállapítása(i): A vizsgálatot végző által megtett intézkedések (pl.: a megbontott védővezető folytonosságának helyreállítása, a meghibásodott védőburkolat cseréje, a klímaberendezésben a szűrőbetétek tisztítása, stb.): A vizsgálatot végző által javasolt egyéb intézkedések: Értékelés: 1. A vizsgálat tárgya az egészséget és a személyi biztonságot nem veszélyezteti. 2. A vizsgált munkaeszköz az egészséget nem veszélyeztető és személyi biztonsági követelményeket nem elégíti ki, mert:.... Kelt: 20., hó.-n. a vizsgálatot végző aláírása 124

125 /4.sz. melléklet Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatok általános követelményei A munkaeszközök időszakos ellenőrző felülvizsgálatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés műszaki biztonsági feltételeinek ellenőrzésére, vizsgálatára irányulnak, ezért a felülvizsgálatoknak ki kell térni: a statikai állapotra, terhelhetőségre; a védőburkolatok meglétére, működőképességére, állapotára; a jelző, biztonsági és védelmi berendezések meglétére, működőképességére, állapotára; a kapcsoló és működtető készülékek funkcionális működésére; a vészleállító berendezés működőképességére; az energiaellátás kimaradását hatástalanító védelmi berendezések meglétére, működőképességére; a munkakörnyezeti terhelések mérséklését szolgáló berendezések működőképességére (szellőzés, stb.); a kötelezően előírt felülvizsgálatok elvégzésére (pl.: villamos technika, nyomáspróba, stb.); a kezelési, karbantartási utasítás meglétére; a kezelési, karbantartási utasítás rendelkezik-e követendő eljárásra a rendeltetésszerű használat közbeni veszélyhelyzetek kezelésére. 125

126 Jegyzőkönyv a veszélyesnek nem minősülő munkaeszköz időszakos ellenőrző felülvizsgálatáról /5. sz. melléklet A vizsgált munkaeszköz A vizsgálatot végző A vizsgálat időpontja A vizsgálat módja (pl.: műszeres, szemrevételezése, stb.) A vizsgálatot végző által megtett intézkedések (pl.: a megbontott védővezető folytonosságának helyreállítása, a meghibásodott védőburkolat cseréje, a klímaberendezésben a szűrőbetétek tisztítása, stb.) A vizsgált munkaeszköz minősítése A vizsgálat megállapításai nem megfelelő minősítés esetén Sorszám megnevezése azonosító jele (pl.: gyáriszám, leltári szám stb.) vizsgálatára vonatkozó előírás neve szakképzettsége aláírása megfelelő nem megfelelő Kitöltési útmutató az 5. sz. táblázathoz: A 2. sz. oszlopba a vizsgált munkaeszköz megnevezését kell írni. (pl.: lemezolló) A 3. oszlopba az azonosításra alkalmas számot kell írni. (pl.: kézi zsírprés gyári száma: IGRT 23456) A 4. oszlopba akkor kell bejegyzést tenni, ha a munkaeszközre időszakos ellenőrző felülvizsgálatra van előírás, és attól a vizsgálatot végző nem tért, vagy nem térhetett el, mert az előírás betartása kötelező. Az 5-7 oszlopokat a vizsgálatot végző személyre vonatkozóan értelemszerűen kell kitölteni. A 8. oszlopba azt a naptári napot kell bejegyezni, amikor a vizsgálat befelezése megtörtént. A 9. oszlopba azt (azokat) a módszert (módszereket) kell beírni, amellyel a vizsgálat történt. (pl.:, műszeres, szemrevételezéses, statikus terhelés, stb.) A 10. rovatba azokat a ténylegesen elvégzett (megtett) intézkedéseket kell bejegyezni, amelyek a biztonság helyreállítása érdekében a vizsgálatot végző elvégzett (megtett) A 11. vagy 12. sz. rovatba bejegyzett jellel a vizsgálatot végzőnek a munkaeszközt (az egészséget nem veszélyeztetető és személyi biztonság szempontjából) egyértelműen minősíteni kell A 13. oszlopban a nem megfelelő -nek történő minősítés okait kell bejegyezni. 126

127 Időszakos biztonsági felülvizsgálatok Időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni: a veszélyes technológiákat; az 5/1993. (XII.26.) MüM. rendelet 1/a, 1/b mellékletében felsorolt munkaeszközöket; a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszközöket; azokat a munkaeszközöket, amelyek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a vonatkozó dokumentáció előírja Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot a veszélyes technológia a hatósági felülvizsgálat alá tartozó és külön jogszabályban meghatározott munkaeszközök kivételével: szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel, vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot ha jogszabály, szabvány, vagy üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő ötévenként kell elvégezni A veszélyes munkaeszközök a hatósági felügyeleti és szakértői felülvizsgálati körbe tartozók kivételével időszakos biztonsági felülvizsgálatának elvégzése, a felülvizsgálati dokumentáció elkészítése, az EBK TSzK-k feladata. A biztonsági állapot megítéléséhez szükséges szabványok, jogszabályok által előírt műszeres vizsgálatok dokumentációit az üzemeltetőnek rendelkezésére kell bocsátani A hatósági felügyeleti és a szakértői felülvizsgálati körbe tartozó munkaeszközök felülvizsgálatát a munkaeszközt állagban tartó szervezeti egységnek kell megrendelni, érvényességét figyelemmel kísérni. A hatósági felülvizsgálattal összefüggő üzemeltetői felülvizsgálatok elvégzése, a vizsgálatok dokumentálása az üzemeltető feladata Veszélyes technológiának minősül a pontban felsorolt technológiák. Veszélyes technológia időszakos biztonsági felülvizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti Az időszakos biztonsági felülvizsgálatról a felülvizsgálatot végzőnek a vonatkozó előírásoknak megfelelően jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a következő felülvizsgálat elvégzéséig az üzemeltetési dokumentációk között kell megőrizni Ha az időszakos biztonsági felülvizsgálat során a vizsgált munkaeszköz a vizsgálati jegyzőkönyvben nem felelt meg minősítést kapott a vizsgálatot végző hatóságtól, szakembertől, akkor az üzemeltető szervezeti egység vezetője a minősítés okát köteles azonnal vizsgálni és a következő intézkedéseket tenni: meg kell tiltani a munkaeszköz használatát, ha a felülvizsgálat olyan hiányosságot állapított meg, amely meglétét, működőképes állapotát szabvány, biztonsági szabályzat, előírás, üzemeltetési dokumentáció, stb. megköveteli; ha a munkaeszköz olyan követelményt nem elégít ki, amely közvetlenül és súlyosan veszélyezteti a munkaeszközzel munkát végző, vagy a közelében tartózkodók egészségét, testi épségét, és azonos biztonságot nyújtó más megoldással (pl. személyi feltételek megváltoztatása, szervezési intézkedések, egyéni védőeszköz alkalmazása, stb.) a veszély nem hárítható el, a munkaeszköz használatát a szervezeti egység vezetője a hiányosság megszüntetéséig köteles megtiltani; 127

128 ha a hiányosság a munkavállalóra és a munkaeszköz közelében tartózkodóra veszélyt nem jelent, a munkaeszköz üzemeltetésére engedélyt adhat, de a hiányosság megszüntetésére felelős személy, és határidő megjelölésével köteles intézkedni; a hiányosság megszüntetését írásban kell dokumentálni és a vizsgálati jegyzőkönyvhöz kell csatolni Telephelyen kívül is üzemeltetett veszélyes munkaeszközökön az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzésének időpontját jól látható helyen időt állóan fel kell tüntetni A veszélyes munkaeszközt üzemeltető, technológiát alkalmazó szervezeti egységeknél az MvSz. Helyi Függelékének mellékletében fel kell sorolni az időszakos biztonsági felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközöket, technológiákat, és a vizsgálatok gyakoriságát Az MvSz. Helyi Függelékében felsorolt időszakos biztonsági felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközökről, a vizsgálat esedékességét, elvégzését tartalmazó /1.sz. melléklet szerinti nyilvántartó lapot kell kiállítani és folyamatosan vezetni. A nyilvántartó lapot az üzemeltetési dokumentációk között kell tárolni. 128

129 /1. sz. melléklet Veszélyes munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálatának nyilvántartó lapja A munkaeszköz megnevezése, telephelye, alkalmazási helye: A munkaeszköz azonosító (jóváhagyási) száma: Az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzésére jogosult személy (pl.: kazánbiztos emelőgépszakértő, stb.) szervezet megnevezése: a vizsgálat esedékessége:... évenként Az elvégzett vizsgálat időpontja, vizsgálati jegyzőkönyv száma:... év... hó...nap... Az elvégzett vizsgálat időpontja, vizsgálati jegyzőkönyv száma:... év... hó...nap... Az elvégzett vizsgálat időpontja, vizsgálati jegyzőkönyv száma:... év... hó...nap... Az elvégzett vizsgálat időpontja, vizsgálati jegyzőkönyv száma:... év... hó...nap... Az elvégzett vizsgálat időpontja, vizsgálati jegyzőkönyv száma:... év... hó...nap... Az elvégzett vizsgálat időpontja, vizsgálati jegyzőkönyv száma:... év... hó...nap... Az elvégzett vizsgálat időpontja, vizsgálati jegyzőkönyv száma:... év... hó...nap

130 Idegenek MÁV Rt. területén tartózkodásának és külső vállalkozók MÁV Rt. területén történő munkavégzésének munkabiztonsági feltételei Idegenek MÁV Rt. területén tartózkodásának és külső vállalkozók MÁV Rt. területén történő munkavégzésének munkabiztonsági feltételeit a jelenleg érvényes 32/2004. (V.28.). (MÁV Értesítő 22.sz.) utasítás szabályozza Idegeneknek, illetve külső vállalkozóknak számítanak a tevékenység kihelyezés keretében a MÁV Rt. létszámából külső vállalkozókhoz került munkavállalók, illetve létrehozott vállalkozások is A szervezeti egység területén kívüli munkavégzésre vonatkozó rendelkezések A szervezeti egység területén kívüli munkavégzés esetén kiküldetésben, külszolgálaton és változó munkahelyeken történő foglalkoztatásnál a munkakörülmények biztosításáért a foglalkoztatást elrendelő szervezeti egység vezetője, a munkabiztonsági előírások betartásáért a munka helyszíni irányítója a felelős Kiküldetésben változó munkahelyre beosztott munkavállalók a munkavégzés megkezdése előtt a munkaterület vezetőjének kötelesek bejelenteni tervezett munkájukat és várható időtartamát. A terület vezetője a munkavégzés megkezdése előtt a munkavégzés bejelentőjét köteles kimutathatóan tájékoztatni a fokozott veszélyt jelentő körülményekről (pl.: mérgezett terület, tűz- és robbanásveszély, ismeretlen vegyi anyag jelenléte, omlás-, és sugárveszély, stb.) Más jogi személyhez történő kirendelés esetén (Mt és 150..) a munkabiztonsági előírások betartásáért, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításáért a kirendeltet foglalkoztató szervezeti egység vezetője felelős A MÁV Rt. által kiszolgált saját használatú iparvágányokon végzett vasútüzemi tevékenység esetén a MÁV Rt.-re és az iparvágány tulajdonosra érvényes munkabiztonsági és közlekedésbiztonsági szabályok betartásáért a kiszolgálást végző szolgálati egység vezetője felelős MÁV Rt. munkavállalók külföldön, illetőleg külföldi jogi személyek MÁV Rt.-nél végzett tevékenységének munkavédelmi követelményei MÁV Rt. és külföldi jogi személyek között munkavégzés céljából létrejövő szerződéskötésnél gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeiről. A vállalkozó munkavállalói kötelesek betartani a munkavégzés helye szerinti államban hatályos munkabiztonsági előírásokat A közös üzemváltó határállomásokon foglalkoztatott külföldi vasutak, valamint a MÁV Rt. munkavállalói esetében a pont előírásainak figyelembevételével a határforgalmi megállapodásban szabályozottaknak megfelelően részletezni kell a munkabalesetek bejelentését, kivizsgálását, a munkavédelmi oktatások rendjét, a biztonságos munkavégzés személyi-, tárgyi-, és elsősegélynyújtási feltételeit, illetve mindazokat a körülményeket, amelyeket a helyi viszonyok megkívánnak. 130

131 Foglalkozási korlátozás alá eső munkahelyek, munkafolyamatok, munkakörök Egyszemélyes munkavégzés korlátozása A következő, fokozottan veszélyes munkahelyeken, munkafolyamatoknál nem szabad egyedül munkát végezni: a biztonsági szabályzatok szerint egy személy által nem végezhető munkafolyamatoknál, illetve munkahelyeken; gázzal elárasztott aknákban, gázömléseknél; tartály belsejében végzett munkáknál, kivéve, ha a tartály legalább két irányból nyitott, és a megfelelő levegőminőséghez szükséges légcsere folyamatosan biztosított, terepszint alatti aknákban, csatornákban, kutakban, ha a légszennyező anyagok, gázok feldúsulására a munkatérben számítani lehet; egyéb, a helyi viszonyoktól függő az MvSz. Helyi Függelékében meghatározott korlátozások esetén A veszélyesség megállapításánál vizsgálni kell: a kazánházak; a hűtőházak; a villamos kapcsolóterek; a transzformátorházak; a villamosenergia-átalakítók; a villamos alállomások; a szennyvízderítők; a gázfogadók; a vegyipari berendezések; a felvonók és mozgólépcsők; a túlnyomás alatt álló sűrített levegős készülékek; a veszélyes anyagokkal végzett tevékenységek; a veszélyes anyagok tárolására használt területek; a tűz-, és/vagy robbanásveszélyes helyiségek; veszélyességét és az ott végzett tevékenység jellegét, hatásmechanizmusát A pontban meghatározott körülmények közötti foglalkoztatásnál a második személy jelenlétének szükségességét a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállaló véleményének figyelembevételével kell meghatározni Azoknak a munkahelyeknek, munkafolyamatoknak a jegyzékét, amelyekben a szervezeti egységnél egyedül nem szabad munkát végezni az MvSz. Helyi Függelékben kell felsorolni Az MvSz. Helyi Függelékben meghatározott munkakörben, ill. körülmények között munkát végző személy mellé olyan munkavállalót kell beosztani, aki a beosztása szerinti munkahelyen, munkafolyamatnál fellépő esetleges veszélyhelyzetben a mentést, beavatkozást, az alapvető elsősegélynyújtást biztonságosan el tudja végezni A biztosító vagy figyelő személy a figyeléssel egy időben csak olyan munkavégzéssel bízható meg, amely a figyelési és veszélyhelyzetben a mentési kötelezettségét nem zavarja, illetve nem késlelteti. 131

132 Nők, fiatalkorúak és öregségi nyugdíjkorhatár felettiek foglalkoztatási korlátozása Az /1.sz. mellékletben felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő, vagy veszélyes megterheléssel járó munkakörben, illetve munkakörülmények között a nők, illetve fiatalkorúak nem foglalkoztathatók. Ha a helyi körülmények indokolttá teszik a szervezeti egységek vagy a foglalkozásegészségügyi orvos kezdeményezésére a nők, fiatalkorúak és nyugdíjkorhatár felettiek részére további korlátozásokat határozhatnak meg. A további korlátozások meghatározásánál a /2. sz. mellékletben foglalt foglalkozási kockázattal járó megterheléseket figyelembe kell venni A tanulónak a szakma gyakorlati elsajátításához szükséges egészségkárosodás kockázatával járó munkakörülmények közötti foglalkoztatása nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely a szakma megtanulásához szükséges A szervezeti egységek a és pontokban foglaltak alapján az MvSz. Helyi Függelékben a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi feladatokat ellátó orvos bevonásával kötelesek meghatározni a működési területükön a foglalkoztatási korlátozások, illetve tilalmak helyi jegyzékét A pont szerint összeállított jegyzék felülvizsgálatát minden esetben el kell végezni: új technológia bevezetésénél, újabb, veszélyes termelési tényezők megjelenésénél vagy megszűnésénél, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vagy az ÁNTSz kezdeményezésére Az /1. sz. melléklet c.) pontban felsorolt munkakörökben foglalkoztatott nő köteles a terhességét a terhesség megállapítását követően bejelenteni, és a terhesgondozási könyvet vagy orvosi igazolást a szervezeti egység vezetőjének bemutatni. 132

133 /1. sz. melléklet Korlátozás alá eső munkakörök, tevékenységek, munkakörülmények A.) Nők részére tiltott munkakörök, tevékenységek, munkakörülmények akkumulátor javító, karbantartó; a zárttéri hegesztés helyi elszívás hiányában; pályamunkás; vonalgondozó; kábelfektető; biztosítóberendezési lakatos; hagyományos szennyvíztisztító berendezések kezelése; magasban lévő és feszültség alatt álló villamos vezetékrendszerek szerelése; kézi anyagmozgatási munka 20 kg felett, 20 kg-nál nagyobb erőkifejtést igénylő munka; 20 kg tömegű anyag kézi szállítása 60 m-nél nagyobb távolságra sík talajon; kézi adagolású kazánoknál kazánfűtő, kezelő; tartályokban és egyéb zárt fémszerkezetekben hegesztő; magas hőterheléssel járó, az MvSz. Helyi Függelékben meghatározott munkakörök; vasúti vontatójármű, motorkocsi, egyéb vasúti kötöttpályás jármű és munkagép vagy vasúti pályán is közlekedésre alkalmas egyéb jármű vezetése ; tehergépkocsi vezetése 3,5 t engedélyezett össztömegű járművek felett; vasúti járműszerelő; alvázlakatos; kocsilakatos; kocsivizsgáló; féklakatos; kocsirendező; vasúti járművek alatti és közötti munkavégzés; tolatásvezető; villamos vontatás állomási és vonali berendezéseinek helyszíni javítása, karbantartása; vasúti járművek bontása, darabolása; egyéb, kockázatbecslés alapján az MvSz. Helyi Függelékben meghatározott munkakörök. B. Fiatalkorúak részére tiltott munkakörök, tevékenységek, munkakörülmények az "A" mellékletben felsorolt munkakörök, tevékenységek és munkakörülmények; lányok részére a közepesen nehéz fizikai munkánál nagyobb terhelést jelentő munka (MSZ 21975); éves fiuk, vagy éves lányok 0 %-os emelkedésű úton 15 kg, 1 % emelkedésű úton 10 kg, 2 % emelkedésű úton 5 kg súlynál nagyobb tömegű anyag szállítása, vagy a normák szerinti súly alatti tömegű anyagok rendszeres szállítása; a éves fiuk 20 kg feletti tömegű anyag mozgatása, vagy 20 kg alatti súlyú anyag 60 m- nél nagyobb távolságra történő mozgatása; egy műszak alatt váltakozva hideg-meleg munkahelyen végzett munka; állandó, teljes műszakos foglalkoztatás nedves munkakörnyezetben, amelyben a munkavállaló munkaruhájának és/vagy lábbelijének átnedvesedése csak vízhatlan védőöltözék viselésével kerülhető el; 133

134 vegyi anyagok és egyéb fokozott terhelést jelentő expozíció esetén a 2. sz. mellékletben felsorolt esetekben; személy-, és anyagszállításra alkalmas gépi hajtású járművek vezetése; éjszakai munkavégzés; egyéb, kockázatbecslés alapján az MvSz. Helyi Függelékben meghatározott munkakörök. C. Terhes nők részére tiltott munkakörök, tevékenységek, munkakörülmények az "A" és "B" mellékletben felsorolt munkakörök, tevékenységek, munkakörülmények anyagmozgatási munka 10 kg feletti tömeg emelése kényszertesthelyzetben végzett munka. egyéb, kockázatbecslés alapján az MvSz. Helyi Függelékben meghatározott munkakörök. 134

135 /2. sz. melléklet A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. számú melléklete) (A mellékletben a tiltást jelöli. A zárójelben szereplő számok a foglalkoztathatóság feltételeit jelentik, amelyek magyarázata a táblázat végén található.) M e g t e r h e l é s e k Nők Férfiak 1. Magából a munkavégzésből adódó megterhelések 1.1. Túlzott fizikai megterhelés Dinamikus izommunka: az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII.28.) NM. rendelet 3.sz. mellékletének 1.sz. táblázata szerinti Könnyű munka Közepesen nehéz munka (3), (5) (3) (3) (3), (5) (5) Nehéz munka (3) (3) (3) (3) Főleg statikus elemeket tartalmazó izommunka Anyagmozgatási munka > 10 kg tömeg emelése (5) (5) (5) (5) (5) Kényszertesthelyzetben végzett munka (5) (5) (5) (5) Kezek kis izületeit érő mikrotraumák kumulációjának lehetőségével járó munka (5) (5) (5) (5) (5) 1.2 Fokozott pszichés megterhelés Időkényszer feltételei között végzett tevékenység esetén (5) (5) (5) (egyedi gépkiszolgálás, szalag, vagy szalagszerű technológiák) akkor, ha a néhány elemi műveletből felépülő, periódikusan ismétlődő tevékenységek végrehajtására előírt műveleti idő nem haladja meg a 3 percet és nincs szervezett tevékenységcsere Fokozott pszichés információterheléssel járó vagy különleges figyelmet igénylő tevékenység (időhiány viszonyai kö- (5) (5) zötti döntési feladatok, nagytömegű, eltérő jelentésű információ felvétele és értelmezése, nagypontosságú ellenőrzési funkciók teljesítése zavaró ingereket tartalmazó környezetben), ha meghaladja a törvényes munkaidő 50 %-át. 1.3 A dolgozó saját vagy mások egészsége, testi épsége szempontjából az átlagosat meghaladó mértékű kockázattal járó (7) (7) (7) munka (9). 2.1 Fokozottan terhelő munkahelyi klíma Hőterhelés (MSZ 21875:1979) Hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munka Közepesen nehéz fizikai munka (5) (5) Könnyű fizikai munka Hideg munkakörnyezetben végzett munka (25/1996.(VIII.28.) NM rendelet) Váltakozva hideg-meleg munkahelyen végzett munka (5) Nedves munkakörnyezetben végzett munka (5) (5) Terhes (1) Fiatalkorú < 45 éves 45 x éves > x éves Fiatalkorú > x éves 135

136 M e g t e r h e l é s e k Nők Férfiak 2.2 Kéz-kar vibráció (25/1996.(VIII.28.) NM rendelet) ,96 m/s 2 eq expozíció felett ,4 m/s 2 eq kéz-kar vibráció felett (5) 2.3 Egész testre ható rezgéssel járó munka: az expozíció XY (5) irányba 0,9 m/s 2 Z irányban 1,26 m/s 2, egyenérték szintet meghaladja (25/1996.(VIII.28.) NM rendelet) 2.4 Ionizáló sugár-expozícióban dolgozók 2.5 Mikrohullámú sugár-expozíció 2.6 Zajexpozícióban végzett munka: A munkavállaló zajexpozícióját jelentő megítélési A-hangnyomásszint (L AD ) nagyobb, mint 85dB, illetve a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (L AI ) egyetlen alkalommal is meghaladja a 125 db-t. 2.7 Túlnyomásban végzett munka,(6), (6) 2.8 Nagyon mérgező, a reprodukciót károsító, daganatkeltő, teratogén, mutagén vegyi anyagok expozíciója (MSZ :1988.) A 2.8. tulajdonságú növényvédő szerek (beleértve tulajdonságaitól függetlenül valamennyi szerves foszforsav-észtert is), (2) (5), (8) (5) (5) gyártásával, hatástalanításával, kiszerelésével és közvetlen felhasználásával (permetezés, porozás, gázosítás) járó munka Szerves oldószerek gyártásával, kiszerelésével és felhasználásával járó munkák, (2) (5) (5) (5) Higany és higanyvegyületek, indium és indium-vegyületek,, (2) (5) (5) (5) VI. értékű króm és VI. értékű krómvegyületek előállításával, gyártásával, feldolgozásával, felhasználásával járó munkák Antibiotikumok gyártásával, csomagolásával, üzemszerű felhasználásával járó munkák., (2) (5) (5) (5) Hormonok, hormonkészítmények gyártásával, csomagolásával járó munkák, (2) (5), (8) (5) (5) A külön jogszabályban meghatározott rákkeltő anyagok, (2) (5) Az alábbi vegyi anyagokkal történő expozíció: aminopterin, (2) (5), (8) antikoagulánsok, (2) (5), (8) citosztatikumok gyártásával, csomagolásával, felhasználásával járó munkák, (2) (5), (8) difenil-hidantoin, (2) (5), (8) dohánytermékek gyártása, feldolgozása, kiszerelése, (2) (5), (8) fenol, (2) (5), (8) halotán, (2) (5), (8) jódtartalmú gyógyszerek komb. és szekvencionális orális kontraceptivumok, (2) (5), (8) melfalán, (2) (5), (8) metil-ccnu, (2) (5), (8) nem szteroid ösztrogének, (2) (5), (8) nikotin, (2) tireosztatikumok (5), (8) treoszulfán, (2) (5), (8) szén-monoxid*, (2) (5), (8) ólom-haxaflour-szilikát*, (2) (5), (8) ólom-alkilek*, (2) (5), (8) ólom-azid*, (2) (5), (8) ólom-kromát*, (2) (5), (8) ólom-diacetát, (2) (5), (8) Terhes (1) Fiatalkorú < 45 éves 45 x éves > x éves Fiatalkorú > x éves 136

137 M e g t e r h e l é s e k ólom-bisz-ortofoszfát* ólom-acetát* ólom (II)-metánszulfonát* ólom-hidrogén-arzená6t* ólom-2,4,6-trinitro-rezorcin-oxid, ólom-sztifnát* egyéb ólomvegyületek, a jelen mellékletben említett kivételével C.I. Pigment Qellow 34 (a Colour Indexben a C.I számmal jelöl szinezőanyag)* Warfarin; 4-hidroxi-3-(3-oxo-1-fenil-butil) kumarin* Szaporodást károsító anyagok 2. kategória nikkel-tetrakarbonil benzo-(a)pirén; benzol(d,e) krizén benzo-(a)pirén; benzo(d,e,f) krizén 2-metoxi-etanol; etilén-glikol monometil-éter 2-etoxi-etanol; etilén-glikol monoetiléter 2-metoxi-etil-acetát; metil-glikol-acetát 2 etil-hexil-3,5-biszt (1,1-dimetil-etil)-4-hidroxifenil-metil-tioacetát binapakril (ISO); 2-szek-tuil-4,6-dinitrofenil-3-metil-krotonát dinoseb; 6-szek-butil-2,4-dinitro-fenol a dinoseb sói és észterei, a mellékletben máshol említettek kivételével dinoterb; 2-terc-butil-4,6-dinitro-fenol a dinoterb sói és észterei nitrofen (ISO); 2,4-diklór-fenil-4-nitrofenil-éter metil-onn-azoxi-metil-acetát; metil-azoxi-metil-acetát etilén-tiourea; imidazolidin-2-tion; 2-imidazolin-2-tiol N 2 N-dimetil-formamid; dimetil-formamid Mutagén anyagok 2. kategória hexametilfoszfortriamid dietilszulfát benz(a)pirén benz(d,e,f)krizén 1,2 dibróm-3-klórpropán etilén-oxid metil-akrilamidometioxi-acetát (>0,1% akrilamid tartalommal) metil-akrilamidoglikolát (>0,1% akrilamid tartalommal) eilénimilin; azriridin akrilamid Terhes (1), (2), (2), (2), (2), (2),(2), (2), (2) Fiatalkorú < 45 éves Nők (5),(8) (5),(8) (5),(8) (5),(8) (5),(8) (5),(8) (5),(8) (5),(8) 2.9 Tüdőfibrózist okozó porexpozíció (MSz :1992) 2.10 Toxoplazma és rubeola vírusfertőzés veszélyével járó munka, illetve expozíció, kivéve, ha terhes dolgozók immunizálás útján megfelelő védelmet kaptak ezen ágensek ellen 45 x éves > x éves Fiatalkorú > x éves Férfiak 137

138 Jelmagyarázat: Tiltás (1) A tiltás terhesekre, nemrégen szült munkavállalókra és szoptató anyákra terjed ki. (2) A tiltás az anyatejet adókra is kiterjed. (3) Az MSz 21875:79 melléklet M1-ben férfiakra megadott érték 70 %-a. (4) Törölve (5) Esetenkénti döntés a munkaalkalmassági vizsgálat és a munkakörre kiterjedő ergonómiai vizsgálat, a megterhelés-igénybevétel elemzése alapszolgáltatás keretében. (6) Kivéve a könnyűbúvár készülékes kutató- (pl. régészeti) munkát. (7) A föld alatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörökben végzett munka nők számára tiltott, kivéve: fizikai munkát nem végző nők vagy azok, akik szakmai kiképzésük céljából kötelesek bizonyos időt föld alatti bányászati munkakörben vagy fúrótoronynál eltölteni. (8) Korai terhesség (<14. terhességi nap) vizsgálati feltételeinek és vizsgálatának biztosítása kötelező. A korai terhesség védelme végett a fogamzóképes korú nő az 1.sz. mellékletben (8) jelzésű anyagokkal (ezek gyártásával, kiszerelésével, illetőleg növényvédő szerek esetében felhordásával) csak akkor foglalkoztatható, ha a munkaadó biztosítja a korai terhesség diagnosztizálásához szükséges gyorstesztet. A gyorstesztet családtervezés előtt álló munkavállaló nő a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa útján kapja meg, ha a családtervezést neki bejelentette, és a gyorsteszt alkalmazásának módját, időpontját az orvossal ugyancsak előzetesen megbeszélte, és írásban nyilatkozik arról, hogy a megbeszélés értelmében megfelelően jár el, valamint a teszt eredményéről a foglalkozás-egészségügyi orvosát 24 órán belül tájékoztatja. (9) Az 4.sz. mellékletben szereplő munkakörök, tevékenységek. X Az egyénre irányadó nyugdíjkorhatár * Szaporodást károsító anyagok 1. kategória 138

139 A nemdohányzók védelmével kapcsolatos követelmények A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának forgalmazásának egyes szabályairól szóló többszörösen módosított évi XLII. törvénynek megfelelően: közforgalmú intézmény: az érintettek számára közfeladatot, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást, ellátást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) végző természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye vagy egyéb eszközei. zárt légterű helyiség: valamely műszaki megoldással környezetétől fizikailag lehatárolt létesítmény, eszköz, amelynek a külső környezetből történő folyamatos légcseréje nem, vagy kizárólag nyílászárók, illetőleg egyéb műszaki berendezés útján biztosított A nemdohányzók védelme érdekében gondoskodni kell a dohányzó helyek, dohányzó helyiségek kijelöléséről, illetőleg a zárt légterű dohányzó helyeken a folyamatos légcserét biztosító megfelelő műszaki megoldásról. A dohányzóhelyek kijelölése, a műszaki feltételek biztosítása az Ingatlankezelési Szolgáltató Egység feladatát képezi Dohányzásra zárt légterű helyet csak abban az esetben szabad kijelölni, ha a megfelelő légcsere feltételei nyílászáró szerkezetekkel, vagy egyéb műszaki berendezés (pl.: elszívó) felszerelésével biztosított, és ott más, nemdohányzó személy benntartózkodása a munkaköri feladatok ellátásán kívül, az Mvt. rendelkezéseire is figyelemmel a helyiség rendeltetéséből adódóan nem szükségszerű Amennyiben zárt légterű helyiségben csak dohányzó munkavállalók dolgoznak, ott a dohányzás megengedett, ha az megfelel a pont szerinti követelményeknek Nem jelölhető ki dohányzóhely: a MÁV Rt. fogszakorvosi és foglalkozás-egészségügyi rendelőinek helyiségeiben; a MÁV Rt. oktatási célokat szolgáló intézményeinél, a tanulók (továbbképzésben résztvevő munkavállalók) által is használt helyiségeiben; a MÁV Rt. sportlétesítményeinek a sporttevékenység végzésére szolgáló zárt légterű helyiségeiben; vasúti járművek, illetve vasúti munkagépek kezelő (vezető) fülkéiben; a közös helységekben, kivéve, ha annak légtere a helység egyéb részétől elkülöníthető, vagy az elkülönítés megfelelő légtechnikai megoldás alkalmazásával megoldható Dohányzóhely kijelölésének hiányában a helyiségen kívül dohányzás céljára szolgáló egyéb területet kell meghatározni A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyiségeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal szembetűnő módon meg kell jelölni Dohányzás számára kijelölt helyek kivételével tilos dohányozni: a szolgáltatást igénybe vevők számára megnyitott zárt légterű helyiségekben; a tömegközlekedési eszközökön; zárt térben megtartott rendezvényeken; munkahelyen, zárt légterű helyiségekben; azokban a helyiségekben, szabad tereken, ahol a dohányzást tűzvédelmi, technológiai előírások tiltják; 139

140 a vállalati, vagy a vállalat érdekében hivatalosan használt (magántulajdonú) gépjárművek utasterében, amennyiben a gépkocsivezetőn kívül az utastérben több személy is tartózkodik Amennyiben zárt légterű munkahelyen dohányzó- és nemdohányzó munkavállalók egyidejűleg tartózkodnak, tilos dohányozni. A dohányzók részére dohányzóhelyet, dohányzó helyiséget kell kijelölni A 18. életévét be nem töltött munkavállaló munkahelyén a dohányzásra kijelölt helyen sem dohányozhat A tömegközlekedés céljaira megnyitott vasútüzemi technológiai területek, vasútüzemi helységek, munkahelyek dohányzási korlátozásainak érvényesítését az üzemeltetőnek kell biztosítani Személyszállító vasúti járműveken történő dohányzás részletes szabályait miniszteri utasítás, illetve a Személyszállítási Üzletág által kiadott utasítás szabályozza Képernyő előtti munkavégzés egészségügyi és biztonsági követelményei A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményéről szóló 50/1999. (XI.03.) EüM. rendelet 1. figyelembevételével a szervezeti egységeknél meg kell határozni azoknak a munkavállalóknak körét, akik a napi munkaidejükből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használnak. E munkavállalók munkavégzése lehet folyamatos képernyő előtti, de lehet képernyő előtt megszakításokkal végzett munka is (pl. a munkavállaló minden órában fél órát tölt képernyő előtti munkavégzéssel) Értékelni kell, hogy a tevékenység folyamatos képernyő előtti munkavégzésnek minősüle. Folyamatos képernyő előtti munkavégzésnek minősül, ha a munkavállaló érdemi megszakítás nélkül folyamatosan a képernyőre tekintve végzi munkáját, vagy képernyős eszközt működtet. Ha a képernyőfigyelésben olyan érdemi megszakítások vannak, mint pl. jegyeladás, nyilvántartás vezetése, számla kiállítás, telefonon ügyintézés, információadás, olyan időszak, amikor nem indokolt a képernyőfigyelés, stb., akkor ez a tevékenység nem tekinthető folyamatosnak. Amennyiben a tevékenység nem folyamatos képernyő előtti munkavégzés, a foglalkoztatást illetően munkaszervezési intézkedések megtételére nincs szükség Ha a tevékenység folyamatos képernyő előtti munkavégzésnek minősül a munkavégzést óránként legalább 10 perces a pont kivételével össze nem vonható szünetekkel meg kell szakítani, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés össze ideje a napi 6 órát nem haladhatja meg. A tényleges képernyő előtti munkavégzés idejébe nem tartoznak bele a tízperces szünetek, az ebédidő, a természetes szükségletek elvégzésére, dohányzásra, stb. fordított átlagos idő. Ha tényleges képernyő előtti munkavégzés a napi 6 órát az előbbiek figyelembevételével meghaladja, munkaszervezési intézkedéssel kell biztosítani, hogy a munkavállaló további napi munkaidejében nem képernyő előtti munkát végezzen. 140

141 A tízperces szünetekben a munkavállaló képernyő előtti munkavégzést nem folytathat, azonban nem képernyős munkát végezhet (egyéb olyan munkát végezhet, amelynél nem kell néznie a képernyőt, illetve nem kell működtetnie a berendezést). A tízperces szünetek igénybevételének időpontját célszerű a munkavállalóra bízni. Amennyiben a munkavégzés technológiai, biztonsági követelményei indokolják a szünetek igénybevételének időpontja konkrétan kijelölhető Amennyiben a képernyő előtti munkavégzés pont szerinti megszakítása mások életét, testi épségét, vagy egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, a tevékenységet úgy kell megszervezni, hogy a képernyő előtti munkavégzést a munka jellegéhez igazodóan, a veszélyhelyzet kizárásával megszervezni, akkor a tevékenységet: időszakonként szünetek szakítsák meg, vagy más tevékenységre cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint 10 perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő 75 %-át A szervezeti egységek kötelesek a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését: a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt; ezt követően kétévenként; amennyiben a munkavállalónak olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe. A vizsgálat, valamint az éleslátást biztosító szemüveggel történő ellátás rendjét az 56/2003. (MÁV Ért. 15.) EBKF-PgF. sz. utasítás tartalmazza A rendszeresen képernyős eszközt használók, valamint a folyamatos képernyő előtti munkavégzést ellátók körét az MvSz. Helyi Függelékekben fel kell sorolni A szervezeti egységek kockázatértékelésével egy időben el kell végezni a képernyős munkahelyek kockázatértékelését is Az utasítás végrehajtása szempontjából: képernyő előtti tényleges munkavégzésnek kell tekinteni azt a munkafolyamatot, amikor a munkavállaló a rendelet 2. a.) szerinti képernyős eszközzel billentyűzeten, vagy egyéb a 2. b.) szerinti képernyős munkahelyhez tartozó eszközön keresztül kommunikál, ide értve a képernyő figyelésével végzett munkát is; a rendelet hatálya nem terjed ki az 1. (2) bekezdésben felsorolt gépeket, eszközöket működtetőkre, továbbá az olyan egyéb képernyős eszközökre, amelyek képernyőjének mérete 13 col, illetve annál kisebb Hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás egészségi és biztonsági követelményei Kézi tehermozgatásnak kell tekinteni az olyan terhek, egy vagy több munkavállaló által történő szállítását, tartását beleértve azok felemelését, levételét, letevését, tolását, húzását, továbbítását vagy mozgatását amelyek jellemző tulajdonságaik, vagy a kedvezőtlen ergonómiai feltételek miatt elsősorban a munkavállalók hátsérüléseit okozhatják. 141

142 A szervezeti egységeknek az éves gazdasági tervezésük során tervezniük kell, és az éves munkavédelmi intézkedési tervben meg kell határozni azoknak a gépeknek, berendezéseknek, munkaeszközöknek, anyagmozgatási segédeszközöknek a beszerzését és a technológiák korszerűsítését, amelyekkel a kézi tehermozgatás kiküszöbölhető, illetve káros hatása csökkenthető. Az eszközök beszerzését elsősorban azokra a munkahelyekre kell tervezni, illetve azokat ott kell használni, ahol a kézi tehermozgatás a napi munkaidő jelentős részét képezi, illetve súlyos terhek kézi mozgatására kerül sor A végrehajtási szervezeti egységeknek feladataik, körülményeik figyelembevételével olyan szervezési intézkedéseket kell alkalmazniuk, amelyek a kézi anyagmozgatással járó kockázatot csökkentik (pl.: az expozíciós idő csökkentésével, az anyagmozgatáshoz szükséges munkaerő átcsoportosításával, regenerálódási idő beiktatásával. stb.). A kockázatok megítélésénél az /1. és /2. sz. mellékletekben foglaltakat kell figyelembe venni. Azokat a munkaköröket, amelyeknél hátsérülés kockázatával járó kézi tehermozgatás rendszeresen előfordul, az MvSz. Helyi Függelékében kell felsorolni Ha a munkavállalók részéről a súlyos terhek kézi mozgatása nem kerülhető el, a munkavégzés helyeit amennyiben ez lehetséges a munkáltatónak úgy kell kialakítani, hogy a feltételek a legbiztonságosabbak és az egészségre ártalmatlanok legyenek. Osztatlan teher több munkavállaló által történő egyidejű mozgatásánál a munkairányításinak a műveleti elemeket mindenki számára félreérthetetlenül kell közölnie. A munkavégzés megkezdése előtt a közvetlen munkairányítónak fel kell mérni az adott munka jellegének megfelelő biztonsági követelményeket elsősorban a teher jellemzőit majd ezek figyelembevételével kell a munkát megszervezni. A munkavégzés megkezdése előtt a tevékenységhez használt eszközök biztonságos állapotáról meg kell győződni, a munkában résztvevőket tájékoztatni kell a teher súlyáról, egyenlőtlen teher elosztás esetén a súlypontról vagy a teher legnehezebb oldaláról. Több munkavállaló által egyidejűleg végzett tehermozgatásnál a műveletelemeket (pl.: emelés, lerakás, stb.) össze kell hangolni és azt egyértelműen az érintettek tudomására kell hozni A kézi tehermozgatással csak az a munkavállaló bízható meg, aki a munkához egészségileg alkalmas, továbbá megfelelő ruházatot, lábbelit, valamint az előírt egyéni védőeszközt viseli, és a tehermozgatáshoz megfelelő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik A szakmai és munkavédelmi oktatások keretében a kézi anyagmozgatás általános szabályait, a sérülések kockázati tényezőit a 4.7 pontban előírtak figyelembevételével a munkavállalóknak oktatni kell A munkavállaló munkaköri orvosi vizsgálatra küldésekor a vizsgálatot kérő szervezeti egységnek a foglalkozás-egészségügyi orvos felé írásban jelezni kell, ha a munkavállalót olyan munkakörben, vagy olyan tevékenység végzésénél kívánja foglalkoztatni, amelyeknél hátsérülés kockázatával járó kézi tehermozgatás rendszeresen előfordul. 142

143 /1.sz. melléklet A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő általános tényezők 1. A teher jellemzői A teher kézi mozgatása elsősorban akkor jelentheti hátsérülés kockázatát, ha a teher túl nehéz vagy túl nagy; nem kézre álló vagy nehéz fogni; instabil vagy tartalma elmozdulhat; olyan módon helyezkedik el, hogy annak mozgatása során nincs lehetőség a törzs közelében történő elhelyezésére, vagy a törzs hajlításával vagy elfordításával lehet tartani, illetve mozgatni; körvonalai (felszíne) vagy halmazállapota (állaga) miatt valószínű, hogy a munkavállaló sérülését okozza ütközés esetén. 2. Szükséges fizikai erőkifejtés A fizikai erőkifejtés elsősorban hátsérülés kockázatával akkor járhat, ha a tehermozgatás túl megerőltető; csak a törzs elcsavarodásával kivitelezhető; a teher hirtelen elmozdulhat; a test labilis helyzetében következik be; ha nem kerülhető el, hogy előrehajolt helyzetben történjék az emelés. 3. A munkakörnyezet jellemzői A munkakörnyezet jellemzői a hátsérülés kockázatát növelhetik, ha nincs elég hely, különösen a függőleges irányban a teher mozgatására; a padozat vagy munkavégzés szintje változó, emiatt a terhet különböző szinteken kell mozgatni; a padozat vagy a láb megtámasztása labilis; a hőmérséklet, a páratartalom vagy a szellőzés nem megfelelő. 4. A tevékenység követelményei Elsősorban a hátsérülés kockázatával jár a tevékenység, ha az alábbiak közül egy vagy több feltétellel jár együtt: főként a gerincet érintő túl hosszan tartó fizikai erőkifejtés; a testi pihenési vagy a regenerációs periódus elégtelen; az emelési, lerakási vagy továbbítási távolságok túlzottak; a munkaritmust olyan folyamat szabja meg, amelyet a munkavállaló nem változtathat meg. 143

144 /2.sz. melléklet A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő egyéni kockázati tényezők A munkavállaló hátsérülésének fokozott kockázatával kell számolni, ha: a) fizikailag (a testi adottságai miatt) alkalmatlan az adott tevékenység végzésére; b) olyan gerincelváltozása ismert, amely a gerincsérülésre fokozott hajlamot jelent (spondylosis, Sheuermann-betegség, discopathia); c) a munkavégzéshez alkalmatlan ruházatot, lábbelit vagy más személyes tárgyat visel; d) nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, illetve gyakorlattal. Az a)-b) pontban felsorolt tényezőkre a munkaköri alkalmassági vizsgálata és véleményezése során különös figyelmet fordítani. 144

145 Munkahelyi kockázatértékelés Az Mvt. 54. figyelembevételével a munkáltatónak minőségileg, illetve mennyiségileg értékelni kell a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására Amennyiben a munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkavégzés, stb. változásai a kockázatokat lényegesen befolyásolták a kockázatértékelést ismét el kell végezni. Soron kívül kell felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával, munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe A pontban foglaltak kivételével a kockázatértékeléseket évenként kell felülvizsgálni, a felülvizsgálat idejét, eredményét kimutathatóan kell rögzíteni A kockázatértékelés megállapításai figyelembevételével a szervezeti egységeknek évente kell intézkedési tervet készíteni a kockázatok csökkentésére. Az intézkedési terv a kockázatértékelési dokumentáció mellékletét képezi. Az intézkedési tervben meg kell jelölni a feladatok végrehajtásának felelősét és határidejét A munkahelyi kockázatértékelés munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül A munkahelyi kockázatértékelés szakmai irányítását az EBK Főosztály látja el, a kockázatértékelések gyakorlati végrehajtását az EBK TSzK-k végzik működési területükön lévő valamennyi szervezeti egység tekintetében A munkahelyi kockázatok értékelését, felülvizsgálatait az EBK TSzK körzeti munkabiztonsági szakelőadóinak: a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve a szervezeti egység vezetője által kijelölt a technológiákat, eszközöket, berendezéseket jól ismerő középvezető (munkairányítási) bevonásával kell elvégezniük A kockázatértékelés tapasztalatairól, a kockázatok csökkentésére tervezett intézkedésekről a munkavédelmi képviselőket tájékoztatni kell A kockázatok csökkentésére készített intézkedési tervben foglaltak végrehajtását a munkavédelmi tevékenységgel együttesen évente kell értékelni A kockázatértékelési dokumentációt öt évig meg kell őrizni A munkabiztonsági tevékenység rendszeres értékelése A MÁV Rt. vezetése részére negyedévenként hálózati elemzést kell készíteni a munkabaleseti helyzetről, a bekövetkezett balestek ok-okozati összefüggéseiről, a jellemző tendenciákról. Az értékelést meg kell küldeni az üzletágak részére is. Az értékelés elkészítése az EBK Főosztály feladatát képezi. 145

146 Az EBK TSz-k körzeti munkabiztonsági vezetőinek közreműködésével és előkészítésével a szervezeti egységek vezetőinek minden év január 31-ig el kell készíteni az /1.sz. melléklet tartalmi követelményei szerint a munkabaleseti helyzet, a munkabiztonsági tevékenység, a javító és megelőző intézkedések végrehajtását, hatékonyságát tartalmazó beszámolót a működési területükön lévő üzletági végrehajtási szervezeti egységek vonatkozásában A szervezeti egységeknek vezetői értekezleten meg kell tárgyalni, minősíteni kell a munkabiztonsági helyzetet. A munkavédelmi tevékenység értékelésére meg kell hívni a helyi munkavédelmi képviselőt vagy bizottság vezetőjét. Az értékelésnél, minősítésnél figyelembe kell venni a munkavédelmi érdekképviselet véleményét Az EBK TSzK-nak a működési területén lévő valamennyi üzletági szervezeti egység munkabiztonsági értékelését minden év február 6-áig meg kell küldeni az EBK Főosztály részére Az üzletágak munkabiztonsági értékelésének szakmai anyagát az EBK Főosztálynak minden év február 28-áig kell elkészíteni, amelyet az üzletág vezetői értekezletén kell megtárgyalni A MÁV Rt. vezetése részére átfogó, részletes elemzést kell készíteni a megelőző év munkabiztonsági helyzetéről, a jellemző tendenciákról, a megelőző és javító intézkedések hatékonyságáról, a munkavédelmi program időarányos végrehajtásáról. Az értékelést az EBK Főosztálynak kell minden év március 31-éig elkészíteni. 146

147 /1. sz. melléklet A munkabiztonsági beszámoló tartalmi követelményei 1. Értékelő, elemző rész 1.1 A munkabaleseti helyzet rövid elemzése, fontosabb következtetései, a helyzet javítására tett megelőző intézkedések felsorolása, hatásainak elemzése. 1.2 A munkakörülmények javítására, a kockázatok csökkentése érdekében tett műszaki, szervezési és jogi intézkedések konkrét felsorolása, eredményei. 1.3 A MÁV Rt. középtávú munkavédelmi programjának, a szakszervezetekkel kötött megállapodásokban foglaltakra, megvalósítására készített éves munkavédelmi intézkedési tervek végrehajtásának konkrét értékelése. Az intézkedések mennyiben vannak összhangban a jellemző tevékenységek kockázati tényezőivel. 1.4 Veszélyes berendezések, technológiák munkavédelmi szempontból történő üzembe helyezésének, időszakos biztonsági felülvizsgálatainak értékelése. 1.5 Beruházásoknál, új gépek, berendezések beszerzésénél a munkabiztonsági követelmények érvényesülése (pl.: tervezés, megrendelés, beszerzés, használatba vétel folyamata, stb.). 1.6 Munkabiztonsági szemlék, hatósági, vezetői és munkafolyamati, munkabiztonsági ellenőrzések főbb megállapításai. A hiányosságok megszüntetésének értékelése. 1.7 Szociális létesítmények állapota, az ellátási színvonal megőrzésére, fejlesztésére tett intézkedések, eredményei (pl.: öltöző, mosdó, ivóvíz ellátás, stb.) 1.8 A MÁV Rt. területén idegen munkáltatók munkavégzésének hatása a munkabiztonsági helyzet alakulására. 1.9 Technológiai szabályozások korszerűsítése, a módosítások főbb biztonsági vonzatai. Hálózati technológiák helyi végrehajtásának szabályozása Egyéni védőeszköz, bőrvédő készítmény, védőital ellátás helyzetének értékelése A munkabiztonsági helyzet, a munkakörülmények összefoglaló minősítése a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, valamint a melléklet 1. és 2. pontjaiban foglaltak figyelembevételével. 2. Táblázatos rész 2.1 Munkabalesetek alakulása bázis és tárgyi időszaki bontásban bekövetkezett munkabalesetek száma: ebből halálos: csonkulásos: egyéb súlyos balesetek: munkaképtelen napok száma: munkabalesetek miatt az előző évről áthúzódó munkaképtelen napok száma: egy munkabalesetre eső munkaképtelen napok száma: 1000 főre jutó munkabalesetek száma: 147

148 munkabalesetek száma a keresőképtelen napok alapján: 10 nap alatt, nap között, nap között, nap között, 40 nap felett munkabiztonsági hatóságoktól módosításra, új vizsgálat lefolytatására visszakapott munkabaleseti jegyzőkönyvek száma: ebből: alaki hibák miatt: munkabalesetek leírásának tartalmi hiányossága miatt: ok-okozati összefüggések téves megítélése miatt: nem kielégítő megelőző intézkedések miatt: MÁV belső vizsgálattól visszakapott jegyzőkönyvek 2.2 Munkabiztonsági felügyelői ellenőrzések munkabiztonsági felügyelői határozatok száma: ebből: munkaügyi: munkabiztonsági hiányosság megszüntetését előíró: munkabiztonsági figyelemfelhívás: munkavégzés megtiltása: gép, berendezés, eszköz használatának felfüggesztése: ellenőrzött szolgálati helyek száma: 2.3 Közegészségügyi felügyelői (hatóság) határozatok száma 2.4 Munkabiztonsági szemlék a megtartott szemlék száma: az elmaradt szemlék száma: az elmaradás oka: a megállapított hiányosságok száma: ebből: épületek, építmények állapotával kapcsolatos: a villamos berendezések hiányosságaival kapcsolatos: a gépészeti berendezések hiányosságaival kapcsolatos: az alkalmazott technológiák hiányosságaival kapcsolatos: védőberendezések hiányosságaival kapcsolatos: biztonsági felülvizsgálatok hiányosságaival kapcsolatos: a közlekedési útvonalak, technológiai területek botlásveszélyeivel kapcsolatos: munkaeszközök, szerszámok biztonsági állapotával kapcsolatos: megszüntetésre nem került hiányosságok száma: 2.5 Munkára képes állapot ellenőrzése pozitív esetek száma: ebből: munkabalesetet szenvedettek: munkairányítók: 148

149 2.6 Munkavédelmi képviselői bejelentések a szervezeti egység vezetése felé tett bejelentések száma: a hatóságok felé tett bejelentések száma: az érdemben elintézett bejelentések száma: 2.7 Munkáltatói intézkedések munkabiztonsági szabályok megszegése miatt: alkoholos befolyásoltság miatt: 2.8 Egyéni védőeszköz ellátás ellátási hiányt képező védőeszközök felsorolása: a hiány okai (pl.: megrendelés, késedelmes beszállítás, stb.): a beszerző felé tett minőségi kifogások száma: a kifogásolt védőeszköz megnevezése, típusa, minőségi kifogás oka: 2.9 Egyéb, szükségesnek tartott munkabiztonságot érintő statisztikai információ. 149

150 A munkavédelem személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek fejlesztése Középtávú munkavédelmi program Az Mvt. végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 20.) MüM. rendelet 11. -ban foglaltak figyelembevételével az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés stratégiáját, a stratégia személyi, tárgyi és szervezeti feltételei fejlesztésének célkitűzéseit a MÁV Rt. egészére középtávú munkavédelmi programban kell meghatározni A munkavédelmi programban meg kell határozni azokat a hálózati munkavédelmi célokat, eszközöket, amelyeket a MÁV Rt. a munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos foglalkoztatásának érdekében kíván megvalósítani, illetve fejleszteni A MÁV Rt. munkavédelmi programjának előkészítése, a végrehajtásának elvi irányítása az üzletágak, főosztályok önálló intézkedési felelőssége, kötelezettsége mellett és ellenőrzése az EBK Főosztály feladata A megállapítások, a tervezett javító és megelőző intézkedések, a műszaki és technológiai fejlesztési célok figyelembevételével a munkavédelmi program célkitűzéseit, tervezett intézkedéseit szükség szerint kiegészíteni, illetve módosítani kell. A program karbantartása az EBK Főosztály feladata A munkavédelmi programot, módosításait a munkavállalókkal történő megismertetés céljából meg kell jelentetni a MÁV Rt. Értesítőben Középtávú munkavédelmi program végrehajtását elősegítő éves intézkedési tervek készítése Az üzletági végrehajtási szervezeti egységeknek az elvégzett munkahelyi kockázatértékelések figyelembevételével minden év szeptember 30-áig listát kell készíteni munkavállalóink munkavégzését befolyásoló biztonsági hiányosságok, kockázatok saját hatáskörébe tartozó csökkentését, megszüntetését, a munkakörülmények javítását szolgáló tervezett intézkedéseikről Az intézkedési tervek elkészítése, a végrehajtás biztosítása a körzeti munkabiztonsági szakelőadók szakmai előkészítését követően a végrehajtási szervezeti egységek feladata. Az intézkedési terv egy példányát a kockázatértékelési dokumentáció mellett kell megőrizni A munkabiztonsági hiányosságok felmérésénél, rangsorolásánál, az éves intézkedési tervek elkészítésénél ki kell kérni a munkavédelmi érdekképviseletek véleményét A végrehajtási szervezeti egységek intézkedési hatáskörét, lehetőségeit meghaladó hiányosságokat, problémákat, becsült költségeit az esetleges következmények figyelembevételével minden év október 30-ig az irányítást ellátó üzletágaknak rangsorolva jelenteni kell A veszélyeztetettség potenciális nagyságának, várható hatásainak figyelembevételével a végrehajtási szervezeti egységeknél megállapított, hatáskörét, lehetőségeit meghaladó intézkedést igénylő hiányosságokat, problémákat az üzletágaknak rangsorolni kell, és a gazdálkodási lehetőségek függvényében az üzleti tervek készítésénél biztosítani kell megszüntetésük pénzügyi és egyéb feltételeit. 150

151 A feladatok rangsorolásához, tervezéséhez az üzletági EBK munkabiztonsági szakértői nyújtanak szakértő támogatást A munkavállalók életét, testi épségét és egészségét súlyosan veszélyeztető hiányosságok megszüntetésére a rendelkezésre álló feltételek átcsoportosításával is azonnal intézkedni kell Az üzletágak munkabiztonsági tevékenységének éves értékelésekor tételesen be kell mutatni, hogy milyen költségeket használtak fel: az üzemi és szociális épületek karbantartására; az üzemi és szociális épületek berendezései, eszközei, bútorai korszerűsítésére; a közlekedési utak, technológiai területek botlásveszélyeinek csökkentésére; a képernyős munkahelyek tárgyi feltételeinek fejlesztéseire; szabadban, szélsőséges időjárási viszonyok között foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatási körülményeinek fejlesztésére; egyéni védőeszközök ellátásának biztosítására; a veszélyes technológiák munkabiztonsági feltételeinek fejlesztésére; a vontatójárművek, egyéb vasúti járművek vezetőfülkéinek ergonómiai korszerűsítésére, a biztonsági berendezések fejlesztésére; egyéb, az üzletág tevékenységével kapcsolatos speciális kockázatok csökkentésére Rendkívüli (rendellenes) események kezelésére vonatkozó követelmények Rendkívüli eseményeknek minősülnek azok az események, amelyek a szabályozott technológiától eltérően következnek be és a munkavállalókra, valamint a tevékenységük hatókörébe tartózkodókra veszélyt jelentenek A rendkívüli események közül az Mvt (1) bek.-ben foglaltaknak megfelelően azokat az eseményeket kell kivizsgálni, amelyek munkaeszközök, gépek, berendezések, technológiák rendeltetésszerű működtetése mellett okoztak olyan körülményeket, amelyek a munkavállalók testi épségét, egészségét veszélyeztethetik A pont szerinti rendkívüli eseményt haladéktalanul jelenteni kell a munkavállalónak a munkáltatója felé. A fenti események vizsgálatát az EBK TSzK körzeti munkabiztonsági szakelőadója köteles elvégezni Az élelmiszermérgezési, élelmiszerfertőzési eseteket (vagy azok gyanúját a szervezeti egység vezetője vagy megbízottja köteles jelenteni: a területileg illetékes ÁNTSz; a felügyeletet ellátó főosztálynak, üzletágnak; az EBK Főosztálynak. A bejelentésben közölni kell a megbetegedések számát, a megbetegedések kezdetének idejét, főbb tüneteit, a gyanús étel nevét, az előállítás, illetve forgalomba hozatal helyét, a vizsgálati anyag biztosítását, és az addigi megtett intézkedéseket. A gyanús étel további kiadását be kell szüntetni, intézkedni kell a helyiségeknek és a munkaeszközöknek az egészségügyi szervek helyszíni eljárásáig változatlan állapotban történő megőrzésére. Az intézkedések megtételéért az ételmérgezést megállapító vagy annak gyanúját észlelő orvos közlése vagy saját ismeretei alapján a szolgálatban lévő vezető a felelős. Ha más gazdálkodó szervezetnél történik az étel előállítása, a bejelentést az ÁNTSz felé meg kell tenni, és az ételt előállító szervezetet fel kell kérni a fentiekben részletezett intézkedések megtételére. 151

152 A rendkívüli események elleni védekezés, illetve következményeinek felszámolásának feladatait egyéb MÁV Rt. utasítások részletesen szabályozzák A gépek munkavédelmi megfelelőségének tanúsítása A gépek és a biztonsági berendezések EK-megfelelőségét a gyártó, vagy az importáló, vagy a forgalomba hozó EK- megfelelőségi nyilatkozatban, vagy EK-típusvizsgálati tanúsítványban köteles tanúsítani. A tanúsítás tartalmi, formai követelményeit, feltételeit a 21/1998.(IV.17.)IKIM rendelet tartalmazza Amennyiben külön jogszabály egyes munkaeszközök üzembe helyezését hatósági engedélyhez köti, a hatósági engedély egyenértékű a megfelelőségi tanúsítvánnyal A /2. sz. mellékletben felsorolt gépek vonatkozásában, ha a gyártás során nem, vagy csak részben elégítették ki a honosított harmonizált szabványok követelményeit, a forgalomba hozatal előtt a gyártónak vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének, vagy a forgalomba hozónak EK típusvizsgálatot kell végeztetni, és az EK megfelelőséget a vizsgálat alapján kiállított EK típusvizsgálati tanúsítványnyal tanúsítani (igazolni) Gép, biztonsági berendezés átalakítása, módosítása esetén az üzemeltető az EK megfelelőségi nyilatkozat, illetve az EK típusvizsgálati tanúsítvány érvényességére, esetleges új eljárás lefolytatásának szükségességére vonatkozóan az EBK TSzK véleményét köteles kikérni és az állásfoglalása szerint eljárni A /2. sz. mellékletben nem szereplő gépet vagy biztonsági berendezést a gyártó, vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének a forgalomba hozatal előtt a 21/1998(IV.17.)IKIM rendelet 4. sz. melléklete szerinti CE megfelelőségi jelöléssel köteles ellátni A /2. sz. mellékletben szereplő gépet vagy biztonsági berendezést az EK típusvizsgálati tanúsítványban meghatározottak szerint kell jelöléssel ellátni A megfelelőség tanúsítás meglétéről, illetve a jelzés egyértelműen értelmezhető állapotban tartásáról, az ezzel kapcsolatos feladatok (pl.: tanúsítások megőrzése) végrehajtásáért felelős munkavállaló kijelöléséről az üzemeltető munkáltató köteles gondoskodni Gép, biztonsági berendezés megrendelése előtt a megfelelőség tanúsításának meglétéről a beszerzést végző szervezeti egység köteles meggyőződni. Ha a beszerző a tanúsítás megfelelőségét nem tudja egyértelműen eldönteni, a beszerzés előtt az üzemeltető munkáltató, illetve az üzemeltetés helye szerinti EBK TSzK munkabiztonsági szakelőadójának véleményét köteles kikérni Nem a pontokban meghatározott szabályokat kell alkalmazni: olyan gépre, amelynek egyetlen erőforrása a közvetlenül felhasznált emberi munkaerő, ide nem értve a terhek emelésére vagy süllyesztésére használt gépet; gőzkazánokra, nyomástartó biztonsági berendezésekre, tartályokra; éghető folyadékokra, olvadékokra és veszélyes anyagok tárolótartályaira és csővezetékeire; 152

153 olyan közlekedési eszközökre (járművekre), amelyek kizárólag közúti, légi, vasúti vagy vízi úton történő személy-, és/vagy áruszállításra, illetőleg ilyen célú jármű vontatására készültek; az építkezéseken alkalmazott személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló felvonókra; olyan gépre, amely alapvetően az elektromosság alapján jelent veszélyt. 153

154 /1. sz. melléklet Fogalom-meghatározások (a 21/1998.(IV.17.)IKIM rendelet alapján) 1. Gép: 1.1. Az olyan összekapcsolt alkatrészek és alkotóelemek együttese, amelyek közül legalább egy mozog, a megfelelő mozgató, vezérlő és energiaellátó szerkezettel együtt, és amelyeket valamely meghatározott felhasználás céljából kapcsoltak össze, így különösen valamely anyag feldolgozására, kezelésére, mozgatására vagy csomagolására Az olyan gépek együttese, amelynek olyan az összeállítása és a vezérlése, hogy együttes egészként működjön ugyanazon cél érdekében A gép funkcióját változtató cserélhető biztonsági berendezés, amelyet egy géppel, különböző gépek sorozatával vagy egy vontatóval történő, a kezelő általi összeszerelés céljából hoztak forgalomba, amennyiben az nem kizárólag alkatrész vagy szerszám. 2. Biztonsági berendezés: az 1.3. pont alá nem tartozó olyan a 21/1998.(IV.17.)IKIM rendelet 1. számú mellékletének B) pontjában felsorolt biztonsági berendezés, amelyet biztonsági feladat ellátása érdekében hoznak forgalomba, és amelynek hibája vagy hibás működése személyek biztonságát vagy egészségét veszélyeztetheti. 3. Tanúsító szervezet: a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által külön jogszabály szerint a gépek és biztonsági berendezések vizsgálatára, ellenőrzésére és tanúsítására kijelölt, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok gépekre vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló 98/37/EK irányelve 9. cikke szerint bejelentett szervezet. 4. EK megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője írásbeli nyilatkozata arról, hogy a gép vagy a külön forgalmazott biztonsági berendezés megfelel a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak. 5. EK típusvizsgálati tanúsítvány: a tanúsító szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a gép vagy biztonsági berendezés típusmintája a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak megfelel. 6. Rendeltetésszerű használat: a gép vagy biztonsági berendezés használati, kezelési útmutatójában vagy termékismertetőjében feltüntetett, a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője által tervezett célnak és az előírt üzemeltetési módnak megfelelő használat. 7. Honosított harmonizált szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett harmonizált európai szabvány, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően nemzeti szabványként közzétettek. 8. Forgalomba hozatal: a gép vagy biztonsági berendezés visszterhes vagy ingyenes, első ízben történő rendelkezésre bocsátása. 154

155 /2. sz. melléklet EK típusvizsgálati tanúsítvánnyal történő megfelelőség tanúsítási kötelezettség alá tartozó gépek, biztonsági berendezések A Gépek (a 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 6. (1) bek. alapján) 1. Körfűrészek egy vagy több fűrészlappal, fa vagy hasonló, hús vagy hasonló anyagokhoz. 1.1 Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyeknek fix a gépágyuk és a munkadarabot kézi vagy leszerelhető előtolással juttatják a szerszámhoz. 1.2 Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyeknél az alternáló mozgású fűrészállványt kézzel vezérlik, vagy azt hajtóművel szerelték fel. 1.3 Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyek a munkadarabot gépi előtolással mozgatják, és a munkadarab behelyezése (adagolása) és/vagy kivétele kézzel történik. 1.4 Mozgószerszámú fűrészgépek gépi előtolással és a munkadarab kézzel végzett behelyezésével és/vagy kivételével. 2. Faipari gyalugépek kézi előtolással. 3. Faipari vastagsági gyalugépek egyoldali megmunkálásra, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 4. Szalagfűrészek egy vagy több fűrészlappal, fa vagy hasonló, hús vagy hasonló anyagokhoz, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 5. Az 1-4. és a 7. pont alatti munkaeszközfajták kombinált kivitelben. 6. Faipari csapmarógépek több szerszámtartóval, kézi előtolással. 7. Kézi láncfűrészgépek fa megmunkálására. 8. Függőleges marógépek kézi előtolással, fa és hasonló anyagok megmunkálására. 9. Prések, hajlítógépek fémmegmunkáláshoz, a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik, és a mozgó elemek lökete túllépheti a 6 millimétert, valamint a sebesség a 30 mm/s-ot. 10. Műanyag-feldolgozó fröccsöntőgépek vagy formázóprések, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 11. Gumiipari fröccsöntőgépek vagy formázóprések, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 12. Föld alatti munkára szolgáló munkagépek: vasúti munkagépek, mozdonyok és fékezőkocsik, hidraulikus energiával működtetett emelőtalpak, föld alatti munkára szánt munkagépekbe épített belső égésű motorok. 13. Háztartási hulladékgyűjtő teherjárművek kézi töltésű és présmechanizmussal rendelkező kivitelben. 14. A 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 1. sz. mellékletének szakaszában körülírt védőburkolatok és erőátviteli tengelyek univerzális csatlakozóval. 155

156 15. Járművekre szerelt emelők. 16. Személyek emelésére szolgáló gépek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye, több, mint 3 m magasból. 17. Pirotechnikai termékeket gyártó gépek. B Biztonsági berendezések 1. Közelítésre működésbe lépő, elektronikus szenzorokkal működő biztonsági berendezés. 2. Kétkezes kapcsolók logikai egységei és elemei. 3. Automatikusan mozgatható védőszerkezetek e melléklet A) részének 9., 10., 11. pontjában leírt présgépekhez. 4. Borulás elleni védőszerkezetek. 5. Leeső tárgyak elleni védőszerkezetek. C Egyéb jogszabályok alapján (Az 5/1993(XII.26.) MüM rendelet 2. alapján) 1. Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk 2. Járműürítés- és mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései 156

157 4.12 Munkabiztonsági eljárási utasítások Veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia munkavédelmi szempontból történő üzembe helyezése A munkavédelmi üzembe helyezéssel kapcsolatos fogalmakat az /1. sz. melléklet tartalmazza Az üzemeltetés, technológia alkalmazása elrendelésének köre, feltételei Az üzemeltető munkáltatónak a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését, újraindítását írásban kell elrendelni (továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés) Az üzemeltető munkáltató az üzemeltetés elrendelése előtt előzetes munkavédelmi szempontú vizsgálatot köteles elvégezni vagy elvégeztetni Munkabiztonsági üzembe helyezést kell elrendelni a következőkben felsorolt: veszélyes létesítményeknél, munkahelyeknél, munkaeszközöknél: a 63/2004. (IV.27.) GKM rendeletben meghatározott, hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó és töltőlétesítmények; a 11/2004. (II.13.) GKM rendeletben meghatározott, hatósági felügyelet alá tartozó gáztüzelésű (földgáz, PB-gáz) berendezések és vezetékeik; üzemi célú, veszélyes épületek; új építésű állomási vágányok; villamos vontatás helyhez kötött berendezései; a 28/2003.(V.8.) GKM rendeletben meghatározott, hatósági felügyelet alá tartozó vasúti járművek; a teljes állomást vagy vonalat érintő távközlő, erősáramú- és biztosítóberendezések; technológiai eredetű egészségkárosító kockázatok miatt telepített, helyhez kötött klíma-, és légtechnikai berendezések; vasútüzemi technológiai területek térvilágító berendezései, gépi vasúti járműmosók; üzemanyag (benzin, gázolaj, kenőolaj), gáz lefejtők, átrakók, feladókutak és üzemeltetésükhöz létesített berendezések; az 5/1993.(XII.26.) MüM sz. rendelet 1/a és 1/b. mellékletében felsorolt veszélyes munkaeszközöknél; azoknál a veszélyes központi technológiáknál: amelyek a forgalom alatt álló vágányok elsodrási határain belüli munkavégzésre vonatkoznak; amelyek a forgalom alatt álló vágányokon tartózkodó vasúti járművek kiszolgálására, javítására, vizsgálatára vonatkoznak; azoknál a veszélyes helyi technológiáknál amelyek egy szervezeti (szolgálati) egység belső közlekedési, munkabiztonsági szempontú működési rendjére vonatkoznak (pl.: állomási végrehajtási utasítások, főnökségi rend, stb.); amely munkákra biztonsági szabályzatok helyi technológia készítését teszik kötelezővé; 157

158 amelyek központi veszélyes technológiák helyi végrehajtási módjára vonatkoznak; amelyek a központi veszélyes technológiák rendelkezése alapján a központi technológiák helyi kiegészítését képezik A pontban felsoroltakon kívül el kell végezni az üzembe helyezést az olyan létesítményeknél, munkahelyeknél, munkaeszközöknél, technológiáknál, amelyeket veszélyessége, a környezetre gyakorolt hatása vagy egyéb okok (pl.: kísérleti cél) miatt - az üzemeltető a szervezeti egységnél munkabiztonsági feladatokat ellátó munkavállaló véleménye alapján veszélyesnek ítél. Véleményeltérés esetén az EBK Főosztály állásfoglalása szerint kell eljárni. Az állásfoglalást az üzemeltető munkáltató köteles megkérni Veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia határozott vagy határozatlan (végleges) időre szóló üzemeltetését az üzemeltető csak akkor rendelheti el, ha: a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat megállapítása szerint rendeltetésszerű üzemeltetés (működtetés) során várhatóan nem lép fel a munkavállaló, vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyek, szolgáltatást igénybe vevők egészségére káros, veszélyes hatás, illetve a fellépő veszélyek és ártalmak ellen a megfelelő védelem biztosított, a szükséges hatósági engedélyek rendelkezésre állnak, kivéve a próbaüzem időtartamát, ha a próbaüzem hatósági engedély nélküli megkezdése nem esik jogi korlátozás alá, a munkaeszközök az előírt minőségi és/vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal, - hatósági engedélyhez kötött munkaeszköz esetén hatósági engedéllyel rendelkeznek, kivéve a próbaüzem időtartamát, ha a munkabiztonsági felülvizsgálatot végző véleménye szerint a tanúsítványok hiánya nem jelent elfogadhatatlan kockázatot, és a biztonsági szint megfelelősége azok hiányában is megállapítható Az előzőekben leírtakat kell alkalmazni a veszélyes munkaeszköz, technológia újraindítása esetén is, ha azt műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel járó javítási munkafolyamatot végeztek A 30 napot meghaladó üzemszünetnél műszaki oknak kell tekinteni az olyan jellegű meghibásodást, amely a munkaeszköz, technológia működését veszélyeztette, vagy lehetetlenné tette, illetve valamely, a működés szempontjából lényeges eleme, biztonsági berendezése meghibásodott Az újraindítás előfeltétele, hogy a veszélyes munkaeszköz, technológia megfeleljen legalább a leállítást megelőző munkavédelmi üzembe helyezés idején hatályos munkavédelmi előírásoknak A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat célja, tartalma, feltételei A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel-e: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek; a munkakörülményekre vonatkozó követelményeknek; a fellépő veszélyekre és ártalmakra munkavédelmi szabályokban meghatározott határértékeknek; a határértéket meghaladó esetekben a védelem biztosítására vonatkozó szabályoknak; 158

159 a vonatkozó egyéb munkavédelmi szabályoknak, és erről az üzemeltető munkáltató az üzemeltetés írásban történő elrendelését megelőzően megfelelő tájékoztatást kapjon A vizsgálatnál a /2. sz. mellékletben foglaltakat, valamint a vizsgálatot végző által fontosnak tartott egyéb szempontokat kell értelemszerűen figyelembe venni. Újraindításnál a vizsgálat tartalma a vizsgálatot indokolttá tevő műszaki tartalomra (pl.: szerkezeti elemre, részegységre, technológiai elemre, stb.) korlátozható, ha a biztonságot befolyásoló beavatkozás a veszélyes munkaeszköz, technológia más elemiben nem történt (pl.: fődarab-cserés javításnál elégséges lehet a vizsgálatot a fődarabra és annak a technológiai rendszerrel történő kapcsolatára kiterjeszteni, stb.) A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése az Mvt. 21. (3) bek. szerint munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, ezért a vizsgálatot legalább középfokú munkavédelmi, illetve a jogszabályban meghatározott foglalkozás-egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy végezheti A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzéséhez a pont szerinti illetékes EBK szervezet, illetve a Vasútegészségügyi Kht. területileg illetékes képviselője rendelkezésére kell bocsátani a megvalósulási tervet, a hatósági engedélyeket, a munkaeszközök minőségi és/vagy megfelelőségi tanúsítványait, magyar nyelvű műszaki és technológiai dokumentációkat (pl.: kezelési utasítás, karbantartási utasítás, stb.) mérési eredményeket (pl.: szellőzés, világítás, zaj, vibráció, érintésvédelem, talajmechanikai vizsgálat, sugárzási szintmérési jegyzőkönyv, vasúti pálya méréseiről készült jegyzőkönyv, stb.), szakértői nyilatkozatokat (pl.: szabványossági megfelelőség, stb.), a létesítés közben keletkezett személyi biztonsággal összefüggő dokumentációkat (pl.: építési napló, stb.), azokat az egyéb bizonylatokat, amelyeket a vizsgálatot végző szükségesnek tart. Az előzetes vizsgálatot végző számára lehetővé kell tenni az üzembe helyezés tárgyának megtekintését, szükség szerinti kipróbálását A veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia bonyolultsága, összetettsége figyelembevételével a megalapozott szakvélemény elkészítése érdekében a munkabiztonsági szempontú előzetes vizsgálatot végző EBK szervezetet, illetve a Vasútegészségügyi Kht. területileg illetékes képviselőjét a tervezett üzembe helyezés előtt legalább 15 nappal értesíteni kell A pontban felsoroltakat beruházás esetén a beruházást lebonyolító, egyéb esetekben az üzemeltetést elrendelő köteles biztosítani Ha a munkakörülményi és munkabiztonsági állapot megítéléséhez a vonatkozó előírások szerinti dokumentáció nem elégséges, a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot végző EBK szervezet, illetve a Vasútegészségügyi Kht. területileg illetékes képviselője kiegészítést kérhet, vagy indokolt esetben szakértőt vehet igénybe A beruházás esetén a pontokban foglaltakon kívül a következők szerint kell eljárni: 159

160 A beruházást lebonyolító a vizsgálat elvégzésére jogosult EBK szervezettől, illetve a Vasútegészségügyi Kht. területileg illetékes képviselőjétől írásban köteles lehetőleg a műszaki átadás-átvétel előtt az előzetes munkavédelmi szempontú vizsgálatot megkérni és az üzemeltetést elrendelő szervezetet, személyt megjelölni (megnevezni), erről a vizsgálatot végző EBK szervezetet, illetve a Vasútegészségügyi Kht. területileg illetékes képviselőjét tájékoztatni. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat során tett megállapításokat írásban kell rögzíteni, amelynek egy példányát a beruházást bonyolító és az üzemeltetést elrendelő rendelkezésére kell bocsátani. Ha az előzetes munkavédelmi szempontú vizsgálat időpontjában az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeiről teljes körűen nem lehetett meggyőződni (pl.: mérési jegyzőkönyvek, hatósági engedélyek, stb. hiánya), vagy a más szervek által végzett vizsgálat a létesítmény, munkahely, munkaeszköz technológia munkabiztonsági állapotát nem megfelelőnek minősítette, a vizsgálatot a hiányosság megszüntetése után meg kell ismételni. Ha a MÁV Rt. részére végzett beruházást külső vállalkozó bonyolítja le, akkor az előzetes munkavédelmi vizsgálattal kapcsolatos beruházói kötelezettséget a vállalkozóval kötött szerződésben kell meghatározni Az üzemeltetés elrendelésére, a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzésére jogosultak köre A MÁV Rt. teljes hálózatára kiterjedő és több üzletágat érintő veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelése a vezérigazgató hatáskörébe tartozik. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése az EBK Főosztály, illetve a Vasútegészségügyi Kht. területileg illetékes képviselőjének a feladata A MÁV Rt. teljes hálózatára kiterjedően, egy üzletágat érintő veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelése az üzletág főigazgatójának hatáskörébe tartozik. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése az üzletág EBK munkabiztonsági szakértőjének, illetve a Vasútegészségügyi Kht. területileg illetékes képviselőjének feladata Az üzletágak területi szolgáltató központjainak működési területén lévő veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelése a területi központ vezetőjének hatáskörébe tartozik. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése a területileg illetékes EBK TSzK, illetve a Vasútegészségügyi Kht. területileg illetékes képviselőjének a feladata Az üzletágak végrehajtási szervezeti egységein lévő veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelése a szervezeti egység vezetőjének hatáskörébe tartozik. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése az EBK TSzK, illetve a Vasútegészségügyi Kht. területileg illetékes képviselőjének a feladata. Az előbbiek szerint kell eljárni, ha az üzemeltetés a ; ; vagy a pont szerint került elrendelésre, de az eltérő helyi sajátosságok miatt az üzemeltetést központilag elrendelő vezető a szervezeti egységet kiegészítésre utasította. Ez esetben lefolytatott munkavédelmi üzembe helyezési eljárásnál a központilag elvégzett vizsgálatokat nem kell megismételni, de a helyi kiegészítést az üzemeltetés elrendelése előtti vizsgálatra vonatkozó tartalommal vizsgálni kell. 160

161 Egyéb szervezeti egységeken alkalmazott veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelése a szervezeti egység vezetőjének hatáskörébe tartozik. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése az EBK TSzK területileg illetékes munkabiztonsági szakelőadójának, illetve a Vasútegészségügyi Kht. területileg illetékes képviselőjének a feladata Ha a központilag üzembe helyezett veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia újraindítása csak korlátozott területen vált szükségessé, az eljárást csak a területileg érintett szintnek megfelelően kell végrehajtani Az üzemeltetés, újraindítás írásban történő elrendelésének módja, tartalmi követelményei Veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelése történhet: a MÁV Rt. Értesítőben történő megjelentetésével, az üzemeltetés külön írásban történő elrendelésével Az üzemeltetés, újraindítás írásban történő elrendelésének tartalmaznia kell: a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia megnevezését, üzemeltetési helyét, az üzemeltetés, újraindítás elrendelésének időpontját, az engedélyezett üzemeltetés időbeni hatályát (próba, végleges, vagy határozott időtartam), és a szükséges egyéb feltételeket, az üzemeltetést elrendelő személy nevét, beosztását, az üzemeltetés elrendelését megalapozó dokumentumok meglétére (pl.: munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat) vonatkozó nyilatkozatot, vagy annak alapját képező dokumentum azonosító jelét, számát Az üzemeltetés elrendelését nem kizáró hiányosságokról, megszüntetéséért felelős személyek megnevezéséről, a megszüntetés határidejéről, a használati korlátozásokról az érintetteket (üzemeltető, beruházó, kivitelező, stb.) kimutathatóan tájékoztatni kell A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat megállapításait a /3. sz. melléklet szerint ajánlottak figyelembevételével írásban kell rögzíteni, amelyet az elrendelés egy példányával együtt kell megőrizni az üzemeltetést elrendelőnek (üzemeltetőnek) és az illetékes munkabiztonsági szervezetnek (szakembernek) az üzemeltetés időtartamáig Ha a tervezés idején hatályban lévő munkavédelmi előírások az üzembe helyezés időpontjáig olyan mértékben szigorodtak, hogy érvényesítésük aránytalan gazdasági terhet jelentene, annak betartása alól a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósági felügyelet (OMMF, ÁNTSz) felmentést adhat. A felmentés iránt beruházás esetén a beruházást lebonyolítónak, egyéb esetekben az üzemeltetést elrendelőnek kell intézkedni. A felmentési kérelemhez csatolni kell az illetékes EBK szervezet véleményét és a kérelem indoklását. Az ÁNTSz-hez benyújtandó kérelemhez csatolni kell az illetékes foglalkozásegészségügyi orvos szakvéleményét is. 161

162 Veszélyes munkaeszköz, technológia üzemeltetése próba vagy kísérleti jelleggel Veszélyes munkaeszközt, technológiát próba-, vagy kísérleti jelleggel annak munkavédelmi üzembe helyezéséig legfeljebb 180 nap időtartamra szabad üzemeltetni, kivéve, ha a próba-, vagy kísérleti üzemet jogszabály tiltja. A próba, vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetés elrendelésekor a pontban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. Az üzemeltetés csak akkor rendelhető el, ha a biztonságos üzemeltetéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. A próba vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetés időtartama nem hosszabbítható meg A próba vagy kísérleti jellegű üzemeltetést elrendelőnek ki kell jelölnie a próba-, ill. kísérleti üzemeltetésért felelős irányító személyt Az üzemeltetés megindítása előtt az üzemeltetőnek kimutathatóan meg kell győződni, hogy a tevékenységgel megbízott munkavállalók a munkájukkal összefüggő műszaki és biztonsági ismereteket elsajátították-e. 162

163 4.12.1/1. sz. melléklet Az utasításban használt fontosabb fogalom-meghatározások 1. Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat Munkabiztonsági szaktevékenység, amelynek során a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelése előtt megvizsgálják, hogy az kielégíti-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit. 2. Munkavédelmi üzembe helyezés Munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli. 3. Munkavédelmi megfelelőséget igazoló tanúsítás Bizonylat, amelyben gyártó, vagy az importáló, vagy az üzemeltető, illetve az egyéni védőeszköz és az 5/1993. (XII. 26.) MüM sz. rendelet 1. sz. mellékletben felsorolt munkaeszközöknél a jogszabályban előírt intézmény igazolja, hogy az eszköz kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. 4. Hatósági engedély Bizonylat, amelyben a jogszabályban meghatározott esetekben az illetékes hatóság engedélyezi a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését. 5. Létesítés Folyamat, amelynek eredményeként új üzem, munkahely jön létre, vagy meglévő felújítása, bővítése, átalakítása, illetve gép telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy nem termelő célra használják. 6. Létesítmény Közvetlenül vagy közvetve termelési célokra használt épületek, építmények és ezek tartozékai, telepített technológiai és kiszolgáló berendezések. 7. Üzemi célú, veszélyes épület Épület vagy épületrész, amelynek célja a veszélyes munkaeszközök vagy veszélyes technológiák üzemeltetése, közvetlen irányítása. 8. Munkahely Minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a földalatti létesítményt, a járművet is), ahol a munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. 9. Munkaeszköz Minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve az egyéni védőeszközt). 10. Veszélyes Létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve. 163

164 11. Veszélyes technológia A termék előállítására, vagy az előállításhoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó különböző munkafolyamatokra vonatkozó, a tevékenység közvetlen módozatait, végzésének műszaki és munkabiztonsági jellemzőit tartalmazó olyan leírás, vagy előírásrendszer, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve. 12. Veszélyforrás A munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. 13. Veszélyes anyag Minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet. 14. Újra indítás Olyan munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezése, amelyet műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel együtt járó javítási munkafolyamatot végeztek. Ilyen oknak minősül a teljes szétszereléssel együtt járó javítási munkafolyamat (fődarabok, főalkatrészek kiszerelése, ezek lényeges elemeinek javítása) akkor is, ha arra azért került sor, mert a gép fődarabjainak, fő alkatrészeinek, lényeges elemeinek javítását vagy cseréjét végezték el (törés, meghibásodás, rendellenes kopás, stb. miatt), vagy az azért vált szükségessé, mert a gép működését veszélyeztette vagy lehetetlenné tette, vagy ha az energiaellátás zavarai miatt következett be a munkaeszköz védelmi rendszerének meghibásodása. 15. Technológia A termék előállítására, vagy az előállításhoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó különböző munkafolyamatokra vonatkozó olyan leírás, vagy előírásrendszer, amely tartalmazza a tevékenység közvetlen módozatait, végzésének műszaki és munkabiztonsági jellemzőit. 164

165 4.12.1/2. sz. melléklet A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat tartalmi szempontjai (ajánlás) A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatnál vizsgálni kell: a közvetlen munkakörnyezetet; az alkalmazott gépek, berendezések elrendezését, telepítését; az alkalmazott anyagot; az alkalmazott munkaeszköz biztonsági berendezéseinek alkalmasságát; az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges egyéb tárgyi feltételeket; személyi feltételeket; szervezési feltételeket; munkakörnyezeti feltételeket; a biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket; biztonsági berendezések hatásosságát és megbízhatóságát; az üzembe helyezés időpontjában hatályos munkavédelmi előírások kielégítését; a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét, jogszabályban előírtaknak való megfelelőségét; a munkaeszközökre vonatkozó minimális munkavédelmi követelmények megvalósulását; újraindításnál a megelőző munkavédelmi üzembe helyezés idején hatályos munkavédelmi előírások kielégítését; az üzemszerű használat során fellépő meghibásodás lehetőségét és következményét; energia vagy egyéb ellátás (pl.: hűtővíz, légellátás, stb.) kimaradásának személyi és technológiai következményét; a munkavégzés hatókörében tartózkodókra gyakorolt hatásokat; az üzemi körülmények előre látható változását, zavarát; rendeltetésszerű használatnál veszélyhelyzetbe kerülhetnek-e a berendezéssel munkát végzők vagy annak hatókörében tartózkodók; karbantartás közben a karbantartási utasítás szerint végzett tevékenységnél kialakulhat-e veszélyhelyzet és a karbantartási utasítás rendelkezik-e a követendő eljárásra; az adott berendezés kezelésének összetettségét; az üzemeltetéshez szükséges ismeretek oktatását, készségszintű elsajátítását; a konstrukciós tulajdonságok összességének hatását a munkabiztonságra, a gépet, berendezést kezelő részére megengedett kezelési, karbantartási, valamint a meghibásodás esetén a megengedett beavatkozás lehetséges veszélyeit; a létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia rendelkezik-e az üzemeltetéshez szükséges magyar nyelvű dokumentációkkal; a munkaeszköz rendelkezik-e az előírt minőségi és/vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal; megfelelőek-e az előírt vizsgálatok eredményei; a veszélyforrások idegenek részéről történő megközelíthetőségét, a kezelés személyi feltételeit; a veszélyesség elbírálása igényel-e különleges szakképzettséget vagy felszerelést, szellőzést; világítást; por-, és/vagy vegyi ártalmak lehetőségét, szennyezőanyag koncentráció mértékét; sugárterhelést; szabványossági megfelelőséget; zaj-, és/vagy vibrációs hatásokat; áramütés elleni védelmet; a munkabiztonsági szaktevékenységet végző által fontosnak ítélt egyéb szempontokat. 165

166 .../ /3. sz. melléklet Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálati szakvélemény (ajánlás) 1. A vizsgálatot végezte: 2. A vizsgálatot végző szakképzettsége: 3. A vizsgálatot végző munkavédelmi szakképzettségét igazoló oklevél száma: 4. A vizsgálat időpontja 5. A vizsgálat oka: első üzembe helyezés újraindítás próbaüzem egyéb 6. A vizsgálat tárgya (a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia pontos megnevezése):. 7. A vizsgálat tárgyának azonosító száma (pl.: gyári szám, leltári szám, technológia nyilvántartási száma, stb.) : Technológiai dokumentációk vizsgálatának megállapítása: nincs - megfelelő - nem megfelelő - eltéréssel megfelelő - van, de nem megfelelőegyéb:.. Indoklás "eltéréssel megfelelő", vagy "van, de nem megfelelő" értékelés esetén: Az érdekeltek technológiai dokumentációkkal történő ellátottsága: szükséges - nem szükséges - szükséges, de nincs 10. Munkavédelmi megfelelőség-tanúsítás vizsgálatának megállapítása: megfelelő - nincs - nem szükséges 11. Munkavédelmi minősítés vizsgálatának eredménye: megfelelő - nincs - nem szükséges 12. Zajszint vizsgálati jegyzőkönyvek értékelése: megfelelő - nem megfelelő - nem szükséges - szükséges, de nincs 13. Vibrációs hatás vizsgálata: van - nincs - van, de egészségi határérték alatt 14. A tervező nyilatkozata a munkavédelmi előírások érvényesítéséről: van - nincs - van, de nem megfelelő - nem szükséges 15. A kivitelező nyilatkozata a kivitelezés terv szerinti megvalósításáról: van - nincs - nem szükséges 16. Kivitelező nyilatkozata a villamos berendezések szabványossági megfelelőségéről: van - nincs - nem szükséges 17. Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat jegyzőkönyveinek vizsgálati eredménye: megfelelő - nem megfelelő - nem szükséges 18. A kivitelező nyilatkozata: van - nincs - van, de nem megfelelő - nem szükséges 166

167 19. A vizsgálat tárgyának szennyezőanyag kibocsátása: szennyezőanyag-kibocsátás nincs - szennyezőanyag-kibocsátás van, de az előírt határértéket nem haladja meg - szennyezőanyag-kibocsátás van, a munkaegészségügyi határértéket meghaladja. Javaslat a határérték meghaladása esetén: Technológiai tér megvilágítása (mérési jegyzőkönyvek vagy szubjektív vélemény alapján): megfelelő - nem megfelelő "Nem megfelelő" minősítés esetén indoklás: 21. Klímaviszonyok vizsgálatának megállapításai: megfelelő - nem megfelelő Nem megfelelő" minősítés esetén indoklás: Fertőzésveszélyesség vizsgálata: fertőzésveszély van - fertőzésveszély nincs Javaslat fertőzésveszély esetén: Ergonómiai felülvizsgálat eredménye: megfelelő - nem megfelelő 24. Hatósági engedély(ek) vizsgálati eredménye: megfelelő - nem megfelelő - nem szükséges 25. Szakképzettség feltételeinek vizsgálata: szükséges - nem szükséges - biztosítva van 26. Üzemeltetés elrendelése előtt oktatási, vizsgáztatási kötelezettség: szükséges - nem szükséges - szükséges a következő feltételekkel A vizsgálat tárgyának a környezetbe illesztése (pl.: alapozás, telepítés, elrendezés, stb.): megfelelő - nem megfelelő, mert: A vizsgálat tárgyának üzemeltetése során a munkavégzés hatókörében tartózkodókra gyakorolt hatás vizsgálati megállapítása: nincs védelem - nem szükséges védelem - védelmi intézkedés szükséges a következők szerint: A vizsgálat tárgyánál alkalmazott biztonsági berendezések alkalmassága, hatásossága, megbízhatósága: megfelelő - nem megfelelő, mert: A vizsgálat tárgyánál fellépő sugárhatás: van, de határérték alatt - nincs Ha az egészségügyi határértéket meghaladó sugárhatás van, az egészségkárosító hatás megelőzésére javasolt intézkedés: Megvalósulási terv vizsgálata: van - nincs - nem szükséges 32. Egyéb vizsgálati megállapítások: 33. A vizsgálat tárgyánál figyelembe vett szakvélemények:

168 Összefoglaló vizsgálati megállapítás (a felülvizsgálatot végző nyilatkozata): A vizsgálat tárgya a munkavédelmi feltételeket kielégíti, ezért azt határozatlan időre szóló (végleges) üzemeltetés munkavédelmi szempontból elrendelhető. A vizsgálat tárgya a... pontokban felsoroltak miatt a munkavédelmi feltételeket nem elégíti ki. Kelt: a vizsgálatot végző aláírása (Megjegyzés: a szakvéleményben felsoroltakat a megállapításnak megfelelő szövegrész aláhúzásával, illetve a nem megfelelő szövegrész törlésével kell kitölteni.) 168

169 4.12.1/4. sz. melléklet Ajánlott Nyilatkozat minták B e r u h á z ó i n y i l a t k o z a t Alulírott GÓR PÁL a Kiskunháza gázolaj-ellátó berendezés CT 2341/9/2005 tervszámú építési tervét érintő létesítmények beruházója (beruházó képviselője) kijelentem, hogy a kivitelezés tárgyát képező létesítmények végleges üzemeltetésére az engedélyező hatóság a 15/1987.(XII.27.)KM- ÉVM együttes rendelet 13. (1) bekezdése szerint kiadott határozatában engedélyt adott. Az engedély száma: /h/2005. Ezt a nyilatkozatot a beruházás tárgyát képező berendezések "1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről" 21. (1) bek. szerinti, határozatlan időre szóló (végleges) - munkabiztonsági szempontú - üzembe-helyezésének kiadása céljából, az üzemeltetés elrendelésére jogosult kérésére adtam ki. Kiskunháza, január 21. Egyéb észrevételek:... (olvasható név, cégszerű aláírás, telefonszám) Beruházó megnevezése: K i v i t e l e z ő i n y i l a t k o z a t Alulírott CHAT PÉTER a Kiskunháza gázolaj-ellátó berendezés DT 2341/9/2005. tervszámú építési tervét érintő létesítmények részét képező 23/1V tervszámú - (létesítmények) és az ezzel kapcsolatos áramellátó berendezések kivitelezője kijelentem, hogy a kivitelezés tárgyát képező berendezések a megvalósítási tervnek és a hatályban lévő szabványoknak, munkabiztonsági és egyéb kötelező előírásoknak megfelelően készítettük el. A tudomásomra jutott hiányosságokat megszüntettem. Ezt a nyilatkozatot a beruházás tárgyát képező berendezések "1993. évi CXIII. törvény a munkavédelemről" 21. (1) bek. szerinti, határozatlan időre szóló (végleges) - munkabiztonsági szempontú - üzembe-helyezésének kiadása céljából, az üzemeltetés elrendelésére jogosult kérésére adtam ki. Kiskunháza, január (olvasható név, cégszerű aláírás, telefonszám) kivitelező megnevezése: 169

170 Egyéb észrevételek: Ü z e m e l t e t ő i n y i l a t k o z a t Alulírott LOCK JÁNOS a Kiskunháza gázolaj-ellátó berendezés CT 2341/9/2005. tervszámú építési tervének részét képező létesítmények (pl.: épületek, berendezések, áramellátók, vágányok, állványok, villamos berendezések, tartályok, stb. felsorolása) és azzal kapcsolatos technológiák üzemeltetője kijelentem, hogy a kivitelezés tárgyát képező berendezések, technológiák biztonságos üzemeltetéséhez szükséges magyar nyelvű dokumentációval, kezelési és karbantartási utasítással, javítási technológiával, megvalósulási tervvel, a berendezések biztonságos megközelítésére, javítására és karbantartására alkalmas eszközökkel, a folyamatos és biztonságos üzemeltetéshez szükséges tartalék alkatrészekkel, egyéb személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezem, a létesítmény a köz-, a tűz- és üzembiztonsági feltételeknek megfelel. A tudomásomra jutott hiányosságokat a kivitelező megszüntette. A szavatossággal kapcsolatos jogaimról tájékoztatást kaptam, az érvényesítéshez szükséges dokumentációk rendelkezésemre állnak. A berendezések (létesítmények) tényleges állapota, telepítési helye a megvalósulási tervnek megfelel. Ezt a nyilatkozatot a beruházás tárgyát képező berendezések "1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről" 21. (1) bek. szerinti, határozatlan időre szóló (végleges) - munkabiztonsági szempontú - üzembe-helyezésének kiadása céljából, az üzemeltetés elrendelésére jogosult kérésére adtam ki. Kiskunháza, január (olvasható név, cégszerű aláírás, telefonszám) üzemeltető megnevezése: üzemeltető megnevezése: Egyéb észrevételek: 170

171 Munkabiztonsági szemlék Rendszeres munkabiztonsági szemlék Vezetői munkabiztonsági szemlék Munkabiztonsági szemlét kell évenként tartani: a) a vezérigazgatónak, a stratégiai vezérigazgató-helyettesnek, a szolgáltatási főigazgatónak személyes döntésük szerint legalább egy alkalommal a MÁV Rt. bármely szervezeti vagy szolgálati egységénél; b) a Pályavasúti, Gépészeti, Árufuvarozási, és Személyszállítási Üzletágak főigazgatóinak legalább egy alkalommal a szakmai felügyeletük alá tartozó egy szervezeti vagy szolgálati egységnél; c) a Pálya- és Mérnöki Létesítmények, a TEB, és Forgalmi Igazgatóságok vezetőinek legalább egy alkalommal a szakmai felügyeletük alá tartozó egy szervezeti vagy szolgálati egységnél; d) a Biztonsági Igazgatóság igazgatójának és a Vasútbiztonsági Főosztály főosztályvezetőjének legalább egy alkalommal a vasúti közlekedés biztonságát lényegesen meghatározó, befolyásoló egy szervezeti vagy szolgálati egységnél; e) az üzletágak kivéve az ingatlankezelés, fejlesztés és hasznosítás területi központjainak vezetői, legalább egy alkalommal az irányításuk alá tartozó egy szervezeti vagy szolgálati egységnél Végrehajtási szervezeti egységek vezetőinek munkabiztonsági szemléje az irányításuk alá tartozó szolgálati egységeknél a) a legfeljebb négy szolgálati egységgel rendelkező végrehajtási szervezeti egységek vezetőinek mindegyik szolgálati egységnél; b) a több mint négy szolgálati egységgel rendelkező végrehajtási szervezeti egységek vezetőinek a központi telephelyen és további négy szolgálati egységnél A munkabiztonsági szemlékről évente szemletervet kell készíteni. A a-d) pontok szerint tervezett szemlék helyszínét a munkabiztonsági helyzet, a balesetek gyakorisága, a kockázati tényezők tendenciájának figyelembevételével az EBK Főosztálynak a szemlére kötelezettekkel egyeztetve kell minden év február 28-ig elkészíteni és vezérigazgatói jóváhagyásra előterjeszteni. A e) pontban foglalt szemlék helyét és időpontját a szemlékre kötelezetteknek az EBK TSzK-kal egyeztetve kell minden év március 20-ig, illetve a pont alatti szemléket figyelembe véve a magasabb szintű szemléket is április 10-ig kell kijelölni. A szemlékről a Területi Ingatlankezelési Szolgáltató Egységet és az érintett végrehajtási szervezeti egységeket tájékoztatni kell A a-d) pont alatti munkabiztonsági szemlék előkészítése, szervezése, a munkabiztonsági szakmai képviselet részvétele az EBK Főosztály feladata. A e) és a a-b) pontok alatti szemlék szervezése, a munkabiztonsági szakmai képviselet az EBK TSzK-k feladata A munkabiztonsági szemle tartására kötelezett vezető a szemle vezetője. A szervezeti, szolgálati egység tevékenysége, az esetleges speciális körülmények figyelembevételével a szemle vezetője dönt a szemlén résztvevők köréről. A szemlére minden esetben meg kell hívni a foglalkozás-egészségügyi orvost, valamint a Területi Ingatlangazdálkodási Központ és az Ingatlankezelési Szolgáltató Egység képviselőjét és a munkavédelmi érdekképviseletet. 171

172 A munkabiztonsági szemlék előkészítését, szervezését végző feladatkörébe tartozik, hogy: a szemlét megelőzően legalább 15 nappal értesítse a szemlén résztvevőket a szemle helyéről és idejéről; szükség szerint előzetes ellenőrzés keretében meggyőződjön a munkabiztonsági helyzetről; megállapításairól a szemle tartására kötelezett vezetőnek beszámoljon; gondoskodjon a jegyzőkönyv felvételéről, az érdekeltek részére történő megküldéséről A a-c) pontok szerinti vezetői szemle előtt a kijelölt szervezeti, szolgálati egységnél alacsonyabb szintű szemle külön nem tartható. Ez esetben az esedékes helyi szemlét nem kell megtartani, kivéve, ha a magasabb szintű vezetői szemle elmarad A munkabiztonsági szemlén a szemlére kijelölt szervezeti, szolgálati egység vezetőjének tájékoztatást kell adni a munkabiztonsági helyzetről, a korábbi szemlék megállapításairól, a hiányosságok megszűntésére tett intézkedések végrehajtásáról, a továbbra is fennálló hiányosságok okairól A munkabiztonsági szemlén vizsgálni kell: az előző szemlén megállapított hiányosságok felszámolását, az elmaradás okát; az épületek (ajtók, ablakok, lépcsők, korlátok stb.), az épületgépészeti és villamos berendezések állapotát, karbantartottságát, időszakos felülvizsgálatait; a védőberendezések hatásos működését, használati előírásai betartását; a gépek, berendezések, technológiai folyamatok kezelési és munkahelyi utasításainak meglétét, tartalmát, elhelyezését; a kéziszerszámok, kisgépek, anyagmozgató kötöző- és függesztő eszközök, stb. állapotát, előírásszerű használatát, tárolását, időszakos felülvizsgálatát; a közvetlen munkahelyi irányítók munkavédelmi kötelezettségeiből eredő feladatok teljesítését; a munkahelyi anyagtárolást, a közlekedési utak, technológiai területek állapotát, botlásveszélyeit; a vágányok közötti közlekedést, magatartást, a munkavégzés ellenőrzését; a védőeszközök minőségét, használatát, a beszerzés, tárolás, csere előírásait, körülményeit; a technológiai utasítások, egyéb, a munkáltatás biztonságát befolyásoló szabályozások betartását; az általános munkahelyi rendet és tisztaságot, higiéniai állapotokat; a szociális ellátás és a létesítmények helyzetét (öltözők, mosdók, zuhanyozók, laktanyák, ruházat, étkeztetés, védőital ellátás, egyéb szociális ellátás körébe tartozó normatívák); a foglalkoztatás jogszabályi előírásainak betartását (oktatás, orvosi vizsgálatok, szakképesítés stb.); a munkabalesetek bejelentésének, nyilvántartásának, a kivizsgálás jogszabályi előírásainak betartását; a balesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtását, hatékonyságát; a munkabiztonsági szabályozások meglétét, szakszerűségét; a munkahelyi elsősegélynyújtás rendszerét, személyi és tárgyi feltételeit; hatósági ellenőrzések megállapításaira tett intézkedések végrehajtását, hatékonyságát; a veszélyes gépek, berendezések időszakos biztonsági felülvizsgálatait; a munkavédelmi intézkedési tervek végrehajtását; az alkoholos állapot ellenőrzésének rendjét; 172

173 a veszélyes anyagok és készítmények tárolását, kiszolgálását, felhasználását; a kockázatok csökkentésére készített intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. A szemlét követően a szemle vezetőjének részletesen értékelnie kell a szemlén tapasztaltakat A munkabiztonsági szemle megállapításairól jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megállapításokat, az intézkedések megtételének felelősét, a hiányosság megszüntetésének határidejét, valamint a munkabiztonsági állapotok összefoglaló minősítését. Amennyiben a jegyzőkönyvben foglalt megállapítások a szemle megtartására kötelezett hatáskörét meghaladó intézkedéseket tartalmaz, a jegyzőkönyvet felelős és határidő megjelölése nélkül meg kell küldeni a hiányosság megszüntetésére illetékes szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység részére, aki dönt a hiányosság megszüntetését, a felelőst és a határidőt illetően A munkabiztonsági szemlén tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. A szervezeti egység vezetőjének a saját hatáskörben meghozott intézkedések megtételét, illetve a hatáskörét meghaladó intézkedések kezdeményezését dokumentálni kell A pont szerinti szemléken megállapított hiányosságok felszámolásáról a szemle vezetőjének vagy megbízottjának 6 hónapon belül utóellenőrzés keretében meg kell győződni. Az utóellenőrzés szervezése, irányítása, az intézkedések hatékonyságának értékelése a szemlét szervező EBK szervezet feladata. Az utóellenőrzés megállapításairól a szemle vezetőjét tájékoztatni kell, illetve az arról készített dokumentációt a szemle jegyzőkönyv mellékleteként kell megőrizni Rendkívüli munkabiztonsági szemlék Rendkívüli munkabiztonsági szemle tartására a és pontokban felsoroltak jogosultak A rendkívüli szemle szervezésére, lebonyolítására a pont alatti eljárási előírások érvényesek A munkabiztonsági célú ellenőrzések rendje Munkafolyamati ellenőrzések A munkavégzést közvetlenül irányítási munkavállalók (művezetők, csoportvezetők, egyéb munkairányítók) kötelesek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeiről, követelményeinek betartásáról rendszeresen meggyőződni, az irányításuk alatt álló munkavállalókkal a munkabiztonsági előírásokat folyamatosan betartatni A szervezeti, szolgálati egységek vezetői, a rendszeres ellenőrzésre kötelezett munkavállalói a szakmai ellenőrzések során kötelesek elsősorban a technológiákhoz kapcsolódó munkabiztonsági előírások betartását, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétét, az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatát, megfelelőségét a munkakörülményeket folyamatosan és rendszeresen valamennyi szolgálati egységnél ellenőrizni. 173

174 A szakmai felügyeleti ellenőrzések során az ellenőrzést végzőnek a szakmai felkészültségéhez kapcsolódóan a munkabiztonsági követelmények meglétét, betartását is ellenőriznie kell Az ellenőrzés tényét, a megállapításokat az Ellenőrzési napló -ba, vagy a Felügyeleti könyv -be rögzíteni kell. A szolgálati egységnél tartott ellenőrzésről készített feljegyzés egy példányát az intézkedésre jogosult szervezeti egységnek kell megküldeni. Az ellenőrzés hiányosságainak megszüntetésére az ellenőrzött szervezeti, szolgálati egység vezetője az előírt határidőre köteles intézkedni, és erről a megállapítás tevőt írásban tájékoztatni Rendszeres munkabiztonsági ellenőrzések A munkabiztonsági helyzet, a munkabalesetek gyakoriságánál jelentkező tendenciák figyelembevételével minden év április 15-ig el kell készíteni a munkabiztonsági tevékenység hálózati súlyponti ellenőrzési szempontjait. Az ellenőrzési szempontokat az üzletágak véleményének figyelembevételével a Belsőellenőrzési Igazgatósággal és a Vasútbiztonsági Főosztállyal egyeztetve az EBK Főosztálynak kell elkészíteni és kiadni az EBK TSzK-k részére Az EBK TSzK-k körzeti munkabiztonsági szakelőadói a működési területükön lévő szervezeti egységeken kötelesek rendszeres ellenőrzéseket végezni. Az ellenőrzéseknek ki kell terjedni különös tekintettel: a munkakörülményi állapotokra; a technológiai utasítások, egyéb, a munkáltatás biztonságát befolyásoló szabályozások követelményeinek teljesítésére, betartására; az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeinek meglétére; az egyéni védőeszközök előírás szerinti használatára, a védőberendezések működőképességének próbaszerű ellenőrzésére. Az ellenőrzéseket úgy kell szervezni, hogy legalább hetente egy szolgálati egységen, illetve olyan gyakorisággal, hogy legalább 6 hónap alatt minden szolgálati egység ellenőrzésre kerüljön Az ellenőrzések alkalmával megállapított hiányosságokat, észrevételeket az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjének írásban kell tudomására hozni (pl. a Felügyeleti Könyv másolatának megküldésével) Az ellenőrzésnek több műszakos vagy fordulószolgálatos munkáltatás figyelembevételével az éjszakai munkavégzésre is ki kell terjedni, ha a munkafegyelem, a baleseti helyzet, vagy egyéb kockázati tényezők ezt indokolják. Az éjszakai ellenőrzés szükségességét, gyakoriságát az EBK TSzK-k területi munkabiztonsági szakértője határozza meg Rendkívüli munkabiztonsági ellenőrzések Rendkívüli munkabiztonsági ellenőrzést kell elrendelni: halálos vagy súlyos munkabaleset bekövetkezése, illetve súlyos veszélyeztetés; a munkabaleseti helyzet kedvezőtlenné válása; a munkakörülmények biztonságot, egészséget veszélyeztető rendszerbeli hiányosságai; súlyos munkabiztonsági mulasztások gyakori előfordulása esetén. 174

175 Az ellenőrzés elrendelésére az irányítási és végrehajtási szervezeti egységek vezetők jogosultak a MSzSz szerinti hatáskörükből eredően a szakmai irányítási területük tekintetében A pontban meghatározott vezetők, ellenőrzésre kötelezettek fokozottabb ellenőrzési tevékenységet kötelesek végezni: a munkabiztonsági helyzet, a munkabalesetek bekövetkezésének kedvezőtlenné válása; a területen bekövetkezett súlyos munkabaleset vagy veszélyeztetés; a fordulószolgálat váltási időszakában; az átlagosnál erősebb munkaintenzitásnál, nagyobb leterheltséget jelentő munkavégzésnél; technológiai módosítások, új technológiák bevezetése; kedvezőtlen külső körülmények (pl.: időjárás) esetén Munkavégzéstől való eltiltás A munkabiztonsági ellenőrzéseket végzők a megállapított hiányosságok felszámolására kötelesek intézkedést kezdeményezni A munkavállalót figyelmeztetni kell, ha magatartásával veszélyezteti a vasútüzem, saját, vagy mások biztonságát, testi épségét, egészségét. A hiányosság további fennállása vagy ismétlődése esetén az intézkedésre jogosult munkairányítónak kezdeményezni kell a munkavállaló munkavégzéstől való eltiltását addig, ameddig a veszélyhelyzetet meg nem szünteti, illetve ameddig a veszélyhelyzet fennáll Az eltiltás tartalmi, formai követelményeit az /1. sz. melléklet tartalmazza. Az eltiltást bizonyíthatóan az eltiltott munkavállaló közvetlen munkairányítójának tudomására kell hozni, és kimutathatóan meg kell küldeni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. 175

176 4.12.3/1. sz. melléklet... (az eltiltó munkáltatói intézkedést kiadó szolgálati helye) Iktatószáma:..(név) részére. (a munkavégzéstől eltiltott munkavállaló szolgálati helye) Munkavégzéstől való eltiltás Tájékoztatom, hogy a... szolgálati helyen.év hó...napon tartott ellenőrzésnél megállapítottam, hogy:. Mulasztásával veszélyeztette saját és/vagy mások testi épségét, egészségét, ezért a további munkavégzéstől...év..hó..nap óra..perctől eltiltom. Az eltiltás időtartama megállapított mulasztásának megszűnéséig tart, amelyről közvetlen felettesét köteles tájékoztatni. Az eltiltás időtartamára munkabér nem jár, mert mulasztásával kizárólagosan szegte meg a Munka Törvénykönyve 103. (1) bek.-ben, és a munkavédelemről szóló évi XCIII. tv ban előírtakat. Az eltiltást a munkavédelemről szóló évi törvény XCIII. tv a alapján a Munkavédelmi Szabályzat pontjában biztosított jogom alapján adtam ki. Intézkedésemről a szolgálati felettesét (munkáltatói jogkör gyakorlóját) az eltiltás másolatának megküldésével tájékoztatom. Felhívom figyelmét arra, hogy a munkáltatói intézkedéssel kapcsolatban a Munka Törvénykönyv a értelmében munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvitában a területileg illetékes Munkaügyi Bíróság jár el. Felhívom a figyelmét arra, hogy a Kollektív Szerződés 84/A. -a értelmében a munkáltató, illetve a munkavállaló, a közöttük felmerülő munkaügyi jogvita esetére, megállapodásuk alapján, békéltetőt vehetnek igénybe...,..év hó.nap Tudomásul vette:.. az eltiltó neve aláírása, szolgálati helye, telefonszáma Munkavégzéstől eltiltott aláírása: Közvetlen munkairányítási aláírása: beosztása:

177 A munkára képes állapot ellenőrzésének rendje Általános előírások A munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban végezhet munkát A munkáltatónak meg kell győződni a munkavállaló biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotáról munkavégzésre történő jelentkezése alkalmával és munkavégzés közben is A munkavállaló szervezetében nem lehet szeszesital fogyasztásából származó alkohol, illetve koncentrálóképességét, reakcióképességét befolyásoló (szédülést kiváltó, nyugtató vagy izgató) gyógyszer vagy más egyéb kábító vagy bódító hatású szer: rendes és rendkívüli munkaidőben; osztott munkaidő megszakítási időtartama alatt, ha a munkahelyen kell eltölteni; a munkaidőnek minősülő egyéb tevékenység végzése közben (pl.: oktatás, vizsga, tanfolyam, orvosi vizsgálat stb.); készenléti, ügyeleti szolgálat alatt Az alkoholos állapot ellenőrzése Az alkoholos állapot ellenőrzésénél a jogok gyakorlása és a kötelességek teljesítése során a munkáltatót és munkavállalót együttműködési kötelezettség terheli. A munkavállaló köteles magát alávetni a jogszerű ellenőrzést szolgáló vizsgálatoknak. Az alkoholos állapot ellenőrzését kellő alap nélkül megtagadó munkavállalóval szemben ugyanolyan jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint alkoholos állapot megállapítása esetén A MÁV Rt. területén munkát végző külső munkáltatók munkavállalóinak alkoholos állapota ellenőrzését más megállapodás hiányában az idegen munkáltatóknak kell elvégezni Külső munkáltató munkavállalója alkoholos állapotának ellenőrzését indokolt esetben a területen alkoholos ellenőrzésre jogosult MÁV Rt. munkavállaló kezdeményezheti az idegen munkáltató helyi képviselőjénél Az alkoholos állapot vizsgálatára rendszeresített eszközzel, készülékkel rendszeres, alkalmankénti próbaszerű, illetve rendkívüli ellenőrzéseket kell tartani, és az előírtak szerint dokumentálni. Az ellenőrzések gyakoriságát a végzett tevékenység veszélyességének, a munkafegyelmi helyzet és a helyi sajátosságok figyelembevételével az MvSz. Helyi Függelékében kell szabályozni: rendszeres ellenőrzést kell tartani a szolgálat megkezdése előtt a vasúti és közúti járművezetői, valamint a forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalóknál, ha munkába lépésük saját szervezeti egységüknél történik; alkalmankénti próbaszerű ellenőrzéseket kell tartani minden szolgálati egységnél; rendkívüli ellenőrzést kell tartani: munkabaleset esetén a balesetet szenvedett munkavállalónál amennyiben a sérülés jellege és súlyossága lehetővé teszi a közvetlen munkahelyi irányítójánál és a sérült közvetlen munkatársaknál; 177

178 minden vasútüzemi rendkívüli esemény, baleset helyszíni vizsgálata alkalmával az érintett munkavállalóknál; minden olyan esetben, amikor a munkavállalón a munkába álláskor vagy munkavégzés közben az alkoholfogyasztás ténye megvalósult, vagy alkohol fogyasztására utaló jelek érzékelhetők Az ellenőrzést úgy kell végrehajtani, hogy az eljárás ne sértse a munkavállaló személyiségi és emberi méltósághoz való jogait. Pozitív eredmény esetén az ellenőrzést a lehető legrövidebb időn belül két tanú jelenlétében meg kell ismételni. Amennyiben különösen éjszakai ellenőrzés során két tanú jelenléte nem biztosítható, tanúként idegen személy is bevonható, vagy indokolt esetben véralkohol vizsgálat kezdeményezhető Az alkoholos állapot alkoholszondával vagy elektronikus készülékkel történő ellenőrzésére jogosultak: az OMMF, és a Rendőrség ellenőrzés, rendkívüli eseményeknél eljárás lefolytatására jogosult munkavállalói, területi és személyi korlátozás nélkül bármely munkavállalót; a MÁV Rt. foglalkozás-egészségügyi orvosai területi és személyi korlátozás nélkül a MÁV Rt. bármely munkavállalóját; az EBK szervezet és a Biztonsági Igazgatóság ellenőrzés és rendkívüli eseményeknél eljárás lefolytatására jogosult munkavállalói területi és személyi korlátozás nélkül a MÁV Rt. bármely munkavállalóját; a MÁV Rt. vezetői, a szervezeti egységek vezetői a velük közvetlenül vagy közvetve (átruházott jogkörben) munkavállalói jogviszonyban álló munkavállalókat; a MÁV Rt. ellenőrzésre jogosult munkavállalói közvetlenül, vagy közvetve a szakmai irányításuk alá tartozó munkavállalókat; rendkívüli eseményeknél, vagy alkoholos állapot észlelésénél bármely vezető, vagy ellenőrzésre jogosult munkavállaló az irányítása, felügyelete alá tartozó munkaterületen a MÁV Rt. bármely munkavállalóját; az MvSz. Helyi Függelékekben felsorolt más munkavállalók a Helyi Függelék területi, személyi hatálya alá tartozó munkavállalókat; idegenek és külső vállalkozók munkavállalóit a MÁV Rt. ellenőrzésre jogosult munkavállalói a MÁV Rt. és külső vállalkozó közötti szerződés szerint Az alkoholos állapot ellenőrzésének nyilvántartására az /1.sz. melléklet szerinti "Alkoholszondás ellenőrzési napló"-t kell a munkáltatónak rendszeresíteni valamennyi szolgálati egységnél. Elektronikus készülékkel történő vizsgálat esetén az ellenőrzöttek számát szolgálatonként (műszakonként) kell bejegyezni. Az ellenőrzöttek közül csak azoknak a nevét kell a naplóban felsorolni, akiknél a készülék alkoholos állapotot mutatott ki. Alkoholszondával végzett vizsgálatnál minden ellenőrzött nevét és a vizsgálati eredményt a naplóba be kell jegyezni. A napló tárolási helyét az MvSz. Helyi Függelékében kell meghatározni Az elektronikus készülékkel jelzett alkoholos állapot gyanúja esetén ha a készülék a vizsgálati eredményt kimutathatóan nem regisztrálja, illetve kétség merül fel a mutatott értéket illetően el kell végezni az alkoholszondás ellenőrzést is. ha az ellenőrzés alkoholos állapotot mutat, de az ellenőrzött személy kijelenti, hogy sem szeszesitalt, sem azzal azonos hatást kiváltó szert nem fogyasztott, az alkoholszondás ellenőrzést meg kell ismételni; 178

179 ha az ellenőrzés alkoholos állapotot mutat, vagy az ellenőrzést az előbbiek miatt megismétlik és az ismételt ellenőrzés is azonos eredményt ad, az alkoholos állapot alatti munkavállalót a további munkavégzéstől el kell tiltani. Ilyen esetben az MT. és a KSz. szabályai szerint kell eljárni. Így kell eljárni akkor is, ha a munkavállaló a vizsgálat elvégzését kellő alap nélkül megtagadta Ha az ellenőrzés alkoholos állapotot mutat, két tanú jelenlétében a /2. sz. melléklet szerinti "Ittasság vizsgálati jegyzőkönyv"-et kell felvenni legalább három példányban, amelyből egy példányt az ellenőrzött munkavállalónak, egy példányt a munkáltatónak kell átadni, egy példány az ellenőrzést végző birtokában marad. A jegyzőkönyvnek megfelelően az ellenőrzött munkavállalót egyértelműen nyilatkoztatni kell az alkoholos állapot elismeréséről, a további vizsgálatban való közreműködésről, illetve a vizsgálat megtagadásáról. A jegyzőkönyv munkáltatói példányát az alkoholfogyasztás tényét mutató alkoholszondával együtt borítékban kell elhelyezni, amelyet lezárás után az ellenőrzést végzőnek aláírásával kell ellátnia Ha a munkavállaló alkoholos állapot ellenőrzésre és a jegyzőkönyv felvételére alkalmatlan, külső jelek alapján erősen alkoholos befolyásoltság alatt áll, a jegyzőkönyvet a vizsgált munkavállalóval nem kell aláíratni, a munkavállalót vérvételre kell kísérni. A jegyzőkönyv tett intézkedés rovatába tanúk jelenlétében rá kell vezetni, hogy a vizsgált munkavállaló a külső jelek alapján erősen alkoholos, ezért a befolyásoltság mértékét véralkohol vizsgálattal állapítják meg, és erről tanúk jelenlétében tájékoztatták. Amennyiben a súlyosan ittas munkavállaló agresszíven viselkedik, az illetékes rendőrség segítségét kell kérni Ha a munkavállaló vagy a munkáltató (az ellenőrzésre jogosult személy) alkoholos állapot ellenőrzésének eredményét kifogásolja, véralkohol vizsgálatot kezdeményezhet. A munkavállalót tájékoztatni kell a véralkohol vizsgálat kérésének lehetőségéről, valamint hogy pozitív eredmény esetén a vizsgálat költségeit meg kell térítenie. A szervezeti egység vezetője köteles biztosítani a munkavállaló vérvételre történő kísérését. A kísérő személy köteles magával vinni a /3.sz. melléklet szerinti Vérvételi kérelem véralkohol vizsgálathoz nyomtatványt és a véralkohol vizsgálati dobozt. A véralkohol vizsgálattal kapcsolatos helyi munkáltatói eljárási rendet az MvSz. Helyi Függelékében kell szabályozni. A vérvételt végző orvos által lezárt véralkohol vizsgálati dobozt a szervezeti egység vezetőjének megbízottja köteles zárt (lebélyegzett és aláírt) borítékban a legrövidebb időn belül a területileg illetékes Igazságügyi Orvostani Intézet részére eljuttatni. Az eljuttatásig a vérvételi dobozt hűtőszekrényben kell tárolni. Az Igazságügyi Orvostani Intézetek területi illetékességét és címét a /4.sz. melléklet tartalmazza. A véralkohol vizsgálat eredményét kimutathatóan a vizsgált személy tudomására kell hozni Az MvSz. Helyi Függelékében fel kell sorolni a véralkohol vizsgálati doboz tárolási helyét, valamint az egyes szervezeti egységek területéről a vér levétele szempontjából figyelembe vehető orvosokat, egészségügyi intézeteket. A véralkohol vizsgálati dobozok igény szerinti biztosítása a szervezeti egység feladata. 179

180 A vérvétel és a vizsgálat költségeit a munkavállalót foglalkoztató szervezeti egységnek kell biztosítani, illetve kiegyenlíteni. A pont szerinti eredményt kimutató véralkohol vizsgálatnál az érintett munkavállaló köteles a felmerült költségeket a munkavállalói anyagi felelősség szabályai szerint megtéríteni Az alkoholos állapot bizonyított, ha: az alkoholszondás ellenőrzés 0,2, illetve azt meghaladó eredményt mutat, és a munkavállaló alkoholos állapotát jegyzőkönyvben elismerte, vagy a véralkohol vizsgálat eredménye a 0,2 -et meghaladja Vasúti járművezetők, gépjárműveket vezetők véralkohol vizsgálattal bizonyított 0,51-0,8 közötti alkoholos állapota esetén szabálysértési, 0,8 feletti alkoholos állapota esetén függetlenül attól, hogy baleset történt-e vagy sem büntetőeljárást kell a munkáltatónak kezdeményezni a szabálysértési vagy büntető feljelentésekre előírtak szerint Ha a munkavállaló viselkedésével, magatartásával azt az alapos gyanút kelti, hogy koncentrálóképességét, reakcióképességét befolyásoló (szédülést kiváltó, nyugtató vagy izgató) gyógyszer, egyéb kábító vagy bódító hatású szer hatása alatt áll, a munkavállalót a munkahely szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi orvosi rendelőbe vagy ügyeletet ellátó egészségügyi intézménybe haladéktalanul vizsgálatra kell küldeni, szükség esetén kísérni. A munkavállaló köteles közvetlen munkahelyi vezetőjének haladéktalanul bejelenteni, ha ilyen vagy hasonló hatást keltő gyógyszer szedését írták elő. A munkáltató ilyen esetben köteles a foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye figyelembevételével dönteni a munkavállaló további munkavégzéséről. Az előbbiek szerint kell eljárni akkor is, ha a munkavégzést korlátozó egyéb okok (szellemi vagy fizikai fáradtság, betegség utáni legyengült állapot, stb.) gyanúja a munkavállalónál fennáll Amennyiben a munkavállaló munkaidő alatti alkoholos állapota, illetve kábító vagy bódító szerektől való befolyásoltsága hitelt érdemlő módon megállapítást nyert ide értve azt is, ha a munkavállaló az alkoholos állapot, illetve kábító vagy bódító szertől való befolyásoltság megállapítására irányuló eljárást jogellenesen megtagadja vagy meghiusítja a munkáltatónak vele szemben a KSz. szerinti munkáltatói eljárást kell kezdeményezni, és hátrányos jogkövetkezményt kell alkalmazni. 180

181 4.12.4/1. sz. melléklet Alkoholszondás ellenőrzési napló Sorszám A vizsgálat időpontja (nap/óra) A vizsgált személy neve, beosztása A vizsgálat eredménye A vizsgálatot végző neve Megjegyzése (tett intézkedés, fegyelmi, stb. száma) 181

182 4.12.4/2. sz. melléklet Ittasságvizsgálati jegyzőkönyv Felvéve: év...hó...nap.. óra.. perckor... szolgálati helyen...(név) (beosztás)..... (szolg. főn.) ittasságának megállapítása tárgyában. Jelen vannak: Vizsgálatot végző:......(név) (beosztás) Tanúk:......(név).... (beosztás) (név) (beosztás) Az alkoholszonda, ellenőrző műszer típusa: elszíneződése:..... Az elszíneződésnek megfelelő alkoholszint ezrelékben:... Az ittasság klinikai tünetei, külső jegyei: szeszszag, zavaros beszéd, dülöngélő járás stb.:... A vizsgált munkavállaló alkoholfogyasztásával kapcsolatban előadja: (az elfogyasztott alkohol mennyisége, fajtája, és az alkoholfogyasztás időpontja):... A tett intézkedés:..... A jegyzőkönyvhöz mellékelve: a vizsgálatot végző és a jegyzőkönyvet felvevő aláírása A vizsgált munkavállaló a vizsgálatot végző és a tanúk együttes jelenlétében kijelenti: A jegyzőkönyvben foglaltakat elolvastam és megértettem. Tudomásul veszem a munkáltatótól kapott tájékoztatást, miszerint az alkoholos állapotomra vonatkozó megállapítás el nem fogadása esetén orvosi véralkohol vizsgálatnak van helye. a) A vizsgálat eredményét elfogadom, alkoholos állapotomat elismerem, véralkohol vizsgálatot nem kérek. b) A vizsgálat eredményével nem értek egyet, alkoholos állapotomat nem ismerem el, véralkoholvizsgálatot. kérek. c) A vizsgálat eredményével nem értek egyet, alkoholos állapotomat nem ismerem el, a munkáltató által kezdeményezett véralkoholvizsgálatban hajlandó vagyok közreműködni. d) A vizsgálat eredményével nem értek egyet, alkoholos állapotomat nem ismerem el, a munkáltató által kezdeményezett véralkoholvizsgálatban való közreműködésemet a következményekre történt figyelemfelhívás ellenére is kifejezetten megtagadom. A jegyzőkönyv a), b), c), d) pontjai közül a nem kívántak teljes szövegét saját kezűleg áthúzással érvénytelenítettem a vizsgált munkavállaló aláírása Tanúk: 1.).... (név, lakcím) 2.) (név, lakcím) A tanúk általi aláírást követően a fentiekkel azonos szövegű jegyzőkönyv egy példányát átvettem: a vizsgált munkavállaló aláírása 182

183 4.12.4/3. sz. melléklet... (szervezeti egység, irányítási szám, cím).../...sz. Vérvételi kérelem véralkohol vizsgálatra Kérem a 16/1986. (XII. 17.) EüM sz. rendelet 1. (2) és (3) bek. alapján a MÁV Rt. létszámába tartozó (balesetet szenvedett) alkoholos állapotra utaló magatartást tanúsító munkavállaló vérvételének elvégzését véralkohol vizsgálat céljából. A bontatlan véralkohol-vizsgálati dobozt mellékeljük. Munkavállaló neve:... Született:... Anyja neve:... A munkahelyi alkoholszondás ellenőrzés es pozitív eredményt mutatott. A munkáltató/munkavállaló* az ellenőrzés eredményében kételkedik, ezért kéri a véralkohol vizsgálatot ,...év...hó...nap P.H.... szervezeti egység vezetője * a nem megfelelő részt értelemszerűen át kell húzni! 183

184 4.12.4/4. sz. melléklet A véralkohol vizsgálatot végző orvostudományi egyetemek igazságügyi orvostani intézetei működési területe 1. Debrecen Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete 4012 Debrecen, Pf.: 25, Nagyerdei krt. 98. Debrecen megyei város, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár megye 2. Pécsi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete 7643 Pécs, Pf.: 99 Szigeti u.,12. Pécs megyei város, Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye 3. Szegedi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete 6724 Szeged, Kossuth L. sugárút 40. Szeged megyei város, Csongrád megye, Békés megye, Bács-Kiskun megye 4. Igazságügyi Szakértői Intézet Orvos Szakértő Iroda 3501 Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 13., Pf: Semmelweis Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete 1450 Budapest, Pf.: 9/41., Üllői u. 93. Az ország mindazon területe, amely nem tartozik a debreceni, a pécsi és a szegedi Orvostudományi Egyetemek Igazságügyi Orvostani Intézeteihez. 184

185 A munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása A munkabalesetek bejelentése A munkabalesetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni A bekövetkezett munkabalesetet a sérült, akadályoztatása esetén a balesetet észlelő személy köteles a munkát közvetlenül irányítónak haladéktalanul bejelenteni. Forgalmi, személyszállítási és gépészeti utazószemélyzet sérülését a bekövetkezett baleset helyszíne szerinti illetékes forgalmi, személyszállítási vagy gépészeti szolgálati helyen, vagy a menetrend szerinti legközelebbi forduló állomáson be kell jelenteni. Amennyiben ez nem lehetséges a munkabalesetet legkésőbb a szolgálatból történő lejelentkezéskor köteles a sérült bejelenteni (vezénylőnek, mozdonyfelvigyázónak). A baleset bekövetkezésének körülményeiről részletes eseménykönyvet kell írni. Az utazószemélyzetet ért munkabalesetet Eseménykönyvben, vagy a rendkívüli események bejelentésére szolgáló más dokumentációban írásban is jelenteni kell. A jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének körülményeit, a sérülés jellegét, helyszínét és annak a szolgálati helynek a megnevezését, ahol a sérülést először bejelentették. A jelentést a sérült, vagy akadályoztatása esetén a munkáját irányító személy (pl.: mozdonyfelvigyázó, vezénylőtiszt, stb.) köteles elkészíteni A sérült munkáját irányító személy a balesetet köteles haladéktalanul bejelenteni: a sérült felett munkáltatói jogot gyakorló szervezeti egység vezetőjének, az EBK TSzK körzeti munkabiztonsági tevékenységet ellátó munkavállalójának A szervezeti egység vezetője vagy megbízottja a bekövetkezett munkabalesetet (amely várhatóan munkaképtelenséget okoz) a legrövidebb időn belül köteles telefonon bejelenteni és azt táviraton vagy telefaxon megismételni: az EBK TSzK-nak; a szakmai felügyeletet ellátó üzletág területi központ vezetőjének; a Területi Ingatlankezelési Központnak az általa üzemeltett ingatlanok területén bekövetkezett balesetek esetén. A bejelentést táviraton vagy telefaxon az EBK Főosztálynak, és a szakmai felügyeletet ellátó üzletágnak, vagy igazgatóságnak is meg kell küldeni A bejelentésnek tartalmaznia kell: a bejelentő szervezeti egység nevét, címét; a sérült személyi adatait; szolgálati helyét; munkakörét; a baleset időpontját, helyszínét; a baleset rövid leírását; a sérült ellátására tett intézkedéseket; az alkoholos állapot vizsgálatának eredményét A súlyos munkabalesetet a baleset helyszíne szerinti szervezeti egység vezetője, vagy megbízottja, nyíltvonalon bekövetkezett baleset esetén a legrövidebb időn belül elérhető állomás szolgálatban lévő vezetője vagy megbízottja köteles az "Értesítési Rend"-ben meghatározottaknak megfelelően bejelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével. Az azonnali bejelentést követően a sérült munkáltatója köteles a bejelentést a hiányzó adatokkal kiegészítve táviraton vagy telefaxon megismételni: a fővárosi, vagy megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségnek; az EBK Főosztálynak, az EBK TSzK-nak; 185

186 a szakmai felügyeletet ellátó üzletágnak, vagy igazgatóságnak; a szakmai felügyeletet ellátó üzletági Területi Központnak A súlyos munkabaleset bejelentésének a pontban felsoroltakon túlmenően tartalmazni kell: a létszámban tartó szervezeti egység nevét, időszakos orvosi vizsgálat érvényességét, a MÁV Rt. szolgálati idejének kezdetét, az utolsó oktatás időpontját, a tanúk nevét és lakcímét, a bejelentő nevét, beosztását, telefonszámát A MÁV Rt. területén bekövetkezett súlyos munkabalesetek esetén történő értesítés rendjét a 14/2003. (10.24.) /MÁV Ért. 43.sz/. Vig.sz. utasítás szabályozza. Az EBK TSzK működési területére vonatkozó Értesítési Rend -et az EBK TSzK területi munkabiztonsági szakértőjének kell elkészíteni, és ki kell adni az Üzemirányítási Központnak, valamint a területen lévő valamennyi szervezeti egységnek A MÁV Rt. munkavállalóját ért súlyos munkabalesetek bejelentésére készített "Értesítési Rend"-ben az alábbiakat kell meghatározni: a) Az azonnali bejelentésre kötelezett munkabalesetek felsorolását. b) Az értesítendő szervezetek, személyek felsorolását az alábbiak szerint: a baleset helyszíne szerinti szervezeti egység vezetője vagy megbízottja telefonon a Területi Forgalmi Alosztály területi főirányítóját értesíti. a területi főirányító telefonon értesíti: a MÁV Rt. Üzemirányító Központ hálózati főüzemirányítóját; az EBK TSzK területi munkabiztonsági szakértőjét, és munkaidőn kívül a munkabaleseti készenlétesét; az üzletágak területi központjainak a vezetőjét; a területileg illetékes Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségét; halálos munkabaleset esetén a területileg illetékes rendőrkapitányságot. MÁV Rt. Üzemirányító Központ hálózati főüzemirányítója telefonon értesíti: a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot; Társasági Szolgáltatási Főigazgatót; EBK Főosztály főosztályvezetőjét; az EBK Főosztály Munkabiztonsági Osztály vezetőjét, munkaidőn kívül a munkabaleseti készenlétesét; a balesetben érintett Üzletág, Igazgatóság, főosztály vezetőjét Munkabalesetek kivizsgálása Általános előírások A sérültet foglalkoztató szervezeti egység vezetője köteles intézkedni minden munkaképtelenséget okozó baleset kivizsgálására és a legalább egy napi munkaképtelenséget okozó munkabalesetnél a Munkabaleseti jegyzőkönyv felvételére. Az intézkedést az EBK TSzK illetékes körzeti munkabiztonsági szakelőadóján keresztül kell érvényesíteni. 186

187 A munkáltatónak a pontban meghatározottakon túlmenően minden bejelentett, illetve tudomására jutott munkavégzéssel összefüggő balesetről meg kell állapítani, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a közvetlen hozzátartozót írásban értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell azokat a jogszabályi előírásokat, tényállást, megállapítást, amelyek alapján a munkáltatót nem terheli bejelentési és kivizsgálási kötelezettség. Az értesítés tartalmi követelményeit a /1. sz. melléklet tartalmazza. A baleset jogszabályi minősítése, az elutasítás szakmai indoklása az EBK TSzK területileg illetékes körzeti munkabiztonsági szakelőadójának feladata Nem kell kivizsgálni és nyilvántartani a baleset bekövetkezése után három év elteltével bejelentett, illetve a munkáltató tudomására jutott munkabalesetet, kivéve, ha a munkáltatót a baleset bekövetkezésének idején kivizsgálási és nyilvántartási kötelezettség elmulasztása terheli Munkaképtelenséget nem okozó, de munkabalesetnek minősülő eseményt a szükséges mértékig kell kivizsgálni, és azt a /2. sz. melléklet szerinti "Munkahelyi sérülések nyilvántartása"-ba kell beírni A munkaképtelenséget okozó munkabaleset kivizsgálásának kezdeményezése annak a szervezeti egységnek a feladata, amely a sérültet szervezett munkavégzés keretén belül foglalkoztatja. A kivizsgálást a pont szerint az EBK TSzK illetékes körzeti munkabiztonsági szakelőadója végzi A balesetek vizsgálatát a súlyos munkabalesetek kivételével az EBK TSzK körzeti munkabiztonsági szakelőadója a lehető legrövidebb időn belül köteles elkezdeni, illetve végezni Munkabalesetek esetében a munkavégzés irányítója köteles intézkedni a sérült ellátásáról, a sérült és környezete ittasság vizsgálatáról, a balesetvizsgálathoz szükséges körülmények (helyszín biztosítása, munkaeszköz állapota, környezeti tényezők tanúk adatai stb.) rögzítéséről. A nappalos munkarendtől eltérő időszakban bekövetkezett baleset vizsgálatát legkésőbb a balesetet követő első munkanapon meg kell kezdeni. A baleset későbbi időpontban történő vizsgálatát indokolt esetben az EBK TSzK területi munkabiztonsági szakértője engedélyezheti A szervezeti egységnek a területileg illetékes munkavédelmi képviselőt (bizottságot) értesíteni kell a munkabaleset bekövetkezéséről. A munkavédelmi képviselő részvételét a baleset kivizsgálásában lehetővé kell tenni. Az értesítés módját az MvSz. Helyi Függelékében kell szabályozni A körzeti munkabiztonsági szakelőadó a "Munkabaleseti jegyzőkönyv"-et az OMMF területi felügyelőségére való elküldése előtt a pont szerinti a szakmai felülvizsgálójával egyeztetni köteles Amennyiben a balesetnél közreható munkaeszköz, technológia vizsgálata speciális szakismeretet igényel, a vizsgálatot végző kérésére a szervezeti egység vezetője köteles biztosítani megfelelő szakismerettel rendelkező munkavállaló, vagy szakértő vizsgálatban történő részvételét. 187

188 Ha a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, megfelelőségét a szervezeti egység vezetőjének soron kívül vizsgáltatnia kell. A vizsgálat elvégzéséig annak működését, illetve használatát meg kell tiltani. A vizsgálat elvégzése a veszélyeztetés jellegétől függően munkabiztonsági illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül Súlyos munkabalesetek vizsgálata Súlyos munkabalesetek esetében a baleset helyszíne szerint intézkedésre jogosult vezető, távollétében a rendelkezésre jogosult munkavállaló köteles gondoskodni arról, hogy a helyszín, a bizonyításhoz szükséges nyomok a rendőrség, a munkabiztonsági hatósági felügyelet (csak munkaidőben) és az EBK TSzK munkabaleseti készenlétese megérkezéséig érintetlen maradjon Ha a személyek mentése, vagy további veszélyek megelőzése szükségessé teszi csak a tűzoltóság, mentők felkérésére a helyszín megváltoztatására engedélyt adhat: a baleset helyszíne szerint intézkedésre jogosult munkavállaló, ha a rendőrségi helyszínelő vagy a MÁV Rt. vasútbiztonsági, illetve munkabiztonsági balesetvizsgálója még nincs jelen; a rendőrségi helyszínelő akkor is, ha a MÁV Rt. részéről a baleset helyszínelése még nem kezdődött meg; a MÁV Rt. vasútbiztonsági vagy munkabiztonsági balesetvizsgálója a rendőrségi helyszínelő hozzájárulásával. Az engedély megadását a helyszíni balesetvizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A helyszín megváltoztatásáért mivel ez a baleset körülményeinek megállapítását jelentősen befolyásolhatja az engedélyt adó a felelős A helyszín megváltoztatása, illetőleg a munka folytatása előtt a helyszínről rajzot vagy fényképfelvételeket kell készíteni, vagy egyéb módon, a helyszínen meg kell jelölni a balesetben érintett személyek, tárgyak helyzetét úgy, hogy a balesetet megelőző eredeti állapot minél pontosabban rekonstruálható legyen. A tárgyi bizonyítékul szolgáló eszközöket meg kell őrizni A súlyos munkabaleset azonnali helyszíni vizsgálatát a baleset helyszíne szerinti EBK TSzK munkabaleseti készenlétes munkavállalója végzi. A helyszíni vizsgálatban a sérült munkáltatójának szakmai felügyeletét ellátó üzletág területi központjának vezetője vagy megbízottja, nem üzletághoz tartozó szervezeti egység munkavállalóját ért baleset esetén, a szakmai felügyeletet ellátó, irányítási szervezet vezetője vagy az általa megbízott köteles részt venni Ha vasútüzemi rendkívüli esemény következtében vasúti munkavállaló súlyos munkabalesetet szenvedett, az azonnali helyszíni vizsgálatot a vasútbiztonsági és munkabiztonsági szervezet központi vizsgálat keretében közösen végzi. A közös helyszíni vizsgálat kiterjed: a vasúti jármű vasúti vagy közúti járművel történt ütközésének; vasúti jármű kisiklásának, vagy egyéb okból történő sérülésének; tűzesetnek; veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutásának következtében történt súlyos munkabalesetekre. 188

189 A súlyos munkabalesetek objektív kivizsgálása érdekében az EBK Főosztály készenlétes munkavállalója azonnali helyszíni vizsgálaton köteles tájékozódni a baleset körülményeiről. Amennyiben a körülmények indokolttá teszik, a baleset vizsgálatának irányítását átveheti. Ezt a helyszíni balesetvizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kell Súlyos munkabalesetet, valamint az olyan munkabalesetet, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését, vagy más egészségkárosodását okozta, a baleset helyszíne szerinti EBK TSzK területi munkabiztonsági szakértője vagy a szakmai irányítása mellett a készenlétes munkabiztonsági szakelőadó vizsgálja ki. A vizsgálatban egyetértési joggal részt kell venni a sérült munkáltatójának szakmai irányítását ellátó Üzletág, igazgatóság EBK munkabiztonsági szakértőjének is A pont alatti súlyos munkabalesetek vizsgálata a vasútbiztonsági szervezettel közösen történik. A közös vizsgálat vezetője a vasútbiztonsági szervezet balesetvizsgálója. A vasútbiztonsági szervezet balesetvizsgálója köteles a vizsgálat teljes folyamatában a munkabiztonsági szervezet balesetvizsgálóját bevonni, és a véleményes jelentést közösen aláírni A baleset helyszíne szerinti EBK TSzK területi munkabiztonsági szakértőjének távolléte esetén a súlyos munkabaleset vizsgálatára az EBK Főosztály ad esetenként megbízást A súlyos munkabalesetről helyszíni balesetvizsgálati jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a baleset akkor ismert körülményeit, a helyszín pontos meghatározását, a munkaterületre vonatkozó megállapításokat (pl.: megvilágítás, zajhatás, láthatóság, stb.), személyi feltételeket, a balesetet okozó, vagy abban közreható munkaeszköz jellemzőit, biztonsági berendezéseinek működését, illetve működtetését (pl.: gázolásnál a mozdony világítását is.) A MÁV Rt. területén ahol a munkaterület közös a külső vállalkozót vagy munkavállalóját ért súlyos munkabaleset vizsgálatában (beleértve a helyszínelést is) az EBK TSzK munkabaleseti készenlétet ellátó munkavállalójának részt kell venni. A részvétel lehetőségét vállalkozási szerződésben kell rögzíteni Kiküldetés, kirendelés, tanulói, hallgatói gyakorlati képzés alatt bekövetkezett munkabalesetek vizsgálata Ha a MÁV Rt. munkavállalóját külföldi kiküldetés (külszolgálat) során éri munkabaleset, akkor azt a létszámban tartó szervezeti egység székhelye szerint illetékes OMMF területi felügyelőségének kell bejelenteni. Ebben az esetben a kivizsgálási kötelezettség csak a munkabaleseti jegyzőkönyvi adatok felvételére terjed ki Ha a MÁV Rt. más szervezeti egységéhez munkavégzésre irányított munkavállalóját a munkavégzés helyén éri munkabaleset, akkor munkáltatói jogkör gyakorló szervezeti egység értesítése mellett a sérült munkáját közvetlenül irányítási szervezeti egység köteles a balesetet bejelenteni és kivizsgálni. A munkáltatói jogkör gyakorló szervezeti egység képviseletét ellátó személy a baleset vizsgálatban jogosult részt venni és véleményt nyilvánítani. A munkabalesetet a létszámban tartó szervezeti egységnél kell nyilvántartani. 189

190 Belföldön más munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés) esetén a munkabaleset kivizsgálásával, bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért a kirendelő (kiküldő) MÁV Rt. szervezeti egység értesítése mellett a sérült munkáját közvetlenül irányító szervezeti egység a felelős. Ez esetben a kirendelő szervezeti egységen körzeti munkabiztonsági szakelőadói feladatot ellátónak is részt kell venni a baleset vizsgálatában Ha a munkabaleset tanulót, hallgatót a MÁV Rt. területén végzett a szakképesítése megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során érte, akkor a munkáltatón a tanulót, hallgatót foglalkoztató MÁV Rt. szervezeti egységet kell érteni, és a vizsgálatot ennek megfelelően kell lefolytatni. A munkabalesetről értesíteni kell az oktatási intézményt, és annak a vizsgálatban való részvételét biztosítani kell Munkabalesetek kivizsgálásának szempontjai, vizsgálati dokumentumai Vizsgálati szempontok: helyszíni szemlét kell tartani, a szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videó felvételen rögzíteni kell, a munkabalesetről információval rendelkező személyeket jegyzőkönyvileg meg kell hallgatni; a balesetben közrehatott létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, munka tárgya (anyaga) biztonságtechnikai állapotának vizsgálata (minősítés, üzembe helyezés, műszaki felülvizsgálat), kezelési, karbantartási utasítások megléte; egyéni- és kollektív védőeszközök, a sérült öltözete, védőberendezések, jelzőberendezések, védőburkolat megléte, megfelelősége, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülésének vizsgálata; a környezeti tényezők, ezek jelenléte, mértéke, hatása a balesetre (mechanikai-, kémiai-, elektromos-, meteorológiai-, klímatényezők-, zaj-, rezgés-, sugárzás-, hőmérséklet-, élőlény, hatásai, stb.); munkaszervezés (ellenőrzés, irányítás, munkavégzés üteme), munkakörnyezet (munkatér nagysága, közlekedési terület, ergonómia érvényesülése, üzemi rend, tisztaság) vizsgálata; a balesetet szenvedett munkavállaló és a balesetben közreható személyek munkavédelmi, szakmai, orvosi alkalmasságának vizsgálata; az érintett munkaeszközökre, munkafolyamatra a balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) cselekedetére vonatkozó előírások érvényesülése, az előírástól való eltérés mértéke, munkára képes állapot vizsgálata; a balesetet kiváltó okok meghatározása az eddig felsoroltak hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával A meghallgatások során felvett jegyzőkönyv valamennyi oldalát a meghallgatottnak és a meghallgatást végzőnek is alá kell írnia A munkabaleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak feltárására, a megállapított összefüggések, körülmények tényszerű megállapítására, és a hasonló balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére. 190

191 A és a pontokban foglaltak figyelembevételével kell a "Munkabaleseti jegyzőkönyv"-et kitölteni, illetve a megállapításokat, a hasonló balesetek megelőzésére szolgáló intézkedéseket felelős és határidő megjelölésével rávezetni A "Munkabaleseti jegyzőkönyv" megjegyzések rovatába bejegyzést kell tenni a munkavédelmi képviselő balesetvizsgálatban történő részvételéről. A jegyzőkönyvet a képviselővel alá kell íratni. A munkavédelmi képviselő eltérő véleményét a "Munkabaleseti jegyzőkönyv"-ben, vagy kérésére külön lapon rögzíteni kell A meghallgatási és egyéb jegyzőkönyveket, a baleset kivizsgálását elősegítő okmányokat, dokumentumokat, illetve annak másolatait a "Munkabaleseti jegyzőkönyv" mellékleteként kell megőrizni A "Munkabaleseti jegyzőkönyv"-et a sérült munkáltatójának vagy aláírásra jogosult megbízottjának és a baleset kivizsgálójának együttesen kell aláírnia Súlyos munkabalesetnél a helyszíni balesetvizsgálati és meghallgatási jegyzőkönyvek, bizonyítékok alapján részletes összefoglaló Vizsgálati jelentést kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a helyszíni vizsgálatok megállapításait, a megállapítások értékelését, a balesetet előidéző és kiváltó okokat, a hasonló balesetek megelőzését célzó intézkedéseket. A Vizsgálati jelentés tartalmi követelményét a /3.sz. melléklet tartalmazza A pont alatti súlyos munkabaleseteknél amikor a vasútbiztonsági szervezettel közös a vizsgálat a helyszínelést úgy kell végezni, a jegyzőkönyveket, és a vizsgálatot képező iratokat úgy kell elkészíteni, hogy az egyaránt kielégítse az MvSz., a Balesetvizsgálati Utasítás, illetve a Tűzvédelmi Szabályzat szempontjait. A vizsgálat megállapításairól közös Véleményes jelentés -t kell készíteni, amelyet a vasútbiztonsági szervezet balesetvizsgálója a vizsgálatban résztvevő munkabiztonsági szakember bevonásával állítja össze. A Véleményes jelentés -hez a Munkabaleseti jegyzőkönyv egy példányát csatolni kell. Véleményeltérés esetén a vizsgálat lezárására a Vasútbiztonsági Főosztály és az EBK Főosztály egyeztetett döntése az irányadó Súlyos munkabaleset Vizsgálati jelentés -ét a vizsgálatot végző munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező munkavállalónak, illetve az ügyrendi elhatárolásnak megfelelően az üzletág, igazgatóság, főosztály vezetőjének kell aláírni. A pontban felsorolt balesetek esetén a vizsgálatot a Balesetvizsgálati és Elhárítási Utasítás -ban szabályozottak szerint kell lezárni és a Véleményes jelentés -t az EBK TSzK területi munkabiztonsági szakértőjének kell aláírni. A hasonló balesetek megelőzésére szolgáló intézkedéseket, határidőit az érintett üzletággal, igazgatósággal, főosztállyal egyeztetni kell Munkabalesetek vizsgálati anyagának megküldése A legalább egy napi munkaképtelenséget okozó munkabalesetek "Munkabaleseti jegyzőkönyv"-eit, külön főosztályvezetői utasításban foglaltaknak megfelelően kitöltve a vizsgálat befejezése (max. 7 munkanap) után, de különösen indokolt esetben legkésőbb a tárgyhót követő hónap 3-áig három példányban meg kell küldeni az EBK TSzK területi munkabiztonsági szakértőjének, csatolva hozzá a teljes vizsgálati anyag egy példányát is. 191

192 A területi munkabiztonsági szakértő a három napon túli munkaképtelenséget okozó balesetek felülvizsgált, és a külön EBK főosztályvezetői utasításban foglaltak szerint kiegészített (kódolt) jegyzőkönyveit két példányban a beérkezés után folyamatosan, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 5-éig az EBK Főosztálynak megküldi. Legkésőbb a tárgyhót követő hó 8-áig egy példány munkabaleseti jegyzőkönyvet kell küldeni: a baleset helyszíne szerinti illetékes OMMF-nek (csak a három napon túli munkabalesetek esetén); a sérültnek; kártérítési igény elbírálásához az Mt., és a KSz. szerinti kártérítési igényt elbíráló szervnek; a társadalombiztosítási ügyintézőnek (2 pld) A súlyos munkabalesetek teljes vizsgálati anyagát a pontban lévő határidők figyelembevételével meg kell küldeni: a baleset helyszíne szerinti illetékes OMMF-nek (1 példány); az EBK Főosztálynak (2 példány); a felügyeletet ellátó üzletágnak, igazgatóságnak, főosztálynak (1 példány); a kártérítést elbíráló szervnek (2 példány); a MÁV Rt. Nyugdíjigazgatóságnak (1 példány); a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóságnak (1 pld). A sérültnek, vagy az elhunyt hozzátartozójának és a társadalombiztosítási ügyintézőnek csak a Munkabaleseti jegyzőkönyv -et kell megküldeni Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege és a baleset bekövetkezésének körülményei miatt a vizsgálatot a tárgyhót követő 8-áig nem lehet befejezni akkor a vizsgálati anyag felülvizsgálatára kötelezett hozzájárulásával a "Munkabaleseti jegyzőkönyv"-ben meg kell indokolni. A jegyzőkönyvet ebben az esetben is a hiányos adatokkal meg kell küldeni a baleset helyszíne szerint területileg illetékes Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségnek. A vizsgálat befejezésekor új módosított "Munkabaleseti jegyzőkönyv"-et kell kiállítani, amelyet meg kell küldeni a és pontokban felsoroltak részére Ha a munkabaleseti jegyzőkönyv beküldési határidejéig, a munkaképtelenség időtartama nem ismert a munkabaleset vizsgálatát le kell zárni, a munkaképtelenség időtartamának kódnégyzetébe A betűjelzést kell írni. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni a baleset helyszíne szerint illetékes OMMF terület szervezetének. A munkavállaló felépülésekor amikor már ismertté válik a munkaképtelenség időtartama Módosított munkabaleseti jegyzőkönyv"-et kell kiállítani, amelyet meg kell küldeni az OMMF területileg illetékes felügyelőségének Alkoholos állapot vizsgálata munkabaleseteknél A munkabaleset bekövetkezését követően, ha a sérült állapota lehetővé teszi, a balesetet szenvedettnél és közvetlen munkatársainál, valamint a szolgálatban lévő közvetlen munkahelyi vezetőjénél alkoholszondás ellenőrzést kell tartani, és a vizsgálat eredményét a "Munkabaleseti jegyzőkönyv" megjegyzések rovatában kell rögzíteni. 192

193 Súlyos munkabaleset esetén, vagy ha a sérült állapota nem teszi lehetővé az alkoholszondás ellenőrzést, a munkáltatónak az illetékes hatóságnál kezdeményeznie kell a sérült, illetőleg az elhunyt véralkohol vizsgálatát. A véralkohol vizsgálati eredményt tartalmazó jegyzőkönyvet az összefoglaló (véleményes) jelentéshez kell csatolni Ha a pontban előírt véralkohol vizsgálat eredménye a vizsgálati anyag lezárásakor még nem áll rendelkezésre, akkor utólag, az eredmény megérkezésekor kell megküldeni a pontban meghatározottaknak, és a vizsgálat eredményétől függően kell módosítani a "Munkabaleseti jegyzőkönyv"-et Munkabalesetek felülvizsgálata Az EBK TSzK-k működési területéhez tartozó szervezeti egységek területén bekövetkezett munkabalesetek teljes vizsgálati anyagát az EBK TSzK-k területi munkabiztonsági szakértőjének kell a vizsgálat befejezése után megküldeni Az EBK TSzK-ban a jegyzőkönyveket szakmailag felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során, a három napon túli munkaképtelenséget okozó munkabalesetek "Munkabaleseti jegyzőkönyv"-eit külön főosztályvezetői utasítás szerinti kiegészítésekkel kell ellátni. A felülvizsgált, kódolt jegyzőkönyveket kettő példányban az EBK Főosztály részére kell folyamatosan megküldeni A felülvizsgálat tényét a "Munkabaleseti jegyzőkönyv" észrevételek rovatába "felülvizsgáltam" bejegyzéssel, időponttal és aláírással kell bejegyezni Súlyos munkabalesetek teljes vizsgálati anyagát EBK Főosztálynak kell felülvizsgálnia. A pontban felsorolt balesetek vizsgálati anyagát a Vasútbiztonsági Főosztály és az EBK Főosztály közösen vizsgálja felül Tárgyi feltételek biztosítása a balesetek vizsgálatánál A munkabalesetek kivizsgálásának hatékony lebonyolítása érdekében a vizsgálatban résztvevő munkavállalók részére technikai eszközöket, (közúti gépjármű, fényképezőgép, videokamera, mérőműszerek, mobiltelefon stb.) kell biztosítani. A tárgyi feltételek biztosítása az EBK TSzK vezetőjének a feladata Munkabalesetek nyilvántartása "Munkabaleseti nyilvántartás" naplót kell vezetni, minden önálló munkáltatói jogkörrel rendelkező szervezeti egységnél. A Vezérigazgatóság Központban lévő főosztályokon bekövetkezett munkabaleseteket egy központi nyilvántartásban kell vezetni A munkabalesetek nyilvántartásának a vezetésére a /4. sz. mellékletben előírtakat kell alkalmazni A legfeljebb három nap munkaképtelenséget okozó munkabaleseteket nyilvántartási szám nélkül kell a "Munkabaleseti nyilvántartás" naplóba bevezetni. 193

194 Munkahelyi sérülések nyilvántartása A munkavégzés közvetlen irányítója a sérült által bejelentett, illetőleg a tudomására jutott munkabalesetet, továbbá munkakieséssel nem járó sérülést a "Munkahelyi sérülések nyilvántartása" naplóba köteles bejegyezni "Munkahelyi sérülések nyilvántartása" naplót kell vezetni munkavállalói létszámtól függetlenül valamennyi területileg elkülönített szolgálati egységnél. A naplóban rögzített adatok valódiságát a körzeti munkabiztonsági tevékenységet ellátó szakelőadónak rendszeresen ellenőrizni kell. A naplónak a /2. sz. melléklet szerinti rovatokat kell tartalmaznia "Munkahelyi sérülések nyilvántartása" napló tárolási helyét az MvSz. Helyi Függelékében kell szabályozni Súlyos munkabalesetet követő vezetői beszámoltatás A MÁV Rt. tevékenységi körébe tartozó súlyos munkabaleset esetén az elhunyt, illetve a sérült munkáját irányító szervezeti egység vezetője a vizsgálat lezárását követően személyesen köteles beszámolni a baleset okairól, körülményeiről, a megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról A beszámoltatást, a megelőző intézkedések végrehajtásának ellenőrzését a szervezeti egység irányítását ellátó üzletág, igazgatóság, főosztály vezetője a munkabalesetet szenvedett munkavállaló szolgálati helyén a vizsgálat befejezését követő 30 napon belül köteles megtartani A vezetői beszámoltatáson és ellenőrzésen az EBK Főosztály Munkabiztonsági Osztály vezetőjének is részt kell venni A vezetői beszámoltatás szervezése, élőkészítése, és a lebonyolítása az üzletági, igazgatósági munkabiztonsági partner feladata A vezetői beszámoltatástól el lehet tekinteni, ha a baleset bekövetkezésében a MÁV Rt. részéről elháríthatatlan körülmények játszottak közre A beszámoltatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet csatolni kell a munkabaleseti vizsgálati anyaghoz. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell: a balesetet kiváltó okok megszüntetésére tett megelőző intézkedések végrehajtását, hatékonyságának megítélését; az esetlegesen még fennálló hiányosságok, baleseti veszélyforrások megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket, határidőket, felelősöket Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés kártérítésének rendje A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkabaleset, foglalkozási megbetegedés munkáltatói tudomás szerzését követő 15 napon belül köteles a sérült halál esetén hozzátartozója figyelmét írásban felhívni kárigényének bejelentésére. A felhívás elkészítése az EBK TSzK körzeti munkabiztonsági szakelőadójának feladata. 194

195 Az Mt ban foglaltak szerinti kártérítési ügyeket a Munkabaleseti jegyzőkönyv és a munkanapok igazolása alapján a létszámban tartó szervezeti egység készíti elő jogi elbírálásra A kárigény bejelentéseket és az ügyek intézését a 22/2005. (VII.15. MÁV Ért. 28.sz.) VIG. sz. utasításban meghatározottak szerint kell végezni A kárigény bejelentését követően a munkabalesetet vizsgáló munkabiztonsági szakelőadónak az /5.sz. melléklet szerint értékelni kell a Munkabaleseti jegyzőkönyv - ben foglaltak figyelembe vételével a munkabaleset körülményeit, a munkabaleset bekövetkezésében érintettek (munkáltató, munkavállaló, más személy, stb.) közrehatásának mértékét A Munkabiztonsági Szakvélemény -t az EBK TSzK területi munkabiztonsági szakértőjének felül kell vizsgálni A Munkabiztonsági Szakvélemény -t a kártérítési dokumentációkhoz kell csatolni és 3 munkanapon belül meg kell küldeni a kártérítést elbíráló Jogi Igazgatóság felé A kártérítési dokumentációnak tartalmaznia kell: a Munkabaleseti jegyzőkönyv -et; a 22/2005. (VII.15. MÁV Ért. 28.sz.) VIG. sz. utasítás 1-2. sz. mellékleteit; a káreseménnyel kapcsolatos orvosi dokumentációkat; a kárigény elbírálásához szükséges igazolásokat, számlákat, dokumentumokat, egyéb bizonyítékokat; a Munkabiztonsági szakvélemény -t (4.12.5/5.sz. melléklet) Munkabaleset következtében elhunyt MÁV Rt. munkavállaló temetésénél az 1/2000. (MÁV Ért. 1. sz.) IJI sz. utasítás amennyiben a halálos munkabaleset bekövetkezésének körülményei indokolják kezdeményezni kell, hogy az elhunyt munkavállalót a MÁV Rt. saját halottjának tekintse. Ebben az esetben a temetés megszervezése és lebonyolítása a létszámba tartó szervezeti egység feladata Egyeztetési kötelezettség A "Munkabaleseti nyilvántartás"-t az EBK TSzK körzeti munkabiztonsági szakelőadójának a társadalombiztosítási ügyintézővel együttesen a KSz.-ben meghatározott munkabér kifizetési napot követő három napon belül köteles egyeztetni. Az egyeztetést a "Baleseti táppénzes jegyzék"-en és a "Munkabaleseti nyilvántartás"-on aláírásukkal és az ellenőrzés időpontjának feltüntetésével igazolni kell Statisztikai adatszolgáltatás Minden munkabaleseti nyilvántartás vezetésére kötelezett szervezeti egységnél, az EBK TSzK körzeti munkabiztonsági szakelőadója köteles gondoskodni a nyilvántartási adatok alapján a munkaképtelenséget okozó munkabaleseti adatok negyedévenkénti összesítéséről és a "Munkabalesetek összesítő jelentés"-en a negyedéves adatszolgáltatás teljesítéséről. (4.12.5/6. sz. melléklet.) A "Munkabaleseti összesítő jelentés" egy példányát meg kell küldeni a tárgynegyedévet követő hónap 3-áig az EBK TSzK területi munkabiztonsági szakértője részére. 195

196 Az EBK TSzK-k a munkabalesetek adatairól (üzletági, és szervezeti egységenkénti bontásban) összesítő jelentést kötelesek adni a tárgynegyedévet követő 6-áig az EBK Főosztálynak A negyedéves beszámoló jelentésekből egy példány az adatszolgáltatónál marad. Az adatszolgáltatást nemleges esetben is adni kell Fogalmak Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt Súlyos munkabaleset: a.) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült, orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttjének halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását, b.) valamely érzékszerv (vagy érzékelő-képesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta, c.) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, d.) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek), e.) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott Tömeges munkabaleset: munkaeszköz vagy technológia által okozott kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülések vagy más egészségkárosodások. 196

197 4.12.5/1. sz. melléklet Munkabalesetet elutasító írásbeli értesítés tartalmi követelményei 1. A sérült vagy halálos baleset esetén a közvetlen hozzátartozó neve:... lakcíme: Szöveges rész: Értesítem, hogy.. (év)...(hó)...(nap)bekövetkezett baleseti eseményét (halálos baleset) a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 66. (2) alapján megvizsgáltam, és a 87. (3) szerinti munkabalesetnek nem fogadom el. Amennyiben álláspontommal nem ért egyet, úgy annak felülvizsgálatát és megváltoztatását kérheti a 68. figyelembevételével a fővárosi vagy megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségtől. címe: 3. Az elutasítás indoklása: az indoklásban tételesen és részletesen le kell írni az elutasítás okát, pl.: tárgyi bizonyítékok, tanúk meghallgatása, helyszíni bizonyítási eljárás, orvosi- kórházi igazolás, illetve jelentés, mentőnapló kivonat stb. 4. Dátum, munkáltató aláírása. 197

198 4.12.5/2. sz. melléklet Kitöltési útmutató munkahelyi sérülések nyilvántartásához 1. A szolgálati hely vezetője (megbízottja) tölti ki azokról a munkahelyi sérülésekről, amelyek során a szolgálati hely alkalmazásában lévő munkavállaló szenvedett sérülést, balesetet, roszszullétet. Ha a sérült munkáját nem tudja folytatni, a munkavállalót létszámában tartó szolgálati hely munkabiztonsági feladatival megbízott személy részére az eseményt be kell jelenteni. 2. Az 1. oszlopba sorszámként csak a szolgálati hely létszámába tartozó munkavállalót ért munkabalesetekről, a munkabiztonsági feladatokkal megbízott személy által vezetett nyilvántartási számot kell bejegyezni. 3. A kettő, vagy három részre osztott mezőkbe a fejrovat szerinti sorrendben kell az adatokat beírni. 4. Az 5. sz. oszlopba, ha az eseménynek szemtanúi vannak, akkor a tanú, vagy két tanú adatait kell bejegyezni. 5. A 7. sz. oszlopba, a sérült ellátására milyen intézkedést tettek, a sérült folytatta-e munkáját. 6. A 8. sz. oszlop megosztott mezőjének felső sorába a bejelentést tevő, míg az alsó sorába a bejelentést vevő adatait kell beírni. 7. A 9. sz. oszlopba az EBK szervezet részéről történő ellenőrzés dátumát kell beírni az ellenőrző személy aláírásával. 198

199 Szolgálati hely Munkahelyi sérülések nyilvántartása S o r s z á m A sérülés A sérült adatai Tanúk időpontja neve születési ideje neve helyszíne születési helye munkaköre lakcíme jellege anyja neve Esemény rövid leírása A sérült ellátására tett intézkedés Sérült folytatta-e munkáját A bejelentést tevő, ill. vevő neve, munkaköre Ellenőrzés ideje, és aláírás

200 4.12.5/3.sz. melléklet Vizsgálati Jelentés.... (név) év.. hó.-én (helyszín) bekövetkezett halálos kimenetű munkabalesetéről 1.) A sérült, elhunyt személyi adatai: 2.) A baleset bekövetkezésének leírása: 2.1 Előzmények: 2.2 A baleset leírása: 2.3 Egyéb körülmények, megállapítások: 3.) A baleset bekövetkezésének oka: 4.) A foglalkoztatás személyi tényezőinek vizsgálata: 4.1 Orvosi alkalmasság: 4.2 Szakmai alkalmasság (szakképzettség, kiképzés, oktatás követelményének vizsgálata): 5.) A baleset bekövetkezését befolyásoló egyéb hiányosságok: 6.) A baleset vizsgálata során megállapított bekövetkezését nem befolyásoló egyéb hiányosságok: 7.) A balesettel összefüggésben megtett intézkedések: 8.) A hasonló balesetek megelőzésére, a kockázatok csökkentésére javasolt intézkedések: A balesetet munkabiztonsági szaktevékenységként vizsgálta:. n é v (oklevélszám:.) n é v EBK TSzK (központvezető, területi munkabizt. szakértő) A véleményes jelentésben foglaltakkal egyetért:. üzletági területi központvezető. n é v EBK üzletági munkabizt. szakértő. n é v... üzletági főigazgató 200

201 4.12.5/4. sz. melléklet Kitöltési útmutató a munkabalesetek nyilvántartásához A szolgálati hely munkabiztonsági feladatait ellátó munkavállaló tölti ki. Minden munkabalesetet nyilvántartásba kell venni. A három napon túli munkaképtelenséget okozó balesetet folyamatos, de évenként újrakezdődő nyilvántartási számmal kell ellátni. A megosztott mezőkbe (2-6, és 14. oszlopok) a fejrovat szerinti sorrendben kell az adatokat beírni. A 4. sz. oszlopba azt a munkaterületet (pl. Irányrendező XXIII. vg.) kell beírni, ahol a baleset bekövetkezett. Az 5. sz. oszlopba a baleset idejét (pl ) és napját (szerda) kell bejegyezni. A 6. sz. oszlopba a baleset időpontját (pl. 08 ó. 26 p.) és a szolgálati idő tartamát (6.00 órai kezdés mellett 3. óra) kell feltüntetni. A 7. sz. oszlopba a baleset súlyosságának Mvt. szerinti (a-e) kódjelet, vagy nullát kell írni. A munkaképtelenséget okozó napok oszlopainál értelemszerűen vagy csak a 3 nap alatti, vagy csak a 3 napon túli (legalább 4 nap munkaképtelenséget okozó baleset) oszlopait kell kitölteni. A 14. sz. oszlop megosztott mezőjébe a munkabaleset csoportszámának, illetve közvetlen okának kódjelét kell beírni. 201

202 Szolgálati hely Munkabaleseti nyilvántartás Megkezdve: év. hó.. nap Befejezve: év. hó.. nap Nyilvántartási szám A sérült adatai A baleset Munkaképtelen napok kezdete vége száma neve, munkaköre születési ideje, helye munkaterülete, ideje, a hét napja időpont, a munkaidő órája súlyossága (a-e) 3 nap alatt 3 napon túl 3 nap alatt 3 napon túl 3 nap alatt 3 napon túl Baleseti kód Megjegyzés

203 4.12.5/5. sz. melléklet Kitöltési útmutató 1. A szakvélemény felelősségre vonatkozó - megállapítása legyen összhangban a munkabaleseti jegyzőkönyvben, vizsgálati jelentésben foglaltakkal. 2. A szakvélemény a vizsgálati anyagtól eltérő vagy új megállapítást nem tartalmazhat. 3. A 3. oszlop rovataiba a baleset vizsgálati anyagában szereplő a felelősséggel összefüggő - megállapításokat kell beírni. 4. A oszlopokban a jogalanyok valószínűsített közrehatásának összege 100 % legyen. 5. a oszlopban a munkabiztonsági szakelőadó szakvéleményének megfelelő rovatba jelet kell írni. 6. A 6. oszlop vonatkozásában szándékos magatartásnak minősül, ha a munkabalesetben részes személy előre látja cselekményének (mulasztásának) következményeit, és ezeket kívánja vagy ezekbe belenyugszik. 7. A 7. oszlop vonatkozásában gondatlan magatartásnak minősül, ha a munkabalesetben részes személy a. előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy b. a következmények és kockázatok lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztja (pl. egy jelzést önhibájából figyelmen kívül hagy). Megjegyzés: A szándékosság és a gondatlanság megítélésénél abból kell kiindulni, hogy az adott foglalkozású, munkakörű, szakképzettségű és gyakorlatú munkavállalóval szemben milyen általános előírások érvényesülnek a szakértelem és a gondosság tekintetében. A magatartás szándékosnak vagy gondatlannak minősítésének feltétele valamely, a munkavégzésre, technológiára vagy a munkabiztonságra vonatkozó konkrét szabály (norma, előírás) tényleges és bizonyított megsértése, amelyet a vizsgálati anyagokban tételesen fel kell tüntetni. 8. A 8. oszlop alkalmazásában vétlen figyelmetlenség tanúsítása mellett részes a munkabalesetben az a személy, aki a munkabaleset bekövetkezésének lehetőségét az elvárható körültekintés és figyelem tanúsítása mellett azért nem láthatta előre, mert a munkabalesethez vezető munkabiztonsági kockázatok fennállása az adott helyzetben, az általános szakmai tapasztalatok szerint nem volt valószínűsíthető. 203

204 Munkabiztonsági szakvélemény (az 5/1993.(XII.26.)MüM rendelet szerint kivizsgált munkabaleset kártérítéséhez) Sérült neve:. (született:.. év. hó -n,.. a.n.:.) Munkahelye: MÁV Rt.. Munkabaleset helye, időpontja:. A baleset vizsgálatának megállapítása (a vizsgálati anyag alapján) Okozati összefüggése a balesettel A megállapítás minősítése a vizsgálatot végző szerint Közrehatás valószínűsíthető mértéke (%) Sorszám Jogalany közvetlen Közvetett Szándékos Gondatlanság Vétlen figyelmetlenség A teljesítés lehetetlen Elháríthatatlan külső ok: Vétlen (0 %) Kis mértékben közrehatott Jelentős mértékben közrehatott (34-66%) Különösen nagy mértékben közrehatott (67- Kizárólagos felelősség terheli (100 %) Munkáltató Munkavállaló Harmadik személy Egyéb, 200 év.hó.nap. (munkabiztonsági szakelőadó neve, aláírása, telefonszáma, szolgálati helye) 204

205 4.12.5/6. sz. melléklet Munkabalesetek összesítő jelentése év negyedév Az adatszolgáltató szervezet n e v e :. c í m e :. Munkabaleset 3 napon túli munkaképtelenséget okozó balesetek száma Ebből azonnal bejelentendő a b c d e 3 napon túli munkaképtelenség miatt kiesett napok száma 3 nap alatti munkaképtelenséget okozó balesetek száma 3 nap alatti munkaképtelenség miatt kiesett napok száma Adatszolgáltató egység létszáma (fő).., év... hó nap. az adatszolgáltató neve, aláírása, telefonszáma 205

206 4.12.5/7. sz. melléklet Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és területi szervezetei címjegyzéke Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség 1024 Budapest, Margit krt. 85. Telefon: 1/ Fax: 1/ ; Megyei Munkaügyi Központ Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségek: Baranya megyei Felügyelőség Pécs, Király u. 46. Postacím: 7601 Pécs, Pf: 390 Bács-Kiskun megyei Felügyelőség Kecskemét, Klapka u. 34. Postacím: 6001 Kecskemét, Pf: 266 Telefon 72/ / / / / Fax 72/ / Békés megyei Felügyelőség Békéscsaba, Haan Lajos u. 3. Postacím: 5600 Békéscsaba, Haan L. u / / / Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Felügyelőség Miskolc, Szentgyörgy u Postacím: 3523 Miskolc, Pf: 82 Csongrád megyei Felügyelőség Szeged, Alsókikötősor 6/a. Postacím: 6726 Szeged, Alsókikötősor 6/a. Fejér megyei Felügyelőség Székesfehérvár, Mátyás kir. krt. 6/a. Postacím: 8003 Székesfehérvár, Pf: 39 46/ / / / / / / / / / / / Fővárosi Felügyelőség 1056 Budapest, Bástya u. 35. Postacím: 1438 Budapest, Pf: 520 Győr-Moson-Sopron m. Felügyelőség Győr, Gárdonyi G. u. 7. Postacím: 9001 Győr, Pf: 601 Hajdú-Bihar megyei Felügyelőség Debrecen, Hajnal u. 15. Postacím: 4029 Debrecen, Hajnal u / / / / / / / / / / / / / /

207 Heves megyei Felügyelőség Eger, Trinitárius út 1. Postacím: 3301 Eger, Pf: 133. Komárom-Esztergom m. Felügyelőség Tatabánya, Dózsa kert u. 55. Postacím: 2801 Tatabánya, Pf 1288 Nógrád megyei Felügyelőség Salgótarján, Múzeum tér 1. Postacím: 3101 Salgótarján, Pf: / / / / / / / / / / / / / Pest megyei Felügyelőség Budapest, IX., Páva u. 6. Postacím: 1458 Budapest 97. Pf: 13 Somogy megyei Felügyelőség Kaposvár, Fő u. 45. Postacím: 7401 Kaposvár, Pf: 172. Szabolcs-Szatmár-Bereg m. Felügyelőség Nyíregyháza, Hősök tere 9. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Pf: 2. Jász-Nagykun-Szolnok m. Felügyelőség Szolnok, Hősök tere 6. Postacím: 5001 Szolnok, Pf: 249 Tolna megyei Felügyelőség SzeKSz.árd, Augusz Imre u Postacím: 7101 SzeKSz.árd, Pf: 129 Vas megyei Felügyelőség Szombathely, Hargita u. 31. Postacím: 9701 Szombathely, Pf: 243 Veszprém megyei Felügyelőség Veszprém, Batsányi u. 5. Postacím: 8201 Veszprém, Pf: 20. Zala megyei Felügyelőség Zalaegerszeg, Kelemen Imre u. 17. Postacím: 8901 Zalaegerszeg, Pf: 291 1/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /

208 Foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentése, kivizsgálása nyilvántartása Foglalkozási betegség, vagy fokozott expozíció gyanúját a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi orvosnál a szervezeti egységnek be kell jelenteni A szervezeti egység köteles a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás kezdeményezésére, foglalkozási megbetegedés, illetve fokozott expozíciós esetek vizsgálatában részt venni, a vizsgálathoz a szükséges információkat megadni A foglalkozás-egészségügyi szolgálat által megküldött, a vizsgálatról készült jegyzőkönyvet, és vizsgálati lapot évente nyilvántartásba kell venni. A dokumentációt 5 évig meg kell őrizni. Halálos esetek dokumentációja nem selejtezhető Az évente jelentkező új foglalkozási megbetegségekről, fokozott expozíciókról statisztikai adatgyűjtést kell végezni az EBK Főosztály részére Munkabaleseti készenléti szolgálat ellátása Az Mvt. alapján súlyosnak minősülő munkabaleset azonnali helyszíni vizsgálatának biztosítása érdekében munkaidőn kívüli lakáson töltött készenléti szolgálatot kell ellátni egyegy fő részvételével: az EBK Főosztályon, az EBK TSzK-ban A készenléti szolgálat feladata: a súlyos munkabalesetek azonnali helyszíni vizsgálata; szakmai támogatás a balesetek azonnali bejelentésénél; a területi főirányító által jelzett rendkívüli események, balesetek információinak szakmai értékelése, szükségszerű pontosítása, a szükséges intézkedések megtétele; a balesetben érintett, illetve az EBK illetékes vezetőinek szükséges tájékoztatása; a MÁV Rt. területén munkát végző külső vállalkozó munkavállalóját ért súlyos munkabalesetének vizsgálatakor helyszíni vizsgálatban való részvétel Az EBK TSzK munkabaleseti készenléti szolgálata a működési területének földrajzi határain belül lévő valamennyi MÁV Rt. szervezeti egységnél bekövetkezett súlyos munkabalesetek azonnali helyszíni vizsgálatát szervezet semlegesen végzi Az EBK TSzK munkabaleseti készenléti szolgálatának szervezése a területi munkabiztonsági szakértő feladata A munkabaleseti készenléti szolgálat ellátásakor szükséges személyi, tárgyi feltételeket a szolgálatot szervező EBK szervezeti egységnek kell biztosítani. A készenlétet ellátó munkavállaló részére mobiltelefont kell biztosítani A baleset helyszínének mielőbbi megközelítése érdekében a készenlétesnek gépkocsi használatot kell biztosítani. A helyszíni vizsgálathoz esettáskát kell rendszeresíteni. Az esettáska legalább a következőket tartalmazza: fényképezőgép; távolságmérő (mérőszalag, lézeres, stb.); elemlámpa; jegyzetfüzet, íróeszköz; 208

209 MvSz.; jól láthatóságot biztosító védőmellény A munkabaleseti készenléti szolgálat ellátásával csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező, munkabiztonsági tevékenységet ellátó, hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező munkavállaló bízható meg. A készenléti szolgálatot a szakmai felkészültség, rátermettség figyelembevételével az EBK szervezet létszámából kell biztosítani Eljárás az OMMF és területi szervezetei által kiadott határozatok esetén Az OMMF és területi szervezetei az ellenőrzések során megállapított hiányosságok felszámolására kiadott határozatait megállapodás alapján a MÁV Rt. Vezérigazgatóság címére küldik meg A felügyelői határozatokról az EBK Főosztálynak hálózati nyilvántartást kell vezetni. A határozatokhoz mellékelni kell a kézbesítés időpontját bizonyító dokumentumot, vagy rá kell vezetni a kézbesítés időpontját, és meg kell küldeni az üzletági irányítási szervezeti egységek részére intézkedés megtételére, illetve az EBK TSzK területi munkabiztonsági szakértői részére a végrehajtás ellenőrzése céljából. A felügyelői határozatban előírt határidőre figyelemmel az érdekeltek részére szükség szerint telefonon kell tájékoztatást adni Az OMMF területi szervezeteitől a végrehajtási szervezeti egységek címére közvetlenül érkezett határozatok másolatát a tervezett vagy megtett intézkedéseket tartalmazó jelentéssel együtt 15 napon belül meg kell küldeni az EBK Főosztály, az illetékes EBK TSzK és az üzletági irányítást ellátó szervezeti egység részére A végrehajtási szervezeti egységeknek a működési területükre kiadott felügyelői határozatokat a körzeti munkabiztonsági szakelőadók bevonásával értékelni kell. Az értékelés figyelembevételével: a határozatokban megállapított hiányosságokat az előírt határidőig meg kell szüntetni; amennyiben az előírt határidőig a hiányosság nem szüntethető meg, megalapozott indokok alapján határidő módosítást kell kérni a határozatot kiadó hatósági szervezettől; amennyiben a határozatban foglalt intézkedés a jogszabályi, szabványi, vasúti előírással ellentétes az indoklás megjelölésével fellebbezést kell kezdeményezni a felügyeletet ellátó irányítási szervezeti egység felé A felügyeletet ellátó üzletági, vagy központi irányító szervezeti egység vezetőjének indokolt esetben fellebbezést kell benyújtani az OMMF felé a határozatot kiadó területi hatósági szervezeten keresztül A határozatok határidő módosítása, és a fellebbezések munkabiztonsági szakmai előkészítése az EBK szervezet feladatát jelenti A felügyelői határozatokkal szembeni esetleges fellebbezést, határidő módosítást a határozat MÁV Rt. címére történő érkezési időponttól számított 15 napon belül kell benyújtani. A fellebbezésben részletesen indokolni kell, hogy a határozatban foglaltak melyik jogszabály, szabvány, szabályozás előírásával ellentétes, illetve, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei biztosítottak. 209

210 A felügyelői határozatokban foglaltak munkáltatói végrehajtását az EBK TSzK körzeti munkabiztonsági szakelőadóinak szakmailag segíteni, végrehajtását ellenőrizni kell Eljárás a szakszervezeti és munkavédelmi érdekképviseletek munkabiztonságot érintő kezdeményezései esetén A szakszervezeti és munkavédelmi érdekképviseletek az Mt-ben, illetve az Mvt-ben előírt jogaik gyakorlása során a szervezeti egységek vezetői felé kezdeményezéssel élhetnek, tájékoztatást kérhetnek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik érvényesítése érdekében A munkavédelmi érdekképviseletek pontban meghatározott kezdeményezésre a szervezeti egység vezetőjének intézkedni, vagy 8 napon belül válaszolni kell Amennyiben a kezdeményezéssel a szervezeti egység vezetője nem ért egyet, álláspontjának indokait kivéve az azonnali intézkedést igénylő esetben írásban köteles megküldeni Az érdekvédelmi kezdeményezésről az EBK TSzK körzeti munkabiztonsági szakelőadóját tájékoztatni kell. 5. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb törvények, jogszabályok jegyzéke Törvények évi XX. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmánya évi XCIII. tv. A munkavédelemről évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyvéről évi X. tv. A termékfelelősségről évi XCV. tv. A vasútról évi XXVIII. tv. A nemzeti szabványosításról évi XXXI. tv. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról évi XXXVII. tv. A polgári védelemről évi LXXVIII. tv. Az épített környezet alakításáról és védelméről évi CLIV. tv. Az egészségügyről évi LXXXIII. tv. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól évi XLII. tv. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól évi LXXIV. tv. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről évi XXV. tv. A kémiai biztonságról Kormány rendeletek 89/1995. (VII.14.) Korm. rendelet A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 102/1995. (VIII.25.) Korm. rendelet A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről 210

211 182/1997. (X.17.) Korm. rendelet A műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről. 217/1997. (XII.01.) Korm. rendelet A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló LXXXIII. tv. végrehajtásáról 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet Az országos településrendezési és építési követelményekről 113/1998. (VI.10.) Korm. rendelet A felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről 120/2004. (IV.29.) Korm. rendelet Az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről Ágazati jogszabályok 1/1975. (II.05.) KPM-BM együttes rendelet A közúti közlekedés szabályairól 8/1984. (VII.01.) IpM. rendelet Az egyes villamossági termékek ellenőrzéséről és minősítéséről 14/1985. (XI.30.) KM rendelet A vasutas dolgozók munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 9/1985. (X.23.) EüM-BkM együttes rendelet Az étkeztetéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályokról 16/1986. (XII.17.) EüM rendelet Az ittasság munkahelyi ellenőrzése véralkohol vizsgálattal 15/1987. (XII.27.) KM-ÉVM rendelet A vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük elrendeléséről 12/1988. (XII.27.) ÉVM-IPM-KM- Az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek MÉM-KVM. rendelet kötelező alkalmassági idejéről 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet Az Mvt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 27/1995. (VII.25.) NM rendelet A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 6/1996. (II.21.) IKM rendelet A hegesztők minősítéséről 26/1996. (VIII.28.) NM. rendelet Az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról 27/1996. (VIII.28.) NM. rendelet A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról 35/1996. (XII.29.) BM. rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 45/1997. (XII.29.) KTM rendelet Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről 2/1998. (I.16.) MüM rendelet A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről 21/1998. (IV.17.) IKIM. rendelet A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 22/1998. (IV.17.) IKIM rendelet Egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról 25/1998. (XII.27.) EüM. rendelet Az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről 211

212 33/1998. (VI.24.) NM rendelet A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 61/1999. (XII.1.) EüM. rendelet A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről 65/1999. (XII.22.) EüM. rendelet A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 25/2000. EüM-SzCsM. rendelet A munkahelyek kémiai biztonságáról 26/2000. (IX.30.) EüM. rendelet A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM. rend. Együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról 44/2000. (XII.27.) EüM. rendelet A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 9/2001. (IV.5.) GM. rendelet A nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról 12/2001. (V.4.) KöM-EüM. rend. A vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről 2/2002. (II.7.) SzCsM. rendelet Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM. rend. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM. rend. Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 8/2002. (II.16.) GM. rendelet A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról 9/2002. (II.6.) KöViM. rendelet A nagysebességű vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról 15/2002. (II.27.) KöViM. rendelet A vasútvállalatok működésének engedélyezéséről 3/2003. (III.11.) FMM-ESzCsM.rend. A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről 8/2003. (II.19.) GKM. rendelet A szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról 26/2003. (IV.28.) GKM. rendelet A kötélvontatású személyszállító vasutakról és az Országos Vasúti Szabályzat III. kötetének kiadásáról 28/2003. (V.8.) GKM. rendelet A vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezéséről és időszakos vizsgálatáról 33/2003. (V.20.) GKM. rendelet A gazdasági és közlekedési ágazat katasztrófavédelmi feladatairól 212

213 103/2003. (XII.27.) GKM. rendelet A hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról 13/2004. (IV.19.) FMM. rendelet Az egyéni védőeszközök megfelelőségét vizsgáló, tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, ill. az EU tagállamainak való bejelentésről, valamint a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról 14/2004. (IV.19.) FMM. rendelet A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségi követelményeinek minimális szintjéről 63/2004. (IV.27.) GKM. rendelet A nyomástartó és töltőlétesítmények műszakibiztonsági hatósági felügyeletéről 22/2005. (VI.24.) EüM. rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről Biztonsági szabályzatok 2/1972. (MK 6.) KPM. rendelet A közlekedési baleset-elhárító óvórendszabály IV. Anyagmozgatás, anyagtárolás című fejezetének kiadásáról 15/1989. (X.8.) MÉM rendelet Az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról 17/1993. (VII.1.) KHVM rendelet Az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról 1. sz. melléklete Vasútüzemi munkák biztonsági szabályzata 2. sz. melléklete Vasútépítési és fenntartási munkavégzés biztonsági szabályzata 3. sz. melléklete Gépjárműjavítás biztonsági szabályzata 4. sz. melléklete Hajózási munkák biztonsági szabályzata 19/1995. (XII.07.) KHVM rendelet A Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról 30/1995. (VII.25.) IKM rendelet A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról 31/1995. (VII.25.) IKM rendelet A Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat kiadásáról 14/1998. (XI.27.) GM rendelet A Gázpalack Biztonsági Szabályzatról 47/1999. (VIII.04.) GM rendelet Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról 72/2003. (X.29.) GKM. rendelet A Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról 143/2004. (XII.22.) GKM rendelet A Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról 213

214 5.2 A szabályzat hatálybalépésével egyidőben hatályát veszti: a K-111/1999. (MÁV Ért.51.) sz. alatt jóváhagyott MvSz.; a / D. sz. utasítás A vasúti pályán dolgozók személyi biztonságának megszigorítása ; a 18/2000. (MÁV Ért. 8.) SzüF.-FMKF sz. utasítás A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló (50/1999. /XI.3./ EüM. sz. rendelet végrehajtásáról ; a 29/2001. (MÁV Ért. 14.) FMKF. sz. utasítás A hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás egészségi és biztonsági előírásairól ; a 30/2001. (MÁV Ért. 14.) FMKF. sz. utasítás Az egyéni védőeszközök juttatási rendjéről ; a 49/2002. (MÁV Ért. 26.) FMKF. sz. utasítás A munkahelyi kockázatértékelés végrehajtására. 6. Hatályba léptetés Jelen szabályzat 2005 szeptember 1-jén lép hatályba. 7. Mellékletek Az egyes pontokhoz kapcsolódó mellékletek közvetlen a pontok után találhatók 214