BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GD SZAK NAPPALI tagozat PR szakirány

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GD SZAK NAPPALI tagozat PR szakirány A BANKOK VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓJA A PÉNZÜGYI KRÍZIS IDEJÉN MAGYARORSZÁG ÉS OLASZORSZÁG ÖSSZEHASONLÍTÁSA Budapest, április 22. Készítette: Tóth Nóra

2 Bevezető A VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓ ) A válságkommunikáció története, fejlődés ) Fogalomértelmezés: ) A válságok csoportosítása:...11 a) Súlyosság szerinti csoportosítás:...11 b) Gyakoriság szerinti csoportosítás:...11 c) Eredet szerinti csoportosítás:...11 d) Érintettek szerinti csoportosítás:...12 e) Időtartama szerint:...12 f) Szervezet szerinti csoportosítás:...12 g) Menedzselhetőségük szerinti csoportosítás: ) Résztvevői: ) Válságkezelési terv: ) Válságkommunikáció reakció a cég felől: ) A leggyakoribb kommunikációs hibák...20 a) Ha a cég túl sokáig nem nyilatkozik...20 b) Elhamarkodott válaszadás...21 c) Valótlan dolgok állítása...22 d) Sajtó hibája A PÉNZÜGYI KRÍZIS ) A pénzügyi krízis kialakulásának okai: ) Az új pénzpiaci termékek: ) A krízis átterjedése Európára: ) Olaszország és Magyarország helyzete napjainkban ) A gazdasági világválság hatása az Európai Unióra ) Nemzetközi kitekintés HOGYAN JELENIK MEG A VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓ AZ EGYES ORSZÁGOKBAN? ) Az amerikai válságkommunikáció ) A magyar válságkommunikáció ) Az olasz válságkommunikáció A PÉNZÜGYI VÁLSÁGRÓL MEGJELENT CIKKEK PÁNIKKELTŐ SZEREPE VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓ MAGYARORSZÁGON ÉS OLASZORSZÁGBAN: KUTATÁS-ELEMZÉS ) Magyar Kereskedelmi és Hitelbank ZRT Magyarország ) Budapest Bank GE Money Group tagja Magyarország ) Banco Popolare Banca Caripe Olaszország ) Magyarországi kutatás-elemzés: ) Olaszországi kutatás-elemzés:

3 6) ÖSSZEVETÉSEK, KÖVETKEZTETÉSEK, ÖSSZEFOGLALÁS ) Vajon a bankok kommunikációja válságkommunikációnak tekinthető-e vagy csupán egy jobban megszerkesztett kommunikáció egy nehéz időszakban? ) Mennyiben változik a válságkommunikáció szerepe a jövőben? ) Saját elképzelések, vélemények ) Összefoglalás...64 Forrásjegyzék:

4 Diagramjegyzék 1.sz. diagram (13. oldal) Cím: Crisis Categories (Krízis Kategóriái) Forrás: 2.sz. diagram (14. oldal) Cím: Origins of Crisis (A Válság Okai) Forrás: 3.sz. diagram (18. oldal) Cím: Honlap lekérések száma a pénzügyi krízis során az Egyesült Királyságban Forrás: Peter Meadows (Investis Company) Crisis Presentation october 4.sz. diagram (26. oldal) - Cím: Az eurózóna évi növekedésére vonatkozó prognózisok változása Forrás: Válságkezelés és Növekedés ppt 3. dia 5.sz. diagram (33. oldal) Cím: Mi okozza a negatív média visszhangot Forrás: 6.sz. diagram (34. oldal) Cím: In general how would you rate PE/VC firms in their communication capabilities? (Általánosságban hogyan értékelné az egyéni/ kockázati tőkével foglalkozó cégek kommunikációs képességeit?) Forrás: 7.sz. diagram (35. oldal) Cím: A krízis során megrendült vállalati hírnév helyreállítását segítő lépések Forrás: Weber Schandwick Safeguarding Reputation kutatása, melyet a KRC Research végzett 8.sz. diagram (50. oldal) Cím: A bankokkal való együttműködés %-os megoszlásban Forrás: saját 9.sz. diagram (52. oldal) Cím: Válságkommunikáció, mint fogalom Forrás: saját 5

5 Bevezető Dolgozatom témájának azért a bankok válságkommunikációját választottam, mert a nagy gazdasági világválság idején nagyon fontosnak tartom, hogy az emberek, állampolgárok a lehető legjobban legyenek tájékoztatva a történésekről. Mindenki a krízisről beszél, mind Magyarországon, mind pedig Olaszországban. Azonban az nem világos, hogy csak azért használják ezt a kifejezést, mert trendi, vagy valóban tisztában is vannak jelentésével. Véleményem szerint nem csupán a média híreire kellene hagyatkoznunk, hanem fontos, hogy az emberek első kézből kapjanak információkat. Fontos, hogy tisztában legyenek mi a helyzet hazájukban, a nagyvilágban és az Amerikai Egyesült Államokban, amihez pedig elengedhetetlen a pénzügyi intézmények megfelelő kommunikációja, ami álláspontom szerint nem megfelelően történt. Úgy vélem, hogy az állampolgárok többsége a médiának hisz, és nem jár utána a helyzet valódi okainak. A legtöbben még bankjukba sem látogatnak el tájékozódás céljából. Ez szerintem sokkal nagyobb pánikot keltett a válság kirobbanásakor, hisz a pénzintézeteknél akkor még egyáltalán nem volt jellemző a pánikhangulat. A média ezt azonban megteremtette és meg merem kockáztatni, hogy kezdetekben az emberek voltak maguk, akik tovább gerjesztették. Ezt a kijelentést azért teszem, mert a tavalyi év végén volt szerencsém interjút készíteni két magyarországi bankkal, és mindkettő teljesen nyugodtan nyilatkozott a kialakult gazdasági helyzetről. Természetesen azóta változtak a körülmények. Akkor azt gondoltuk, már vége is lesz a válságnak, de mint látjuk, ez még napjainkban is folyik és folytatódni is fog. Továbbá kíváncsi voltam arra, mekkora eltérések vannak Magyarország és Olaszország között azért, mert lassan több mint egy éve Anconában élek, figyelemmel követem az olaszok viselkedését, és észrevettem, mekkora a bizalmatlanság a hétköznapjaikban. Így érdekesnek találtam Olaszországot egyrészt azért, mert a krízis átvészeléséhez a bankok közötti bizalomhiányt ez az általános bizalmatlanság még tovább fokoz, másrészt pedig azért, mert természetükből eredően szeretik eltúlozni a dolgokat, ahogy szerintem ezt a krízist is eltúlozták, és anélkül beszéltek róla, hogy tudták volna mit is jelent valójában. Összefoglalva tehát arra szeretnék választ kapni kutatásaim során, hogy a bankok milyen mértékben és hogyan tájékoztatták ügyfeleiket a pénzügyi válságról, vajon ez megfelelő mértékű volt-e, illetve, hogy ebből a közönséghez mennyi jutott el, azt hogyan értelmezték, és mit vártak volna el. 6

6 1. A VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓ 1.1.) A válságkommunikáció története, fejlődése A válságkommunikáció a kommunikációtudomány egyik legfiatalabb területe, csak a 90-es évekre teljesedett ki. Az Egyesült Államokból indult ki a két világháború között, amikor komolyabban kezdtek el foglalkozni az egyes cégek hírnevével. Az első jelentős lépés az USA-ból induló menetrend szerinti repülőjáratok katasztrófáira vonatkozott. A legelső helyszínre érő csapatnak előírás szerint kötelessége volt letakarni a légitársaság emblémáját a vállalat hírnevének megőrzése érdekében. A fogalom a 80-as években kezdett kikristályosodni, amikor megkezdődött a nyilvános katasztrófák sora: a csernobili atomerőmű robbanás, a Challenger űrhajó felrobbanása, a Protex kémiai üzem vízszennyezése Nantes- ban, a Heinz bébiétel-mérgezés Angliában és a párizsi vonatbaleset. 1 A fiatal tudományág talán az Egyesült Államokban tekint vissza a legkomolyabb múltra. Kentucky államban, 1989-ben megalapították a Válságkommunikáció Intézetet, melynek elnöke Larry Smith, aki 45 éve foglalkozik a témával. Az Intézetet a válságkommunikációval foglalkozó PR ügynökségektől megkülönbözteti az, hogy szolgáltatás és konzulens céggel rendelkezik, amelyen keresztül az ügynökség több szemszögből bevonja magát a krízishelyzetben levő vállalatok katasztrófakezelésébe. A cég nem foglalkozik mással, mint válságkommunikáció tervezésével, felkészítő tréningekkel és tanácsadással. Segít abban, hogy az egyes vállalatok a lehető legkevesebb negatív következménnyel szembesüljenek a krízis során, és mindenekelőtt felkészültek legyenek. A 2007-es éves jelentésük 2008 márciusában jelent meg, amikor is ők már előre jelezték a katasztrófákkal teli 2008-as évet. A Countrywide, a Bear Stearns, a Citygroup, az E- Trade Financial, a Merill Lynch mind dollármilliókat és rengeteg ügyfelet veszítettek a másodlagos jelzálogpiaci válságban. 1 Somogyi Zoltán Political Capital: 7

7 A jelenlegi helyzethez hasonló válságra csupán egyszer, ban volt példa, melynek a méreteit azonban a mostani meghaladja. Azon kívül Amerikában a legnagyobb válságnak az Enron botrány számít, amikor is a gázeladással, villanyáramés földgáz-kereskedelemmel foglalkozó cég 31 millió dolláros csődöt jelentett be 2001 decemberében. Eltitkolták részvényeseik elől, hogy a cég egyre nagyobb veszteséget termelt, így amint ez napvilágot látott, mindenki elkezdte lehívni az Enronba fektetett kölcsöneit. Tovább bonyolította a dolgot hogy, a cég komoly pénzekkel támogatott számos politikust, köztük az amerikai elnököt is. Érdekes módon a veszteségre sem az Arthur Andersen könyvvizsgáló cég, sem pedig a Részvényeladásokat Ellenőrző Bizottság (amely a szövetségi kormány ellenőrző szerve) nem mutatott rá. Magyarországi példaként mindenképp meg kell említenem az februári Postabankbotrányt. 3 nap alatt terjedt el az a hír, hogy az embereknek érdemes kivenni pénzüket a Postabankból, mert a pénzintézet gondokkal küzd. Ezen rövid idő alatt közel 70 milliárd forintot vontak ki a bankból. Állami beavatkozás miatt azonban a csőd nem következett be. A Postabank nagy valószínűséggel kommunikációs hibát követett el, mert képtelen volt megnyugtatni ügyfeleit a hír hamisságáról. Ebből is látszik, hogy 1997-ben még mennyire nem készültek fel egy lehetséges válság kialakulására. Ezzel egy időben napvilágra került az a hír is, miszerint a Postabank egy úgynevezett VIP listát vezetett, és politikusoknak, illetve népszerű tévé személyiségeknek sokkal kedvezőbb kamatozású hiteleket nyújtott. A botrányt azonban még tovább tetézte, hogy a közel 200 milliárdos állami segítséget a könyvvizsgáló által megállapított 30 milliárdos hiányra adták, és hogy a pénz többi része kihez került, azt a titkosított papírok miatt még 30 évig nem is fogjuk megtudni. Végül a bankot 2003-ban 110 milliárd forintért adták el, és egy évre rá egyesült az Erste bankkal. Princz Gábor, a Postabank volt igazgatójának ügyét a bíróság még 12 év után, 2009-ben is tárgyalta, melynek végén a pénzintézetet 26, 5 milliárd forintos pénzbüntetésre ítélték, melyből Princznek csupán 3, 6 millió forintot kell fizetnie. Ez joggal háborítja fel az ország lakosait, ami ismét arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon minden megoldható, csak megfelelő kapcsolatokkal kell rendelkeznünk. A két említett eset, tehát az Enron- és a Postabank- botrány nagyban hasonlítanak egymáshoz abban, hogy mindkét cég célja a politikusok megvásárlása volt. A példák kitűnően bemutatják, hogy egy cégnek mennyire fontos a részvénytulajdonosok véleménye, hisz a vállalat rajtuk áll vagy bukik. Nyilvánvaló, hogy mindkét esetben 8

8 komoly hibát követtek el, nem csak a tevékenységükkel, hanem azzal is, hogy hagytak napvilágra jutni olyan információkat, melyekkel a saját nevüket feketítették be. Ezen kívül a Postabank esetében bizalom hiányról is beszélhetünk, mert egy röpke hír hallatára (amiről máig nem tudjuk igaz volt-e vagy sem) a legtöbb ügyfél azonnal a bankba rohant, hogy kivegye pénzét. A következőkben a néhány alapfogalom magyarázata mellett szeretnék részletesebben is kitérni a válságok egyes fajtáira, illetve arra, hogy a fent említett és további váratlan helyzetekben mi lenne a megfelelő magatartás a cégek részéről. 1.2.) Fogalomértelmezés: 2 A válság értelmezésére több megfogalmazás is létezik: 1.) Az egyén, a csoport, a szervezet életében megnyilvánuló súlyos zavar, nehéz helyzet, amelynek kimenetele jó vagy rossz egyaránt lehet. A kimenetel kettőssége a klasszikus metaforából ered, miszerint a kínai nyelvben a válság veszélyt és lehetőséget egyaránt jelent. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a válság kezelésének sikeressége adja meg a szó pozitív, illetve negatív értelmét. A szakemberek között máig nincs egyetértés a krízis és a válság szó jelentése között. Mindkettő az angol crisis szóból ered, amely magyar fordításban mindegyiket jelenti. Azonban a fogalmak értelmezése szerint a krízis és a válság között egy halvány különbség mégis akad, mivel a krízis a válság fordulópontja. 2.) A krízis fogalmához áll közelebb Bart Mindszenthy és Gail Roberts megfogalmazása a válságról: a válság egy esemény/ügy, amely a normál napi ügymenetet megszakítja, vagy abban drasztikus változást, szervezetünk működésében pedig az irányítás valamilyen mértékű időleges elvesztését idézi elő, és részletesen vagy teljes egészében megállítja vagy lelassítja a normál működésünket, illetve valódi vagy látszólagos veszélyt jelent az egyénre, társadalomra, gazdaságra, környezetre vagy kultúrára. 2 Nyárádi Gáborné, Szeles Péter Public Relations II. 9

9 Tehát tulajdonképpen akkor beszélünk válságról, amennyiben az nyilvánosan is megjelenik, és: - veszélyezteti a cég jó hírnevét - egy esemény/ügy normál nap ügymenetét megszakítja, vagy abban drasztikus változást okoz - az esemény veszélyhelyzetet teremt - az alapos külső vizsgálat cselekvést követel a szervezettől Természetesen a válságokat majdnem minden esetben megfelelő válságmenedzsmenttel, válság-előkészítő műveletekkel és megfelelő válságkommunikációval meg lehet előzni. A válságtünetek, azaz a közelgő válságra utaló jelenségek a pénzügyi krízist már 3 évvel ezelőtt felvázolták a világ számára, ugyanis 2006-ban az ingatlanpiaci- lufi kipukkanása illetve a másodlagos jelzálog piac összeomlása már előremutatott a közelgő bajokra, nehézségekre. Az USA-t jelen esetben válsággócnak tekintem, mivel ez volt az a terület, ahol a válság jelei a legfeltűnőbbek voltak. Válsághelyzetek azok a szituációk, amelyekben a válság negatív kimenetelének a bekövetkezésének az átlagosnál (50%-nál) nagyobb a valószínűsége. Ez önmagában még nem okoz katasztrófát, de felhívja a figyelmet valaminek a hiányosságára, ami leggyakrabban emberi mulasztás végterméke. Jelen esetben a válsághelyzetek nem globális szinten magyarázhatóak meg, hanem az egyes országokra vagy pénzintézetekre lebontva. Például a Lehman Brothers esetében, amely az első válság miatt csődöt mondó nagy amerikai pénzintézet volt, a krízishelyzet egy délelőtt alatt következett be. Reggel még nyugodtan kereskedtek a részvényeket, délután pedig a cég csődöt jelentett. Valószínűleg a bank tisztában volt már korábban is a nehézségeivel, de az ellenőrző rendszerek (értem ez alatt a hitelminősítő cégeket) nem jeleztek semmit a veszélyről. A pénzügyi krízis globális méretű mivoltának köszönhetően fontosnak érzem megemlíteni, hogy a válságtünet és a válsághelyzet jelen esetben relatív, hiszen ahogy a másodlagos jelzálogpiac összeomlása a világ számára csupán egy válságtünet, úgy az USA számára valószínűleg már válsághelyzet. 10

10 1.3.) A válságok csoportosítása: a) Súlyosság szerinti csoportosítás: A válság súlyosság szerinti meghatározása az egyik legfontosabb, mivel ez határozza meg kik vesznek részt a válságkezelési csoportban, hány külső ember bevonása szükséges illetve hogy mi a jellemző az újonnan kialakult helyzetre. Így tehát a válság lehet: - problematikus, azaz a normális ügymenettől eltérő működés, amely a válságstáb saját értékelése szerint meghaladja a válságküszöböt, - kritikus, amely olyan jelenségeket takar, amelyek nem érintik a közvetlenül a pénzintézetek működését, de hosszú távon nagyobb fennakadást okozhatnak, - válságos, olyan események és helyzetek, amelyek megbénítják az intézmény fő tevékenységének folyamatosságát, - katasztrofális, az intézmény tulajdona, létesítményei nagyfokú károsodása vagy megsemmisülése, személyi sérülést/halálesetet okozó események, A bankok jelenlegi helyzetében megállapítható, hogy a krízis súlyosság szerinti csoportosításban válságosnak számít. A pénzintézetek fő tevékenysége, a megfelelő pénzáramoltatás komoly gondokkal küzd, ami le is állította a megfelelő bankműködést. b) Gyakoriság szerinti csoportosítás: A válságok gyakoriság szerinti csoportosítása is legalább olyan fontos, mint a súlyosság szerinti. Itt nem beszélhetünk kiemelt fajtákról, mert ez minden tevékenység esetében más és más. A válságtervben kell kiértékelni mennyi a valószínűsége az egyes típusú krízishelyzetek kialakulásának. Pénzintézeteknél egyértelmű, hogy egy esetleges számítógép-rendszer leállásnak vagy egy bankrablásnak sokkal nagyobb esélye van, mint a gazdasági világválság kialakulásának. c) A válság eredete szerinti csoportosítás: 3 Az általános modell szerint beszélhetünk: - konfrontációból adódó, - technológiai, 3 RG DOKTORI m. - Dr. Rácz Gábor: Nagyvállalati krízislehetőségek és válságkezelési stratégiák a magyar dohányiparban (1996. augusztus) 11

11 - vállalatvezetési hibából eredő, - vis major, - rosszindulatból származó válságokról. Pénzintézetek esetében a természeti okokat talán ki is zárhatjuk, hiszen a többinek sokkal több esélye van a bekövetkezésre. Technológiai például egy esetleges számítógépes-rendszer leállás, vagy a bank riasztórendszerének elromlása, míg a fennmaradó három ok, mind emberi tényezőből adódik, amely tulajdonképp bármilyen tevékenység folytatása esetén nagyon fontos, hogy szerepeljen a válságtervben. d) Érintettek szerinti csoportosítás: - egy embert érintő pénztárcalopás, - egy közösséget érintő vízhiány egy kisebb településen, - országos - Postabank-botrány, - regionális önkormányzati pénzproblémák, - globális - gazdasági világválság, amely országosnak indult, de mára már világméreteket ölt. e) A válság időtartama szerint lehetséges: - gyors, - elhúzódó, - ciklikus gazdasági világválság. f) A válság szervezetet érintő hatása szerinti csoportosítás: Belső válságról akkor beszélünk, ha az közvetlenül összefüggésben áll a szervezet életével, de a cég vezetése nem képes időben érzékelni, míg külső válság alatt, a szervezet életével közvetlenül nem összefüggő, de beavatkozást, reakciót igénylő krízishelyzeteket tekintjük. Véleményem szerint a pénzintézetek krízishelyzete belső válságként indult ki az USAból, amely a többi pénzintézetre tekintve külső válságnak számít, hisz az amerikai bankoknak lett volna lehetőségük arra, hogy időben felismerjék merre tartanak, s mivel ez nem történt meg így a többi intézményt is magukkal rántották. 12

12 g) A válság menedzselhetősége szerinti csoportosítás: Szintén két csoportra osztjuk a válságokat: kemény és puha típusúakra. Előbbi komoly veszélyt jelentő, kifejezetten erős hatású válságokat takar (termékhamisítás, bankcsődök), utóbbi lassú, meglehetősen hosszú idő alatt kialakuló kríziseket jelent (sikkasztások, munkabeszüntetések). 4 Az Amerikai Válságintézet 2007-es jelentésében 8 okot határozott meg, amelyek szerepet játszottak a gazdasági világválság kialakulásában: - pénzügyi károk - rossz cégvezetések - közérdekű keresetindítások - felelőtlen fogyasztói magatartás - vezetői elbocsátások - cégen belüli feljelentések - fehérgallérosok bűnözése - ellenséges cégfelvásárlások 1. sz. diagram 5 Mint láthatjuk már 2007-ben a vezetői bűnözések száma volt a legmagasabb (19%). A rossz vezetésből származó 11%-os, míg a közérdekű keresetindításokból adódó 9% volt. 4 Nyárádi Gáborné, Szeles Péter Public Relations II. 5 Larry Smith, Myths in Business Crisis Management, (Az üzleti válságmenedzsment) 13

13 2. az. diagram 6 Ahogy azt a mellékelt árba is mutatja, átlagolva az elmúlt 10 év átlagát tekintve, továbbra is a főbb vezetők és menedzsment a felelős a válságok több mint feléért. A foglalkoztatottak csupán 28%-ban felelősek, míg az egyéb okok csupán 19%-ot képviselnek első felében a bankcsődök 48%-ot tettek ki, melyet általában valós személyek okoztak. Ez azt jelenti, hogy 45%-kal több volt a csőd, mint az azt megelőző év ugyanazon időszakában. Az ICM 2008-as jelentése még nem jelent meg, de nagyon valószínű, hogy ez a szám még nagyobbra növekedett. A jelentés beszél arról is, hogy a kialakult válsághelyzetek körülbelül kétharmada nem hirtelen bekövetkező esemény következménye, hanem olyan történéseké, amelyekről a menedzsment már korábban tudomást szerzett. Kérdés: akkor miért nem tesznek ellene? A válasz valószínűleg, azért, mert ők maguk is sárosak. 6 Larry Smith, Annual ICM Crisi Report 2007, (Éves ICM Krízis Beszámoló) 14

14 1.4.) Résztvevői: VÁLSÁGSTÁB CÉLKÖZÖNSÉG A válságstáb kevés személyből összetevődő csoport, melynek célja, hogy a szervezetben bekövetkezett működési zavarról tájékoztassa a célközönséget. Tagjai: - az ügyvezető igazgató, - a PR szakember (aki egyben lehet a szóvivő is) és - az adott tevékenységért felelős vezető. Rajtuk kívül kifejezetten ajánlott, ha a stáb tagját képezi még: - egy jogász, - egy pénzügyi szakember, - a marketingmenedzser, - a termelési vezető, - a biztonsági főnök, és - egy HR szakember. Sok cég azonban a válságkezelő csoportot, amely az elvi döntésekkel foglalkozik (Crisis Management Team) elkülöníti a Crisi Action Team-től, amely a helyszíni feladatokat látja el. Míg a CMT egy állandó összetételű, elvi kérdésekkel foglalkozó csapat, amely a sajtóval, kormányzattal, versenytársakkal és üzleti partnerekkel való kapcsolattartásért, kommunikációért felel, addig a CAT a helyszínen dolgozik, miközben folyamatosan kommunikál a dolgozókkal. 1.5.) Válságkezelési terv: Mindenkiben felmerül a kérdés, vajon a gyakorlatban hogyan is kell véghezvinni, kivitelezni a válságkezelést. Minden egyes lehetséges válsághelyzetre külön tervvel kell rendelkezni? A válasz igen: minél több tervet dolgoz ki előre a cég, annál egyszerűbb lesz a kritikus időszakban a dolga. Lesz mihez nyúlniuk, amelyen nyilvánvalóan 15

15 különböző átalakításokat kell majd véghezvinni, de mégsem kell mindent az elejéről kezdeni. Tartalma 7 : - a válság által veszélyeztetett cégen kívüli és belüli területek, - a válság lehetséges következményei, - a válság kiváltó okai, - a válság megelőzése érdekében kitűzendő feladatok és célok, - a válság kezelése érdekében kitűzendő feladatok és célok, - a válság lezajlása utáni helyzetben kitűzendő feladatok és célok. A válságterv azonban mit sem érne megfelelő gyakorlatok, próbák nélkül. Tegyük fel, hogy a vezérigazgató kívülről tudja a tervet, de nem gyakorolta el soha, egy tréning alatt sem és bekövetkezik a válsághelyzet. A nagy zajban bizony nagyon könnyen értelmét veszti az elméleti tudás, mert a sokkhatás következtében a vezérigazgató nagy eséllyel összezavarodhat. Ezért nagyon fontos, hogy az egyes intézmények tréningeket tartsanak dolgozóiknak a válságkezelési terv kivitelezéséről. 1.6.) Válságkommunikáció reakció a cég felől: Dr. Nyárády Gáborné és Dr. Szeles Péter Public Relations II. című könyvében érzékletes példával indít: Jobb a nyilvános temetés, mint a szekrényben rejtegetni a csontvázat, és a szag sem terjeng olyan soká. 8 Minden szakértő az őszinte, tiszta, egyenes kommunikációt tartja célravezetőnek, már a válság kezdetétől számítva. Őszinteség nélkül nincs bizalom, bizalom nélkül pedig nincs közönség, vevőcsoport. Ezzel a módszerrel a legvalószínűbb, hogy cégnek sikerül majd megtartani az ügyfeleit, akiknek sokszor fel kellene ismerni azt, hogy a válság 7 [Forrás: Válság- (katasztrófa) kommunikáció; Tanulmányok és szemelvények; Petit Real Könyvkiadó, Budapest, 1996 valamint Nyárádi Gáborné, Szeles Péter Public Relations II. 16

16 nem feltétlenül a cég hibájából alakul ki. Amennyiben pedig már bekövetkezett mindenkinek célja, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a legrosszabból. Az egyenes tájékoztatás mellett nagyon fontos, hogy azok, akik a cégtől nyilatkoznak (általános igazgató, PR igazgató és a helyszíni PR szakember) ne össze-vissza beszéljenek, hanem előre egyeztetve, ugyanazokat az információkat mondják el, hogy ne legyen később keveredés az elhangzottak miatt. Ezzel a nyilatkozók komoly zűrzavart okozhatnak a hallgatóság fejében, amely hiteltelenséghez vezet. Alapvető hibák, amelyet a válságba jutott vállalatok elkövetnek: 9 - túl sokáig nem nyilatkoznak, - túl sokat magyarázkodnak, - vádaskodnak, - feltételezésekre hivatkoznak, - valótlan dolgokat állítanak, - nem tartják be a nyilatkozási rendet, - ellentmondásokba keverednek egymással, - kár okozása esetén nem kártalanítják a károsultakat. A hibák mindegyike hiteltelenséghez vezet, mely legkevésbé lehet kitűzött célja a vállalatnak. Sok esetben a vállalat nem csak ügyfélköre elvesztését kockáztatja, hanem jó hírnevét is, amely mint tudjuk, a vállalat legféltettebb kincse. Emellett ez azért is veszélyes, mert amennyiben egy bizonyos dolog rögzül a fogyasztók, felhasználók fejében, mint például a bizalmatlanság, azt bizony már nagyon nehéz onnan kitörölni. Az egyes válsághelyzetek kialakulásakor, amelyben a cég akár egy kicsiny részt is hibásnak tekinthető, a cég vezetőjének nyilvános bocsánatkérése elengedhetetlen, de nem elegendő. Ezzel csupán elindítja a folyamatot, amivel a végére meg kell győznie közönségét (ügyfélkörét, vevőit) arról, hogy a cég elég erős, kitartó és biztos lábakon áll ahhoz, hogy a lehető legrövidebb időn belül leküzdje a válság okozta nehézségeit (pénzügyi vagy termelési), és kész tervvel rendelkezik ennek kivitelezéséhez. Azonban amennyiben a szakemberek a fent említett hibákat elkövetik, már sokkal nehezebb kimagyarázni magukat a helyzetből. Vádaskodás, valótlan dolgok állítása vagy 9 Gábor Fanni: Kríziskommunikáció: A Kulcsár- ügytől az Aréna blamázsig 17

17 ellentmondások esetén elnézést kérhetnek utólag, de ezzel csupán újra saját hibájukat ismerik be, ami persze még mindig a jobbik eset, semmint fenntartani a hazugságot. Azonban a legjobb mégis az lenne, ha a kommunikáció eléggé megszerkesztett lenne ahhoz, hogy ezeket a hibalehetőségeket elkerüljék. Napjainkban egyre fontosabbá válik az online kommunikáció is, hiszen mihez fordul először az újságíró? A vállalat kommunikátorához vagy az internethez. Tehát minden cégnek ehhez kellene alkalmazkodnia és elsők között a vállalat internetes oldalán kommunikálni, közzé tenni a válsággal kapcsolatos híreket, a lehetséges megoldásokat illetve ötleteket adni az ügyfeleknek. Így érhetjük el az egyik legegyszerűbb módon a közönséget, hisz természetes, hogyha valami történik azzal a céggel, amelyikkel együtt dolgozunk, az ügyfelek, partnerek azonnal bővebb tájékoztatást akarnak majd az új helyzetben kialakult lehetőségeikről. Az FTSE 100-as londoni tőzsdén jegyzett egyesült királyságbeli cégek weboldalait rangsoroló Investis Quaterly Corporate Website Ranking szerint a bankszektor a leggyengébb teljesítmények egyikét nyújtotta a válságkommunikáció terén. Az oldalak vagy egyáltalán nem, vagy csekély mértékben tartalmaztak információt a jelenlegi helyzetről. Egyedül a Royal Bank of Scotland nyújtott kiemelkedő teljesítményt (kiemelkedő információk nyújtásával), míg a többi bank 2008-ban szinte semmit nem tett annak érdekében, hogy az interneten keresztül tájékoztassa a stakeholdereket. Honlap lekérések száma a pénzügyi krízis során az Egyesült Királyságban 3. sz. diagram Peter Meadows (Investis Company) Crisis Presentation october 18

18 Az ábrán jelölt 1.-es pontban azért nőtt meg a honlap látogatások száma, mert az angol bankoknak 300 millió fontnyi jogosultsági részvénykibocsátást engedélyeztek, azaz a jelenlegi részvényesek elővásárlási joggal tudtak részvényeket vásárolni a másodlagos jelzálogpiacon 300 millió font értékben. Ezután a 2. csúcsnál azért keresték fel egyre többen az angol pénzintézetek honlapjait, mert a részvények 23%-a harmadik kézbe került. Majd szeptember 28-án a hivatalos tőzsdei jegyzékből ideiglenesen felfüggesztették a bankok részvényeinek árusítását. Tisztán látszik, hogy egy fontosabb esemény hatására milyen nagymértékben megugrik az internet- használat. A weboldalfrissítés mellett ajánlott a rögtönzött sajtótájékoztatók összehívása is, melynek segítségével a cég vezetői biztosak lehetnek abban, hogy az újságírók az általuk rendelkezésre bocsátott anyagot fogják leadni a médiában, és nem egymás cikkeiből fognak építkezni, mely esetében a torzulás esélye nagyon magas. A válságkezelés és a válságkommunikáció viszonya: 11 A válságkezelés a legfontosabb folyamat egy adott krízis idején. Ennek van alárendelve minden válsággal kapcsolatos tevékenység, így a válságkommunikáció is. Néhány dolgot azonban fontos megemlíteni a két fogalom viszonyáról. Az egyik véleményem szerint az, hogy egy adott helyzet, ami a cég számára válságot jelent, nem biztos, hogy ugyanazt jelenti a fogyasztóknak is. Lehet, hogy utóbbiaknak csak kisebb kellemetlenséget okoz, míg a cégnek komoly erőfeszítésébe és idejébe kerül, hogy kiküszöbölje. Amikor a helyzet már annyira súlyos, hogy a fogyasztók is krízisként élik meg a helyzetet, akkor lehet, hogy már nem is válságról, hanem katasztrófáról beszélünk. A két fogalom érintettjei között is találunk különbséget. A válság minden egyes embercsoportot érint, aki a céggel valamilyen módon közvetlen vagy közvetett kapcsolatban áll. A kommunikáció azonban vagy nem jut el mindenkihez, akit az ügy érint (kommunikációs szórás), vagy annál sokkal nagyobb rétegeket ér el, beleértve olyanokat is, akiket maga a krízis nem érintett. Cél, hogy a vállalat megtalálja azt az optimális pontot, ahol a kommunikáció egyenesen a válság érintettjeihez érkezik, 11 [Forrás: Válság- (katasztrófa) kommunikáció; Tanulmányok és szemelvények; Petit Real Könyvkiadó, Budapest, 1996 valamint

19 amivel nem csak nagyobb hatékonyságot ér el ügyfelei körében, de ezáltal tud tenni a hír még nagyobb s főként torzított formában történő- elterjedése ellen is. A Kritikus Zóna: 12 A válság súlyosságát mindig a közvélemény informáltsága határozza meg. A valóság, amit az ügyfelek látnak, általában eltér a tényleges helyzettől. Előbbit szekunder, utóbbit primer valóságnak nevezzük. A két valóság közötti rés, azaz a kritikus zóna nagysága pedig megmutatja a helyzet valódi súlyosságát. A PR szakemberek célja, hogy ezt a rést a lehető legkisebbre szűkítsék le, tehát ne legyenek tévhírek, félreértelmezések a közönség körében. 1.7.) A leggyakoribb kommunikációs hibák A lehetséges kommunikációs bakikat konkrét példákon keresztül szeretném bemutatni. Mindegyik már megtörtént esemény, természetesen az egyes hibák elkövetésével, amelyek kiküszöbölésére megpróbálok megfelelő megoldást javasolni. a) Ha a cég túl sokáig nem nyilatkozik Alaszkában egy tankhajó zátonyra futott és olaj ömlött a tengerbe. A cég 36 órán keresztül nem adott semmiféle nyilatkozatot, mert a vezérigazgatónak ennyi időre volt szüksége ahhoz, hogy odaérjen a helyszínre. Ez alatt az újságokban már az olajos vízben úszó élőlényekről lehetett olvasni. A cég hibázott, túl sokáig várakoztak a hírek közzétételével. Rögtön az esemény bekövetkezése után sajtótájékoztatót kellett volna tartania. A vezérigazgatónak a személyes bocsánatkérésen kívül konkrét megoldási javaslatokkal kellett volna előállnia, mellyel lecsillapíthatta volna a kedélyeket. Pontos adatokat természetesen azonnal nem kellett volna közölnie, csak tömör, jól megszerkesztett, őszinte nyilatkozatra lett volna szükség. 12 Nyárádi Gáborné, Szeles Péter Public Relations II. 20

20 A Merrill Lynchről szeptember 15-én jelent meg a sajtóban, hogy felvásárolja a Bank of America. Szeptember 17-én a weboldalon még semmi nem szólt arról, hogy a vállalat már egy másik cég tulajdona. Csupán szeptember 19- én jelent meg a hír az internetes oldalon. A kommunikáció jelen esetben nem maradt el, csupán a reakcióidő volt túl hosszú. Ha a hírekben már szeptember 15-én megjelent, hogy a Merrill Lynch régebbi formájában nem fog tovább létezni, akkor a következő lépés az internetes oldal frissítése kellett volna, hogy legyen, ugyanis a híradón kívül ez a legnépszerűbb kommunikációs csatorna. Azzal, amit tettek meg is tévesztették a közönséget, mert egymásnak ellentmondó híreket adtak ki, azaz a sajtóban a cég már a Bank of Americahoz tartozott, míg a honlapon még a régi Merrill Lynch létezett. A Cadburry csokoládégyár szalmonella gyanú miatt 1 millió tábla csokoládét vont vissza a forgalomból, anélkül, hogy tájékoztatta volna az embereket. Ezután kiderült, hogy a csokoládék valóban fertőzöttek az úgynevezett melamine anyaggal. A Cadburry azonban még ezt a hírt sem kommunikálta az emberek felé, kockáztatva ezzel a saját jóhírét. Ehelyett jelen esetben a Tylenol gyógyszergyártó céghez hasonlóan kellett volna eljárniuk. Ők ugyanis 1982-ben, amikor kiderült, hogy valaki ciánt fecskendezett a cég által gyártott egyik fájdalomcsillapítóba, azonnal megerősítették a hírt és megkértek minden vásárlót, hogy azonnali hatállyal vigyék vissza a megvásárolt terméket. A botrány után a gyógyszert új formában árusították. A kitűnő kommunikációs stratégiával nemhogy senkinek nem esett baja, de sikeresen vissza is szerezték a fogyasztók bizalmát. b) Elhamarkodott válaszadás Az egyesült királysági HBOS plc bank és biztosító céget szeptember 18-én felvásárolta a Lloyds TSB bankcsoport. A honlapon az eseményt azonnal kommunikálta egy felugró ablak, amire rákattintva a Lloyds TSB honlapját lehetett volna elérni. Azonban a link nem működött. A hibát október 13-ára közel egy hónapos késedelemmel- javították ki. Meg kell jegyezni, hogy az ötlet kitűnő volt, csak pontosabban kellett volna végrehajtani a honlap aktualizálását. 21

21 c) Valótlan dolgok állítása A Barclays, amely az egyik legnagyobb globális pénzügyi intézmény, ajánlatot tett az ABN- AMRO Bank megvásárlására. A honlapon csak pdf formátumú, nehezen kezelhető fájlok voltak elérhetőek, micro site-ok nélkül. Ezen kívül a honlap tetején egy nem igazán bizalomgerjesztő felirat volt olvasható: az oldal elavult információkat tartalmazhat, amiknek frissítése nem várható. A banknak jobban oda kellene figyelnie, mit tesz fel a honlapjára. Az elavult információk eltávolításáról gondoskodnia kellene, ami az oldal folyamatos frissítésével egyáltalán nem nagy feladat. Az ügyfelek az ilyen honlapokkal szemben bizalmatlanok lesznek, mert nem tudhatják, hogy éppen a valós vagy kevésbé valós információt találják meg. Ennek a kommunikációnak ilyen formában semmi értelme nincs, amelynek további következménye, hogy az oldal látogatottsága meredeken csökkenni fog. d) Sajtó hibája április 10-én a paksi atomerőműben üzemzavar volt, amelyről a sajtó szerint a vezetőség nem kommunikált. Ez a hír egyáltalán nem volt igaz, mert az atomerőmű a kezdetektől nyilatkozatokat adott ki, és még a honlapon is tájékoztatta a közönséget a történtekről (április 22-én). Egyértelmű, hogy a sajtó hibázott, valótlan híreket terjesztett a történtekről. A cég szerencséjére azonban ennek komoly következményei nem lettek, és válságkommunikációjuknak csak a pozitív hatásai érződtek az elkövetkező években is. 22

22 2. A PÉNZÜGYI KRÍZIS 2.1.) A pénzügyi krízis kialakulásának okai: Ahhoz, hogy dolgozatom érthető, kerek egészet alkosson, fontos, hogy áttekintsem az elmúlt év eseményeit, melyek tulajdonképpen a mai válsághelyzethez vezettek. Mikor is kezdődött a pénzügyi válság? Minek a hatására és honnan indult ki? Hogyan volt képes az egész világon minden gazdasági szektorban kifejteni a hatását? A válasz: Amerika, a második évezred kezdete. A globalizáció következtében a legtöbb nagy amerikai cég az olcsó munkaerővel rendelkező keleti országokba helyezte ki tőkéjét, többek között Kínába és Indiába. Ezáltal az ázsiai országok folyamatosan elszívják az USA pénztartalékait. Például Kínában, 2004-ben az összes hazai megtakarítás a GDP 40%-a fölé emelkedett. Az amerikai állampolgárok kezdtek elszegényedni, amihez még hozzájárultak az elmúlt évek természeti katasztrófái, mint például a Katrina hurrikán. Jelentős pénzeket tartalékol emellett az USA a katonai kiadásaira, ami 2008-ban 548,9 milliárd dollár, a GDP 3,9%-a volt. Ez az egész világ felfegyverkezésére és védelmére költött kiadásainak 45%-a. A Federal Reserve System, azaz a FED (ami nem hivatalos, de gyakran használt rövidítés) a fent említett események hatására illetve a dotkomlufi (az internetes üzleti lehetőségek) kipukkanására, a tőkeberuházások és a vállalatok érdekében radikális jegybanki kamatcsökkentéssel válaszolt. Vagyis alacsonyan tartotta az alapkamatot, aminek következtében a hitelek igen olcsóvá váltak. Ennek következtében nemcsak a jelzálogpiac, de a fogyasztási hitelek piaca is fellendült. Így valóban új beruházási lehetőségeket talált a tőke, és újra virágzónak tűnt a gazdaság, de ez csak ideig-óráig tartott. A folyamat ugyanis magával hozta azt is, hogy az alacsony kamatoknak köszönhetően, mindenki elkezdett kölcsönt felvenni az amúgy is alacsony kockázatviselés miatt. Így minden amerikai, akinek volt rá lehetősége, hitelt hitelre halmozott mert egy ingatlanra több hitel is bejegyezhető - miközben a pénzét részvényekbe illetve befektetési alapokba, értékpapírokba helyezte, melyeknek a 23

23 hozama jóval nagyobb volt a felvett hitel nagyságánál. A lakáscélú ingatlanhitelek nagy aránya egy öngerjesztő folyamatot indított el, ugyanis a nagy kereslet következtében az ingatlanárak egyre magasabbak lettek, ami indokolttá tette a még több jelzáloghitel felvételét. Ez azonban egyértelműen csak addig volt működtethető, amíg az ingatlanárak felfelé kúsztak, mert így a bankoknak minden esetben megérte, hogy hitelt folyósítsanak, mivel nemfizetés esetén is ott volt a magas értékű ingatlanfedezet csökkentve ezáltal a bankok hitelezési kockázatát. Az értékpapírok kibocsátása 2006 elején tetőzött, amikor is az érték meghaladta a 4,6 trillió dollárt, melyből 2,1 trillió dollárt képviselt a lakáscélú jelzáloghitel alapú értékpapír kibocsátás. A váratlan fordulópontot 2006-ban az ingatlanpiaci lufi kipukkadása jelentette. Az árak nem emelkedtek tovább, hanem egyenesen esésnek indultak. A másodlagos jelzálogpiac kezdett összeomlani, azaz a már amúgy is hitelből finanszírozott hitelek alapja kezdett elértéktelenedni. A befektetők nem vásároltak több értékpapírt, már nem bíztak meg a hitelminősítő cégekben. A bizalmatlanság oka pedig az volt, hogy sokan közülük nem tudták, hogy befektetett értékpapírjaik olyan portfolión alapszanak, amelynek pénzáramlása bizonytalan. Tehát az eddig likvid piac hirtelen illikviddé vált. 2.2.) Az új pénzpiaci termékek: Az összeomlás azonban nemcsak az ingatlanárak esésének volt köszönhető, mivel a bankok a minél nagyobb éves hozam kitermelése érdekében újabb és újabb pénzpiaci termékeket hoztak létre. Ilyen a CDS és a CDO. Előbbi, a Credit Default Swap lehetővé tette a hitelek kockázatának átszármaztatását. Vagyis a vevő bizonyos időközönként meghatározott összeget fizetett a hitelező intézetnek, aki cserébe kezességet vállalt az adós fizetéseiért. A CDS-ek piaca nem szabályozott, hiszen az állami szabályozások nem tudták követni az ilyen gyors piaci változásokat. Lényegében ezzel mind a bank, mind pedig a hitelfelvevő jól járt, mert míg az előbbihez egyre több pénz folyt be, addig az utóbbi nyugalomban tudhatta magát a banki kezességvállalás miatt. A másik igen kedveltté vált pénzpiaci eszköz a CDO Collaterized Debt Obligation pedig nem más, mint olyan pénzügyi termék, amely mögött állampapír vagy kötvény 24

24 áll, és a vevő átvállalja a csomag kockázatát a banktól, melynek következtében a bank még több hitelt képes folyósítani. Hogy ez mihez vezetett? Teljes káoszhoz! Ugyanis az új pénzügyi csomagok árusítása azt idézte elő, hogy nagyon nehéz felmérni a termék valós kockázatát, ami teljes mértékben átláthatatlan struktúrák létrejöttéhez vezet. A problémát azonban szőnyeg alá söpörték, nem foglalkoztak vele, mintha nem is létezne. Ebben az időszakban, áprilisában kezdett el Magyarországon a forint és a tőzsde erősödni, mivel mindenki a fellendülőben levő piacokhoz fordult, hogy megmentse a pénzét. Ez az enyhe időszak azonban csak július-augusztusig tartott, amikor is kiderült, hogy a jelzálogpiaci válság az egész pénzügyi szektort nagyon érzékenyen érinti és az USA-nál jóval szélesebb körben is kezd kiterjedni. 2.3.) A krízis átterjedése Európára: Így hát megkezdődött folyamán az ingatlanárverések időszaka, amely során közel 1,3 millió amerikai ingatlant adtak el, amely a 2006-os adatokhoz képest 79%-os növekedést jelentett. Emellett a pénzintézetek és gazdasági intézmények közel 435 amerikai dolláros veszteséget szenvedtek el július 17-ig. 13 Először a Bear Stearns jelentette be, hogy két pénzügyi alapja elvesztette teljes vagyonát, majd következett a BNP Paribas (mely Magyarországon is jelen van), ami három alapjának nettó eszközérték-számítását is felfüggesztette. Ez még nem jelentette a fent említett cégek csődjét, csupán azt, hogy a vagyonveszteségek miatt nem tudták megmondani, az alapok értékeit, vagyis hogy az emberek befektetési jegyei mennyit érnek, s így persze értékesíteni sem tudták őket. A bankok tehát az ingatlanárak gyengülésének köszönhetően egyre kevesebb hitelt voltak hajlandóak adni a lakosságnak és egymásnak, egyrészt az ügyletek átláthatatlansága és bonyolultsága miatt, másrészt pedig azért, mert igyekeztek maguknak megtartani a tartalékaikat egy esetleges válsághelyzet kialakulására készülve. 13 Wikipedia: 25

25 Az USA-ban azonban a hitelre történő vásárlásoknak hatalmas múltja van, ettől kezdve az emberek nem tudtak tovább költekezni. Ha az emberek nem fogyasztanak, akkor pedig a vállalatok a megfelelő kereslet hiányában nem termelnek, melynek következménye a munkanélküliség növekedése és a gazdasági termelés visszaesése. Itt tartunk ma októberi becslések szerint az eurozóna gazdasági növekedése ben 0,1%-os lesz, míg az egész Európai Unióé maximum 0,2%. 4. sz. diagram Az Eurózóna évi növekedésére vonatkozó prognózisok változása ,7 2,9 2,7 1,8 1,2 0,9 1,6 0, , tavasz október január 14 Azonban ezek az előrejelzések az idő előrehaladtával csak egyre rosszabbak januári kilátások szerint az eurozóna növekedése a 2009-ben -1,9% lesz. Az egyes államok különböző módszerekkel próbálnak segíteni a gazdaságukon. Sok helyen részben államosították a bankokat, pénzintézeteket, biztosítókat, máshol pedig a nemzetközi pénzügyi szervezetektől (IMF) kérnek segítséget. Egyre több üzemet zárnak be, létszámstopokat rendelnek el, csökkentik a munkaidőt, bocsátják el az embereket. A subprime válság okozta veszteségek nagyságát ma még nem lehet megállapítani. Sok elemző Japánhoz hasonlítja a helyzetet, ahol ugyanis a bankok 17 éve szenvednek a válságkezelés és növekedés ppt, 3. dia 26

26 befagyasztott hitelek okozta veszteségektől. Lehetséges, hogy a világgazdaságban is csak akkor lesz rend, ha az összes jelzáloghitel szerződés lejár? A pénzügyi krízis eddigi áldozatai : 15 A bankcsődök már 2008 februárjában elkezdődtek a Northern Rock brit pénzintézettel, melyet az állam felvásárolt. Ezután márciusban és júliusban is történtek bankbedőlések, mígnem szeptember 15-én bedőlt a Lehman Brothers, a negyedik legnagyobb amerikai pénzintézet, melyet ugyanazon a napon a Merrill Lynch követett, melyet pár órás megbeszélés után felvásárolt a Bank of America. Szeptemberben még másik 10 főleg amerikai pénzügyi intézmény került felvásárlásra, melyet októberben 14 másik követett, immár nem csak Amerikából de Európából is. Például a 16,4 milliárdos tőkeemelés után a Fortis belga bankot október 6-án felvásárolta a PNB Paribas, mely az egyik legnagyobb felháborodást keltette. Olaszországban ugyanezen a napon kapott 6,4 milliárdos tőkeemelést az Unicredit, mely Itáliában az első kisegített banknak számít. Az elkövetkező 3 hónapban további számos bank jelentett csődöt, melyek nem meglepő módon, mint Amerikaiak voltak. 2.4.) Olaszország és Magyarország helyzete napjainkban Olaszországban a gazdasági helyzet már évek óta nem a legfényesebb óta ez a negyedik gazdasági recesszió az országban. Az államadósság hatalmas, majdhogynem a legnagyobb Európában a GDP 105,8%- a volt 2008-ban, 2009-re pedig 110,5%-ra jósolják. Emellett az államháztartási hiány -1,7%-ról -3,1%-ra fog növekedni. A gazdasági lassulás többek között a háztartások keresletének stagnálásának köszönhető. Ugyanis amióta Olaszországban bevezették az eurót, az árak a kétszeresére nőttek, de a bérek ennek megfelelő arányban nem emelkedtek. Tehát ugyanabból a fizetésből kell megfizetniük a kétszer, néha háromszor drágább termékeket. Az IMF szerint az olasz GDP 2009-ben 0,2%-kal csökkeni fog, amely sokkal pesszimistább az olasz kormány 0,1%-os GDP növekedéséhez képest. A jó hír az ország gazdaságával kapcsolatban az, 15 Portfólió: 16 E-Periscope: The Italian Economy: t=firefox-a 27

27 hogy az infláció a következő évben 3,4%-ról előreláthatólag 1,9%-ra fog csökkenni. Emellett meg kell említenem, hogy meglepő módon minimális mértékben, a munkanélküliségi ráta is javulási tendenciát mutat, ugyanis 6,7%-ról 6,6%-ra fog csökkenni az előrejelzések szerint. Bár a növekedés minimális, mégis reményt ad az adott gazdasági helyzetben. Az olaszok azonban nem ennyire derűlátóak. Legtöbbjük véleménye szerint a gazdaságuk egyáltalán nem megfelelő, és mindenki csak a látszatát kelti a jólétnek, holott mindent hitelekből fizetnek. Például Dél Olaszországban az emberek hozzá vannak szokva ahhoz, hogy bevásárlás idején nem fizetik ki a teljes fizetendő összeget, hanem tartozásban maradnak az adott üzlettel. Nyilván ez annak köszönhető, hogy a kisvárosban mindenki ismeri egymást, és pontosan emiatt nem is érzik olyan élesen a válság hatásait, mint az ország más részein. Egyszerűen nem veszik észre, hogy éppen mekkora adósságot halmoztak fel. Az emberek gondolkodásmódját az államadósság nagysága is kitűnően reprezentálja. Emellett komoly probléma a fiatalok munkába állásának rossz esélye. Évek óta egyre nehezebb a helyzet, ugyanis az országban rengeteg a külföldi bevándorló, főleg az arab, az afrikai és a román, akik az általános vélemény szerint elveszik az olasz állampolgároktól a munkát. Tény és való, hogy ez a nemzet a nacionalizmusáról mindig is híres volt, és joggal követelik vissza a munkahelyeket honfitársaiknak, azonban nem kellene megfeledkezniük arról, hogy önkéntesen léptek be az Európai Unióba, amelynek a következményeit most viselniük kell, ahogy minden más országnak is. A bevándorlás problémájával nem csak ők küzdenek, hanem számos más európai nemzet is. A következő nagy problémának az országban a kis- és középvállalkozások nehézségei számítanak. Kezdenek eltűnni, hisz az állam megfizethetetlen adót kér tőlük. Ez természetesen nem csak Olaszországban de ugyanúgy Magyarországon is komoly problémának számít, mert ezzel egyenesen bezáratják a kis- és középvállalkozásokat, hisz egyszerűen nem éri meg nekik működtetni a céget. Emellett a nagyobb vállalatok leányvállalatokat hoznak létre a keleti országokban és kihelyezik a termelést oda, ahol a munkaerő alapvetően olcsóbb, melynek következtében az olasz állampolgárok sorra veszítik el munkahelyüket. Ezzel elérjük szépen lassan azt, ami már ma is kezd körvonalazódni, hogy a gazdasági központok keletre tevődnek át, ahol a gazdaság (főleg Kínában, ahol 2009-ben 9,3%-os GDP növekedés várható) egyre jobban fellendül kiszippantva ezzel a pénzt, és a termelést Európából. 28

28 Olaszország gazdaságilag mindig is Magyarország előtt volt, ami a mai napig sem változott. Magyarországon a GDP 2009-re várhatóan 1,5%-kal csökkenni fog, habár 2008-ban a gazdaság 2%-os növekedést mutatott a mezőgazdasági termékeknek köszönhetően. Emellett azonban a munkanélküliségi ráta egyre inkább növekszik, a tavalyi 7,7%-ról 2009 februárjára már 9%-ra növekedett. Egyértelműen látszódnak a pénzügyi krízis jelei, hisz az nagymértékben sújtja főleg azokat az európai országokat, akik már az Unió tagjai, de még nem vezették be az eurót. Létszámstopokat rendeltek el rengeteg magyarországi cégnél, egyre inkább lecsökkentik a munkaórák számát, és egyre több embert bocsátanak el. Az államháztartási hiány valószínűleg 3,4%-os lesz, amely nagyban hasonlít a 2008-as eredményhez. Úgy vélem, nekünk magyaroknak, nehezen sikerül megértenünk miért is nem megy a gazdaságunk előre. Évek óta egyre több adót fizetünk, az állam egyre többet elvesz annak reményében, hogy majd utána jobb lesz, amikor jön a pénzügyi krízis, és mindent kezdhetünk előröl. A kis- és középvállalkozások problémái ugyanúgy jelen vannak, mint Olaszországban, ők azok akiktől az állam a legtöbbet követel. A jövőben véleményem szerint nem csupán hazánkban, de a többi országban is el fog tűnni a középréteg, és egyre nagyobb lesz a különbség a gazdagok és a szegények között. Ez Olaszországra is ugyanúgy igaz. Most már be kellene látni, hogy az eddigi rendszer nem működik tovább, és valami újat, valami mást kell alkotni. Valószínűleg a pénzügyi krízis erre hivatott felhívni az emberek figyelmét. A rendszer összeomlóban van, változásokra van szükség. Azonban mindaddig, amíg az Európai Unióban, a nagy összefogásban továbbra is országokban és nem egységben gondolkodnak, addig minden nemzet azt fogja tenni, ami számára a legkedvezőbb. Kérdem én, hogy akkor mire is jó ez az összefogás? Segítünk egymásnak hitelekkel, igen, de miért nem a rendszert változtatjuk meg? Úgy vélem a politikusoknak kellene ezen komolyabban elgondolkodni. Bár a magyarok bizalmát minden bizonnyal már elvesztették, mégis az ő feladatuk lenne irányítani az országot, megfelelő intézkedéseket hozni, és legfőképpen támogatást szerezni az országnak. Ezért gondolom úgy, hogy a tény, hogy Magyarországot most részben Brüsszelből irányítják, talán segíteni fog a helyzeten. Igyekszem pozitívan szemlélni az eseményeket és a következményeket, hiszen a történelemben eddig minden gazdasági recessziót egy hatalmas felvirágzás követett. Rajtunk áll, hogy ezúttal is sikerülni fog-e talpra állítani a világot vagy továbbra is mindenki csak a saját érdekét fogja nézni, annak reményében, hogy minél nagyobb hasznot húzzon a másikból. 29