GVADÁNYI JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA RUDABÁNYA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 GVADÁNYI JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA RUDABÁNYA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2008

2 A nevelés lényege...a helyes vezetés, mely a gyermek lelkét játszva vezeti el annak szeretetéhez, amiben a jövendı embernek tökéletesnek, az illetı foglalkozás kiváló mesterének kell lennie. (Platón)

3 1 Bevezetı A Pedagógiai Programra vonatkozó törvényi elıírások július 30. megtartott együttes testületi ülésen az 1/2007. (VII. 30.) határozat alapján Rudabánya, Felsıtelekes, Alsótelekes és Kánó Képviselı-testülete többcélú, közös igazgatású nevelési-oktatási intézményt hozott létre, melynek tagjai: Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda 3733 Rudabánya, Petıfi út 22. Tanulócsoportok száma: 14 normál tantervő osztály 1 sajátos nevelési igényő csoport 1 napközis csoport (igény esetén) 1 tanulószobai csoport (igény esetén) Telekes Béla Tagiskola 3735 Felsıtelekes, Telekes Béla út 1. Tanulócsoportok száma: 8 normál tantervő osztály 1 napközis csoport (igény esetén) Bóbita Tagóvoda 3733 Rudabánya, Óvoda út 11. Vegyes csoportok száma: 4 csoport Napsugár Tagóvoda 3735 Felsıtelekes, Táncsics M. út 12. Vegyes csoportok száma: 2 csoport július elsejével Rudabánya visszakapta a városi rangját. Remélhetıleg, dinamikus fejlıdés kezdıdik a térségben. Célunk egy saját kistérség kialakítása. Súlyponti kérdés, hogy oktatásilag szakmai központtá váljunk. Óvodáink és iskoláink kiemelt területként kezelik a hagyományırzést és a környezetvédelmet. Pedagógiai Programunk és Helyi Tantervünk a rudabányai Gvadányi József Általános Iskola mőködésének alapdokumentuma, melyet a nevelıtestület a hatályos törvényi elıírások alapján a helyi adottságokat, a fenntartó, a szülık és a tanulók elvárásait és igényeit figyelembe véve készített el. A szakmai program tartalmazza a vonatkozó törvény által meghatározott kötelezı információk mellett a településre és az iskolára vonatkozó egyéni sajátosságokat. A Pedagógiai Program két fı részbıl áll: Nevelési Program Helyi Tanterv A Pedagógiai Program módosításánál az alábbi jogszabályokat vettük figyelembe: Az országgyőlés június 23-án fogadta el az évi LXI. törvényt a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosításáról.

4 Ez a törvénymódosítás jó néhány pontban érinti az oktatás tartalmi szabályozásának kérdéseit is. A megelızı szabályozáshoz képest módosult a Nemzeti Alaptanterv és a kerettanterv funkciója, változott a pedagógiai program tartalma, szerkezete. A kerettanterv operacionalizálja a Nemzeti Alaptanterv fejlesztési feladatainak rendszerét, segít a pedagógiai programok felülvizsgálatában. Az új törvényi szabályozás szerint az iskoláknak június 30-ig felül kell vizsgálniuk és módosítaniuk kell pedagógiai programjukat, illetve ennek részeként helyi tantervüket. A módosított pedagógiai programot és a helyi tantervet szeptember 1-jétıl, a 2008/2009-ös tanévtıl kell fokozatosan bevezetni az elsı évfolyamon felmenı rendszerben. A jogszabályok feltételeinek megfelelve intézményünk az oktatási miniszter által kiadott kerettanterveket építette be helyi tantervébe, élve a felkínált lehetıséggel.

5 Az iskola története Múltunkat tisztelve tervezzük a jövıt. E gondolat késztetett bennünket arra, hogy felkérjük Vincze István nyugalmazott iskolaigazgató urat, Rudabánya elsı díszpolgárát a település és iskola rövid történetének megírására, ezzel is tisztelegve minden olyan polgártársunk elıtt, akik erejüket és tehetségüket nem sajnálva tevékenykedtek a város kultúrájáért, a gyermekek oktatásáért, neveléséért Történeti visszatekintés: a, Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda Készítette: Vincze István ( ) ny. ált. isk. ig. Mióta van iskolánk? (Iskolánk rövid története) Rudabánya nevezetes város - lopom el a szavakat Arany Jánostól. Rudabánya ısrégi település. Sorsa az idık folyamán igen változatos volt és az ma is. Ma már hivatkozhatunk a Rudapithecusra és a környékbeli ısemberi leletek feltárására is. Azonban létét, fejlıdését értékes ásványkincseinek köszönhette. Bányásztak itt már a kelták. A honfoglaló magyarok szlávokat találtak községünk területén. A bányászat jobb vagy rosszabb sorsának volt köszönhetı a környék és természetesen Rudabánya itt lakó népességének az életkörülménye. Volt Rudabánya királyi város is. Nagy Lajos királyunk emelte városi rangra. İ adta településünknek a vásártartó jogot. Ezeket a vásárokat a mostani falusi részen a Vásártéren tartották, havi kirakodóvásár formájában. Ekkor kapta a tér a Szabadság tér elnevezést. Hálásabbak lettünk volna múltunkhoz, ha inkább a Nagy Lajos király tér elnevezéshez ragaszkodtunk volna. Arany-, ezüst-, réztartalmú érceit örömmel fogadták a közelebb - távolabb elhelyezkedett kisebb s nagyobb kohók. Múzeumunk kis kohója Imoláról származik. A település középkori kulturális emlékeinek bizonyítékai: a városbíró szép ezüst pecsétnyomója (a Nemzeti Múzeum ırzi) és a helybéli gótikus templommaradvány mővészeti értékei. Arról, hogy milyen volt a lakosok kulturális igénye, annak kielégítése, megnyilatkozása nincsenek konkrét adataink. Volt-e valamilyen oktatás? Volt-e valamilyen tanulási lehetıség? Volt-e valamilyen iskola? Ezekrıl semmit sem tudunk. Nagyot kell várnunk idıben, hogy boldogan tudomásul vehessük: 1510-ben három rudabányai diákja van a krakkói egyetemnek: Rutabányai Pál, Bernát és János. Családjaikról bıvebb adatok nem állnak rendelkezésre október 16-án Rudabányán született gróf Gvadányi József, korának ismert költıje. Tízéves korában Egerbe vitték tanulni, s ekkor már tudott írni, olvasni, mert ott nem a kezdık közé sorolták. Hinnünk kell, hogy nem csak grófi származása miatt történt ez, hanem a magántanítójától tanultakkal jelent meg ott. Széchy Károly 1894-ben megjelent gróf Gvadányi Józsefrıl írt könyvében leírja, hogy milyen nagy és nehéz dolog volt ebben az idıben a tanulás, különösen vidéken. A reformáció nagy, letagadhatatlan érdeme, hogy iskolákat hozott létre. Azt szerették volna, hogy a nép is kezébe vehesse és olvashassa a bibliát. Természetesen nem ment ez a megvalósulás gyorsan.

6 Elıször a prédikátorok látták el az írás, olvasás, számolás tanításának nem könnyő feladatát. Csak késıbb került sor arra, hogy alkalmazhassanak az egyházak tanítókat. Sokszor írni-olvasni tudó, elızıleg talán vándoriparosok vállalták az iskolai tanítást. Ha nem tetszett valami miatt az alkalmazóknak a megválasztott oskolamesterek munkája, magánélete, vagy valami más ok miatt nem voltak velük megelégedve, elküldték, előzték ıket. Legtöbb helyen a tanítói lakással egybeépült, külön helyiségben folyt az oktatás. Nagy gondot okozott az egyház vezetıinek (presbitereknek) az új kántortanítók felkutatása. A rudabányai református egyház jegyzıkönyvében Árvay György van elsı tanítóként bejegyezve. Rimaszombat mellıl, Zeherjérıl hozta a gyülekezet. Az általam összeírt oskolamesterek, rektorok, kántortanítók, tanítók elég sőrőn váltották egymást. Nagyszüleink tanítója volt az, aki fiatal legényként került ide. Tóth Istvánnak hívták. Neki már oklevele is volt. Apánk tanítóját - Andorkó Istvánt - Berentérıl hozták ide. Több évtizedig élt és tanított Rudabányán. Nem felejtem el megjegyezni, hogy fia az iskolák államosítása idején a miskolci tanfelügyelıi hivatal dolgozója volt. İ hozta ki nekem a helybéli volt római katolikus és református iskolánk összevonására és további vezetésére vonatkozó tanfelügyelıi megbízást. Andorkó István tanító urat értékelték, szerették elıdeink. Szigorú, jó tanítónak tartották, emlegették december 5-én halt meg, a temetınkben nyugszik. Én, aki késıbb utódja lettem a kántortanítói állásban, szeretném megjegyezni a következıket: İ volt az elsı az elıtte itt mőködı kartársak közül, akinek írásbeli emlékét találtam az iskolai szekrényben megırzött iratok között. Ezek a ma is ismert iskolai naplók voltak, benne a tanulók névsora, értékelésük, osztályzatuk, formanyomtatványokon a tanulók statisztikája, stb. Andorkó István tanító úr halála után Csíky Árpádot választotta meg az egyház vezetısége tıl 1928-ig tanított községünkben majd nyugalomba vonult és elköltözött Rudabányáról. Az 1928/29. tanévben már Hugyina László lett a tanító. İt követték Gál Ferenc, majd késıbb Torkos Béla kántortanítók november 15-tıl Vincze István lett a református egyház tanítója. A római katolikus iskoláról kevesebbet tudok. Irattári anyagának nagy része megsemmisült a háborús események alatt. Egy pár osztálynaplójuk maradt meg az iskola irattárában. A szendrıi iskolamúzeum adatai között úgy olvashatjuk, hogy ez az iskola a múlt század vége felé létesült ban a régi iskolaépületet az egri érsek újjáépíttette. Tanítói közül ismertek: Lokczán József, Lehoczky József és Farkas János. A húszas évek végén rövid ideig két tanerıs is volt a katolikus iskola. A bányatársulati iskola a szülık kérésére 1886/87-ben épült. Egy tantermet és egy tanítói lakást építettek. Az iskola elsı tanítója Dudaskó Jakab volt. 40 tanulója volt az induláskor. Az évek folyamán a tanítók és tanulók létszáma folyamatosan nıtt. 1900/1901. tanévben már két tanerıs lett ez az iskola, 158 tanulóval. 1901/1902-ben már három tanulócsoport tanul, 1907/1908-tól már 4 tanulócsoportos lesz az iskola, 1945/1946-tól már 6 tanerı dolgozik ebben az iskolában tól közös igazgatás alá kerül a három jellegő (ref., r.k., társulati) iskola. Ebben az évben történt az iskolák államosítása. A kevés tanterem miatt délelıtt és délután is tanítottunk. Kialakult a szakos oktatás. Új szaktanárokkal bıvült a tantestületünk. A régi tanerık közül is több tanító tanult tovább, szaktanári képesítést szereztek. Megépült az iskolaépület új szárnya. Minden tanszakot elláttak a szükséges, korszerő felszereléssel, szemléltetési eszközökkel. Évfolyamonként kialakításra került az ének-zene és matematika tagozat. Az edelényi járásban elsıként Rudabányán létesült ének-zene tagozatos osztály. A régi kollégák jó munkájának és a tanulók szorgalmának köszönhetıen a kulturális és tanulmányi versenyeken az iskola diákjai kiemelkedı eredményeket értek el. Igen szépen tükrözte az elıbbieket a továbbtanulási felvételek sikeressége. Tanulóink bejutottak a

7 kívánt felsıbb iskolákba. Sokan diplomások lettek. Kis országunk közelebbi és távolabbi településein jó munkásokká, jó szakemberekké váltak. Van közöttük orvos, mérnök, ipari és mezıgazdasági szakember és számos pedagógus is. (óvodától egyetemi tanárokig) Mindannyian hálásan gondolnak régi iskolájukra, ahol az elsı lépéseket tették, ami után mai munkahelyükre juthattak. Az alsó- és felsıtagozatos nevelık eredményes, jó munkáját ennyi év után is hálásan megköszönöm. A helyi németek (bulénerek) története A bulénerek története a XII. századra nyúlik vissza. A Felvidék területére (Szepes megye) ebben az idıben kerülnek az elsı német telepesek. A szomszédos Torna megyében már jelentıs számban éltek németek. A szepesi németeknél két nagy csoportot lehet megkülönböztetni: a dél-szepességi, vagy gründler és a felsı-szepességi németséget. A dobsinai német beszélt nyelv a délszepesi nyelvjárással rokon. A dobsinai német nép nyugati német (a Rajna középsı folyásának vidékérıl), keleti-középnémet (az Érchegység nyugati vidékérıl) és bajor (Stájerország vidékérıl) származó népcsoportok keveredésével keletkezett, amit nyelvészeti, néprajzi és kultúrtörténeti adatokkal lehet igazolni. A XIX. század második felében Rudabányán - hosszú évek után - ismét beindult a nagyüzemi vasérckitermelés. Ehhez helyben nem állt rendelkezésre elegendı szakember, ezért máshonnan kellett a szakképzett munkaerıt pótolni. A bányatársulat német érdekeltségő volt, a könyvvitele is német nyelvő, ezért szívesebben alkalmaztak német nyelvterületrıl érkezı, illetve kétnyelvő munkásokat, akik a Monarchia különbözı részeibıl érkeztek, elsısorban a felvidéki Szepességbıl. Mivel többségük Dobsináról jött, ezért a helyi németség ehhez a városhoz kötıdik leginkább. (Forrás: Kerekes Zita - Bulénerek Rudabányán a vasércbányászat tükrében 2005) b, Telekes Béla Tagiskola Felsıtelekes ısi magyar település. Területét a Telekes patak szeli át. Telekes községre vonatkozó írásos adattal már a XIII. századtól rendelkezünk (Telekus néven). Két kis településkezdemény alakult ki: a birtok nyugati, Kánóval határos részén kialakult településrészbıl lett Felsıtelekes; a keleti, Szendrıvel határos településrész lett Alsótelekes. A két településrész más-más birtokos tulajdona lett. A határt úgy húzták meg, hogy a közös templom éppen a határra kerüljön. Telekes elnevezéssel a XV. századtól találkozhatunk. A tatárjárás és a törökvilág pusztításait Felsıtelekes sem kerülte el. A megmenekült emberek a Templomka oldal alján telepedtek le újra, és a bányászat fejlıdésével párhuzamosan egyre több család érkezett különbözı helyekrıl (Pl.tót telepesek). A község a történelem folyamán több család birtokában is volt: Perényiek, Lóránttfy Zsuzsanna, Rákóczi család, gr.gvadányi Ádám, gr. Csáki család. A falu közép-és újkori története szorosan összefüggött a rudabányai vasércbányászattal. A lakók nagy része bányamunkásként kereste kenyerét azokban az idıkben, amikor az érctermelés virágzott, vagyis a XIII-XIV. században, valamint a külszíni nagyüzem vasércbányászat ig tartó korszakában.

8 1873. május 4-én itt látta meg a napvilágot Telekes Béla, akit az irodalomtörténet a századelı kiemelkedı alakjaként és Ady Endre elıfutáraként tart számon. Eredeti nevén Klein, 1891-ben változtatta szülıhelyérıl Telekes-re. Széleskörő mőfordítói munkássága felöleli a világirodalom különbözı korszakait és életmőveit. Nevét viseli a község ben új iskolája, valamint utcát is neveztek el róla. Iskolánk aulájában állandó kiállítás van Telekes Béla kézirataiból, levelezéseibıl és munkásságából. A falu egy 1985-ben felavatott emléktáblával tiszteleg elıtte Helyzetelemzés a, Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda Az iskola, a tanulók társadalmi és szociális környezete: Rudabánya Magyarország északkeleti részén a Bükk és az Aggteleki karszt vidékén fekszik, hazánk egyetlen vasércbányájaként vált ismertté ben a Vilmos-akna területén találták meg a Rudapithecus Hungaricus néven megismert ısmajmot, melynek korát 5-10 millió évre becsülik. Magyarország legjelentısebb antropológiai leleteként tartják nyilván. Az emberi törzsfejlıdés egyik hiányzó láncszemét találták meg, ennek köszönheti tudományos világhírét. Községünk szülötte Gvadányi József költı. A település gazdaságilag elmaradott térségben található, a munkanélküliek aránya jóval meghaladja az országos átlagot. Jellemzı a csupán munkanélküli járadékból és a szociális támogatásból élı családok magas száma. A vasércbánya bezárásával több, mint ezer munkahely szőnt meg. A gipszbánya 25 fıt, a varroda 15 fıt foglalkoztat, néhány szakember az önkormányzatnál talál munkát. A lakóhelyen kívül munkát vállalók aránya viszonylag alacsony, ık fıként a magasabban iskolázottak közül kerülnek ki. A munkanélküliségbıl adódóan folyamatosan megfigyelhetı az anyagi háttér romlása az érintett családok körében. Középiskola nem mőködik, ezért a végzıs diákok fıleg Kazincbarcika, kisebb számban Miskolc és Sajószentpéter középfokú oktatási intézményeiben tanulnak tovább. Az elmúlt évek beiskolázási eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy végzıseink a törvény elıírásoknak megfelelıen folytatják középiskolai tanulmányaikat A város lakóinak száma 2952 fı, az iskolás tanulók létszáma ennek kb. 9%-a. Az átlaglétszám 18,57 fı/tanulócsoport. A más településrıl bejáró tanulók száma kevés. A felnıtt lakosság iskolai végzettségét tekintve döntı részben szakmunkás vagy szakképzetlen. Átlagosnak mondható a közép vagy felsıfokú végzettséggel rendelkezık aránya. A szülık többségének igénye gyermeke minél magasabb szintő iskoláztatása. Ennek érdekében sokszor erın felüli anyagi terheket is vállalnak. A településen élı családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól lényeges eltérést mutat. Az utóbbi években megfigyelhetı a veszélyeztetett és hátrányos helyzetben élı tanulók számának gyarapodása. Fentiekbıl logikusan következik, hogy az iskolai nevelı és oktató munkának a tényekhez és várható tendenciákhoz kell igazodnia. Biztosítania kell a hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, megadva minden lehetıséget arra, hogy tanulmányaikat sikeresen teljesítsék, megfelelı szintő ismereteket szerezzenek az egyes mőveltségi területek anyagában. Hasonlóan fontos feladatnak tartjuk a tehetség kibontakoztatását, a jó képességő gyerekek fejlesztését, hogy minél magasabb szintő felkészültséggel folytathassák további tanulmányaikat.

9 Az intézményben tanulók 50,8%-a a roma etnikumhoz tartozik. Százalékos arányuk évrılévre növekszik. Többségük rossz lakáskörülmények között él, jövedelmük fıként szociális járadékokból és segélyekbıl tevıdik össze. 80,76%-uk hátrányos, 48,84%-uk halmozottan hátrányos helyzető. Kétharmaduk tanulmányi elımenetele gyenge, a szülık háromnegyede alacsony iskolai végzettsége miatt nem tud segítséget nyújtani az otthoni felkészülésben. A tanulók 9,61%-a kitőnı, 6,53%-a jeles eredményt ért el. A tanulási nehézségekkel küzdık felzárkóztatása és a tehetségek kibontakoztatása érdekében szervezzük meg a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységet. A szülık és az iskola kapcsolatát tekintve a családok többségének együttmőködési készsége megfelelı. Külön fejezetben részletesen kifejtjük a kisebbségi oktatásra vonatkozó programunkat. b. Telekes Béla Tagiskola Iskolánk társadalmi háttere kedvezıtlen. A bányászat megszüntetése óta erıs elvándorlás tapasztalható. Az ambíciózus fiatal szülık nagy része városokban költözött, jobb munka-és megélhetési lehetıség reményében. Ennek következtében évrıl évre kevesebb gyermek születik, ezzel ellentétben nıtt a nyugdíjasok és a munkanélküliek száma. A szülık iskolai végzettségében, a tanulók szociokulturális családi hátterében tükrözıdnek a már említett gondok. Jellemzı az 1-2-gyermekes családmodell. Több gyermeket az alacsony iskolai végzettségő, de fıleg a roma kisebbséghez tartozó szülık vállalnak, emiatt emelkedik iskolai számarányuk. Jól megfigyelhetıen romlik a családok életszínvonala. A község lélekszáma fı között van, ebbıl a tanulói létszám fı. A településen 8 osztályos iskola mőködik. Bejáró tanulóink száma 27 fı. A napközit. 29 tanuló vette igénybe. Az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. Biztosítjuk a történelmi egyházak hitoktatásának feltételeit. Felvállaltuk az integrált oktatást. Emelkedik a halmozottan hátrányos helyzető, valamint a veszélyeztetett tanulók aránya. Felzárkóztatásuk, a velük való egyéni foglalkozás legalább annyira kiemelt feladatunk, mint a tehetséggondozás. A tehetséggondozást szolgálják a különféle szakkörök. Intézményünknek fel kell vállalni, hogy a település kulturális központja is legyen. Az elmúlt években 100%-os volt a 8. osztályos tanulók középfokú intézményekbe való beiskolázása. Az iskolában elsajátított alapkészségek elegendıek a képesség szerinti továbbhaladásra. Évek óta jó versenyeredményeink vannak. 1.3 Alapító okirat Alapító Okirat A közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény 37. (5) bekezdésében és az államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv (1), (3) bekezdésében foglaltak alapján Rudabánya, Felsıtelekes, Alsótelekes és Kánó községek Önkormányzatainak

10 Képviselı-testülete a július 30-án megtartott együttes ülésén az 1/2007. (VII. 30.) határozatával az alábbi alapító okiratot adja ki. 1. Az intézmény neve: Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda 2. Székhelye: 3733 Rudabánya, Petıfi út Az intézmény tipusa: Többcélú, közös igazgatású nevelésioktatási intézmény 4. Az alapító szerv neve és címe: Rudabánya Nagyközség Önkormányzat Képviselı testülete 3733 Rudabánya, Gvadányi út Az alapítás ideje: Fenntartó és felügyeleti szerv neve és címe: 6.1. Fenntartó szerv neve és címe: Rudabánya Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete 3733 Rudabánya, Gvadányi út 47. Felsıtelekes Község Önkormányzat Képviselı-testülete 3735 Felsıtelekes, Táncsics M. út 1/a Kánó Község Önkormányzat Képviselı-testülete 3735 Kánó, Széchenyi út 7. Alsótelekes Község Önkormányzat Képviselı-testülete 3735 Alsótelekes, Béke út Felügyeleti szerv neve és címe: : Rudabánya Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete 3733 Rudabánya, Gvadányi út Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy 8. Mőködési területe: Rudabánya Nagyközség Felsıtelekes Község Alsótelekes Község Kánó Község 9. az intézmény OM. azonosítója: Kapcsolódó tagintézmények: Bóbita Tagóvoda 3733 Rudabánya, Óvoda út 11. Telekes Béla Tagiskola 3735 Felsıtelekes, Telekes Béla út 1. Napsugár Tagóvoda 3735 Felsıtelekes, Táncsics M. út Az intézmény évfolyamainak száma: Óvodás korú gyermekek nevelése Bóbita Tagóvoda 4 vegyes csoport Napsugár Tagóvoda 2 vegyes csoport Általános iskolai oktatás 1-8 évfolyam 12. Felvehetı maximális tanuló létszám: Óvodás korú 160 fı Általános iskolás korú 450 fı 13. Az intézmény besorolása:

11 13.1. TEÁOR besorolás: 8010 alapfokú oktatás Szakfeladat megnevezése, száma: Óvodai nevelés-oktatás: Általános iskolai nappali rendszerő nevelés-oktatás Sajátos nevelési igényő tanulók Nappali rendszerő nevelése-oktatása Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás Oktatási célok és egyéb feladatok Óvodai közétkeztetés Iskolai intézményi közétkeztetés Munkahelyi vendéglátás Diáksport Közoktatási intézményekben végzett Kiegészítı tevékenységek Nagyközség és Községgazdálkodási szolgáltatás Integrált és képesség-kibontakoztató oktatás Nemzeti és etnikai kisebbség oktatása, felzárkóztatás Tehetséggondozás Gyógytestnevelés, logopédia 14. Az intézmény feladatai Alaptevékenysége 3-8éves korú gyerekek óvodai nevelése és személyiségfejlesztése éves gyermekek általános iskolai oktatása éves korú sajátos nevelési igényő tanulók nevelése-oktatása. Az intézmény feladata biztosítani az alapfokú Nevelést-oktatást, a tanulók képességének és tehetségének megfelelıen felkészíteni a tanulót a középiskolai, illetve a szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre a Képviselı-testület által jóváhagyott pedagógiai programjának megfelelıen. Az intézmény a tanulók érdeklıdése, igénye szerint nem kötelezı tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, illetve kiegészítı ismeretek átadása céljából. Részt vesz a sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelési, oktatási programjában. Az intézmény fokozott figyelmet fordít a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető gyermekekkel való foglalkozásra. A szülık igénye alapján napközis és tanulószobai foglalkozásokat szervez, amely alatt biztosítja a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggı feladatokat és az iskolai felkészítést. Iskolapszichológusi szolgáltatást nyújt.

12 Az intézmény egész napos iskolaotthonos osztályt mőködtet. Az intézmény a tanuló szociális helyzetébıl és fejlettségébıl eredı hátrányának ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. Nemzeti és etnikai kisebbség oktatása, felzárkóztatás és tehetséggondozás. Ellátja a bejáró tanulók nevelését-oktatását. Iskolai könyvtári szolgáltatást nyújt. Az intézmény igény szerint biztosítja a gyermekek étkeztetését Kiegészítı tevékenysége Felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítı, valamint a szabadidı eltöltését szolgáló foglalkozások szervezése. A tanulók tankönyvvel való ellátásának megszervezése. Iskolai helyiségek, tornaterem, sportpályák bérbeadása. Iskolabusz üzemeltetése. 15. A feladatellátást szolgáló vagyon Rudabánya Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában lévı 942 hrszú, az 517 hrszú, az 1077 hrszú és a 870/9 hrszú ingatlanok, valamint a Felsıtelekes Községi Önkormányzatának tulajdonában lévı 69 hrszú és 147 hrszú ingatlanok. A vagyonleltárban nyilvántartott tárgyi eszközök és egyéb készletek. 16. A vagyon feletti rendelkezés Az építmények és telkek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a tulajdonjoggal rendelkezı Önkormányzat gyakorolja, Felsıtelekes Község Önkormányzatának tulajdonában lévı ingatlanokat használatban vette át oktatási célra. Az intézmény rendelkezési joga kiterjed a kezelésében lévı ingatlan és ingó vagyon rendeltetésszerő használatára, üzemeltetésre, továbbá helyiségeinek és eszközeinek tartós és eseti bérbeadására. 17. Gazdálkodási jogkör Részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény. Az intézmény költségvetését a képviselı-testületek egyetértésben, közösen határozzák meg. A közösen elfogadott költségvetés Rudabánya Nagyközség Önkormányzata költségvetésének része. Az elfogadott költségvetés bárminemő többletkiadás miatti módosításához a képviselı-testületek egyetértése szükséges. Az intézmény vezetıje bérgazdálkodási jogkörrel bír, valamint rendelkezik a költségvetésben jóváhagyott pénzügyi elıirányzatok felett. 18. Az intézmény vezetıjének kinevezési

13 rendje Az intézmény vezetıjét pályázat útján Rudabánya Nagyközség Önkormányzatának, Felsıtelekes Község Önkormányzatának, Alsótelekes Község Önkormányzatának és Kánó Község Önkormányzatának Képviselı-testületei a hatályos jogszabályok figyelembevételével nevezi ki. Az intézmény közalkalmazottai tekintetében a munkáltatói jogokat az intézményvezetıje gyakorolja. Az intézmény képviseletére az intézményvezetı jogosult. A képviseleti jogot az intézmény vezetıje az SZMSZ-ben szabályozott módon átruházhatja az intézmény más alkalmazottjára. 19. Ellátható vállalkozási tevékenység Az intézmény vállalkozási tevékenységet végezhet, de az nem veszélyeztetheti az alapfeladatok ellátását. A vállalkozási tevékenységbıl származó bevétel mértéke az intézmény költségvetésében tervezett összkiadásának 10%-át nem haladhatja meg. 20. Az intézmény hosszú és kör alakú bélyegzıjének hivatalos szövege Hosszú bélyegzı Kör alakú bélyegzı 21. Hatályba lépés ideje Rudabánya, november Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda 3733 Rudabánya, Petıfi u. 22. Adószám: Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda Rudabánya Szobota Lajos Rudabánya polgármestere Mészáros Pál Felsıtelekes polgármestere Bodnár Tibor Alsótelekes polgármestere Kovács István Kánó polgármestere Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: Az oktatási törvényben meghatározott általános iskoláskorú gyermekek oktatása-nevelése. 1.4 Szervezeti felépítés

14 1.5 Küldetésnyilatkozat Ahhoz, hogy jobb teljesítményt lehessen elérni, jövıképet kell alkotni, majd ezt az elképzelést valóra váltani. (W. D. Hitt: A mestervezetı) A helyzetelemzésben leírt tényekbıl kiindulva határozzuk meg alapelveinket és általános céljainkat, melyeket úgy választunk meg, hogy figyelembe vesszük a tanulók rendkívül eltérı szociális hátterét és felkészültségét. Ennek megfelelıen nyilván nem lehet célunk az elitképzés, hanem arra kell törekednünk, hogy minden tanuló a képességének megfelelı tudásszintet érje el, mely alkalmassá teszi tanulmányainak folytatására. Személyiségjegyei közül hangsúlyosan kerüljenek elıtérbe az alábbiak: - tisztesség - emberség - tolerancia Az iskolában folyó nevelésben és annak módszereiben igazodnunk kell a fentebb leírtakhoz. Könnyen belátható, hogy e célok eléréséhez csak humánus, a gyermeki személyiséget toleráló nevelıi módszerek vezethetnek eredményre. A nevelıtestület elkötelezi magát, hogy a nevelı-oktató munkája során ezen kiemelt elvek alapján végzi tevékenységét. Követendı értékeink: - általános emberi értékek befogadására, továbbvitelére való képesség, - a gyakorlati életben is jól alkalmazható tudás, - a munka tisztelete, - megértés, tolerancia, a másság elfogadása, - szeretet, humánum, - hazafiság, a hagyományok ápolása, továbbvitele, - felelısségérzet, felelısségvállalás, - a környezet, természet szeretete, védelme, - egészséges életmód, felelısség testi, lelki egészségünkért, - önmérséklet, önnevelés. Közvetlen célkitőzéseink a pedagógiai munka során: - Barátságos, nyugodt, félelemmentes légkör megteremtése a jó munka elıfeltétele. - Egyéni képességekhez igazodó oktatás a siker alapköve. - Sokszínő, változatos tevékenységrendszer a személyiség széleskörő kifejlesztése céljából. - Megújuló módszertani kultúra.

15 - Az életkorból adódó fogékonysága, érdeklıdésre, kíváncsiságra építı pedagógiai módszerek elıtérbe állítása. - Értékeken alapuló célzott fejlesztési tevékenység(minden tanuló rendelkezik valamilyen tehetséggel, még a tanulmányilag gyenge elımenetelő is) - A képesség szerinti jó tanulmányi elımenetellel egyenrangúnak tekintjük a pozitív személyiségjegyeket. - Bármilyen alapon történı megkülönböztetést elvetünk, csak a teljesítmény és a személyiség értékei lehetnek a megítélés alapjai. - Olyan képzési modellben gondolkodunk, amely egyenlı esélyt próbál biztosítani az eltérı képességő és adottságú tanulók fejlesztéséhez. - Kiemelten kezeljük az európaiság, a nemzeti identitás, a másság elfogadásának, a demokratikus gondolkodás fejlesztésének lehetıségeit. - Igazságosság, következetesség és pedagógiai jóindulat a siker egyik biztos útja. - Csak azt várhatjuk vissza tanítványainktól (szeretet, megértés, udvariasság, megbecsülés stb.), amit elızıleg mi adtunk nekik. - Intézményünk vezetı szerepre törekszik a környezı települések iskolái mellett. 2 Az iskola Nevelési Programja Alapelvek Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei: Elıször nézzük meg mit is értünk alapelv fogalmán? Az alapelv nézeteknek, felfogásoknak, tudományos következtetéseknek olyan meghatározott, logikailag, világnézetileg szorosan egybekapcsolódó rendszere, amely részben kifejezi, részben meghatározza a társadalmi tevékenység, ill. magatartás ágazataiban ennek irányát, jellegét, minıségét. A pedagógiában beszélhetünk általános pedagógiai, ezen belül didaktikai, nevelési, metodikai alapelvekrıl. (Pedagógiai lexikon 1.kötet 30.old.) A Pedagógiai Program pedagógiai alapelvei tehát olyan fontos tételek kell, hogy legyenek, amelyek: - áthatják az iskola egész nevelési tevékenységét - a nevelés gyakorlati tapasztalatain alapulnak és - a NAT-ra épülnek, valamint amelyeket - az iskola nevelıtestülete elfogadott (konszenzusra jutott). Iskolánk nevelı-oktató munkáját az alábbi értékek határozzák meg: becsületesség,, ıszinteség, megbízhatóság kíváncsiság, tudásvágy tolerancia,szolidaritás a másik ember tisztelete és szeretni tudása a szőkebb és tágabb környezet védelme kötıdés a családhoz és az iskolához

16 magyarság és európaiság-tudat önfegyelem és a másokra figyelés képessége szorgalom és türelem a munkában törekvés a széleskörő mőveltségre reális önismeret és erre alapozott döntésképesség vitakészség és erre alapozott kifejezıkészség kreativitás törekvés az egészséges életmódra Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert: - egyrészt, a demokrácia értékrendjére építve, olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, illetve olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a közösség érdekei egyaránt megfelelı szerephez jutnak - másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános mőveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a késıbbiekben valamennyi tanulónk. A nevelı-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Európai, humanista értékrendre építettük nevelési-oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erısítik. Nagy figyelmet fordítottunk a program összeállítása során az emberiség elıtt álló közös problémákra. Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: - az egyén és az állam felelısségét, - a társadalmak lehetıségeit, feladatait a problémák megoldásában, - a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegetı veszélyek csökkentésében (pl: háborúk, globális felmelegedés, környezetszennyezés, természeti katasztrófák) Kiemelt jelentıséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai és követelményei Az alapelvek megfogalmazása már lényegében meghatározza a célokat is. A célok kijelölésénél gondolnunk kell a Nevelési Program új elemére, a minıségirányítási rendszerre, mivel a minıség leegyszerősítve nem más, mint a célnak való megfelelés. A célt pontosan és világosan igyekszünk meghatározni, mert ez a viszonyítási alapja az eredményesség mérésének. Valójában a kiadott kerettantervek bevezetıiben megfogalmazott pedagógiai célok és feladatok nem különülnek el egymástól, mivel ezek szorosan egymáshoz kapcsolódó fogalmak. Cél: az a végsı állapot, amelyet a neveléssel, mint tevékenységgel kívánunk elérni.

17 Feladat: azok a tennivalók, amelyeket a cél felé való haladás érdekében el kell végezni. A nevelı-oktató munka mindennapos feladatai a kitőzött célok lebontásából adódnak. A célok lehetnek általánosak és konkrétak. Általános célok: A rudabányai Gvadányi József Általános Iskola céljai: - segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben mőveltté, szabad és gazdag személyiséggé, felelıs polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré válhatnak - segítse tanulóit képességeiknek megfelelı tudásszint elérésében - a tanulói környezet közös megbecsülésen és demokratikus szemléleten alapuló kialakítása - a gyerekek egyéni fejlıdésének megfelelı elvárások és ezzel harmonizáló feladatok biztosítása - a végzıs tanítványok a siker reményében kezdhessék meg középiskolai tanulmányaikat. Konkrét célok: Célok az alapfokú nevelés-oktatás elsı szakaszára: (1 4. évfolyam): Cél: Az 1 4. évfolyamban folyó nevelı-oktató munkánk célja, hogy: - Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépı kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklıdést és nyitottságot. - Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeibıl az iskolai tanulás tevékenységeibe. - Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt. - Az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának. - Az iskola segítse a gyermek természetes fejlıdését, érését. - Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvetı képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Célok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5 8.évfolyam): Cél: Az 5 8. évfolyamban folyó nevelı-oktató munkánk célja, hogy: - Folytassa az elsı szakasz nevelı-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. - A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képezı szakasz két, pedagógiailag elkülöníthetı periódusra tagolódik. - Vegye figyelembe, hogy a éves tanulók gondolkodása erısen kötıdik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. - Vegye figyelembe, hogy éves kortól (serdülıkor kezdete) a tanulók egy részének ismeretszerzési folyamatában elıtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemzı gondolkodás.

18 - A különbözı érdeklıdéső, eltérı értelmi, érzelmi, testi fejlettségő, képességő, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük. - A tanulókat érdeklıdésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelıen készítse fel a továbbtanulásra. - A tanulókat érdeklıdésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelıen készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre. - Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására Az iskolában folyó nevelı-oktató munka feladatai: Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás elsı szakaszára (1 4. évfolyam): Feladatok: Az 1 4. évfolyamban folyó nevelı-oktató munkánk feladata, hogy: - A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. - A tanulói kíváncsiságra, érdeklıdésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelısségtudatot, a kitartás képességét, és elımozdítsa érzelemvilágának gazdagodását. - Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. - Alapozza meg a tanulási szokásokat. - Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. - Mőködjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. - Törıdjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetébıl vagy eltérı ütemő érésébıl fakadnak. - Tudatosítsa a gyermekekben a szőkebb és a tágabb környezetbıl megismerhetı értékeket. - Erısítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat. - A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5 8.évfolyam): - Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. - A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttmőködési készségét, akaratát, segítıkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. - Olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetıségének értékét. - Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus mőködésének értékét és néhány általánosan jellemzı szabályát. - Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. - A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelısségre, a mindennapi magatartásra. - A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés.

19 - Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élı különbözı kultúrák iránti igényt. - Erısítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. - Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eszköz- és eljárásrendszere: A nevelımunka eszközei, eljárásai szintén többértelmő pedagógiai fogalmak, teljes rendszerük kidolgozásával még napjainkban is foglalkozik a neveléselmélet. Ha betekintünk a neveléselmélettel kapcsolatos szakirodalmakba azt állapíthatjuk meg, hogy a nevelés eszközei, eljárásai mindig kapcsolatban vannak a nevelés módszerével. A nevelési módszer nem más, mint a kitőzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkrét megjelenési formáját jelenti. Ez függ a pedagógiai intuíciótól, a találékonyságtól, a nevelıi aktivitástól. A nevelési módszereinket hozzá kell igazítani az elızıekben már leírt célokhoz. Azokat kell kiválasztani, amelyek a nevelési célokon és feladatokon túl: - igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, - igazodnak a nevelık személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetıi stílusához, - igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. A módszerek alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. A nevelés módszereit különféle módon csoportosították (csoportosítják) a neveléselmélettel foglalkozó kutatók. A hagyományos osztályozás (Ágoston György) a nevelés valamennyi feladatára alkalmazható módszereket sorol fel. Ezek a: követelés, meggyızés, gyakorlás, ellenırzés, értékelés, elismerés és a büntetés. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelıoktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek megfelelıen az alábbi csoportosítás végezhetı el: Eljárások, módszerek A: A meggyızés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: a.) az oktatás valamennyi módszere b.) meggyızés c.) minta d.) példa

20 e.) példakép f.) példakövetés g.) eszménykép h.) bírálat i.) önbírálat j.) beszélgetés k.) felvilágosítás l.) tudatosítás m.) elıadás n.) vita o.) beszámoló B. A tevékenység megszervezésének módszerei: a.) követelés b.) megbízás c.) ellenırzés d.) értékelés e.) játékos módszerek f.) gyakorlás C. A magatartásra ható módszerek: a.) ösztönzı módszerek a.1) ígéret a.2) helyeslés a.3) bíztatás a.4) elismerés a.5) dicséret a.6) osztályozás a.7) jutalmazás b.) kényszerítı módszerek b.1) felszólítás b.2) követelés b.3) büntetés c. gátlást kiváltó módszerek c.1) felügyelet c.2) ellenırzés c.3.) figyelmeztetés c.4) intés c.5) tilalom c.6) átterelés c.7) elmarasztalás Jutalmazás Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját kiemelkedıen végzi, kitartó szorgalmat, példamutató magatartást tanúsít, tevékenységével hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez, növeléséhez az iskola teljesítményének megfelelı dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

21 - szaktanári szóbeli dicséret, - szaktanári írásbeli dicséret, - diákönkormányzati írásbeli dicséret, - osztályfınöki szóbeli dicséret, - osztályfınöki írásbeli dicséret, - igazgatói írásbeli dicséret, - nevelıtestületi írásbeli dicséret. A dicséreteket a tanulóifjúság és a nevelıtestület elıtt ismertetni kell. Jutalomkönyv vagy díszoklevél kerül átadásra a tanévzáró ünnepségen: - kiváló tanulmányi eredményért, - példás magatartásért, - példás szorgalomért, - közösségi munkáért, - kiemelkedı versenyeredményért. A jutalmazás és büntetés alkalmazásánál indokolt esetben nem kell a fokozatok betartásához ragaszkodni. A magatartás és szorgalom érdemjegyek és osztályzatok megállapításánál figyelembe kell venni a jutalmazásokat és a büntetéseket. Ettıl csak a nevelıtestület határozata alapján lehet eltérni. A jutalmazásokat, büntetéseket minden esetben az ellenırzı mellett az osztálynapló megjegyzés rovatába is be kell vezetni. Büntetés Azt a tanulót, aki viselkedésével az iskola rendjét megzavarja, a házirend rendelkezéseit megsérti, büntetésben kell részesíteni. A büntetés formái: - szaktanári szóbeli figyelmeztetés, - szaktanári írásbeli figyelmeztetés, - osztályfınöki szóbeli figyelmeztetés, - osztályfınöki írásbeli figyelmeztetés, - osztályfınöki írásbeli intés, - osztályfınöki írásbeli megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói írásbeli intés, - igazgatói írásbeli megrovás, - nevelıtestületi írásbeli megrovás, - fegyelmi eljárás. A büntetéseket az osztályfınöki megrovással bezárólag az osztályközösség elıtt, ettıl súlyosabb esetben a tanulóifjúság és a nevelıtestület elıtt ismertetni kell.

22 Eszközök, módszerek: A nevelési eszközt a köznyelv gyakran azonosítja a módszer fogalmával. Az eszköz gyakran használatos leszőkített értelmezésben (tárgy, technikai eszköz) valamint a gyermekek fı tevékenységformáit jelenti (játék, tanulás, sport, verseny, munka, szabadidı...). A nevelési módszerek különbözı formáit, változatait is eszközöknek nevezik. Ezek a következık lehetnek: A. Nyelvi (verbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk: a.) beszéd b.) beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos) c.) interjú B. Nem nyelvi (non verbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki. A nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérı gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérı szavakat kísérı mosoly), vagy helyettesíthetik (fenyegetı mutatóujj korhalást) közleményeinket. a.) arckifejezés (mimika) b.) szemmozgás c.) tekintet d.) testközelség e.) térközszabályozás f.) testhelyzet, testtartás g.) mozdulatok (gesztusok) h.) kulturális jelzések C. Szociális technikák: Ezeket a technikákat a tanulók a felnıttektıl tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegzıdés) majd az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában. a) technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: Ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belsı, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit: - fejlesztı interjú, - fejlesztı beszélgetés. b) szociális készségfejlesztı technikák:

23 A tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelı készségeinek fejlesztése, illetve a meglévık erısítése: - minta- és modellnyújtás - megerısítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás) - szerepjáték - dramatizáló tevékenység.

24 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: A személyiség fogalmát másként értelmezi a filozófia, a pszichológia és a pedagógia. A pedagógia szerint a személyiség egyik legalapvetıbb sajátossága, hogy meghatározott szerkezettel rendelkezik, vagyis nem egyszerően pszichikus folyamatok, állapotok és képzıdmények összessége, hanem a különbözı szintő és funkciójú komponensek strukturált, dinamikus egysége. Az iskolai nevelés feladatai az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az iskola szellemének minden késztetésében, valamennyi tevékenységben érvényesítendık. Mégis elınyös lehet, ha a feladatokat a nevelés szokásos színtereire értelmezzük: - tanórai nevelés, - tanórán kívüli nevelés, - iskolán kívüli nevelés. Nagy József a személyiségfejlesztés feladatait az alábbi négy területre bontja: A.) Az értelem kimővelése (kognitív kompetencia) B.) Segítı életmódra nevelés (szociális kompetencia) C.) Egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia) D.) A szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia) Nézzük meg az egyes területekhez milyen motívumokat képességeket, készségeket sorol: A.) Az értelem kimőveléséhez kapcsolódó motívumok Tanulási motívumok: - tanulási motívumok és tanulási módok - a megismerési vágy fejlesztése - a felfedezési vágy fejlesztése - a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése - a tanulási teljesítményvágy optimalizálása - a tanulási életprogram fejlıdésének segítése - kognitív képességek fejlesztése: - kognitív rutinok (mőveletek) - megismerés - kognitív kommunikáció - gondolkodás - tanulás

25 B.) Segítı életmódra nevelés A nevelés szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, kreativitás növekedésének elısegítését jelenti, melynek feladata: - a szociális kompetencia komponenskészleteinek gyarapítása - a pozitív egyéni értékrend és a képességrendszer kiépülése - kreativitás növelésének segítése - globális értékrendek kialakítása, fejlesztése,(megalapozza az egyéni értékrend kialakulását) - sajátos egyéni értékrendek kialakítása - egyéni szociális értékrend fejlesztése - szociális képességrendszer fejlesztése. Összetevıi: szociális szokások szociális minták szociális készségek szociális ismeretek szociális kommunikáció fejlesztése szociális érdekérvényesítés fejlesztése segítıképesség fejlesztése együttmőködési képesség fejlesztése a versengés képességének fejlesztése. C.) Egészséges és kulturált életmódra nevelés: Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését, mőködését szolgálja. A kulturált életmód a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növelését jelenti. Az iskola alapvetı feladata a személyes kompetencia fejlıdésének segítése. Személyes képességek fejlesztése: - önellátási képesség - befogadóképességek - önkifejezési képességek. Önvédelmi képességek: - egészségvédı képességek - identitásvédı képesség: a lelki egészség fontos feltétele - önreflexív képességek - önértékelı képesség - önmegismerı képesség - önfejlesztı képesség

26 D.) A szakmai képzés alapozása: a speciális kompetenciák fejlesztése. A szakmai képzés alapozásának elıterében az alkotóképesség fejlesztése áll, melynek területei a következık: - Tág értelemben vett alkotóképesség (azaz kreativitás), lehetıvé teszi, hogy az óvodáskortól kezdve tudatosabban tervezzük meg az alkotóképesség fejlesztésének feladatait, hogy feldúsítsuk az alkotóképességet fejlesztı tevékenységeket. - Tapasztalati alkotóképesség: A produktum szempontjából azt jelenti, hogy valamennyi évfolyamra megtervezzük a tárgyiasító alkotás lehetıségeit, tartalmait, eszközeit. - Értelmezı alkotóképesség.

27 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét pedagógiai feladatok Iskolánk Pedagógiai Programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: - a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvetı tartalmak átadása, elsajátíttatása, - valamint az ezekre épülı differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: - a különbözı szintő adottságaikkal - az eltérı mértékő fejlıdésükkel - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal - egyéb (érdeklıdési körüket érintı) tevékenységükkel - szervezett ismeretközvetítéssel - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különbözı ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvetı eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - mőveltségét - világszemléletük, világképük formálódását - társas kapcsolatát - eligazodásukat saját testükön, lelki világukban - tájékozódásukat szőkebb és tágabb környezetükben. A Helyi Tanterveket is magába foglaló Pedagógiai Programunk összeállításánál elsıdleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlıdéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztı oktatást, éppen ezért Nevelési Programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: - Az iskola Pedagógiai Programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának. - Fejlessze a tanulók önismeretét, együttmőködési készségüket, eddze akaratukat. - Járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik az értékekkel történı azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A Helyi Tantervet is magába foglaló Pedagógiai Programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részérıl, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlıdése, fejlesztése áll a középpontban.