Adóváltozások Tartalom: Személyi jövedelemadó Társasági adó Adózás rendje Reklámadó Általános forgalmi adó Számvitel PARTNER A SIKERHEZ

Átírás

1 Adóváltozások Tartalom: Személyi jövedelemadó Társasági adó Adózás rendje Reklámadó Általános forgalmi adó Számvitel

2 Személyi jövedelemadó - 35,7 százalék marad a béren kívüli juttatásokat terhelő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás mértéke, de több korlátozást is figyelembe kell venni: Ft és Ft közötti juttatást csak akkor lehet 35.7 százalékos adóterhelés mellett adni, ha az SZÉP kártyán történik. Ha a juttatás nem SZÉP kártyán történik, akkor a Ft feletti rész, továbbá a bármelyik egyedi határt meghaladó juttatás egyes meghatározott juttatásként 51,17 százalékos terhelés alá esik tól két gyermek esetén évente emelkednek a családi adóalap-kedvezmények ban gyermekenként havonta már Ft adóalap-kedvezmény érvényesíthető. - Havi forintos adókedvezményre lesznek jogosultak a 2015-ben házasulók együttesen, ha valamelyik közülük először köt házasságot. - Adott juttatások tekintetében munkáltatónak minősül az iskolaszövetkezet által közvetített diákmunkát igénybevevő vállalkozás. - Kiküldetési rendelvény elektronikus úton is kiállítható és tárolható lesz. - Az ügyvezetők felelősségbiztosításának adómentességét visszamenőleges hatállyal tartalmazza a törvény, így a munkáltató által megfizetett biztosítási díj sem jövőre, sem korábban nem keletkeztet bevételt a magánszemély számára. - A lakáscélú munkáltatói támogatások szabályai már évközben is változtak, többek között azzal, hogy akkor is adható ilyen támogatás, ha a lakás már nincs a munkavállaló tulajdonában, de a kapcsolódó hitelt még mindig fizetnie kell től a lakás akadálymentesítése is olyan költség, melyhez adómentesen adható támogatás. - Az új szabályok értelmében a külföldről kölcsönzött munkavállaló esetén a fogadó magyar vállalkozás az általa juttatott bevétel tekintetében munkáltatóként járhat el.

3 Társasági adó - A 2015-től keletkező elhatárolt veszteségek leírása tekintetében 5 éves korlátot vezetnek be. Emellett az átalakulás, illetve cégfelvásárlás esetére szóló veszteségelhatárolási szabályok is tovább szigorodnak. A 2014-es adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett, korábban még fel nem használt veszteséget a december 31-én hatályos előírások szerint legkésőbb a 2025-ben kezdődő adóévben lehet felhasználni től az adózók rendelkezhetnek az adóelőleg kötelezettségük 50 százalékának, illetve feltöltési- vagy éves adófizetési kötelezettségük kedvezményezett célra történő felajánlásáról, összesen az adóévre fizetendő adó 80százalékáig. Kedvezményezett célnak a filmalkotások, előadóművészeti szervezetek, valamint a látvány-csapatsportok támogatása minősül. Az új szabályok értelmében az ilyen módon felajánlott összeg alapján az adózók 7,5 százalékos/2,5 százalékos adójóváírásra jogosultak. Ez a lehetőség azonban nem alkalmazható együttesen a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezetek és a látványcsapatsportok támogatásának adókedvezményével. Új adóalap-csökkentési lehetőséget vezetnek be a felsőoktatási intézmények támogatása kapcsán. Az új kedvezmény érhető el az alábbi feltételek alapján: az alapítóval vagy fenntartóval kötött felsőoktatási támogatási megállapodás keretében a támogató előre rögzített feltételekkel legalább öt évig támogatja a felsőoktatási intézményt ingyenes juttatás formájában; A megállapodás alapján kifizetett összeg 50%-áig az adózó a támogatás adóévében csökkentheti a társasági adó alapját, legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig. A kedvezmény adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás vonatkozásában már a adóévi adókötelezettségre alkalmazható től nem csupán azok a vállalkozások minősülnének kapcsolt vállalkozásoknak, amelyekben az adózó közvetlenül, vagy közvetve többségi, azaz 50 százalék feletti befolyással rendelkezik, hanem olyan vállalatok is, amelyekben az ügyvezetés egyezősége okán az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. - Jövedelem-nyereség minimum 2015-től az összes bevétel nem csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével a jövedelemnyereség minimum meghatározásakor.

4 Adózás rendje - Az Art. rögzíti, hogy mely feltételekkel törölhető a külföldön élő magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége. - A módosítás bővíti a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel összefüggő havi kifizetői adóbevallás adattartalmát. - Az Art. az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatát üzemeltető adózó részére díjköteles bejelentési kötelezettséget ír elő. - Az új törvény értelmében az adóhatóság megkeresésre adatot kaphat a telekommunikációs szolgáltatást nyújtó cégektől az internetes vásárlások forgalmi adatairól. - Az áfa csalások megnehezítése érdekében kötelező központi fuvarozási nyilvántartó rendszert (EKAER) vezet be az állam, amelyben az útdíj köteles járművel végzett áruszállításokat megadott paraméterek szerint rögzíteni kell: - az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, illetve - belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést A 15 napig érvényes EKAER-szám igénylése céljából az adózónak előzetes bejelentést kell tenni a fuvar meghatározott részletes adatairól az adóhatóságnak. Kockázatos élelmiszerek, illetve kockázatos termékek esetén (ezek köre később kerül meghatározásra) szigorúbb szabályok érvényesek, többek között a súly és az érték is kihatással van a bejelentési kötelezettség terjedelmére. Emellett kockázatos termékek közúti fuvarozása esetén kockázati biztosítékot kell nyújtani.

5 - Amennyiben az adózó olyan terméket fuvaroz, amely tekintetében nem tesz eleget a közúti fuvarozással kapcsolatos bejelentési kötelezettségének (EKAER), úgy az érintett termék igazolatlan eredetű terméknek minősül, és így az áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírság szabható ki, továbbá a fuvarozott áru a kiszabott bírság összegéig lefoglalható. - Évesről negyedéves áfa bevallásra kell áttérnie annak az adózónak, akinek a tárgyévet megelőző második évben az áfa nélküli termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása meghaladja az 50 millió forintot. - Az újonnan alakult társaságoknak havonta kell áfa bevallást beadniuk az alakulásuk évéről, illetve az azt követő adóévről. - A képviseleti jogot kiterjeszti a könyvvizsgálókra is. - A számlákkal kapcsolatos tételes adatszolgáltatás (áfa) értékhatára 1 millió forintra csökken. - 6 helyett 12 hónappal hosszabbodik az elévülés új eljárás elrendelése esetén.

6 Reklámadó - A reklám közzétevőjeként fizetendő adó mértéke 20 milliárd forint adóalap fölött 40 százalékról 50 százalékra emelkedik. - Nem valósul meg reklámadó-köteles tényállás bizonyos, a törvényben meghatározott sporteseményekkel összefüggésben közzétett reklám esetén. - Nyilvánosan elérhető adóhatósági adatbázis jön létre a reklámot közzétevő, reklámadókötelezettségüket teljesítő, vagy az adóévben reklámadó-fizetés alól mentesülő adóalanyok nyilvántartása érdekében, melyhez történő felvételt bizonyos feltételek teljesülése esetén a reklám közzétevője kérelmezheti. - Reklám megrendelőjénél abban az esetben sem merül fel adókötelezettség, ha nem rendelkezik a közzétevő nyilatkozatával, ugyanakkor hitelt érdemlően bizonyítja, hogy kérte annak kiadását, valamint ennek tényét az adóhatósághoz bejelenti; továbbá akkor sem, ha a közzétevő szerepel az adóhatóság e célból létrehozott adatbázisában. - A társasági adó szempontjából a reklámköltség nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, amennyiben annak havi összege meghaladja a 2,5 millió forintot, és az adóalany nem rendelkezik a reklámot közzétevő nyilatkozatával, valamint nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy annak kiadását a közzétevőtől kérte, illetve a közzétevő a reklám megrendelésekor nem szerepelt az adóhatóság fent hivatkozott adatbázisában.

7 Áfa - Időszakos elszámolású ügyletek Az általános szabály az lesz, hogy időszakonkénti elszámolás vagy fizetés esetén a teljesítés időpontja az érintett elszámolási időszak utolsó napja. Ettől eltérően két speciális szabályt is megfogalmaz a módosítás, ezek szerint amennyiben a számla vagy nyugta kibocsátásának időpontja és a fizetés esedékessége is megelőzi az időszak utolsó napját, akkor a számla, nyugta kibocsátásának időpontja a teljesítés időpontja; amennyiben a fizetés esedékessége az időszak utolsó napját követő nap, akkor a fizetés esedékessége a teljesítés időpontja. A fenti szabályt könyvvizsgálati, könyvviteli és adó-tanácsadási szolgáltatások esetén már június 30-tól, az egyéb típusú szolgáltatásnyújtásoknál január 1-jétől kell alkalmazni. - Előleg áfája A törvénymódosítás kiterjeszti az előleg fogalmát, mely szerint akkor is keletkezik előleg kapcsán áfa fizetési kötelezettség, ha csereügylet keretében szerez vagyoni előnyt az értékesítő, szolgáltatást nyújtó fél. - Belföldi fordított adózási ügyletek körének kiterjesztése A belföldi fordított adózás alá eső ügylettípusok közül, az építési munkákhoz, építési szerződés keretében épített ingatlanok kivitelezéséhez kapcsolódó munkaerő-kölcsönzési, személyzet rendelkezésre bocsátására irányuló szolgáltatások akkor is fordított adózás alá fognak esni, ha azok nem építési hatósági engedélyköteles tevékenységhez kapcsolódnak. Az acélipari termékek értékesítése a fordított adózás alá eső ügyletek közé került. - Csökkentett áfa kulcs bizonyos termékekre A nagy testű élőállatok és vágott testek értékesítésére 5 százalékos csökkentett áfa kulcs lesz alkalmazható. - Belföldi összesítő jelentés A tételes, belföldi összesítő jelentésben január 1-jétől szerepeltetni kell az 1 millió forint áfa összeget elérő számlákat is, valamint a számla adattartalmára vonatkozó rendelkezések is úgy módosulnak, hogy az ilyen számlákon kötelező a vevő adószámának feltüntetése.

8 A számviteli törvényt érintő változások A pénzügyi lízing fogalmát, amely eddig a Ptk. szerinti szerződés alapján létrejött ügyletként szerepelt, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint definiálják. Az éves beszámolóját devizában készítő vállalkozónak a számviteli törvényben forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell figyelembe vennie. Közbenső mérleg A legutolsó beszámolót, vagy a közbenső mérleget a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására. Ha a pótbefizetés teljesítése/visszafizetése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni és az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot/lekötött tartalékot. - A késedelmi kamat fizetési kötelezettség az új Ptk. szabályai alapján a késedelembe esés napján, a törvény erejénél fogva beáll. Ennek megfelelően a késedelmi kamatot a számviteli szabályok alapján nem lehet passzív időbeli elhatárolásként, csak kötelezettségként kimutatni. - Pótbefizetésként, illetve annak visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési értéke az eszköz pótbefizetésről/visszafizetésről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke. A betéti társaságok, közkereseti társaságok vagyoni betéteire utaló megnevezés. Ennek megfelelően az elfogadott módosító javaslat alapján a számviteli törvény a betéti társaságban, közkereseti társaságban fennálló vagyoni részesedést egyéb társasági részesedésként jelöli meg. A mérlegben a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat és a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. Az exportértékesítés árbevételét továbbiakban nem kell csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértékével, hanem igénybevett szolgáltatásként kell elszámolni.

9 - Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközöknek az átadott kötelezettségek értékével csökkentett piaci értékét meghaladó ellenértéket. - A Ptk-ban a gazdasági társaság átalakulása definícióból kikerült az egyesülés és a szétválás fogalma Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi a könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni. Az új jelentésre az e törvényben meghatározott közzétételi és letétbe helyezési előírásokat köteles alkalmazni. Módosítások hatálya Az elfogadott módosításokat főszabályként a évben induló üzleti évre kötelező alkalmazni, de korábbi alkalmazása a évben induló üzleti évre vonatkozóan megengedett. Kapcsolat: Bánhidi Beáta Könyvelés, számviteli és adótanácsadás banhidi.beata@whc.hu Bálizs Lászlóné Bérszámfejtés, bérügyviteli tanácsadás /71 balizsne.gyongyi@whc.hu Berta Péter Ügyvezető berta.peter@whc.hu