Szerkezetvizsgáló módszerek
|
|
- Fanni Farkas
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szerkezetvizsgáló módszerek Galbács Gábor SZERKEZETVIZSGÁLÓ MÓDSZEREK A megközelítésmód (a filozófia) A szerkezetvizsgáló módszerek olyan kémiai vizsgáló módszerek, amelyek a minta kémiai szerkezetére (a kapcsolódó atomok egymáshoz képest elfoglalt térbeli elhelyezkedésére, a kémiai kötésekre, stb.) vonatkozóan szolgáltatnak információkat. A szerkezetvizsgáló módszerek mind spektroszkópiai jellegűek. A műszerekű működése és adatkiértékelése ték általábanláb bonyolult, lt a vizsgálatok viszonylag költségesek és nagy szakértelmet kívánnak. A szerkezetvizsgáló módszereket bizonyos koncepció szerint két csoportba lehet sorolni aszerint, hogy a módszer közvetlenül pl. kötéstávolságokat, kötésszögeket szolgáltat-e, vagy valamilyen más, a kémiai szerkezetre csak közvetetten utaló információt (pl. funkciós csoportok, heteroatomok előfordulása, stb.) szolgáltat. Ez a csoportosítás azonban nem kizáró természetű és ráadásul legtöbbször több módszert is alkalmazni kell a szerkezetet megadásához. Például a röntgen módszerek (pl. EXAFS, XRD) primer módszernek tekinthetők, mert interatomos távolságokat és kötésszögeket adnak meg, azonban nem vesznek arról tudomást, hogy az egymás melletti atomok kémiai kötésben vannak-e. A kötéstípusokról pl. az IR vagy NMR spektroszkópia szolgáltat információt, de ezek a távolságokat és szögeket nem képesek megadni (közvetlenül).
2 SZERKEZETVIZSGÁLÓ MÓDSZEREK A megközelítésmód (a filozófia) Vajon szigorúan véve az analitikai kémiához tartoznak-e szerkezetvizsgáló módszerek (beleférnek-e a szokásos mennyiségi és minőségi elemzés kategóriájába)? sok esetben a kiinduló lépés az összegképlet ismerete csak tiszta anyagon lehet szerkezetvizsgálatot eredményesen végezni legtöbbször szintézisek minőségellenőrzését szolgálják, amikor tiszta a minta és rengeteg előzetes információ áll rendelkezésre detektorként nagy bonyolultságú kapcsolt méréstechnikákban is szerepelhetnek, mégpedig egy kromatográfiás módszerhez kapcsoltan (pl. GC- MS, HPLC-NMR, stb.) három megközelítésmód használatos (esetenként együttesen): közvetlenül (ez a legritkább), főként a primer adatokból kiindulva keresés adatbázisban (melyik ismert vegyület ad ilyen spektrumot) modellezés (elméleti alapú modellek illesztése a spektrumra) a felületvizsgáló/képalkotó módszerekkel összefüggnek (pl. röntgen sugárzás behatolási mélysége kb. 1 µm; SERS; atomi felbontású mikroszkópiák, stb.) SZERKEZETVIZSGÁLÓ MÓDSZEREK A megközelítésmód (a filozófia) Illusztrációképpen nézzünk néhány esetet, hogyan is állhatunk neki a szerkezetvizsgálatnak: tiszta, de ismeretlen, kisebb és közepes méretű szerves molekulák esetén: Összegképlet-meghatározás (C,H,N,O,P,S és halogének, égetéssel) A molekulatömeg meghatározása és egyes részek valószínűsítése: MS A kötéstípusok, funkciós csoportok azonosíthatók: IR és NMR nagyméretű szerves molekulák (biopolimerek, pl. fehérjék): Krisztallográfia + NMR + Elektron mikroszkópia + Fényszórás + Lézer spektroszkópiai módszerek + CD spektroszkópia + szekvenálás + modellezés kristályos (bio)szervetlen anyagok esetén: A kötéstávolságok, kötésszögek megállapítása: XRD, XAFS A kötéstípusok, funkciós csoportok azonosíthatók: IR és NMR Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy mivel egyes esetekben nagy értékű, nehezen hozzáférhető műszerekről van szó, ezért sokszor azzal dolgozunk, ami elérhető
3 SZERKEZETVIZSGÁLÓ MÓDSZEREK A fontosabb módszerek Sokféle vizsgáló eljárás képes tehát részlegesen hozzájárulni a szerkezeti információk megállapításához. Vannak, amelyek felületen adszorbeálódott vegyületekre, vannak, amelyek szabadon mozgó vegyületekre és vannak, amelyek csak bizonyos szimmetria viszonyok fennállása esetén alkalmazhatók. A teljesség igényenélkül élkül a következők a fontosabbak: infravörös spektroszkópia (IR és Raman) tömegspektroszkópia (MS) nukleáris magrezonancia spektroszkópia (NMR) röntgen abszorpciós spektroszkópia (EXAFS) röntgen diffrakció (XRD) cirkuláris dikroizmus spektroszkópia p (CD) Mössbauer spektroszkópia Egyes módszerek működéséről, elméletéről már tanultak más kurzusok keretén belül röviden (pl. műszeres analízis, szerves kémia, fizikai kémia), így ezeket most nem tárgyaljuk újból. A következőkben az EXAFS, NMR és XRD módszerekre koncentrálunk. A koncepció Mint ismeretes, az NMR spektroszkópia a kémiai szerkezetvizsgálat módszere, amelynek működése az állandó mágneses térbe helyezett, mágneses momentummal rendelkező (I<>0) atommagok rádiófrekvenciás EM impulzussal való szelektív gerjesztésén alapul. Folyamatos gerjesztésű NMR Impulzusüzemű (FT) NMR
4 A koncepció A leggyakrabban vizsgált izotópok az 1 Hésa 13 C. A kémiai eltolódás Az egyik legfontosabb paraméter az NMR spektrumok kiértékelésekor a kémiai eltolódás: δ = ν ν ν 0 ahol ν 0 a referenciául szolgáló vegyületbeli magok rezonancia frekvenciája (pl. 1 H NMR-nél TMS protonjai, 13 C NMR-nél a TMS-beli 13 Cmag.stb.).Akémiai eltolódás értéke multiplett csúcsoknál az átlagos érték. Értéke kb. max. 10 proton NMR-nél és kb. max. 220 szén NMR-nél. 13 C 1 H
5 A csatolási állandók és integrálgörbe Az NMR spektrumokon a jelcsoportok általában multiplettként jelennek meg, amelyekben a csúcsok távolsága (csatolási állandó) egyenlő. A jelek multipletté való felhasadása a vizsgált molekulában az 1-2 kémiai kötésnyi távolságban elhelyezkedő mágneses dipólusok egymásra hatása (csatolása) eredménye. Egy adott csúcshoz tartozó integrálgörbe-lépcsőmagasság a csúcshoz hozzájáruló ekvivalens magok számát adja meg. 1 H 13 C Az etil acetát proton NMR je Az etil acetát szén NMR je A proton NMR spektrumok kiértékelésének alapelvei Proton NMR kiértékelésének egy célravezető, általános menete: 1. Az integrálgörbe lépcsőinek magasságarányából és az összegképletből határozzuk meg az egyes jelekhez tartozó protonok számát. Ha nem ismert az összegképlet, akkor az integrálértékek ték k arányát át fejezzük ki a legjobban illeszkedő egész szám sorozattal. 2. Válasszuk ki a spektrum jellegzetes jelei közül a (következő) legkönnyebben értékelhetőnek ítélt jelcsoportot és a kémiai eltolódás értéke alapján határozzuk meg, hogy ehhez milyen protontípus(ok) tartoznak. 3. Ha a jel multiplett, akkor keressük meg a hozzá csatolt jelpárt (jelcsoportot). Emlékezzünk arra, hogy a két multiplettben a csatolási állandók megegyeznek. 4. Ezután határozzuk meg a kémiai eltolódás és csatolás alapján az adatokkal összhangban lévő atomcsoportok szerkezetét. 5. Alkalmazzuk a 2 4 pontokban leírtakat a többi jelre is, amíg mindet nem asszignáltuk. 6. Egyesítsük az egyes jelcsoportokhoz rendelt atomcsoportokat úgy, hogy a teljes molekulaszerkezet összhangban legyen, figyelembe véve az összegképletet is.
6 Példa proton NMR spektrum kiértékelése Határozzuk meg egy színtelen, szilárd, C 10 H 13 NO összegképletű vegyület szerkezetét alább látható 1 H-NMR spektruma alapján! Integrál görbe Referencia komponens jele (pl. TMS) δ Példa proton NMR spektrum kiértékelése A spektrumban öt csúcscsoportot találunk, amely öt, kémiailag különböző környezetben lévő protoncsoportnak felel meg. Az integrállépcsők aránya 5:1:2:2:3 és minthogy a molekulában összesen 13 proton van, ez megadja a jelcsoportokban található protonok számát is. C 10 H 13 NO δ
7 Példa proton NMR spektrum kiértékelése A 7.3 ppm-es szingulett jel az aromás vegyületek spektrumjára jellemző, aminek jelen esetben (az integrálgörbe miatt) egy monoszubsztituált benzolgyűrű öt protonjához kell tartoznia. Az 1.9 ppm-es három egyenértékű protontól ered (metilcsoport), amelyek a kémiai eltolódás alapján karbonilcsoporthoz vagy kettős kötéshez kapcsolódnak. Mivel a jel szingulett, ez a karbonil csoportot valószínűsíti. C 10 H 13 NO δ Példa proton NMR spektrum kiértékelése A 2.8 és 3.5 ppm-nél található multiplettek az integrál görbe szerint 2-2 protonnak felelnek meg, tehát valószínűleg metilén (-CH 2 ) protonokról van szó. Mivel a 2.8 ppm-es jel triplett, ez azt jelenti, hogy két másik protonhoz kell csatolva lennie, ami valószínűleg a másik metilén csoport (pl. mivel a csatolási állandók azonosak és más multiplett nincs a spektrumban). C 10 H 13 NO δ
8 Példa proton NMR spektrum kiértékelése A 3.5 ppm-es jel kvartett, ami azt jelenti, hogy három másik protonhoz kell csatolva lennie ezen metilén csoport protonjainak, amiből kettő a már tárgyalt 2.8 ppm-es metilén csoportban van. A harmadik protonnak csak véletlenül egyezik ezekével a csatolási állandója. A nagy (3.5 ppm) kémiai eltolódás elektronegatív elemhez való kapcsolódásra utal, ami a jelen esetben minden bizonnyal a nitrogén (az oxigént már hozzárendeltük egy karbonil csoporthoz). C 10 H 13 NO δ Példa proton NMR spektrum kiértékelése A 6.4 ppm-es jel egy széles sáv. Az ilyen jelek az oxigénhez és nitrogénhez kötött protonokra jellemző. A korábbi megállapítások kizárják, hogy az oxigénhez kapcsolódna proton, ezért ennek a jelnek NH kötésben lévő protontól kell erednie. δ C 10 H 13 NO
9 Példa proton NMR spektrum kiértékelése A valószínűsíthető szerkezet a korábbi megállapítások szerint tehát: C 10 H 13 NO δ Speciális módszerek nem szelektív spin lecsatolás Pl. 13 C NMR esetében szokás alkalmazni a szélessávú (broadband, BB) spin lecsatolást, amelynek lényege, hogy a minta besugárzására alkalmazott RF jel minden proton rezonancia frekvenciáján egyszerre (broadband) történik, míg a 13 Cspektrumot felvesszük. Ez azt eredményezi, hogy a protonok spinje az RF besugárzás hatására igen gyorsan változó lesz, ami kiátlagolja csatolási hatásukat a 13 C jelekre. A spektrum jelentősen leegyszerűsődik, mivel a csúcsok mind sziguletté válnak. Hátránya a módszernek, hogy elveszítjük a csatolási információt. 13 C Az etil acetát spin lecsatolt szén NMR je
10 Speciális módszerek szelektív spin lecsatolás A spin lecsatolás módszere szelektíven is alkalmazható; ilyenkor a leválasztandó jelnek megfelelő lő frekvenciával végezzük a besugárzást. Ennek hatására ez a csúcs eltűnik a spektrumból, de vele együtt mennek a vele csatolt további magok csúcsai is (pl. multiplettek egyszerűsödnek). Az összefüggések (szomszédos atomcsoportok helyzete) tehát könnyebben állapíthatók meg ílymódon. A leírt egy homonukleáris szelektív spin lecsatolás, azonban heteronukleáris szelektív spin lecsatolás is végezhető. Az acetil szalicilsav H 6 lecsatolt 1 H NMR je (b) Speciális módszerek 2D korrelált NMR (COSY) Összetettebb vegyületek (pl. fehérjék) NMR spektruma igen bonyolult lehet, sok átlapoló csúcsokkal. Ilyenkor az asszignáció nagyon nehéz. Ilyenkor segítenek a kétdimenziós (két impulzussal dolgozó) NMR módszerek, pl. a COSY. Ennek tulajdonságai: közvetlenül, vizuálisan mutatja a csatolásokat, így nem kell a csatolási állandókkal bajlódni az asszignációhoz a hosszú távú (2-3 kötésnél távolabbi) csatolások nem jelennek meg homo- és heteronukeáris COSY spektrumok is felvehetők a felvétel ideje hosszabb a szokásosnál: általában min. 30 perc
11 Speciális módszerek homonukleáris 2D NMR spektrumok (COSY) a diagonális csúcsok nem adnak új információt, de a kereszt (off-diagonal) csúcsok igen. kiválasztunk egy jól asszignálható diagonális csúcsot (itt pl. H-1 ), majd függőleges és vizszintes vetítő vonalakkal megkeressük a csatolt protonokat. Ezek általában szomszédosak. a négyzetek rajzolásával addig haladunk, amíg minden keresztcsúcs elfogy. az olyan magok, amelyek egynél több maggal vannak csatolva (itt pl. H-2 és H- 3 ) több négyzet közös sarkaiként jelennek meg. akrilsav n butilészter Speciális módszerek heteronukleáris 2D NMR spektrumok (COSY) a kiértékelésnél egy már asszignált csúcsból (jelcsoportból) indulunk ki a tengelyeken (pl. H-2 vagy C-2) és a csúcsból vízszintes vagy függőleges vonalak vetítésével keressük meg a hozzá tartozó keresztcsúcsot. az egymással csatolt C és H magok keresztcsúcsként jelennek meg (pl. C-2 és H-2 ; C-2 és H X ),
12 RÖNTGEN DIFFRAKCIÓS MÓDSZEREK A krisztallográfia alapjai René Just Haüy 1781-ben, a kalcit kristályok aprítása során rájött, hogy az elemi térfelépítésének rombosnak kell lennie. Matematikai alapon levezette, hogy 7-féle kristályszerkezet (elemi cella) kell hogy létezzen, amelyek transzlációjával a tér kitölthető. Auguste Bravais 1848-ben megmutatta, hogy összesen 14- féle módon lehet a 7 elemi cellába atomokat elhelyezni. Ez adja a 14 Bravais elemi rácsot, amit ma a kristálytan használ. (az a, b, c számok a rácsállandók) triklin monoklin rombos tetragonális trigonális hexagonális köbös RÖNTGEN DIFFRAKCIÓS MÓDSZEREK A krisztallográfia alapjai Az előbbi kristályrács (elemi cella) típusok három, az elemi cella éleivel párhuzamos tengely és az azok által bezárt szögek segítségével jellemezhetők. Pontosabban, a kristályrácsban elhelyezkedő atomok pozíciója az a, b és c egységvektorok segítségével megadható (u, v és w többnyire egész számok). A kristály térbeli orientációjának (egy kiválasztott sík orientációjának) pontos leírására szolgálnak a Miller indexek (1839). Ezek lényegében azt adják meg, hogy a sík az elemi cella oldalhosszúságainak hányad részénél metszi a tengelyeket. Ennek megfelelően pl. a cella egy lapjával párhuzamos sík indexe pl. az [100] vagy [010] vagy [001] lehet. Általános alak: [hkl]. [342]
13 RÖNTGEN DIFFRAKCIÓS MÓDSZEREK Röntgen diffrakció (XRD) 1912-ben Max von Laue, aki többek között a hullámtan interferencia jelenségeivel is foglalkozott, 1912-ben a korábban (1896-ban) tapasztalati úton felfedezett röntgen (X-ray) sugárzás hullámtermészetének, illetve a hullámhossznak h az optikai i hullámoknál ál rövidebb volta bizonyítására javasolta a kristályok röntgen sugárzással való átvilágítását. A kísérlet két másik német kutató (Knipping és Fridrich) végezte el CuSO 4 kristályon sikeresen, de von Laue kapott az ötletért 1914-ben Nobel díjat (amit megosztott Knippinggel és Fridrichhel). Aröntgen sugárzás kristályokon való elhajlási jelenségeinek elméleti magyarázatáért, ami később a röntgen diffrakciós szerkezetvizsgálat alapjává vált, William L. Bragg kapott 1915-ben Nobel díjat (apjával közösen). Az ő alapkoncepciója az volt, hogy a kristályokban az atomok (részlegesen) tükröző objektumokként működnek a röntgen sugárzás számára, amelyekről visszaverődő sugárzás interferenciája alakítja ki a szóródási képet. RÖNTGEN DIFFRAKCIÓS MÓDSZEREK Röntgen diffrakció (XRD) Bragg két alapfeltevése: a beesési szög egyezik a visszaverődési szöggel akkor jön létre konstruktív interferencia, ha hullámok közötti ötti az úthossz-különbség (B-A 2 -C) a hullámhossz egész számú többszöröse. 2 d sin Θ = n λ Laue kísérleti berendezés ZnS diffrakciós mintázat
14 RÖNTGEN DIFFRAKCIÓS MÓDSZEREK Röntgen diffrakció (XRD) Az elmondottak miatt különböző kristályok különböző szögek (Θ) alatt fognak konstruktív interferenciát mutatni, vagyis detektorral érzékelhető intenzitást produkálni (ha a detektort t a besugárzás á közben körbeforgathatónak képzeljük). Ha a térbeli elhajlási (diffrakciós) mintázatot rögzítjük (fotó lemezen vagy CCD képernyőn), akkor megállapítható a kristályszerkezet, illetve annak részletei. Diffraktométer készítése alapvetően kétféle módon lehetséges: monokromatikus röntgen sugárzás használatával (Bragg koncepció), pl. polikristályos anyagok vizsgálatára (por XRD) folytonos röntgen sugárzás használatával (Laue koncepció), egykristályos anyagokra (egykristály XRD) RÖNTGEN DIFFRAKCIÓS MÓDSZEREK Röntgen diffrakció polikrostályos anyagokra (powder XRD) Polikristályos minta XRD vizsgálatánál nagyszámú apró szemcsét (pár tíz mikron mérettartomány) helyezünk a mintatartóba, ami egy kis üvegkapilláris (amorf anyag!). A diffrakciós mintázat rögzítéséhez monokromatikus röntgen sugárzást használunk (legtöbbször Cu K α ; 1,5418 Angstrom), ami ilyenkor egydimenziós probléma, hiszen a nagyszámú, rendezetlen kristályszemcse miatt mindenféle orientáció előfordul, elegendő egy szöget változtatni. Minden szögnél lesz ugyan kristálydarabka, amelyre vonatkozóan éppen teljesül majd a Bragg-feltétel, de ezen reflexiók eredője csak kitüntetett irányokban eredményez majd kimagasló intenzitásokat a detektorban.
15 RÖNTGEN DIFFRAKCIÓS MÓDSZEREK Röntgen diffrakció polikrostályos anyagokra (powder XRD) A kiértékeléshez vegyünk egy egyszerű esetet, amikor a kristály köbös szimmetriájú. Ilyenkor a rácsállandó minden tengely irányában egyforma (a) és fennáll egy bizonyos összefüggés a d hkl és a között. Tekintsük továbbá csak az elsődleges reflexiókat, vagyis amikor n értéke 1 a Bragg egyenletben. Ilyenkor: a dhkl = 2 2 h + k + l λ = 2 d sin Θ 2 λ 4a sin Θ = h + k + l Mivel az egyenlet baloldala konstans, ezért a jobb oldal is az. Minden csúcsra (Θ) a por XRD spektrumban létezik egy h, k, l index együttes, amelyek sorozata azonosítja a kristálytípust. A spektrum csúcsaihoz az indexek hozzárendelését egyszerű matematikai megfontolásokkal megtehetjük. A fenti példában a h,k,l sorozat a lapcentrált köbös rácsot, és a d hkl = 3.53 A értéket adja (Ni?). RÖNTGEN DIFFRAKCIÓS MÓDSZEREK Röntgen diffrakció polikrostályos anyagokra (powder XRD) A köbös rácsokban gondolkodva, a következő h,k,l indexsorozatok jellemzők az egyes rácsokra (egyszerű köbös: SC, lapcentrált köbös: FCC, tércentrált köbös: BCC): Példa por XRD spektrum (nem köbös!) A megkülönböztetés és csúcs asszignáció tehát az ilyen egyszerű esetekben könnyen lehetséges. Ha minden lehetséges rácstípus szóba jöhet, akkor a spektrumcsúcsok intenzitás adatainak (I hkl ) figyelembe vétele is szükséges. D. Sadoway, MIT, course material
16 RÖNTGEN DIFFRAKCIÓS MÓDSZEREK Röntgen diffrakció polikrostályos anyagokra (powder XRD) A por XRD elsősorban egyszerűbb kristályok vizsgálatára alkalmas, de többféle praktikus információt képes szolgáltatni, amelyek a következő tipikus alkalmazásokat teszik lehetővé: a kristályszerkezet besorolása a Bravias rendszerben (ezt láttuk) a vegyület azonosítása, az ujjlenyomatszerűen jellegzetes spektrumok (d hkl és I hkl ) alapján, amelyet adatbázisokban való kereséssel végeznek el a korszerű programok (pl. Hanawalt index, PDF= Powder Diffraction File) a csúcsok félértékszélessége fordítottan arányos a szemcsemérettel (krisztallitok méretével), tehát szemcseméret meghatározás is lehetséges (lásd még: kisszögű röntgen diffrakció) RÖNTGEN DIFFRAKCIÓS MÓDSZEREK Egykristály röntgen diffrakció (XRD) Összetett szerkezetű kristályos anyagok (pl. makromolekuláris anyagok) vizsgálata egykristály formában lehetséges, mert a pordiffrakciós spektrum nagyon összetett lenne. Ebben a Laue elrendezésben a kapilláris végére rögzített mintát folytonos (szélessávú) röntgen nyalábbal sugározzák be. A kristály ilyenkor lényegében monokromátorként ké t működik, hiszen csak azokra a hullámhosszúságokra h á fogunk reflexiót kapni (maghatározott térbeli irányban), amelyekre vonatkozóan teljesül a Bragg feltétel. A berendezés ilyenkor általában egy ún. négykörös goniométer ( pontszerű detektorral), de ma használnak CCD képernyős műszereket is a gyors méréshez).
17 RÖNTGEN DIFFRAKCIÓS MÓDSZEREK Egykristály röntgen diffrakció (XRD) Az egykristály diffrakciós kísérletek során összetett, általában iteratív, szerkezeti modellből kiinduló kiértékelési eljárások (pl. Patterson és FT szintézis, stb.) szükségesek a szerkezet meghatározásához, amelyek lényegében a megfigyelt diffrakciós mintázat modellezésén alapulnak. A legtöbb esetben elektron-sűrűség eloszlási térképek születnek, amelyek a szerkezet szimmetria viszonyaira és a szóró atomok rendszámára, egymástól mért távolságára vonatkozóan adnak információt (a kötések jelenlétére is adnak némi közvetett információt). A könnyebb atomok (főként H) nem jelennek meg közvetlenül ezeket a térképeken kis szóró hatásuk miatt, azonban jelenlétük, szerkezetbeli pozíciójuk kikövetkeztethető; ha ezeket a modellbe beépítjük, akkor akövetkező iterációban még jobb illesztést lehet elérni. Az XRD modellezést segíti, hogy általában igen nagyszámú adat (intenzitás és szög adat) áll rendelkezésre egy kísérletből, ami akár tízszeresen is túldefiniálja a matematikai problémát (illesztett paraméterek száma). Az atomok termikus mozgása is figyelembe vehető a modellezésnél, ami a szerkezet vizualizációjakor ellipszoidokkal jelezhető. RÖNTGEN DIFFRAKCIÓS MÓDSZEREK Egykristály röntgen diffrakció (XRD) Ideális esetben az egykristály XRD teljes szerkezetmeghatározást (szilárd, egykristály fázisban!) tud adni, ahol a kötéstávolságok és kötésszögek is nagy pontossággal számíthatók (pl. ezred Angstrom pontossággal). A kiértékelést ma már sok százezer vegyületre (kristályra) vonatkozó, évtizedek óta épülő XRD adatbázisok is segítik. Ezek közül a jelentősebbek: International Tables for Crystallography Cambridge Structural Database (CSD, organikus és fémorganikus vegyületekre) Inorganic Crystal Structure Database (ICSD, szervetlen vegyületekre) Protein Data Bank (PDB, fehérjékre, vírusokra, nukleinsavakra, stb.)
Röntgendiffrakció. Orbán József PTE, ÁOK, Biofizikai Intézet november
Röntgendiffrakció Orbán József PTE, ÁOK, Biofizikai Intézet 2013. november Előadás vázlata Röntgen sugárzás Interferencia, diffrakció (elektromágneses hullámok) Kristályok szerkezete Röntgendiffrakció
RészletesebbenMűszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 7. előadás NMR spektroszkópia Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék NMR, Nuclear Magnetic
RészletesebbenRöntgen sugárzás. Wilhelm Röntgen. Röntgen feleségének keze
Röntgendiffrakció Kardos Roland 2010.03.08. Előadás vázlata Röntgen sugárzás Interferencia Huygens teória Diffrakció Diffrakciós eljárások Alkalmazás Röntgen sugárzás 1895 röntgen sugárzás felfedezés (1901
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 6 KRISTÁLYTAN VI. A KRIsTÁLYOs ANYAG belső RENDEZETTsÉGE 1. A KRIsTÁLYOs ÁLLAPOT A szilárd ANYAG jellemzője Az ásványok néhány kivételtől eltekintve kristályos
RészletesebbenMágneses módszerek a mőszeres analitikában
Mágneses módszerek a mőszeres analitikában NMR, ESR: mágneses momentummal rendelkezı anyagok minıségi és mennyiségi meghatározására alkalmas analitikai módszer Atommag spin állapotok közötti energiaátmenetek:
RészletesebbenFizikai kémia Diffrakciós módszerek. Bevezetés. Történeti áttekintés
06.08.. Fizikai kémia. 6. Diffrakciós módszerek Dr. Berkesi Ottó SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéke 05 Bevezetés A kémiai szerkezet vizsgálatához használatos módszerek közül eddig a különöző
RészletesebbenRöntgenanalitika. Röntgenradiológia, Komputertomográfia (CT) Röntgenfluoreszcencia (XRF) Röntgenkrisztallográfia Röntgendiffrakció (XRD)
Röntgenanalitika Röntgenradiológia, Komputertomográfia (CT) Röntgenfluoreszcencia (XRF) Röntgenkrisztallográfia Röntgendiffrakció (XRD) A röntgensugárzás Felfedezése (1895, W. K. Röntgen, katódsugárcső,
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 30 Műszeres ÁSVÁNYHATÁROZÁS XXX. Műszeres ÁsVÁNYHATÁROZÁs 1. BEVEZETÉs Az ásványok természetes úton, a kémiai elemek kombinálódásával keletkezett (és ma is keletkező),
RészletesebbenMágneses módszerek a műszeres analitikában
Mágneses módszerek a műszeres analitikában NMR, ESR: mágneses momentummal rendelkező anyagok minőségi és mennyiségi meghatározására alkalmas Atommag spin állapotok közötti energiaátmenetek: NMR (magmágneses
RészletesebbenKvalitatív fázisanalízis
MISKOLCI EGYETEM ANYAG ÉS KOHÓMÉRNÖKI KAR FÉMTANI TANSZÉK GYAKORLATI ÚTMUTATÓ PHARE HU 9705000006 ÖSSZEÁLLÍTOTTA: NAGY ERZSÉBET LEKTORÁLTA: DR. MERTINGER VALÉRIA Kvalitatív fázisanalízis. A gyakorlat célja
RészletesebbenMi mindenről tanúskodik a Me-OH néhány NMR spektruma
Mi mindenről tanúskodik a Me-OH néhány NMR spektruma lcélok és fogalmak: l- az NMR-rezonancia frekvencia (jel), a kémiai környezete, a kémiai eltolódás, l- az 1 H-NMR spektrum, l- az -OH és a -CH 3 csoportokban
RészletesebbenMilyen simaságú legyen a minta felülete jó minőségű EBSD mérésekhez
1 Milyen simaságú legyen a minta felülete jó minőségű EBSD mérésekhez Havancsák Károly Dankházi Zoltán Ratter Kitti Varga Gábor Visegrád 2012. január Elektron diffrakció 2 Diffrakció - kinematikus elmélet
RészletesebbenVázlatos tartalom. Szerkezet jellemzése és vizsgálata Szilárdtestek elektronszerkezete Rácsdinamika Transzportjelenségek Mágneses tulajdonságok
Szilárdtestfizika Kondenzált Anyagok Fizikája Vázlatos tartalom Szerkezet jellemzése és vizsgálata Szilárdtestek elektronszerkezete Rácsdinamika Transzportjelenségek Mágneses tulajdonságok 2 Szerkezet
RészletesebbenKRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA
KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA Kristály Bázis Pontrács Ideális Kristály: hosszútávúan rendezett hibamentes, végtelen szilárd test Kristály Bázis: a kristály legkisebb, ismétlœdœ atomcsoportja Rácspont:
RészletesebbenSpektroszkópiai módszerek 2.
Spektroszkópiai módszerek 2. NMR spektroszkópia magspinek rendeződése külső mágneses tér hatására az eredő magspin nem nulla, ha a magot alkotó nukleonok közül legalább az egyik páratlan a szerves kémiában
RészletesebbenMűszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása
Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása
RészletesebbenA röntgen-pordiffrakció lehetőségei és korlátai a kerámia vizsgálatokban
Szakmány György ARCHEOMETRIA 2009/2010 I.félév ELTE A röntgen-pordiffrakció lehetőségei és korlátai a kerámia vizsgálatokban Tóth Mária MTA Geokémiai Kutatóintézet totyi@geochem.hu 1 Diagenezis ÜLEDÉKES
RészletesebbenKondenzált anyagok csoportosítása
Szilárdtestfizika Kondenzált anyagok csoportosítása 1. Üvegek Nagy viszkozitású olvadék állapotú anyagok, amelyek nagyon lassan szilárd állapotba mennek át. Folyékony állapotból gyors hűtéssel állíthatók
RészletesebbenDiffrakciós szerkezetvizsgálati módszerek
Diffrakciós szerkezetvizsgálati módszerek Röntgendiffrakció Angler Gábor ELTE TTK Fizika BSc hallgató 2009. december 3. Kondenzált anyagok fizikája szeminárium Az előadás vázlata Bevezetés, motiváció,
RészletesebbenBevezetés az anyagtudományba III. előadás
Bevezetés az anyagtudományba III. előadás 2010. február 18. Kristályos és s nem-krist kristályos anyagok A kristályos anyag atomjainak elrendeződése sok atomnyi távolságig, a tér mindhárom irányában periodikusan
RészletesebbenMágneses magrezonancia (NMR) spektroszkópiák
1 A szerves vegyületek szerkezetének meghatározására kezdetben az elemi analízist és az analógiákon alapuló szerkezetbizonyító szintézist illetve lebontást alkalmazták. Bonyolultabb vegyületek szerkezetének
RészletesebbenAbszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses
RészletesebbenRöntgensugárzást alkalmazó fıbb tudományterületek
Röntgensugárzást alkalmazó fıbb tudományterületek -Röntgenradiológia, Komputertomográfia (CT) -Röntgenfluoreszcens spektrometria (XRF) -Röntgenkrisztallográfia Röntgendiffrakció (XRD) Történeti áttekintés
RészletesebbenMűszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 4. előadás Spektroszkópia alapjai Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék A fény elektromágneses
Részletesebben41. ábra A NaCl rács elemi cellája
41. ábra A NaCl rács elemi cellája Mindkét rácsra jellemző, hogy egy tetszés szerint kiválasztott pozitív vagy negatív töltésű iont ellentétes töltésű ionok vesznek körül. Különbség a közvetlen szomszédok
RészletesebbenA kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html
RészletesebbenOptika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)
Optika gyakorlat 6. Interferencia Interferencia Az interferencia az a jelenség, amikor kett vagy több hullám fázishelyes szuperpozíciója révén a térben állóhullám kép alakul ki. Ez elektromágneses hullámok
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2016 március 1.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenAz elektromágneses hullámok
203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert
RészletesebbenModern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 011. okt. 04. A mérés száma és címe: 1. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 011. dec. 1. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenAmerican Society of Materials. Szilárdtestek. Fullerének (C atomok, sokszögek) zárt gömb, tojás cső (egy és többrétegű)
Szilárdtestek Fullerének (C atomok, sokszögek) zárt gömb, tojás cső (egy és többrétegű) csavart alakzatok (spirál, tórusz, stb.) egyatomos vastagságú sík, grafén (0001) Amorf (atomok geometriai rend nélkül)
RészletesebbenSpektrográf elvi felépítése. B: maszk. A: távcső. Ø maszk. Rés Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer
Spektrográf elvi felépítése A: távcső Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer Kis kromatikus aberráció fontos Leképezés a fókuszsíkban: sugarak itt metszik egymást B: maszk Fókuszsíkba kerül (kamera
RészletesebbenElemi cellák. Kristály: atomok olyan rendeződése, amelyben a mintázat a tér három irányában periódikusan ismétlődik.
Kristály: atomok olyan rendeződése, amelyben a mintázat a tér három irányában periódikusan ismétlődik. Elemi cellák amorf vs. mikrokristályos, kristályos anyagok rácspontok lineáris rács síkrács térács
RészletesebbenModern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:
RészletesebbenTematika. Az atomok elrendeződése Kristályok, rácshibák
Anyagtudomány 2013/14 Kristályok, rácshibák Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Tematika 1. hét: Bevezetés. 2. hét: Kristályok, rácshibák. 3. hét: Ötvözetek. 4. hét: Mágneses és elektromos anyagok. 5.
RészletesebbenHogyan bírhatjuk szóra a molekulákat, avagy mi is az a spektroszkópia?
Hogyan bírhatjuk szóra a molekulákat, avagy mi is az a spektroszkópia? Prof. Túri László (ELTE, Kémiai Intézet) turi@chem.elte.hu 2012. november 19. Szent László Gimnázium Önképzőkör 1 Kapcsolódási pontok
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 7 KRISTÁLYTAN VII. A KRIsTÁLYOK szimmetriája 1. BEVEZETÉs Az elemi cella és ebből eredően a térrácsnak a szimmetriáját a kristályok esetében az atomok, ionok
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
A fény Abszorpciós fotometria Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai ntézet 2011. szeptember 15. E B x x Transzverzális hullám A fény elektromos térerősségvektor hullámhossz Az elektromos a mágneses térerősség
RészletesebbenElektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia
Elektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia Paramágneses anyagok vizsgáló módszere. A mágneses momentum iránykvantáltságán alapul. A mágneses momentum energiája B indukciójú mágneses térben E m S μ z
RészletesebbenKondenzált anyagok fizikája 1. zárthelyi dolgozat
Név: Neptun-kód: Kondenzált anyagok fizikája 1. zárthelyi dolgozat 2015. november 5. 16 00 18 00 Fontosabb tudnivalók Ne felejtse el beírni a nevét és a Neptun-kódját a fenti üres mezőkbe. Minden feladat
Részletesebben9. Fotoelektron-spektroszkópia
9/1 9. Fotoelektron-spektroszkópia 9.1. ábra. Fotoelektron-spektroszkópiai módszerek 9.2. ábra. UP-spektrométer vázlata 9/2 9.3. ábra. N 2 -fotoelektron-spektrum 9.4. ábra. 2:1 mólarányú CO-CO 2 gázelegy
RészletesebbenNMR a peptid- és fehérje-kutatásban
NMR a peptid- és fehérje-kutatásban A PDB adatbázisban megtalálható NMR alapú fehérjeszerkezetek számának alakulása az elmúlt évek során 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1987 1988 1989 1990 1991
RészletesebbenAkusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel
Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika
RészletesebbenPolimerek alkalmazástechnikája BMEGEPTAGA4
Polimerek alkalmazástechnikája BMEGEPTAGA4 2015. október 21. Dr. Mészáros László A gyártástechnológia hatása PA 6 esetén 2 Gyártástechnológia Szakítószilárdság [MPa] Extrudálás 50 65 Tömbpolimerizáció
RészletesebbenInfravörös, spektroszkópia
Infravörös, Raman és CD spektroszkópia Spektroszkópia Az EM sugárzás abszorbcióján alapszik: látható (leggyakrabban kvantitatív) UV IR (inkább kvalitatív) RAMAN ESR (mikrohullám) NMR (rádióhullám) Fény
RészletesebbenSillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok
Részletesebben5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK
5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK KRISTÁLYKÉMIAI ALAPFOGALMAK Atomok: az anyag legkisebb olyan részei, amelyek még hordozzák a kémiai elem jellegzetességeit. Részei: atommag (mely protonokból és neutronokból
RészletesebbenSzemcsehatárok geometriai jellemzése a TEM-ben. Lábár János
Szemcsehatárok geometriai jellemzése a TEM-ben Lábár János Szemcsehatárok geometriai jellemzése Rácsok relatív orientációja Coincidence Site Lattice (CSL) O-lattice Határ közelítése síkkal Határsík orientációja
RészletesebbenElektrokémiai fémleválasztás. Kristálytani alapok A kristályos állapot szerepe a fémleválásban
Elektrokémiai fémleválasztás Kristálytani alapok A kristályos állapot szerepe a fémleválásban Péter László Elektrokémiai fémleválasztás Kristálytani alapok - 1 Kristályok Kristály: olyan szilárd test,
RészletesebbenDr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Atom- és molekula-spektroszkópiás módszerek Módszer Elv Vizsgált anyag típusa Atom abszorpciós spektrofotometria (AAS) A szervetlen Lángfotometria
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
abszorpció Abszorpciós fotometria Spektroszkópia - Színképvizsgálat Spektro-: görög; jelente kép/szín -szkópia: görög; néz/látás/vizsgálat Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2012. február Vizsgálatok
RészletesebbenModern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte:
Modern Fizika Labor A mérés dátuma: 2005.10.26. A mérés száma és címe: 12. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2005.11.09. A mérést végezte: Orosz Katalin Tóth Bence 1 A mérés során egy
RészletesebbenAz elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László
Az elektron hullámtermészete Készítette Kiss László Az elektron részecske jellemzői Az elektront Joseph John Thomson fedezte fel 1897-ben. 1906-ban Nobel díj! Az elektronoknak, az elektromos és mágneses
RészletesebbenSzerves Kémiai Problémamegoldó Verseny
Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2015. április 24. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Egy C 4 H 10 O 3 összegképletű vegyület 0,1776
RészletesebbenAtommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet
Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
Részletesebben1D multipulzus NMR kísérletek
D multipulzus NMR kísérletek Rohonczy János ELTE, Szervetlen Kémia Tanszék Modern szerkezetkutatási módszerek elıadás 202. . Protonlecsatolt heteronukleáris mérések Elv 3 C mag detektálása alatt a protoncsatornán
RészletesebbenESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén
ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén A paraméterek anizotrópiája egykristályok rögzített tengely körüli forgatásakor
RészletesebbenRöntgenanalitikai módszerek I. Összeállította Dr. Madarász János Frissítve 2016 tavaszán
Röntgenanalitikai módszerek I Összeállította Dr. Madarász János Frissítve 2016 tavaszán (Röntgen)analitikai módszerek Kémiai analízis kérdései a mérendő mintáról: Egynemű-e? Az-e, aminek deklarálták? Ha
RészletesebbenElektromágneses hullámok - Interferencia
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (d) Elektromágneses hullámok - Interferencia Utolsó módosítás: 2012 október 18. 1 Interferencia (1) Mi történik két elektromágneses hullám találkozásakor? Az elektromágneses
Részletesebbenlásd: enantiotóp, diasztereotóp
anizokrón anisochronous árnyékolási állandó shielding constant árnyékolási járulékok és empirikus értelmezésük shielding contributions diamágneses és paramágneses árnyékolás diamagnetic and paramagnetic
RészletesebbenFázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca. Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium
Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium Atomoktól a csillagokig, Budapest, 2016. december 8. Fázisátalakulások Csak kondenzált anyag? A kondenzált
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. március 2. A mérés száma és címe: 5. Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 2009. március 5. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenKémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39
Kémiai kötés 12-1 Lewis elmélet 12-2 Kovalens kötés: bevezetés 12-3 Poláros kovalens kötés 12-4 Lewis szerkezetek 12-5 A molekulák alakja 12-6 Kötésrend, kötéstávolság 12-7 Kötésenergiák Általános Kémia,
RészletesebbenGamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére
Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-23/16-M Dr. Szalóki Imre, fizikus, egyetemi docens Radócz Gábor,
Részletesebben1. mérés: Benzolszármazékok UV spektrofotometriás vizsgálata
1. mérés: Benzolszármazékok UV spektrofotometriás vizsgálata A vegyi anyagok (atomok és molekulák) és az elektromágneses sugárzás kölcsönhatásának vizsgálata jelentős szerepet játszik ezen anyagok mind
RészletesebbenFolyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok
Folyadékok víz Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok 1 saját térfogat nincs saját alak/folyékony nincsenek belső nyíróerők
RészletesebbenKémiai anyagszerkezettan
Kémiai anyagszerkezettan Előadó: Kubinyi Miklós tel: 21-37 kubinyi@mail.bme.hu Grofcsik András tel: 14-84 agrofcsik@mail.bme.hu Tananyag az intraneten (tavalyi): http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/ konyvek/fizkem/kasz/
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenModern Fizika Laboratórium Fizika és Matematika BSc 12. Infravörös spektroszkópia
Modern Fizika Laboratórium Fizika és Matematika BSc 1. Infravörös spektroszkópia Mérést végezték: Bodó Ágnes Márkus Bence Gábor Kedd délelőtti csoport Mérés ideje: 03/0/01 Beadás ideje: 03/4/01 Érdemjegy:
RészletesebbenKlórbenzol lebontásának vizsgálata termikus rádiófrekvenciás plazmában
Klórbenzol lebontásának vizsgálata termikus rádiófrekvenciás plazmában Fazekas Péter Témavezető: Dr. Szépvölgyi János Magyar Tudományos Akadémia, Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai
RészletesebbenAtomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz
Atomfizika A hidrogén lámpa színképei - Elektronok H atom emisszió Fényképlemez V + H 2 gáz Az atom és kvantumfizika fejlődésének fontos szakasza volt a hidrogén lámpa színképeinek leírása, és a vonalas
RészletesebbenKondenzált anyagok fizikája
Kondenzált anyagok fizikája Rácsszerkezetek Groma István ELTE September 13, 2018 Groma István, ELTE Kondenzált anyagok fizikája, Rácsszerkezetek 1/22 Periódikus rendszerek Elemi rácsvektorok a 1, a 2,
RészletesebbenKristályok optikai tulajdonságai. Debrecen, december 06.
Kristályok optikai tulajdonságai Debrecen, 2018. december 06. A kristályok fizikai tulajdonságai Anizotrópia - kristályos anyagokban az egyes irányokban az eltérő rácspontsűrűség miatt a fizikai tulajdonságaik
RészletesebbenA TÖMEGSPEKTROMETRIA ALAPJAI
A TÖMEGSPEKTROMETRIA ALAPJAI web.inc.bme.hu/csonka/csg/oktat/tomegsp.doc alapján tömeg-töltés arány szerinti szétválasztás a legérzékenyebb módszerek közé tartozik (Nagyon kis anyagmennyiség kimutatására
RészletesebbenVegyületek - vegyületmolekulák
Vegyületek - vegyületmolekulák 3.Az anyagok csoportosítása összetételük szerint Egyszerű összetett Azonos atomokból állnak különböző atomokból állnak Elemek vegyületek keverékek Fémek Félfémek Nemfémek
RészletesebbenAz infravörös (IR) sugárzás. (Wikipédia)
FT-IR spektroszkópia Az infravörös (IR) sugárzás (Wikipédia) Termografikus kamera (Wikipédia) Termografikus fényképek (Wikipédia) Termografikus fényképek (Wikipédia) IR spektroszkópia Tartomány: 10-12800
RészletesebbenFényhullámhossz és diszperzió mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 9. MÉRÉS Fényhullámhossz és diszperzió mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 19. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja
RészletesebbenRöntgen-gamma spektrometria
Röntgen-gamma spektrométer fejlesztése radioaktív anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű meghatározására Szalóki Imre, Gerényi Anita, Radócz Gábor Nukleáris Technikai Intézet
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenAnyagtudomány: hagyományos szerkezeti anyagok és polimerek
Anyagtudomány: hagyományos szerkezeti anyagok és polimerek Alapfogalmak Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék BME Műanyag- és Gumiipari Laboratórium H ép. I. emelet Vázlat Kötések Ionos, kovalens és
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (a) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2015. november 15. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
RészletesebbenOptika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 2. Fényhullámok tulajdonságai Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Az elektromágneses spektrum Látható spektrum (erre állt be a szemünk) UV: ultraibolya
RészletesebbenÚjabb vizsgálatok a kristályok szerkezetéről
DR. VERMES MIKLÓS Újabb vizsgálatok a kristályok szerkezetéről LAUE vizsgálatai óta ismeretes, hogy a kristályok a röntgensugarak számára optikai rácsok, tehát interferenciajelenségeket hoznak létre. LAUE
Részletesebben1. Röntgensugárzás és méréstechnikája
1. Röntgensugárzás és méréstechnikája 1.1. A röntgensugárzás és kölcsönhatásai az anyaggal 1895-ben W. K Röntgen német fizikus egy új, a katódsugárcső anódjából eredő, láthatatlan, de nagy áthatoló képességű
RészletesebbenJASCO FTIR KIEGÉSZÍTŐK - NE CSAK MÉRJ, LÁSS IS!
JASCO FTIR KIEGÉSZÍTŐK - NE CSAK MÉRJ, LÁSS IS! Szakács Tibor, Szepesi Ildikó ABL&E-JASCO Magyarország Kft. 1116 Budapest, Fehérvári út 132-144. ablehun@ablelab.com www.ablelab.com JASCO SPEKTROSZKÓPIA
RészletesebbenAltalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008
Folyadékok és szilárd anayagok 3-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 3-2 Folyadékok gőztenziója 3-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 3-4 Fázisdiagram 3-5 Van der Waals kölcsönhatások 3-6
RészletesebbenElektronspin rezonancia
Elektronspin rezonancia jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika MSc I. Mérés vezetıje: Kürti Jenı Mérés dátuma: 2010. november 25. Leadás dátuma: 2010. december 9. 1. A mérés célja Az elektronspin mágneses rezonancia
Részletesebben1. feladat. Versenyző rajtszáma:
1. feladat / 4 pont Válassza ki, hogy az 1 és 2 anyagok közül melyik az 1,3,4,6-tetra-O-acetil-α-D-glükózamin hidroklorid! Rajzolja fel a kérdésben szereplő molekula szerkezetét, és értelmezze részletesen
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Kémia 1 A kémiai ismeretekről A modern technológiai folyamatok és a környezet védelmére tett intézkedések alig érthetőek kémiai tájékozottság nélkül. Ma már minden mérnök számára alapvető fontosságú a
RészletesebbenA röntgen-pordiffrakció lehetőségei és korlátai a kerámia vizsgálatokban
Bevezetés az archeometriába 2011/2012 I.félév Szegedi Tudományegyetem A röntgen-pordiffrakció lehetőségei és korlátai a kerámia vizsgálatokban Tóth Mária MTA Geokémiai Kutatóintézet 1 Diagenezis ÜLEDÉKES
RészletesebbenReális kristályok, rácshibák. Anyagtudomány gyakorlat 2006/2007 I.félév Gépész BSC
Reális kristályok, rácshibák Anyagtudomány gyakorlat 2006/2007 I.félév Gépész BSC Valódi, reális kristályok Reális rács rendezetlenségeket, rácshibákat tartalmaz Az anyagok tulajdonságainak bizonyos csoportja
RészletesebbenSzerves Kémiai Problémamegoldó Verseny
Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2015. április 24. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Egy C 4 H 10 O 3 összegképletű vegyület 0,1776
Részletesebben2. Előadás: A röntgensugárzás. Irodalom. Mikroszkóp vs diffrakciós módszerek Röntgendiffrakciós szerkezetvizsgálat fehérjekrisztallográfia
Előadók Barna Teréz DE TEK Genetikai és Alkalmazott Mikrobiológiai Tanszék Bényei Attila DE TEK Fizikai Kémiai Tanszék Tematika Röntgendiffrakciós szerkezetvizsgálat fehérjekrisztallográfia Bényei Attila
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi
RészletesebbenMikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév
Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont
RészletesebbenKoherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban
Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban Kis Zsolt MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont H-1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33 2015. június 8. Hogyan nyerjünk információt egyes
RészletesebbenGeometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..
Geometriai és hullámoptika Utolsó módosítás: 2016. május 10.. 1 Mi a fény? Részecske vagy hullám? Isaac Newton (1642-1727) Pierre de Fermat (1601-1665) Christiaan Huygens (1629-1695) Thomas Young (1773-1829)
Részletesebben