Csapó Krisztián * Vállalkozásoktatás korszerű hazai kísérletei. a Budapesti Corvinus Egyetemen

Átírás

1 4. évfolyam, 1. szám IV. negyedév (19 old.) Csapó Krisztián * Vállalkozásoktatás korszerű hazai kísérletei a Budapesti Corvinus Egyetemen A vállalkozásoktatás szerepe a felsőoktatásban az elmúlt évek során fokozatosan felértékelődött: ezt mutatja egyrészt az egyre szélesebb körben meghirdetett kurzusok száma, valamint az egyre több, ezzel a kérdéskörrel foglalkozó tanulmány. Közülük az egyik legjelentősebb az Európai Bizottság által megjelentett Vállalkozási ismeretek oktatása a felsőoktatásban, különösen a nem üzleti tanulmányok keretében című, mely bemutatja az Unió országaiban alkalmazott legjobb gyakorlatokat, illetve ajánlásokat fogalmaz meg a vállalkozásoktatás továbbfejlesztésére. Cikkünkben a Budapesti Corvinus Egyetemen kialakított vállalkozásoktatási programot mutatjuk be, bízva abban, hogy ez pozitív példaként szolgálhat más felsőoktatási intézmények számára is. * Csapó Krisztián, Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának oktatója, elérhetősége: krisztian.csapo@uni-corvinus.hu. 33

2 1. Bevezetés A növekedést és foglalkoztatást célzó megújult lisszaboni stratégia sikeres megvalósításához Európának serkentenie kell a fiatalok vállalkozói szellemét, bátorítania kell innovatív üzleti vállalkozások beindítását, valamint támogatnia kell a vállalkozói szellem és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) növekedése számára kedvező kultúra létrehozását. ezzel a gondolattal kezdődik az Európai Bizottság részére készített szakértői tanulmány vezetői összefoglalója (Európai Bizottság, 2008). A vállalkozói szellem kialakításának támogatásában pedig kiemelkedő szerepe van a vállalkozásoktatásnak, melynek fontosságát mára széles körben elismerik. A vállalkozásoktatás szerepét tovább erősítette az elmúlt néhány év során megváltozott gazdasági környezet is: egyre több friss diplomás kerül ki az Európai Unió felsőoktatási intézményeiből úgy, hogy a munkaerőpiac nem tudja őket befogadni, ugyanis nagyszámú képzett, munkahelyét elvesztő álláskereső van a piacon. A kormányzatoknak így új, korábban nem várt problémára, a diplomás munkanélküliség csökkentésére is gyógyírt kell találniuk. Megoldásként sokszor más ötlet híján a vállalkozói létet jelölik ki követendő útként a hallgatók elé, kisvállalkozások alapítása felé próbálják terelni őket (Matlay, 2005). A vállalkozói szemlélet és aktivitás erősítése Európa számára különösen fontos, hiszen a vállalkozói aktivitás és az újonnan alakuló cégek száma Európában alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban (De, 2001). Európában a vállalkozói lét sosem volt olyan pozitív töltetű, mint az Egyesült Államokban. Az oktatás ezért kevésbé foglalkozott a kisvállalkozásokkal, sokkal inkább az volt a cél, hogy a hallgatókat felkészítsék egy nagyvállalatnál vagy a közszférában való elhelyezkedésre (European Commission, 2004b). Ez a szemlélet az elmúlt évek során sokat változott, az Európai Bizottság és az Európai Parlament is folyamatosan a kitűzendő célok között szerepelteti a vállalkozó Európa megteremtését (European Commission, 2003). Köztudott, hogy az oktatás nagymértékben hozzájárul a kultúra, ezen belül a vállalkozói kultúra fejlődéséhez. Az oktatás a vállalkozási kultúra terjesztésével és a vállalkozói készségek, képességek fejlesztésével azon túl is számos előnyt jelent a társadalomnak, hogy a tanított ismeretek beépülnek új vállalkozásokba (Lásd: Mihályi (2001)). Tágan értelmezve a vállalkozói szemlélet mint viselkedés- és magatartásforma is felfogható, ami a mindennapi élet minden területén alkalmazható. Mindenkinek valamilyen szinten vállalkozóvá kell válnia, legalábbis vállalkozói szemléletet gyakorolnia. Ezért az oktatásnak az is a feladata, hogy a fiatalokban az olyan tulajdonságok kialakulását segítse, amelyek a vállalkozói szemlélet alapjai, mint a kreativitás, kezdeményezőképesség, felelősségtudat, kockázatvállaló képesség, 34

3 függetlenség (Szirmai Csapó, 2006). Az Európai Unió álláspontja ezzel összhangban azt erősíti, hogy a felsőoktatásban a vállalkozási gondolkodásmód és készségek fejlesztése a vállalkozási ismeretek oktatásának elsődleges feladata (Európai Bizottság, 2008). A következőkben a vállalkozásoktatás módjainak, valamint az alapvető vállalkozási kurzus típusok bemutatását követően a vállalkozásoktatás hazai helyzetével, illetve a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) kialakított vállalkozási programokkal foglalkozunk. 2. A vállalkozásoktatás módjai A szakirodalom a vállalkozásoktatás három alapvetően különböző módját különbözteti meg: a tanári előadás, a szimulált vállalkozás és a valódi vállalkozás keretében való tanítást. Az alábbi táblázat az egyes vállalkozásoktatási módszerek előnyeit és hátrányait foglalja össze: 1. táblázat: A vállalkozásoktatás módjai Tanári előadás Szimulált vállalkozás Valódi vállalkozás Előny Hátrány Előny Hátrány Előny Hátrány A vállalkozói A vásárokra képzést besorolja Megfelelő Erős tanulói Nehezen koncentrálva a szokásos rugalmasság motiváció érhető tervezhető és kampányszerűvé tantárgyak mellett tervezhető el kézbentartható válik rendszerébe Kiválóan tervezhető és lebonyolítható Az előadó diktálja a témát, nincs eltérés Jól mérhető, értékelhető az iskolában megszokott módon Kevés pluszköltséggel jár Jól illeszkedik az iskolai órák megszokott rendjéhez Tanárnak, diáknak egyaránt megszokott Forrás: Szomor (1997) Nehéz fenntartani a diákok érdeklődését Szinte kizárólag ismeretekre és nem készségekre koncentrál Nehéz a valóban illetékes szakemberek megtalálása A megtanult ismereteket a diákok gyorsan elfelejtik Úszni nem lehet csak könyvből megtanulni Jó módszerek alkalmazásával játékossá tehető Sokféle képesség kifejlesztésére alkalmas Relatíve költségkímélő Jobban kézben tartható, mint a valódi vállalkozás Olyan, mint az úszás, mentőövvel és parafamellénnyel A diákok számára nem elég életszagú, művinek látják A teljesítmény iskolai keretek között nehezen mérhető A vállalkozói felelősség leértékelődik a szimuláció által Ritkán elég a rendelkezésre álló 45 perces óra Sokkal inkább függ a tanuló hozzáállásától az eredmény Egyes képességek erősen fejleszthetők Valódi pliskolai igényeket is kielégíthet Jogilag élő, rendezett Iskolán túl is folytatható A vállalkozói felelősség közvetlen, néha zsebbevágó Igen nagy felelősség van a tanáron A profitorientáció a tanulás rovására mehet Rendkívül nagy pluszterhet ró diákra, tanárra egyaránt A magyar jogrendbe nehezen illeszthető Sok tekintetben kilóg az iskolai rendből A tanár bármilyen kiváló oktatóról legyen is szó legfeljebb elmondani, leírni tudja, mi is a vállalkozás. A tanári előadás szinte kizárólag az ismeretekre fókuszál és nem képes készségeket kifejleszteni a tanulókban. Ugyanakkor a tanári előadás keretében történő oktatás előnye, hogy szinte minimális kockázattal jár, a tanár végig ellenőrzése alatt tudja tartani a képzést. Az előadások könnyen beilleszthetőek a tanrendbe, mind a diákok, mind a tanárok által megszokott keretben történnek. Az ismeretek oktatásának ez a módja azonban kizárólag 35

4 elméleti ismeretek átadására korlátozódhat, és a vállalkozói világban fokozottan érvényes az, hogy nem biztos, hogy az lesz a legjobb vállalkozó, aki a tankönyvben olvasottakat bemagolta. Ezért a hagyományos oktatási módszerek kevésbé felelnek meg a vállalkozói gondolkodás fejlesztése szempontjából (Európai Bizottság, 2008). A vállalkozóvá váláshoz az a vállalkozói képességek fejlesztésére is szükség van, hiszen úszni se lehet tökéletesen megtanulni tankönyvből itt is igaz, hogy gyakorlat teszi a mestert (Szirmai Csapó, 2006). Az előadáshoz képest éppen ezért a szimulált vállalkozások nagyon jelentős előnnyel rendelkeznek, hiszen többféle képességet fejlesztenek ki, kézbentartható módon a gyakorlati tevékenységbe vezetik be a résztvevőket. Segítségével a vállalkozói készségek jelentős része fejleszthető, ugyanakkor költségkímélő, a tanár számára viszonylag könnyen kontrollálható. Azonban ebben az esetben is igaz, hogy nem elegendő a 45 perces óra ahhoz, hogy a hallgatók egy-egy alkalommal kellő mértékben azonosuljanak a feladattal. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a diákok tudatában vannak annak, hogy ez a vállalkozás csak szimulált, s így felelősségük, ezzel párhuzamosan motivációjuk, korlátozott. A valódi vállalkozás megalapításán keresztül történő oktatás éri el a diákok körében a legnagyobb hatást, itt érhető el a legnagyobb tanulói motiváció, kötődés a vállalkozás iránt. Az ennek keretében végzett tevékenység nem korlátozódik csupán az iskolai órákra, azok után is végezhető, sőt, ha sikeresek szeretnének lenni a hallgatók, a vállalkozás működtetésének jelentős része az iskola időn kívülre esik. Ez egyben hátránya is: a hallgatókra jelentős terhet ró a profitábilis működés elérése, ezért könnyen a tanulás rovására mehet. Mind a tanárra, mind a diákra hatalmas felelősség hárul, hiszen egy-egy ilyen vállalkozás nehezen tervezhető és kézbentartható. A költségeket is könnyen alultervezhetik, és a való életben az alapítóknak kell vállalniuk a vállalkozás működtetésének minden következményét (Szirmai Csapó, 2006). 3. A vállalkozási kurzusok kínálata és jellemzői A felsőoktatási intézmények kínálati palettáján megjelent számos vállalkozási kurzus/program jelentős heterogenitást mutat. Egyesek csak elméleti ismeretek átadására törekszenek, mások már a vállalkozás elindítását ösztönzik, segítik; megint mások ezen is túlmutatnak, és már működő vállalkozásoknak szólnak. Ezeket az eltérő kurzus csoportokat hasonlítja össze az alábbi táblázat (Jamieson, 1984). 2. táblázat: A vállalkozási kurzusok/programok fajtái Oktatás tárgya Alapvető cél oktatás a vállalkozásokról oktatás a vállalkozásért oktatás a vállalkozásban elméleti ismeretek elméleti és gyakorlati ismeretek gyakorlati ismeretek vállalkozói lét megkedveltetése vállalkozás elindításának vállalkozás működte-tésének segítése segítése 36

5 Célközönség Oktatási módszerek Jellemző tantárgyak oktatás a vállalkozásokról oktatás a vállalkozásért oktatás a vállalkozásban mindenki vállalkozási lét iránt érdeklődők vállalkozók elméleti kurzusok elméleti kurzusok, szimulált illetve valós vállalkozások mentorálás, coaching üzleti tervezés, vállalkozási alapismeretek, finanszírozás keresés, vállalkozások kisvállalati politika szellemi termékek védelme menedzsmentje Forrás: Saját szerkesztés Jamieson (1984) nyomán Az első csoportba a vállalkozásokról oktató, elsősorban elméleti kurzusok tartoznak. Ezek is többfélék lehetnek: ide tartoznak egyfelől az egyre népszerűbb vállalkozási alapismereteket oktató, alapozó, kedvcsináló tárgyak; melyek egyrészt azt tűzték ki célul, hogy azok a hallgatók is megismerjék a vállalkozások világát, akik tudják magukról, hogy sosem fognak saját céget alapítani. Másrészt céljuk, hogy a hallgatók figyelmét felkeltsék a vállalkozási téma iránt, és arra motiválják őket, hogy vegyenek fel további tantárgyakat, illetve kezdjenek el saját vállalkozás alapításán gondolkodni. A tantárgyak másik csoportja (mint például a vállalkozások a gazdaságban, regionális gazdaságtan, vállalkozáspolitika) arra képez, hogyan kell törődni a vállalkozásokkal, melyek a szektor jellegzetességei. Ezek célközönségét azok jelentik, akik a későbbiekben a vállalkozások világában nem mint vállalkozók, hanem mint egyéb aktorok, elsősorban mint gazdaságpolitikai döntéshozók és bankárok lehetnek érintettek. Az oktatás a vállalkozásért programok célja a vállalkozás alapításra való ösztönzés, ezért már mind elméleti, mind pedig gyakorlati tudás átadását felvállalják. Az előbbire példák a finanszírozási, üzleti tervezési tantárgyak, ahol a hallgatók még elsősorban olyan elméleti ismeretet szereznek, melyet később a gyakorlatban is hasznosítani tudnak. A programok másik csoportja a szimulált vagy valós vállalkozásokon keresztüli oktatást valósítja meg. Ilyen például a középfokú oktatásban a Junior Achievement diákvállalkozási, vagy a felsőoktatásban a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Spin off modell (HSM) programja. Az oktatás a vállalkozásban kategóriába sorolt programok már ezen is túl mennek, és már ténylegesen létező vállalkozások vezetői (a vállalkozók) számára kerülnek meghirdetésre. Alapvető céljuk, hogy segítsenek a vállalkozás növekedési pályára állításában. A cél ugyanis nem a csupán az alapítót és szűkebb környezetét eltartani képes ún. életmód vállalkozás (ld. Timmons et al., 2007) létrehozása, hanem egy olyan cégé, mely számos munkahelyet teremt, adót fizet, így hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez. Az ilyen cégek létrejöttében a gazdaságpolitikusok is érdekeltek, hiszen mint Szerb László és szerzőtársai is írják, az új vállalkozások nagy száma önmagában nem garancia a dinamikus gazdasági növekedésre, a 37

6 mennyiségnél sokszor fontosabb a minőség (Szerb et al., 2004, 680. o.). Ide tartoznak például a finanszírozással (elsősorban üzleti angyal és kockázati tőkés befektetők keresésében segítő), a szellemi termékek védelmében, valamint a vállalkozások növekedésének menedzselésében segítő tárgyak (Csapó, 2007a). 4. Vállalkozásoktatás Magyarországon Magyarországon a rendszerváltást követően a gazdasági felsőoktatás átalakulásával a vállalkozási kurzusok is a hallgatók egyre szélesebb köre számára válnak elérhetővé (ld. Szerb Márkus, 2007). Román Zoltán 2006-ban megjelent cikkében arra a következtetésre jutott, hogy a gazdasági felsőoktatásban tanulók széleskörű menedzsment ismeretekre tesznek szert, és leggyakrabban alapszintű vállalkozási tudást szereznek főként a vállalati gazdaságtan területével foglalkozó tárgy keretében. Román felmérésében a gazdasági karok közül 8 jelezte, hogy van vállalkozási-kkv szakirányuk, további 4 tervezte ilyen indítását. A felsőoktatás hallgatóinak háromnegyed részét azonban nem-gazdasági karok oktatják. Ezeket a felmérés alapján a vállalkozás oktatása tekintetében Román Zoltán három csoportba sorolta aszerint, hogy nem érzékelik vagy elutasítják az igényt vállalkozási ismeretek nyújtására, vállalkozási alapismereteket adnak, rövid, kötelező vagy választható tárgy keretében, bővebb vállalkozási ismereteket is nyújtanak kötelező (és választható) tárgyak keretében (Román, 2006). A Bologna rendszer bevezetésével a helyzet pozitívan változott, a vállalkozási kurzusokat oktató felsőoktatási intézmények száma folyamatosan nő (ld.: Piacgazdaság Alapítvány, 2005 és Tót Éva et al., 2008). A hazai vállalkozói kurzusok tematikájuk szerint többnyire két fő csoportba sorolhatóak: az egyikbe a vállalkozásokról szóló, a másikba a leendő vállalkozóknak szóló tantárgyak tartoznak. Ezek gyenge oldala ugyanakkor, hogy beilleszkednek az egyetemi tananyagok rendszerébe, azaz a hallgatók számára az élettől némileg elválasztott elméleti tudásként tételeződnek. Sokan vallják ugyanakkor, hogy a vállalkozás nem elsősorban nem szaktudás, nem ismeret, hanem készségek dolga (ld. Európai Bizottság, 2008). E szaktantárgyak üzleti tervezés, vállalati pénzügyek, menedzsment, stb. ismereteket nyújtanak, készségeket azonban sem tartalmuk, sem metodológiájuk következtében nem fejleszthetnek ki. A készségek mellett a másik fontos tényező a vállalkozói szemlélet, ennek erősítése különösen fontos egy olyan országban, ahol számottevő időszakon keresztül vállalkozás ellenes volt a 38

7 közhangulat (Szirmai Csapó, 2006). Ez utóbbi cél kevésbé érhető el a tanrendbe illeszkedő kurzusok által, ugyanakkor a hagyományos egyetemi tantárgyaknak jelentős szerepe van abban, hogy a hallgatók érdeklődését felkeltsék a mélyebb szintű képzések, programok iránt. Ezek figyelembevételével került kialakításra a Budapesti Corvinus Egyetem vállalkozásoktatási programja, melyben a vállalkozásoktatással foglalkozó kollégák által külföldön megismert legjobb gyakorlatok is felhasználásra kerültek. 5. Gyakorlati vállalkozásoktatás a Budapesti Corvinus Egyetemen 5.1. Alapozó vállalkozási kurzus Nyugati felsőoktatási intézmények példája azt mutatta (ld. Csapó Csóri, 2004), hogy mindenütt igény mutatkozik egy, a hallgatók minél szélesebb köre számára meghirdetésre kerülő alapvető vállalkozási ismereteket okító kurzusra, melyet az egyetem bármely karának diákjai felvehetnek, és ez képezheti alapját az intézmény vállalkozói programjának ben a BCE-n is meghirdetésre került a hallgatók széles köre számára egy ilyen vállalkozói alapozó tárgy, a Kisvállalkozások indítása és működtetése, melynek célja az, hogy minél több hallgatót ismertessen meg a vállalkozások világával, keltse fel az érdeklődést a vállalkozói lét iránt. A kurzus iránti érdeklődés a várakozásokat messzemenően felülmúlta, ezért az első alkalommal meghirdetett 160 fős létszámkeretet hallgatói kérésre folyamatosan emelni kellett, a kurzust így az elmúlt években már 420 hallgató vette fel tanrendjébe. Elsősorban ez az a tárgy, ahol a Kisvállalkozás-fejlesztési Központ (KFK) oktatói a hallgatók szélesebb körével találkoznak, ezért ennek keretében van leginkább lehetőség széles körben újítások kipróbálására. Bár vállalkozási kurzusra jelentkeztek a hallgatók, a félév elején az volt tapasztalható, hogy jelentős részük inkább hagyományos órát várt, és nem vette természetesnek, hogy az órához hozzá kell járulnia. Ennek leküzdésére játékos gyakorlatok keretében történtek próbálkozások. Az első órán például minden hallgatónak rajzolnia kellett, azt, ami a vállalkozó szó hallatán eszébe jutott, majd ezt a képet hallgató társainak bemutatni. Ez is segített a feloldódásban. Ahol lehetséges volt, a többi óra elején is rövid, pár perces jégtörő játékokkal indítottak az oktatók. A nemzetközi felmérések (ld. Jamieson, 1984) azt mutatják, hogy a vállalkozói kurzusokkal való elégedettséget szignifikánsan befolyásolja az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása. A BCE-n ezért az előadásokra vállalkozók kerülnek meghívásra. Azonban más tantárgyak esetében elterjedt gyakorlattól eltérően, miszerint a külső előadó beszél az egész óra során, és 39

8 ezzel mintegy mentesíti az oktatót, a vállalkozók az óra keretében csak egy-egy perces blokkot kapnak, és ekkor az előadó irányított kérdései alapján számolnak be saját tapasztalataikról. Az előadó közben felhívja a hallgatóság figyelmét egy-egy fontosabb elhangzott gondolatra. Azaz az oktató szerepe nem passzív, hanem moderátorként irányítja az óra lefolyását. Ez a fajta együttműködés lényegesen nagyobb felkészülést kíván mind az oktatótól, mind a vendégelőadótól, hiszen az oktató nem az órán találkozik először a vállalkozó gondolataival, hanem együtt készülnek fel az órára, ami akár több órás közös munkát is igényelhet. A kurzus népszerűségének növekedésével párhuzamosan felmerült az igény arra is, hogy ne csak közgazdász hallgatók, hanem a volt Kertészeti Egyetemi karok diákjai is felvehessék. Erre a 2009-es tanévtől lehetőség van. Az oktatási program is a hallgatói igényekhez került igazításra, ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hallgatókat leginkább a szakterületükről vett példákkal lehet ösztönözni (Európai Bizottság, 2008). A Kertészetis diákokhoz inkább a mérnöki szemlélet áll közel, a műszaki és természettudományi karok hallgatói pedig inkább a gyakorlati megközelítést értékelik, ugyanakkor számukra más megközelítésben szükséges alapvető gazdasági és marketing ismereteket oktatni. Egy vállalkozási kurzusnál kiemelten fontos, hogy az oktatók meggyőzőek legyenek, személyes tapasztalataikat képesek legyenek megosztani a diákokkal. Erre megoldást vállalkozók, gyakorlati szakemberek bevonása jelentette az oktatásba, ami az elmúlt évek során szintén megvalósult a tárgy keretében. A kurzust pedig magyar példákkal illusztrált, a hazai környezethez illeszkedő tankönyvek támogatják (ld. Vecsenyi 2002 és 2009) Kisvállalkozói főszakirány Az alapozó vállalkozási tárgyat elvégző hallgatók folytathatják tanulmányaikat kisvállalkozói főszakirányon, mely kurzusai keretében már nagyobb önállóságra, más irányú feladatok végzésére is van lehetőség a kisebb, 35 fős létszámnak köszönhetően. A szakirány célja nem csak tantárgyak elvégzésére korlátozódik, legalább ekkora jelentőségű a közösségépítés. Ezért a szakirányos tanulmányok egy félév eleji, szervezetfejlesztő trénerek által szervezett többnapos csapatépítő tréninggel indul, melyet követően immár mindenki ismeri egymást, így a szervezeti ellenállás is kisebb. A szakirány szakmai része a hallgatók számára a következő 5 tárgy elvégzését jelenti: Kisvállalkozások adózása és költségvetési kapcsolatai Kisvállalkozások üzleti tervezése 40

9 Kisvállalkozások finanszírozása Vállalatok társadalmi felelőssége Vállalkozások menedzsmentje A vállalkozások menedzsmentje kurzus óráin sikeres vállalkozók adják át tapasztalatikat a hallgatóságnak, állítanak pozitív példát saját életútjuk bemutatásával. A kurzus fókuszában a vállalkozók vannak, beszámolóikhoz az elméleti órák adnak fogalmi keretet. Az egyetemen megszokott tárgyaktól ellentétben itt nem a tankönyvekből elsajátítható elméleti tudást kell a hallgatóknak hasznosítaniuk, hanem éppen ellenkezőleg, a megismert esetekből, gyakorlatból kell általánosítást levonniuk, és egy esszé formájában megfogalmazniuk, melyek voltak azok a gondolatok, melyeket a vállalkozóktól tanultak, és maguk is alkalmazni tudnak. A kurzusokhoz lehetőség szerint több felsőoktatási intézmény összefogásával került kialakításra a tananyag a legjobb gyakorlatok alkalmazása érdekében. Ennek talán legjobb példája a Kisvállalkozások finanszírozása című tárgyhoz készült hasonló nevű könyv, mely elkészítéséhez a Corvinus Egyetem oktatói a Pécsi Tudományegyetem és a győri Széchenyi István Egyetem munkatársaival fogtak össze (ld. Béza et al., 2007) Nemzetközi együttműködés a vállalkozásoktatásban A szakirány legjobb, és angolul is felsőfokon beszélő hallgatói számára lehetőség van maguk nemzetközi környezetben való kipróbálására az egyesült államokbeli Pennsylvania State University-vel közösen meghirdetésre kerülő Nemzetközi vállalkozástan (International Entrepreneurship) című tárgy keretében. A hallgatóknak nemzetközi csoportokban különböző valós vállalkozási projekteken kell a félév során dolgozniuk, az eredményeket a szemeszter végén prezentálniuk. Az innovativitás abban rejlik, hogy az órák egy része videó konferenciákon keresztül zajlik, a két egyetem oktatói felváltva vezetik a szemináriumokat. A kurzus során az oktató sokkal inkább moderátorként, mint előadóként működik közre. A projektek megoldására vállalkozó hallgatói csapatok összetétele heterogén, a Corvinusos diákok gazdasági, míg amerikai társaik mérnöki háttérismeretekkel rendelkeznek, így jól kiegészítik egymást. A hallgatók a félév során a projekteken dolgoznak, mind az óra keretében 1, mind ezen kívül, amennyiben a feladat jellege miatt (pl. utánjárást igényel) ez nem megoldható. A kurzus egy nemzetközi hét programmal zárul, amikor is az amerikai diákok egy hetet a Corvinus 1 Ezt a gyakorlatot szintén az amerikai egyetemekről vettük át, ugyanis a hallgatói csoportok egyik legnagyobb problémája az órán kívüli találkozás megszervezése (Csapó, 2007b), így viszont tanár által felügyelt körülmények között tudnak együttműködni. 41

10 Egyetemen töltenek, és a magyar diákokkal közösen feladatokat oldanak meg, kurzusokon vesznek részt. Ekkor kerül sor a projektek záró prezentációjára is, melyre a projektszponzorok is meghívásra kerülnek. A kurzus legnagyobb előnyei, hogy a hallgatók a félév végére megismernek egy másik kultúrát, képesek lesznek nemzetközi környezetben dolgozni, úgy, hogy az idő (6 óra eltolódás) és földrajzi távolságot leküzdjék, prezentációs készségük jelentősen fejlődik, valamint megismernek egy, a vállalati szektorban egyre inkább elterjedő kommunikációs módot, a videókonferenciát Hallgatói Spin-off Modell program A vállalkozói ismereteket oktató szokványos egyetemi kurzusokon kívánt túlmenni a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központja, amikor 2003 tavaszán meghirdette a Vállalkozásbarát Egyetem Vállalkozásképes Hallgatók (röviden VE-VH) programot, melynek a beindításához szükséges tőkét a magánszféra, a UPC Magyarország Kft biztosította. A program keretében a hallgatók vállalkozói felkészülése úgy került támogatásra, hogy az elméleti kurzusokon túl segítséget kaptak saját vállalkozásuk elindításában. Nyilvános pályázat került kiírásra a projekt keretében, melyre az egyetem minden hallgatója, vagy hallgatói csoportjai pályázhattak egy egyszerűsített üzleti tervvel. A döntési szempont nem az üzleti terv kidolgozottsága volt, az oktatókból és vállalkozókból álló zsűrit inkább az érdekelte, hogy az üzleti ötlet mennyire reális, illetve a hallgatók mennyire voltak eltökélve, hogy megvalósítsák azokat. Amennyiben a zsűri támogatásra méltónak találta a pályázatot, akkor a nyertesek a vállalkozásuk elindításához kaptak 500 ezer Ft-ig terjedő összegű támogatást. Az összeget az alapján határozták meg egyrészt, hogy a hallgatók mennyi támogatást kértek, másrészt pedig hogy a zsűri a benyújtott költségvetést mennyire találta megalapozottnak. Az anyagi támogatáson túl minden nyertes segítségére volt egy a Központ által fizetett mentor, aki saját tapasztalatai alapján segítette az ifjú vállalkozókat abban, hogy túl nagy hibákat ne kövessenek el. A mentorok a KFK doktorandusz hallgatói, illetve jelentős üzleti ismeretekkel rendelkező vállalkozók voltak. Ezt a segítséget később a hallgatók is sokra tartották: a legnagyobb segítség természetesen a pénz volt, amivel nekivághattunk a dolognak, de a rendszeres monitoring is ráirányította egy-két dologra a figyelmet. A Kisvállalkozás-fejlesztési Központ minden nyertes vállalkozással szerződést kötött, amelyben szerepelt többek között az, hogy a támogatási összeget a már megalakult 42

11 vállalkozások bankszámlájára átutalják. Ez volt a biztosíték arra tekintettel arra, hogy a pályázók jelentős részét nem ismertük korábban -, hogy a megítélt célra használják fel. A támogatást sem egyösszegben kapták meg a hallgatók: a nyertesek üzleti tervében szereplő költségterv alapján született döntés arról, milyen ütemezésben kerül folyósításra, a következő részletet az első részlettel való elszámolás után kapták meg. A KFK ezzel kívánta elkerülni azt, hogy olyankor is fizessen, ha egyértelműen látszik, hogy egy vállalkozás nem működik. A hallgatók védelme érdekében a támogatási szerződésben előírásra került, hogy a vállalkozásokat egyéves határozott időtartamra kell alapítani, ezután a vállalkozás a hatályos jogszabályok alapján automatikusan megszűnik. A Központ célja természetesen nem lehetett a már felfuttatott vállalkozások megszüntetése, ezért a hallgatóknak lehetőségük volt az egy év letelte előtt (egy hónappal) közgyűlés keretein belül úgy határozniuk, hogy folytatják a vállalkozást, és korlátlan időtartamra módosítják a vállalkozás működési időtartamát. Ez esetben a KFK felelőssége a továbbiakra megszűnt. Ez a megkötés azért volt szükséges, mert statisztikák azt mutatják, hogy Magyarországon rendkívül nehéz, költséges és hosszadalmas egy vállalkozás megszűntetése abban az esetben is, ha nincs tartozása, és az ügymenet rendben van. Ettől szerette volna a KFK megkímélni a hallgatókat a működés egy éves időtartamra való korlátozásával. A félelmeik utólag nem igazolódtak be, az egy év letelte előtt mindegyik vállalkozás a folytatás mellett döntött 2. A programból magunk is nagyon sokat tanultunk. Az első év legfőbb tanulsága az volt, hogy az olyan vállalkozások nagyon nehézkesen működnek, ahol túl sok a tulajdonos, ugyanis a túl sok bába között elvész a gyermek, azaz a munkamegosztás, az együttműködés nagyon nehéz, senki sem érzi magáénak a céget. Esetünkben az egyik vállalkozás, melyet hatan alapítottak, akkor kezdett fejlődni, amikor a tulajdonosok jelentős része kilépett. Hat embernek nem könnyű rendszeresen összegyűlni, és demokratikusan szavazni különböző kérdésekben. A segítségünkkel elindított vállalkozások közül többen a pályázatírás területén próbálkoztak. Számukra kivétel nélkül problémát jelentett, hogy a potenciális megbízók referenciát kértek. Induló cégek természetesen nem tudtak ilyet felmutatni, ezért az első időszak olyan munkák felkutatásával és elvállalásával telt, melyek referenciaként szolgálhattak a későbbiekre. Attól függően, hogy mennyire gyorsan tudták megszerezni ezeket, eltérően alakult a cégek sorsa. Egyesek nagyobb cégek alvállalkozóiként próbálkoztak, mások olyan kisebb önkormányzatokat és cégeket kerestek meg, melyek a nagyobb pályázatíró cégek számára nem tűntek elég vonzó ügyfélnek. A pályázatíró cégek esetében további tanulság volt, hogy a 2 A program eredményeiről több cikkben beszámoltunk, lásd Szirmai-Csapó (2006), Kovács (2006) és Csapó (2007). 43

12 bevételek jelentős része sikerdíj jellegű, így a pályázat elkészítést követően viszonylag soká realizálódott. Sokszor csak azután kapták meg járandóságukat, miután az ügyfél elnyerte a pályázatot, és befolyt az első részlet. A második év során már a beadott pályázatok is sokkal heterogénebbek voltak, elsősorban nem egy-egy dinamikus üzleti szegmensben próbálkoztak a hallgatók, hanem inkább az volt a döntő, amiben magukat kompetensnek érezték, ami az érdeklődési körükbe tartozott. Ebből kifolyólag több vállalkozás esetében is kiderült, hogy az eredetileg kitűzött főtevékenység helyett másból többet kereshetnek. Gyakran ezekre a területekre a véletlen sodorta az ifjú vállalkozókat. Volt olyan is, amikor a kényszer hatására vágtak bele valamibe: az ügyfél azzal a feltétellel adott megrendelést az eredetileg szoftverkészítéssel foglalkozó vállalkozásnak, hogy elvállalják cégük informatikai rendszerének továbbfejlesztését is. A hallgatók rendszeres időközönként visszacsatolást nyújtottak a programmal kapcsolatban a KFK számára mind személyes találkozók alkalmával, mind pedig kérdőívek kitöltésével. A következőkben a három legfajsúlyosabb, és legtanulságosabb kérdésre 3 adott válaszokra térünk ki részletesebben: Az első kérdésre megfogalmazott válaszok két területet említettek: egyrészt az anyagi segítséget ( A pénzügyi támogatás volt, ami nélkül nem tudtunk volna elindulni, legfeljebb 3-4 év múlva talán. ), másrészt a mentorok szerepét. ( Mindenekelőtt mentoraink útmutatása, észrevételei, ami tapasztalat híján megfizethetetlen. illetve Habár nem elhanyagolható az az 500e Ft-os támogatás, amit kaptunk az UPC-től a tanszéken keresztül, azt hiszem, hogy ennél sokkal többet jelentett a tanszék és a mentorunk a kapcsolati tőkéje. ). Volt, akik azt is kiemelték, hogy egy-egy helyzetben specifikus segítséget is kaptak a mentortól: Egy üzlet esetén fontos tanácsokat kaptunk az ár meghatározására, és ezzel sikerült rávenni a megrendelőt, hogy azt a konstrukciót válassza, amit mi akartunk. Ugyanakkor a mentoring tevékenységgel kapcsolatban kritika is ért bennünket (2. kérdésre adott válaszok). Többen felvetették, hogy ez nagyon személyfüggő: volt ahol a mentor szinte követelte a hallgatóktól, hogy dolgozzanak, míg más mentor inkább megelégedett a tanácsadással, és a hallgatókra hagyta, mikor kezdik el a tényleges munkát. Ha a vállalkozás alapításán túljutottak, akkor ugyanis már nincs mese, dolgozni kell, hiszen a cég fenntartása viszi a pénzt. A mentoroknak sem volt tapasztalatuk, hogyan tudják segíteni a vállalkozásokat, mit tegyenek, hogy a ló túloldalára se essenek át, azaz ne ők dolgozzanak a hallgatók helyett. A pilot projekt esetén ugyanis egészen más volt a viszony a mentorok és a hallgatók között: a nyertesek szakirányos hallgatóink közül kerültek ki, akikkel szinte napi 3 (1) Mi volt a legnagyobb segítség, amit a KFK-tól kaptak?; (2) Milyen segítséget vártak volna még a KFK-tól?; (3) Mi az amit a kiíráson és a VE-VH-projekten változtatna? 44