Egészségügyi dolgozók munkaer-piaci helyzetének elemzése

Átírás

1 Egészségügyi dolgozók munkaer-piaci helyzetének elemzése 2008 Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnttképzési Tanács (NSZFT) megbízásából a támogatást a Munkaerpiaci Alap terhére a Szociális és Munkaügyi Minisztérium biztosította

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Projekt célja Áttekintés Hipotézisek 3 3. Felmérés Kutatási módszer ismertetése Minta jellemzi Adatszolgáltató lap Kérdív Tesztelemzés Eredmények Értékelés A kérdív jellemzése a felmérés adatai alapján A kérdív értékelése és továbbfejlesztésének lehetségei Tevékenységelemzés Jegyzék Irodalomjegyzék Mellékletek sz. melléklet Adatszolgáltató lap sz. melléklet Kérdív sz. melléklet Adatszolgáltató lap eredményei sz. melléklet Tevékenységlisták 44 1

3 1. Bevezetés A foglalkoztatás területén nem új az az igény, hogy a képzés fbb irányvonalait a munkaerpiac határozza meg elssorban. Különösen fontos ez az egészségügy jelen helyzetében, ahol az átalakítások jelents változásokat hoztak a fekv- és a járó-beteg ellátásban egyaránt. A krónikus és rehabilitációs ágyak száma jelentsen megemelkedett, mindamellett, hogy a fekvbeteg ágyak száma abszolút számban csökkent. Az aktív fekvbeteg szakellátásban 26 %-kal csökkent az ágyak száma, a krónikus rehabilitációs - ápolási ágyak száma összességében 35 %-kal növekedett. (1) Az egészségügyi ellátórendszerben végbement változások jelents munkaer áramlást okoztak, így csak összehasonlításra használhatóak fel az ezeket megelz állapotok adatai. A projekt egyik f célja volt felmérni a jelenlegi munkaer piaci helyzetet, az igényeket, illetve ezen felméréssel egyidben olyan méreszközt kidolgozni, mely a jövben is alkalmas lehet a munkaerpiaci kutatásra. Az áttekintés fejezetben tárgyaljuk mindazokat a szempontokat, melyekre a projektben végzett kutatás során kitértünk. Hivatkozunk számos szakmai anyagra, melyeket feltételezéseink alapjának tekintettünk a felmérés során. A felmérés fejezetben a kérdíves kutatás metódusát ismertetjük. Az eredmények fejezetben részletesen ismertetjük az adatokat, melyekkel alátámasztani vagy elvetni kívántuk az elzetes feltételezéseket. Az összegzésben javaslatot teszünk a kutatás eszközeként szolgáló méreszköz jövbeni alkalmazhatóságára, ennek tervezetét mellékletben tettük közzé. Az irodalomjegyzékben foglaltuk össze mindazokat a szakmai anyagokat, melyekre a projekt során támaszkodtunk, és amelyek az egészségügyi dolgozók munkaerpiaci helyzetét érintik Projekt célja Kutatásra alapozott egészségügyi munkaer piaci tükör készítése, komparatív elemzés készítése. Munkaer piaci térkép felvázolása a jelenlegi létszám helyzetrl, ill. a szükségletekrl az új OKJ szakképesítései vonatkozásában. Pálya tükrök, tevékenység elemzések és interjúk készítésével, képzési szükséglet elrejelzés készítése, javaslattétel a szakképzési tartalmak, folyamatos továbbképzések ill. kompetencia kurzusok témaköreire. 2

4 2.1. Áttekintés Az egészségügyi dolgozók munkaerpiaci helyzete egyre többet emlegetett témája volt az utóbbi években mind a szakmának mind pedig a közéletnek ban számos cikk, eladás és rendezvény foglalkozott az emberi erforrás kérdésével az egészségügy területén. Általánosan megfogalmazódtak a lehetséges okok, melyek a sokat emlegetett munkaerhiányt okozhatták. Ezeket az okokat a kutatás feltételezéseiként értelmeztük. az utánpótlás hiányzik megsznt a munkavállalók beáramlása a környez országokból jelents létszámú ápoló nyugdíjba vonult az egészségügyi reform következményeként igen jelents létszámú a pályaelhagyó a rendszerben maradtak túlterheltek, sokszor nem a képzettségüknek megfelel feladatot látják el alacsony bérezés túlóra és túlterheltség miatt kiégés, magánéleti válság a tárgyi feltételek hiányosságai (2, 3) alacsony társadalmi megbecsültség és hierarchiában elfoglalt hely kompetenciakörök kidolgozatlansága (4) Az utánpótlás hiánya bizonyított tényként kezelhet, elég ha megnézzük, hogy az utóbbi évtizedben az ápolóképzés különböz szintjein a hallgatói létszám egyre csökken tendenciát mutat. A képzésben résztvevk egyre csökken száma miatt sokan a képzést okolják, de valójában ez a probléma áthárítása, a valóság az, hogy a kedvelt szakokat minden szakmában az határozza meg, hogy mekkora annak a munkaerpiaci értéke. Miközben a társadalom részérl áhított és joggal elvárható minségi ellátáshoz nincs meg a megfelel számú szakember, addig a 2008-as évben is létszámleépítésekrl és létszámstopról hallottunk. (5) Ennek oka részben az, hogy az ellátás anyagi nehézségeit még mindig a humán erforrás kárára hajtják végre a rendszerben, másik oka az ellátórendszer számos területén végbement profilváltás. Pedig azok a szakemberek akik elhagyják a pályát, már nem vagy csak nagyon kis százalékban hívhatóak vissza és a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem mobilizálhatóak országhatáron és szakmán belül. (6). A KSH a II. negyedévre becsült létszámváltozási 3

5 elrejelzésében megjelent, hogy várhatóan -1,9% létszámcsökkenés várható az egészségügy és a szociális ellátás területén. (7) Ennek pótlására már nem várható, hogy a környez országokból vándorolnak majd be jelents mértékben a munkavállalók az egészségügy területére, ellenben hazánkból évente ötszáz ápoló megy külföldre dolgozni. (8, 9) A rendszerben maradó szakdolgozók túlterheltek, gyakran nem a képzettségüknek megfelel munkát látják el, kevés az alapápolást végz ápolási asszisztens, segédápoló. Gyakran fordul el, hogy magas képzettségi szinttel alapápolási- vagy nagyon alacsony képzettségi szinttel szakápolási feladatokat látnak el az egészségügyi dolgozók. Szükséges ezért kidolgozni a kompetenciaköröket, hogy világos legyen a különbség a különböz képzettség ápoló között. A szakképzési rendszer az új OKJ-k megjelenésével részben felkészült arra, hogy a jövben kompetenciaközpontú képzést nyújtson. Fontos szerepet kap ebben a kompetencia-mérés, a képzés rövidül, a szakképzés felkészült a munkaerpiaci elvárásoknak való megfelelésre.(9) Az egészségügyi reform kezdetekor az Egészségügyi Minisztérium az egészségügyi végzettségek közül többet hiányszakmaként tüntetett fel. Ezek a hiányterületek:onkológiai szakápoló, pszichiátriai szakápoló, rehabilitációs tevékenység terapeuta, geriátriai szakápoló, hospice szakápoló, körzeti-közösségi szakápoló,felntt intenzív szakápoló, mtéti szakasszisztens, mentápoló. (10) Ezen szakterületek feltérképezését a projekt kiemelt feladatának tekintette Hipotézisek A felmérések tekintetében az alábbi feltételezéseket fogalmaztuk meg: - a létszámhiány egyes szakterületek esetében kifejezettebb, eltérések vannak az egyes szakterületek létszáma, valamint képzettségi és kor összetétele között, - a szakképzési irányok összhangban vannak a gyakorlat igényeivel, az egyes képesítések kompetenciái fedezik a mindennapi gyakorlat elvárásait, - az ápolásvezetk többségében nem tartják megfelelnek az általuk irányított részlegek ellátási színvonalát, - a tartósan távollévk (pl.: GYES) státuszának aktív státuszba történ beszámítási gyakorlata a létszámstatisztikákat jelentsen befolyásolja, - jelents fluktuáció volt az egészségügyi szakdolgozók tekintetében 2007 és 2008 évek között. 4

6 3.Felmérés 3.1. Kutatási módszer ismertetése A felmérés során három kutatási módszert alkalmaztunk: -önkitölts adatlap az intézmények strukturális adatairól, továbbá dolgozóinak számáról és képzettségi összetételérl az ellátóhelyek ápolásvezeti részére (adatszolgáltató lap), -önkitölts anonim kérdív a szakdolgozói középvezetk részére - a számszer adatokon túl a középvezetk szubjektív véleményének feltérképezésére (kérdív), -tevékenységelemzés interjú formájában, melynek során a szakterületre vonatkozó kompetenciák alapján történik a képzettséghez megadott kompetenciák és a gyakorlati tevékenységek összehasonlítása (tevékenységelemzés) 3.2. Minta jellemzi A munka megkezdésekor felkutattuk azokat az elérhet adatbázisokat, melyek az egészségügyi ellátórendszer humán erforrás ellátottságára utalnak. A projekt keretében az alapellátás, a járóbeteg- és a fekvbeteg ellátás területérl egyaránt kerestünk kapcsolattartókat. Ennek során 298 szakápoló hely 27 hospice ellátó, és 130 fekv és járóbeteg-ellátó helyrl készült egy lista. Ebbl véletlenszer kiválasztás alapján készítettünk egy szkített listát, figyelembe véve a regionális megoszlást, továbbá az intézmény progresszivitási szintjét (súlyponti vagy területi ellátó hely). Felkérést az Egészségügyi szakdolgozók munkaer piaci helyzete cím projekt keretében végzend felmérésben való részvételre 185 helyre postáztunk. Az egészségügyi dolgozók munkaer-piaci felmérésének keretében 185 egészségügyi intézménnyel vettük fel a kapcsolatot, melyek közül 22 fekvjáróbeteg intézmény és 17 alapellátó intézmény igazolta vissza részvételi szándékát. Közülük 25 intézmény szolgáltatott ténylegesen adatokat. A 25 intézmény összesen 311 különböz ellátó részlegérl kaptunk információkat a szakdolgozók helyzetére vonatkozóan a kérdíves felmérés során. A felmérési idszakban 70 db adatszolgáltató lap került feldolgozásra, tevékenységelemzés során 14 szakterület kompetencialistájának elemzése történt interjú formájában. 5

7 3.3. Adatszolgáltató lap eredményei A felmérés során intézeti szint adatokról is tájékozódni kívántunk. Az adatszolgáltató lapon feltett kérdések kimondottan a számszer adatokra vonatkoztak. (lásd: 1. számú melléklet). A feldolgozás során a kapott adatokat összesítettük és értékeltük. Ezek az adatok részben lehetvé teszik a kérdív adatainak objektív értékelését a szakdolgozók végzettségének tekintetében, részben összehasonlítási alapként szolgálnak az elzetes eredményekkel, melyek az ezt megelz idszakot ölelik fel. Utóbbi szempontnak megfelelen tíz intézményi adatot vetettük össze az indikátorrendszer (11) adataival. Két kivételtl eltekintve dolgozói létszám csökkenésrl árulkodtak az adatok. Ezen túl összehasonlítást végeztünk a fekvbetegellátásban dolgozók és az alap- és járóbeteg-ellátásban dolgozók csoportja között, a teljes munkaidben történ foglalkoztatottság eltéréseinek kimutatására. Megállapítható az adatok alapján, hogy az alap-és járóbeteg-ellátásban dolgozók csoportjában jóval alacsonyabb volt a teljes munkaidben foglalkoztatottak aránya (42%), mint a fekvbeteg-ellátásban dolgozók csoportjában (98%). Az számszer adatokat részletesen a 3. számú mellékletben foglaltuk össze Kérdív Tesztelemzés Egészségügyi szakdolgozók munkaerpiaci helyzetének felmérésére kidolgozott kérdív leírása és jellemzése Felmérésünk keretében célunk az volt, hogy objektív adatokat kapjunk a megkeresett intézmények és részlegek szakdolgozói létszámáról és a képzettségek megoszlásáról. Továbbá információkat kívántunk gyjteni arról is, hogy milyen a részlegvezetk szubjektív megítélése az általuk irányított szakdolgozók helyzetével kapcsolatban. Céljainknak megfelelen a kérdív kialakításánál az adott részleg szakdolgozói státuszainak számszer adataira kérdeztünk rá (a részleg szakdolgozói létszáma, az elírt képesítéssel rendelkezk, képesítést szerzk száma, nyugdíjas fállásúak, nyugdíjas részállásúak, tartós távollévk betöltetlen státuszok, új belépk száma). Mivel feltételeztük, hogy a kérdések egy 6

8 része csak a részlegek egy részét érinti majd, ezekben az esetekben feltételes kérdéseket fogalmaztunk meg. Miután a válaszadó igennel válaszol az adott kérdésre, nyilatkozik arról, hogy részlegén hány f rendelkezik másod- és/vagy harmad-állással, hogy a létszámleépítés és a megszüntetett munkaviszony hány ft érintett. Két kérdés esetében az életkori megoszlásokról is gyjtöttünk adatokat: a meglév és a leépített szakdolgozói státuszokkal kapcsolatban. Nehéz az optimális szakdolgozói létszámot megadni, ennek meghatározására több módszert is kidolgoztak már, de jelenleg erre irányadó rendelet nincs. A 2003-as konkrét minimumfeltételek módosításánál az ápolási egységenként meghatározott szükséges létszám helyett, az amennyi a biztonságos ellátáshoz szükséges megfogalmazás került. Éppen ezért bátorkodtunk a szubjektív megítélést is figyelembe venni, amikor azt kérdeztük meg az szakdolgozói középvezetktl, hogy véleményük szerint a rendelkezésükre álló szakdolgozói létszámmal milyen szint ellátásra képes a részleg? A válaszadók elre megadott kategóriák szerint minsíthették az általuk vezetett részleg ellátásának színvonalát (ideális, optimális, közepes, minimális). Igen-nem típusú kérdéseket tettünk fel azzal kapcsolatban, hogy a részlegvezet elegendnek tartja-e részlegén a szakdolgozók képzettségi összetételét, véleménye szerint a jelenlegi egészségügyi szakképzés biztosít-e elegend képzési irányt, van-e olyan területe tevékenységnek, melyen szükséges lenne újabb képzési irányra, van-e olyan képzési irány, melyre kevéssé vagy egyáltalán nincs szükség. Mivel a szakdolgozói helyzet néhány vonatkozásában nem rendelkeztünk pontos elzetes adatokkal, továbbá a feltételes okok között megfogalmazott lehetségekkel nem kívántuk befolyásolni a válaszadót, nyitott kérdéseket fogalmaztunk meg egy-két soros válaszadási hellyel azzal kapcsolatban, hogy mi az osztály/részleg tevékenységi köre, a leépítések milyen státuszokat érintettek, milyen okok miatt szüntették meg szakdolgozók munkaviszonyukat milyen szakképesítésekbl van hiány az adott részlegen milyen új képzési formákat tart szükségesnek/szükségtelennek a válaszadó. A válaszok értékelésénél az igen-nem kérdéseket nominális változókként, az elre megadott kategóriák szerinti minsítést ordinális változóként, a megadott létszámokat pedig intervallum típusú változóként használtuk. 7

9 A nyitott kérdésekre adott válaszokból utólagos elemzéssel képeztünk kategóriákat, majd azokat az alábbi szempont szerint alkalmazzuk: teljesül, nem teljesül, nem alkalmazható Eredmények Az egészségügyi szakdolgozók helyzete reprezentatív minta vizsgálata alapján A vizsgálatban résztvev osztályok ellátási területenkénti megoszlását és az egyes területek szakdolgozói létszámát az 1. táblázat mutatja. Terület Osztályok száma Dolgozói létszám Pszichiátria ,5 Onkológia Sürgsségi- és intenzív ellátás Sebészet Belgyógyászat Csecsem- és gyermekellátás Szülészet-ngyógyászat Diagnosztikai területek Mtéti területek Egyéb fekvbeteg-ellátás Rehabilitáció Hospice ellátás 3 68 Egyéb járóbeteg-ellátás Alapellátás Gyógyszerészeti terület (nem közforgalmú gyógyszertárak) 6 59 Összesen ,5 1. táblázat A vizsgálatban résztvev összes szakdolgozó státuszával kapcsolatos információkat a 2. táblázat mutatja. Szakdolgozói létszám 8443,5 Képesítettek aránya (%) 91,3 Képesítést szerzk aránya (%) 2,7 Nyugdíjas fállásúak aránya (%) 1,9 Nyugdíjas részállásúak aránya (%) 1,0 Tartós távollévk (GYED stb.) aránya (%) 12,5 Betöltetlen státuszok aránya (%) 3,6 Másodállások aránya (%) 6,8 Szakképzetlenek aránya (%) 5,0 Leépítések aránya (%) 4, évesek aránya (%) 5, évesek aránya (%) 19, évesek aránya (%) 27,8 8

10 39-45 évesek aránya (%) 22,0 46 < évesek aránya (%) 22,6 Összes leépítés 352 Leépítési arány (%) 4,0 Felmondott munkaviszony f 957,5 Felmondási arány 10,2 Új belépés aránya 12,6 Az ellátás minsítése a vezet által ideális 7,8 optimális 37,2 közepes 46,0 minimális 8,4 Képzettségi összetétel minsítése megfelel 62,1 nem megfelel 35,9 Szakképesítés elegend-e? igen 52,8 nem 42,4 Újabb szakképesítés igénye igen 46,0 nem 46,9 Nem igényelt képzés van-e? igen 8,0 nem 79,1 2. táblázat A vizsgálatban összesen 8444 szakdolgozóról nyertünk adatokat. Ez alapján a résztvevk közül 7713 (91,3%) rendelkezik a státuszához elírt képesítéssel. A nyugdíjas fállású alkalmazottak száma 162 (1,9%). Tartósan távollév 1057 szakdolgozó (12,5%), a betöltetlen státuszok száma 304 (3,6%). A betöltött álláshelyek száma nem feltétlenül ad objektív képet a munkaer viszonyokról, mert sok helyen a tartós távollévk helyére nem alkalmaznak helyettest, így számtanilag minden rendben van, de az ellátottság már koránt sem. A megkérdezettek válaszai alapján 239 esetbl 150 esetben nincs helyettes a tartósan távollévk (GYES, táppénz) státuszán. Ezt a szempontot is figyelembe kell venni a létszámadatok értékelésnél. Az életkori csoportok nagyjából egyenletesen oszlanak meg a 25-tl a nyugdíjas életkorig. Mintánkban viszonylag kis számban (6%) szerepelnek frissen végzett szakdolgozók (18-24 éves korosztály). Ez is alátámasztja azt a tényt, hogy a szakképzésben egyre kevesebb az új belép. Adatgyjtésünk fontos része volt, hogy az elmúlt években az adott ellátó egységekben 9

11 hány státusz sznt meg létszámleépítés miatt. A vizsgált minta egészében összesen 352 f (4%) státuszát építették le. A megsznt státuszokat összesítve a 3. táblázat mutatja. Gyakoriság Százalék OKJ ápoló (5.4) 19 5,3 csecsem és gyermek ápoló 20 5,6 gyermek intenzív szakápoló 4 szülészn 10 védn 1 pszichológus 1 felntt szakápoló 16 4,5 EKG asszisztens 2 audiológiai asszisztens 1 aneszteziológiai szakassz. 13 3,7 kardiológiai szakassz. 1 klinikai elektrofiziológiai assz. 2 endoszkópos assz. 2 fizioterápiás assz. 6 szakasszisztens 1 asszisztens 25 7,0 segédasszisztens 5 röntgen asszisztens 11 3,1 fogászati asszisztens 2 elektrofiziológiai assz. 1 labor asszisztens 8 mts szakassz. 3 fogtechnikus 2 szakápoló 18 5,1 pszichiátriai szakápoló 2 intenzív th. szakápoló 8 nefrológiai szakápoló 3 általános ápoló 82 23,0 diplomás ápoló 14 3,9 segédápoló/ ápolási assz. 20 5,6 ideg-elme ápoló 1 gyógytornász 5 masszr 3 óvón, gondozón 1 mts asszisztens 14 3,9 mtssegéd 12 3,4 sterilizáló 1 logopédus 1 orvosírnok 4 szoc. gondozó 1 adminisztrátor 4 csak érettségivel rendelkez 6 Összesen táblázat 10

12 A leépített állások több mint fele a nyugdíjhoz közel álló, 46 év feletti korosztályban történik. A vizsgált mintában 2007 eleje óta 957 dolgozó szüntette meg munkaviszonyát, ami a megmaradt és felmondott státuszokat összesítve tekintve ( f), annak 10,2%-át jelenti. Az adatszolgáltatók véleményezése szerint a munkaviszony megszüntetésének leggyakoribb oka a nyugdíjba vonulás volt (26%) %-ban tartották a munkaviszony megszüntetése okának az alacsony bérezést, a családi körülmények változását, elköltözést, valamint a külföldi munkavállalást, szakmán belüli munkahelyváltást, illetve a pályaelhagyást. Az ellátási területek különbségeit a munkaviszony megszüntetésének véleményezett okaiban a 4. táblázat foglalja össze. Munkakörülmények Külföldi munkavállalás Szakmán belüli munkahelyváltás Pályaelhagyás Nyugdí Családi Terület Bér -jazás okok Pszichiátria 16, ,7 8,3 8,3 8,3 Onkológia , Egyéb fekvbetegellátás 26,7 13,3 6,7 13,3 13,3 13,3 0 Egyéb járóbetegellátás 6,3 6,3 18,3 12,5 6,3 6,3 18,8 Alapellátás 14, Rehabilitáció 14,3 21,4 17,9 17,9 10,7 21,4 0 Sürgsségi ellátás Mtéti területek 14,3 7,1 28,6 28, ,3 Sebészet 11,3 11, ,2 9,4 18,9 9,4 Belgyógyászat 21,4 17,1 25,7 17,1 14,3 14,3 15,7 Csecsem- és gyermekellátás Gyógyszerészet 33,3 16,7 33, ,7 16,7 Szülészetngyógyászat ,2 18,2 36,4 9,1 Diagnosztika 16,7 22,2 55,6 11,1 5,6 5,6 5,6 Összes 15,1 15,4 25, ,3 13,2 12,2 Átlag 14,5 14,7 22,0 15,8 10,4 11,7 12,2 Szórás 9,3 8,6 17,0 8,7 7,7 10,0 9,1 Átlag - szórás 5,2 6,1 5,1 7,2 2,7 1,7 3,1 Átlag + szórás 23,8 23,2 39,0 24,5 18,2 21,7 21,3 4. táblázat 11

13 A táblázatban szerepl százalék arányok azt mutatják, hogy az adott területrl adatokat szolgáltató részlegek hány százaléka tartja jellemznek a munkaviszony megszüntetésének adott okát. Jelentsnek vettük azt az okot, mely a különböz ellátási területek százalékának átlagától egy szórásnyira (±1SD) eltér. Látható, hogy az alacsony bérek miatt leginkább az egyéb fekvbeteg-ellátó intézmények és a gyógyszertári szakdolgozók léptek ki. Elégedettebbnek tnnek ebbl a szempontból az onkológiai és a szülészet-ngyógyászati szakdolgozók. A nem kielégít munkakörülmények miatt leginkább a pszichiátriai, onkológiai, a rehabilitációs és diagnosztikai területen szüntették meg munkaviszonyukat. Ez az ok nem jellemz az alapellátásban és a szülészet-ngyógyászatban dolgozók esetében. Nyugdíjba vonulás miatt leginkább a pszichiátriai és a diagnosztikai területen dolgozók szüntették meg munkaviszonyukat. (A késbbiekben majd látni fogjuk, hogy ezen a két területen kifejezetten magas a nyugdíjas korhoz közel álló szakdolgozók aránya.) A külföldi munkavállalás miatti felmondás leginkább az onkológiai, a sürgsségi és a szülészetngyógyászati területeken jellemz. Az átlagnál jóval kevésbé jellemz a külföldi munkavállalás az alapellátásban, a mtéti szakmákban és a gyógyszertári munkahelyeken dolgozók esetében. A szakmán belüli munkahelyváltás leginkább a szülészet-ngyógyászati és a rehabilitációs munkahelyek esetében jellemz. A pályaelhagyást jelent munkaviszony megszüntetés egyedül az onkológiai területen lényegesen magasabb az átlagnál eleje óta a vizsgált ellátó intézményekben 1063 (12,6%) szakdolgozó kezdett el új belépként dolgozni. Vizsgálatunkban megkértük a részlegek vezetit, értékeljék, hogy a rendelkezésre álló szakdolgozói létszámmal milyen szint ellátásra képesek biztosítani. A megkérdezettek 7,8%- a érzi úgy, hogy ideális ellátást tud nyújtani, 37,2% pedig optimális ellátást minsített. A szakdolgozói ellátás színvonalát a részlegek 46%-a tartja közepesnek, és 8,4%-a minimális szintnek. A részlegvezetk 62%-ának véleménye alapján az irányításuk alatt dolgozók képzettségbeli összetétele megfelel, 36%-a elégedetlen a rendelkezésére álló dolgozók képzettségi arányával. A részlegvezetk 52,8%-a szerint a jelenlegi egészségügyi szakképzési rendszer elegend képzési irányt biztosít, 46%-a úgy látja, új képzési irányokra lenne szükség. Arra a kérdésünkre, hogy van-e olyan képzési irány, melyre nincs szükség az ellátásban, a válaszadók 8%-a válaszolt igennel, illetve közel 80%-a nemmel. 12

14 Az 5. táblázatban foglaltuk össze, hogy melyek azok a képzettségek, melyek leggyakrabban hiányoztak az egyes részlegekrl a középvezetk megítélése szerint. Gyakoriság Százalék Pszichiátriai szakápoló 4 1,3 Onkológiai/hospice szakápoló 9 2,9 Ápolási assz. 15 4,9 5.4 Ápoló 40 12,9 Szakasszisztens 19 6,1 Diplomás ápoló (DÁ) 27 8,7 Pszichológus 4 1,3 Sürgsségi szakterület 24 7,8 Gyermekápoló 3 1,0 Radiográfia szakterületei 7 2,3 Rehabilitáció szakterületei 17 5,5 Mtéti asszisztens. 3 1,0 Geriártiai szakápoló 3 1,0 5. táblázat Az adatokból látható, hogy kifejezett igény van az 5.4 ápoló, a diplomás ápoló, a sürgsségi szakterület, a rehabilitációs szakterület és a szakasszisztensi munkaerkre. (A táblázatban csak azokat a képzettségeket tüntettük fel, melyek legalább kettször szerepeltek az igények között.) A 6. és a 7. táblázat a válaszadók által konkrétan említett új képzési irányokat és a feleslegesnek tartott képzéseket összesíti. Az új képzési irányokat a válaszadók leginkább továbbképzés és licencvizsga keretében képzelik el. A válaszadók egy része olyan képzési irányokat is megfogalmazott, melyeket az érvényben lév szakképzési rendszer már biztosít, ezeket a válaszokat meglév szakképesítésként összegeztük Szükségesnek tartott új képzés Gyakoriság Százalék Meglév szakképesítés (alapképzés, melyek már rendelkezésre állnak) 72 47,1 Gyógyszertan 1 0,7 Etikai kérdések 1 0,7 Egészségpszichológia 9 5,9 Kommunikáció 7 4,6 Sebkezelés 5 3,3 Speciális gépek kezelése, karbantartása 1 0,7 Endoszkópia, laparoszkópia 1 0,7 Pedagógia 1 0,7 Lactációs szaktanácsadó 1 0,7 Korábbi képzési formák (szakisk., szakközépisk.) 9 5,9 Fiskolai és egyetemi szint utáni szakosítás 3 2,0 Mts szakmák (aneszteziológiai szakassz., mts szakassz.) képzés fiskolai szinten 3 2,0 Sürgsségi ellátás 8 5,2 13

15 Szükségesnek tartott új képzés Gyakoriság Százalék Rehabilitáció 8 5,2 Onkopulmonológia, asthma nurse, COPD ellátás 1 0,7 Stomaterápiás/inkontinenciát kezel ápoló/parenterális táplálás 5 3,3 Pszichiátria spec. (gyermek-, sürgsségi) 1 0,7 Intravénás kezelések 3 2,0 Egyéb továbbképzés kmn. 13 8,5 Összesen: táblázat Feleslegesnek tartott szakképzés Gyakoriság Százalék Ápolási asszisztens 3 1,0 Gondozói (szociális ágazati) képzések 7 2,3 Fiskolai és egyetemi szint szakdolgozói képzések 7 2,3 Általános ápolói képzés 1 0,3 UH-asszisztens 1 0,3 5.5-ös OKJ képzések 1 0,3 7. táblázat Az egyes ellátási területek szakdolgozói helyzetének jellegzetességei és különbségei A továbbiakban az egyes ellátási területek szakdolgozói helyzetére vonatkozóan adunk külön áttekintést. Az ellátási területek válaszainak összehasonlíthatósága érdekében külön táblázatban foglaltuk össze eredményeinket (8. táblázat). Jelentsnek vettük azt a különbséget, mely a különböz ellátási területek százalékának átlagától egy szórásnyira (±1SD) eltér. Pszichiátria Onkológia Sürgsségi Sebészet Belgyógyászat Gyermek Szülészet-ngyógyászat Diagnosztika Mtéti Fekv Rehabilitáció Hospice Járóbeteg Alapellátás Gyógyszertár Átlag Szórás Átlag + szórás Átlag - szórás Szakdolgozói létszám Képesítettek aránya (%) 85, 5 95, 8 83, 9 91, 6 90, , 8 93, , 4 87, , 4 98, 2 98, 3 92, 2 6,1 98, 3 86, 0 Képesítést szerzk aránya (%) 3,5 1,7 4 2,5 3,7 1,8 0,7 1,5 4,2 1, ,9 0,6 6,8 2,6 1,8 4,4 0,8 Nyugdíjas fállásúak aránya (%) 2,8 2,1 1,2 0,8 1,5 0,6 1,2 10, 2 2,3 2,1 1,3 10, 3 1 0,3 11, 9 3,3 4,0 7,3 Nyugdíjas részállásúak aránya (%) 0,7 1,7 0,1 0,5 1 0,6 1 1,2 2,1 0,2 1,3 1,5 0,5 3,8 3,4 1,3 1,1 2,4 0,2 Szakd. tartós távollévk (GYED stb.) aránya (%) 8,3 15, 5 14, 2 13, 7 13, 9 17, 2 11, 4 6,3 8,6 17, 2 11, 5 7,4 6,7 7 5,1 10, 9 4,1-0,6 15, 1 6,8 14

16 Pszichiátria Onkológia Sürgsségi Sebészet Belgyógyászat Gyermek Szülészet-ngyógyászat Diagnosztika Mtéti Fekv Rehabilitáció Hospice Járóbeteg Alapellátás Gyógyszertár Átlag Szórás Átlag + szórás Átlag - szórás Betöltetlen státuszok aránya (%) 4,4 5,6 4,5 4,8 2,8 6,1 1,4 3,9 1 1,9 5,1 1,5 2,4 0,6 5,1 3,4 1,8 5,2 1,6 Korcsoporton kénti megoszlás évesek aránya (%) 2,8 9,6 7,2 5,4 6,3 5,7 7,8 4,9 3,1 9, ,4 2 1,7 4,9 2,9 7,8 2, évesek aránya (%) évesek aránya (%) évesek aránya (%) 46 < évesek aránya (%) Másodállások 13, 9 21, 3 23, , 2 32, 6 22, 2 22, 2 27, 4 32, 7 21, 1 28, 3 16, , 7 28, 4 18, 7 22, 9 27, 3 23, 3 20, 5 8,5 24, 4 23, 2 12, 6 18, 3 19, 9 25, 9 23, 4 13, 2 4,1 5,7 5,1 1,9 25, 4 12, 6 34, 9 27, , 2 29, 8 20, 3 16, ,7 26, 1 24, 1 36, , 2 24, 5 15, 1 6,1 8,2 7,7 13, , 1 21, 6 5,1 28, 1 35, , 6 27, 4 28, 1 27, 9 3,8 9,9 10, 2 20, 3 17, 9 6,7 25, 4 6,4 22, 9 4,6 62, 7 28, 0 12, 6 10, 2 8,7 6,4 24, 6 31, 9 27, 5 11, 3 19, 0 18, 4 40, 15, , 1 2,4 aránya (%) 6,2 5,9 Szakképzetle nek aránya (%) 6,9 3,3 9,7 4,4 6 1,7 1,5 6,1 9,6 4,7 4,9 0 3,4 0,3 1,7 4,3 3,0 7,3 1,3 Leépítések aránya (%) 3,8 4,8 1,2 5,9 3,4 6,3 5,6 6,4 3,4 2,5 1,6 0 2,8 1,4 1,7 3,4 2,0 5,4 1,3 Megszüntette munkaviszon yát (%) Új belépések 11, 3 10, 2 18, 4 12, 4 22, 4 11, ,6 5,6 12, 4 10, 7 5 8,1 13, 2 9 7,2 9 8,8 9,8 (%) 8,6 Az ellátási színvonal minsítése (részlegvezet) ideális 8,3 0 4,0 5,7 1,4 5,0 0 5,6 7,1 optimális közepes 16, 7 66, 7 minimális 8,3 Képzettségi összetétel minsítése 25, (elegend %) 0 Szakképesíté s elegend-e? (igen %) Újabb szakképesítés igénye (igen %) 8. táblázat 33, 3 41, 7 55, 6 32, 0 24, 5 22, 56, 58, , 2 8,0 9,4 77, , 7 33, 3 48, 0 52, 0 60, 4 49, 1 49, 1 25, 7 61, 4 11, 4 55, , 0 52, 9 11, 1 14, 4 11, 7 6,3 6,3 17, 10, 16, , 3 7,1 33, 3 40, 61, 71, 60, 50, 33, 0 9, , 81, 27, 21, 20, 35, 33, , 0 9,1 0,0 0,0 6,7 7,1 0,0 0,0 55, 0 35, 0 81, 8 63, 6 27, 3 72, 2 61, 1 33, 3 78, 6 64, 3 57, 1 66, 7 66, 7 40, 0 57, 1 46, 4 100,0 100,0 53, 6 0,0 25, 55, , 33, , , 1 81, 3 50, 0 25, 0 66, 7 66, 7 66, 7 18, 1 33, 9 10, 0 3,4 14, 1 7,0 16, 7 12, 5 15, 1 50, 41, 18, , 37, 22, , 7 8,0 6,4 66, 7 33, 3 50, 0 67, 1 56, 9 41, 1 17, 0 16, 3 16, 4 13, 4 6,5 21, 1 7,0 27, - 7 2,6 59, 23, , 14, , 4 1,7 84, 1 73, 3 57, 5 50, 1 40, 6 24, 7 15

17 A pszichiátriai szakdolgozók helyzete Vizsgált mintánkban 12 pszichiátriai részleg összesen 432 szakdolgozójáról kaptunk információkat. A pszichiátriai szakdolgozók egyharmada 46 évnél idsebb. A területen az átlagosnál alacsonyabb a megfelel képesítéssel rendelkezk aránya (85,5%). A részlegvezetk mindössze ¼-e elégedett a vezetése alatt állók képesítési összetételével. Nagy többségük (66,7%) közepesnek értékeli az ellátásuk színvonalát. A pszichiátriai vezet szakdolgozók a legkevésbé elégedettek a jelenlegi szakképzési rendszerrel (33,3%-ban). A pszichiátriai területen leginkább ápolókból és pszichiátriai szakápolókból van hiány (az elbbieket a részlegek 17%-a, utóbbiakat 25%-a hiányolja). Az onkológiai szakdolgozók helyzete Felmérésünk során 9 onkológiai részleg 239 szakdolgozójáról nyertünk adatokat. A területen a státuszuknak megfelel képesítéssel rendelkezk aránya 96%. Magasnak tekinthet a tartós távollévk aránya (16%), ami összefüggésben lehet azzal, hogy a szakdolgozók közel fele a reproduktív korban lev korosztályokba tartozik. A vizsgált onkológiai részlegeken az átlagnál jóval magasabb a betöltetlen státuszok aránya (5,6%). Az vezetk közel ¼-e (22%) minimálisnak minsíti az onkológiai részlegek ellátási színvonalát a rendelkezésükre álló szakdolgozói létszám tükrében. Az onkológiai vezetk közel egynegyede hiányol részlegén 5.4-es ápolókat és onkológiai/hospice szakápolókat. A sürgsségi ellátási terület szakdolgozóinak helyzete A felmérési idszakban 28 sürgsségi részleg 669 szakdolgozójáról nyertünk adatokat. Magas a területen a szakképzetlenek és a másodállást vállalók aránya (9,7% ill. 13,2%). Jelents a tartósan távollévk százalékos aránya is, ami feltehetleg abból adódik, hogy a terület szakdolgozóinak kb. kétharmada reproduktív korban van. A sürgsségi ellátásban alacsony volt a leépítések aránya (1,2%). A területen igen jelents volt az új belépések aránya (22,4%) 2007 eleje óta. 16

18 A sebészeti területek szakdolgozói helyzete Mintánkban 53 sebészeti részleg 1543 szakdolgozójáról gyjtöttünk adatokat. A sebészeti területen igen magas, 5,9% volt a leépítések aránya. A terület többi mutatója nem tér el jelentsen az átlagos tendenciáktól. A sebészeti terület hiányolt szakmái a mtéti asszisztens (a részlegek 3,8%-a), a sürgsségi szakterületi dolgozó (7,5%), a szakasszisztens (7,5%) és az ápoló (22,6%). Belgyógyászati területek szakdolgozói helyzete A beküldött adatokban legmagasabban reprezentált terület a belgyógyászat: 70 részleg 1748 dolgozójáról rendelkezünk adatokkal. A státuszok több mint 90%-án megfelel képzettséggel rendelkez ember dolgozik. Az életkori megoszlás nagyjából egyenletes. A belgyógyászati területeken a leépítések aránya 3,4% volt, melynek több mint felét a nyugdíjhoz közel állók tették ki. A belgyógyászati részlegeken az elmúlt másfél évben közel 12% szüntette meg munkaviszonyát, az új belépk aránya pedig 13,2% volt. A vezetk 61%-a közepesnek, egynegyede optimálisnak tartja részlegének ellátási színvonalát. A vezetk 56%-a elégedett részlege képzettségi arányaival. A belgyógyászatokon leginkább hiányolt szakdolgozók az 5.4-es ápolók (23%), a diplomás ápolók (15%), és a szakasszisztensek (11%). Csecsem- és gyermekgyógyászati területek A csecsem- és gyermekellátás területérl 20 ellátó egység 652 szakdolgozójáról kaptunk adatokat. A területen nagyon alacsony a szakképzetlenek aránya, magas százalékban jellemz viszont a tartósan távollévk (17,2%) aránya. A kormegoszlás kiegyenlítettnek tnik. A gyermekellátásban az átlagnál lényegesen magasabb volt a leépítések (6,3%), ugyanakkor szintén jelents a betöltetlen státuszok aránya (6,1%). A vezetk közel kétharmada elégedett a jelenlegi szakdolgozói képzettségi összetétellel. Gyermekgyógyászatokon leginkább diplomás ápolókból (a részlegek 20%-a), sürgsségi szakemberekbl illetve rehabilitációs szakdolgozókból tapasztalható hiány (utóbbi kett 10-10%-ban). Gyermekgyógyászati részlegvezetk az átlagnál elégedettebbek a jelenlegi képzésekkel (55%) és csak 35%-uk igényelne újabb képzési irányokat, közülük is leginkább továbbképzés és licencvizsga keretében. 17

19 Szülészet-ngyógyászat Vizsgált mintánkban 11 szülészeti részleg 586 szakdolgozójáról gyjtöttünk adatokat. A területen magas a munkakörüknek megfelel képesítéssel rendelkezk aránya (97,8%). A területen alacsony a betöltetlen státuszok száma (1,4%). A többi területekhez viszonyítva alacsony a másodállást vállalók aránya (1,9%). Az elmúlt évek leépítései az átlagnál jobban érintették a szülészeti-ngyógyászati területet: 5,6% a leépített státuszok aránya. Ez tükrözi az egészségügy struktúraváltozását. Ugyanakkor az átlagnál jelentsen kevesebb, 5,6% a munkaviszonyokat megszüntetk aránya. A szülészeti részlegvezetk jelents többsége (81,8%) közepesnek minsíti a munkahelyek ellátási színvonalát a dolgozói létszám tükrében. Diagnosztikai területek szakdolgozói helyzete 18 diagnosztikai részleg 410 szakdolgozójáról rendelkezünk adatokkal. Az átlagnál jóval magasabb a nyugdíjas fállásúak, és alacsonyabb a tartósan távollévk aránya. Utóbbi adat valószínleg a reproduktív korúak alacsony arányával függ össze. A diagnosztikai területen az átlagnál jóval magasabb (15,1%) a másodállást vállalók aránya. A területet jelentsen érintette az utóbbi évek leépítése (a státuszok 6,4%-a sznt meg). A diagnosztikai részlegvezetk jelents része (61%-a) optimálisnak tartja ellátásuk színvonalát. A részlegek 22%-a hiányol radiográfiás szakképesítéssel rendelkezket. Ezen a területen az utánpótlás hiánya miatt jelents létszámprobléma léphet fel a következ évtizedekben az életkori megoszlás adatai alapján. Mtéti szakterületek helyzete 14 részleg szolgáltatott adatokat, összesen 478 szakdolgozójáról. Az átlagnál magasabb 9,6% a területen dolgozó szakképzetlenek aránya, ezzel összefüggésben magas a képesítésüket szerzk aránya is (4,2%). Az átlagnál alacsonyabb (1%) a betöltetlen státuszok aránya. A területet kevésbé érintették az elmúlt évek leépítései (a státuszok 5%-a sznt meg). A részlegvezetk dönt többsége (71%-a) tartja optimálisnak munkahelye ellátási színvonalát. 18

20 Egyéb fekvbeteg intézmények szakdolgozói 15 részleg 429 szakdolgozójáról rendelkezünk adatokkal. A többi ellátási területhez képest jelentsen magasabb a tartósan távollévk aránya, aminek háttere feltehetleg az, hogy igen magas a reproduktív korúak száma a területen. Kiemelend még, hogy a saját minsítés alapján a részlegek 60%-ának optimális az ellátási színvonala. A területen diplomás ápolókból és 5.4 ápolókból tapasztalható hiány (a részlegek 13 ill. 20%-ánál). Rehabilitációs és krónikus ellátás szakdolgozói helyzete 28 részleg szolgáltatott információkat 547 szakdolgozójáról. A területen az átlagnál alacsonyabb (88%) a státuszuknak megfelel képesítéssel dolgozók aránya, 4% szerzi aktuálisan szakképesítését. Ennek oka feltételezheten az, hogy egészségügyi rendszerben végrehajtott viszonylag rapid struktúraváltást még nem tudta követni a munkaerpiac. Az egyéb szempontok alapján a terület jellemzi az átlagos tendenciákat követik. A rehabilitációs részlegvezetk szerint rehabilitációs szakképesítéssel rendelkezkre (14,3%), pszichológusokra (7,1%), diplomás ápolókra (10,7%) és ápolókra (14,3%) lenne leginkább szükség a területen. Hospice ellátás A hospice osztályok kezdd elterjedésére utal, hogy összesen 3 részleg 68 dolgozójáról nyertünk információkat. Talán e szakterületnek kedvez a krónikus ellátás eltérbe helyezése. A területen a vizsgált mintánkban maximális (100%) volt a megfelel képesítéssel rendelkezk aránya. Az átlagnál jóval magasabb (10,3%) a nyugdíjas fállásúak és a nyugdíjhoz közel állók aránya (45,6%). Alacsony a betöltetlen státuszok száma (1,5%), a vizsgált részlegeken nem történt leépítés. Egyéb járóbeteg-ellátás szakdolgozói helyzete A járóbeteg-ellátás területérl összesen 16 részleg 208 szakdolgozójáról gyjtöttünk adatokat. Ezen a területen a legalacsonyabb a státuszuknak megfelel képesítéssel rendelkezk aránya 19

21 (78,4%). Alacsony a tartósan távollévk aránya (6,7%). A területen dolgozók nagyobb részét a középkorúak és nyugdíjhoz közel állók adják. A területen dolgozók 6,3%-a szüntette meg munkaviszonyát az elmúlt másfél évben, ami az átlagnál jelentsen kisebb arány. Alapellátás Az alapellátás területérl 9 alapellátó egység 342 dolgozójáról rendelkezünk adatokkal. A felmért területek jellemzen házi ápolásból és háziorvosi ellátásból tevdtek össze. Az alapellátásban dolgozók majdnem 100%-a (98,2%) rendelkezik megfelel képesítéssel. Érdekes, hogy a területen kiemelkeden magas a nyugdíjas részállásúak aránya (3,8%). Nagyon alacsony a betöltetlen státuszok aránya (0,6%). Az átlagnál jelentsen kisebb arányban szüntették meg munkaviszonyukat a terület szakdolgozói (6,3%). Kiemelend még, hogy a részlegvezetk többsége, 55,6%-a ideálisnak minsítette ellátásuk színvonalát. Feltételezheten ezeket az adatokat befolyásolja az a tény, hogy ezek a területek gyakran a magánszektor irányítása alatt állnak. Az alapellátás vezet szakdolgozói igényelnének a legmagasabb arányban újabb szakképesítéseket (66,7%). A részlegek 33%-a igényelne rehabilitációs szakképesítéssel rendelkezket, 22%-a diplomás ápolókat. Gyógyszerészeti ellátás szakdolgozóinak helyzete 6 részleg 59 dolgozójáról gyjtöttünk adatokat. A begyjtött adatok kizárólag intézményi gyógyszerellátáshoz kötött munkahelyekre vonatkoznak, nem közforgalmú gyógyszertárakra. A területen igen magas (98,3%) a megfelel képesítéssel rendelkezk aránya (leggyakrabban gyógyszertári szakasszisztensek). 11,9% a nyugdíjas fállásúak és 3,4% a nyugdíjas részállásúak aránya. A területen a legmagasabb a nyugdíjhoz közel álló szakdolgozók száma (62,7%). A vizsgált mintában ezen a területen volt a legmagasabb a megszüntetett munkaviszonyok, illetve az új belépések száma (18,1 ill. 33,9%). A gyógyszerészeti ellátásban jelents igény mutatkozik (33%) szakasszisztensi képesítéssel rendelkezkre. 20

22 Értékelés A kérdív jellemzése a felmérés adatai alapján A kérdések relevanciáját és a megfogalmazások egyértelmségét mutatja, hogy többségüknél 1% alatt volt a nem válaszolók aránya. Magasabb volt ez az arány a tartós távollévk helyettesítésére (9,3%), a szakképesítések arányának minsítésére (4,8%), az új szakképesítések igénylésére (7,1%), a nem igényelt képzésekre (12,9) vonatkozó kérdéseknél. Az intervallum típusú változókra általában jellemz volt, hogy a válaszadók többsége alacsony számokat adott meg, csak néhány nagyobb intézmény osztályai regisztráltak nagyobb számokat a státuszok egyes jellemzinél. Ezért a megoszlások csúcsosak (csúcsosság: 4,8-30,1) és balra ferdék voltak (ferdeség: 1,9-5,0). Az 9. táblázat foglalja össze az intervallum típusú változók megoszlásának jellemzit. Hiányzó adat Átlag Medián Szórás Ferdeség Csúcsosság Minimum Maximum Szakdolgozói létszám 0 27,1 21,0 24,2 3,0 14, Képesítettek 3 25,0 18,0 23,7 3,2 15, Képesítést szerzk 5 0,8 0,0 1,4 2,9 13, Nyugdíjas fállásúak 1 0,5 0,0 1,2 4,6 28, Nyugdíjas részállásúak 2 0,3 0,0 0,8 5,0 37,1 0 8 Tartós távollévk (GYED stb.) 2 3,4 2,0 3,9 2,5 9, Betöltetlen státuszok 30 1,1 0,0 1,7 2,3 6, évesek 8 1,6 1,0 2,7 3,2 14, évesek 7 5,5 4,0 7,2 3,1 13, évesek 7 7,7 5,0 8,2 2,7 11, évesek 7 6,1 4,0 5,9 1,9 4, < évesek 7 6,3 5,0 6,4 3,3 18, Másodállások 30 2,0 0,0 4,0 3,6 17, Szakképzetlenek 11 1,4 0,0 2,9 3,6 15, Leépítések 2 1,3 0,0 3,2 4,8 30, Megszüntett munkaviszony 3 3,1 2,0 3,7 2,4 8, Új belépések 6 3,5 2,0 4,2 2,8 11, táblázat 21

23 Az igen-nem típusú kérdéseknél a kérdés jelentségét mutatja az igen válaszok magas aránya. A kérdések közül egyedül a feleslegesnek tartott képzésekre vonatkozót válaszolták meg alacsony arányban (8%) igen -nel. Az eldöntend kérdésekre adott válaszok százalékos arányait a 10. táblázat mutatja. A vizsgálatunkban használt egyetlen ordinális típusú változó az ellátás színvonalának a részlegvezet általi minsítése volt. Az elre megadott kategóriák közül a többség a két középst választotta, a széls kategóriákat jóval kevesebben (10. táblázat). Igen Nem Részben Összesen Hiányzó adat Tartós távollévk helyettesítése (%) 40,2 25,7 24,4 90,4 9,6 Másodállás (%) 48,6 50,2 98,7 1,3 Szakképzetlen (%) 39,5 57,9 97,4 2,6 Leépítés (%) 32,2 67,2 99,4 0,6 Képzettségi összetétel minsítése (megfelel ill. nem megfelel, %) 62,4 35,7 98,1 1,9 Szakképesítés elegend-e? (%) 52,7 42,4 95,2 4,8 Újabb szakképesítés igénye (%) 45,7 47,3 92,9 7,1 Felesleges szakképesítés (%) 8,0 79,1 87,1 12,9 Ideális Optimális Közepes Minimális Hiányzó adat Az ellátás minsítése (%) 7,7 37,3 46,0 8,4 0,6 10. táblázat 22

24 A kérdív értékelése és továbbfejlesztésének lehetségei Vizsgáltunk céljainak megfelelen az általunk kialakított rövid kérdív különböz típusú kérdéseket használ az egészségügyi szakdolgozók helyzetének számszer jellemzésére, illetve ugyanezen kérdések részlegvezetk általi minsítésére. A meg nem válaszolt kérdések alacsony arányából és a válaszok megoszlásából következtetheten sikerült a szakdolgozói helyzet jellemzésére releváns kérdéseket megfogalmaznunk. Utólag hiányolható, hogy a válaszadók számára nem adtunk lehetséget arra, hogy adott terjedelemben saját szempontokat is felvessenek a szakdolgozók helyzetének jellemzésére. A feldolgozás során az adatok ismételt átgondolása kapcsán merült fel, hogy nem kérdeztünk rá új szakdolgozói státuszok létesítésére sem. Az adatokat szolgáltató részlegvezetktl az igen-nem típusú kérdésekkel több vonatkozásban egyértelm és megbízható adatokat nyertünk az egyes részlegek szakdolgozói helyzetérl, ami lehetvé tette, hogy az egyes ellátási területek szakdolgozói helyzetérl árnyalt képet kapjunk és összehasonlításokat tegyünk. Az ellátás színvonalának minsítésére elzetesen megadott kategóriák szkösnek bizonyultak, amit a középs kategóriák dönt többségben történ megjelölése mutat. A kérdív továbbfejlesztésekor a kategóriák további bontása, 6-7 fokú válasz-skála kidolgozósa javasolható. Összességében a kérdív a javasolt változtatások beépítésével alkalmas lehet a késbbiekben is az egészségügyi dolgozók helyzetének felmérésére. Az egészségügyi dolgozók helyzetére vonatkozóan nem elegend kizárólag a számszer létszámot illeten adatokat gyjteni. A felmérés egy rendkívül fontos tapasztalata, hogy egyes döntések meghozatalában mekkora szerepe lehet a gyakorlatban dolgozó szakemberekhez legközelebb álló részlegvezetk véleményének. 23

25 3.5. Tevékenységelemzés A kompetencia, képességek és ismeretek összessége, mely szükséges az adott szerep ellátásához. Ebben természetesen az egyén személyisége is szerepet játszik, de elssorban a szakképzés szerepe az els objektív tényez, mely meghatározza annak megfelelségét adott munkakörre vonatkozóan. Minden munkakör esetében jogos elvárás a megfelel végzettség megléte, mely végzettség akkor a legjobban definiálható, ha az kompetenciákban is meghatározható. Vagyis világossá tehet, hogy adott munkakörnek mi a szerepe, illetve, hogy arra a munkakörre az egyén hogyan válhat alkalmassá. Ez meghatározza az egyén eredményességén túl a szervezet eredményességét is, amennyiben a munkakörök egymással megfelel módon összehangoltak. Amennyiben az egyes képzések kompetenciái megfelelnek a munkaköri kritériumoknak, úgy a tevékenységelemzés alkalmas eszköze lehet a létszámtervezésnek is. Ezáltal biztosított lehet, hogy adott munkakörre képzettsége szerint felvett dolgozó megfelel kompetenciák alapján alkalmas legyen a munkaköri leírásában foglalt feladatok ellátására, továbbá, hogy az egyes munkakörök között ne legyen túl nagy átfedés. A szakképzés általánosan megfogalmazható célja a naprakész ismeretekkel ellátott, megfelelen képzett szakember biztosítása. A tevékenységelemzés lehetvé teszi a szakképzés eredményeinek mérését is a képzési kompetenciák és a mindennapi gyakorlat összehasonlítása segítségével. A tevékenységelemzés során a társprojekttel összeállított szakmacsoportok kompetencialistái alapján állítottunk össze struktúrált interjúhoz alkalmas lapokat, melyeken szakmacsoportokra bontva soroltuk fel azokat a kompetenciákat, melyek a szakképzési rendszer változásait követ különböz követelmény rendszerek alapján készültek. (lásd: 4. számú melléklet) Az összeállított kompetencialistákat két szempontnak megfelelen kívántuk tesztelni az egyéni interjúk során. Az egyik szempont az volt, hogy felmérjük, hogy a különböz szakképesítések kompetenciái alapján elkészült összesített kompetencialista mennyire fedi a mindennapi gyakorlati kompetenciákat. A másik szempont az volt, hogy felmérjük, hogy a kompetenciák szerinti tevékenységelemzés mennyire ad lehetséget a stratégiai helyzetelemzésre a munkáltatók számára a létszámtervezés és létszámgazdálkodás terén. Az eredmények alapján a tevékenységlistákon felsorolt kompetenciák többségében lefedik a mindennapi gyakorlatot. 24

26 Az egyes szakmacsoportok szerint lebontva a tevékenységlistákon feltüntetett kompetenciák gyakorlatban történ megjelenését a 11. táblázat tartalmazza. Szakmacsoport megnevezése Tevékenységlistán feltüntetett kompetenciák gyakorlati alkalmazása (%) Ápoló 66 Csecsem- és gyermekápoló 68 Egészségügyi asszisztens 72 Mts szakasszisztens 70 Mtssegéd 68 Körzeti-közösségi ápoló 75 Diagnosztika (Radiográfus) 15 Gyógyszertári asszisztens 37 Egészségügyi operátor 55 Laborasszisztens 55 Rehabilitációs 55 Átlag 57, táblázat A felmérés során az interjúalanyok (n=14) nem említettek olyan gyakorlatban megjelen tevékenységet, mely ne szerepelt volna a szakmacsoportokra a képzettségre vonatkozó korábbi és jelenlegi szakképesítési követelményrendszer alapján összeállított tevékenységlistán. Az összesített tevékenységlisták közül a radiográfus és a gyógyszertári asszisztens szakmacsoport tevékenységlistája túl összetettnek bizonyult. Ezen szakmacsoportok esetében a késbbiek folyamán célszer lenne további bontások szerinti szakmacsoportokat létrehozni a gyakorlatban szerepl munkakörök alapján. Összességében megállapítható, hogy a tevékenységlisták alkalmasak lehetnek a munkáltatók számára a munkaer tervezése során, továbbá segítséget nyújthatnak a megfelel munkaköri leírások létrehozásában is. 25

27 4. Jegyzék 1 Az egészségügyi reform két éve miniszteri sajtótájékoztatón bemutatott háttéranyag (2008. április 24) Forrás: 2 Csetneki Julianna: Ápolók kritikus helyzetben Ápolásügy évf. 1. szám. P Zsuponyó Diána: Veszélyben a betegellátás biztonsága? Létszámhiány az június 11. évfolyam, 6. szám p Gyurisné Peth Zsuzsanna: Az ápolás humánerforrás kérdései Nvér Február 15. évf. 1. szám ( Eke Edit, Girasek Edmond: Mobilitás program Orvosok Lapja december p Munkaerpiaci elrejelzés 2008-ra Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója február óra. 8 Halmosné Mészáros Magdolna: Volt egyszer egy ápoló IME VII. évfolyam 7. szám 2008 szeptember p Erdélyi Mariann: Egyez álláspontok: Az egészségügyben munkaerhiány van, június 11. évfolyam, 6. szám p Hiányszakmák az egészségügyben az új OKJ tükrében kiadvány- Egészségügyi Szakképz és Továbbképz Intézet (összeállította: Erdélyi Gábor, Fekete Szabolcs, Maléta Andrea, Felels kiadó: Vízvári László), 2008 p indikátorrendszer 26

28 5. Irodalomjegyzék Ari Lajos: Biztoság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010-ig Egészségügyi Gazdasági Szemle 2008/4. p Ari Tamás, Kovács Viktória, Kovács Tünde: Az egészségügyi szakképzés humán erforrásának helyzetelemzése (tanulmány, 2007) Az ápolás helyzete Magyarországon (szerk.: Balogh Zoltán, Boldogné Csurik Magdolna, Borbás Ilona, Bugarszki Miklós, Jakab Zsuzsanna, Kovács Erzsébet, Kovácsné Kelemen Judit, Lakó Erika, Simkó Katalin, Tóthné Föd Gyöngyi, Vártok Józsefné) Egészségügyi Szakképz és Továbbképz Intézet, 2008 A kiadvány az Egészségügyi Minisztérium támogatásával készült. Bakacsi Gyula et al.: Stratégiai emberi erforrás menedzsment. Bp., 2004, KJK-Kerszöv. p Borgulya Istvánné [et al]: Emberi erforrás menedzsment kézikönyve. 4. átd., bv. kiad. Bp., 2004, KJK-Kerszöv. p. 574 Csetneki Julianna: Ápolók kritikus helyzetben Ápolásügy évf. 1. szám. p A dictionary of human resource management. [Compiled by] Edmund Heery, Mike Noon. Oxford, New York, 2001, Oxford Univ. Press. XXVII, p Az egészségügyi reform két éve miniszteri sajtótájékoztatón bemutatott háttéranyag (2008. április 24) Forrás: Az egyetlen út a fejldés A Magyar Európai Üzleti Tanács éves jelentése Magyar Európai Üzleti Tanács Alapítva 1998 Forrás: Eke Edit, Girasek Edmond: Mobilitás program Orvosok Lapja december p Erdélyi Mariann: Egyez álláspontok: Az egészségügyben munkaerhiány van, június 11. évfolyam, 6. szám p Eurybase Az európai országok oktatási rendszereinek információs adatbázisa: Magyarország oktatási rendszere 2005/06 Oktatásügyi és Kulturális Figazgatóság, Európai Bizottság Fedineczné Vittay Katalin (szerk.): Az ápolás helyzete Magyarországon az európai uniós csatlakozás küszöbén Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár-MEDINFO Budapest, 2003 Gyurisné Peth Zsuzsanna: Az ápolás humánerforrás kérdései Nvér Február 15. évf. 1. szám ( 27

29 Halmosné Mészáros Magdolna: Volt egyszer egy ápoló IME VII. évfolyam 7. szám 2008 szeptember p Hiányszakmák az egészségügyben az új OKJ tükrében kiadvány- Egészségügyi Szakképz és Továbbképz Intézet (összeállította: Erdélyi Gábor, Fekete Szabolcs, Maléta Andrea, Felels kiadó: Vízvári László), 2008 Juhász Péter: Az emberi erforrás értékelési kérdései. Bp., 2003, BKÁE Vállalatgazdaságtan Tanszék. p. 35. Kapócs Gábor, Vízvári László: Az egészségügy humán erforrás stratégiája (2006) Karoliny Mártonné Csetneki Zsuzsanna: Az emberi erforrások menedzselése. Pécs, 1997, Janus Pannoius Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Intézet. 249 p. Kazai Anita: Itt a következ boom! Jelenleg nincs utánpótlás az ápolóképzésben Medical Tribune, szeptember 25., p Krisztián Béla: Válogatott tanulmányok és bibliográfia. Pécs, 2004, PTE FEEFI. p Kullmann Lajos: Humán erforrás gondok az egészségügyben, 2005 A munkaer-felmérés módszertana Statisztikai Módszertan Füzetek 46, Központi Statisztkai Hivatal, 2006 Munkaerpiac, érték, nevelés (Gondolatok Magyari Beck István könyve kapcsán) Munkaerpiaci elrejelzés 2008-ra Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója február óra. Nemeskéri Gyula-Fruttus István Levente: Az emberi erforrás fejlesztésének módszertana. Bp., Ergofit, p. 327 Pálinkás Jen - Vámosi Zoltán: Emberi erforrás menedzsment. Nyitott rendszer képzés távoktatás - oktatási segédlet. Felsoktatási tankönyv. Bp., 2000, LSI Oktatóközpont, MAK Alapítvány. p. 348 Poór József [et al.]: Nemzetközi emberi erforrás menedzsment. Bp., 1996, Közgazd. És Jogi K. p Radnai Anna: Gondok és gondolatok (riport: Fodorné Kovács Erzsébet) Kórház 2006/7-8. p Reinhard Busse-Sophia Schlette: Gesundheitspolitik in Industrieländern, Ausgabe 7/8, Verlag Bertelsmann Siftung (Az egészségügyi dolgozók helyzete) Ford.: Kövesi október 11. évfolyam, 10. szám p