A gazdasági válság hatása a megújuló energiaforrások alkalmazására

Átírás

1 A gazdasági válság hatása a megújuló energiaforrások alkalmazására Biró Péter

2 Menetrend A megújuló energiák a válság előtt A gazdasági válság és jellegzetessége A válság hatása a megújuló energiák alkalmazására Európai és hazai kilátások 2

3 válság előtt 3

4 válság előtt 4

5 válság előtt 5

6 válság előtt 6

7 a válság 7

8 a válság 8

9 a válság 9

10 a válság 10

11 a válság 11

12 a válság 12

13 a válság 13

14 a válság 14

15 a válság 15

16 a válság 16

17 Mit vállaltunk? 2009/28/EK (RED) irányelv alapján min. 13%, kétéves ciklusokban előrehaladás minimális üteme Magyarország Megújuló Hasznosítási Cselekvési Terve ellátásbiztonság versenyképesség fenntarthatóság 17

18 Mit vállaltunk? Megalapozó számítások GREEN-X modell Cél: 14,65% Eszközök szabályozási rendszer átalakítása támogatási rendszer újragondolása engedélyezési eljárások egyszerűsítése technológiai fejlődés révén elérhető beruházási költségek csökkenése 18

19 Mit vállaltunk? Energiafelhasználás nagysága a villamosenergia-felhasználás a fűtés-hűtési fogyasztás a közlekedés fogyasztása Villamosenergia-felhasználás arányában kb. 11% 19

20 Tervezés GREEN-X energetikai-közgazdasági modell hazai potenciál figyelembe vétele a megújuló energiafajták és átalakítási technológiák benchmark alapon 30 projekttípus technológiák, projekttípusok termelési és tőkeköltsége ösztönzők, kockázati prémiumok 15 éves garantált időtartam 20

21 Aktualizálás Módosításra került az energiafajták és átalakítási technológiák néhány paramétere +2 projekttípus tőkeköltség 21

22 Aktualizálás Projekttípusok Fás- és lágyszárú biomassza kapcsolt termeléssel, illetve anélkül faelgázosító erőmű, gázmotorral fermentációs biogáz iszapgáz motor, depóniagáz motor, biometán, hulladékégetés, napelem szélerőmű egyedül álló, illetve telepes tárolóval, illetve anélkül geotermikus kis- és középerőmű kis-, közép- és nagyteljesítményű vízerőmű üzemanyagcella biogázból származó hidrogénből, kapcsolt 22

23 A hazai megújulók Szél gyorsan telepíthető, rendszerbe állítható hazai vállalkozások részvétele marginális 2009 óta felfüggesztett tender alapvetően a kvótarendszer akadályozza kihasználtságuk kb. 21% probléma: engedélyezési folyamat újrakezdése (2-3 év) 23

24 A hazai megújulók Biomassza mérettől függő, 3-7 éves létesítési idő (a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésén és ezzel párhuzamosan a tüzelőanyag-beszerzésre való leszerződésen át az engedélyeztetésig, illetve az ezt követő kivitelezésig) egy ilyen erőmű évre létesül és a megtérülési ideje is év jelenleg csak átalakítottak vannak az átvételi ár (kb. 30 Ft/kWh) túl alacsony 10 MW fölött csak kapcsolt termelés mellett tekinti támogathatónak a méretgazdaságossági problémák és a rosszabb hatásfokok mellett a fő gond a hő felvevőpiacának koncentráltsága probléma: a növekvő szén- és biomasszaárak, valamint a szén-dioxid-kibocsátási költségek növekedése 24

25 A hazai megújulók Biogáz jelenleg még meglehetősen kevés, nem éri el az évi 100 GWh-t, alapvetően a szennyvíz-tisztításkor keletkező gáz kerül hasznosításra, folyamatosan működnek kondenzációs termelésben, és hőt gyakorlatilag nem adnak ki, 750 MW potenciál, ennek költsége meghaladhatja a 200 milliárd forintot, kb. 50%-os támogatással 6-7 éven belül megtérül, engedélyezési folyamat (mintegy 24 darab engedély) kb. két évig tart (ugyanez Ausztriában egyablakos ügyintézéssel 3-4 hónap ) a biogázas erőművek mélyvölgyi leszabályozásához szükséges tárolási kapacitás növelésének nincs technológiai akadálya, csupán a beruházási költségeket emeli. 25

26 A hazai megújulók Geotermia még a biogázénál is nagyobb ugrást írtak elő az NCsT-ben 67 MWe összkapacitás túlzottan ambiciózus probléma: technológiailag erős kihívást jelent a C-os vízből a több mint 450 GWhe elérése 2020-ra. 26

27 A hazai megújulók Nap jelenleg 1,75 MWp teljesítőképességű naperőműpark működik a 2012-re tervezett 6 GWh villamosenergiatermelés túl optimista, míg a 2020-ra kitűzött 81 GWh termelés viszont túl alacsony a potenciálhoz képest kevésbé napos országok (pl. Németország, az Egyesült Királyság, Csehország, Belgium, Hollandia) jóval nagyobb szerepet szánnak a napenergia hasznosításának 27

28 Eredmények 1. a villamosenergia-termelés szerkezetében bekövetkező változás, 2. a villamos energia rendszer erőművi összetétele, 3. az egyes technológiák beruházási, működtetési költségei, 4. a szabályozhatatlan megújuló típusok miatti kiegészítő erőművek iránti igény nagyságrendje, 5. a megújuló ösztönzési rendszer kialakítása során számított támogatási igény, 6. a ÜHG-kibocsátás változása, 7. a megújulók támogatásának tarifa-hatása. 28

29 1. Termelés szerkezete (GWh) 29

30 2. Erőművi összetétel (MW) 30

31 3. Beruházási költségek (milliárd Ft) 31

32 4. Kiegyenlítés költsége A modell a következő arányokkal számolt: Vízenergia: 2%, Geotermia: 4%, Napenergia: 14%, Szélenergia: 35%, Szilárd biomassza: 6%, Biogáz: 12%. NCsT közelítő változat PYLON várható változat NCsT közelítő változat GKIE WACC PYLON várható változat GKIE WACC (milliárd Ft) 2,7 4,8 8,2 10,5 13,9 17,3 19,8 22,0 23,0 3,6 6,4 10,8 13,6 17,7 21,7 24,4 26,8 28,5 2,7 4,9 8,3 12,5 18,8 26,4 31,6 34,4 39,5 3,6 6,4 10,6 15,8 23,1 32,5 38,3 41,6 47,9 32

33 33

34 5. Támogatási igény (átvételi árak, Ft/kWh) 34

35 5. Támogatási igény (milliárd Ft) 35

36 6. CO2-kiváltás a kibocsátott mennyiségnek 20,5%-a, de a kedvezőbb modellváltozat teljesítése esetén akár a 35%-a is kiváltásra kerülhet 36

37 7. Tarifa hatás (az áramszámlában, Ft/kWh) 37

38 Bizonytalanságok a kutatás bő két hónapja alatt a beruházásokat, a szakpolitikai tervek finanszírozhatóságát érintő kedvezőtlen gazdasági-pénzügyi folyamatok, a szakpolitika ezen kockázatokból eredő bizonytalanságokat még inkább erősíti a csak meghirdetett, de a gyakorlatban eddig nem alkalmazott eszközök ellentmondásossága, a METÁR folyamatos halasztása, illetve a tartósan felfüggesztett támogatási keretösszegek. beruházók, finanszírozók egybehangzó véleménye: kiszámítható környezetet, transzparenciát és egyszerűsítést várnak 38

39 Következmények Amennyiben Magyarország nem képes rövid időn belül megbízható, kiszámítható, a felmerülő kockázatokat kezelő és attraktív támogatási rendszert felépítenie, valamint a végfogyasztói árak befagyasztásáról nem mond le, akkor egy egyébként is bizalmatlan befektetői környezetben a várt beruházások szinte biztosan elmaradnak. 39

40 Következmények A szigorú fiskális intézkedések azonban nem sok lehetőséget hagynak a kormányzatnak a METÁR kedvező beárazására, ráadásul az országkockázat további emelkedése, valamint elsősorban a közepes és kisebb vállalkozásokat érintő hitelkihelyezések erőteljes csökkenése miatt a beruházások tartósan alacsony szinten rekedhetnek meg. Mindezek miatt az NCsT időarányos teljesítésétől 2012-ben és 2013-ban is biztosan elmaradunk, egy újabb halasztás, vagy a fenti átvételi áraktól érdemben eltérő árak meghirdetése pedig még a 2020-as célokat is elérhetetlenné teszi. 40

41 Piaci folyamatok német példa Túlterhelt a térségi áramátviteli rendszer Többször is kritikus helyzetbe került a cseh, a szlovák, a lengyel és a magyar villamos energia rendszer az elmúlt hónapokban az ÉszakNémetországban termelt áram miatt, amely a cseh, a lengyel, a szlovák és magyar rendszereken keresztül jut el a dél-németországi, osztrák és további dél-európai fogyasztókhoz áll abban az április elején kiadott tanulmányban, amelyet a felsorolt országok rendszerirányítói készítettek. Szerintük ezek az áramlások veszélyeztetik országaik hálózatbiztonságát és korlátozzák a határkeresztező áramkereskedelmet. 41

42 Piaci folyamatok német példa Túlterhelt a térségi áramátviteli rendszer 2011-ben olyan helyzetek is adódtak, amikor a cseh áramátviteli hálózatnak 3500 megawatt terheléssel is meg kellett birkóznia, holott a szokásos terhelés 1000 megawatt körül van. A megújuló energiaforrásokat hasznosító létesítmények teljesítménye tavaly jelentősen, csaknem ötszáz százalékkal nőtt: míg 2010-ben a német szél- és naperőművek beépített kapacitása 42 ezer megawatt volt, 2011 végén már elérte az 57 ezer megawattot. Az ENTSO-E az európai villamosenergia-ipari rendszerirányítók szervezete előzetes hálózatfejlesztési terve szerint csak az újonnan kiépülő zöldkapacitások hálózatra csatlakozása miatt Németországban 30 milliárd eurónyi vezetékberuházás szükséges 2020-ig, aminek jelentős részét a tengeri szélerőművek víz alatti 42

43 Piaci folyamatok német példa Újraindítottak több atomerőművet Németországban Németországban a különösen hideg időjárás miatt újraindítottak több olyan atomerőművet, amelynek reaktorait a fukusimai atomerőműben bekövetkezett baleset után leállították. A Handelsblatt értesülése szerint négy energiavállalat Tennet, 50 Hertz, Amprion, EnBW szerdán döntött az atomerőművek újraindításáról. Ezek mellett visszakapcsoltak olaj- és széntüzelésű üzemeket is a hiány pótlása érdekében. Az öt, 1980 előtt épített atomreaktor vészellátóként működik, miközben a Die Presse szerint Ausztria ismét áramot exportált szomszédjának az ellátási gondok elkerülése érdekében. Bécs a helyzetre való tekintettel két régebbi gáz- és egy olajtüzelésű erőművet helyezett üzembe. 43

44 Piaci folyamatok német példa Ezek pedig csak a rövid távú hatások. A Németország összes (17) atomerőművét építő Siemens ez év elején nyilvánosságra hozott előzetes becslése szerint az országnak 1700 milliárd eurójába (kb. 476 ezer milliárd forint) kerülhet 2030-ig az atomerőművek leállítása. Ezzel a döntéssel (atomstop) Németország óriási értékű eszközeit, vagyonelemeit nullázta le egyik napról a másikra, a számlát pedig valakinek fizetnie kell majd! 44

45 45

46 46

47 Távlatok / Álmok december December közepén az EU Bizottság elfogadta a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervet. A cél a klímavédelem, azaz, hogy a káros kibocsátások csökkenjenek több mint 80%-kal 2050-ig, s ezen belül az energiatermelést szinte teljesen mentesíteni kell a szén-dioxid kibocsátástól. A feladat megvalósítására négy fontos módszeren alapuló forgatókönyvet dolgoztak ki, amelyek kiemelik az (1) energiahatékonyság, (2) a megújuló energiák, (3) az atomenergia és a (4) szén-dioxid leválasztás és tárolás szerepét a kibocsátás csökkentési folyamatban. A fenti forgatókönyvek teljesítik a kitűzött célt, s a számítások szerint hosszabb távon a jelenlegi szakpolitikáknál kevesebb költséggel járnak. a ma megvalósuló beruházások révén biztosíthatjuk, hogy a jövőben a lehető legkedvezőbbek legyenek az árak. A számítások szerint a villamos energia (reál)ára 2030-ig növekedni fog, de ezt követően az ellátás költségei csökkennek, mivel az energiahatékonyság javulása és a technológiai fejlődés ezt lehetővé teszi. 47

48 Távlatok / Álmok 48

49 Távlatok / Álmok 49

50 Távlatok / Álmok 50

51 Távlatok / Álmok 51

52 Távlatok / Álmok Egy gyors számítással belátható, amennyiben a világ legnagyobb ÜHG-kibocsátói, köztük Kína, nem tesz a jelenlegi vállalásainál erőteljesebb lépéseket az emisszió visszafogására, a globális ÜHG-kibocsátás tovább fog emelkedni: között a kínai GDP (6%-os éves növekedésével számolva) várhatóan 2,4-szeresére emelkedik. 45%-os GDP-arányos emisszió-visszafogás is kb. 31,8%-os ÜHG-kibocsátás növekedést eredményez, ami a jelenlegi évi kb millió tonnát (2300 millió tonnával) millió tonnára emelné. Ehhez képest az EU évi ÜHGkibocsátása millió tonna, ami 2020-ra a célok maradéktalan teljesítése esetén is "mindössze kb. 970 millió tonnával csökkenhetne. (Magyarország éves ÜHG-kibocsátása 67 millió tonna.) 52

53 Köszönöm a figyelmet! 53