Az előterjesztés szöveges része

Átírás

1 Az előterjesztés szöveges része A Kormány széles körű társadalmi, szakmai és közigazgatási egyeztetést követően 2003 őszén fogadta el a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.). A jogi szabályozást több, egyidejűleg ható körülmény tette szükségessé. A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást szabályozó 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet zárt kategóriái és szigorú előírásai a szálláshelyek egyes a múltban ún. kisegítő szálláshelyként nyilvántartott csoportjai (pl. diákotthonok, munkásszállások) számára a legális szolgáltatást már nem tették lehetővé. A közösségi szálláshelyek egy másik része (pl. egyházi vagy karitatív célból fenntartott, továbbá nulla költség nulla szolgáltatás alapelvű extrém szabadidős szálláshelyek) tekintetében az üzleti célú szolgáltatás fogalmilag kizárt, ezért ezek a szálláshelyek eleve nem tartozhattak a kereskedelmi szálláshely-szabályozás hatálya alá. A természetjáró szálláshelyek és a sportlétesítményekben kialakított önálló szálláshely-részegységek egységes, sportlétesítményi besorolása pedig az Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőző jogharmonizációs folyamat során szűnt meg. Ezek a szálláshelycsoportok önhibájukon kívül, a jogszabályi környezet differenciálatlansága miatt kényszerültek a szürkegazdaságba. Az R. megalkotásának célja éppen az volt, hogy ezeknek a szálláshelytípusoknak megteremtse a működési feltételeit, s ezáltal megjelenítse őket a fehérgazdaságban. Az új szolgáltatás megbízható mérése érdekében a KSH a szálláshelyszolgáltatókra (OSAP 2076) és a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásra (OSAP 1965) vonatkozó statisztikai adatokat évente gyűjti. Ennek eredményeként a években ezer szállásférőhely kifehérítésére került sor. A R. alapján a évben 830 szálláshely-egységet, ezekben összesen szállásférőhelyet regisztráltak. A szálláshely-egységek több, mint kétharmadát üdülő (36,5%, 303 egység), diákotthon, kollégium (18,3%, 152 egység), illetőleg természetjáró szálláshely (16%, 133 egység) típusokban jelentették be, míg a férőhelyek négyötöde diákotthon, kollégium (42,3%, 23 ezer férőhely), üdülő (19,8%, 11 ezer férőhely), valamint gyermek és ifjúsági tábor (18,4%, 10 ezer férőhely) típusokban található. A 830 regisztrált szálláshely-egységből 610 egység szolgáltatott a évre vonatkozóan forgalmi adatokat. Ennek alapján a nem üzleti célú közösségi,

2 2 szabadidős szálláshelyeken való átlagos tartózkodás ideje a kereskedelmi szálláshelyeken való átlagos tartózkodás idejének másfélszerese, 4,62 nap volt. A szálláshelyeket a R. céljával egyezően a vendégszám 95,7%-ában (270 ezer vendég), míg a vendégéjszaka-szám 96,5%-ában (1,2 millió vendégéjszaka) belföldi vendégek vették igénybe. A szálláshelyek összes árbevétele 2005-ben 2,2 milliárd forint volt. Az összes bevétel 73%-a a szállásdíjakból, 13%-a a szálláshelyi vendéglátóegységek forgalmából, 14%-a pedig a szálláshelyek által nyújtott egyéb szolgáltatásokból származott. A szolgáltatók által bevallott kereskedelmi árbevétel a szállásdíjbevételek vonatkozásában 9,3% volt, ami a R.-ben engedélyezett 5%-nak közel kétszerese. Az R. hatálybalépése óta eltelt három év gyakorlati eredményei fentiek ellenére is elmaradtak a várakozásoktól. Ennek okai a következőkben foglalhatók össze: - Az R. hatálya alá tartozó szálláshelyek felújítására évente pályázat útján kilátásba helyezett szűkös támogatási forrás kevéssé ösztönzi regisztrációra a potenciális szolgáltatókat. - A szálláshelyek egyes típusaira, altípusaira elsősorban a legalacsonyabb szolgáltatási színvonalú kategóriákra vonatkozó követelményrendszerek jelen formájukban nem fedik le a potenciális szolgáltatók teljes körét, jóllehet a szálláshely-szolgáltatás kifehérítési, valamint a turisztikai szakterület statisztikai adatgyűjtési igényei egyaránt ezt a szempontot részesítik előnyben. - A jogszabályi környezet időközi változása, továbbá az R. inkonzisztenciái értelmezési problémákat generáltak, ezek feloldásáig a potenciális szolgáltatók, valamint az önkormányzatok egy része várakozó álláspontra helyezkedett. - Minthogy a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyszolgáltatás a szabálysértési jogszabály által nem érintett szolgáltatási terület, az R. szerinti regisztráció elmaradása jelenleg nem szankcionálható. Ebből kifolyólag az R. módosításának alapvető célja a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatások átlátható működéséhez szükséges feltételek megteremtése a nyilvántartásba vételi, engedélyezési és ellenőrzési eljárás átalakításával. A tervezet tartalmazza továbbá az R-nek a hatálybalépése óta megváltozott jogszabályi környezethez való hozzáigazítását, illetve az R. alkalmazása során felmerülő problémák rendezését.

3 3 I. A módosítás főbb tartalmi elemei 1. A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás nyújtására vonatkozó regisztrációs eljárás átalakítása A működés engedélyezése tekintetében a tervezet három csoportra osztja a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásokat: a) Az üdülő, a gyermek- és ifjúsági tábor, a kulcsosház, a turistaház, a pihenőház, a diákotthon, kollégium szálláshelytípus (altípus) működtetése A fenti szálláshelyek üzemeltetési engedély alapján működtethetők. Az üzemeltetési engedélyt a szálláshely fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője a szolgáltató kérelmére adja ki. A tervezet meghatározza a szolgáltató által a kérelemhez csatolandó dokumentumok, valamint a jegyző által beszerzendő szakhatósági hozzájárulások körét. A tervezet a kereskedelmi szolgáltatásról nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásra való gyors és költséghatékony áttérés elősegítése érdekében előírja, hogy a kérelemhez ebben az esetben csak a megváltozott körülményekkel, valamint a rendeletben a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásra meghatározott többletkövetelményekkel kapcsolatos mellékleteket kell csatolni, illetve szakhatósági hozzájárulásokat kell beszerezni. Könnyített feltételeket határoz meg a tervezet az építményjegyzék alapján lakóépületnek minősülő épületben kiegészítő vagy melléktevékenységként nyújtott nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásra is. Az R-ben előírt feltételek fennállása esetén a jegyző kiadja az üzemeltetési engedélyt és egyidejűleg felveszi a szolgáltatót a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynyilvántartásba. A tervezet tartalmazza az üzemeltetési engedély módosítására vonatkozó előírásokat is. b) A matracszállás és a bivakszállás szálláshelytípus (altípus) működtetése Ennek a két szálláshelytípusnak (altípusnak) a működtetéséhez nem kell üzemeltetési engedély. A szolgáltató azonban csak akkor kezdheti meg a szolgáltató tevékenységet, ha a szolgáltatót a jegyző felvette a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-nyilvántartásba. A tervezet meghatározza, hogy a szolgáltatónak milyen adatokat kell feltüntetnie a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben.

4 4 c) Nomád táborhely, szükségszállás szálláshelytípus (altípus) működtetése Jellegéből adódóan ennek a két szálláshelyformának a működtetéséhez sem bejelentési, sem üzemeltetési engedély megszerzése iránti kötelezettséget nem ír elő a tervezet. Tekintettel arra, hogy a nomád táborhelyek túlnyomó többségét helyi önkormányzatok, illetve erdészeti társaságok üzemeltetik, működésük átlátható. A bejelentési és engedélyezési eljárás alól való kivétel természetesen nem jelenti azt, hogy e két szálláshelyformának nem kell megfelelnie az R-ben és más jogszabályokban előírt követelményeknek. A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeit az R ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter együttes rendelete határozza meg. Az előkészítés alatt álló rendelet részletes szabályokat tartalmaz a gyermektáboroztatás, így annak egyik megvalósulási formája, a nomád táboroztatás egészségügyi feltételeivel kapcsolatban. A tervezet értelmében a szolgáltatóknak december 31-éig kell az új rendszer szerint a nyilvántartásba bejelentkezni, illetve az üzemeltetési engedélyt megszerezni. 2. Ellenőrzési kötelezettség előírása Az R. jelenleg hatályos rendelkezései nem írnak elő a működést engedélyező szerv számára ellenőrzési kötelezettséget. A jogszerű működés biztosítása érdekében a tervezet szerint a jegyző legalább ötévente ellenőrzi a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatások működését. 3. A jogosulatlan működés, valamint a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a szankcionálási lehetőség megteremtése Annak érdekében, hogy a jogosulatlanul, azaz a szürkegazdaságban folytatott szolgáltatásnyújtás, valamint a jogszabályi előírások megsértése szankcionálhatóvá váljon, a tervezet az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítására tesz javaslatot. A kormányrendeletben új tényállásként jelenik meg a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyszolgáltatásra vonatkozó szabályok megsértése. A szabályozás mind felépítésében, mind a pénzbírság összegében (60 ezer Ft) a magánszálláshely szabálytalan hasznosítására vonatkozó rendelkezéseket követi.

5 5 4. A haszonkulccsal növelt árú szálláshely-értékesítés arányának növelése Az R. jelenleg csak a tárgyévi összkapacitás 5%-át meg nem haladóan engedélyez haszonkulccsal növelt árú szálláshely-értékesítést. Az R. mellékletében ugyanakkor az egyes szálláshelytípusoknál 80%-ban lett meghatározva a nonprofit szolgáltatás aránya. Az összhang megteremtése, valamint a legális működés feltételének kialakítása érdekében a tervezet 10%-ra emeli a haszonkulccsal növelt árú szálláshely-szolgáltatás mértékét, és 90%-ban határozza meg a mellékletben a nonprofit szolgáltatás arányát. 5. Egyéb módosítások A tervezet egyéb módosításait (az eljárási rendelkezéseknek az új közigazgatási eljárási törvényhez való igazítása, az igényjogosult fogalmának pontosítása, a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség pontosítása, a minősítési követelmények módosítása, az üdülő szálláshelytípusnál egy új altípus, a villa megjelenítése, a kormányzati struktúrából adódó változások átvezetése, egyéb szövegpontosítások) a megváltozott jogszabályi környezet és a jogalkalmazók munkájának megkönnyítése teszi szükségessé. A tervezet az Országgyűléshez benyújtott, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló T/1299. számú törvényjavaslatban, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló T/1300. számú törvényjavaslatban foglaltaknak megfelelően határozza meg a külföldi, illetve a belföldi fogalmát, valamint a külföldi vendégnyilvántartás tartalmát. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 42. -ának (7) bekezdése értelmében a hatóság a saját ügyének elintézésében hatóságként nem vehet részt. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok maguk is üzemeltetnek nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyet, a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynyilvántartást meghatározó 3. számú melléklet címét úgy kell megváltoztatni, hogy az adott önkormányzat ne csak a saját területén működő szolgáltatót vehesse nyilvántartásba, hanem a fenti kizáró ok fennállása esetén, kijelölt hatóságként, a más önkormányzat területén működő szolgáltatót is. II. A módosítás várható gazdasági hatásai a) A nyilvántartásba vételhez kapcsolódó kiadások

6 6 A szigorúbb regisztrációs és ellenőrzési eljárás bevezetésétől mintegy 165 ezer szállásférőhely, azaz kb új szolgáltató megjelenése várható a fehérgazdaságban. Jelenleg 830 szolgáltató szerepel a nyilvántartásban szállásférőhellyel. A szolgáltatókat a települési önkormányzat jegyzője veszi nyilvántartásba. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint egy szolgáltató nyilvántartásba vételének költsége körülbelül az általános tételű eljárási illeték összegével egyezik meg. Azaz az új nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely szolgáltatók nyilvántartásba vétele becslésünk szerint Ft (2500 szolgáltató x 2200 Ft) többletköltséget eredményez az önkormányzatoknál. b) Az ellenőrzéshez kapcsolódó kiadások Az előterjesztés a jegyző feladatává teszi, hogy 5 évenként ellenőrizze, hogy a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshelyek működtetése megfelel-e a nyilvántartásban, az üzemeltetési engedélyben és a jogszabályokban foglaltaknak. A tervezet értelmében a jegyzőnek a jelenlegi becsült adatok alapján 3300 szolgáltatót (830 már nyilvántartott és kb várhatóan a nyilvántartásba bejelentkező szolgáltató) kell 5 évenként ellenőriznie. Ennek várható költségvetési kihatása a fenti számítási mód alapján 5 évenként Ft (3330 szolgáltató x 2200 Ft) többletkiadást eredményez az önkormányzatoknál. c) Várható bevételek A szürkegazdaságban folytatott szolgáltatásnyújtás felszámolása, a haszonkulccsal növelt árú szálláshely-szolgáltatás mértékének megemelése révén az önkormányzatoknál az idegenforgalmi adóból származó bevételek növekedése várható. A bírságolási lehetőség megteremtése további költségvetési bevételt jelent. A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatások legális működése, a szolgáltatóknak a fehérgazdaságban való megjelenése a szigorúbb regisztrációs és ellenőrzési eljárás nélkül nem érhető el. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el.

7 7 Budapest, november. Kiss Péter