*** 2006/2007 tanév, tavaszi szemeszter
|
|
- Zsolt Fazekas
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DR. SZÉCSÉNYI-NAGY GÁBOR Csillagászati labor-föladvány bolognai földtudósok számára *** 2006/2007 tanév, tavaszi szemeszter CSILLAGÁSZATI JELENSÉGEK LEGFONTOSABB ADATAINAK MEGHATÁROZÁSA Az alábbiakban tömören bemutatunk néhány olyan naprendszerbeli csillagászati eseményt, ahogyan mondani szokás jelenséget, amely mindenki számára érthető ugyan, mindamellett az is nyilvánvaló róluk, hogy kellő előképzettség hiányában körülményeik pontos meghatározása egyáltalán nem könnyű föladat. A precíz számítások alapján összeállított, publikus táblázatok segítségével azonban már van remény az ilyen jelenségek részleteinek megismerésére. Amiatt azonban, hogy nehéz kiadót találni az évről-évre megújítandó adattenger közreadására, magyar nyelven már igen hosszú ideje csak olyan szerény válogatások jelenhetnek meg, amelyek általában csak minden naptári nap egy-két pillanatára és egyúttal a földgolyó egy kiválasztott pontjára közlik az események főbb jellemzőit. Gondolom e körben nem kell hosszasabban magyaráznom, hogy a Föld alakja, mérete és a Naprendszerhez tartozó égitestek összetett mozgásai következtében minden pillanatban más konfigurációjuk alakul ki és ennek látványa is gyökeresen különböző lehet eltérő nézőpontokból. Lássunk hát néhány példát a föntiek szemléltetésére! A legföltűnőbb jelenségek minden bizonnyal a napfogyatkozások; élükön az egészen drámai hatást kiváltó teljes napfogyatkozással, amely érthető okokból mindig részleges fogyatkozásként kezdődik, majd akként is fejeződik be. Ezek bekövetkezését ugyan már évezredek óta meg tudták jövendölni a csillagászok, lezajlásuk menetét azonban korántsem könnyű minden részletre kiterjedően megadni. Valamivel egyszerűbb lehet előrejelzést készíteni a holdfogyatkozásokra. Mindamellett kétségtelen, hogy a teljes fogyatkozásban lévő Hold színét és pillanatnyi fényességét szintén elég problematikus előre kiszámítani. Ugyancsak nagy föltűnést szokott kelteni, amikor a Hold és valamelyik fényes bolygó, vagy éppen a két legnagyobb óriásbolygó látszólag megközelíti egymást, azaz lecsökken a földi megfigyelők által mérhető szögtávolságuk. Valószínűleg ilyesmi történhetett Jézus születése idején is, hisz a Betlehemi Csillag, ami az írás szerint a napkeleti bölcseket vezette, nagy valószínűséggel bolygóegyüttállás lehetett. Az efféle tünemények a Hold gyors elmozdulása következtében csupán egyetlen éjszaka, talán csak néhány óráig, a bolygóegyüttállások egy-két napig vagy hétig látszhatnak, miközben elég gyorsan változó látványt nyújtanak. Így a megfigyelésükről csak akkor nem maradunk le, látványukban jószerivel csak akkor gyönyörködhetünk, ha idejében fölkészülünk arra. 1
2 Kifejezetten csillagászati ismeretek pontosításának a vágya vezette a kutatókat évszázadokon át, amidőn gondos előkészületeket tettek, netán egy-egy új, tökéletesebb távcsövet is fölállítottak, vagy távoli földrészre szállítottak annak reményében, hogy a pontosan kiszámított időben, az ún. nagy oppozíciókkor majd a lehető legkedvezőbb körülmények között szemlélhetik meg a Marsot. A földi észlelők és a külső bolygók közötti távolság általában ugyanis olyankor a legcsekélyebb, amikor a szembenállásban lévő bolygó éppen delelni látszik. Ráadásul ilyenkor igen alkalmas megvilágításban és ha a szerencse kedvez, előnyös pozícióban is láthatjuk. Mindez igaz a kisbolygókra, az aszteroidákra is, bár ezek kisebb látszólagos fényessége miatt szembenállásaik általában csak kevesebbek, a teleszkópokkal észlelők érdeklődését váltják ki. Jóllehet a napéjegyenlőségek (ekvinokciumok) és napfordulók (szolsztíciumok) közvetlenül nem megfigyelhető égi jelenségek, időpontjukat mégis régóta igyekeznek meghatározni a szakemberek. Olyannyira, hogy volt idő, amikor némely kultúrkörökben a tavaszi napéjegyenlőséget tekintették egy-egy új esztendő kezdetének. Azt hiszem sok éves oktatói tapasztalatomból okulva -, hogy nem árt külön is hangsúlyoznom, hogy van: tavaszi és őszi napéjegyenlőség továbbá nyári és téli napforduló De errefelé ez minden! Azokat a kombinációkat, amelyeket célszerűbbnek tartottam nem ideírni (!) kerüljük, sőt ha tehetjük inkább irtsuk! Ezen időpontok sem kötődnek minden esztendőben ugyanazokhoz a naptári napokhoz. Definíció szerint pedig csupán egy-egy momentumot jelentenek. Az ok, hogy a földi évet nem lehet egész számú napból összerakni, így aztán a különböző kalendáriumok mindenféle approximációkkal próbálták kiegyenlíteni a hibát. A most már elég sokfelé érvényes Gergely-naptár a jólismert szökőév-szabályt követi, aminek következtében néha egészen meglepő ugrás tapasztalható e nevezetes pillanatok dátumában. Bár kétség kívül sokak által ismert, hogy úgy a Nap, mint a Hold látszó korongja a Földről nézve fél fokos (½ ) átmérőjű, de emellett még azt is illik tudni, hogy a Naprendszerben az égitestek nem pontosan kör alakú pályákon közlekednek. Ezért mindkét fénylő, egyszersmind roppant különböző látszólagos fényességű korongocska szögátmérője folyamatosan ingadozik (hisz az ellipszisnek tekintett földpálya különböző pontjaiból a Nap látószöge éves, míg az ugyancsak ellipszisen járó Holdé a pálya fókuszpontja körül kóválygó Földről vizsgálva holdhónapos periódussal oszcillál). Emellett egy még rövidebb (kb. napos) periódusú bár kisebb amplitúdójú változás is jelentkezik. A Föld tengelykörüli forgása következtében a megfigyelőnek akár a Naptól, akár a Holdtól való távolsága is hol csökken, hol meg növekszik attól függően, hogy az égitest zenittávolsága éppen csökken-e (delelés előtt jár) vagy nő (a meridiánátmenetet követően). E pillanatnyi napi korrekció megállapításához tudni kell, hogy pontosan mikor és honnan történik a megfigyelés. Az átlagos Nap-Föld távolság, azaz a Csillagászati Egység (1 Cs.E. vagy nemzetközi rövidítéssel 1 AU) alapvető csillagászati állandó (astronomical constant), amelynek a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) által elfogadott értéke pontosan 2
3 1, m Ehhez a közel 150 millió km-es átlagos értékhez képest bolygónk mindössze 6378,107 km-es sugara elég csekély, így a megfigyelőhelynek a bolygó forgása miatt bekövetkező napi helyzetváltozása a céltárgy (itt magáról a Napról van szó) távolságában csupán mintegy negyven milliomodrésznyi (0,00004-szeres) ingadozást okoz. Egészen más azonban a helyzet akkor, ha a Holdat szemeljük ki célobjektumunknak. Amiatt, hogy égi kísérőnk tőlünk való közepes távolsága (hozzávetőleg km) csak alig több mint hatvanszorosa a Föld egyenlítői sugarának, azokon a vidékeken, ahol zenitben is delelhet, a megfigyelő és az égitest közötti távolság napi ingadozása és most kizárólag azokra az időszakokra szorítkozunk, amikor a Hold már fölkelt és még nem nyugodott le a szóbanforgó helyen bizony már számottevő, meghaladhatja a másfél százalékot; bár az égitest kacifántos pályája miatt napról-napra más és más! Megjegyzendő, hogy Magyarországon a Holdat pl. téli napfordulós holdtölték alkalmával, amikor szinte beragyogja a hosszú éjszakákat - legmagasabban akár 20 -os zenittávolságnál is észlelhetjük a déli határvidékről. (A legmagasabb helyzetű a zenitben látható objektum, amelynek a zenittávolsága nyilván 0.) A Hold pillanatnyi helyzetének, fázisának és látszólagos méretének (lényegében távolságának) kiszámítása egyáltalán nem könnyű föladat. A Nap Föld Hold hármasrendszerben - részben a két utóbbi égitest anyageloszlásában kimutatható kisebb szabálytalanságok (lapultság, körte-alak, nem-szférikus sűrűségeloszlás), részben pedig a Naprendszerhez tartozó további objektumok zavaró (perturbáló) hatása következtében - roppant bonyolult mozgások játszódnak le. Az égitestek mindenkori helyzetét megszabó rengeteg tényezőt és peremfeltételt az évszázadok során gyűjtött megfigyelési adatokból a folyamatosan pontosított mozgáselméletek (az ún. Hold-elméletek) révén végül sikerült kiismerni. Mindezek alapján, a számítástechnikusok segítségével az égi mechanikusok olyan modern efemerisz-számító eljárásokat (többek között PC-programokat) fejlesztettek ki, amelyek abszolút megbízhatóan és minden igényt kielégítő pontossággal adják meg akár múltbéli, akár évtizedek múlva bekövetkező időpontokra a Naprendszerhez tartozó objektumok várható térbeli helyzetét. Adatkeresés nyomtatott táblázatokban Korábban az erre a föladatra szakosodott állami intézetek szó szerinti fordításban hivatalok szakemberei állították össze a csillagászokon kívül földmérők, térképészek és hajózók számára is nélkülözhetetlen efemeriszeket, asztronómiai táblázatokat, amelyeket minden egyes évre kiszámítottak és kötetbe foglaltak. Hazánkban az elmúlt fél évszázadban előbb a Gondolat Kiadó: Csillagászati évkönyv majd a Magyar Csillagászati Egyesület: Meteor csillagászati évkönyv címen publikált efféle adatokat is tartalmazó kiadványokat, de a nagy flottával bíró tengeri hatalmak vagy számos kikötővel rendelkező nemzetek ilyen jellegű évkönyvei (az ún. almanachok) összehasonlíthatatlanul részletgazdagabbak. Az említetteknél sokkal több és nagyobb pontosságú adatot tartalmaznak. (Tartalmukat lásd például az alábbi két honlap asa.usno.navy.mil/ vagy asa.nao.rl.ac.uk/ valamelyikén!) 3
4 Miheztartás végett: a nagyközönség számára hozzáférhető legpontosabb csillagászati táblázatokat magyar nyelven közlő Meteor CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV legutóbbi számainak Használati Útmutató -jában többek között ez áll: A Hold adatai táblázatban a pillanatnyi egyenlítői koordinátái, a Földtől mért távolsága (sic!), látszó szögátmérője és fázisa szerepel. Ebből sejteni ugyan lehet, hogy talán a Föld középpontjától való távolságot adja meg a táblázat hivatkozott oszlopa minden egyes naptári napra és 0 óra UT-re, de egészen mégsem lehetünk biztosak benne. Ha viszont meg is nézzük az adatokat, meglepődve tapasztalhatjuk, hogy ez a távolság mindig kerek 100 km-re végződik. Ennyiből is nyilvánvaló, hogy érdemes még megbízhatóbb forrás után néznünk. Itt csak a legszélesebb körben alkalmazott angol nyelvű csillagászati évkönyvet, az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészeti Obszervatóriuma és Őfelsége Hajózási Évkönyv Hivatala (ami az Egyesült Királyság Rutherford Appleton Laboratóriumában működik) szoros együttműködésében megjelentetett évkönyvet, a korábban The American Ephemeris and Nautical Almanac címmel, illetve a legutóbbi években már The Astronomical Almanac-ként publikált kiadványt említjük név szerint, amelynek kötetei sok-sok évtizedre visszamenően - sőt talán egy-másfél évre előre is - megtalálhatók a csillagászati kutatóhelyek könyvtáraiban. Azonban még az ilyen, nagyon részletes (a Holdra vonatkozóan az előbbi például az esztendő minden órájára szolgáltat bizonyos adatokat) táblázatokat tartalmazó kötetekhez is vaskos magyarázó fejezeteket csatolnak, hiszen a különböző földrajzi helyen és tengerszint feletti magasságban, a megadottaktól eltérő időpontban észlelő megfigyelők a legtöbb adatot kénytelenek precízen interpolálni illetve transzformálni. A személyi számítógépek világméretű térhódítása nyomán célszerűnek bizonyult az évről-évre megújítandó, nagyon költségesen és szinte elkerülhetetlenül csakis zavaró sajtóhibákkal együtt nyomtatható és forgalmazható vaskos kötetek helyett előbb mágneses, majd optikai adathordozón (floppyn illetve CD-n) tenni közzé az alapadatokat illetve a segítségükkel az összes szokásos adatsort, efemeriszt pillanatok alatt kiszámító programokat. Napjainkban ez a CD-n forgalmazott professzionális szoftver, a Multiyear Interactive Computer Almanac azaz a MICA segíti nemcsak a csillagászok, geodéták, térképészek, meteorológusok, navigátorok, de az egyetemi hallgatók munkáját is. A most aktuális MICA Version 2.0 változat 1800-tól egészen 2050-ig helyettesítheti a csillagászati és hajózási évkönyveket és szolgáltat páratlanul gyorsan, minden gyakorlati igényt kielégítő adatokat úgy az alapcsillagokról mint a Naprendszer tagjairól 15 fényes aszteroidát és a Jupiter Galilei-holdjait is ideértve. Arra is lehetőség van, hogy a felhasználó további objektumokkal például neki fontos kisbolygókkal vagy üstökösökkel bővítse a MICA katalógusát. Ebben az esetben ez utóbbi égitestek efemeriszeit is előállíttathatja a programmal. Éppen ezért a szakterület minden művelőjének érdemes megismerkednie vele és megtanulnia annak kezelését, hiszen élethossziglan hű szolgája és társa lehet ez a cica- MICA. A programot a Csillagászati Tanszéknek az Északi Tömb 6. emeletén lévő Optikai és számítástechnikai laboratóriumában (amelybe a dunai oldalon lévő liftekhez közel található számú ajtón át juthatunk be) hozzáférhető Windows-os PC-in lehet használni. Fantasztikus könnyebbség ezzel a szoftverrel dolgozni, hiszen amellett, hogy a fárasztó és unalmas, továbbá a szemet kétség kívül nagyon igénybe vevő táblázatböngészést is leegyszerűsíti, lerövidíti, egyúttal az adatok transzformációja és interpolálása során véthető hibáktól is megóvja használóját. 4
5 Egy dologra azonban nem képes, nem gondolkodik helyettünk! Beállításait mindenki maga szabja meg, alapadatait a fölhasználónak kell kiválasztania a fölkínáltak közül vagy betáplálnia, beírnia a gépbe. Mindehhez szerencsére gáláns segítséget nyújt a program Help menüpontja, amelynek megértéséhez azért némi angolnyelv-ismeret és csekélyke csillagászati előképzettség elengedhetetlen. BUDAPEST, március Dr. Szécsényi-Nagy Gábor 5
Az éggömb. Csillagászat
Az éggömb A csillagászati koordináta-rendszerek típusai topocentrikus geocentrikus heliocentrikus baricentrikus galaktocentrikus alapsík, kiindulási pont, körüljárási irány (ábra forrása: Marik Miklós:
RészletesebbenNaprendszer mozgásai
Bevezetés a csillagászatba 2. Muraközy Judit Debreceni Egyetem, TTK 2017. 09. 28. Bevezetés a csillagászatba- Naprendszer mozgásai 2017. szeptember 28. 1 / 33 Kitekintés Miről lesz szó a mai órán? Naprendszer
RészletesebbenA csillagképek története és látnivalói február 14. Bevezetés: Az alapvető égi mozgások
A csillagképek története és látnivalói 2018. február 14. Bevezetés: Az alapvető égi mozgások A csillagok látszólagos mozgása A Föld kb. 24 óra alatt megfordul a tengelye körül a földi megfigyelő számára
RészletesebbenHogyan lehet meghatározni az égitestek távolságát?
Hogyan lehet meghatározni az égitestek távolságát? Először egy régóta használt, praktikus módszerről lesz szó, amelyet a térképészetben is alkalmaznak. Ez a geometriai háromszögelésen alapul, trigonometriai
RészletesebbenSzámítások egy lehetséges betlehemi csillagra
Haladvány Kiadvány 2019-01-06 Számítások egy lehetséges betlehemi csillagra Hujter M. hujter.misi@gmail.com Összefoglaló Sok elmélet készült már arra, mi volt a híres betlehemi csillag. Itt most olyan
RészletesebbenA Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000
RészletesebbenFöldünk a világegyetemben
Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője
RészletesebbenEgyszerű számítási módszer bolygók és kisbolygók oályáj ának meghatározására
Egyszerű számítási módszer bolygók és kisbolygók oályáj ának meghatározására A bolygók és kisbolygók pályájának analitikus meghatározása rendszerint több éves egyetemi előtanulmányokat igényel. Ennek oka
RészletesebbenKozmikus geodézia MSc
Kozmikus geodézia MSc 1-4 előadás: Tóth Gy. 5-13 előadás: Ádám J. 2 ZH: 6/7. és 12/13. héten (max. 30 pont) alapismeretek, csillagkatalógusok, koordináta- és időrendszerek, függővonal iránymeghatározása
RészletesebbenCsillagászati eszközök. Űrkutatás
Csillagászati eszközök Űrkutatás Űrkutatás eszközei, módszerei Optikai eszközök Űrszondák, űrtávcsövek Ember a világűrben Műholdak Lencsés távcsövek Első távcső: Galilei (1609) Sok optikai hibája van.
RészletesebbenBevCsil1 (Petrovay) A Föld alakja. Égbolt elfordul világtengely.
A FÖLD GÖMB ALAKJA, MÉRETE, FORGÁSA A Föld alakja Égbolt elfordul világtengely. Vízszintessel bezárt szöge helyfüggő földfelszín görbült. Dupla távolság - dupla szögváltozás A Föld gömb alakú További bizonyítékok:
RészletesebbenCsillagászati földrajz I-II.
Tantárgy neve Csillagászati földrajz I-II. Tantárgy kódja FDB1305; FDB1306 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 2+1 Összóraszám (elm.+gyak.) 1+0, 0+1 Számonkérés módja kollokvium + gyakorlati jegy Előfeltétel
RészletesebbenFöldünk a világegyetemben
Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője
RészletesebbenMérések és Megfigyelések Csillagászat. Süli Áron ELTE TTK FFI Csill. Tsz. adjunktus
Mérések és Megfigyelések ELTE TTK FFI Csill. Tsz. adjunktus Áttekintés A Naprendszer Tájékozódás az égbolton A csillagok mozgása az égbolton A Nap mozgása az égbolton A Hold mozgása az égbolton A bolygók
RészletesebbenKOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK
KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK 1. Hogyan épül fel a ma ismert világegyetem? Helyezze el a fogalmakat a megfelelő csoportokba! Nevezze meg a hiányzó csoportokat! 2.Egészítse ki, és lássa el magyarázattal (számok
RészletesebbenCsillagászati földrajzzal. Megoldási útmutatókkal
Csillagászati földrajzzal kapcsolatos feladatok Megoldási útmutatókkal A Nap delelési magasságának kiszámítása Feladat: Hány fokos szögben látják delelni a Napot június 22-én a következő szélességi körökön?
RészletesebbenA Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.
A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele
RészletesebbenÖsszeállította: Juhász Tibor 1
A távcsövek típusai Refraktorok és reflektorok Lencsés távcső (refraktor) Galilei, 1609 A TÁVCSŐ objektív Kepler, 1611 Tükrös távcső (reflektor) objektív Newton, 1668 refraktor reflektor (i) Legnagyobb
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ A TISZAZUGI FÖLDRAJZI MÚZEUM ÉVI MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL
SZAKMAI BESZÁMOLÓ A TISZAZUGI FÖLDRAJZI MÚZEUM 2016. ÉVI MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL A program címe: Iránya a csillagos ég! - Éjszaka a Tiszazugban Dr. Róka András, főiskolai docens (Kémiai
RészletesebbenA világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László
A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.
RészletesebbenBBS-INFO Kiadó, 2016.
BBS-INFO Kiadó, 2016. 2 Amatőr csillagászat számítógépen és okostelefonon Minden jog fenntartva! A könyv vagy annak oldalainak másolása, sokszorosítása csak a kiadó írásbeli hozzájárulásával történhet.
RészletesebbenCSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó
CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz
RészletesebbenHogyan mozognak a legjobb égi referenciapontok?
Hogyan mozognak a legjobb égi referenciapontok? Moór Attila, Frey Sándor, Sebastien Lambert, Oleg Titov, Bakos Judit FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma, Penc MTA Fizikai Geodézia és Geodinamikai Kutatócsoport,
RészletesebbenA FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER
A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,
RészletesebbenMérések és Megfigyelések. Csillagászat
Mérések és Megfigyelések ELTE i Tanszék tudományos segédmunkatárs Áttekintés Áttekintés A Naprendszer Tájékozódás az égbolton A csillagok mozgása az égbolton A Nap mozgása az égbolton A Hold mozgása az
RészletesebbenKettőscsillagok vizuális észlelése. Hannák Judit
Kettőscsillagok vizuális észlelése Hannák Judit Miért észleljünk kettősöket? A kettőscsillagok szépek: Rengeteg féle szín, fényesség, szinte nincs is két egyforma. Többes rendszerek különösen érdekesek.
RészletesebbenFizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.
Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző
RészletesebbenALAPVETŐ TUDNIVALÓK Átmérő, fókusz A csillagászati távcsövek legfontosabb paramétere az átmérő és a fókusztávolság. Egy 70/900 távcső esetében az első szám az átmérőre utal, a második a fókusztávolságára
RészletesebbenSZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0
Fizikatörténet A fénysebesség mérésének története Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Kezdeti próbálkozások Galilei, Descartes: Egyszerű kísérletek lámpákkal adott fényjelzésekkel. Eredmény:
RészletesebbenA világtörvény keresése
A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)
RészletesebbenA FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE
ELTE TTK KOZMIKUS ANYAGOKAT VIZSGÁLÓ ŰRKUTATÓ CSOPORT PLANETOLÓGIAI KÖRE OKTATÓI SEGÉDANYAG KÖZÉPISKOLA 8-12. OSZTÁLY A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE BOLYGÓTUDOMÁNY A jelen kiadvány elérhető elektronikus
Részletesebbenmeteor,,{ > csillagászati évkönyv 1994
M meteor,,{ > csillagászati évkönyv 1994 * i Számítástechnika kulcsrakészen! 386SX, 386, 486 számítógépek minden kiépítésben, 3 év garanciával Laptop, Notebook számítógépek EPSON, STAR, Hewlett Packard
RészletesebbenAz Univerzum szerkezete
Az Univerzum szerkezete Készítette: Szalai Tamás (csillagász, PhD-hallgató, SZTE) Lektorálta: Dr. Szatmáry Károly (egy. docens, SZTE Kísérleti Fizikai Tsz.) 2011. március Kifelé a Naprendszerből: A Kuiper(-Edgeworth)-öv
RészletesebbenCSILLAGÁSZATI FÖLDRAJZ
CSILLAGÁSZATI FÖLDRAJZ FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1.
RészletesebbenModern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2011.09.27. A mérés száma és címe: 2. Elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011.10.11. A mérést végezte: Kalas György Benjámin Németh Gergely
RészletesebbenNemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Szferikus csillagászat II. Megoldások
Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör 2015-16 6. Szferikus csillagászat II. Megoldások Dálya Gergely, Bécsy Bence 1. Bemelegítő feladatok B1. feladat Meg van adva két oldal és a
RészletesebbenBevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv
Bevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv Lódi Péter(D1WBA1) Módli Hunor(HHW6Q9) 2015 Április 15. Mérés helye: Mérés ideje: Mérés tárgya: Mérés eszköze: PPKE-ITK 3. emeleti 321-es Mérőlabor,
RészletesebbenFizika példák a döntőben
Fizika példák a döntőben F. 1. Legyen két villamosmegálló közötti távolság 500 m, a villamos gyorsulása pedig 0,5 m/s! A villamos 0 s időtartamig gyorsuljon, majd állandó sebességgel megy, végül szintén
RészletesebbenBBS-INFO Kiadó, 2017.
BBS-INFO Kiadó, 2017. 2 Tájékozódási kézikönyv Minden jog fenntartva! A könyv vagy annak oldalainak másolása, sokszorosítása csak a kiadó írásbeli hozzájárulásával történhet. A könyv nagyobb mennyiségben
RészletesebbenÉGITESTEK MOZGÁSA, ÉGI KOORDINÁTA- RENDSZEREK NAVIGÁCIÓS ÖSSZEFÜGGÉSEI BEVEZETÉS ÉGITESTEK NAVIGÁCIÓS TRANSZFORMÁCIÓI
Urbán István ÉGITESTEK MOZGÁSA, ÉGI KOORDINÁTA- RENDSZEREK NAVIGÁCIÓS ÖSSZEFÜGGÉSEI BEVEZETÉS Napjaink navigációs módszerei és eljárásai között ha érdemtelenül is de mindinkább visszaszorulni látszik a
RészletesebbenHaladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember
RészletesebbenAz idő története múzeumpedagógiai foglalkozás
Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás 2. Ismerkedés a napórával FELADATLAP A az egyik legősibb időmérő eszköz, amelynek elve azon a megfigyelésen alapszik, hogy az egyes testek árnyékának hossza
RészletesebbenNyári napfordulón csillagászati mérések KDG labor
Nyári napfordulón csillagászati mérések KDG labor Nyári napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a nyári napfordulóig a
RészletesebbenCsillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna február. 22.
Csillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna 2018. február. 22. Csillagképek születése Évszakok periodikus ismétlődése adott csillagképek az égen Szíriusz (Egyiptom): heliákus kelése a Nílus áradását
RészletesebbenCountry Movers. Cesium alapú planetáris kartográfiai szemléltető eszköz. 5. Nyílt forráskódú térinformatikai munkaértekezlet
Country Movers Cesium alapú planetáris kartográfiai szemléltető eszköz Mátyás Gede ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék 5. Nyílt forráskódú térinformatikai munkaértekezlet 2016. 11. 25. Tartalom
RészletesebbenAsztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése. ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, augusztus 25.
Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, 2016. augusztus 25. Történeti visszapillantás Asztrometria: az égitestek helyzetének és mozgásának meghatározásával
RészletesebbenBolygómozgás. Számítógépes szimulációk fn1n4i11/1. Csabai István, Stéger József
Bolygómozgás Számítógépes szimulációk fn1n4i11/1 Csabai István, Stéger József ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Email: csabai@complex.elte.hu, steger@complex.elte.hu Bevezetés Egy Nap körül kering
RészletesebbenA vasút életéhez. Örvény-áramú sínpálya vizsgáló a Shinkawa-tól. Certified by ISO9001 SHINKAWA
SHINKAWA Certified by ISO9001 Örvény-áramú sínpálya vizsgáló a Shinkawa-tól Technikai Jelentés A vasút életéhez A Shinkawa örvény-áramú sínpálya vizsgáló rendszer, gyors állapotmeghatározásra képes, még
RészletesebbenA mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája
A mechanika alapjai A pontszerű testek dinamikája Horváth András SZE, Fizika Tsz. v 0.6 1 / 26 alapi Bevezetés Newton I. Newton II. Newton III. Newton IV. alapi 2 / 26 Bevezetés alapi Bevezetés Newton
Részletesebben6. A FÖLD TENGELYKÖRÜLI FORGÁSA.
6. A FÖLD TENGELYKÖRÜLI FORGÁSA. A Föld saját tengelye körüli forgását az w r forgási szögsebességvektor jellemzi, ezért a Föld forgásának leírásához ismernünk kell a szögsebességvektor térbeli irányát
RészletesebbenKiegészítő témakörök: Táblázatkezelés történeti áttekintés
Kiegészítő témakörök: Dr. Kallós Gábor 2011-2012 1 Tartalom Táblázatkezelés a számítógépek előtt A számítógépes táblázatkezelés kezdetei Sikeres korai táblázatkezelők Lotus 1-2-3 Quattro Pro Microsoft
RészletesebbenPálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember
Részletesebben2000 év csillagászati könyveiből Kalocsán
Csillagászati kiállítás Kiállítás a Csillagászat Nemzetközi Évének tiszteletére 2000 év csillagászati könyveiből Kalocsán Ptolemaiosztól Fényi Gyuláig Válogatás a Kalocsai Érseki Könyvtár csillagászat-történeti
RészletesebbenFÖLDMÉRÉS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
FÖLDMÉRÉS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 6 feladatlap Elméleti szöveges feladatok 1. Egészítse ki az alábbi szöveget a Glonassz GNSS alaprendszerrel
RészletesebbenNehézségi gyorsulás mérése megfordítható ingával
Nehézségi gyorsulás mérése megfordítható ingával (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. április 21. (hétfő délelőtti csoport) 1. A mérés elmélete A nehézségi gyorsulás mérésének egy klasszikus módja
RészletesebbenRobotika. Relatív helymeghatározás Odometria
Robotika Relatív helymeghatározás Odometria Differenciális hajtás c m =πd n /nc e c m D n C e n = hány mm-t tesz meg a robot egy jeladó impulzusra = névleges kerék átmérő = jeladó fölbontása (impulzus/ford.)
RészletesebbenJUICE: navigáció a Jupiternél, rádiótávcsövekkel
JUICE: navigáció a Jupiternél, rádiótávcsövekkel Frey Sándor MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Budapest frey.sandor@csfk.mta.hu ESA GISOpen 2019
RészletesebbenModern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia. 2008. május 6.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 28. május 13. A mérést végezte: 1/5 A mérés célja A mérés célja az
RészletesebbenSzövegértés 4. osztály. A Plútó
OM 03777 NÉV: VIII. Tollforgató 206.04.02. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 223 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 49-3 : titkarsag@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu
RészletesebbenCsillagászati észlelési gyakorlatok I. 4. óra Az éggömb látszólagos mozgása, csillagászati koordináta-rendszerek, a téli égbolt csillagképei
Csillagászati észlelési gyakorlatok I. 4. óra Az éggömb látszólagos mozgása, csillagászati koordináta-rendszerek, a téli égbolt csillagképei Hajdu Tamás & Perger Krisztina & B gner Rebeka & Császár Anna
Részletesebben32 B Környezetünk. Ederlinda Viñuales Gavín Cristina Viñas Viñuales. A nap hossza
32 B Környezetünk Ederlinda Viñuales Gavín Cristina Viñas Viñuales B A hossza Környezetünk B 33 BEVEZETÉS Ebben az anyagrészben az a célunk, hogy a diákok megmérjék vagy kiszámítsák a következőket: A kelte
RészletesebbenInternational GTE Conference MANUFACTURING 2012. 14-16 November, 2012 Budapest, Hungary. Ákos György*, Bogár István**, Bánki Zsolt*, Báthor Miklós*,
International GTE Conference MANUFACTURING 2012 14-16 November, 2012 Budapest, Hungary MÉRŐGÉP FEJLESZTÉSE HENGERES MUNKADARABOK MÉRETELLENŐRZÉSÉRE Ákos György*, Bogár István**, Bánki Zsolt*, Báthor Miklós*,
RészletesebbenFOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete
FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete csillag: csillagrendszer: Nap: Naprendszer: a Naprendszer égitestei: plazmaállapot: forgás: keringés: ellipszis alakú pálya: termonukleáris
RészletesebbenElveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ)
Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ) A mérés és a térkép I. A földrészletek elméleti határvonalait definiáló geodéziai/geometriai pontok (mint térképi objektumok) 0[null] dimenziósak,
Részletesebben11. A FÖLD FORGÁSA, AZ ÁLTALÁNOS PRECESSZIÓ
11. A FÖLD FORGÁSA, AZ ÁLTALÁNOS PRECESSZIÓ A Föld saját tengelye körüli forgását az ω r forgási szögsebesség-vektora jellemzi, ezért a Föld forgásának leírásához ismernünk kell a szögsebesség-vektor térbeli
RészletesebbenA zajszennyezéssel kapcsolatos fizetési hajlandóság meghatározása kérdőíves felmérés segítségével
A zajszennyezéssel kapcsolatos fizetési hajlandóság meghatározása kérdőíves felmérés segítségével 1. Bevezetés A zaj meghatározza az emberek közérzetét és az életminőséget, olyan környezetszennyezés, amelynek
RészletesebbenTematika. FDB 1305 Csillagászati földrajz I.
Tematika FDB 1305 Csillagászati földrajz I. I. A szférikus csillagászat alapjai 1. hét: Tájékozódás a Földön és az égbolton 2. hét: Csillagászati gömbi koordináta-rendszerek: horizontális, ekvatoriális
RészletesebbenKEDVENC BOLYGÓM A MARS
II. Rákóczi Ferenc Alapiskola Kolárovo KEDVENC BOLYGÓM A MARS Kidolgozta: Tóth Nikol 5. a Felkészítő tanár: PaedDr. Bagit Judit - 1 - A Mars a Naptól a negyedik, méret szerint a hetedik legnagyobb bolygó.
Részletesebben4. osztályos feladatsor II. forduló 2016/2017. tanév
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 4. osztályos feladatsor II.
Részletesebben3. tétel Térelemek távolsága és szöge. Nevezetes ponthalmazok a síkon és a térben.
3. tétel Térelemek távolsága és szöge. Nevezetes ponthalmazok a síkon és a térben. TÁVOLSÁG Általános definíció: két alakzat távolsága a két alakzat pontjai között húzható legrövidebb szakasz hosszaa távolság
Részletesebben21.45 Távcsöves megfigyelések (felhőtlen égbolt esetén), (Veress Zoltán Általános
2017. 07. 03. Hétfő 20.00-20.35 Kísérletek héliummal, Hogyan szól a mese, ha héliumot nyelünk a tüdőnkbe, vagy ha kézen állunk? Lufikat is fújunk, de mire jó még a hélium? 20.45-21.20 A művészi Világegyetem
RészletesebbenA változócsillagok. A pulzáló változók.
A változócsillagok. Tulajdonképpen minden csillag változik az élete során. Például a kémiai összetétele, a luminozitása, a sugara, az átlagsűrűsége, stb. Ezek a változások a mi emberi élethosszunkhoz képest
RészletesebbenA FÖLD PRECESSZIÓS MOZGÁSA
A FÖLD PRECESSZIÓS MOZGÁSA Völgyesi Lajos BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék A Föld bonyolult forgási jelenségeinek megismeréséhez pontos fizikai alapismeretek szükségesek. A fogalmak nem egységes
RészletesebbenOktatói Munka Hallgatói Véleményezésének eredményei 2017/18. tanév őszi félév
Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésének eredményei 217/18. tanév őszi félév Az Eszterházy Károly Egyetem Szenátusa a 217. november 29-i ülésén elfogadta az új Oktatói, Kutatói Teljesítményértékelő Rendszert
RészletesebbenAz Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.
A világ keletkezése Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.Gamov elméleti fizikus dolgozott ki az, ún. "Big-bang",
RészletesebbenADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN
9. ELŐADÁS ADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN A logisztikai rendszerek irányításához szükség van az adatok továbbítására a rendszer különböző elemei között. Ezt a feladatot a különböző adatátviteli
RészletesebbenCsillagászati földrajz november 10. A Naprendszer
Csillagászati földrajz 2016. november 10. A Naprendszer A Naprendszer fogalma Naprendszer: a Nap és a körülötte keringő anyag gravitációsan kötött rendszere minden test, ami tartósan, közvetlenül vagy
RészletesebbenÉgitestek delelési, kelési és nyugvás! időpontjának meghatározása
Uj csillagtérkép! Marlenszkij A, U. ; Ucsevnüj Zvezdnüj Atlasz, A csillagos ég áttekintő térképe a puszta szemmel látható csillagokat mutatja bev Részletes katalógust is kozol a fontosabb égitestekről,
RészletesebbenMÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI
MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk
RészletesebbenPálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember
RészletesebbenNemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Asztrofizika II. és Műszerismeret Megoldások
Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör 2015-16 4. Asztrofizika II. és Műszerismeret Megoldások Dálya Gergely, Bécsy Bence 1. Bemelegítő feladatok B.1. feladat Írjuk fel a Pogson-képletet:
RészletesebbenPálya : Az a vonal, amelyen a mozgó tárgy, test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember
RészletesebbenÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András
ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András 1 Készült az Európai Unió és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi
RészletesebbenKlíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...
Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött
RészletesebbenA FEKETE VÉNUSZ. Döményné Ságodi Ibolya Garay János Gimnázium, Szekszárd, az ELTE Fizika Tanítása doktori program hallgatója
ÖSSZEFOGLALÁS A FEKETE VÉNUSZ Döményné Ságodi Ibolya Garay János Gimnázium, Szekszárd, sagodi62@freemail.hu, az ELTE Fizika Tanítása doktori program hallgatója 2004-ben és 2012-ben is átvonult a Vénusz
RészletesebbenÉszlelési ajánlat 2009 december havára
Észlelési ajánlat 2009 december havára Bolygók Merkúr: A hónap első felében helyzetének köszönhetően észlelésre nem alkalmas. Dec. 18- án kerül legnagyobb keleti elongációjába azaz 20 fokra a Naptól. Ekkor
RészletesebbenBevezetés A Föld alakja A Föld mozgása Az égitestek mozgása Összefoglalás. Az ókori kozmoszkép. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0
Fizikatörténet Az ókori kozmoszkép Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Bevezetés AFKT 1.3.3., AFKT 1.4.2., AFKT 1.4.3. Szó értelme: kozmosz = rend. Ősi megfigyelés: az égitestek mozgása rendezettebb,
RészletesebbenMicrosoft Excel 2010
Microsoft Excel 2010 Milyen feladatok végrehajtására használatosak a táblázatkezelők? Táblázatok létrehozására, és azok formai kialakítására A táblázat adatainak kiértékelésére Diagramok készítésére Adatbázisok,
RészletesebbenBolygórendszerek. Holl András
Holl András: Bolygórendszerek 2009 március 12., Petőfi Sándor Gimnázium Bolygórendszerek Holl András A történet az 1700 as években kezdődik. Több tudós is felismert egy szabályosságot a Naprendszer akkor
RészletesebbenNormális eloszlás tesztje
Valószínűség, pontbecslés, konfidenciaintervallum Normális eloszlás tesztje Kolmogorov-Szmirnov vagy Wilk-Shapiro próba. R-funkció: shapiro.test(vektor) balra ferde eloszlás jobbra ferde eloszlás balra
RészletesebbenCsillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna szeptember. 11.
Csillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna 2018. szeptember. 11. Csillagképek születése Évszakok periodikus ismétlődése adott csillagképek az égen Szíriusz (Egyiptom): heliákus kelése a Nílus áradását
RészletesebbenMTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)
MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek
RészletesebbenCsillagászati észlelés gyakorlatok I. 4. óra
Csillagászati észlelés gyakorlatok I. 4. óra Hajdu Tamás & Perger Krisztina & Császár Anna & Bőgner Rebeka 2018. március 22. 1. Optikai alapfogalmak Az emberi szem, az elektromágneses sugárzás töredékét
RészletesebbenVölgyesi L.: Tengerrengések és a geodézia Rédey szeminárium MFTTT Geodéziai Szakosztály, március 4. (BME, Kmf.16.
Völgyesi L.: Tengerrengések és a geodézia Rédey szeminárium MFTTT Geodéziai Szakosztály, 2010. március 4. (BME, Kmf.16. Oltay terem) A korábban meghirdetett előadásnak a 2010. február 27.-én Chile partjainál
RészletesebbenA fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI
A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE
RészletesebbenKét naszád legkisebb távolsága. Az [ 1 ] gyűjteményben találtuk az alábbi feladatot és egy megoldását: 1. ábra.
1 Két naszád legkisebb távolsága Az [ 1 ] gyűjteményben találtuk az alábbi feladatot és egy megoldását: 1. ábra. 1. ábra A feladat Az A és B, egymástól l távolságra lévő kikötőből egyidejűleg indul két
RészletesebbenPósfay Péter. ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G.
Pósfay Péter ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G. A Naphoz hasonló tömegű csillagok A Napnál 4-8-szor nagyobb tömegű csillagok 8 naptömegnél nagyobb csillagok Vörös óriás Szupernóva
RészletesebbenAjánlás A TANÁCS HATÁROZATA. az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.11.22. COM(2017) 801 final Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről HU HU
RészletesebbenSzakdolgozati szeminárium
Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel
Részletesebben