1. ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL

Átírás

1 A budapesti nemzetközi repülőtérre épülve a helyi gazdaságfejlesztés ösztönzése munkaerőpiaci szolgáltatásokkal Bp. 18. kerületében és Vecsésen HU A A PROJEKT RÖVID BEMUTATÁSA Az Önkormányzat án pályázatot nyújtott be kapacitásfejlesztés és intézményközi együttműködés témában A budapesti nemzetközi repülőtérre épülve a helyi gazdaságfejlesztés ösztönzése új munkaerő-piaci szolgáltatásokkal Bp. 18. kerületében és Vecsésen címmel a Norvég Finanszírozási Mechanizmus elnevezésű támogatási konstrukció, azaz a Norvég Alap pályázat keretében. A projekt várható beindításáról az ezt követő időszakban nem született döntés, majd áprilisában a pályázat támogató döntésben részesült. A projekt megvalósítási ideje 1 évre csökkent, így a pályázat május április 30. között kerül megvalósításra, az Önkormányzati kapacitásfejlesztés a helyi közszolgáltatások minőségének javítása és a helyi gazdaságfejlesztés érdekében elnevezésű pályázati felhívás keretén belül. A projekt célja a XVIII. kerület és Vecsés területén működő reptéri gazdasági potenciáljának átfogó, eredményesebb kiaknázása. A Budapesti Nemzetközi Repülőtér és az erre épülő gazdasági tevékenység meghatározó a környék társadalmigazdasági fejlődésében. A projekt a reptérhez kötődő helyi foglalkoztatás ösztönzését célozza meg új és innovatív szolgáltatások bevezetésével. A helyi munkaerőpiacot élénkítő szolgáltatásokat a két önkormányzat nyújtaná a helyi érdekeltekkel együttműködve és támaszkodva a norvég partner tapasztalataira. A projekt segítené, hogy a helyi lakosok helyben találjanak munkát, vagy éppen megőrizzék azt a saját, munkavállalói kvalitásuk növelésén keresztül. A projekt első lépése helyzetfelmérés és piacelemzés: az elemzések a helyi munkaerőpiacra és a helyi képzési piacra fókuszálnak, a két önkormányzat munkaerő állományának kapacitásfejlesztési szükségletének feltérképezésével. A következő lépés egy képzéskoordinációs iroda létrehozása, mely keretében folyamatos, piaci igényekhez igazodó, iskolarendszeren kívüli, az élethosszig tartó tanulás koncepciójához illeszkedő képzési kínálat kerül kiajánlásra és megvalósításra. A képzéskoordinációs iroda kialakításának helyszíne önkormányzati tulajdonú, 1181 Budapest, Üllői út 317. sz. alatti ingatlan. A kínált képzések struktúrája, időtartama, várható képesítések köre a megkérdezett vállalatok közvetlen igényeihez igazodik. Fontos szempont a helyi lakosok igényeinek megfelelő felnőttképzési anyag kifejlesztése és az ehhez kapcsolódó képzések elérhetővé tétele. A stratégia a nemek közötti esélyegyenlőségre figyelemmel kerül kialakításra és ez a kínált képzések tekintetében is érvényesítésre kerül. Ennek keretében különös hangsúlyt fektetünk a női munkavállalók továbbképzésére.

2 A projekt hangsúlyos eleme a magyar és norvég felek közötti tapasztalatcsere. Kidolgozásra kerül egy hosszú távú együttműködési megállapodás, egy középtávú foglalkoztatási és képzési stratégia, kiegészítve egy fenntarthatósági tervvel. A projekt keretében több hosszútávra szóló eszköz kerül kifejlesztésre, amelyek hozzájárulnak az intézményi és a pénzügy fenntarthatósághoz. Olyan tagok alkotják a partnerséget, amelyek alapvetően érintettek a helyi munkaerőpiac által teremtett kihívások kezelésében, így érdekük, hogy aktív részvételükkel megfelelő megoldásokat dolgozzanak ki, majd megőrizzék a projekt eredményeket. Partnerek: Vecsés Város Önkormányzata, Budapesti Főváros Kormányhivatala, Budapest Airport Zrt., Zsigmond Király Egyetem, Felnőttképzők Szövetsége, Lillehammeri Egyetem. Vezető partner: Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Költségvetési keret: A Norvég Alap keretében megvalósuló projekt 95% támogatottságú, a teljes költségekhez viszonyított önerő mértéke 5%. A projekt teljes költségvetése: ,68 EUR. A támogatás teljes összeg: EUR. A költségek a következő költségnemek között oszlanak meg a projekten belül: beruházás költsége, informatikai fejlesztés költségei, személyügyi költségek, nemek közötti esélyegyenlőség növelésére betervezett költség, képzések előkészítési, kivitelezési költsége, nyilvánossági elemek költségei (kommunikáció, média, arculati elemek, stb.), projekt menedzsment, utazási költségek, egyéb szolgáltatások költségei. 2. INTERJÚ - HUNYADI ISTVÁN PROJEKT- MENEDZSERREL A Norvég Alap támogatásával a Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata vezető partnersége keretében megvalósuló, A budapesti nemzetközi repülőtérre épülve a helyi gazdaságfejlesztés ösztönzése új munkaerőpiaci szolgáltatásokkal Bp. 18. kerületében és Vecsésen c. projekt kapcsán elsőként az Önkormányzat városigazgatójával, Hunyadi Istvánnal beszélgettünk. Milyen önkormányzati tisztség is pontosan a városigazgató, mi is egy városigazgató feladata az önkormányzat működésében? Jelenleg kevés hazai önkormányzatnál használják a városigazgató megjelölést és alakítottak ki ilyen pozíciót. Amikor 2010-ben Ughy Attilát megválasztották polgármesternek, engem nevezett ki szakmai főtanácsadónak, azonban hamar kiderült, hogy az általam ellátandó pozíció tartalma több kell legyen, mint puszta tanácsadás. A tisztség leginkább az angolszász országokban használatos city manager funkciójának feleltethető meg, és talán jobban leírja azt a munkát, melyet valójában végzek. A pozíció egyfajta átmenetet képez a politika és a közigazgatás világa között, és egy hiányt is pótol, hiszen jelenleg a jegyző, mely az önkormányzatoknál a szakmai szint feje, elsősorban törvényességi és hatósági funkciókat lát el, ugyanakkor nagy igény van olyan önkormányzati feladatok szakszerű ellátására és szakmai irányítására is, mint az önkormányzati gazdálkodás, üzemeltetés, városfejlesztés. A pozíció iránti érdeklődés erősödését jelzi, hogy azóta a fővárosban, a Főpolgármesteri Hivatalban is létrehoztak városigazgatóságot. Honnan jött az ötlet, mi adta az inspirációt a projekthez? Mindenki emlékszik még néhány évvel ezelőtt a magyar állami légitársaság, a MALÉV csődjére, mellyel annak idején tele volt a sajtó: a légitársaság bezárásával rengeteg ember vesztette el addigi munkáját, köztük sok kerületi lakos is: ezeknek az embereknek megvolt a megfelelő, speciális képzettsége, képesítése, mégsem sikerült mindnyájuknak rövid időn belül a szakmájában elhelyezkednie. Rajtuk szerettünk volna annak idején segíteni, innen jött az alapötlet. Emellett, mint önkormányzat saját cégeink és szervezeteink révén mi magunk is egy viszonylag nagy kerületi munkáltatónak számítunk, és folyamatosan keresünk embert, megfelelő munkaerőt megüresedett pozícióinkra. Legfontosabb célunk tehát a munkát kereső emberek segítése a megfelelő munkahely megtalálásában és

3 alkalmassá tételük e pozíciók betöltéséhez, mellyel közvetetten a munkáltató cégeket és magunkat is segítjük. Mindeközben a munkaerőpiacon a szakképzett munkaerő iránt a kereslet nőtt, a megfelelő kínálat pedig a sok külföldön boldogulni vágyó magyar és az egyre nagyobb számú szakképzetlen, megfelelő szaktudással nem rendelkező álláskereső révén csökkent, így a projekt fókusza is változott közben. Mit tud tenni egy önkormányzat saját lakosai jobb munkaerőpiaci elhelyezkedése érdekében? Hogyan illeszthető be mindez az önkormányzati városfejlesztésbe? Önkormányzatunk célja, hogy a lakosokat abban segítsük, hogy minél közelebb minél magasabb színvonalú és számukra minél kedvezőbb állást találjanak. Ezt egyrészt azáltal segíthetjük, ha minél jobban ösztönözzük a kerületi befektetéseket, új cégek letelepedését, mely új, magas színvonalú munkahelyeket is teremt polgáraink számára, másrészt azáltal, ha lakosainkat célozzuk meg és őket segítjük mind a megfelelő álláskereséssel, munkalehetőségekkel kapcsolatos információk hozzájuk való eljuttatásával, mind kompetenciáik, szakmai és társas készségeik megfelelő fejlesztésével. Ez ma még nem általános, a magyar közigazgatási rendszer ezt állami feladatnak tekinti, melyet az állam a Kormányhivatalok útján lát el, és a rendszer elsősorban a munkát elvesztőkre és munkakeresőkre koncentrál, a munkahellyel rendelkezőkkel, közfoglalkoztatottakkal, azok képzésével, fejlesztésével jelenleg kevésbé foglalkozik. A helyi gazdaság fejlesztése ugyanakkor része kerületünk Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) is: célunk, hogy értékteremtő vállalkozások telepedjenek meg kerületünkben, melyet a megfelelő infrastrukturális fejlesztések és adminisztratív intézkedések mellett azzal is segíthetünk, hogy a humán tőkét fejlesztjük, mely a jó minőségű emberi tőke nemzetközileg is egyre jelentősebb szerepet tölt be és fontos értéket képvisel a vállalatok számára. Ilyenkor fontos mindehhez megfelelő piackutatást is végezni, hogy kiderüljön, mire van jelenleg a legnagyobb igény a vállalatok részéről, a munkavállalók és álláskeresők pedig milyen munkát, munkahelyet, ahhoz pedig milyen szaktudást, kompetenciákat kívánnak leginkább maguknak. Ha jól tudom, a projekt keretén belül készült is ilyen felmérés a közelmúltban. Ez alapján mire mutatkozik jelenleg a legnagyobb igény a kerületben? Hol vannak leginkább képzettségbeli hiányosságok? Igen, a projekt keretében partnereink segítségével lehetőségünk nyílt vállalati felméréseket végezni a nagyobb, reptérhez kötődő és más nagyobb kerületi cégek HR-vezetőivel, valamint lakossági igényfelmérést is végeztünk. Mindezek alapján az látszik kirajzolódni, hogy a legnagyobb hiányosságok elsősorban olyan puha, azaz nem szakképesítéshez kötött képességek terén jelentkeznek, mint az álláslehetőségeket és karrierlehetőségeket illető tájékozottság és tájékozódóképesség, az állásinterjúkra való felkészültség. Azaz, hogy megfelelően el tudják magukat adni, megfelelő önismerettel rendelkezzenek saját képességeiket és céljaikat illetően, tudják, hogy mit akarnak, a megfelelő állásra jelentkezzenek, azokat az álláshelyeket célozzák meg, melyre valóban alkalmasak, ami valóban nekik való. Az ennek megfelelő kompetencia pedig tanulható. Hogy a jelenleg foglalkoztatott munkavállalók fejlesztéséről is szót ejtsünk, további, szakmától független, általános kompetencia, mely szintén szinte minden alkalmazottnál fejlesztésre szorul, az az ügyfélbarát, szolgáltató hozzáállás, mely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szolgáltatás minősége javuljon. Mindez olyan alap dolgokkal kezdődik, mint az ügyfelek megfelelő megszólítása, vagy a segítőkészség, melynek során az alkalmazott mindent megtesz azért, hogy a vásárló vagy vendég egyedi igényeit teljesíthesse, sőt, akár maga segítsen kitalálni, hogy az ügyfelének mire is volna valójában szüksége. Hogy egy ilyen nagyratörő célt az önkormányzat el tudjon érni, ahhoz jó kapcsolatot kell ápolnia a helyi cégekkel: milyen a kapcsolata jelenleg a kerület vezetésének a kerület területén működő legnagyobb munkáltatókkal? Ez most még inkább egy kialakulóban lévő terület. Tényleges kapcsolat a két oldal között jelenleg inkább csak akkor van, ha az egyik a másiktól valami konkrétumot szeretne: a vállalatok például az önkormányzattól valamilyen engedélyt, az önkormányzat pedig valamilyen beruházás kapcsán a vállalatoktól valamilyen hozzájárulást. A cégek általános hozzáállása is inkább erős kifejezéssel élve a hagyják őt békén, van neki elég baja egyébként is. Ahhoz, hogy ez megváltozhasson, ahhoz véleményem szerint vezetői szintű, személyes (konkrét személyekhez kötődő), hosszú távú kapcsolatok kellenek, melyek kiállják az idő próbáját. Mindez megtörténhet kétoldalú kapcsolatok formájában, de akár klaszterek formájában is, mint a repülőtérhez kötődő működő klaszter is, de lehetséges mindez akár kamarákon,

4 érdekvédelmi szervezeteken keresztül is. A legfontosabb, hogy megtaláljuk, melyik szervezettel milyen típusú együttműködés az, amelyik hosszútávon mindegyik fél előnyét szolgálhatja. Remélem, a projekt keretében felállításra kerülő Helyi Munkaerőpiaci Bizottság munkája is ezt szolgálja majd. Talán segítheti mindezt az is, ha a vállalatok végre rádöbbennek, hogy mint említettem a jó minőségű humán tőkeérték, és a jó munkaerőt egyáltalán nem könnyű sem megtartani, sem hamar pótolni. Önkormányzatunk például abban is segítheti a vállalatokat, ha az ilyen cégek alkalmazottai hosszútávon kívánnak tervezni és munkahelyük mellé kívánnak költözni: ehhez vonzó kerületi környezetet és jó infrastruktúrát kell teremtenünk, mely az ide költözőket itt tartja, a vállalatoknak pedig ezáltal könnyebb lesz alkalmazottaikat megtartaniuk, azok szívesebben dolgoznak lakóhelyükhöz közel. Mindez egy lehetséges jövőbeni együttműködési pont. A projekt egyik együttműködő partnere a norvég Lillehammeri Egyetem, mely nemrég vendégül látta a projekt magyar résztvevőit. Mit tanulhatunk a projekt kapcsán a norvégoktól, mik az eddigi tapasztalatok? Talán a legjelentősebb szemléletmód, mely jelenleg a teljes norvég pedagógiai gondolkodást áthatja, az a lifelong learning, azaz a sokat emlegetett élethosszig tartó tanulás. A norvégok több éve kutatják, hogy az embereknek életük során mikor milyen típusú képzésre van szükségük, mikor melyik forma a legmegfelelőbb: ez a szakmai háttér fontos hozzájárulás lehet a projekt sikeréhez. kollégák január 10-én és 11-én képzést is tartanak majd részünkre Budapesten, hogy megoszthassák velünk eddigi tapasztalataikat, jó gyakorlataikat. Mi a távlati cél a projekttel? Lehet-e a projektnek, mint jó példának akár a kerületen túlmutató hatása is? Ez mostani formájában még csak egy ún. pilot projekt, ami azt jelenti, hogy itt még nem cél az azonnali működőképesség, hatékonyság. Mindez szabad teret is enged nekünk arra, hogy kipróbálhassunk a kerületben új képzési formákat, teszteljük az általunk kínált képzések, kurzusok vonzerejét, a vállalati kapcsolatrendszereket, új üzleti modelleket. Mindebből a jövőben formálódhat majd ki egy módszer, egy működő rendszer, mely természetesen példa lehet majd más budapesti önkormányzatok számára is, sőt, esetleg abban is reménykedhetünk, hogy talán az állami költségvetésben is elkülönítenek ilyen célra egy támogatási keretösszeget, ha a projekt felkelti a politikum érdeklődését. A projekt keretében kialakított és legújabb technológiával felszerelt, képzéskoordinációs irodának otthont adó épület is használható majd a jövőben belső, önkormányzati továbbképzésekre, de reméljük, hogy a vállalatok is látnak majd benne fantáziát. Az egyre több bevándorló megjelenésével pedig a hatékony oktatás csak jobban felértékelődik, ezek között is elsősorban nem a hagyományos, iskolapadban történő oktatási formák, hanem a munkahelyi oktatás, felnőttoktatás. Egy további terület, ahol a norvégok kiemelkedően nagy szakmai tapasztalattal rendelkeznek, az a távoktatás és a különböző oktatási formák kombinálása: Norvégia nagy területi kiterjedése ellenére viszonylag alacsony lakosságszámmal rendelkezik, és azok jó része is a főváros körül koncentrálódik. A közlekedés pedig a nagy távolságok és a terepviszonyok miatt gyakran csak légi úton lehetséges (az oslói reptér közel két és félszer akkora utasforgalmat bonyolít, mint a budapesti, ezek többsége országon belüli járat), így nagyban felértékelődik az olyan oktatási formák szerepe, melyek nem igényelnek személyes részvételt, ugyanakkor sok ember elérhető általuk. A norvég

5 3. A KÉPZÉSKOORDINÁCIÓS IRODA BEMU- TATÁSA A projekt keretében megvalósított képzéskoordinációs iroda az 1181 Budapest, Üllői út 317. szám alatti, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan földszintjén került kialakításra. Az épület műszaki fenntartásáért a Városgazda Zrt. a felelős. Az épület emeleti része lakóházként funkcionál jelenleg is, a földszint pedig üzlethelyiségként működött, azonban funkcionális kihasználatlansága miatt a városvezetés úgy döntött, hogy ideális helynek bizonyulhat egy iroda működtetéséhez. Teljesen modern, felújított külsőt adtak a tervezők az irodának, ami összhangban áll az új, műszaki berendezési háttérrel; illetve a kifejlesztett felnőttoktatási programanyaggal. A Norvég Alap pályázat során mintegy 154 m 2 belső terület került teljes felújításra. Az átalakítási munkálatok igazodnak a képzési program/oktatási funkció sikeres megvalósításához. Összesen 12 helyiség került korszerűsítésre: 1 fogadó helyiség (recepciós előtér), 2 közlekedő folyosó, 1 oktatási-, rendezvényterem, 1 férfi - 1 női - 1 akadálymentes illemhelyiség, 1 konyha, 1 irodai helyiség, 1 takarító szertár, 1 gépészeti helyiség és 1 raktár. A tanterem alkalmas fős oktatási elrendezés kialakítására - az igénybe vett informatikai berendezések függvényében. Az innovatív képzési program végrehajtásához egy impozáns, a XXI. századi felnőttképzési feltételeknek megfelelő interaktív képzési teret hoztak létre. A TUD18 megnyitó köszöntőit a kerület nevében Ughy Attila polgármester, Norvégia és a Norvég Alap képviseletében pedig a hazánkba frissen kinevezett norvég nagykövet, Olav Berstad, valamint a Miniszterelnökség képviseletében Savanyú Adrián főosztályvezető tartották. A megnyitóval kapcsolatban megjelent cikkeinket az alábbi linkeken olvashatják: adta_at_a_xviii_keruleti_tudaskozpontot Az alkalmazandó képzési program technikai bázisa egy egyedülálló, felnőttképző oktatási programban is eredményesen alkalmazható rendszer, a Samsung Smart School digitális technológiára épülő tanítási módszer. A rendszert pár évvel ezelőtt kezdték általános iskolai oktatásban tesztelni, azonban felnőttoktatási keretek között mi alkalmaznánk ezt először. Természetesen ez megköveteli a képzési anyagok interaktív, szemléletesebb, a tableteken alkalmazható formátumba való átültetését is. A bevezetett rendszer egy komplett oktatási keretrendszer, amely sokoldalú tananyagfejlesztési tematikát, érintésérzékelős eszközöket, 56 colos Samsung, érintőképernyős kijelzőt is magába foglal. Az iroda megnyitó ünnepségére én került sor.

6 4. A VEZETŐ PARTNER, ILLETVE A VEZETŐ PARTNERI SZEREPKÖR BEMUTATÁSA A XVIII. kerület Budapest külvárosi részén található. Népességét tekintve, mintegy fő lakosával Budapest hatodik legnagyobb kerületének számít. A kerület két, egykor önálló település, Pestszentlőrinc és Pestszentimre egyesítésével jött létre az 1950-es években. A lakosok aránya kb %-ban oszlik meg a két kerületrész között. A kerület főleg lakójellegű peremkerület, többségében laza családi házas beépítéssel, de előfordul néhány intenzív beépítésű lakótelep és fontosabb ipari létesítmény is a területen. A XVIII. kerület a főváros szempontjából kulcsfontosságúnak számít, hiszen itt található az ország legnagyobb nemzetközi repülőtere is, amely 2011-ben vette fel Liszt Ferenc nevét. A kerület főként alvóvárosi képet tükröz, így több ember dolgozik a kerület határain kívül, mint belül a korlátozott számú munkalehetőség okán. Budapesti viszonylatban az egyik legmagasabb a munkanélküliségi ráta a kerületben. A legnagyobb munkáltatónak a helyi önkormányzat és annak vállalatai számítanak, több mint 2000 embernek biztosítva munkahelyet. Bár a hagyományos iparágak (textil-, gépipar) nagyrészt megszűntek a területen, azonban van néhány jelentősebb vállalat, melyek szorosan kapcsolódnak a XVIII. kerület területén található nemzetközi repülőtér, Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működéséhez. Emellett itt működik még az országos jelentőségű Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző, Központi Légkörfizikai Intézet. Az Önkormányzat elsődleges célja, hogy lakossága számára minőségi lakókörnyezetet és a mindennapi életvezetéshez szükséges szolgáltatást biztosítson a részükre. Magyarországon törvény szabályozza az önkormányzatok működését, mely meghatároz kötelezően és önként vállalt feladatokat is. Kötelező feladatok között említhetjük a környezetvédelmet, a területfejlesztést, a közvilágítás fejlesztését, köztisztaság és településtisztaság biztosítását, valamint az önkormányzat felelőssége a szociális és egyéb oktatási intézmények fenntartása is. Budapest főváros egy kétszintű irányítási rendszer keretében működik. A Fővárosi Önkormányzat a felelős azon feladatok ellátásáért, melyek az egész főváros, vagy egy kerületnél nagyobb területet magába foglaló városrész számára kiemelkedő fontosságúak. Itt említhető például a városfejlesztési tervek elkészítése, főutak karbantartása, vagy a tömegközlekedési rendszer működtetése, közvilágítás biztosítása stb. Az Önkormányzat működésének, hatékonyságának egyik legjobb mérőeszköze a Polgármesteri Hivatal. A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a Hivatalt. A Hivatalt a jegyző vezeti. A XVIII. kerületi Képviselő-testületnek 21 tagja van, köztük a polgármester, aki a testület vezetője is. A polgármester négy fő alpolgármesterrel (egy általános helyettessel és három, a szociális, oktatási és civil területeken tevékenykedő alpolgármesterrel) és egy fő városigazgatóval dolgozik együtt. A Hivatal 9 irodára tagozódik, ezen belül pedig további csoportszintű szervezeti egységekből áll. Az Önkormányzat az elmúlt években számos hazai és EU-s pályázaton indult sikerrel, valamint jelentős beruházásokat bonyolított le saját forrásból. A jelentősebb projektek között említhetjük a kerületi városrehabilitációs projekt sikeres megvalósítását, valamint számos iskola, óvodai és bölcsődei felújítási projektet. Az Önkormányzat olyan beruházások megvalósításán fáradozik, melyek segítségével hozzájárulhat saját fenntartású intézményeinek gazdaságosabb, hatékonyabb és környezetkímélőbb működéséhez. Az Önkormányzat folyamatosan nyomon követi a kerületi magánvállalkozások, környezetvédelmi-, oktatási-, kulturális vállalkozások, valamint egyéb helyi vállalkozások működését. A projekt szempontjából is alapvető fontosságú ez a kapcsolat, megalapozva ezáltal a kétoldalú, kölcsönösen előnyös viszony létrejöttét. Az Önkormányzat képzési programja szintúgy elérhető minden kerületi munkavállaló részére is, ezáltal elősegítve a már meglévő kvalitások továbbfejlesztését, további ismeretanyag elsajátítását. A vezető partneri szerepkör kiemelkedő presztízsértékkel bír, de mellette komoly felelősség is, ha arra a számos feladatra, adminisztratív teendőre, projektmenedzsment tevékenységre gondolunk, ami az Önkormányzat feladatlistáján szerepel. Vegyünk sorra néhányat:

7 - folyamatos kapcsolattartás az Ellenőrző Szervvel és Program Operátorral; - a projekt hatékony, sikeres megvalósításá nak biztosítása; - partnerekkel való folya matos együttműködés, koordináció; - szakmai jelentések elké szítése és benyújtása; - pénzügyi kifizetési igénylés előkészítése, benyújtása; - a támogatási összeg partnerek felé történő elszámolá sa; - adminisztratív feladatok ellátása; - a pályázat szabályozási hátterének ismerete, partne rekkel való betartatása. 5. A PROJEKT VÁRHATÓ ESEMÉNYEI 2016-ban, a közeljövőben előttünk álló feladatok közül, a november végéig tartó képzési előregisztrációs folyamatot, valamint a december közepére betervezett 1. képzési program elindulását emelhetjük ki. A meghirdetett képzésekre az érdeklődők a Induló képzések menüpont alatt tudnak regisztrálni az elektronikus felületen (internet hozzáférés hiányában a Városgazda Ügyfélszolgálatán). Ez a portál fontos közösségi felület, mivel az Önkormányzat az ide beérkező adatokból választja ki a képzések résztvevőit. Mindehhez csupán egy címre van szüksége a jelentkezőnek. A tanfolyamok a Norvég Alap projekt ideje alatt (2017. április 30-ig) teljesen térítésmentesen vehetők igénybe. A partnerség bizakodik ez okból is a magas részvételi létszám megvalósulásában, a helyi érintettek elégedettségében, a munkáltatók/vállalkozások aktivizálódásában, valamint a munkavállalói kvalitások fejlődésében. A tananyagfejlesztés munkálatai várhatóan december elejére befejeződnek, így a hónap közepén már sor kerülhet az első meghirdetett, ún. pilot-képzés megtartására. Előzetes adatok alapján az IT-készségek fejlesztése, valamint a stresszkezelő képzések beindításával venné kezdetét a projekt végéig tartó ingyenes képzési programsorozat lebonyolítása eleje sem marad feladatmentesen a projektben résztvevők számára, mivel január között a norvég lillehammeri egyetem küldöttsége érkezik kerületünkbe. Ezen látogatás során kerül megtartása egy 2 napos, intenzív tréning a 18. kerületi és a Vecsési Önkormányzat munkavállalói részére, de erről bővebben a következő hírlevelünkben számolunk be.