meghatározása a városokban

Átírás

1 A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME A benzol egészségi kockázatának meghatározása a városokban Tárgyszavak: benzol; egészségi kockázat; leukémia; környezetvédelem. A benzol leukémiát okozó vegyület. Az embereket érő benzol fő forrásai a vegyipari berendezések, az ásványolaj-finomítók, az olajtároló tartályok, a benzintöltő állomások, a gépjárművek kipufogó gázai és a dohányzás. Egyéb benzolforrások kiküszöbölhetők vagy más anyagokkal (pl. toluollal, xilollal) helyettesíthetők. A benzol emberi egészségre gyakorolt hatása összefüggést mutat az emberi testet érő hatás módjával (lenyelés, bőrön át történő felvétel, illetve a benzollal szennyezett levegő belélegzése). A városokban élő embereket érő benzol hatásának egészségi kockázatát vizsgálták, kiemelten a leukémia kialakulásának a kockázatát különböző benzolforrások esetén. A kockázat mértékét matematikai modellekkel határozták meg. A modellek segítségével extrapolálható a nagy, már nyilvánvalóan rákkeltő hatású koncentrációknál meghatározott dózis/reakció kapcsolat, a környezetben megtalálható kis koncentrációk felé. Extrapolációval határozható meg az a koncentrációküszöb-érték is, amelynél az egyedek élettartama alatt az őket érő hatás már veszélyesnek tekinthető. A benzol hatásának vizsgálata A munkahelyi hatástól eltekintve az embereket benzol három forrásból (kültéri, beltéri források és a dohányzás) érheti. Az élelmiszerekből és a vízből származó benzol hatását nem vizsgálták, mert a becslések

2 szerint ez csak 1%-a a mennyiségnek. A vizsgálatokat Nápolyban (Olaszország) hajtották végre. A kültéri benzolforrások vizsgálata A benzol kültéri koncentrációit 1998 tavaszán, nyarán és telén vizsgálták. A vizsgált terület 68 km 2 volt, amelyet 120 négyzetre osztottak fel. A mintavételi pontokat mindegyik területen egy előre meghatározott mintavételi terv szerint helyezték el, biztosítva a vizsgált terület egyenletes lefedését. A benzol meghatározásához mintákat passzív mintavevőkkel vettek, a mintavevőket a mintavételi pontokon 24 óránként cserélték. Az éves benzolkoncentráció átlagértékeit geostatisztikai eljárással interpolálták, a vizsgált terület teljes lefedése érdekében. Az eljárás garantálja a független és minimális eltérést biztosító értékelést. A vizsgálatok során Nápoly külső kerületeit tekintették referenciaterületnek. A koncentrációkat a tíz külső kerület mindegyikére kiszámították, és a kapott értékeket a népesség száma szerint súlyozták. A koncentrációértékeket a benzoleloszlás év folyamán bekövetkező alakulásának és az országban hasonló városi területen végzett vizsgálatok eredményeinek a figyelembevételével Lowness módszerével (súly szerinti regresszió a legkisebb négyzetek módszerének iteratív eljárása) extrapolálták. A benzolkoncentráció fentiek alapján meghatározott éves értékei a kültéri környezetben nagyobbak, mint a korábban vizsgált 1,16-os tényezővel meghatározott értékek. Az átlagos éves koncentráció értékét 19,5 µg/m 3 -ben rögzítették. A beltéri benzolforrások vizsgálata A beltéri benzolkoncentrációk értéke több tényezőtől függ (benzolforrások, közlekedési utak, benzintöltő állomások jelenléte az épületek közelében, az épület kialakítása (kanyonhatás), a külső forrásoktól független beltéri források). A bel- és a kültéri környezet közötti légcserét szellőztetéssel szabályozzák, amely a mikroklimatikus viszonyoktól, valamint az épület belső kialakításától függ (az épület szerelvényeinek típusa és minősége, az épület szigetelése). A vizsgálatok során a beltéri benzolkoncentrációkat szakirodalmi adatok alapján, illetve Olaszországban végrehajtott belső/külső (I/O) mérések eredményeinek aránya alapján határozták meg. A US EPA az I/O arányt 1-nél kisebb értékben rögzíti, mert a kültéri koncentrációk értékei

3 nagyon alacsonyak, ugyanakkor Olaszországban ilyen kis értékeket ritkán mértek a városi területeken. A dohányzás hatásának vizsgálata A cigarettafüst a munkahelyi forrásokon túlmenően egyike a legjelentősebb benzolforrásnak. A benzol mennyisége a cigarettában µg, egy naponta 20 cigarettát elszívó személy tehát µg benzolt lélegzik be naponta. Az épületben dohányzók 30 50%-kal növelik a belső tér benzolkoncentrációját. A dohányzók vérének benzolkoncentrációja kétszerese a nem dohányzókénak. A vizsgálatok során a dohányzók és a nem dohányzók arányát az ISTAT népszámlálás adatai alapján határozták meg. A éves férfiak 9,4%-a dohányzott, 90,6%-a nem dohányzott, a 20 évesnél idősebb korcsoport 41,64%-a dohányzott, 58,36%-a nem dohányzott. A nők esetében ugyanezek az értékek 7,0% és 93%, illetve 18,8% és 81,2% volt. A férfiak naponta átlagosan 16, a nők 11 cigarettát szívtak el, de a vizsgálatok során a nőknél is napi 16 cigarettával számoltak. Az elszívott cigaretták száma alapján kiszámították az egyes emberek által belélegzett benzol mennyiségét. A dohányzás során a tüdő által adszorbeált benzol mennyisége 30 µg/cigaretta és 64 µg/cigaretta érték között változik. A számítások során 50 µg/cigaretta benzolfelvételértékkel és 50% retenciós aránnyal számoltak. Így naponta 16 elszívott cigarettát figyelembe véve, egy személy által felvett benzol mennyisége 400 µg/nap, amely a tüdő 12 m 3 /nap légcseréjének figyelembevételével ekvivalens hatásértékre átszámítva 66,67 µg/m 3. A fentiek alapján kiszámított értéket hozzáadva a bel- és a kültéri benzolkoncentrációkhoz, meghatározható az összes benzolkoncentráció értéke. Ismerni kell a nem dohányzó, de passzív dohányzás hatásának kitett emberek %-át is %-kal nagyobb benzolmennyiség éri a dohányosokkal együtt élő nem dohányzókat. Ennek alapján további 50%-os benzoldózisértéket kell hozzáadni azon nem dohányzókat érő benzolhatáshoz, akik passzív dohányzás hatásának vannak kitéve. Figyelembe véve azonban, hogy egy nem dohányzó ember csak a nap egy részében passzív dohányos, a számítások szerint 5 µg/m 3 benzolmennyiséget kell hozzáadni a nem dohányosokat naponta érő benzolkoncentráció értékéhez. A dohányfüsttel szennyezett környezetben eltöltött idő figyelembevételével tehát a passzív dohányosokat érő beltéri benzol koncentráció értéke 25%-kal növekedett.

4 A vizsgált populáció megoszlása a dohányzási szokások szerint és az őket érő benzolkoncentráció-értékek az 1. táblázatban szerepelnek. A vizsgált populációt érő benzolhatás (µg/m 3 ) 1. táblázat Férfiak dohányzók passzív dohányosok nem dohányzók A hatás mértéke 86,7 24,5 19,5 Súlyozott hatás 26,5 7,0 8,0 Összes 41,4 Nők dohányzók passzív dohányosok nem dohányzók 86,7 24,5 19,5 12,4 11,0 8,0 Összes 31,4 A népességet érő átlagos hatás 36,4 A dózis/reakció közötti kölcsönhatás vizsgálata Lineáris járványtani modelleket alkalmaznak a benzol okozta egészségi kockázatok értékelésére. A kockázat mennyiségi meghatározását a leukémiakialakulás kockázatának nemzetközi szervezetek által meghatározott additív kockázata alapján végezték. Definiálták az egységnyi kockázatot, amely annak a valószínűsége, hogy egy személy leukémiás lesz, ha az élete során (75 éves átlagos élettartammal számolva) 1 µg/m 3 benzol hatása éri. Az olasz népszámlálás rákbetegekkel kapcsolatos adatai szerint a leukémia kumulált gyakoriságának értéke férfiak esetében 0, , nők esetében 0, A kapott eredmények értékelése A benzol hatásának összetevői férfiak és nők esetében a 2. és 3. táblázatban szerepelnek. A férfiakat érő benzolhatás (58%) nagyobb, mint a nőket érő (42%, 4. táblázat). Ennek oka, hogy több dohányzó férfi van, a férfiakat legnagyobb mértékben érő benzolhatás a dohányzásból származik, míg a nők

5 esetében legnagyobb a beltéri benzolkoncentrációból származó hatás. A férfiaknál és a nőknél a kültéri benzol hatása egyaránt kevésbé fontos, mint a többi vizsgált tényező. 2. táblázat A benzolhatás összetevőinek gyakorisága a férfiak esetében 3. táblázat A benzolhatás összetevőinek gyakorisága a nők esetében Passzív dohányzás Dohányzás Kültéri részarány Beltéri részarány 3% 50% 9% 38% Passzív dohányzás Dohányzás Kültéri részarány Beltéri részarány 7% 31% 12% 50% 4. táblázat Férfiak és nők a hatás tényezőinek súlyozása 5. táblázat Férfiak és nők a kockázati tényezők súlyozása Passzív dohányzás/férfiak Dohányzás/férfiak Kültéri részarány/férfiak Beltéri részarány/férfiak Kültéri részarány/nők Beltéri részarány/nők Passzív dohányzás/nők Dohányzás/nők 2% 29% 5% 22% 5% 21% 3% 13% Passzív dohányzás/férfiak Dohányzás/férfiak Kültéri részarány/férfiak Beltéri részarány/férfiak Kültéri részarány/nők Beltéri részarány/nők Passzív dohányzás/nők Dohányzás/nők 2% 33% 6% 25% 4% 16% 2% 10% A rák kialakulásának kockázata nagyobb a férfiak, mint a nők esetében (67,3, illetve 32,7%, 5. táblázat). Ez az eredmény a férfiakat érő nagyobb hatásdózisnak vagy a nagyobb kumulált előfordulásnak tulajdonítható. A teljes kockázat 2,06-szor nagyobb a férfiak, mint a nők esetében. A teljes kockázat megoszlik a biológiai tényező kockázata és a hatástényezők kockázata között. Az életmód, különösen a dohányzás és a passzív dohányzás hatása 32%-kal növeli a kockázatot a férfiak esetében, a nőkhöz viszonyítva. Stratégiák A vizsgálati eredmények lehetővé teszik stratégiák kidolgozását az adott populációt a benzol miatt érő kockázat csökkentése érdekében. A

6 benzolkoncentrációk aktuális határértékének a figyelembevétele érdekében amelyet az olasz törvényhozás 10 µg/m 3 értékben rögzített a kültéri koncentráció értéket a felére kell csökkenteni, ami a benzolhatás mértékének 12%-os csökkenését okozza. A dohányzásnak tulajdonítható benzolkoncentráció felére csökkentése 24%-os hatásérték-csökkenéshez vezet. 12%-os benzolhatás-csökkenés érhető el a naponta átlagosan elszívott cigaretták számának 4-re történő csökkentésével. A vizsgálatok során kapott eredmények igazolják, hogy a benzol hatásával kapcsolatos kockázatcsökkentési stratégiáknak a dohányzással kapcsolatos és a beltéri környezet szennyeződésének a csökkentésére kell összpontosítaniuk, amelyek a teljes kockázat 46,4%-áért, illetve 42,9%-áért felelősek. Összeállította: Regősné Knoska Judit Carletti, R.; Romano, D.: Assessing health risk from benzene pollution in an urban area. = Environmental Monitoring and Assessment, 80. k. 2. sz dec. p Heeb, N. V.; Forss A. M. stb.: Pre and post-catalyst-, fuel-, velocity- and accelerationdependent benzene emission data of gasoline-driven EURO-2 passenger cars and light duty vehicles. = Atmospheric Environment, 36. k. 30. sz okt. p Egyéb irodalom Biacs P.: Élelmiszer-biztonság és fogyasztóvédelmi megítélés. = Ezredforduló, sz. p Természet Világa melléklete, 134. k. 8. sz nov. 25. Bedő Z.: Mezőgazdasági technológiák fejlesztése és genetikailag módosított növények. = Ezredforduló, sz. p Természet Világa Melléklete, 134. k. 8. sz nov. 25. Bernwallner Sz.: A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzése. = Tranzit, 5. k sz jún. júl. p. 24. Biacs P.: Az élelmiszer-biztonság, mint kommunikációs eszköz a fogyasztók megnyerésében. = Cukoripar, 56. k. 4. sz okt. dec. p Biacs P.: Új típusú élelmiszerek az egészségmegőrzés szolgálatában. = Cukoripar, 56. k. 4. sz okt. dec. p Pintér L.: Az elérhető város és a közlekedési lehetőségek konfliktusai. = Városi Közlekedés, sz. p

7 Molnár L.: Gondolatok Budapest egységes parkolási koncepciójának kialakításához. = Városi Közlekedés, sz. p Micsinai A.; Szigeti T. J.: A génmódosított élelmiszerek élelmiszer-biztonsági megítélése. = Konzervújság, 51. k. 4. sz p Tompa A.: A környezeti ártalmak és a daganatos betegségek megelőzése. = Magyar Tudomány, 109. k. Új folyam, 48. k. 11. sz p Manfred A.; Regiusné Mőcsényi Á.; Gundel J.: Szelén a táplálkozásban. = Magyar Mezőgazdaság, 58. k. 40. sz okt. 1. p Eke J.: Növényvédelem és környezetvédelmi vonatkozásai az EU-csatlakozás küszöbén. = Növényvédelem, 39. k. 10. sz p Természetpusztítás a Tétényi fennsíkon. = Lélegzet, 13. k sz aug. szept. p. 32. Szaló P.: A települési környezet metamorfózisai. = Építésügyi Szemle, 45. k. 5. sz p Horváth V.: Országos Környezetvédelmi Kármentesítési Program (OKKP). = Ipari és Kommunális Környezetvédelem, 3. k. 2003/2004. p Műszaki Kiadványok, 110. sz. Angyal L. A.: A természeti és a művi értékek ápolásának problémái, feladatai. = Építésügyi Szemle, 45. k. 6. sz p Magyar M.: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény módosításának főbb szabályozási területei. = Építésügyi Szemle, 45. k. 6. sz p

8 SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Budapest, febr május 6-án megnyitja kapuit a nyomtatott média legnagyobb szakvására a drupa február 12. world market print media, publishing & converting düsseldorf, germany A drupa 2004 zökkenőmentesen folytatja a több mint 50 éves düsseldorfi sikertörténetet, tovább erősítve az iparág vezető szakvásárának nemzetközi vezető szerepét. A nyomtatott média 13. szakvására május 6-a és 19-e között elvárják az összes, a világpiacon megjelenő szoftver- és hardvergyártót összesen több mint 1800 kiállítót, akik teljesen elfoglalják a m 2 -es nettó kiállítási területet. A vásárkoncepció a technológiai fejlődés tükörképe A drupa vásárkoncepcióját az elmúlt több mint 50 év során már többször is módosították, hozzáillesztve az ágazat mindenkori technológiai fejlődéséhez. A szakmai védnökséget és támogatást elsősorban a VDMA Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetsége egyesület Nyomda- és Papírtechnikai Szakszövetsége, a német országos Nyomda- és Médiaipari Szövetség egyesület, a HPV Papír-, Karton- és Műanyag-feldolgozó Ipari Országos Szövetség egyesület, a VDP Német Papírgyárak Szövetsége egyesület és az Ásványi Festékipar egyesület Nyomdai Festékipar Szövetsége nyújtotta. Meghatározó irányzatok a drupa 2004-ben A drupa 2004 meghatározó irányzata a digitális munkaszervezés lesz, amely a nyomtatványok és papírtermékek integrált gyártásának irányítását szolgája. A digitális munkaszervezés bevezetésének és alkalmazásának célja a megrendelt nyomdai munka teljes előállítási folyamatának racionalizálása, valamint az egyes termelési lépések automatizálása és hálózatba történő összekapcsolása. Már most, vagyis a drupa keretében megismerheti tehát a jövő munkaszervezési megoldásait.

9 A második meghatározó irányzat a nyomda és médiaipar világvásárán az átfogó megoldások fejlesztése. A nyomdagépek és az utómunkához alkalmazott gépek és szoftverek gyártói a drupa 2004 keretében már nem csupán csak gépeket és termékeket fognak bemutatni, hanem egyre több átfogó megoldást és üzleti ötletet is. A hálózati szemlélet és a munkavégzés nemcsak az alkalmazói oldalon jelenik meg követelményként, hanem a gyártók körében is. Az innovációk és technológiák erdején átvezető utat könnyíti meg a kísérő szakmai rendezvények kínálata, amelyet ebben a formában az idei drupa alkalmából valósít meg a Messe Düsseldorf vásártársaság, de emellett számos kiállító önálló bemutatók és workshopok keretében is átadja a szaktudását. drupa a nyomdászat, a kiadványkészítés és a nyomdai konvertálás vezető szakvására A nyomdai média, a kiadványkészítés és konvertálás vezető ágazati szakvásárán az alábbi kínálati csoportok világpiaci kínálata várja a látogatókat: 1. nyomdai és média-előkészítés (rendszerek, berendezések, szoftverek) 2. nyomdaipar (gépek, berendezések, tartozékok) 3. könyvkötészet, nyomdai utómunkák (gépek, berendezések, tartozékok) 4. papírfeldolgozás és csomagolóanyag-gyártás (gépek, berendezések, tartozékok) 5. anyagok, fogyóeszközök 6. szolgáltatások Nagybetűs szolgáltatás Az interneten a honlapon talál meg minden fontos és apróbb tudnivalót a drupáról, de hasznos ötletekkel is szolgálunk a vásárlátogatás előkészítéséhez, a Düsseldorfba utazáshoz, a düsseldorfi tartózkodáshoz, sőt a honlapon található hivatkozásokkal elektronikusan foglalhat szálláshelyet is. Szintén lehívható és letölthető a kiállítók jegyzéke, de közvetlenül, elektronikusan tájékozódhat a kiállítók termékeiről, vagy konkrét látogatási időpontot is egyeztethet a vállalatokkal a drupán. További információk: BD-EXPO Kft. Máté Szilvia képviseletvezető 1024 Budapest, Lövőház u. 30. T.: Fax: office@bdexpo-hu