Szakmai állásfoglalás Pszichopedagógia tudomány és gyakorlat

Átírás

1 Szakmai állásfoglalás Pszichopedagógia tudomány és gyakorlat Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Pszichopedagógiai Szakosztálya 1. Bevezetés 2. A pszichopedagógia fogalma, céljai, célcsoportjai 3. A pszichopedagógus tevékenysége 4. Történeti előzmények, képzési előzmények 5. Képzés és továbbképzés 6. Kompetenciák, szakmaterületek, elhelyezkedés 7. A pszichopedagógia aktuális problémái, jövőképe, feladatai Írta és szerkesztette: Dr. Eigner Bernadett PhD szakosztályvezető Elfogadta a Szakosztály június 20-án Szegeden, a MAGYE XLII. Országos Szakmai Konferenciáján Vezetőségi tagok: Egri Tímea, Reményi Tamás Szakmai konzultációs team: Csányi Andrea, Domszky András, Egri Tímea, Gráf Rózsa, Reményi Tamás, Szarka Attila Észrevételezte: Gereben Ferencné PhD elnök, MAGYE Kiadja: Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Pszichopedagógiai Szakosztálya Minden jog fenntartva! összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály oldal 1

2 1. BEVEZETÉS A Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Pszichopedagógiai Szakosztálya időszerűnek és szükségesnek ítéli meg egy, a pszichopedagógia tudományára és gyakorlatára vonatkozó, korszerű szakmai állásfoglalás kibocsátását. Ennek több indoka és előzménye is van. Volentics Anna (1993) ismert jegyzete, az Ismeretek a pszichopedagógia köréből c. kiadvány óta nem készült semmilyen összefoglaló a pszichopedagógia tudományágról és gyakorlatról. Azóta pedig eltelt néhány évtized, és nagyon sok minden megváltozott a társadalmi-gazdasági életben, a szakmai világban, a képzésben, a gyakorlati munkában. A kezdetek óta töretlenül nagy az érdeklődés a pszichopedagógiai szakma iránt, ez az érdeklődés az utóbbi időben csak egyre nőtt, miközben alapvetések nincsenek megfelelő módon tisztázva, sok a félreértés a területre vonatkozóan, sok a homályos, vagy kritikus pont. Sok változás következett be a pszichopedagógiai szakma hangsúlyaiban, populációkban, megjelentek hasonló tartalmú képzések, tisztázatlanok vagy félreérthetőek több esetben a kompetenciahatárok, valamint a képzésben is egyetemi, kari, szakirány szintű változások következtek be, alkalmazkodási szándékkal a gyakorlat, tudomány, társadalmi igények felé. Változnak az ágazati törvények, rendeletek, szabályozók. Mivel a pszichopedagógia komplex tudomány és gyakorlat, több ágazat változásai is érintik szakmai szerepét, identitását, tartalmait. Az utóbbi időben igen sok, és több nagy horderejű változás következett be törvényi, rendeleti szinten, kiemelten a köznevelés területén, de a gyermekvédelemben és az egészségügyben is, melyekhez alkalmazkodni szükséges, megismerni azok tartalmát, megtalálni a megfelelő helyet a pszichopedagógia számára. Sajnos, több esetben is aggasztó jelenségeket tapasztaltunk jogszabályi szinteken; sok a téves, pontatlan, hiányos meghatározás a pszichopedagógiára, pszichopedagógusokra vonatkozóan a köznevelési törvényben és rendeleteiben, nem kellően ismert a tudástartalom és kompetencia, nincs megfelelően meghatározva a pszichopedagógus feladatköre, szakmai tevékenysége. A gyermekvédelemből a kezdeti gyermekvédelmi indíttatás ellenére sajnos, egyre jobban kiszorul a pszichopedagógus szakma, csökkennek területek, munkakörök, lehetőségek, nincsenek specifikusan kidolgozott szakmai módszertani anyagok. Az egészségügyben is új lehetőségeket kellene nyitni, ami fokozott szakmai munkát igényelne. Egyre több a hasonló célokat, tartalmakat felvonultató képzés, ezért égetően sürgős a szakmai identitásunkkal és önmeghatározásunkkal foglalkozni. Nő az érdeklődés, a célcsoportok köre (pl. pszichoszociális fogyatékosság), bővülnek az ellátandó populációk, amelyek sok fogalmi, rendszertani, képzési, továbbképzési és egyéb kérdéseket is felvetnek. Még Dr. Volentics Anna tanszékvezetői idejében elindult kezdeményezésére egy szakmaimódszertani megújulási folyamat, új, aktualizált tartalmakra, fogalmakra, képzési anyagokra, bővülő célcsoportokra irányulóan (ő a súlyos viselkedészavarok, személyiségzavarok, devianciák felé történő erőteljesebb elmozdulást szorgalmazta). Eigner Bernadettet bízta meg a szakmai módszertani feladatokkal, munkaanyagok elkészítésével. Ezek el is készültek, de Anna halála megakadályozta a további tervek megvalósulását. A tanszéken sok újító tevékenység kezdődött el 2009-ben, erről a képzéstörténeti részben lehet még olvasni. összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály oldal 2

3 A Pszichopedagógiai Szakosztályon belül már két éve megkezdődött egy közös szakmai gondolkodás az aktuális szakmai feladatokról, megújulásról, előkészítő anyagok készültek el, majd tavaly kezdeményeztük a Pszichopedagógiai Tanszékkel is az együttműködést, közös gondolkodást. Ez nem valósult még meg, de bízunk a jövőbeni munkában. A MAGYE 41. konferenciáján Dr. Eigner Bernadett emlékezett meg a pszichopedagógus képzés 40 éves múltjáról, a plenáris ülés keretében, Pszichopedagógia negyven éve - múlt, jelen, jövő c. előadásával, illetve a konferencia szakosztályi programja keretében A pszichopedagógia történeti és aktuális kérdései c. előadásával, illetve az egész szakosztályi programot ennek a témának szántuk, bemutatva a pszichopedagógia mai arcát, komplexitását, kérdésfelvetéseit. A Pszichopedagógiai Szakosztály szakmai programjára igen sok érdeklődő kolléga volt kíváncsi. Igyekeztünk a programot úgy összeállítani, hogy komplexen mutassuk be a pszichopedagógia aktuális kérdéseit, tekintettel arra is, hogy a pszichopedagógus képzés idén negyven éves. Az előadások áttekintést adtak múltról, jelenről, a pszichopedagógia sokszínűségét, széles módszerés eszköztárát, több terepét bemutatva. Dr. Kiss László (szakszolgálati és fogyatékosságügyi közoktatási referens, EMMI Oktatási Államtitkárság Közoktatás Irányítási Főosztály részéről A pszichopedagógia helye a jelenlegi köznevelés rendszerében c. előadásában a pszichopedagógiát érintő jogtörténeti áttekintést kaptunk, hallhattunk a képzési, kimeneti követelményekben foglaltak alapján a pszichopedagógusok elhelyezkedéséről, betölthető munkakörökről a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei alapján, és az előadó aktuális kérdéseket, javaslatokat is felvetett. Herr Nikoletta (fejlesztő (pszicho)pedagógus, külső óraadó, ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszék) A pszichopedagógusok helye és kompetenciái a közoktatás rendszerében Az új Nemzeti Köznevelési Törvény adta lehetőségek és korlátok című előadásában igyekezett rendszerezni és tisztázni az új terminológiai változásokat, és áttekinteni a szakmánk törvény adta lehetőségeit. Különleges bánásmódot igénylő népességcsoport/ok; szakmai kompetenciák; munkakörök; átfedések más munkakörökkel; gyermekvédelem. Kereki Judit, Vargáné dr. Molnár Márta (ELTE BGGYK Általános Gyógypedagógiai, és Pszichopedagógiai Tanszék) A pszichopedagógus szerepe a gyermekegészségügyi ellátásban c. előadásukban hangsúlyozták, hogy az egészségügyben egyre fontosabbá válik az interdiszciplináris team munka. Milyen szerepe lehet ebben az átalakuló rendszerben a pszichopedagógusnak? A pszichopedagógusok a szakellátásban jórészt gyermekés ifjúságpszichiátriai, neurológiai osztályokon végeznek. A krónikus beteg gyermekek komplex gondozásában betöltött szerepük azonban 40 éve, a szakalapítástól fogva várat magára. A szakosztályvezető előadásában kiemelte, hogy a pszichopedagógiai képzés negyven éves múltra tekint vissza, de gyökereit ennél régebbi korokban találjuk. Mi a pszichopedagógia történeti öröksége, szemléleti kiindulópontja? Mi az, amit a képzés létrehozásakor célul tűztek ki a képzés indításának kezdeményezői? Mennyire érvényesek ezek a célkitűzések még ma is? Hogyan változott időközben a pszichopedagógia fogalma, alakultak tartalmai, koncepciói, célcsoportjai, területei, tevékenységi körei és kompetenciái? Mi a helye és a szerepe a szakmai palettán? Hogyan tudja érvényesíteni szakmai és létérdekeit? Milyen válaszokat tud adni a mai társadalmi helyzetben a kor kihívásaira? Milyen szerepet játszik a többi szakmával való együttműködésben? Melyek a hiányok, a kritikus pontok, a megoldatlan kérdések? Milyen teendői lehetnek a mai pszichopedagógusoknak mint egyéneknek, és mint szakmai közösségnek? Hogyan indulhatnánk el egy szilárd jelen-, és egy biztató jövőkép irányába? Az előadás mindezekről a kérdésekről egy további gondolkodást, együtt dolgozást indító felvetésekkel igyekezett képet adni. összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály oldal 3

4 Az előadások mellett kerekasztal formában is beszélgettünk a hallgatóságot is bevonva aktuális kérdésekről, problémákról, egy szakmai együtt-gondolkodásra is felhívva a kollégákat, az ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszékének munkatársaival, és dr. Kiss László minisztériumi közoktatási referens részvételével. A program végén a szakosztályvezető bejelentette egy pszichopedagógiai szakmai állásfoglalás készítésére irányuló szakosztályi szakmai műhelymunka elindítását, melyben felkért szakértők dolgoznak majd együtt, képviselve a pszichopedagógia fő területeit, szakmai érdekeit. Ez a munka kezdődött meg és folytatódott az idei évben, melynek eredményeként megszületett a jelen szakmai állásfoglalás vitaanyaga. A változások, szakmai kihívások, az aktuális társadalmi, szakmai, szakmapolitikai helyzet miatt a Szakosztály fontosnak tartja a pszichopedagógia elméleti és gyakorlati kérdéseinek megtárgyalását, széles szakmai körben való megvitatását. Fontosnak tartotta egy összefoglaló szakmai állásfoglalás készítését és elfogadását a Szakosztály által, mely alapját jelenti a további szakmai érdekképviseleti, szakmai munkának, állásfoglalásoknak, javaslatoknak. Ezért előterjesztette az Állásfoglalást, mint vitaanyagot, megvitatásra és elfogadásra a MAGYE XLII. Országos Szakmai Konferenciáján. A vitaanyagot a szakosztályi ülés elfogadta. Jelen állásfoglalást nyilvánossá tesszük, folyamatosan várjuk a kollégák észrevételeit, javaslatait, az aktuális kiegészítéseket. A szakmai anyag évente felülvizsgálatra kerül, az összegyűjtött hozzászólásokat évente megvitatjuk, az elfogadott változtatásokkal módosítjuk a szakmai anyagot. összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály oldal 4

5 2. A PSZICHOPEDAGÓGIA FOGALMA Az adottságaikhoz és/vagy élethelyzetükhöz, életkorukhoz képest alulteljesítő, a szűkebb-tágabb társadalmi környezetükben alkalmazkodási zavarokat mutató gyermekeket, fiatalokat és felnőtteket magába foglaló népességcsoport száma a hazai és a külföldi tapasztalatok szerint is növekvő tendenciát mutat. Elnevezések az idők során: Századfordulón Neurotikus, pszichopata, pszichotikus, erkölcsi fogyatékos, akarati-érzelmi fogyatékos as évek Gyógypedagógia határterülete (probléma negligálása) as évek Érzelmi-akarati fogyatékos, vagy klinikai kórképek (neurotikus, antiszociális, pszichopata ) szerint Vagy beilleszkedési zavar, vagy nehezen nevelhető/inadaptált 1980-as évektől Teljesítmény-és viselkedészavar v. viselkedés-és teljesítményzavar 2010 Érzelmi-és viselkedészavarok (emotional and behavioral disorders) Teljesítményzavarok Alkalmazkodási/beilleszkedési zavarok Nemzetközi kitekintés: Seriously emotionally disturbed (SED), azaz Súlyos emocionális/érzelmi zavar legfontosabb jellemzői (IDEA (the Individuals with Disabilities Education Act) tanulási képesség zavarai, mely nem magyarázható intellektuális, szenzoros, illetve egészségügyi faktorokkal kortársakkal, pedagógusokkal való kielégítő társas kapcsolatok kiépítésére és megtartására való képtelenség vagy gyengeség nem megfelelő viselkedés vagy érzelmi megnyilvánulások normális körülmények között általánosan és tartósan fennálló boldogtalanság, lehangoltság érzése vagy depresszió tendencia a fizikai tünetek kifejlesztésére, mely társul személyes vagy iskolai problémákkal Fő szempontok: Krónikusság (hosszú ideig tartó) Súlyosság (jelentős fokú) Nehézségek az iskolában (ellenséges érzelmek, teljesítményproblémák) Emotional and behavioral disorders (EBD) as a disability Érzelmi és viselkedésu zavarok mint fogyatékosság fő jellemzői (National Mental Health and Special Education Coalition, Council for Children with Behavioral Disorders) Az EBD jellemzői: olyan viselkedési és emocionális válaszok az iskolai programok során, amelyek annyira különböznek az életkor, a kulturális és etnikai normáktól, hogy jelentősen befolyásolják az iskolai teljesítményt. Ide tartoznak: akadémikus, szociális, szakmai és személyes készségeknek, kompetenciáknak kifejezése és fejlődése. összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály oldal 5

6 1. Ez a fogyatékosság (disability) a, több, mint átmeneti, elvárható válasz egy környezeti stresszteli eseményre b, következetesen megfigyelhető, több mint egy szituációban, amelyek közül legalább egy az iskolához köthető, c, a gyerek állapotából kifolyólag az általános oktatási intervenciók nem elegendők. 2. Az ilyen zavarok előfordulhatnak más fogyatékosságokkal együtt. 3. Ebbe a kategóriába tartozhatnak olyan gyerekek, akiknek skizofréniájuk, érzelmi-hangulati zavaraik, szorongásos zavaraik, vagy egyéb tartós pszichikai, magatartási, alkalmazkodási rendellenességeik vannak, amelyek hatnak az iskolai teljesítményekre Az érzelmi sérülés hatásai lehetnek: externalizáló zavarok acting out o agresszió o dac, ellenszegülés, ellenállás o rendbontás o harc, lázadás, verekedés internalizáló zavarok visszavonulás o izoláció o önkárosítás o depresszió o szorongás akadémikus képességek o képességzavarok o a feladatok elkezdésének problémái o nehézségek a figyelem fenntartásával o problémák a feladatmegoldásokkal interakciók másokkal o coping stratégiák o szociális jelzések értelmezése Kitekintés a német nyelvterületre Verhaltensstörungen magatartási zavar fő jellemzői: Meghatározás: 1950, Párizsi Pszichiátriai Világkongresszus Gyűjtőfogalom: hibás, zavart viselkedés a nevelési nehézség pedagógiai fogalmától a pszichiátriai szindrómákig, a pszichopátiától a súlyos elhanyagolásig és a bűnözésig Definíció: Olyan viselkedés, mely jelentősén eltér a társadalom, vagy egy közösség, csoport formális/informális normáitól. Fejlődési vagy krízis által okozott, szituatív vagy személyiségtől függő Elméletek: orvosi, pszichodinamikus (analitikus), tanulási, szociálpszichológiai, társadalomkritikai, ökológiai-rendszerelvű A viselkedészavarok pedagógiája olyan gyerekekkel és fiatalokkal foglalkozik, akik az érzelmi-szociális fejlődésükben jelentősen korlátozottak, és a további fejlődésük súlyosan veszélyeztetett. (Ahrbeck, 2011) Myschker meghatározása (2009): Azok a gyermekek és fiatalok tartoznak a viselkedészavart mutatók körébe, akik az adott kultúrspecifikus elvárásoktól, normáktól eltérő, maladaptív magatartást mutatnak, melyet organikus és/vagy környezeti okok határoznak meg. Többszörös meghatározottsága miatt jellemző a fejlődési, tanulási és munkaképesség érintettsége, a környezettel való interakciók eseményeiben nyilvánul meg, a gyakoriság és a súlyossági fok befolyásolja. Különleges összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály oldal 6

7 pedagógiai-terápiás segítség nélkül nem, vagy csak korlátozottan tudnának haladni. Fejlesztési terület: emocionális és szociális fejlődés, melyet igen sok különböző faktor befolyásol. Fejlesztési területek: tanulási korlátok értelmi fejlődés érzelmi-szociális fejlődés A magyar definíciót az utóbbi években Eigner Bernadett igyekezett megfogalmazni, figyelembe véve a hazai szakmai változásokat és a nemzetközi aktualitásokat: A pszichopedagógia a bio-pszicho-szociális ártalmak következtében kialakult idegrendszeri-, illetve érzelmi- és személyiségfejlődésben jelentkező pszichés sérülés miatt érzelmi-, viselkedésés teljesítményzavarokkal, beilleszkedési/alkalmazkodási nehézségekkel küzdő gyermekek, fiatalok, ifjú felnőttek és családjuk körére irányuló multidiszciplináris gyógypedagógiai (nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás és rehabilitációs) tevékenység (Eigner, 2010). A pszichopedagógiai szemlélet A pszichopedagógia az egyént szűkebb környezetével együtt, mint pszichológiai, biológiai és szociális egységet szemléli, az egyén pszichopedagógiai profiljának megismerésével, a teljesítmények, képességek és funkciók, valamint az ezek működését meghatározó belső és külső feltételek figyelembe vételével, holisztikus szemlélettel tárja fel a problémát, a teljes klinikai pszichopedagógiai képet. Megközelítése ökológiai-rendszerelvű alapokon nyugvó komplex: pedagógiai, pszichológiai, kóroki, szociális szempontú megközelítésével a személyiség egészét igyekszik megközelíteni, közvetlen környezetével együttes rendszerként. Dinamikus megközelítést alkalmaz: a viselkedéses tünetek hátterében rejtőző lelki jelenségek, dinamikusan változó tudattalan folyamatok megismerését fontosnak tartja. Feltárja az ok-okozati összefüggéseket, az egyes jelenségek egymásra hatásainak hálóját, fejlődésirányokat, az intrapszichés és interperszonális dinamikát. Fejlődési szemlélete szerint a gyermekkori problémák egy vagy több fejlődési területen jelentkeznek (kognitív, biológiai, fizikai, érzelmi, viselkedési, szociális, pszichés), az adott korosztálytól való eltérésből erednek. A fejlődés aktív, dinamikus folyamat longitudinális. Hasonló fejlődési problémák különböző klinikai zavarokhoz vezethetnek. Különböző fejlődési problémák vezethetnek azonos zavarokhoz. Fejlődési folyamatok és kudarcok kölcsönhatásba kerülhetnek. Fejlődési folyamatok és környezet függenek egymástól. Az alkalmazkodóképesség szerepe fontos a fejlődésben. Jellegzetességek: ártalmak sokfélesége és kombinációi, tünetek sokfélesége és kombinációi, reverzibilitás, tünetváltás. Célcsoportok: a pszichés fejlődés zavara miatt érzelmi-, viselkedés és/vagy teljesítmény/tanulási zavarokkal küzdő gyermekek, serdülők, fiatalok, felnőttek és családjaik. Populációk, tevékenységek és intézmények a különböző területeken: Korai életkorban populációk: pszichés fejlődési elmaradásokkal, zavarokkal, problémákkal küzdő gyermekek és családjaik tevékenységek: korai felismerés, szűrés, vizsgálatok, korai intervenció, módszerspecifikus terápiák és fejlesztő tevékenységek intézmények: a korai fejlesztés intézményeiben, pedagógiai szakszolgálatokban, bölcsődékben, korai fejlesztő központokban, egymikben, civil szervezetek szolgálataiban, szülészeti, neonatológiai, koraszülött, gyermekosztályokon összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály oldal 7

8 Egészségügyben populációk: beteg, krónikusan beteg, pszichoszomatikus tünetekkel, betegségekkel küzdő, mentális és viselkedészavarokkal, szenvedélybetegségekkel, pszichoszociális fogyatékossággal küzdő gyermekek, serdülők, fiatalok és családjaik tevékenységek: szűrés, diagnosztikus vizsgálatok, egészségpromóció, krízisintervenció, ápolás, nevelés-oktatás, fejlesztés, terápia, rehabilitáció eszközeivel intézmények: kórházi, gyermekkórházi, neurológiai, pszichiátriai ambulancián vagy osztályon ápolás, nevelés-oktatás, fejlesztés, terápia, rehabilitáció eszközeivel Köznevelésben: populációk: a sajátos nevelési igényű gyermekek, ezen belül az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, tanulók - valamennyi zavar tekintetében, gyógypedagógus munkakörben, pszichopedagógia szakirány végzettséggel a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztő pedagógus munkakörben, pszichopedagógus szakirány végzettséggel (mások mellett) a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű a veszélyeztetett gyermekek és családjaik szenvedélybeteg, deviáns viselkedést mutató gyermekek, tanulók közösségi problémák körébe került gyermekek, kisebb-nagyobb, formális vagy informális közösségek, bántalmazó és bántalmazott gyermekek kiemelten tehetséges gyermek, tanuló tevékenységek: felismerés, szűrés, diagnosztikai vizsgálatok, a kiemelt figyelem (sni, btmn, hh, hhh) igényéből eredő hátrány csökkentése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitációs foglalkoztatás, fejlesztő foglalkoztatás, terápiás ellátás, kommunikációs és szociális készségfejlesztő, önismereti tréningek, konfliktuskezelés, konzultáció szülőkkel, szakemberekkel, szabadidős programok szervezése speciális célcsoportoknak, gyermekvédelmi tevékenység, kríziskezelés stb. intézmények: óvodában, iskolában, egységes gyógypedagógiai módszertani intézményben, pedagógiai szakmai és szakszolgálatokban (a korai fejlesztés, szakértői bizottsági tevékenység, nevelési tanácsadás területein) Szociális és gyermekvédelmi területeken populációk: a speciális szükségletű gyermekek, serdülők, fiatalok és családjaik, a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, deviáns magatartású gyermekek, serdülők, fiatalok tevékenységek: felismerés, szűrés, diagnosztikai vizsgálatok, foglalkozások, terápiák, nevelés, fejlesztés, bűnmegelőzés, reszocializáció, kriminálpedagógiai módszerek intézmények: szociális ellátásban, a gyermekvédelmi alap-, ill. szakszolgáltatásokban, civil szervezetek szolgálataiban, összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály oldal 8

9 Pszichopedagógiai tipológia: érzelmi- és viselkedészavarok 1 externalizáló zavarok internalizáló zavarok kevert zavarok szocializációs zavarok, pszichogén funkciózavarok hangulatzavarok neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok pszichotikus zavarok teljesítményzavarok fejlődési zavarok mentális retardáció tanulási zavarok, részképesség-zavarok egyéb teljesítményzavarok személyiségzavarok, személyiségfejlődési zavarok pszichoszociális fogyatékosság szociális-szocializációs problémák hátrányos helyzet veszélyeztetettség devianciák tehetség, kreativitás életvezetési problémák, krízisek, traumák, stresszek közösségi problémák (bántalmazás, kirekesztés, konfliktusok) 1 kövér betűvel kiemelve: elsődlegesen a pszichopedagógia illetékességi körébe tartozó populációk (teljes körű kompetenciával), a többinél a hangsúly a teammunkán és a részleges kompetencián van, aláhúzással: új terület összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály oldal 9

10 A pszichopedagógia rendszere: Világkép Emberkép Tudományok Társadalmi aspektus Fejlődéskoncepció Pedagógiai célok Az ember a természet része Autonóm és autotelikus személyiség Gyógypedagógia és határtudományai: pszichológia, pedagógia, biológia, orvostudomány, szociológia, pszichiátria Esélyegyenlőség, integráció Life span, tranzakció; mozgó rizikó Prevenció, intervenció: nevelés, fejlesztés, terápia Pszichológiai bázis Egyén és közösség Pszichodinamikus, humanisztikus affektív és kognitív pszichológiai, neuropszichológiai, személyiséglélektani ismeretek Integráció és differenciáció, szocializáció Eszközök Komplex eszközrendszer Színterek Módszerek Pedagógiai, egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi, klinikai, igazságügyi, büntetésvégrehajtási, kulturális Segítő kapcsolat, teammunka, klinikai pszichopedagógiai módszer-és eszköztár összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály oldal 10

11 3. TEVÉKENYSÉGEK A pszichopedagógia fő feladata: pszichés fejlődési zavarok, nevelési problémák, szociokulturális hátrányok feltérképezése és kezelése komplex tudástartalmak birtokában. Fő célok: a zavarok kialakulásának megelőzése, problémák felismerése, kezelése, ártalmak csökkentése, tünetek javítása, életminőség javítása, személyiség fejlesztése, társas beilleszkedés, közösség fejlesztése, rehabilitáció, reszocializáció. Ehhez fontos a pszichés fejlődés folyamatainak, törvényszerűségeinek, zavarainak megismerése, a társas beilleszkedés folyamatának, zavarainak megismerése. Így sikeres lehet a pszichés fejlődési zavarok és a társas beilleszkedés nehézségeinek, zavarainak kezelése, beavatkozás a személyiség és társas kapcsolatainak fejlesztésébe intervenció, illetve a problémák, nehézségek, zavarok megelőzése a prevenció. Szakmaterületek: klinikai (diagnosztikus és terápiás) nevelési, fejlesztési, oktatási - korrekciós-kompenzációs, oktatást segítőtanulásmódszertani (tanulási és teljesítményzavarok) egészségpromóciós, krízisintervenciós (re)habilitációs gyermekvédelmi kriminálpedagógiai, reszocializációs A személyiségfejlődési zavar tünetei már kisgyermekkorban jelentkezhetnek enyhébb tanulásimagatartási problémák tüneti formájában. Az időben nyújtott szakmai segítség képes akár a folyamatot megállítani (reverzibilitás), és a tüneteit megszüntetni, de legalábbis enyhíteni. Az elmaradó segítségnyújtás abba az irányba hat, hogy a tünetek állandósulnak, súlyosabb személyiségfejlődési zavart vagy mentális kórképeket eredményeznek, illetve nehezen nevelhetőség vagy inadaptáció alakulhat ki. A gyógyító pedagógiai szempontokat szem előtt tartva a következő tünetek, tünet-együttesek megléte mellett indikált a pszichopedagógiai tevékenységformák igénybevétele (Volentics, 1993): kognitív funkciózavarok (pl. a figyelem, emlékezet zavara) a szociális fejlődés zavarai (pl. a kapcsolatteremtő készség zavara, az agresszió szocializálatlan levezetési módja) vegetatív tünet-együttes és funkciózavarok (pl. csökkent terhelhetőség, alvászavarok) motoros funkciózavarok (pl. hiperaktivitás, mozgáskoordinációs zavarok) A pszichopedagógiai tudástartalom és tevékenység keretében megismerhetők a viselkedés- és teljesítményzavarok kialakulásának ok-okozati összefüggései, tüneti megnyilvánulásai, a viselkedés- és teljesítményzavarok diagnosztikájának, kezelésének, terápiájának módszerei, eljárásai. A pszichopedagógia tapasztalati tudománya a viselkedést és a teljesítményt a pszichológiai, a genetikai, az idegrendszeri elemekkel, és az ezeket formáló környezeti hatásokkal összefüggésben elemzi. Komplex tudástartalmak: fejlődés nevelés szociális körülmények fejlődés (normálfejlődés, atipikus fejlődés fejlődéslélektan, személyiséglélektan, pszichiátria, pszichopatológia, neurobiológia, neuropszichológia) nevelés (neveléslélektan, családi és intézményes nevelés, szocializáció) összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály oldal 11

12 szociokulturális háttér (hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, devianciák, szociológia) A pszichopedagógus szakmai műveltségének a pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai, kórtani, szociológiai ismeretek is integráns részét képezik, s ezeket az ismereteket kiképzése során megszerzi. A korszerű képzési tartalmak lehetővé teszik a pszichopedagógusok számára is a szakterületükre vonatkozó (pszicho)diagnosztikai, a tanácsadói, terápiás, rehabilitációs megközelítésű gyógypedagógiai-pszichológiai módszerek, eljárások ismeretét és kreatív felhasználását. A pszichopedagógiai diagnosztikus és terápiás tevékenység fő területei: a személyiség és az intraperszonális dinamika (konfliktusok, megküzdési stratégiák, védekező mechanizmusok) kognitív funkciók (végrehajtó és gátló funkciók, figyelem, koncentráció, orientáció, receptív és expresszív beszéd, érzékelés, észlelés, motorium, vizuomotoros organizáció, tanulás, emlékezet) affektív funkciók (emóciók, érzelmek, hangulatok, kötődés, empátia, érzelmi intelligencia, érzelmi zavarok) ismeretek: a gyermek tanult, szerzett ismereteinek köre, tudásszintje (utánzáson, megértésen, aktív beszéden alapuló ismeretek, olvasás, írás- helyesírás, számolási készség, általános tájékozottság) adaptív viselkedés (önállóság, társas kapcsolatok, beilleszkedés, önkontroll, interakciók, játék, szabadidő szervezése) megismerése és fejlesztése Az érzelmi-és viselkedési, a teljesítményzavarok, beilleszkedési zavarok kezelésében a szükséglet-orientált megközelítést (Volentics, 1996b) alkalmazza a pszichopedagógia: a viselkedészavar a speciális szükségletek jelzése. Négy csoportot különböztet meg: nevelésioktatási, egészségügyi, mentálhigiénés és szociális szükségletek. Egyidejűleg több szükséglet is lehet. A problémaprofil egy speciális tünetleltár, kezelési szempontú megközelítésben. Komoly felelősség hárul a környezetre, az elsődlegesen, másodlagosan szocializáló közegre, illetve a segítségnyújtásban szerepet játszó szakemberekre, akik a fejlesztés-korrekció-terápia irányait meghatározzák. A diagnosztikus munka folyamatjellegű, és mindig tartalmaz valamilyen terápiás hatást is, és megfordítva, a terápia előre haladtával egyre újabb diagnosztikus információk keletkeznek. Diagnosztikában felhasznált fő eszközök: exploráció, anamnézis, interjú, megfigyelés, szűrővizsgálatok, környezettanulmány, státusz, klinikai pszichopedagógiai szakvélemény; tesztek: kompetencia körön belüli személyiségvizsgálatok, projektív eljárások, pszichológiai képességmérő tesztek, klinikai pszichodiagnosztikai eljárások, pedagógiai, gyógypedagógiai teljesítmény- és részképességmérő eljárások, fejlődési és intelligencia vizsgálatok, szociális tesztek, felmérések Terápiák: primer prevenció (megelőzés), szekundér prevenció (pszichopedagógiai intervenció), tercier prevenció (rehabilitáció), szocioterápiák, pedagógiai, művészeti terápiák, gyógypedagógiai terápiák és fejlesztő módszerek, pszichopedagógiai specifikus terápiák A gyógypedagógiában a pedagógiai eszközökkel megvalósuló gyógyítói hatékonyság gondolata igen szoros összefüggést mutat a pszichoterápiás eljárásokkal. A pszichoterápia alkalmazását legérzékenyebben a viselkedési, és magatartási feltűnőséget mutató gyermekek gyógypedagógiája, a pszichopedagógia fogadta. (Lányiné, 2004) összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály oldal 12

13 4. TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK, KÉPZÉSI ELŐZMÉNYEK A pszichopedagógia a gyógypedagógia önállóvá vált ága tól választható szakként készít fel az ép értelmű, de személyiségfejlődésében sérülést szenvedett, a szűkebb-tágabb társadalmi környezetében jellemzően beilleszkedési zavarral küzdő populáció gyógyító nevelésére. Történeti előzmények, kapcsolódási pontok A pszichopedagógia történeti gyökerei neveléstörténeti, gyermekvédelmi, gyógypedagógiai lélektani, kísérleti pedagógiai, neveléslélektani (gyermektanulmány), kriminálpedagógiai, pszichopatológiai, pszichiátriai, klinikai pszichológiai előzményekre vezethetők vissza. A pszichopedagógia gyermekfelfogása a gyermek tiszteletére, megismerésére, megértésére és védelmezésére helyezi a hangsúlyt. Történeti előzményei a humanisták eszmerendszereiben (Erasmus), Morus Tamás gyermekcentrikus, gyengéd és szeretetteljes felfogásában, a pietisták nevelési mozgalmában, a gyermek eredendő jóságának felfedezése Rousseau nézeteiben, a filantropisták szemléletében és gyakorlatában, valamint a századforduló gyermektanulmányi és reformpedagógiai törekvéseiben, elsősorban Claparčde elméleti és gyakorlati munkásságában, részben pedig a hazai gyógypedagógiában lelhetők fel (Vértes O., Kármán, Ranschburg, Szondi) ben létrejött a Psychophysikai Laboratorium, Ranschburg Pál vezetésével, majd között, mint Állami Gyógypedagógiai Pszichológiai Laboratórium működött, gyógypedagógia és pszichológia szoros integrációjában, alapfeladatának tekintve az abnormális értelmi és erkölcsi fejlődés törvényszerűségeinek feltárását. A tudományos megismerés szándéka indította el útjára a múlt század elején a rendszerszemléletű, egységes gyógypedagógiát. A gyógypedagógiát már a kezdetektől komplex tudományként és gyakorlatként művelték a neves elődök. A rendszerszemlélet a kezdetektől jellemezte a gyógypedagógia tudományát, és jellemzi ma is, mint komplex megközelítési módszer (Gordosné, 2004). A fogyatékos személyek vizsgálatát már a kezdetektől interdiszciplináris (pedagógiai, orvostudományi, antropológiai, pszichológiai, nyelvtudományi, szociológiai) szempontok szerint, rendszerben gondolkodva végezték. A magyar gyógypedagógia tudománymodellje a szűkebb és tágabb értelemben vett gyógypedagógia tudományrendszerének fokozatos kiépülésével alakult és teljesedett ki (Gordosné, 2004). A tágabb értelemben vett gyógypedagógia a gyógypedagógiai segítséget igénylőkkel összefüggő teljes jelenségkört kutatja: a sérülések, zavarok, eltérések kóreredetét, patológiáját, a megzavart fejlődésmenetet, személyiségfejlődést, pszichés funkciókat, társas környezetet, emberi kapcsolatokat, életkilátásokat. A tágabb értelemben vett gyógypedagógia tehát komplex tudomány. Klasszikus össztudomány, mai definíciója is ezt az összetettséget hangsúlyozza. A hangsúly a gyógyító nevelés felől az átfogóbb, gyógypedagógiai tevékenységre kerül napjainkban, gyógypedagógiai: nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás és rehabilitációs tevékenység (Gordosné, 2004). Mindezeket a modern pszichopedagógia ma is sajátjának tekinti. Szondi, a ranschburgi alapokra épülő komplex esetfeltáró rendszerét az ún. karózással, az egyénnek nyújtandó szociális támasz hangsúlyozásával látta szükségesnek kiegészíteni. A teljes személyiség és az átvitt értelemben használt gyógyítás, a gyógyító nevelés szerepének hangsúlyozása valójában megegyezik avval a szemlélettel, amely a bio pszicho - szociális tényezők kölcsönhatásában szemléli a fogyatékos személyt és életlehetőségeit (Gereben, 2008). Witmer, Wundt tanítványa vezette az 1896-ban megnyílt első Klinikai Pszichológiai Intézetet. A fejlődési zavarokat, fogyatékosságokat korrigáló, segítő, újranevelő területen kezdett szakmásodni a klinikai pszichológia (magatartási zavarok, képességzavarok, viselkedészavarok), melynek szemléletére, tudományára a pszichopedagógia is támaszkodik. Fontos szerepet összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály oldal 13

14 játszanak a pszichopedagógia tudományában: pszichoanalitikus, pszichodinamikus irányzatok, fejlődéselméletek, korai fejlődés Piaget, Stern, diagnosztika fejlődése: kognitív, affektív funkciók, személyiség, viselkedés, egyén és közösség Mérei, Moreno, pszichoterápiák - humanisztikus irányzat, személyközi kommunikáció Berne, Gordon. A pszichopedagógia célcsoportjait régebben terminológiai sokféleség jellemezte: ideges, neurotikus, pszichopatha (Vértes O., 1930, 1940), erkölcsi fogyatékos, erkölcsükben veszélyeztetett gyermekek, lelki rendellenességek, lelki abnormitások, pseudodebilis, környezetkárosított, nehezen nevelhető, magatartási zavarokkal küzdő, érzelmi-akarati fogyatékos, érzelmi-akarati sérült, inadaptált, disszociális, antiszociális gyermek, serdülő, fiatal. A korábbi meghatározások szerint érzelmi-akarati sérülés (érzelmi élet labilitása, érzelmi funkciók sérülése, szocializáció hibái) tünetei: Beilleszkedési Alkalmazkodási Viselkedés Teljesítmény zavarok Jellemzője: reverzibilitás (harmonikus személyiségfejlődés visszaállíthatósága), ok-okozati összefüggések sokrétűsége, prevenció hatékonysága. (Volentics,1993) A századfordulótól az 1920-as évekig terjedő időszakot a hazai pszichopedagógiai törekvések kialakulása jellemezte. Modellértékű kísérlet volt a Vértes- féle Ideges gyermekek nép-és középiskolája, melyben a neurotikus és pszichopátiás gyermekek gyógyító nevelése folyt (Vértes O., 1912). Kármán Elemér, hazánk első kriminálpedagógusa vezetésével 1915-ben megalakult az I. Kriminálpedagógiai Intézet, melynek személete, munkássága ma is haladónak tekinthető. Éltes Mátyás az erkölcsükben veszélyeztetett gyermekek iskolái -nak létrehozását szorgalmazta. Dr. Tóth Zoltán (1933) és Vértes O. József (1930, 1940) elméleti munkáikban a pszichés sérülést szenvedett gyermekek és fiatalok helyét is próbálták megtalálni a gyógypedagógia egészében. A Tanácsköztársaság bukását követően Vértes és Kármán intézetét szocialista jellegűnek minősítették és bezárták. A későbbi, elsősorban Schnell János nevéhez fűződő próbálkozásokat a területi mentálhigiénés gondozás rendszerének kialakítására pedig egyrészt ugyancsak politikai okok, másrészt anyagi gondok lehetetlenítették el. A 30-as évektől alakuló nevelési tanácsadók közül nagy jelentőségű a Liebermann Lucy (1964) által vezetett intézmény. György Júlia (1997) munkássága nagy jelentőségű a bűnöző és nehezen nevelhető gyermekekkel kapcsolatban után uralkodóvá vált az a nézet, hogy a szocialista társadalomban nem lesznek neurotikus, antiszociális, pszichotikus gyermekek és fiatalok, így nincs szükség a speciális tudományok területére sem. Így az 1950-es években a gyógypedagógiát az organikus eredetű károsodásokkal való foglalkozásra igyekeztek korlátozni. A teljesítmény-és viselkedészavarokat a Viselkedés és az érzelmi-hangulati élet rendszerint gyermekkorban vagy serdülőkorban jelentkező zavarai címen a DSM-IV-TR a BNO-ból kiemelten tárgyalja... (Gordosné, 2004a, 115.o.) Volentics (2000): Speciális szükségletű gyermekek (viselkedés- és teljesítményzavarok): o tanulási nehézségekkel küzdők (fogyatékos, gyenge képességű, részképességzavarokkal küzdő + másodlagos tünetként viselkedészavarok jelenhetnek meg) o alkalmazkodási képesség zavarával küzdők személyiségfejlődés problémái: neurotikus, antiszociális, pszichotikus szocializációs hiányokkal, eltérésekkel küzdő, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály oldal 14

15 Rózsáné (2000): A pszichopedagógia a gyógypedagógia azon ága, mely a különböző okok miatt súlyos érzelmi sérülések következményeként viselkedési és teljesítményzavarokat mutató gyermekekkel foglalkozik. A pszichopedagógus szakembert a felsorolásban a pszichiátria kézikönyve a következőképpen írja le: gyógypedagógiai alapképzettség, a nevelési korrekcióhoz szükséges pszichológiai hangsúllyal (Füredi-Németh-Tariska, 2007., 516. oldal). Képzési előzmények Az egységes gyógypedagógus képzésen belül Gyógypedagógia csak és kizárólag az orvosilag diagnosztizált, klasszikus területre 1968/69: Nevelőotthoni tanár képzés 1973: pszichopedagógia szak 1975: önálló tanszék Bárczi Gusztáv és Illyésné Kozmutza Flóra a gyógypedagógia kompetencia körét mindig szélesen, a pszichopedagógia népességét is felölelve értelmezték ban a GYTF szervezeti szabályzatában a gyógypedagógiai tanárok munkakörét így írja le(szabályzat, , idézi Gordosné, 2000): 6. erkölcsi fogyatékosok (bűnözők), nehezen nevelhetők, erkölcsileg veszélyeztetettek), 7. egyéb lelki rendellenességben szenvedők (idegesek, pszichopaták, jellemváltozásban szenvedők) Intézmények: erkölcsi fogyatékosok intézetei, testi, lelki fogyatékosok tanulmányozására alkalmas egyéb intézetek (idegklinikák, javító-nevelő int.). Minisztériumi jelentés 1955-ből (Vincze Antalné): A gyógypedagógiai nevelés helyzete és feladatai Külön elbírálást igényelnek a nehezen nevelhetők, érzelmi és akarati fogyatékos gyermekek, mert ezek nem számíthatók gyógypedagógiai alanyoknak, de oktatásügyünk súlyos kérdését adják, mert ezekből kerülnek ki a bűnöző gyermekek, valamint az iskolai fegyelmezetlenség okozói. Környezeti hatások okozta fejlődési zavar kifejezés szerepel itt évi előterjesztésben jelent meg egy Javaslat a gyógypedagógus-képzési palettáról hiányzó, a magatartásukban zavart gyermekek speciális nevelőinek képzésére ban fél siker: Az eredeti javaslattól eltérő 2 éves, levelezős posztgraduális képzés: nevelőotthoni tanár-képzés. Későbbi profilváltás nehézségei, terminológiai, szakmai, szemléleti elágazások, problémák jelentkeznek. Az 1968/69. tanévben keresztféléves kiegészítő képzési forma indul: a gyermekvédelem területén valamilyen pedagógusi diplomával már rendelkező dolgozók részére nevelőotthoni tanárképzés levelező tagozaton, kétéves képzési idővel. Ennek előzménye, hogy Illyés Gyuláné és Gordosné Szabó Anna előkészítenek egy tervezetet a Gyógypedagógiai Főiskolán a nehezen nevelhető gyermekekkel foglalkozó pedagógusok képzésének megindításához. Ez sok vitát kavart. (Gordosné, 2000) A problémák változatlan továbbélése azonban főleg a nevelőotthoni és onnan kikerülő gyermekek körében elindította a pszichopedagógia újraéledését ben a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán a posztgraduális, kétéves nevelőtanár szak (nevelőotthoni nevelés) bevezetésével, amely 1973-ban négyéves képzési idejű pszichopedagógiai szakká fejlődött, ahol a pszichopedagógiát már a gyógypedagógia önálló ágaként művelik. összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály oldal 15

16 A szak alapítását szorgalmazó szakemberek: Illyés Gyuláné, Murányi-Kovács Endréné és Gordosné Szabó Anna voltak. A pszichopedagógia elnevezés hosszas gondolkodás eredménye. Akkor sok környező országban a gyógypedagógia gyűjtőfogalmát fedte le ez az elnevezés, de más országokban (Szlovákia, Szovjetúnió) az érzelmileg sérült, nehezen nevelhető népességet jelöli. Murányi Kovács Endréné, a Pszichopedagógiai Tanszék első vezetője fejlődéspszichológiai alapokra helyezte az inadaptált gyermekek és fiatalok megértését, a megismerés kulcsa szerinte: egyéni biográfia, az érzelmi tényezők és interperszonális kapcsolatok döntőek a fejlődésben. Kiemelte az intézményi diszfunkciók szerepét, a címkézés veszélyét a deviáns karrier alakulásában. Pedagógiai, szociológiai és pszichológiai tudás és kultúra szerepét hangsúlyozta. A nevelésre alkalmatlan családok gyermekei, árvák, elhagyott gyermekek intézményes nevelési gyakorlatából, a nevelési tanácsadók működési tapasztalataiból, szülőknek és pedagógusoknak szóló korszerű előadások, cikkek felkutatásából, és pszichológiai és pedagógiai vizsgálatok, tudományos publikációkból indult ki. Murányiné gyógyító-nevelésről, pszichopedagógiai terápiás eljárásokról beszélt. (Volentics, 1996b, Gordosné, 2000) A szak a történelmi hagyományok hármasságát mind a mai napig őrzi: a teljesítmény- és viselkedészavarok mindhárom vonulatával (neurotikus antiszociális - pszichotikus fejlődésirány) foglalkozik, tevékenységfajtáinak/módszereinek hangsúlyát a fejlesztésre oktatásra - gondozásra helyezve. Volentics Anna több mint harminc éves ( ) szakmai munkásságának, korszerű szemléletének köszönhetően nyerte el a pszichopedagógia mai arcát. Volentics Anna szakmai munkássága alapvetően a pszichopedagógia és a gyermekvédelem fejlesztését szolgálta. Kiemelten foglalkozott az antiszociális fiatalok reszocializációjával, a pszichotikus, a szenvedélybeteg gyermekek, fiatalok, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók terápiájával, gyógyító-nevelésével. A szak indulásakor meghatározott definíció: A pszichopedagógia szak a bio-pszicho-szociális okok következtében normálistól eltérő személyiségstruktúrával rendelkező, személyiségfejlődésükben sérült, neurotikus, pszichopátiás és disszociális magatartású gyermekek és serdülők gyógyító-nevelésére készít fel. (1973. évi meghatározás, Murányiné) Gordosné (1975) a gyógypedagógia új, önálló ágának írta le a pszichopedagógiát, az érzelmiakarati fogyatékos gyermekek nevelésére felkészítő tudományágnak tartotta. Az érzelmi-akarati funkciók kiemelése mint fő tünet vitatott kérdése volt a pszichopedagógiának. Murányiné (1970) megzavart személyiségfejlődésű gyermekekről beszél. Volentics Anna (1993) kiemeli: a zavarok fő jellemzője a túlnyomórészt beilleszkedési, alkalmazkodási, viselkedés- és teljesítményzavarokkal megjelenő érzelmi-akarati funkciók részleges vagy súlyos mértékű károsodása. Később Volentics Anna így fogalmaz: A pszichopedagógia szak a bio-pszichoszociális okok következtében kialakuló viselkedészavarokkal küzdő, inadaptált gyermekek és serdülők gyógyító nevelésére készít fel. (Volentics A., 2001) Pszichopedagógus: a teljesítményés viselkedészavarokkal küzdő gyermekek és fiatalok gyógyító nevelésével foglalkozó gyógypedagógus. Főbb alkalmazási helyeik a szak indulásakor: a gyermek- és ifjúságvédelem bentlakásos intézményei és a problémamegelőzés ambuláns, területi intézményei. A szak azokban az időkben jött létre, amikor a humán szolgáltató/szociális segítő szféra intézményrendszere még teljesen hiányzott Magyarországon. Ezért tömeges szükségletek maradtak kielégítetlenül, illetve áramlottak az egészségügyi vagy igazságügyi, büntető szférába. (Domszky, 1995) Ezért a nem fogyatékos gyermekeken segítő szakember karaktere sikeres lehetett. A humán problémák kapcsolódó intézményei gyakran hiányoztak még, a pszichopedagógus pedig szembesült azzal, hogy az alkalmazkodási, viselkedési problémák hátterében rendkívül bonyolult helyzet áll, okai igen sokrétűek, kezelésük komplex módon lenne összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály oldal 16

17 csak lehetséges, nemcsak a gyermekkel, hanem családjával, intézményeivel kapcsolatos feladatok ellátásával. A szakma nehezen körülhatárolható, mindig is kicsit kilógott a sorból, ezért útkeresése folyamatosnak mondható. Régi probléma a státuszok, munkakörök tisztázatlansága, körülhatárolatlansága is. A pszichopedagógia bevezető szakként is jól funkcionál, mivel igen sok itt végzett szakember érzi úgy, hogy bővítenie szükséges tudását további képzésekkel, akár gyermekvédelmi, akár szociális, akár pedagógiai vagy pszichológiai képzésekkel. Az 1992-es reformtanterv előtt a képzésben több tantervi reform zajlott le, először szociálpedagógiaipszichológiai, azután szociálpedagógiai-gyógypedagógiai, majd gyógypedagógiai jellegűek. A pszichopedagógia szakképzési célja a pszichoszociális (!) fejlődésükben zavart gyermekek és fiatalok gyógyító nevelése. (Domszky, 1995.) B. Aczél Anna között vezette a tanszéket, ezt követően Volentics Anna lett a vezető, haláláig, 2009-ig között a megbízott tanszékvezető Eigner Bernadett, majd 2011-től Vargáné Molnár Márta lett. Fontos állomását jelentik a képzésnek az 1988-ban elkészített pályatükrök, melyben zavarokat okoztak a tervezett szociálisszakember-képzési változatokkal való átfedések, ütközések. Volentics Anna a pszichopedagógus, a szociálpedagógus és a gyermekvédelmi szociális szervező pályatükreit készítette el. Felmerült, hogy amennyiben a szociális képzések beindulnak, a pszichopedagógus pályatükre módosításokra szorulna. Egyidejűleg el is készültek a módosított tantervi irányelvek a szakra vonatkozóan. (Gordosné, 2000) Itt már felvetődött, hogy a pszichopedagógus az általános iskolai fejlesztő pedagógusi munkakört elláthassa. Az 1990-es években a gyógypedagógia öndefiniálásának új kihívásai kerültek napirendre. Ezt a Pedagógiai Lexikon szócikkei fémjelzik, melynek munkálataiban Volentics Anna is részt vett a pszichopedagógiát érintő fogalmak meghatározásával től beindult a négyéves, egyszakos gyógypedagógus képzés. Sok vita volt az egyes képzésekben végzett szakemberek kompetenciáiról. Volentics Anna öndefiniálási munkája fontos állomás volt ben a Főiskola kísérleti reformtantervet vezet be. Az 1998-ban akkreditált főiskolai és egyetemi szintű gyógypedagógus alapképzésben a képzési tartalmak populáció- és tevékenység-specifikusak (tanár, terapeuta). A gyógypedagógus szaktudomány ismeretei a komplex embertudomány. Képzési célok főiskolai és egyetemi szintű képzési formák. Egyes munkakörökben, mint pl. a logopédus, illetve a pszichopedagógua, egyéni vagy kiscsoportos formákban végzi munkáját. Valamennyi szak feljogosított a szaknak megfelelő fogyatékos népességet ellátó alapfokú iskolák 1-6. osztályában való tanításra, valamennyi művelődési területen. A későbbiekben a gyógypedagógus-képzés fokozatos átállítása történik az egyetemi szintű képzésre ben a főiskola szervezet egységei körében a Pszichopedagógiai Tanszéknek a következő kihelyezett csoportjai voltak, mely a szakirány, szakma jellegére is rámutat, és igen korszerűnek, egyúttal példának tekinthető: gyermekvédelmi, diagnosztikai és fejlesztésmódszertani, krízisintervenciós, preventológiai, kriminálpedagógiai. Szó volt önálló Pszichopedagógiai Intézet létrehozásáról is. A Kar december 31-ig önálló főiskolaként működött. A gyógypedagógus-képzés tartalma és szerkezete a közoktatási, a szociális és az egészségügyi ellátás változásaihoz valamint a tudomány fejlődéséhez alkalmazkodva többször átalakult. A kimenőben lévő kreditszerkezetű képzésben a kar hét szakon (a szakokon belül tanári és terapeuta szakágakon) a gyógypedagógia valamennyi szakterületére képzett/képez szakembereket, egyetemi szintű, nyolc féléves (240 összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály oldal 17

18 kredites) alapképzésben, nappali és esti tagozatos képzési formákban: Értelmileg akadályozottak pedagógiája, Hallássérültek pedagógiája, Látássérültek pedagógiája, Logopédia, Pszichopedagógia, Szomatopedagógia és Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakokon. A felsőoktatás Bologna-rendszerű átalakításához igazodva a gyógypedagógus-képzés is fokozatosan átállt a többciklusú, alap- és mesterképzésből álló képzésre. A többszintű képzés bevezetése 2006-tól felmenő rendszerben történik. A gyógypedagógia szakos alapképzés (BA) nyolc féléves (7+1 félév, 240 kredit), a tanulmányok nappali vagy levelező tagozaton végezhetők, a hallgatók közoktatási és klinikai kompetenciákra készülnek fel. A többciklusú képzés rendszerében az akkreditációt követően a Gyógypedagógia mesterszak terapeuta és a társadalmi integrációs szakirányokon, a Gyógypedagógus tanár, illetve a Gyógypedagógia-tanár képzés az ELTE tanári mesterszakán belüli szakirányként végezhető el. Az alapképzések mellett szakirányú továbbképzési szakokon is folyik képzés. A Gyógypedagógiai Továbbképző Központ képzési kínálatában akkreditált pedagógus-továbbképző tanfolyamok, valamint regisztrált (OKJ) szakképzések is szerepelnek. Kari képzésfejlesztés keretében ( ) történt változtatások a pszichopedagógiai szakirányt illetően: Új tanterv (Elfogadta a Kari Tanács június 15-én), újból kétszakos a képzés, de lehet egy szakot is választani. Új definíció, korszerű fogalomhasználat Tananyagok rendszerezése, átfedések megszüntetése Új egyszakos tantárgyak, blokkok Új SZV kurzuskínálat Diagnosztikus és terápiás eszköztár Új, korszerűsített tananyag-tartalmak Főtárgyak: érzelmi-szociális fejlődés / kognitív fejlődés Új záróvizsga tételsor Új gyakorlati és terepgyakorlati útmutatók Főtárgyak tartalmai: Pszichopedagógiai nevelés és fejlesztés I-IV I. Kognitív fejlődés és zavarai, korai intervenció II. Tanulási és fejlődési zavarok III. Iskolai teljesítmény-és viselkedészavarok IV. Speciális szükséglet, devianciák Pszichopedagógiai diagnosztika és terápia I-IV I. Korai érzelmi-szociális fejődés és zavarai II. Érzelmi-és viselkedészavarok III. Személyiségfejlődés és zavarai IV. Mentális kórképek, egészségügy 2013-ban a pszichopedagógia szak alapításának 40. évfordulóját ünnepeltük. A MAGYE 41. konferenciáján Dr. Eigner Bernadett emlékezett meg erről a plenáris ülés keretében, Pszichopedagógia negyven éve - múlt, jelen, jövő c. előadásával, illetve a konferencia szakosztályi programja keretében A pszichopedagógia történeti és aktuális kérdései c. előadásával, illetve az egész szakosztályi programmal. összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály oldal 18