CSALÁD- POLITIKA. Tartalomjegyzék EGYES KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE. Családpolitika 2. Családi adókedvezmény 2

Átírás

1 Kormányzati Tükör CSALÁD- ÉS KÖZÖSSÉG- POLITIKA EGYES KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE Tartalomjegyzék Családpolitika 2 Családi adókedvezmény 2 A gyermekágyi segély kettőről három évre való emelése 3 Közösségpolitika 5 Közösségi szolgálat a középiskolás tanulók számára 5 Önkéntes tartalékos haderő 6 1

2 A Kormány egyes szakterületeken elért teljesítményének vizsgálata során a Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett a augusztus november közötti időszakban. A kutatóintézet a projekt során szakpolitikai témánként 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna. Családpolitika Családi adókedvezmény A választások után az új kormányzat egyik alapvető célkitűzése volt a családok kiemelt támogatása, illetve a gyermekvállalás ösztönzése, melynek egyik sarokköve az új családi adókedvezmény rendszere. A választások után az új kormányzat egyik alapvető célkitűzése volt a családok kiemelt támogatása, illetve a gyermekvállalás ösztönzése. E politika érvényesítésének egyik legfontosabb eszköze, főként a szociális juttatásokon alapuló családtámogatási rendszer átalakítása volt. Egy új, a munkavállalást és a családalapítást együttesen támogató rendszert vezettek be, melynek egyik legfontosabb sarokköve a családi adókedvezmény megújítása volt. Az új családi adókedvezmény rendszerét végül január 1-jén vezették be. Az új rendszernek köszönhetően az adókedvezmény már nemcsak három, illetve több gyermek esetén igényelhető, hanem már egy gyermek esetén is, igaz, a támogatás mértéke szignifikánsan magasabb legalább három gyermek vállalásakor. A kedvezmény összege is jelentősen nőtt, hiszen míg 2011-ig gyermekenként havonta mindösszesen 4 ezer forint járt, addig jelenleg a havi adókedvezmény mértéke két gyermek esetén 10 ezer forint gyermekenként, három vagy annál több gyermek esetén pedig fejenként 33 ezer forint. Így egy átlagos munkabérrel rendelkező, gyermeket nevelő szülőnek akár százalékkal is nőtt a nettó fizetése, míg a többgyermekes családok többsége teljes mértékben mentesült a személyi jövedelemadó fizetése alól. Újdonság az is, hogy a gyermeket együtt nevelő házastársak, illetve élettársak meg is oszthatják egymás között a kedvezményt, így ha a kedvezmény öszszege nagyobb lenne, mint az egyik szülő adója, akkor a kedvezmény megmaradó része a másik szülő jövedelemadójából is levonható. Idén januártól azon kisebb keresetű családok támogatására, amelyek eddig nem tudták a családi adókedvezmény teljes összegét igénybe 2

3 A lakosság túlnyomó többsége, 90 százaléka inkább egyetért a családi adókedvezmény bevezetésével venni, a családi járulékkedvezmény keretében lehetővé vált az adókedvezmény levonása az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból is. Így az eddigi 16 százalékról 33 százalékra nőtt a családi adókedvezmény által elérhető maximális adómegtakarítás. A Századvég felmérése szerint a társadalom túlnyomó többsége, 90 százaléka teljesen vagy inkább egyetért a családi adókedvezmény bevezetésével, míg mindössze 8 százalékuk ellenzi azt. Az adókedvezményt támogatók aránya szignifikánsan magasabb a tanulók és az aktívan dolgozók körében, míg az átlagosnál alacsonyabb a munkanélküliek és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők között. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet a családi adókedvezmény bevezetésével? (%) Nem tudja/nem válaszol A gyermekágyi segély kettőről három évre való emelése A születésszám növeléséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a munkaerőpiac ne lehessen akadálya a családok gyermekvállalásának, vagyis lehetővé váljon a munka, illetve a gyermekvállalás összeegyeztetése. A magyar társadalmat sajnos évtizedek óta negatív demográfiai folyamatok sújtják, az ország népessége 1981 óta csökken, emiatt az ország népessége 2010-ben 10 millió fő alá csökkent. További probléma, hogy az alacsony születésszámnak köszönhetően a társadalom elöregedőben van, ami a jövőben komoly szociális terhet róhat a társadalom egészére. A 2010-ben hatalomra kerülő kormányzat felismerte a helyzet súlyosságát, és fontos célkitűzésévé tette a gyermekvállalás ösztönzését, hogy lehetőleg megfordítsa a magyar társadalmat sújtó negatív demográfiai trendeket. A születésszám növeléséhez pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy a munkaerőpiac ne lehessen akadálya a családok gyermekvállalásának, vagyis lehetővé váljon a munka, illetve a gyermekvállalás összeegyeztetése. Ezt felismerve a kormányzat 3

4 2011-től újfent három évre emelte a gyermekgondozási segély időtartamát, illetve lehetővé tette, hogy a gyesen lévő szülő a gyermek egyéves korától heti maximum 30 órában, otthon is végezhető munka esetén pedig korlátlanul, munkavállalási tevékenységet folytasson. Az intézkedés pozitív hatásai már most érezhetőek, hiszen az ország termékenységi rátája 2012-ben 1,34-re emelkedett az előző évi 1,24- hez képest, amely már megközelíti a válság előtti értéket. További pozitívum, hogy sikerült az Európai Unión belül is kifejezetten alacsonynak számító női foglalkoztatottságon javítani. A jelenlegi kormányzat alatt folyamatosan nőtt a női foglalkoztatottság, melynek köszönhetően idén januárban 98 ezerrel több nő dolgozik, mint 2010-ben, ami 53 százalékos foglalkoztatottsági arányt jelent. A nők foglalkoztatottsági rátája 22 éve nem volt ilyen magas. Idén januárban 98 ezerrel több nő dolgozik, mint 2010-ben. A lakosság 93 százaléka egyetért a gyes 3 évre való emelésével. Az idei év januárjától a Kormány további kedvezményeket biztosít, hiszen ezentúl a gyed és a gyes mellett a gyermek egyéves korától már korlátlanul lehet munkát vállalni, és a családok ezentúl egy újabb gyermek születése után nem veszítik el az idősebb gyermek után kapott gyermekgondozási ellátásokat (gyed, gyes), hanem az az idősebb gyermek hároméves koráig ugyanúgy jár. További újdonság, hogy a kormányzat az egyetemisták gyermekvállalását megkönnyítendő azon egyetemisták számára, akik már legalább egy év aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek, gyedet biztosít gyermekük egyéves koráig. A gyedről, gyesről, illetve gyetről visszatérő kisgyermekes munkavállalók elhelyezkedésének megkönnyítésére pedig bevezették a munkahelyvédelmi akciótervet, melynek köszönhetően a munkáltatónak 3 évig járulékkedvezményt biztosít a kormányzat a munkaerőpiacra visszatérő kisgyermekes munkavállaló alkalmazása esetén. A Századvég felmérése szerint a társadalom döntő többsége, mintegy 93 százaléka támogatja a gyermekgondozási segély időtartamának kettőről három évre történő növelését, míg mindösszesen 7 százalékuk nem támogatja. Az intézkedés átlagos támogatottsága szignifikánsan magasabb a tanulók és munkanélküliek, illetve az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében. 4

5 Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet a gyermekgondozási segély (gyes) időtartamának 2 évről 3 évre növelésével? (%) Közösségpolitika Közösségi szolgálat a középiskolás tanulók számára Az új köznevelési törvény szerint 2016-tól az érettségi vizsgára való jelentkezés előfeltétele lesz, hogy az érettségiző diák 50 órányi közösségi szolgálatot igazoljon. A társadalom többsége, 64 százaléka egyetért a közösségi szolgálat bevezetésével. Hogy elősegítse a magyarországi fiatalok beilleszkedését a helyi közösségi életbe, illetve hogy elősegítse a későbbi munkavállaláshoz szükséges készségek elsajátítását számukra, a kormányzat 2012-ben bevezette a középiskolás diákok számára a közösségi szolgálat intézményét. Így az új köznevelési törvény szerint 2016-tól az érettségi vizsgára való jelentkezés előfeltétele lesz, hogy az érettségiző diák 50 órányi közösségi szolgálatot igazoljon. A jogszabály javaslata szerint a diákoknak érdemes a szolgálatot a évfolyam alatt elvégezni, és az esetleges terhelés csökkentése érdekében azt is lehetővé tették, hogy a diákok a nyári szünet ideje alatt végezzék el a szolgálatot. A fiatalok további védelmének érdekében a közösségi szolgálatot majd az iskolán belül vagy olyan fogadó intézményekben kell teljesíteni, melyek megfelelnek a jogszabályokban foglalt feltételeknek és megelőzőleg az iskolával együttműködési szerződést kötöttek. A Századvég felmérése szerint a magyar választópolgárok többsége, 64 százaléka egyetért a közösségi szolgálat intézményének bevezetésével, míg 34 százalékuk inkább ellenzi. A nemnek, a munkahelyi hely- 5

6 zetnek, a lakhelynek is szignifikáns hatása van a kérdés megítélésére, hiszen a nők, a nyugdíjasok és a budapesti válaszadók az átlagosnál magasabban értékelték az intézkedést. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy a középiskolásoknak az érettségihez ötvenórányi közösségi szolgálatot kell majd teljesíteniük? (%) Nem tudja/nem válaszol 28 Önkéntes tartalékos haderő A NATO-tagországok többsége állandó reguláris hadereje mellett önkéntes tartalékos haderőt is fenntart. A NATO tagországainak többsége állandó reguláris hadereje mellett olyan önkéntes tartalékos haderőt is fenntart, mely képes különleges vagy speciális helyzetekben, például katasztrófavédelem, terrorizmus elleni védelem, illetve külföldi békefenntartás esetén a honvédség tevékenységét támogatni vagy kiegészíteni. Hazánkban már a sorkatonaság eltörlésének idején, az előző Orbán-kormány alatt is felmerült egy önkéntes tartalékos haderőt lehetővé tévő rendszer kiépítése, ez a kezdeményezés azonban elhalt a 2002-es Védelmi Felülvizsgálat következtében, így 2010-ig a magyarországi tartalékosok száma évi átlagban sosem haladta meg a 20 főt. A jelenlegi kormányzat a helyzet megoldására 2012-ben bevezette az önkéntes haderő intézményét, melynek lényege, hogy egyelőre mintegy 4 ezer fő, civil foglalkozásának megtartása mellett, szükség esetén évente legfeljebb 15 napra, illetve 3 évente legfeljebb 6 hónapra behívható szolgálatra a honvédség szerveihez. Az önkéntesek emellett készenléti díjra is jogosultak az államtól, illetve az állam kompenzálja munkáltatóikat a kiesett munkanapok után is. Az önkéntes haderő bevezetése több szempontból is hasznos lehet Magyarország számára, hiszen egyrészt katasztrófák esetén, mint amilyen a tavalyi árvíz is volt, hatékonyan és professzionálisan kisegít- 6

7 hetik a hadsereg stabilizációs tevékenységét. Másrészt pedig jelentősebb költségvetési kiadás nélkül erősíthetik a magyar haderő külföldi megítélését is, hiszen jelenleg Magyarországra nyomás nehezedik a NATO részéről hadserege ütőképességének növelésére, ami jelentősen emelhető az önkéntes tartalékos haderővel. A magyar társadalom jelentős része, mintegy 75 százaléka egyetért az önkéntes tartalékos haderő bevezetésével. A Századvég által készített felmérés szerint a magyar társadalom többsége, 75 százaléka egyetért az önkéntes tartalékos haderő bevezetésével, míg mindössze 23 százalékuk ellenzi azt. A kérdés megítélését jelentősen befolyásolja a munkahelyi státusz, az iskolai végzettség és a lakóhely. Hiszen az intézkedéssel jelentősen jobban egyetértenek a nyugdíjasok és munkanélküliek, a csak 8 általánost végzettek és a vidéki városi lakosság, míg kevésbé támogatják az intézkedést a tanulók és háztartásbeliek, a legalább főiskolai végzettséggel rendelkezők és a budapesti lakosok. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet az önkéntes tartalékos haderő megszervezésével? (%) Nem tudja/nem válaszol 7