Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete Elnök 1139 Budapest, Váci út 73/a. Tel: /5524,5525; Fax: /

Átírás

1 Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete Elnök 1139 Budapest, Váci út 73/a. Tel: /5524,5525; Fax: / Miniszterelnökség Dr. Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) július 21-én megtartott ülésének végén arra kérte az oldalakat, hogy küldjék meg Önnek azon témajavaslataikat, amelyeket a Fórumnak a közeljövőben tárgyalnia kellene. Engedje meg, hogy a KÉF munkavállalói oldalának teljes jogú tagjaként, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete nevében a következő témák napirendre tűzését javasoljam: 1. a közszolgálati életpálya-modell konkrét részleteinek megismerése, többéves bérfejlesztési megállapodás megkötésének előkészítése (SÜRGŐS, mivel az Országgyűlés már októberben tárgyalja a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény életpálya miatti módosítását), őszére tervezett létszámcsökkentés a kormányhivataloknál (SÜRGŐS az idő rövidsége miatt, több kormányhivatalból is azt hallottuk, hogy a megüresedett státuszokat sem töltik fel emiatt), 3. Államreform 2. az eddig bevezetett intézkedések megvitatása a KÉF felei között, a még hátralevő tervezett intézkedésekről tájékoztatás a Kormány részéről, a véleményezés lehetőségének biztosítása a KÉF oldalai részére, a szakszervezetek szakértőkként való közreműködése az Államreform Bizottság munkájában, 4. a területi közigazgatás óta tartó átszervezésének tapasztalatai, 5. az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer (KÉR) tapasztalatai, koncepcionális felülvizsgálata, 6. a közszolgálati tisztviselők továbbképzési rendszerének tapasztalatai. A közigazgatásban dolgozókat leginkább érdeklő téma a közszolgálati életpálya-modell, mert a Kormány ennek bevezetéséhez köti a már hét éve húzódó illetményemelést. Mivel a Kormány második félévi törvényalkotási programja szerint októberben tárgyalja az Országgyűlés az ezzel kapcsolatos törvénymódosítást, így engedje meg, hogy Szakszervezetünk e témával kapcsolatos konkrét javaslatait megosszam Önnel.

2 javaslat: általános illetményemelés az életpálya bevezetésétől függetlenül, többéves bérmegállapodás kötése a Kormánnyal óta halljuk azt a Kormánytól, hogy új életpályát (korábbi elnevezéssel: karriert) kívánnak bevezetni a közszolgálati tisztviselők számára, az illetményük csak annak bevezetésével emelkedne. Mivel négy éve csak ígérik a reformot, így a munkatársak is hiába várják megélhetésük kedvezőbbé válását. A mostani KÉF ülésen azt hallottuk Palich Etelka helyettes államtitkártól, hogy az új életpályához még fel kell mérniük a munkaköröket, csak hogy ez már két ízben is megtörtént! Először 2012-ben végezte ezt el az akkor még létező Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal dr. Csonka Ernő vezetésével, aztán az idei év elején a kormányhivatalok tették meg ugyanezt a Miniszterelnökség felkérésére, a dolgozókkal történt munkakörelemző beszélgetések formájában. A kollégák anyagi megbecsülése annyira leromlott a hét éve folyamatosan elmaradó illetményemeléseknek köszönhetően, hogy az már a megélhetésüket sem biztosítja. A béremeléssel nem lehet tovább várni, az életpálya-modelltől függetlenül sort kell keríteni rá! A romláshoz több tényező vezetett, például a többéves infláció, a 13. havi illetmény elvétele. Igaz ugyan, hogy időközben egykulcsossá vált a személyi jövedelemadó, és ezáltal a magasabb jövedelműek nettó keresete magasabb lett, de ezzel egyidejűleg megszüntetésre került az adójóváírás, amely az alacsony keresetűek helyzetét javította korábban. Ne felejtsük el azt sem, hogy a magasabb keresetű közszolgálati tisztviselők egyben az idősebb korosztályt is jelenthetik, nem csak a vezetői réteget, ők családi adókedvezményt már nem tudnak igénybe venni, ahogyan a gyermektelenek sem. Az infláció a következőképpen alakult a legutóbbi általános emelés óta (előző év = 100,0): Év Élelmiszerek Szeszes italok, dohányáruk Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia Egyéb cikkek, üzemanyagok Szolgáltatások Összesen ,2 105,6 100,0 99,3 112,7 104,6 105,0 106, ,4 107,5 100,5 102,6 108,2 101,1 104,6 104, ,2 108,2 99,6 100,2 106,3 108,8 104,3 104, ,6 100,5 102,9 98,6 105,7 106,2 102,2 103, ,9 112,7 102,6 98,8 106,2 107,2 104,2 105, ,8 110,9 99,6 98,1 91,5 100,5 103,6 101, ,6 106,2 99,3 99,5 88,3 99,5 101,8 99,8 Forrás: Ez összesen 26,3%-os reálértéken történt romlást jelent. A minimálbér ugyanebben az időszakban a következőképpen változott: Ft, Ft, Ft, Ft, Ft,

3 Ft, Ft, Ft. Ez 52,2%-os emelkedést jelent, miközben a közszolgálati tisztviselők illetményalapja semmit nem változott. A helyzetet még tovább rontaná az, amit szintén Palich Etelka mondott, nevezetesen az általuk tervezett 30%-os illetményemelésből csak a leginkább rászorulók, illetve azok kapnának, akik a legtöbbet és a legjobban dolgoznak. Véleményünk szerint a közigazgatásban dolgozók egyformán megérdemlik az emelést, nem lehet közöttük válogatni kifejezetten szubjektív alapon. Másrészt azt felejti el a Miniszterelnökség, hogy a közszolgálati tisztviselők illetményrendszerének van egy nagyon nagy előnye: az előmenetel biztosítása. Minél többet dolgozott/dolgozik valaki a közszférában, annál magasabb illetménnyel van díjazva az ő szakmai rutinja. Ha a Kormány csak egy bizonyos réteg illetményét emeli meg, akkor értelemszerűen a bérezésben felettük álló munkatársaiknál magasabb illetményt fognak kapni, amely igazságtalanná teszi az egyébként a lehető legobjektívebb jelenlegi illetményrendszert. Álláspontunk szerint a jelenlegi illetményrendszer tökéletesen megfelel a Kormány elvárásainak, csupán tudni kell megfelelően alkalmazni. A jelenlegi rendszer megfelelően honorálja a szakmai tudást, a munkakörhöz szükséges végzettséget. Illetményeltérítéssel lehet díjazni a kiugró munkavégzést, vagy éppen ellenkezőleg, a rossz teljesítményt. A kiemelkedő iskolai végzettséget munkaköri pótlékkal vagy képzettségi pótlékkal lehet elismerni. Nem lett volna szabad a jutalmazást megtiltani, amellyel szintén a kiemelkedő szakmai munkát lehetett elismerni, most valójában bújtatott módon, céljuttatásként vannak ilyenek kifizetve, nagyon szűk körben. Ahogyan a KÉF ülésen is elhangzott többször a szakszervezeti oldalról, semmi mást nem kellene tenni, csak a mostani rendszert fenntartani, és abba az elmaradt illetményemelések pénzforrását beletenni. A béremelésnek általánosnak kell lennie, mindenkire kiterjedőnek, beleértve a kormánytisztviselőket, a köztisztviselőket, a közszolgálati és kormányzati ügykezelőket, valamint a munka törvénykönyve hatálya alá tartozókat. Utóbbi két kategóriáról sosem esik szó, pedig az ő munkájuk is elengedhetetlen a közigazgatás megfelelő működtetéséhez. A munkavállalókra ráadásul a versenyszférában dolgozó társaikhoz képest a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény többletfeltételeket is támaszt (például büntetlen előélet), így indokolt számukra is egyfajta életpálya nyújtása. A hosszú évek óta elmaradt bérfejlesztésnek köszönhetően a jelenlegi illetménytáblák használhatatlanok, ennek szemléltetésére mutatom meg Önnek a középfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselők tábláját a jelenlegi minimálbérhez és garantált bérminimumhoz viszonyítva:

4 - 4 - Besorolási fokozat megnevezéskozatartama (év) Fizetési fo-kormányzati szolgálati jogviszony idő- Szorzószám Gyakornok ,79 Előadó , , , , ,3 Főelőadó , , , , , , ,9 Főmunkatárs , , , év felett 4,4 A pirossal jelölt sorok szorzói a minimálbért, a narancsszínűek a garantált bérminimumot sem érik el. Ha jól megnézzük, a legalább 31 éve a közszolgálatában dolgozók illetménye haladja csak meg a garantált bérminimumot, ami azt jelenti, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők illetménye 31 éven át változatlan jelen állás szerint. Más szemszögből: egy harminc éve a pályán lévő ugyanannyit kap, mint a kezdő kormánytisztviselő. Nem sokkal jobb a helyzet a fővárosi és megyei kormányhivataloknál, ahol 15%-os illetménykiegészítést kapnak: Besorolási fokozat megnevezéskozatartama (év) Fizetési fo-kormányzati szolgálati jogviszony idő- Szorzószám Gyakornok ,79 Előadó , , , , ,3 Főelőadó , , , , , , ,9 Főmunkatárs , ,0

5 , év felett 4,4 Ha jól megnézzük, a legalább 24 éve a közszolgálatában dolgozók illetménye haladja csak meg a garantált bérminimumot, azaz 24 éven át a garantált bérminimumot kapják, amely helyzet évről vére rosszabbodik a minimálbér és a garantált bérminimum folyamatos emelésével. Jól kimutathatóan szükség van tehát a középfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselők illetményének jelentős emelésére. Az illetménytáblák egymásra épültségéből adódóan ez egyúttal jelenti a felsőfokú végzettek illetményének emelését is, ha ez nem történne meg, miért érné meg a diplomásoknak a közszférában elhelyezkedni? A kormányhivatalok, majd a járási hivatalok megalakulásával, a pótlékok elvételével több munkakör hiányszakmává vált a közigazgatásban, például az építésügyi hatósági ügyintéző (végzettsége szerint: mérnök), a kulturális örökségvédelmi régész, vagy az orvosszakértő (végzettsége szerint: orvos). A fentebb leírtak jelenleg nem teszik éppen vonzóvá a közigazgatást a fiatalok számára, nem csoda, hogy a fluktuáció soha nem látott méretet öltött. Fentiek miatt javasoljuk a Kormány által említett 30%-os emelés általánossá tételét, minél hamarabb, lehetőleg már január 01-jétől. Ez a jelenlegi Ft-os illetményalap némi kerekítéssel Ft-ra emelését jelentené. Az emelés a középfokú végzettséggel rendelkezők fenti bértáblájában a következő változásokat okozná az idei minimálbérhez ( Ft) és garantált bérminimumhoz ( Ft) viszonyítva (a évi minimálbért és garantált bérminimumot nyilvánvalóan nem ismerjük még): Besorolási fokozat megnevezéskozatartama (év) Fizetési fo-kormányzati szolgálati jogviszony idő- Szorzószám Gyakornok ,79 Előadó , , , , ,3 Főelőadó , , , , , , ,9 Főmunkatárs , , , év felett 4,4

6 - 6 - Ugyanez a kormányhivataloknál, a 15%-os illetménykiegészítést figyelembe véve: Besorolási fokozat megnevezéskozatartama (év) Fizetési fo-kormányzati szolgálati jogviszony idő- Szorzószám Gyakornok ,79 Előadó , , , , ,3 Főelőadó , , , , , , ,9 Főmunkatárs , , , év felett 4,4 A helyzet mindkét táblázat esetében lényegesen jobb lenne, mint jelenleg, de még messze van a kívánatostól, azaz hogy a teljes bértábla a jövő évi garantált bérminimum felett legyen, sőt, ahogy Palich Etelka is elmondta, a cél az lenne, hogy a közigazgatásban dolgozók illetményei a versenyszférában dolgozók bérével állja a versenyt, ezért szükséges, hogy a következő években is ilyen ütemű bérfejlesztés történjen a közigazgatásban, ezért álláspontunk szerint többéves bérfejlesztési megállapodás aláírására lenne szükség a KÉF oldalai között, amely több évre előre garantálna hasonló nagyságú illetményemelést. Ne felejtsük el, hogy közben a minimálbér több mint 52%-kal emelkedett! Viszonyítási alap lehetne a pedagógusok bérfejlesztési programja, életpályája. A kormányzati kommunikáció szerint az ő átlagkeresetük Ft lesz. A közigazgatásban dolgozók velük szemben úgymond hivatalt viselnek, tehát közigazgatási hatósági döntéseket hoznak, azaz mondhatni a felelősségük is nagyobb, így szerintünk a közigazgatásban dolgozók átlagilletményének meg kellene haladnia ezt a szintet. A KSH adatai szerint márciusban a kormánytisztviselők havi bruttó átlagkeresete Ft volt, a köztisztviselőké Ft (forrás: Az ügykezelőkre és a munkavállalókra vonatkozóan nincs adat a KSH-nál. A nettó átlagkereset ugyanekkor a kormánytisztviselőknél Ft volt, a köztisztviselőknél Ft (forrás: Ahogyan fentebb említettük, gondolni kell az ügykezelők és a munkavállalók bérfejlesztésére, esetükben az előmenetel biztosítására is.

7 - 7 - A munkavállalók esetében javasoljuk a korábban az ügykezelőkre alkalmazott besorolási tábla alkalmazását, azzal a különbséggel, hogy béralapként a vonatkozásukban a minimálbért kellene érteni. A bértáblájuk ez lenne, kiegészítve új fokozatokkal 37 év felett (a kiegészítés okáról egy későbbi pontban részletesen foglalkozunk): III. BESOROLÁSI OSZTÁLY (munka törvénykönyve hatálya alá tartozók) Besorolási fokozat megnevezése Fizetési fokozat Közszolgálati jogviszony Szorzószám időtartama (év) Munkavállaló , , , , , , , , év felett 3,75 Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalókat érintően azért szükséges bértáblát bevezetni, mivel a kormánytisztviselőknek óta nem változott az illetményalapja, de náluk a besorolási tábla alapján garantált az előmenetelük, ezáltal előre meghatározott időközönként az illetmény emelése, de a munkavállalók esetében erről nem beszélhetünk, a munkáltató belátása szerint határozhatja meg a javadalmazásukat. Másrészt így rangot, megbecsülést jelentene, hogy ők a közszférában vannak alkalmazva. Kis létszámú rétegről van szó, így a bérfejlesztésük nem kerül sokba a költségvetésnek. Nem értünk egyet azzal, hogy a Kormány által kidolgozás alatt lévő új illetményrendszernek munkaköralapúnak vagy feladatkör-alapúnak kellene lennie. A közigazgatás koránt sem homogén, nagyon sokféle szakma képviselteti magát benne. Például ha az Országos Atomenergia Hivatal egy a szakmájában kellően képzett munkatársa igyekezne a közigazgatás más területén elhelyezkedni, akkor a végzettsége alapján a másik hivatalban még a felsőfokú végzettségét sem ismernék el, mivel nem szakirányú. Palich Etelka a KÉF ülésen, korábban dr. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár egy televíziós interjúban arra utalt, hogy a végeken dolgozók fizetését jobban meg kellene emelni, és példaképpen mindketten az ügysegédeket említették. Munkatársaink már annak sem örültek, hogy a kormányablakos ügyintézők kiemelt illetményt kapnak, mivel ők az ügyek túlnyomó részében csupán átveszik a kérelmeket, igényeket, és továbbítják azokat az ügyintézésre jogosult szervezeti egységnek. A munka felelősségteljesebb része az úgynevezett érdemi ügyintézőkre hárul, akik megfelelő végzettséggel és kellő szakmai tudással rendelkeznek az ügy érdemi elbírásához, ellentétben sokszor a kormányablakkal vagy az ügysegédekkel. Mégis utóbbiak kapnak/kapnának nagyobb fizetést, pedig ők ezekben az ügyekben nem tudnának érdemi ügyintézést végezni, mivel nincs meg hozzá a szakmai tudásuk és végzettségük.

8 - 8 - Akkor még nem beszéltünk a szakmai vezetőkről, akik a területi közigazgatás április átszervezését követően zömmel osztályvezetői szinten dolgoznak, a szakmai felelősség leginkább az ő vállukat nyomja. 2. javaslat: a cafetéria keretösszegének emelése A cafetéria keretösszeg a költségvetési intézményeknél január 1-jétől minden évben bruttó Ft. A DEVISE Hungary Kft. és a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. közös felmérése szerint a gazdasági társaságok 2013-ban átlagosan Ft-os keretösszeget biztosítottak erre a célra, ez 26%-kal volt magasabb a kormánytisztviselők által felhasználható keretösszegnél év vonatkozásában is készült felmérés, az akkori átlag meghaladja a Ft-ot, azaz tavaly már 45%-os volt az eltérés! Annak érdekében, hogy a közszolgálati tisztviselők cafetéria juttatásai meghaladják a versenyszféráét, javasoljuk a keretösszeg Ft-ra emelését. 3. javaslat: 13. havi illetmény ismételt bevezetése A 13. havi illetménnyel az állam tulajdonképpen a saját alkalmazottjait becsülte meg, a versenyszférában sem ismeretlen ez a premizálás, legfeljebb más néven eszközlik a kifizetését. Mivel a legoptimálisabb béremelés esetén sem lesz még évekig versenyképes a versenyszférával a közszolgálati tisztviselők javadalmazása, ezért javasoljuk a 13. havi illetmény ismételt bevezetését, egyösszegű kifizetés formájában. 4. javaslat: a közszolgálati tisztviselők bértábláinak a megemelt öregségi nyugdíjkorhatárhoz történő igazítása Jelenleg mindkét besorolási tábla 37 év kormányzati szolgálati jogviszonynál megáll. Időközben az öregségi nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedett, amelyik közszolga az érettségi után elhelyezkedett, az akár 47 évet is ledolgozhat, a tíz éven át stagnáló bérszint az érintettek reálkeresetének nem csekély értékvesztéséhez vezet. Emellett az ennyi éven át tartó szinten tartás esetén anyagi megbecsülésről sem beszélhetünk, ez azt fejezi ki, hogy az állam nem becsüli meg az érintett réteget, amely a legnagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező kört jelenti. A középiskolai végzetteknél az átlagos szintugrás figyelembevételével négy kategóriát kellene bevezetni 39, 41, 43 és 45 év után, a felsőfokúaknál kettőt 41 és 45 év után. Javaslatunk:

9 - 9 - I. BESOROLÁSI OSZTÁLY (felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselők) Besorolási fokozat megnevezése Fizetési fokozat Kormányzati szolgálati jogviszony időtartama (év) Szorzószám Gyakornok ,1 Fogalmazó , ,3 Tanácsos , , ,9 Vezető-tanácsos , , , ,8 Főtanácsos , , ,3 Vezető-főtanácsos , , , , , év felett 6,4 II. BESOROLÁSI OSZTÁLY (középiskolai végzettségű kormánytisztviselők) Besorolási fokozat megnevezése Fizetési fokozat Kormányzati szolgálati jogviszony időtartama (év) Szorzószám Gyakornok ,79 Előadó , , , , ,3 Főelőadó , , , , , , ,9 Főmunkatárs , , , , ,6

10 , , év felett 5,2 5. javaslat: lakáscélú munkáltatói támogatás finanszírozása Ennek a lehetőségét tulajdonképpen a most hatályos jogszabályok is biztosítják, utalunk itt a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 2.7. pontjára, amely adómentesen teszi lehetővé ennek nyújtását legfeljebb ötmillió forintig. A kormánynak meg kellene teremtenie annak lehetőségét, hogy a közigazgatási szerveknek legyen forrásuk az ilyen támogatás nyújtására, a szakszervezetek segíteni tudnak a leginkább rászorulók kiválasztásában. 6. javaslat: önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező pénztári befizetések támogatása Az előző ponthoz hasonlóan a jogszabályi feltételek szinte teljes egészében adottak ehhez, csupán azt a pár évvel ezelőtt életbe léptetett államháztartási tilalmat kellene megszüntetni, amely nem teszi lehetővé költségvetési intézményeknek ilyen pénztárak támogatását. E tilalomnak és a cafetéria keretösszeg szinten tartásának köszönhetően a közszférában működő pénztárak közül már több megszűnt, de még azért létezik néhány (például Honvéd, Első Rendőri). Feltehetően nagyobb mértékben költenének ilyen célú befizetésekre a dolgozók, ha a cafetéria juttatásokon belül ezek adómentességet élveznének, vagy rosszabb esetben kedvezőbb adózásúak lehetnének. 7. javaslat: rugalmas munkaidő általános alkalmazása a közigazgatásban Minden miniszterelnökségi beszélgetésünk alkalmával szóba kerül munkatársaink felháborító bérezése. Korábban, amikor a területi közigazgatás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozott, mindig elmondtuk a személyes egyeztetések során, hogy amíg nem történik az illetmények emelése, addig is törekedjenek olyan megoldásokra, amelyeket szívesen vennének a kormánytisztviselők. Erre példaként említettük a rugalmas munkaidő általános alkalmazását. Korábban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak meg kellett ezt a témakört vizsgálnia, ennek három éve lejárt a határideje, még csak felvilágosítást sem adtak ezzel kapcsolatban. Az Európai Unió is a rugalmas munkavégzés minél szélesebb körű alkalmazásán fáradozik. Az Európai Parlament a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvet módosító európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából a Tanács által elfogadott közös álláspontról szóló december 17-i jogalkotási állásfoglalása szerint a tagálla-

11 mok biztosítják, hogy a munkavállalóknak jogukban áll a munkaidő vagy a munkaritmus megváltoztatását kérni, a munkáltatónak pedig kötelessége az ilyen kéréseket tisztességesen elbírálni, tekintettel a munkáltatók és a munkavállalók rugalmasság iránti igényeire. A munkáltató csak abban az esetben utasíthatja el az ilyen jellegű kérést, ha számára a szervezési hátrányok aránytalanul nagyobb mértékűek a munkavállaló így szerzett előnyéhez képest. Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) az Európai vállalati felmérés 2009 fő témájaként a rugalmas munkavégzés alkalmazását vizsgálta. A felmérésről készült áttekintés bevezetője szerint a munkaerőpiaci rugalmasság javítása a dinamikusabb és versenyképesebb Európa létrehozását célzó lisszaboni stratégia egyik legfontosabb eleme. A felmérés eredményei szerint az európai cégek körében a rugalmas munkaidő jelenti a rugalmasság leggyakoribb formáját. A felmérés szerint az alkalmazottak számára azért kedvező a rendszer, mert önállóbban oszthatják be idejüket és jobb egyensúlyt állíthatnak be munkájuk és magánéletük között. A munkáltató szemszögéből is előnyös a rendszer, hiszen a nagyobb munkaterhelésű időszakokban számíthat az alkalmazottak teljesítménynövekedésére. A Nemzetközi Munkáltatói Szövetség (IOE) által végzett egyik felmérés is kimutatta, hogy a rugalmas munkaidő különösképpen fontos az anyák növekvő munkaerőpiaci részvétele szempontjából. 1 A rugalmas munkavégzés előnyeként szokás említeni, hogy 1. elsősorban feladat- és nem munkaidő-centrikus, 2. emelkedik a munkavégzés intenzitása, 3. a munkaidő beosztásában nagyobb önállóságot biztosít, erősíti a függetlenség és felelősség érzését, ezzel javítja a munkamorált és hangulatot, 4. a munkaidő ütemezését igazítani lehet az egyéni adottságokhoz, összehangolható a vállalati és egyéni elfoglaltság, munkaidő-kiesés nélkül, nincs késés, elmarad a sietéssel járó stressz hatás. A fent leírtakból leszűrhető, hogy a kötött munkaidő alkalmazása elavult, amelyik munkahelyi vezető ragaszkodik hozzá, az elmaradott szemléletű, vagy nem tudja követni, éppen hol tartózkodnak a beosztottjai. Különösebb költséggel sem jár, legfeljebb akkor, ha úgy valósítják meg, hogy beléptető rendszert telepítenek hozzá ott, ahol most nincs. Fentiekre tekintettel kérjük a rugalmas munkaidő egységes alkalmazását a közigazgatásban. 8. javaslat: egyéb intézkedések A leterhelt munkatársak azzal is jobban éreznék a megbecsülésüket, ha esetleg a munkáltatók lépéseket tennének arra vonatkozóan, hogy kulturális (például színházak), egészségmegőrzést elősegítő (uszodák, fürdők, fitnesztermek) intézményekkel, szolgáltatókkal, illetve üzletekkel kedvezményre jogosító szerződést kössenek. Valójában a hivatalok esélyegyenlőségi terveinek ilyen intézkedéseket kellene tartalmaznia, de azok általában nem tesznek ennek eleget, semmilyen konkrétumról nem szólnak. 1 Nemzetközi Munkáltatói Szövetség (IOE), Trends in the workplace survey 2008: Enterprises in a globalizing world (Trendek a munkahelyi felmérésben 2008: Vállalatok a globalizálódó világban).

12 Remélem, fenti soraim meggyőzték Önt arról, hogy Szakszervezetünk komolyan foglalkozott az elmúlt évek során azzal, miként lehetne a már hét éve elmaradt illetményemeléseket pótolni, munkatársaink közérzetét, életét jobbá tenni. Szeretném ismételten kiemelni, hogy véleményünk szerint többéves bérfejlesztési megállapodás aláírására lenne szükség a KÉF munkavállalói és önkormányzati oldala, valamint a Kormány között, amely több évre előre garantálná az illetmények emelését, célul tűzve ki azt, hogy a megállapodás időszakának végére a közszolgálati dolgozók javadalmazása versenyképessé válik a versenyszférával szemben. Reméljük, javaslataink meghallgatásra kerülnek a döntéshozóknál, ennek érdekében készek vagyunk személyes megbeszélésre is a leírtakkal kapcsolatban. Munkájához sok sikert, türelmet és jó egészséget kívánunk! Budapest, július 27. Tisztelettel: elnök telefon: 20/