A szakképzés

Átírás

1 A szakképzés

2 A magyar szakképzés története Az I. Ratio Educationis alapozza meg az iparoktatást (1777) tól, II. József rendelete alapján vasárnapi rajziskoláit kötelezően kellett látogatni a tanoncoknak. Az első mezőgazdasági szakiskolák megalakulása is ide tehető, 1779-ben Tessedik Sámuel alapít iskolát Szarvason (Industrie Schule).

3 A magyar szakképzés története 1797-ben jön létre a keszthelyi Georgikon. Kötelező oktatást ír elő a tanoncoknak az országos Tanonciskolai Szervezeti Szabályzat től. Szakmunkás iskolák az évi IV. törvény nyomán jelentek meg. A szakmunkás utánpótlásra hivatott intézményeket az évi III. törvény illesztette be a közoktatásba. Ekkor születtek a középfokú szakmai képzést és általános műveltséget egyaránt megcélzó szakközépiskolák is. Az intézményes oktatás tömegessé válásával a szakképzés lett annak meghatározó eleme. Az 1970/71-es tanévben az általános iskolát végzettek 79% tanult tovább, 1979/80-ban ez 92,9%-ra emelkedett (Benedek A. 2003).

4 A szakképzés átalakulása az 1990-es években Szerkezeti változások Előzmények: 3,5 éves IPOSZ osztályok 1993-től Világbanki modell átvétele (4+1,2) 1995-től a 3 éves rendszer helyett: 2+2 indult. A két pólus: Felzárkóztató Speciális szakiskolai képzés A két tannyelvű szakképzés elterjedése 1998/99-től csak 16 éves kor után lehet szakképzést folytatni és csak az OKJ szerinti szakmákban indul képzés. Az iskolarendszeren kívüli képzések esetében 1994-től az iskolarendszerűekben 1998-tól került bevezetésre az Országos Képzési Jegyzék (OKJ). Többszöri módosítása után a kezdeti 955 szakmából 2001-ben 812 maradt, közben 220 szakma ki-, 136 bekerült a jegyzékbe.

5 A szakképzés átalakulása az 1990-es években II. Tartalmi átalakulás évfolyamon mindenki közismereti tárgyat tanul. Felzárkózók: magyar, matematika, esetleges a számtech, nyelv (maradékelv). A 10. év utáni viszonyokra készítés: maradjon szakközépben, érettségizzen stb. Az Alapműveltségi vizsgára készít fel. Szakma csak a pályaorientáció/szakmai orientáció keretei között lehet. Szakmák/szakirányok bemutatása a 10. utáni döntés, 8. utáni korrekciója végett. Szakmacsoportra hangolás, a konkrét szakma kiválasztása érdekében. Meghatározott szakma előkészítése, ami azért jó: Csökkenti a tényleges szakmai képzés idejét Hiányszakmához köti a tanulókat Csökkenti a szakoktatók foglalkoztatási gondjait (kevés óra régi szakma) Szakmai átalakulás gondjai Infrastruktúra gondja Humánerőforrás problémák

6 Az adott szakirányt indító és megszűntető szakképző iskolák egymáshoz viszonyított aránya, 1997 (Arány: a szakirányt indító iskolák száma osztva a megszűntetőkével) ,13 2,75 2,18 2,18 2 0,9 Nagyipari, gyáripari Mezőgazdasági, környezetvédelmi Középfokú műszaki Kisipari, képzőipari Humán, művészeti Közgazdasági, rendészeti Egészségügy Kereskedelem, vendéglátás Informatika, számítástechnika

7 A szakképzés intézményei az évi LXXVI. törvény (Szakképzési Törvény) alapján A szakközépiskola, a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolákat is, a regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok[1], a felnőttképzés iskolarendszeren kívüli képzést folytató intézmények. A évi XXIX. törvény ezeket még kiegészítette a felsőfokú szakképzést (AIFSz) folytató intézményekkel. [1] A Szakképzési törvény értelmében alakultak meg regionális hatáskörrel a regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok 1991 és 1996 között. Foglalkoztatást elősegítő képzések végzésére hozták őket létre, feladatuk a térség képzési igényeinek kielégítése. Moduláris szerkezetű képzéseik lehetővé teszik a felnőttek rugalmas bekapcsolódását, az előképzettség figyelembevételét. A szakmai képzések mellett munkaerőpiaci tréningek, pályaorientációs programok, vállalkozói képzések is megtalálhatók kínálatukban. Szerepük különlegesen jelentős a módszertani fejlesztések tekintetében. Az Észak-Alföldi régióban Debrecen és Nyíregyháza területén alakult ilyen központ, országosan Budapest, Miskolc, Székesfehérvár, Békéscsaba, Kecskemét, Pécs, Szombathely területén találhatók még. A szakképzési szerkezetre gyakorolt hatásuk nem jelentős, részletes vizsgálatuk önálló elemzés tárgya lehet.

8 A szakképzés forrásai

9 A szakképzés forrásainak összetétele

10 A felsőközépfok általános képzései (szakközépiskola) és a gazdasági fejlettség kapcsolata

11 A felsőközépfok szakmai képzései (szakközépiskola) és a gazdasági fejlettség kapcsolata

12 A szakképzési formák és célok átalakulása (Forrás: Benedek A.2003) MA Stabil szervezet Költségvetés függőség Autonómiára törekvés Állandó szakmastruktúra Specializált tananyag Központilag tervezett programok Foglalkoztatási garanciák közvetítése A JÖVŐBEN Rugalmas szervezet Piaci érzékenység Kooperációs készség Változó szakmastruktúra Integrált tananyag Helyi programok Foglalkoztatási esély megalapozása

13 Egyházi iskolák száma és aránya iskolatípusonként 1995/96 (forrás: M. Császár Zs. 2003) ISKOLATÍPUS SZÁMA ARÁNY (%) Általános iskola 131 3,4 Gimnázium 51 10,9 Szakközépiskola 6 0,9 Szakmunkásképző 3 0,9

14 Az OKJ és előzményei A Szakképzési Törvény állami garanciát csak az állam által elismert szakképesítések esetében nyújt. Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) bevezetésére 1994-től ban a magyar szakképzésben tanulók 99,8%-a OKJ szerinti szakmát tanult Előzmények: Országos Szakmunkásképzési Jegyzék (OSZJ) szakmái az általános iskolai végzettségekre épültek, alapszakmákba rendezte a szakmaszerkezetet tól Középfokú Szakok Jegyzéke (KSZJ) a nem ipari és nem mezőgazdasági szakmákra terjedt ki. Technikusi Szakok Jegyzéke (TSZJ) is az iskolai dokumentumok által szabályozottan működött, 1965 és 1985 között az iskolarendszeren kívüli képzésben. A legalacsonyabb szintű, egyszerű szakképesítések a Vállalati (ágazati) Szakmák Jegyzékében (VSZJ) jelentek meg.. A rendszeresen korrigált OKJ a 27/2001. (VII. 27.) OM rendelet által módosított, új kódolásával az első két számjellel a szakképesítés szintjét tudtuk beazonosítani, ez az ISCED-del való párhuzamosítás lehetőségét is megadja.

15 Az OKJ számok rendje Az első két szám a szakképesítés szintje: Alapfokú szakképesítések 2.1. Befejezett iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítések Középfokú szakképesítések 3.1. Alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítések Alapfokú iskolai végzettséghez és szakmai előképzettséghez kötött szakképesítések Alapműveltségi vizsgához kötött szakképesítések Alapműveltségi vizsgához és szakmai előképzettséghez kötött szakképesítések. Középiskolai végzettséghez kötött 5.1. Középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések, amelyek szakmunkás munkakör ellátására jogosítanak Középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések, amelyek inkább szellemi tevékenység ellátására jogosítanak Középiskolai végzettséghez és meghatározott szakmai előképzettséghez kötött szakképesítések. Felsőfokú szakképesítések 5.4. Középiskolai végzettséghez vagy középiskolai végzettséghez és meghatározott szakmai előképzettséghez kötött (a felsőoktatás körén kívül eső) felsőfokú szakképesítések Középiskolai végzettséghez kötött akkreditált felsőfokú szakmai képesítések. Felsőfokú szakképzettségek 7.1. Felsőfokú iskolai (egyetemi, főiskolai) végzettséghez kötött, a felsőoktatás körén kívül eső felsőfokú szakképesítések számjel: a szakképesítés tanulmányi területe 7-8 szám pedig azonos szakképesítés és szint esetén a megkülönböztető szám.

16 Helyi és kerettantervi óraszámok a szakiskolák és szakközépiskolák 9. évfolyamán Szakközépiskola Szakiskola NAT KERET NAT KERET Magyar Történelem 2,5 2 2,5 2 Idegen nyelv Matematika 3,5 3 3,5 3 Informatika Fizika Biológia 1,5 1,5 2 Kémia 5 1,5 1 Földrajz 1,5 7 1,5 2 Művészetek Testnevelés 2,5 2 2,5 2 Szakmai orientáció 3, Osztályfőnöki 1 1 Kötött összesen Szabadon tervezhető 2 1 Kötelező óraszám

17 Az iskolarendszerű szakképzés Az Észak-Alföldi régióban

18 Az iskolarendszeren kívüli képzés intézményei az Észak-Alföldi régió településein (Forrás: OM, 2000)

19 A vizsgázók számának alakulása az Észak-Alföldi régióban 1997 és 1999 között (Forrás: Kontér M. 2001) iskolarendszeren kívüli képzés vizsgázói iskolarendszerű képzés vizsgázói

20 Az iskolarendszeren kívüli képzést folytató intézmények száma megyénként (Forrás: OM, 2000)

21 A lakosra jutó képző intézmények száma megyénként (Forrás: OM, 2000)

22 A szakképzés intézményei az évi LXXVI. törvény (Szakképzési Törvény) alapján A szakközépiskola, a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolákat is, a regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok, a felnőttképzés iskolarendszeren kívüli képzést folytató intézmények. A évi XXIX. törvény ezeket még kiegészítette a Felsőfokú Szakképzést (AIFSz) folytató intézményekkel.

23 A szakközépiskolai képzés szerkezete az Észak- Alföldi régióban (forrás: OM 2004) [db] éves 5 éves

24 A szakközépiskolai képzés átalakulása 1991: 63 Világbanki modell-szerinti szakközépiskola, 1993-tól 21 Phare-támogatott iskola év általános képzés, év szakmai megalapozás, érettségi, utána 1 év OKJ szerinti szakma, vagy felsőoktatás A Észak-Alföldi régió szerkezetváltása A hagyományos 4 éves rendszer: 42% 4+1 és a 4+2 évfolyammal: 46% A nyelvi okok miatt növelt időtartamú képzések: 6% A kétnyelvű szakközépiskolai képzés: 2,3%,

25 Az Észak-Alföldi régió szakközépiskolai programjainak orientációs terület szerinti megoszlása (forrás: OM (2004) statisztikák alapján) 7% 11% 33% 49% humán műszaki gazdasági-szolgáltatási agrár

26 Az Észak-Alföldi régió településeinek szakközépiskolai programjai és azok orientációs területei (forrás: OM (2004) statisztikák alapján)

27 Az Észak-Alföldi régió szakközépiskolai programjainak szakmacsoportos bontása (forrás: OM (2004) statisztikák alapján) nincs orient élelmiszeripari 3 3 mezőgazdasági vendéglátás-idegenforg kereskedelem-maketing 27 ügyvitel 6 közgazdaság 34 környezetvédelem-vízgazd. 8 közlekedés 9 nyomdaipar 1 faipar 8 könnyűipar 11 építészet 5 vegyipar 2 informatika 41 elektrotechnika 17 gépészet 22 egyéb humán szolg. 10 művészet, közműv., komm. oktatás 5 5 szociális 3 egészségügy [db]

28 A régió szakiskolái orientációs területek alapján (forrás: OM (2004) statisztikák alapján)

29 A szakiskolai képzés szakmacsoportos bontása az Észak-Alföldi régióban (forrás: OM (2004) statisztikák alapján) élelmiszeripar mezőgazdaság vendéglátás-idegenforg. kereskedelem-marketing ügyvitel nincs szakmacsoport környezetvédelem-vízgazd. közlekedés nyomdaipar faipar könnyűipar építészet elektrotechnika gépészet nincs humán szakmacsoport egyéb humán szolg. szociális szolg. egészségügy [db]

30 A XX. század oktatási reformjai Oktatási reformok a II. világháború utáni időszakban től 1965-ig közoktatási reform ( leg, md. Ft.) 5+1-es gimnáziumot tekintették alapnak es években a középfok reformja 80%-ra emelkedett a beiskolázottak aránya Felsőoktatási reformok története ig: a képzett munkaerő hiánya miatt, szakérettségi 1 év alatt, 1960-as évek eleje, átminősítések (Óvó- és tanítóképzők, technikumok) 1990-től felsőoktatási kampány 15% - elit képző 15 30% tömeges képzés 30% felett általános képzés

31 Reformok a felsőoktatásban II. 1990: ; 2002: ; 2005: hallgató a felsőoktatásban. (Az oktatók száma közben ről re nőtt.) A jelentkezők száma 2002-ben: fő től stabilizálódik a fő körüli általános iskolát befejező létszám fejezi be a középiskolát, leérettségizik, ebből lehet majd meríteni Főiskola egyetem (~50-50%) 1,5% Felsőfokú Szakképzésben tanul 2% a PhD képzés része 1990: 18%, 2001: 47% levelezős 2002: 50 % költségtérítéses, akitől a hallgatói normatíva (2002: Ft.) 120%-át kellene kérni a működtetés miatt.

32 Felsőfokú Szakképzés A tömegek képzésének a lehetősége. 2 éves periódusban, szakmai, munkaerő-piaci érzékenységgel Előzmények: A Harmadfokú képzés egyik összetevője a post-secondary szektor tól a felsőoktatás nappalisaival egyező az számuk. 1998: fő Keresett szakmacsoportokban egyéb, fel nem sorolt 23% gazdasági és igazgatási 23% ipari 13% vendéglátói, kerekedelmi, idegenforgalmi 23% számítástechnikai 18%

33 Felsőfokú Szakképzés II. Iskolai előfeltétel: 35% középfok alatti 55% középfokú 10% felsőfokú végzettséggel kezdett a tanfolyamoknak. A finanszírozás: Munkaügyi Központok 38% munkaadók 23% saját költségből a tanulók 36% Az AIFSZ-ben érintett intézmények típusa és a létszámuk növekedése 1998 és 2001 között. (Forrás: Fedor M. 2001) szakközépiskola felsőoktatási összesen

34 Felsőfokú Szakképzés III. A szakterületek: 2001-ben már 32 terület akkreditálására került sor. 3 agrár, 7 humán, 9 a gazdasági, 13 a műszaki területről. A 61 féle akkreditációra benyújtott területből egyelőre ezek érték el a megfelelő szintet. (menedzser, aszisztens elnevezések) Az AIFSZ-ben érintett hallgatók létszáma 2001-ben vizsgát tettek 1971 II. évfolyam I. évfolyam összesen

35 Felsőfokú Szakképzés IV. Gondok: Kétféle jogviszony Az indítás kettőssége. Az akkreditáció kicsit az iskolarendszeren kívüli képzések ellen szól. Felsőoktatási intézmények menekülési útja lehet. Nincs hagyománya a magyar oktatási rendszerben, sem a munkaerőpiacon Akkreditált Iskolarendszerű Szakképzés (AIFSz), 2003-tól Felsőfokú Szakképzés névre hallgat és a felsőoktatás része. Rangon alulinak tekintik egyelőre. Képzési költségek: Egyetemi egészségügyi: 8 millió FSZ: 1 millió Ft. Közgazdász: 2,6 millió üzleti képzés: 0,7 millió Ft.

36 Felsőfokú Szakképzés A létszámkeret alakulása Hallgatói és tanulói jogviszony mellett is lehet folytatni Rövid idő alatt Speciális felsőfokú tudás Hazai és nemzetközi munkaerőpiacon is keresett szakmák

37 A Felsőfokú szakképzésre felvett hallgatók megoszlása az intézmények jellege és telephelye szerint (Polónyi I. 2008)

38 A Discimus Üzleti Iskola tanulóinak állandó lakcím szerinti megoszlása a 2000/2001. tanévben ZÁHONY SÁROSPATAK Jéke Erdőbénye VÁSÁROSNAMÉNY KISVÁRDA Gávavencsellő SALGÓTARJÁN Jármi Nyékládháza Ópályi NYÍREGYHÁZA HAJDÚDOROG DEBRECEN Nyíracsád HAJDÚSZOBOSZLÓ Létavértes Hosszúpályi Szentpéterszeg KARCAG BIHARKERESZTES BÉKÉS BÉKÉSCSABA MAKÓ

39 Az 1998 és 2002 között engedélyezett AIFSz képzések száma és területi elhelyezkedése a régióban (forrás: OKÉV adatszolgáltatás, 2004)

40 A Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében 2003-ban működő Felsőfokú Szakképzési kurzusok (forrás: DE Neveléstudományi Tanszékének adatgyűjtése, 2003)

41 Az Észak-Alföldi régió felsőfokú szakképzésének szakmacsoportos vizsgálata humán műszaki gazdasági-szolgáltatási agrár 7% 11% 41% 41%

42 Bologna-folyamat Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék

43 A folyamat jellemzői Lépcsős modellel jellemzett európai felsőoktatási egységesülési folyamat (EFT, Európai Felsőoktatási Térség). Célok: Az európai gazdasági térség versenyképességének erősítése, felzárkóztatása. A képzett munkaerő (és a hallgatók) mobilitásának növelése. Az európai felsőoktatás rendszerének megújítása (2010, EFT létrehozása). Több elemből álló folyamat: Összehasonlítható diplomák rendszerének kialakítása. Korai szakosodás nélküli lépcsős képzés. Mobilitást megalapozó kreditrendszer. Minőségbiztosítás rendszerének kialakítása. Az EU dimenzió erősítése az oktatásban.

44 A felsőoktatás versenyképességének megteremtése Globális verseny a tudáspiacon a hallgatókért. Magyar jellemző: harc a beolvadási trend ellen, értékmegőrzés címszóval. ne adjuk fel azokat a területeket, amiben világszínvonalúak vagyunk" DE: Nem maradhatunk kívül az európai átalakuláson (kell nekünk is átalakulni) A lépcsős szerkezet nem zárja ki a nemzeti sajátosságok, értékek megőrzését. Ha van egyedi értéke a magyar felsőoktatásnak, akkor az versenyképessé teheti.

45 A világ régiói közötti migráció: a tercier oktatásba beiratkozott hallgatók száma 1999-ben (forrás: Reichert Tauch, 2003) fő, fő fő, fő fő, fő fő, fő

46 A felsőoktatásra ható tendenciák napjainkban A felsőoktatás missziójának változása. Szakirányú továbbképzés Hozzáférhetőség kérdése 7,1 % Társadalmi igények kérdése fő Költségtudatosság. 1,6 % fő Az állam visszavonulásának tendenciája. Rövidebb idejű/olcsóbb képzések (BA, LLL). Tolerancia csökkenése. Kevesebb pénz, kevesebb beleszólás. A társadalmi nyitottság követelményei. Beleszólást szeretnének 32,5 az intézmények % életébe fő Intézmények 56,7 % értékelésének kérdései fő USA és a Figyelő értékelése közötti elvi eltérések. Intézményvezetési trendek. Piacosítás, menedzserek megjelenése. 1,6 % fő

47 Magna Charta Universitatum (1988, Bologna) A földrajzi és a történeti hagyományokból fakadóan különbözőképpen megszervezett társadalmakon belül az egyetem autonóm intézmény, amely a tudományos kutatásban és az oktatásban hozza létre, értékeli és adja át a kultúra értékeit. Hogy kielégíthesse a kor szükségleteit, kutatási és oktatási tevékenységének minden politikai és gazdasági hatalommal szemben erkölcsi és szellemi vonatkozásban függetlennek kell lennie. Következtetések: 1. Nem abszolút kategória, társadalmi berendezkedés, történelem és nemzeti kultúra függvényében eltérő formájú, tartalmú, mozgásterű lehet. 2. Az erkölcsi-szellemi függetlenséget hangsúlyozza, a gazdasági/gazdálkodási nem kerül említésre.

48 Az egyetemi autonómia kérdései Fogalom: önállóság, saját törvények szerinti élet, öntörvényűség. Originárius megközelítés: Az egyetemeket eredendően megillető jog, ami a közösség akaratából és nem állami forrásból származik. Derivatív megközelítés: Az autonómia forrása magasabb hatalom, ami lead a saját hatalmából (pápa, állam). Felsőoktatási autonómia megközelítési lehetőségei: Egyetemi (önkormányzati jellegű), Oktatói (kutatás és oktatás szabadságára vonatkozó), Hallgatói autonómia (szabad tantárgy- és tanárválasztás).

49 Általános jelenségek az autonómia ügyében Elefántcsonttorony helyett eladható tudást kell produkálni. Állami szerepkörök leadása az autonómiát növeli, de együtt jár a külső (társadalmi) minőségbiztosítási, beszámoltatási eljárások számának növekedésével. Társadalmi érdekháló képviselői, kormányzótestületek, partnerek, szponzorok gyakorolnak ellenőrzést. Az ex ante állami kivonulás nem teljes (professzorok kinevezése, alapítás stb. marad az állam hatáskörében). A klasszikus humboldti (teljeskörű) autonómia felfogásnak nincs létjogosultsága, a modern egyetem közege teljesen más.

50 Autonómia Magyarországon Alapítás, átalakítás, megszűntetés joga a Parlamenté. Szakmai autonómia létezik, oktatás, kutatás, tanszabadság viszonylatában. Működési szabályaikat maguk alakítják, vezetőiket maguk választják (rektort is csak a köztársaság elnöke fogja kinevezni). DE: Akkreditációs eljárás, szakok követelményrendszere, stb. megkötik a szakmai lehetőségeket (MAB). Professzori kinevezés sem belső ügy, előírások szabályozzák, kritériumok vannak, amit külső szerv ellenőriz. Gazdasági, pénzügyi autonómia nincs (költségvetési törvény). Munkáltatói jogokat korlátozottan gyakorolnak (közalkalmazottak)

51 Autonómia Magyarországon II. A szovjet rendszer bukása után a II. világháború előtti elvek iránti nosztalgia él ma. Az, akkor, ott sem működtette jól a rendszert ( hallgatóval összesen). Sokkal jobban korlátok közé szorult, mint ma. Tanársegédi kinevezésekig a minisztérium volt illetékes. Vizsgaszabályzatok, szigorlati előírások hatósági szabályok szerint születtek. Rektor döntési jogköre kicsi. A tanácsok hozzá nem értőkből álltak össze. A mai helyzet sokban erre hasonlít. Nyugaton a stratégiai, pénzügyi kérdések külsősök, a board kezében vannak, nálunk a vezetés a professzorok köréből kerül ki. a stratégiai, pénzügyi, beruházási kérdéseket nem bízzák a professzori karra, mert nem kompetensek ezen a területen és mert saját érdekeik erősebbek a társadalmi érdeknél. (Barakonyi K. 2004)

52 A felsőoktatásra ható tendenciák napjainkban Tömegesedés. Sokszoros hallgatói létszámnövekedés. Oktatók számának változatlansága. Régi módszerek. Hallgatói ellátás színvonalának esése. Input gondok. A középiskola fázissal korábbi tömegesedése sem megoldott.

53 A folyamat története 1998 május: Sorbonne Nyilatkozat célokat fogalmaz meg. Integrált európai felsőoktatási rendszer kialakítását tűzte ki. Új alapokon szervezve a felsőoktatást, a társadalmi partnerekkel történő kapcsolatok erősítésével gyökeres fordulatot tervez június: Bologna Nyilatkozat a követendő stratégiát határozta meg. Egyértelműen rávilágít, hogy ez nem felsőoktatási belügy. 1. összehasonlítható fokozatokról beszél. 2. Két ciklusú képzést vázol. 3. Kreditrendszert tervez. 4. Hallgatói és oktatói mobilitást segít. 5. Egységes minőségbiztosítást alakít. 6. Az európai gondolat erősítését tűzi célul.

54 A folyamat története 2001 május: Prágai Nyilatkozat stratégiai akciókról szól. Határozottabb hangsúlyt kap: A felsőoktatás versenyképessége, Az életen át tartó tanulás gondolata, A nemzeti határokon átnyúló oktatás kérdésköre. Építeni a hasonlóságokra, profitálni a nyelvek, kultúrák, nemzeti oktatási rendszerek különbözőségéből 2003 május: Grazi Deklaráció. Az Európai Egyetemek Szövetsége (EUA) hosszú távú elképzeléseket vázol és 2010-ig teendőket sorol fel. A jogi keretek minisztériumi szintű megteremtése után az intézményeken belüli reformokra került a hangsúly. A végrehajtás felelőssége is ide került.

55 A folyamat története 2003 szeptember: Berlini miniszteri találkozó bővíti az együttműködés körét, megerősítette a folyamat eddigi lépéseit. Fókuszban: Minőségbiztosítás, Két ciklusú rendszer, Fokozatokat, tanulmányi időket elismerő rendszerek május: Bergen miniszteri találkozó, már 45 országot érintő EFT-ről tárgyalt. A labda az intézményeknél van. A Bologna-országok 80%-a megteremtette a jogi keretet. Az intézmények 53%-a bevezette, 36%-a tervezi a bevezetést, 11% nem akarja ben a felsőoktatásban lévő hallgatók 45%-a már ebben tanul Európában.

56 Magyarország és Bologna (2005) Bsc. szakindításai kérelem került MAB általi elfogadásra. 264 Bsc szakot indíthatnak (52 elutasítás mellett), 73 esetben előzmény nélkül. 205 Master szakirány van eddig. 1. minden Bsc-hez kell lehetséges Master irányt nevesíteni 2. Ne legyen mindenhez automatikusan önálló Master irány 2005-ben a tanulók 38%-a már ebben kezdett, DE Informatikai Karon néhányan. Gond: A 6-7 félév végén gyakorlati ismeretekkel felkészült (képzésből a munkaerő-piacra kilépő) hallgatókat és a további elméleti képzésre is felkészítetteket (a Master szintre) egyaránt produkálni kell a rendszernek ( félévben ezeket már más képzésben részesítik)

57 Magyarország és Bologna (2005) Gyakorlata: Bsc.: 6*30 kredit (3 év, 6 félév) általában, de pl.: óvodapedagógus képzés 210 kredit (3,5év), műszaki is. Tendenciai 3 év felettiség. Msc.: +120 kredit (2 év, 4 félév), de van ahol 150 kredit, mint a tanár képzésben. Orvos- és jogászképzés nem lesz kétciklusú. Tanárképzés sajátos helyzetben van. Diplomát csak a Master végén kap. Fő- és mellékszak kettőssége él. Főszak már a Bsc-ben is, a mellék, csak a Master szinten indul, ezért kell a + 30 kredit a végére. Óvodapedagógus képzés 7 félév, a főiskolai és az egyetemi pedig egyformán 5,5 év????

58 A tanárképzés rendje a kétszintű képzésben 7 Szakmai szintrehozás céljából az A szakosokhoz történő felzárkóztatás végett szakmai tantárgyak kredit : Szakmódszertan 3 kredit: iskolai gyakorlat 2 kredit: szabadon választott tárgy 18 kredit: mesterszintű szakmai tantárgy 7 kredit : Szakmódszertan 3 kredit: iskolai gyakorlat 2 kredit: szabadon választott tárgy 18 kredit: mesterszintű szakmai tantárgy

59 A képzési szintek egymásra épülése (Barakonyi K. 2004) Ph.D 2-3 % Master % Bachelor % % Felsőfokú szakképzés Középiskola %

60 A hallgatói mobilitás összefoglaló ábrája (Barakonyi K. 2004)

61 Helyzetkép a földrajzos Bsc képzésekről (2008) Földrajz Bsc Debrecen Budapest Szeged Pécs Szombathely Eger Nyíregyháza Induló létszám (2006) geoinformatika (42) táj- és környezetföldrajz terület- és településfejlesztés (42) regionális elemzés turizmus tanári Szakirány nélküli Várható Bsc végzős (2008) Földtudományi Bsc

62 Mesterképzés indítása és elképzelt létszámai Földrajz Msc Debrecen Budapest Szeged Pécs Szombathely Eger Nyíregyháza geoinformatika x - x táj- és környezetföldrajz terület- és településfejlesztés x x x x x x x x (x) - - regionális elemzés - x turizmus - - x x tanári x x x x X (!!) (x)? (x)? geomorfológia x (x) Szakirányok száma Remélt Msc létszám ? 1? 1? 55? 45?

63 Évente két felvételi eljárás Jelentkezési határidő: Február 15. A szeptemberben induló képzésekre November 15. A februárban induló képzésekre

64 Pontrendszer alapképzésben Tanulmányi pontok Érettségi pontok Többletpontok Eredmény: pontosabb rangsor, igazságosabb döntés

65 Alsó ponthatárok 2007 Felsőfokú alapszakok: 78 pont (2008: 160 pont; 2009: 200 pont) Felsőfokú szakképzés: 72 pont

66 Előnyben részesülnek 2007 Hátrányos helyzetű 4 pont Halmozottan hátrányos helyzetű 8 pont Fogyatékkal élő 8 pont Gyes, gyed 8 pont

67 Előnyben részesítettek (Polónyi I., 2008)

68 A felsőoktatás számára releváns korcsoportok várható alakulása (Polónyi I., 2008)

69 A nappali tagozatos államilag finanszírozott helyek megoszlása intézménytípus és telephely szerint (Polónyi I., 2008)

70 Államilag támogatott felvehető létszám (Polónyi I., 2008)

71 Felvettek száma (Hiller I., 2008) összesen alap, nappali, államilag támogatott

72 Az érettségizettek létszámának várható alakulása (Polónyi I., 2008)

73 A felvettek (Polónyi I., 2008)

74 A létszámkeret változásai szakterületenként (Hiller I., 2008) termtud. műszaki orvos- és eü.-i agrár bölcsész pedagógus társtud.

75 A felsőoktatásba jelentkezettek számának alakulása (Polónyi I., 2008)

76 A Felsőfokú szakképzés felvett tanulók megoszlása (Polónyi I., 2008)

77 Területiség: orvos, gyógyszerész (Polónyi I., 2008)

78 Területiség: informatika (Polónyi I., 2008)

79 Területiség: közgazdaságtudomány (Polónyi I., 2008)

80 Területiség: jog (Polónyi I., 2008)

81 Területiség: agrár (Polónyi I., 2008)

82 Területiség: bölcsészettudomány (Polónyi I., 2008)

83 Területiség: természettudomány (Polónyi I., 2008)