11.B 11.B. 11.B Tranzisztoros alapáramkörök Erısítı áramkörök alapjellemzıi

Átírás

1 B B B Tranzsztoros alapáramkörök Erısítı áramkörök alapjellemzı Értelmezze az erısítı áramkörök alapjellemzıt: a feszültségerısítést, az áramerısítést, a teljesítményerısítést, a menet ellenállást és a kmenet ellenállást! Mtassa a feszültség-, az áram- és a teljesítményerısítés között kapcsolatokat! Rajzolja le a közös emtteres alapkapcsolást és magyarázza el mőködését! Vezesse le a h-paraméteres helyettesítı kép alapján a közös emtteres alapkapcsolás váltakozó áramú jellemzıre vonatkozó összefüggéseket! A feszültségerısítés, az áramerısítés, a teljesítményerısítés, a menet ellenállás és a kmenet ellenállás fogalma Az erısítı fogalma Azokat az elektronks áramköröket, amelyekkel egy jel (feszültségének, áramának lletve teljesítményének) erısítését érhetjük el, erısítıknek nevezzük Az erısítı tehát egy olyan aktív négypóls, amelynek a menet kapocspárjára a felerısítendı jelet kapcsoljk, a kmenet kapocspárján pedg a felerısített jelet kapjk meg Az deáls erısítı a kmenetén a menetére kapcsolt elektromos jellel megegyezı dıfüggvényő, de nagyobb teljesítményő elektromos jelet szolgáltat Az erısítı a menetére kapcsolt jelet csak úgy tdja felerısíten, ha más energaforrás jelét alakítja át a menet jel dıfüggvényének megfelelıen Ezért kell egyenfeszültségő tápegységgel üzemeltetn, amelynek elektromos energája fedez a kmenet teljesítménynövekedést valamnt a fellépı veszteségeket Az erısítıket leggyakrabban híradástechnka, méréstechnka és rányítástechnka rendezésekn alkalmazzk Erısítı tömbvázlata Erısítık osztályozása Az erısítés csak aktív félvezetı elemmel valósítható meg Ez lehet: bpolárs tranzsztor, vagy térvezérléső tranzsztor A megfelelı mőködés bztosítására (pl a mnkapont állítására) szükség van passzív elemekre s: ellenállás, kondenzátor, stb Üzemmódja szernt az erısítık lehetnek: Ksjelő vagy lneárs erısítık Nagyjelő vagy teljesítményerısítık Az erısítı sávszélessége; határfrekvencák Az erısítı menetére kapcsolt jelforrás által szolgáltatott feszültség jelalakja tetszıleges lehet Az erısítendı jel típsa szernt megkülönböztetünk: Váltakozó feszültségő erısítıt, amelynél a menet jel váltakozófeszültség Egyen feszültségő erısítıt, amelynél a menet jel egyenfeszültség A váltakozó feszültségő erısítık csoportosítása: Ksfrekvencás erısítık Nagyfrekvencás erısítık Szélessávú erısítık Szelektív (keskenysávú) erısítık A váltakozó feszültségő erısítık csoportosításánál láthatjk, hogy a megkülönböztetés a frekvenca alapján történk, mert az erısítés a gyakorlatban frekvencafüggı A ks- és a nagyfrekvencás erısítık erısítése csak a nevükn szereplı frekvencákon állandó A szélessávú és a szelektív erısítık jellemzıje pedg egy f a alsó, és egy f f felsı határfrekvenca, ahol a határfrekvencák között tartományt az erısítı sávszélességének nevezzük

2 B B Az erısítıt jellemzı paraméterek Azt a két frekvencát nevezzük az erısítı határfrekvencának, amelyeken az erısítés az f k közepes frekvencán elért erısítés 0,7 A-ad részére csökken (3 db-lel csökken) Az alsó és felsı határfrekvencát méréssel vagy számítással tdjk meghatározn, az f k közepes frekvenca pedg ennek a két határfrekvencának a mértan közepe Példál a hangfrekvencás erısítıknél a közepes frekvenca általában f k = l khz Szélessávú erısítıknek a nagy sávszélességő, hangolt vagy szelektív erısítıknek pedg a ks sávszélességő erısítıket nevezzük Az egyenfeszültségő erısítık menet feszültsége nagyon lassan változk, ezért az alsó határfrekvencájknak f a = 0 Hz-nek kell lenne A jó mnıségő erısítık egyk legfontosabb jellemzıje, hogy az erısítés során a jelek dıl lefolyása (alakja) csak nagyon ks mértékn változk, mert ha a menet és kmenet jel dıfüggvénye különbözk, akkor az erısítı torzít A torzítás mértékét kfejezhetjük a k torzítás tényezıvel, amely a torzítás termékek eredet jelhez vszonyított, százalékban kfejezett értékét adja meg Akkor teknthetünk egy erısítıt jó mnıségőnek, ha a torzítás tényezıje 0,0 % között van Mvel az elektromos jelforrások dın változó feszültséget állítanak elı, ezért elsısorban az lyen jelek erısítésével foglalkoznk A tranzsztor vezérlését példál sznszos váltakozó jel esetén vzsgáltk, de a gyakorlatban az erısítık menet jelének dıfüggvénye általában nem sznszos Matematka mőveletekkel bzonyítható, hogy mnden nem sznszos lefolyású feszültség elıállítható különbözı frekvencájú, fázshelyzető és ampltúdójú sznszos feszültségek összeadásával Azoknak a sznszos dıfüggvényő feszültségeknek az összességét, amelyeknek összeadásával a nem sznszos jel elıállítható, az lletı jel spektrmának nevezzük Ezért állapíthatjk meg, hogy az erısítı menet jele egy vagy több különbözı frekvencájú, sznszos lefolyású feszültség Erısítık jellemzı Egy erısítıt a négy paraméterével jellemezhetjük, amelyek a menet feszültség ( ), a menet áramerısség ( ), a kmenet feszültség ( ) és a kmenet áramerısség ( ) Jelentsék ezek a paraméterek a sznszos mennységek pllanatny értékét Az erısítést jelöljük A tővel, és határozzk meg az erısítı lehetséges erısítéset: A feszültségerısítés értéke: A = Az áramerısítés értéke: A = A teljesítményerısítés értéke: A p = p p = A A Mvel az erısítı - és kmenet jele általában nncsenek azonos fázsban, ezért az A erısítés komplex szám, amely csak két mennységgel írható le egyértelmően Az erısítést egyértelmően meghatározó két mennység a következı: Az erısítés nagysága (A): a kmenet és menet jel ampltúdójának vagy effektív értékének hányadosa Az erısítés fázsszöge: ϕ A a kmenet jel fázseltérése a menet jelhez képest Az ábrán látható menet és kmenet jeleket megvzsgálva megállapíthatjk, hogy az erısítés fázsszöge a t dıeltérésnek megfelelı szögérték Az erısítés nagyságát gyakran logartmks egységn, decln (db) fejezzük k: A feszültségerısítés: a = 0 lga Az áramerısítés: a = 0 lga A teljesítményerısítés: a p = 0 lga p Egy erısítı tervezéséhez valamnt felhasználásához smernünk kell az erısítı jellemzıt Ezek a jellemzık az erısítı paramétere, amelyek közül az ábra jelöléset használva a legfontosabbak a következık:

3 B B Az üzem frekvencatartomány, amely a szükséges sávszélességet határozza meg Az erısítés, amely lehet feszültség-, áram- lletve teljesítményerısítés A menet dfferencáls ellenállás r, a jelforrást terhel, ezért rövden menet ellenállásnak nevezzük A kmenet dfferencáls ellenállás r k, amelyet rövden kmenet ellenállásnak nevezünk, mert az erısítı kmenete generátornak teknthetı az R t terheléssel lezárva A torzítások, amelyek a k torzítás tényezıvel fejezhetık k A torzítás megmtatja, hogy a jel dıfüggvénye hogyan változk meg az erısítı menetétıl a kmenetég Az erısítı zajtényezıje, amely megmtatja az erısítendı jelhez adódó zavaró feszültségek nagyságrendjét Az erısítı határértékadata a karaktersztkákból határozhatók meg Megmtatják, mekkora a menet jel (feszültség, áram, teljesítmény) maxmáls értéke, amelyet az erısítı elegendıen ks torzítással képes fogadn és feldolgozn, valamnt a kmenet jel (feszültség, áram, teljesítmény) maxmáls értéke, amelyet az erısítı károsodás nélkül képes leadn A bpolárs tranzsztorok helyettesítı képe A bpolárs tranzsztor legfontosabb jellemzıje, hogy a bázsáramának változtatásával vezérelhetı Kollektorárama a bázsáramának többszöröse, hányadosk a h paraméterrel fejezhetı k Mvel a tranzsztor egy erısítı alkatrész, ezért négypólssá alakítva aktív négypólsként vselkedk A tranzsztorok aktív négypólsként a helyettesítı képükn energaforrást s tartalmaznak, és erısítıként mőködhetnek, de csak abban az esetn, ha a jelek ampltúdója kcs Vzsgáljk meg, hogy mlyen lneárs összefüggések teljesülnek a kmeneten és a meneten Erısítı általános lsı felépítése Hbrd paraméteres és admttanca paraméteres helyettesítés A tranzsztor ksfrekvencás, ksjelő vselkedését általános formában a hbrd paraméteres helyettesítı képpel modellezhetjük A vzsgálathoz kapcsoljnk az erısítı menetére feszültségő jelforrást A helyettesítı képbıl a tranzsztor és az erısítı áramkör jellemzı könnyebn kszámíthatóak A tranzsztor nagyfrekvencás, ksjelő vselkedését pedg általános formában az admttanca paraméteres helyettesítı képpel modellezhetjük, gyancsak az erısítı menetére kapcsolva az feszültségő jelforrást Ebbıl a helyettesítı képbıl s könnyebn kszámíthatóak a tranzsztor és az erısítı áramkör jellemzı Határozzk meg a tranzsztor ksjelő helyettesítı kapcsolásának segítségével a tranzsztor feszültség-, áram- és teljesítményerısítését A helyettesítı képen látható, hogy a tranzsztoros erısítı váltakozó áramú menet ellenállását az r, míg az erısítı váltakozó áramú kmenet ellenállását az r k jelképez A menetre kapcsolt feszültség hatására folyk a menet áram, amely a tranzsztort vezérl és értéke: = r 3

4 B B Erısítı alapkapcsolások FESZÜLTSÉGERİSÍTÉS: A = Az erısítıkapcsolás feszültségerısítése általános formában a következı összefüggéssel határozható meg: A kmenet feszültséget az áramerısítés paraméterbıl és a menet jellemzıkbıl, valamnt a kmenet oldal ellenállásaból kfejezve: = h ( r R ) = h ( r R ) k t k t r A negatív elıjel azért szükséges, mert az feszültség jelölt ránya a áram rányához képest ellentétes Helyettesítsük az feszültség kfejezését a feszültségerısítés képleté, így a következı összefüggéshez jtnk: ( r R ) k t = h r Eszernt a feszültségerısítés a tranzsztor paraméteren kívül csak az erısítı ellenállásanak értéketıl függ Ha a terhelı ellenállás értéke elhanyagolható a kmenet ellenálláshoz képest, vagys R t << r k, akkor a feszültségerısítés: A = h R r t ÁRAMERİSÍTÉS: Az erısítıkapcsolás áramerısítése általános formában a következı összefüggéssel határozható meg: A = A kmenet áramot az áramosztás törvényének segítségével felírva: r R k t = h Rt Helyettesítsük a kmenet áramra kapott összefüggést az áramerısítés képleté, így a következı összefüggéshez jtnk: r A = h k R R t t Ha a terhelı ellenállás értéke elhanyagolható az erısítı kmenet ellenállásához képest, vagys: Rt&Lt;rk, akkor az áramerısítés: A = h TELJESÍTMÉNYERİSÍTÉS: Az erısítıkapcsolás teljesítményerısítése általános formában az áram és a feszültségerısítés szorzataként határozható meg: A p = A A Az erısítések összefüggése általános érvényőek, ezért segítségükkel lehetıvé válk mndhárom bpolárs tranzsztoros alapkapcsolás közös emtteres kapcsolás (emtterkapcsolás), közös bázsú kapcsolás (bázskapcsolás), közös kollektoros kapcsolás (kollektorkapcsolás vagy emtterkövetı kapcsolás) erısítésének kszámítása Már megállapítottk, hogy a különbözı alapkapcsolások esetén a hbrd paraméterek számértéke különbözı, mert másmás mennységet tekntünk - és kmenet mennységnek Ematt a három alapkapcsolás áramerısítés tényezıje s különbözıképpen határozható meg A tranzsztorok adatlapja általában csak a közös emtteres paramétereket adják meg, ezért ebbıl fejezzük k a közös kollektoros és a közös bázsú alapkapcsolás áramerısítés tényezıjét s: 4

5 B B h e = C B β E hc = he B C h b = E A tranzsztor mnkapontját mndhárom alapkapcsolásban a jelleggör normál, aktív tartományába kell állítannk, ezért az egyszerőbb megértés matt csak olyan frekvencán vzsgáljk az erısítıt (pl khz), amelyen mnden eleme frekvencafüggetlennek teknthetı Közös emtteres erısítıfokozat A közös emtteres erısítıkapcsolás felépítését elemezve a következı jellemzıket fedezhetjük fel: a bázsosztós mnkapont-állítású közös emtteres alapkapcsolás esetén az erısítı négypóls menete a bázs-emtter, kmenete a kollektor-emtter, a közös elektróda pedg az emtter Erısítıkapcsolás A feszültségosztó terheletlenségének bztosítása A menet feszültségosztó méretezését két alapvetı szempont fgyelemvételével kell elvégeznünk: Be kell állítannk a segítségével a megfelelı nagyságú bázsfeszültséget, lletve fgyeln kell arra s, hogy a feszültségosztó terheletlen legyen a mőködés közn A feszültségosztó terheletlenségének bztosítása azt jelent, hogy a bázsáramnak elhanyagolható nagyságúnak kell lenne a feszültségosztó áramához képest Ez a legegyszerőbn úgy valósítható meg, ha nagyon ks értékő ellenállásokat alkalmaznk a feszültségosztóban, mert az osztó árama így a bázsáramhoz képest nagyon nagy lesz A ks ellenállásokkal megépített feszültségosztóval összeállított erısítınek vszont az áramfelvétele nagyon nagy Mndkét feltételnek úgy tehetünk eleget, ha olyan értékő ellenállásokat választnk, amelyeknél a feszültségosztó árama a nygalm bázsáramnak csak 5-0-szerese, vagys I 0 = 5 0 IB0 A mnkaegyenes és a mnkapont értelmezése A mnkapont adatok meghatározásához a tápfeszültség és az ellenállások értékét kell pontosan smernünk Ezek segítségével már szerkesztéssel határozhatjk meg az alkalmazott tranzsztor Ic=fUCE transzfer karaktersztká alapján a mnkapont adatokat, az egyenáramú mnkaegyenes segítségével A torzításmentes mőködéshez az M mnkapontot a szerkesztésnél a mnkaegyenes közepén kell felvenn Ez az A osztályú állításnak felel meg A mnkapont meghatározásának fontos szerepe A tápegység egyenáramú teljesítményét az erısítı alakítja át mőködés közn a vezérlı g váltakozó feszültségő generátor által meghatározott ütemn váltakozó áramú teljesítménnyé Az így felerısített áramot, vagy feszültséget az Rt terhelés használja fel Ha az erısítı mőködése közn az menet feszültség értéke növekszk, akkor ez a változás a tranzsztor bázsemtter dódájának az U BEO feszültségét és az I BO áramát s növel A tranzsztor ennek következtén egyre nkább nytott állapotba kerül, ezért a bázsáram növekedése β-szorosára felerısítve jelentkezk a kollektorkörn, tehát I CO növekszk és ezzel arányosan növekszk az R C mnkaellenállás feszültsége s Az R C mnkaellenállás feszültségének növekedése matt csökken a kollektorpont feszültsége és az U CEO feszültség s A C k csatolókondenzátor által a kmenetre jttatott váltakozó feszültség tehát csökken Mvel a közös emtteres erısítıfokozat kmenet k 5

6 B B feszültségének változása ellentétes rányú a mentére kapcsolt feszültség változásához képest, ezért az emtterkapcsolás fázst fordít Az erısítı mnkapontjának meghatározásához smernünk kell a tranzsztor paraméteret és karaktersztkát Ezek alapján smerhetjük meg az áramkör pontosabb mőködését és számíthatjk k az erısítı jellemzıt Mnkapont meghatározása Az áramkör elemek számítása Vzsgáljk meg, hogyan lehet a tranzsztor karaktersztkának és az áramkör elemek értékének smeretén az erısítı mnkapont adatat meghatározn Az erısítıkapcsolás egyenáramú mnkaellenállása ebn a kapcsolásban RC+RE értékő Ha az U T tápfeszültség, R C a kollektor-ellenállás és az R E értékét smerjük, akkor a tranzsztor négy mnkapont adata: az I C0 kollektor-áram, az U CE0 kollektor-emtter feszültség, az I B0 a bázsáram és az U BE0 bázs-emtter feszültség a transzfer és a menet karaktersztkákról leolvasható A kapcsolásban szereplı elemek szerepe A közös emtteres kapcsolásban szereplı alkatrészeknek a mőködés szempontjából a következı szerepük van: R, R jelő ellenállás a mnkapont-állító feszültségosztót alkotja Az R E jelő ellenállásnak mnkapont-állító és mnkapont-stablzáló szerepe van Az R C jelő ellenállás a mnkaellenállás, de emellett mnkapont-állító szerepe s van A C és a C k jelő kondenzátorok a meghajtó lletve a terhelıfokozat egyenfeszültségő leválasztását, valamnt a váltakozó feszültség csatolását végzk A C E jelő hdegítıkondenzátor rövdre zárja az R E jelő ellenállást váltakozó áramú szempontból Az R t jelő ellenállás az erısítı terhelı ellenállása A T jelő tranzsztor az erısítı elem A tranzsztor mnkapontjának felvétele A mnkapont adatok meghatározásához a tápfeszültség és az ellenállások értékét kell pontosan smernünk Ezek segítségével már szerkesztéssel határozhatjk meg az alkalmazott tranzsztor I = f ( ) C U CE transzfer karaktersztká alapján a mnkapont adatokat, az egyenáramú mnkaegyenes segítségével A torzításmentes mőködéshez az M mnkapontot a szerkesztésnél a mnkaegyenes közepén kell felvenn Ez az A osztályú állításnak felel meg 6

7 B B Kapcsolás áramerısítése A KAPCSOLÁS ÁRAMERİSÍTÉSÉNEK MEGHATÁROZÁSA A kmenet áram a hbrd paraméteres helyettesítı kép felhasználásával: k k = Rt alakban írható fel A negatív elıjel a kmenet feszültség és a kmenet áram ellentétes ránya matt szükséges A menet áram a menet feszültség és három, a menetre párhzamosan kapcsolódó ellenállás hányadosa: = R R he A k- és a menet áramra felírt összefüggések helyettesítésével a kapcsolás áramerısítése: k k R R he Ae = = Rt Ismerjük fel a képletn a k- és a menet feszültségek hányadosát, a feszültségerısítést: R R he Ae = Ae Rt A - és kmenet ellenállás képzése A - és a kmenı feszültség Kapcsolás teljesítményerısítése Határozzk meg a közös emtteres erısítıfokozat teljesítményerısítésének kszámítás módját A teljesítményerısítésrıl tdjk, hogy a feszültség- és az áramerısítés abszolút értékenek a szorzatával egyenlı, ezért: A pe = A e A e Közös emtteres kapcsolás váltakozó áramú és hbrd helyettesítı kapcsolása Váltakozó áramú közös emtteres kapcsolás Hbrd paraméteres közös emtteres kapcsolás A KAPCSOLÁS FESZÜLTSÉGERİSÍTÉSÉNEK MEGHATÁROZÁSA A közös emtteres erısítıfokozat feszültségerısítése a hbrd paraméteres helyettesítı kép alapján határozható meg számítással Fgyeljük meg az ábrákon, mlyen módszerek alkalmazásával készíthetı el a helyettesítı kép: Mvel közepes mőködés frekvencán ( khz-en) vzsgáljk az erısítıt, ezért a kondenzátorok rövdzárnak teknthetık A tápfeszültséget (egyenfeszültséget) szolgáltató feszültséggenerátor váltakozó áramú szempontból szntén rövdzárnak teknthetı A hbrd paraméteres helyettesítı képn azt az egyszerősítést alkalmazzk, hogy nem vesszük fgyelem a feszültségvsszahatást:ezzel a számítások egyszerősödnek, de a kapott összefüggések csak közelítı jelleggel lesznek érvényesek A közös emtteres erısítıfokozat helyettesítı képén az áramgenerátor árama a vele párhzamosan kapcsolt három ellenállás eredıjén hozza létre az k kmenet feszültséget Mvel az áram ránya ellentétes a feszültség rányával, ezért 7

8 B B a kmenet feszültség negatív elıjelő lesz, és a következı összefüggéssel számítható k: k = he B RC he Az menet feszültséget az B áram hozza létre a h e jelő ellenálláson, ezért a kszámítás módja: = B he Az így kapott két kfejezést helyettesítsük a feszültségerısítés általános képleté, és végezzük el a lehetséges egyszerősítéseket: A e he B RC h k e he = = Ae = RC B he he he Ha felhasználjk, hogy az összefüggésn szereplı két h paraméter hányadosa a bpolárs tranzsztor meredeksége, akkor a feszültségerısítés: he S = Ae = S RC he he Kapcsolás menet ellenállása A menet ellenállás általános meghatározása, hogy a menet feszültség és a menet áram hányadosa Ha a meghajtó generátort nem vesszük fgyelem, akkor a menet ellenállás az erısítı menetét lezáró ellenállás r e = A közös emtteres erısítıfokozat menet ellenállása a hbrd paraméteres helyettesítı kép elemenek felhasználásával: re = R R he Kapcsolás kmenet ellenállása A kmenet ellenállás általános meghatározása, hogy az üresjárat kmenet feszültség és a rövdzárlat kmenet áram hányadosa Ha a terhelı ellenállás nem terhel a kmenetet, akkor a kmenet ellenállás az erısítı kmenetét lezáró ellenállás: kü r k = kr A közös emtteres erısítıfokozat kmenet ellenállása a hbrd paraméteres helyettesítı kép elemenek felhasználásával: r ke = R h e C Bemenet csatoló kondenzátor A váltakozó áramú helyettesítı kapcsolásban a csatoló kondenzátorokat amelyek a meneten és a kmeneten végzk az egyenfeszültség leválasztását és a váltakozó feszültség csatolását közepes frekvencán, vagys khz-en váltakozó áramú szempontból rövdzárnak teknthetjük Ha az erısítıre ksebb frekvencájú jel kerül, akkor a csatoló kondenzátorok a feszültségsznt csökkenését okozzák, mert frekvencafüggı feszültségosztót alkotnak az ıket terhelı ellenállással: a menet csatolókondenzátor az erısítı menet ellenállásával, a kmenet csatolókondenzátor az erısítı kmenet ellenállásával Bemenet csatoló kondenzátor 8

9 B B A csatolókondenzátorokat úgy méretezhetjük, hogy az erısítı f a alsó határfrekvencáján a szntcsökkenés általában nem lehet nagyobb, mnt 3 db Ez azt jelent, hogy állandó menet feszültség esetén ezen a frekvencán a kmenet feszültség értéke -ed részére csökken, vagys az erısítés a -ed részére csökken Határozzk meg a menet csatolókondenzátor értékét, ha a megengedhetı maxmáls szntcsökkenés 3 db A feszültségerısítés képletébıl fejezzük k a feszültségváltozás mértékét: g g 0,5 a = 0 lg = 3dB = 0 =,4 Alkalmazzk a feszültségosztás törvényét az ábra átalakításának fgyelemvételével: g = ( r + R ) r g + R + X g C ( R + R ) = ( R + R ) + X =,4 g g C Végezzük el a szükséges mőveleteket, és rendezzük át az egyenletet: X C = Rbr + Rg tdjk, hogy a kapactav reaktanca az X = π C f a C összefüggéssel határozható meg Ebbıl fejezzük k a csatolókondenzátor kapactásának értékét: C = π f a ( r + R ) g Ha a vezérlı generátor lsı ellenállása elhanyagolható (R g = 0), akkor a menet csatolókondenzátor kapactásának értéke ksebb: C = π f a r Kmenet csatoló kondenzátor Határozzk meg a kmenet csatolókondenzátor értékét a menet csatolókondenzátor számításához hasonlóan, ha a megengedhetı maxmáls szntcsökkenés a kmeneten s 3 db A kmenet csatolókondenzátor az erısítı kmenetét és a terhelést kapcsolja össze A Norton és a Thevenn helyettesítı képek egymásba átalakíthatók Ennek szabályat felhasználva ha átalakítjk az áramgenerátort feszültséggenerátorrá, akkor az így kapott áramkör felépítése hasonló lesz a menet csatoló kondenzátor áramköréhez, ezért a kszámítás módja s hasonló lesz: C k = π f a ( r + R ) k t A kmenet csatoló kondenzátor Emtterkondenzátor hatása Határozzk meg az emtterkondenzátor értékét s, amely az emtter és a földpont között az emtterellenállással párhzamosan van elhelyezve, ezért hdegítıkondenzátornak s nevezk Az emtterkondenzátor X CE = π f C a E reaktancája nagyon ks frekvencákon már nem rövdzárnak, hanem szakadásnak teknthetı, ezért a fokozat erısítése akkora, amekkora emtterkondenzátor nélkül volna 9

10 B B Az erısítés nagyságát a frekvenca függvényén törtvonalas közelítéssel adhatjk meg: A[dB] 0lgA 0lgA -3 db 0lgA I +0dB/dekád Erısítés emtterkondenzátor nélkül Erısítés emtterkondenzátorral f f a f[hz] A 0dB/dekád növekedés matt f h annyszorosa f-nek, amenny a két erısítés hányadosa A e f a = f, ' Ae ahol f = π R E C E he Ae = RC he he ' RC Ae = he h + + h R e ( e ) E 0