A L A P S Z A B Á L Y A

Átírás

1 A.-én megtartott alakuló közgyőlés jegyzıkönyvének 3. melléklete Kadarkúti Szennyvízcsatorna Építı Víziközmő Társulat A L A P S Z A B Á L Y A TERVEZET Ezen Alapszabályt az Kadarkúti Szennyvízcsatorna Építı Víziközmő Társulat közgyőlése a.. számú közgyőlési határozattal elfogadta

2 TARTALOMJEGYZÉK oldal I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1 1. A társulat elnevezése és székhelye 1 2. A társulat célja 1 3. A társulat érdekeltségi területe 1 4. A társulat feladatai és tevékenységi köre 2 II. A TAGSÁGI VISZONY 2 5. A társulat tagjai 2 6. A tagok jogai 3 7. A tagok kötelességei 3 III. AZ ÉRDEKELTSÉGI HOZZÁJÁRULÁS 4 8. Az érdekeltségi egység 4 9. Az érdekeltségi egységre esı hozzájárulás A tagok érdekeltségi hozzájárulása A tagnyilvántartás 6 IV. A TÁRSULAT KÖZFELADATAINAK BİVÍTÉSE Az érdekeltségi terület kibıvítése, új tagok csatlakozása 7 V. A TÁRSULAT SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE A társulat testületi szervei A közgyőlés Az intézı bizottság Az intézı bizottság jogköre és mőködése Az ellenırzı bizottság Az ellenırzı bizottság jogköre és mőködése A társulat tisztségviselıi A társulat elnöke A társulat ügyviteli szervezete Az ügyvitel szabályai 16 VI. A TÁRSULAT GAZDÁLKODÁSA Általános elıírások A társulat vagyona A társulati beruházások megvalósítása és a közcélú mővek tulajdonba adása A zárszámadás 19 VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A társulat cégjegyzése A társulat cégbírósági bejegyzése és törvényességi felügyelete A társulat megszőnése Az Alapszabály mellékletei 20 ZÁRADÉK 20

3 ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A társulat elnevezése és székhelye (1) A társulat elnevezése: Kadarkúti Szennyvízcsatorna Építı Víziközmő Társulat (2) A társulat székhelye: Kadarkút, (3) A társulat megalakulásának idıpontja:. (4) A társulat cégbélyegzıje 30 mm átmérıjő körbélyegzı, amely felül körirat formában Kadarkúti Szennyvízcsatorna Építı Víziközmő Társulat cégnevet, alul körirat formájában két csillag között székhelyet tünteti fel * Kadarkút * (5) A társulat cégbélyegzıjének lenyomata: 2. A társulat célja A társulat célja, hogy a 3. -ban körülírt érdekeltségi területén az 5. -ban meghatározott tagjai által biztosított saját anyagi erıforrásokból, valamint az ezt kiegészítı állami- és/vagy önkormányzati támogatásokból ellássa a 4. -ban meghatározott helyi vízgazdálkodási közfeladatokat. 3. A társulat érdekeltségi területe (1) A társulat érdekeltségi területét azon ingatlanok összessége képezi, amelyek a társulat közremőködésével, illetve anyagi részvételével megvalósításra kerülı szennyvíz közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy más, szomszédos érdekelt(ek) által biztosított szolgalmi jog biztosítása esetén közvetve ráköthetı. (2) A társulat érdekeltségi területét ezen alapszabály mellékletét képezı helyszínrajz tünteti fel. (1. számú melléklet.)

4 2 4. A társulat feladatai és tevékenységi köre (1) A társulat víziközmő társulatként mőködik, és a következı közfeladatokat látja el: Kadarkút városban közelebbrıl a 3. -ban meghatározott érdekeltségi területen végzi a közmőves szennyvízcsatornázás céljait szolgáló helyi jelentıségő közcélú vízimővek és kapcsolódó mőszaki létesítményei létrehozásából reá háruló azon beruházói feladatokat, melyeket a vízügyi hatóság által engedélyezett mőszaki tervek, és a társulat közgyőlése által elfogadott pénzügyi-mőszaki számítások részleteznek. (2) (2) A társulat tevékenységi köre a KSH által közzétett TEAOR szerint: Mérnöki tevékenység, mőszaki tanácsadás (fı tevékenység) Folyadék szállítására szolgáló közmő építése II. A TAGSÁGI VISZONY 5. A társulat tagjai (1) A társulat tagja mindazon természetes- és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság, továbbá egyéni vállalkozó, aki/amely ezen Alapszabály 3. (2) bekezdésében említett helyszínrajzokon ábrázolt társulati érdekeltségi területen olyan ingatlantulajdonnal rendelkezik, vagy egyéb jogcímen ingatlant használ, amelynek a társulat anyagi erıforrásai igénybevételével megvalósított közmőre történı rákötése gravitációs úton, vagy házi szennyvízátemelı segítségével közvetlenül lehetséges, vagy biztosított szolgalmi jog esetén más ingatlanon történı átvezetéssel mőszakilag megoldható. a./ Ha az ingatlan használatát nem a tulajdonos gyakorolja, akkor az esetben kell a társulat tagjának a tényleges használót tekinteni, ha a tulajdonos a Magyar Állam, vagy erre nézve a tulajdonos és a használó külön megállapodott, és ezt a társulatnak hitelt érdemlıen igazolták. b./ A szolgálati lakás esetében a társulat tagja a lakással rendelkezni jogosult szerv. (2) A tagot csak 1 személy képviselheti. (3) A tag társulati tagsága megszőnik, ha a./ b./ a természetes személy tag meghal, vagy a jogi személy tag jogutód nélkül megszőnik a tagsági viszony alapjául szolgáló érdekeltsége, vagy maga a társulat megszőnik.

5 3 (1) A tag joga 6. A tagok jogai a./ személyesen, delegált tagként vagy a 13. -ban szabályozott módon képviselıje (meghatalmazottja) útján részt venni a társulati feladatok meghatározásában; b./ a társulatban ha arra megválasztják, tisztséget betölteni, feltéve, hogy összeférhetetlenség vagy kizáró ok esetében nem áll fenn; c./ a tisztségviselıktıl a társulatot, illetve saját érdekeltségét és más egyéb jogait vagy kötelezettségeit érintı ügyben felvilágosítást kérni; d./ a közgyőléstıl kérni a vele szemben megállapított érdekeltségi hozzájárulás mérséklését, vagy megfizetésének meghatározott idıre történı felfüggesztését; e./ a közgyőlési határozat közlésétıl számított 30 napon belül a bíróságtól kérni a terhére megállapított érdekeltségi hozzájárulás (10. ) felülvizsgálatát; f./ a bíróságtól kérni a társulat szervei (13. ) által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott jogszabályba vagy alapszabályba ütközı határozat felülvizsgálatát; g./ ezen alapszabály 14. (3) bekezdés c./ pontjában megállapított módon rendkívüli közgyőlés összehívását kérni. (2) A természetes személy tag az ıt megilletı jogokat delegált tagként személyesen, vagy két tanú által aláirt írásban meghatalmazott képviselıje útján gyakorolhatja. A nem természetes személy tag a jogait cégszerően aláírt meghatalmazással rendelkezı képviselıje útján gyakorolhatja. Egy tagot csak egy képviselı képviselhet. (1) A tag kötelessége 7. A tagok kötelességei a./ a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez a vízgazdálkodásról szóló törvény 1 az érdekeltségét megalapozó ingatlanra, vagy ingatlanrészre esı érdekeltségi egységek (8. ) számának arányában hozzájárulni, vagyis a terhére megállapított érdekeltségi hozzájárulást (10. ) a közgyőlés által megállapított mértékben, módon és határidıre megfizetni; b./ személyesen nem természetes személyek esetében a képviselıje útján részt venni a társulat azon szervének tevékenységében, amelybe megválasztották, és a tisztséget elvállalta; c./ a tagsági jogviszony alapjául szolgáló érdekeltségének megszőnését a társulat intézı bizottságának írásban bejelenteni; ehhez csatolni azt az okiratot, vagy annak hiteles másolatát, amelybıl megállapítható a tagsági jogviszony megszőnésének módja; és ha az elızıekbıl nem állapítható meg a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépı új tag nevét, lakhelyét (székhelyét); 2 d./ a határidıre meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulás után a Ptk.-ban meghatározott mértékő késedelmi kamatot (behajtás esetén ennek költségeit) is megfizetni; e./ megtartani a vízgazdálkodási társulatok tagjaira vonatkozó jogszabályokban és ezen Alapszabályban foglalt rendelkezéseket, valamint a közgyőlés reá vonatkozó határozatait. (2) A tag a részére megállapított érdekeltségi hozzájárulást annak a hónapnak utolsó napjáig köteles megfizetni, amelyben az (1) bekezdés c./ pontja szerinti bejelentést megtette. 2 (3) A tagsági jogviszonyból származó kötelezettségek akkor is magát a tagot terhelik, ha ıt a társulat szerveiben képviselik. 1 Forrás: a vízgazdálkodásról szóló törvény évi LVII. törvény Forrás: a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995.(XII.26.)Korm. rend. 12.

6 4 III. AZ ÉRDEKELTSÉGI HOZZÁJÁRULÁS 8. Az érdekeltségi egység (1) A tag érdekeltségi hozzájárulásának (10. ) alapja az érdekeltségi egység, amelynek számszerősített értéke a társulatnál 250 l/nap. (2) A tag érdekeltségét megalapozó ingatlanra, vagy ingatlanrészre esı érdekeltségi egységek számát a társulatnál a következı szabályok szerint kell számításba venni: - Minden önálló lakáshasználat esetében az érdekeltség mértéke egy érdekeltségi egység. - Nem lakás céljára szolgáló bérlemények, lakáshasználat mellett az ingatlannak külön célú (kertészet, kifızde, mőhely,.. stb.) használata, termelı üzem mőködtetése esetén az ingatlanra esı érdekeltségi egységek számát a társulat megalakulását megelızı naptári évben mért vízfogyasztás, 365 nap, és az érdekeltségi egység számszerősített értékének figyelembe vételével (a kerekítés szabályai szerint képzett egész számban) kell megállapítani. Ha a társulat megalakulását megelızı teljes naptári évben a vízfogyasztás nem rendszeres, akkor az érdekelt által bejelentett vízigénybıl kell kiindulni, de az intézı bizottság indokolt esetben az így kiszámított érdekeltségi egységek számát késıbb a tényleges évi vízfogyasztás figyelembevételével az elsı fizetési kötelezettség keletkezésének idıpontjára visszamenıleges hatállyal módosíthatja. - külön helyrajzi számmal rendelkezı beépítetlen telek esetében az ingatlanra esı érdekeltségi egység száma (ha az érdekelt másként nem nyilatkozik, akkor) a telek nagyságától függetlenül 1 (egy), de ezt az intézı bizottság indokolt esetben a késıbbi beépítés, vagy tényleges évi vízfogyasztás figyelembevételével az elsı fizetési kötelezettség keletkezésének idıpontjára visszamenıleges hatállyal módosíthatja. 9. Egy érdekeltségi egységre esı hozzájárulás (1) Természetes személy az érdekeltségi hozzájárulást szabad választása szerint megfizetheti a) egy összegben közvetlenül a víziközmő társulat számára; ez esetben az érdekeltségi hozzájárulás összege minden egyes érdekeltségi egység után Ft fizetési határidı április 15. vagy b) legkésıbb a víziközmő társulat megalakulásától számított 65. hónap utolsó napján a lakástakarékpénztárban győjtött megtakarításainak, illetve az ez után kapott állami támogatásnak a víziközmő társulatra, illetve az Önkormányzatra történı engedményezése útján; ez esetben a rendes érdekeltségi hozzájárulás összege minden egyes érdekeltségi egység után Ft; de külön meg kell fizetni a víziközmő társulat javára kamat- és ügyviteli költségek címén az érdekeltségi hozzájárulás-tartozás fennállásának idejére érdekeltségi egységenként havonta Ft rendkívüli érdekeltségi hozzájárulást is. A hozzájárulást havonta kell megfizetni minden hónap 15. napjáig, az elsı részlet április 15-én esedékes; vagy c) a víziközmő társulat megalakulásától számított 5 év alatt 60 egyenlı részletben; ez esetben az érdekeltségi hozzájárulás összege minden egyes érdekeltségi egység után Ft, melyet havonta Ft-os részletekben kell megfizetni. Az elsı részlet április 15-én esedékes; az ezt követı részletek minden hónap 15. napjáig esedékesek. (2) Jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak az érdekeltségi hozzájárulást egy összegben kell megfizetni. Az érdekeltségi hozzájárulás összege érdekeltségi egységenként Ft, fizetési határidı április 15.

7 5 10. A tagok érdekeltségi hozzájárulása (1) A tag társulati érdekeltségének mértéke, vagyis az általa fizetendı érdekeltségi hozzájárulás összege azonos az érdekeltségét megalapozó ingatlan, vagy ingatlanrész után megállapított társulati érdekeltségi egységek száma, és az egy érdekeltségi egységre esı hozzájárulás szorzatával. (2) Ha az érdekeltségi területen lévı ingatlannak több tulajdonosa, vagy külön jogcíme(ke)n több tényleges használója van, akkor a társulati érdekeltség mértékét mindegyik jogcím után különkülön meg kell állapítani, kivéve, ha az ingatlan valamelyik résztulajdonosa (illetve részbeni használója) az ingatlan egésze után megállapított érdekeltségi hozzájárulás megfizetését (pl. a társulat szervezése idején tett szándék-nyilatkozatban, vagy ráutaló magatartással) magára vállalta. (3) Ha az érdekeltségi hozzájárulás megfizetése a természetes személy tagot annak szociális körülményei, vagy egyéb ok miatt súlyosan hátrányos helyzetbe hozná, akkor az érdekeltségi hozzájárulás összegét a közgyőlés a tag kérelmére mérsékelheti, 3 vagy megfizetését határozott idıre (de legfeljebb a társulat megszőnésének idıpontjáig) felfüggesztheti, feltéve, hogy a döntés nem veszélyezteti a társulati közfeladatok megvalósítását. (4) A tag az érdekeltségi hozzájárulás utolsó törlesztı részletét legkésıbb a közfeladat megvalósításához felvett bankhitel utolsó törlesztı részletének visszafizetésére megszabott határidıre köteles megfizetni. (5) A társulat megalakulása után keletkezett új tagsági jogviszony esetében az érdekeltségi hozzájárulásnak a többi tagtól eltérı késıbbi idıponttól kezdıdı törlesztése nem szolgáltathat okot arra, hogy az érdekelt az ıt terhelı érdekeltségi hozzájárulás utolsó törlesztı részletét az adott építési ütemen belül érdekelt többi tagra érvényes határidınél késıbbi határidıre fizesse meg. (6) Az érdekeltségi hozzájárulás utolsó törlesztı részlete megfizetésének határideje az újonnan csatlakozó tagok esetében sem haladhatja meg a többi társulati tagra érvényes fizetési határidıt. (7) Az érdekelt az érdekeltségi hozzájárulást a közgyőlés által megállapított határidı lejárta elıtt is megfizetheti, de ilyen jogcímen fizetési kedvezmény számára nem jár. (8) A közgyőlés által jelen Alapszabályban megállapított fizetési határidıtıl késıbbi fizetést (fizetés átütemezést) a természetes személy részére az érdekelt méltányolható kérésére az Intézı Bizottság engedélyezhet. Az engedély megadását az Intézı Bizottság feltételhez (pl. kamat megfizetéséhez) kötheti. A jogi személy érdekelteknek az Intézı Bizottság engedélyezhet részletfizetést vagy adhat fizetési haladékot, de ebben az esetben a kérelmezınek a kérelméhez csatolnia kell kötelezettséget vállaló nyilatkozatát arra nézve, hogy a közgyőlés által megszabott fizetési határidın túli fizetés esetén differenciált érdekeltségi hozzájárulásként külön megfizeti a társulatnak a késve kiegyenlítésre kerülı érdekeltségi hozzájárulás után számított piaci kamatokat is. (9) A tag által fizetendı érdekeltségi hozzájárulás teljes összege a társulat mőködésének ideje alatt a (8) bekezdésben foglaltak alapján növekvı hozzájárulást nem ide számítva csak abban az esetben változhat, ha idı közben a tag érdekeltségét megalapozó ingatlan, vagy ingatlanrész után megállapítható társulati érdekeltségi egységek száma változik. 3 Forrás: a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. 44. (2)

8 6 (10) Az érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos közgyőlési határozatról a tagot az intézı bizottság elnöke írásban értesíti. Az értesítésben meg kell jelölni a./ a fizetési kötelezettség jogalapját; b./ a közgyőlési határozat számát; c./ az egy érdekeltségi egységre esı hozzájárulás mértékét (9. ); d./ a tag érdekeltségi egységeinek számát {8. (2) bek.}; e./ az érdekeltségi hozzájárulás összegét; f./ a befizetés (teljesítés) módját; g./ a befizetés határidejét; h./ a befizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit {(11) bek.}; i./ a jogorvoslati lehetıségeket. 4 (11) A társulati érdekeltségi hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. A határidıre be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulást az intézı bizottság elnökének megkeresésére a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok esetében a kötelezett székhelye szerint illetékes APEH megyei igazgatósága, természetes személyek esetében az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzı az adózás rendjérıl szóló jogszabályok szerint hajtja be. 5 (12) A (11) bekezdés szerinti megkeresésben az adóhatósággal közölni kell azon adatokat, amelyek a behajtáshoz szükségesek. Igy különösen a./ a tag nevét; b./ a tag lakóhelyét (székhelyét); c./ a tagsági jogviszonnyal összefüggı ingatlannak ingatlan-nyilvántartás szerinti adatait; d./ az érdekeltségi hozzájárulás összegét; e./ a követelést megalapozó közgyőlési határozat számát; f./ a követelést megalapozó közgyőlési határozatban foglalt fizetési határidıt. g/ a fizetési kötelezettség jogalapját. (13) Ha a lakás-takarékpénztári megtakarítás engedményezést választó tag a lakás-takarékpénztár értesítése szerint 3 hónapnál nagyobb hátralékkal rendelkezik, fizetési módja a 9 (c) pontjában szabályozott részletfizetéssé változik, azzal, hogy az elmúlt hónapokra esı hozzájárulást egy összegben kell megfizetni. (14) A társulat a részletekben befizetésre kerülı érdekeltségi hozzájárulások kiváltása, és így a beruházási feladatok számláinak ütemezett finanszírozhatósága végett, közgyőlési határozat alapján a vízgazdálkodási társulatoknak nyújtható bankhitelek tárgyában hozott külön jogszabályok szerint bankhitelt vehet fel. 11. A tagnyilvántartás (1) A társulat a tagjairól tagnyilvántartást vezet, amelynek tartalmaznia kell legalább a tag nevét és lakóhelyét (székhelyét). 6 (2) A tagnyilvántartás ezen alapszabály 2. sz. melléklete. (3) A társulat a tagnyilvántartást rendszeresen karbantartja, és a változásokat az éves közgyőlést követı 30 napon belül az illetékes cégbírósághoz bejelenti. 7 4 Jogorvoslati lehetıséget jogszabály jelenleg az évi LVII. törvény 35. (4) bek. állapítja meg. 5 Lásd: a vízgazdálkodásról, illetve az adózás rendjérıl szóló jogszabályokban! (Jelenleg: évi LVII. tv. 35. (3) bek. és az évi XCI. törvény) 6 Forrás: a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. 41. b) 7 Forrás: a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995.(XII.26.) Korm. rendelet 8. (8) bek.

9 7 IV. A TÁRSULAT KÖZFELADATAINAK BİVÍTÉSE 12. Az érdekeltségi terület kibıvítése, új tagok csatlakozása (1) Ha a társulat megalakulása után de még a korábban vállalt közfeladatok kapcsán megépült közmővek üzembe helyezése elıtt felmerül a társulat területi bıvítésének igénye, akkor erre, vagyis a társulathoz (továbbiakban: befogadó társulathoz) új tagok csatlakozására a társulat alakítására vonatkozó jogszabályok megfelelı alkalmazásával kerülhet sor. (2) A befogadó társulat érdekeltségi területének kibıvítését, és az új tagok csatlakozásának elıkészítését általában a társulatokra vonatkozó jogszabályok szerint létrehozott és mőködı szervezı bizottság végzi. Ha a bıvítéssel összefüggı új társulati közfeladatok nem jelentısek, vagyis azok a befogadó társulat közgyőlése által már korábban elfogadott pénzügyi-mőszaki számításokban foglalt keretek között is megvalósíthatók, akkor a bıvítést és a csatlakozást elıkészítı feladatokat a befogadó társulat intézı bizottsága is elvégezheti azzal a megszorítással, hogy az elıkészítı feladatokba (szervezı bizottságba) az újabb érdekeltek képviselıit is be kell vonni. (3) A társulati érdekeltségi terület kibıvítésének, új tagok csatlakozásának elıfeltétele, hogy az újabb érdekeltségi terület határaira vonatkozóan rendelkezésre álljon az illetékes vízügyi igazgatóság, valamint a közmővek helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzıjének javaslata, és a jogerıs a vízjogi létesítési engedély. Szükséges továbbá, hogy a csatlakozó területen ingatlan tulajdonnal rendelkezı, illetve ingatlant egyéb jogcímen használó természetes- és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok és más érdekeltek érdekeltségük aránya szerint számított legalább kétharmados többsége a befogadó társulat közgyőlésén a./ kinyilvánítsa azt a szándékát, hogy az érdekeltségi ingatlanukat érintı vízgazdálkodási közfeladatokat a befogadó társulat szervezeti keretei között kívánják megoldani; b./ elfogadja és magára nézve kötelezınek elismerje a befogadó társulat alapszabályát, továbbá a társulat szervei által hozott rájuk, illetve érdekeltségi viszonyaikra vonatkozó határozatokat; c./ vállalja a csatlakozásra vonatkozó pénzügyi-mőszaki számításokban kimunkált érdekeltségi hozzájárulás társulati jogszabályok és az Alapszabály szerinti megfizetését. (4) A társulati közfeladatok kibıvítésére, és új tagok csatlakozására irányuló szándék elfogadására a befogadó társulat közgyőlése illetékes. (5) A befogadó társulat közgyőlése a./ b./ c./ az érdekeltségi egység aránya szerint számított legalább kétharmados szavazat-többséggel dönt a társulat közfeladatainak kibıvítésérıl, vagyis az új társulati érdekeltségi területrıl, és a leendı új tagok csatlakozási kérelme tárgyában; meghatározza a kibıvülés (csatlakozás) idıpontját, az új tagok fizetési kötelezettségeinek szabályait, a törlesztı részletek összegét és a fizetési határidıket; szükség esetén dönt a tisztségviselık számának kiegészítésérıl, és mindazokról a kérdésekrıl amelyeket az újabb társulati közfeladatok megvalósítása megkíván.

10 8 V. A TÁRSULAT SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE 13. A társulat testületi szervei (1) A társulat testületi szervei a./ b./ c./ a közgyőlés; az intézı bizottság; az ellenırzı bizottság. (2) A tagot a közgyőlésen általános érvényő, visszavonásig érvényes, vagy eseti meghatalmazással rendelkezı képviselı (meghatalmazott) is képviselheti. a./ b./ A képviselı csak azt a természetes személy tagot képviselheti, aki számára két tanú által aláírt írásbeli meghatalmazást adott. A nem természetes személy tagot cégszerően aláírt meghatalmazással rendelkezı személy képviselheti. 14. A közgyőlés (1) A társulat legfıbb szerve a közgyőlés. A közgyőlés lehet: - éves rendes, vagy - rendkívüli közgyőlés. (2) Az éves rendes közgyőlést évente egyszer kell összehívni. Ezen meg kell tárgyalni az elızı évi zárszámadást (éves beszámolót, mérleget), valamint a tárgyévi gazdasági tervet, és mindezekrıl megfelelı határozatokat kell hozni. Az éves rendes közgyőlés idıpontját a számviteli törvényben megállapított beszámolási határidıhöz kell igazítani. (3) Rendkívüli közgyőlést kell tartani, ha 8 a./ b./ c./ d./ az intézı- vagy ellenırzı bizottság tagjainak száma ezen Alapszabály 15., illetve 17. -ában meghatározott létszám alá csökken, és a bizottság póttagokkal nem egészíthetı ki; az intézı bizottság vagy annak elnöke szükségesnek tartja; a tagok érdekeltségi egység szerint számított legalább egyharmada azt az ok megjelölésével kéri; az ellenırzı bizottság vagy a cégbíróság indítványozza. 8 Forrás: a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995.(XII.26.) Korm. rendelet 7. (4) bek

11 9 (4) A közgyőlést az intézı bizottság hívja össze. Ha az intézı bizottság ezt elmulasztja, az összehívásra az ellenırzı bizottság jogosult. A hatóság kezdeményezheti, hogy a cégbíróság a törvényességi felügyelet során eljárva intézkedjen a közgyőlés összehívása érdekében. 9 (5) A közgyőlésre meg kell hívni a tagok mindazon képviselıit, akik általános érvényő meghatalmazással rendelkeznek, továbbá azokat a tagokat, akiket általános érvényő meghatalmazással rendelkezı képviselı nem képvisel. E meghívottak a közgyőlésen teljes jogkörrel vesznek részt. A közgyőlésre külön is meg kell hívni 10 - az ellenırzı bizottság elnökét; - a társulati közfeladatokkal érintett település Önkormányzatát; - a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságot. Tanácskozási joggal meg kell hívni továbbá - a társulat pénzügyi vezetıjét, vagy ha ilyet a társulat nem alkalmaz, akkor a társulat pénzügyi-számviteli kötelezettségeinek ellátásában közremőködı szervet; - mindazokat, akiket az intézı bizottság a napirendre tőzött témákra tekintettel szükségesnek tart. A meghívottak közül szavazati joggal csak a tagok (érdekeltek) rendelkeznek. (6) A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a közgyőlés tervezett idıpontja elıtt legalább 15 nappal ki kell küldeni, és a helyben szokásos módon is közhírré kell tenni. (7) A közgyőlés akkor határozatképes, ha azon a tagok érdekeltségi egységeik száma szerint számított több, mint 50%-a személyesen jelen van, illetve képviselteti magát. 11 (8) Ha a közgyőlés nem határozatképes, akkor a 8 napon belüli idıpontra összehívott második közgyőlés az eredeti napirenden szereplı ügyekben a megjelentek számára és az érdekeltségi arányra tekintet nélkül határozatképes. 12 (9) A közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a./ az alapszabály módosítása; b./ a társulat megszőnésének, szétválásának, illetıleg egyesülésének, továbbá a társulati közfeladatok és az érdekeltségi terület bıvítésének elhatározása, a csatlakozási kérelmek elbírálása; c./ a differenciált érdekeltségi hozzájárulás elveinek kialakítása, és a tagok fizetési kötelezettségeinek megállapítása; d./ a belsı szabályzatok elfogadása; e./ tisztségviselık megválasztása, beszámoltatása, visszahívása, díjazásának megállapítása; f./ a társulat közfeladatainak meghatározása; g./ az éves zárszámadás (beszámoló, mérleg), és az éves gazdasági terv jóváhagyása; h./ az egyesülési törvény szerinti érdekképviseleti szervezetben való tagság elhatározása. 9 Forrás: a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. 42. (2) bek. 10 Forrás: a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995.(XII.26.) Korm. rendelet 7. (7) bek. 11 Forrás: a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. 42. (5) bek. 12 Forrás: a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. 42. (7) bek.

12 10 (10) A közgyőlés bármely kérdés megtárgyalásának jogát magához vonhatja. (11) A közgyőlés a szavazatait nyílt szavazással hozza. A tagokra fizetési kötelezettséget megállapító határozatok meghozatalánál, továbbá a társulat megalakítására (érdekeltségi területének bıvítésére) vonatkozó döntéseknél a határozatképes közgyőlésen megjelent tagok érdekeltségi egység szerinti 2/3-os többséggel, minden egyéb ügyben egyenlı arányban, vagyis úgy szavaznak, hogy minden tagnak egy szavazata van. 13 Az alapszabály módosításához, a víziközmő társulat megszüntetéséhez, más víziközmő társulattal történı egyesüléséhez, illetve szétválásához a közgyőlés több mint 50%-ának szavazatával meghozott határozatára van szükség 14. (12) A közgyőlésrıl jegyzıkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmazni kell különösen a./ b./ c./ d./ e./ a közgyőlés helyét és idejét; a jelenlévı, illetve képviselt érdekeltek számát; az érdekeltség jogcímét, mértékét és arányát; az elhangzott beszámolók, hozzászólások, illetve javaslatok lényegi tartalmát; a hozott határozatokat a tárgyéven belül folyamatos sorszámozással, valamint ha a határozat jellege ezt megkívánja, akkor a teljesítés határidejét és a végrehajtásért felelıs megnevezését is, továbbá minden esetben annak megjelölését, hogy a határozatokat a megjelent (képviselt) érdekeltek milyen érdekeltségi arányban hozták; a jegyzıkönyvvezetı, a levezetı elnök, és két hitelesítı nevét és aláírását. A közgyőlési határozatokról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelybıl kitőnik, hogy a végrehajtást igénylı határozatokkal kapcsolatban mikor és milyen intézkedések történtek. A közgyőlési jegyzıkönyveket ezen nyilvántartás mellékleteként kell megırizni. A nyilvántartás és a melléklete nem selejtezhetı. A közgyőlés jegyzıkönyvébıl példány a tagoknak és meghívottaknak nem jár, de a jegyzıkönyvet kérésre a tagoknak és a közgyőlésen tanácskozási joggal részt vett meghívottaknak betekintés vagy helyben történı lemásolás végett rendelkezésre kell bocsátani. (1) Az intézı bizottság a társulat irányító szerve. 15. Az intézı bizottság (2) Az intézı bizottság elnökbıl és két (2) tagból (együttesen tehát három fıbıl) áll, akiket a közgyőlés a tagok közül öt évre választ. A közgyőlés a két tagból egy fıt elnökhelyettesként nevesít. A közgyőlés a tisztségviselık választására vonatkozó szabályok szerint legfeljebb két póttagot is választhat, akik a megválasztásuk sorrendjében külön közgyőlési határozat nélkül léphetnek a tag helyébe, ha annak tisztsége bármely ok miatt megszőnik. 13 Forrás: a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv 40. (3) bek. 14 Forrás: a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. 42. (6) bek.

13 11 (3) Az intézı bizottság tagjai Tisztség Név Lakcím IB elnök IB elnökhelyettes IB tag Jogviszony kezdete Jogviszony vége 16. Az intézı bizottság jogköre és mőködése (1) Az intézı bizottság gondoskodik a közgyőlés határozatainak végrehajtásáról, és dönt a társulatot, illetıleg a társulat közfeladatait érintı olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyőlés hatáskörébe. Ennek megfelelıen az intézı bizottság különösen a következı feladatokat látja el: a./ ezen alapszabályban meghatározott esetekben és módon összehívja a társulat közgyőlését, b./ gondoskodik a társulat éves gazdasági tervének és költségvetésének elkészítésérıl, javaslatot tesz a közgyőlésnek azok elfogadására; c./ elısegíti a társulati közfeladatok gazdaságos, engedély-okmányok szerinti végrehajtását, d./ irányítja a társulat pénz- és hitelgazdálkodását; e./ gondoskodik a társulat jogainak érvényesítésérıl és kötelezettségeinek teljesítésérıl; f./ biztosítja a tagok jogainak érvényesülését és elısegíti kötelezettségeik teljesítését; g./ kizárólagos jogkörrel meghatározza a társulati feladatok ellátásához szükséges alkalmazotti létszámot és az alkalmazottak bérét; h./ dönt a társulat ügyviteli (pénzügyi-, számviteli-, munkaügyi- és adminisztrációs) feladatai ellátásának módjáról; i./ gondoskodik - a társulat pénzeszközeinek rendeltetésszerő felhasználásáról és a pénzügyi- számviteli elıírások szerinti kezelésérıl, a társulati vagyon megóvásáról, - saját tisztségviselıi, alkalmazottai, és/vagy megbízott vállalkozói útján a társulatot megilletı pénzeszközök beszedésérıl, fizetési kötelezettségek határidıre történı teljesítésérıl, az adózási-, társadalombiztosítási-, statisztikai-, és más jog-szabályokon alapuló, a gazdálkodással és az ügyvitellel kapcsolatos jelentési-, adatszolgáltatási- és fizetési kötelezettségek teljesítésérıl, a zárszámadás (éves beszámoló, mérleg) elkészítésérıl; j./ elıkészíti a közgyőlés által tárgyalandó ügyeket, kidolgozza a határozati javaslatokat; k./ beszámol a közgyőlésnek az elızı közgyőlés óta tett intézkedéseirıl, a közgyőlés által hozott határozatok teljesítésérıl, és a társulati közfeladatok megvalósításával összefüggı kérdésekrıl. (2) Az intézı bizottság az ügyrendjét a jogszabályok és ezen Alapszabály keretei között maga állapítja meg. (3) Az intézı bizottság az üléseit szükség szerinti gyakorisággal tartja, de legalább negyedévenként egy alkalommal ülést kell tartani. Az ülést a társulat elnöke tartós akadályoztatása esetén az intézı bizottság elnökhelyettesként nevesített tagja hívja össze és vezeti le. (4) Az intézı bizottság üléseit általában írásban kell összehívni. Az ülésre szóló meghívót a napirend közlésével, és az elnök által indokolt esetben az elıterjesztésekkel és határozati javaslatokkal együtt úgy kell postázni illetve kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés idıpontja elıtt legalább nyolc nappal kézhez kapják. (Rendes ülés.) Halasztást nem tőrı ügyek megtárgyalása végett az ülés szóban vagy írásban nyolc napon belüli idıpontra is összehívható. (Rendkívüli ülés.) Az intézı bizottság ülését az ellenırzı bizottság elnökének, továbbá az intézı bizottság

14 12 elnökhelyettesének vagy tagjának okot megjelölı indítványára nyolc napon belül össze kell hívni. Az intézı bizottság ülésére meg kell hívni a 19. (1) bek. a./ pontjában megnevezett vezetı tisztségviselıket, továbbá tanácskozási joggal az ellenırzı bizottság elnökét, a közmővek helye szerint illetékes települési Önkormányzatot, és mindazokat, akiket az elnök, (ülést összehívó tisztségviselı,) illetve az intézı bizottság a napirendre tőzött témákra tekintettel szükségesnek tart. (5) Az intézı bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a tagjainak kétharmada jelen van. Szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt. 15 Az intézı bizottság a szavazatait nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. (6) Az intézı bizottság üléseirıl jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyvvezetıt az elnök jelöli ki. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, az ülésen elhangzott beszámolók és hozzászólások, illetve javaslatok lényegi tartalmát, valamint a hozott határozatokat, (a tárgyéven belül folyamatos sorszámozással,) a határozat jellegétıl függıen a végrehajtásért felelıs nevét és a teljesítésre megszabott határidıt, a testületitıl eltérı külön véleményeket. A jegyzıkönyvet az intézı bizottság elnöke (illetve az ülést levezetı elnök) és egy az ülésen teljes jogkörrel résztvevı hitelesítı írja alá. Az intézı bizottság határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni, amelybıl kitőnik, hogy a végrehajtást igénylı határozatokkal kapcsolatban mikor és milyen intézkedések történtek. A vonatkozó jegyzıkönyveket ezen nyilvántartás mellékleteként kell megırizni. A nyilvántartás és a melléklete nem selejtezhetı. 17. Az ellenırzı bizottság (1) Az ellenırzı bizottság a társulat ellenırzı szerve. Kizárólag a közgyőlésnek tartozik felelısséggel. (2) Az ellenırzı bizottság elnökbıl és két tagból (együttesen tehát három fıbıl) áll, akiket a közgyőlés a tagok közül öt évre választ. A közgyőlés a két tagból egy fıt elnökhelyettesként nevesít. A közgyőlés a tagokra vonatkozó szabályok szerint legfeljebb két póttagot is választhat, akik a megválasztásuk sorrendjében külön közgyőlési határozat nélkül léphetnek a tag helyébe, ha annak tisztsége bármely ok miatt megszőnik. (3) Az ellenırzı bizottság tagjai Tisztség Név Lakcím EB elnök EB elnökhelyettes EB tag Jogviszony kezdete Jogviszony vége 18. Az ellenırzı bizottság jogköre és mőködése (1) Az ellenırzı bizottság jog- és tevékenységi köre kiterjed a társulat mőködésének minden 15 Forrás: a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995.(XII.26.) Korm. rendelet 8. (5) bek

15 13 területére. Az ellenırzı bizottság ellenırzési körébıl semmilyen kérdés megvizsgálásának joga nem vonható ki. (2) Az ellenırzı bizottság az ügyrendjét saját hatáskörében állapítja meg. Szükség szerint éves munkatervet készít, és ez alapján végzi feladatait. (3) Az ellenırzı bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer tart ülést. Az ülés akkor határozatképes, ha azon az ellenırzı bizottság létszám szerint számított többsége jelen van. A bizottság az állásfoglalásait nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel alakítja ki. (4) Az ellenırzı bizottság ülését a bizottság elnöke tartós akadályoztatása esetén az ellenırzı bizottság elnökhelyettesként nevesített tagja hívja össze. (5) Az ellenırzı bizottság kiemelt feladatai a következık: a./ b./ c./ d./ e./ f./ g./ Rendszeresen ellenırzi a társulat ügyvitelét, pénz-, hitel- és anyaggazdálkodását, továbbá a tisztségviselıkkel és alkalmazottakkal kapcsolatos adózási-, munkajogi- és más egyéb rendelkezések, illetve elıírások megtartását; testületileg, vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évente egy alkalommal az évi rendes közgyőlés elıtt pedig megvizsgálni köteles a társulat pénzügyi-, számviteli- és ügyviteli nyilvántartásait, a pénztárát, az anyagkezelését, és elızı évi zárszámadását (az éves beszámolót és a mérleget); kivizsgálja a társulat mőködésével kapcsolatos bejelentéseket vagy panaszokat, és elımozdítja a jogos panaszok orvoslását; figyelemmel kíséri a társulat mőködésének irányítását úgy is, hogy tanácskozási joggal az elnök, vagy megbízottja részt vesz az intézı bizottság ülésein; közgyőlés megbízása alapján, vagy az intézı bizottság, illetıleg annak elnöke felkérésére célvizsgálatokat végez; szükség esetén javaslatot tesz rendkívüli közgyőlés összehívására; indokolt esetben javaslatot tesz az intézı bizottság (szükség, illetve hatásköri illetékesség esetében a közgyőlés) felé az egyes alkalmazottak tekintetében a felelısségre vonás, kártérítés, vagy munkaviszony megszüntetése (tisztségviselık tekintetében azok visszahívása vagy felmentése) tárgyában; h./ összehívja a közgyőlést, ha az intézı bizottság ezt elmulasztja 16 ; i./ véleményt nyilvánít a közgyőlés részére az intézı bizottság elıterjesztéseivel és jelentéseivel kapcsolatban. (6) Az ellenırzı bizottság a különös szakértelmet igénylı vizsgálatokhoz szakértık igénybevételét kezdeményezheti. (7) Az ellenırzı bizottság a vizsgálatainak tapasztalatairól jegyzıkönyvet készít, majd ennek alapján beszámol a közgyőlésnek. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, az ülésen kialakított testületi állásfoglalásokat, a testületitıl eltérı véleményeket. A jegyzıkönyv tartalmát ismertetni kell azokkal az érdekeltekkel, illetve tisztségviselıkkel és 16 Forrás: az évi LVII. tv. 42. (2) bekezdése szerint eljárva

16 14 alkalmazottakkal, akik személyével, panaszával, észrevételével, vagy munkájával kapcsolatosan a bizottság megállapításokat tesz. A megállapításokra az érdekeltek nyolc napon belül észrevételt tehetnek. A jegyzıkönyvet az intézı bizottság elnöke (illetve az ülést levezetı elnök) és egy az ülésen teljes jogkörrel résztvevı hitelesítı írja alá. A jegyzıkönyv eredeti példányát, és az arra tett esetleges észrevételeket a társulat irattárában kell megırizni. A jegyzıkönyv nem selejtezhetı. (1) A társulat tisztségviselıi a./ b./ 19. A társulat tisztségviselıi az intézı bizottság elnöke és tagjai (elnökhelyettese), akik vezetı tisztségviselık; az ellenırzı bizottság elnöke és tagjai (elnökhelyettese). (2) A társulat tisztségviselıire az alakuló közgyőlésen elıször a szervezı bizottság tesz javaslatot. Ezt követıen a társulat bármely érdekeltje élhet javaslattal. A közgyőlés az elhangzott javaslatok alapján legalább 50%-os szótöbbséggel, nyílt szavazással választja meg a társulat tisztségviselıit 17. (3) Tisztségviselı csak a társulat tagja jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság esetén annak meghatalmazott képviselıje lehet. Egy tag két tisztségre nem választható. A tisztségviselık és a társulat (esetlegesen alkalmazott) pénzügyi vezetıje nem lehetnek egymásnak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói. Nem választható társulati tisztségre a kiskorú, a gondnokság alatt álló, továbbá az, aki jogerıs bírói ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll. (4) A tisztségviselıknek megválasztásuk alkalmával nyilatkozniuk kell arra nézve, hogy tisztségünket elfogadják, büntetlen elıéletőek, a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt nem állnak, és tisztségük betöltését jogszabály nem korlátozza. (5) A társulat tisztségviselıinek a közgyőlés végzett munkájukkal arányban álló tiszteletdíjat állapíthat meg. (6) A társulat a tisztségviselı részére a tisztségének ellátásával kapcsolatban felmerült költségeket megtéríti. (7) A tisztségviselıt fel kell menteni, ha a./ b./ c./ d./ tisztségérıl lemondott; a tisztség betöltését kizáró ok következett be; a jogszabályban, vagy alapszabályban meghatározott összeférhetetlenség áll fenn, és azt az érintett felhívásra nem szüntette meg; a tisztség betöltésére alkalmatlanná vált. (8) A tisztségviselıt a közgyőlésnek vissza kell hívni, ha a közügyek gyakorlásától jogerısen eltiltották, és tisztségérıl ı maga nem mond le. A tisztségviselı tisztsége megszőnik, ha a./ b./ c./ d./ tisztségérıl a közgyőlésen lemondott; a közgyőlés felmentette vagy visszahívta; elhalálozott; a tisztségét mint jogi személy tag vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság 17 Forrás: a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv 40. (3) bek.

17 15 e./ képviselıje töltötte be, és a képviseletre adott megbízásának visszavonását a tag a társulatnak írásban bejelentette, vagy a képviselı által képviselt jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) jogutód nélkül megszőnik; a tisztségére mint természetes személy tagot választották meg, de késıbb tagsági jogviszonya (érdekeltsége) az a./ c./. pontokban foglaltakon kívül esı más okból szőnik meg. (9) A tisztségviselık a tılük elvárható gondossággal kötelesek feladataik teljesítése során eljárni. Kötelezettségeik megszegésével a társulatnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelısek. 20. A társulat elnöke (1) A társulat elnöke az intézı bizottság elnöke, akit a közgyőlés a tisztségviselık választásakor a tisztségviselık megválasztására vonatkozó szabályok szerint választ. (2) A társulat elnöke a társulatokra vonatkozó jogszabályok, ezen Alapszabály, az esetleges belsı szabályzatok, továbbá a közgyőlés és az intézı bizottság határozatai megtartásával irányítja a társulatot, és vezeti annak ügyviteli szervezetét. (3) Az intézı bizottság ülései közötti idıben az elnök dönt azokban az ügyekben, amelyek jogszabály vagy Alapszabály rendelkezései szerint nem tartoznak a közgyőlés vagy az intézı bizottság kizárólagos jogkörébe. (4) Az elnök feladatai különösen: a./ b./ c./ d./ e./ f./ g./ h./ i./ j./ k./ l./ Irányítja és folyamatosan ellenırzi a társulati feladatok végrehajtását,; gondoskodik arról, hogy a társulati közfeladatokkal összefüggı kötelezettségek teljesítéséhez, továbbá a társulat mőködéshez szükséges pénzügyi fedezet mindig rendelkezésre álljon; az illetékes testületek döntései alapján eljár az alkalmazottak munkaviszonyának létesítése és megszüntetése tárgyában; gyakorolja az alkalmazottakkal kapcsolatban a munkáltatói jogokat; a tagok érdekeltségi hozzájárulásával kapcsolatos közgyőlési határozatokról a tagokat írásban értesíti, és közli velük a fizetési kötelezettségükkel összefüggı információkat {10. (10) bekezdés}; gondoskodik a határidıre be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulásoknak a 10. (11) és (12) bekezdés szerint történı behajtásáról; a pénzügyi-számviteli feladatokat ellátó pénzügyi vezetı ilyen alkalmazásának hiányában az ügyviteli feladatokkal megbízott vállalkozó útján gondoskodik a pénz- és hitelgazdálkodással kapcsolatos tennivalók idıben történı elvégzésérıl, a társulati vagyon megfelelı nyilvántartásáról és kezelésérıl; az Alapszabály szerinti gyakorisággal összehívja az intézı bizottság üléseit; az intézı bizottság nevében összehívja a társulat közgyőlését; gondoskodik a közgyőlés és az intézı bizottság ülései elé terjesztendı javaslatok, jelentések és beszámolók elkészítésérıl; az intézı bizottság nevében a közgyőlésen elıterjeszti az intézıbizottság beszámolóját a korábban hozott közgyőlési határozatok végrehajtásáról, így különösen az éves üzemterv teljesítésérıl, a társulat vagyoni helyzetérıl, az ügyvitel fontosabb kérdéseirıl, az általa, illetve az intézı bizottság által tett fontosabb intézkedésekrıl; gondoskodik a közgyőlés és az intézı bizottság határozatainak végrehajtásáról; az ellenırzı bizottsággal együttmőködik a társulat tevékenységével és feladatkörével kapcsolatos panaszok vagy bejelentések kivizsgálásában; m/ az illetékes testületek döntései alapján megköti (a Társulat nevében aláírja) a vállalkozási-, megbízási- és egyéb szerzıdéseket.

18 16 (5) Ha az ellenırzı bizottság a jogszabályban vagy Alapszabályban foglalt feladatait nem, vagy nem kielégítıen látja el, a társulat elnöke a közgyőléshez fordul a bizottság, vagy annak egyes tagjai visszahívásának ügyében. (6) Az elnököt akadályoztatása esetén elsısorban az intézı bizottságnak elnökhelyettesként nevesített tagja helyettesíti, de egy-egy konkrét ügyben eseti rendelkezéssel az elnök más tagot is megbízhat helyettesítéssel. 21. A társulat ügyviteli szervezete (1) A társulat a közfeladataival összefüggı teendıinek ellátására az intézı bizottság döntése alapján szők körő munkaszervezetet hozhat létre, szakértıket vehet igénybe, a különleges szakmai feladatok ellátásával pedig ilyen munkák végzésére szakosodott szervezeteket, vagy vállalkozókat bízhat meg. A Társulat pénzeszközei felett való rendelkezési jog és a kiadmányozás joga azonban külsı szervre vagy személyre nem ruházható át. (2) A társulatnak a vele munkaviszonyban állókkal munkaszerzıdést, a vállalkozókkal vállalkozói szerzıdést kell kötnie. A szerzıdéseket az elnök írja alá. Ha a társulat elnökével munkaszerzıdés megkötésére is sor kerül, akkor azt a munkaadó részérıl az ellenırzı bizottság elnöke írja alá. A munkaszerzıdéseket úgy kell megkötni, hogy azok a munkavállalók munkaköri feladatait és felelısségét megfelelı részletességgel tartalmazzák. (3) A társulat ügyviteli munkaszervezetét a társulat elnöke az intézı bizottság elvi irányítása szerint vezeti. (4) A társulat ügyviteli szervezetének munkarendjét a hatályos munkaügyi jogszabályok szerint, a helyi viszonyok, és a munkaszerzıdésekben foglalt havi (heti) munkaidık figyelembe vételével az elnök határozza meg. A társulat munkarendjét a helyi sajtóban közzétett hirdetmény formájában a társulat tagjainak tudomására kell hozni. (1) A kiadmányozás és utalványozás szabályai: 22. Az ügyvitel szabályai a./ A társulathoz beérkezett ügyiratokra tett intézkedések, valamint a társulat által kezdeményezett intézkedések aláírására (kiadmányozására) a Társulat elnöke jogosult, az elnök tartós akadályoztatása esetén intézı bizottság elnökhelyettese és a pénzügyi vezetı együtt jogosult, ha pénzügyi vezetı nincs alkalmazásban, vagy az elnökkel együtt tartósan akadályoztatva van, akkor az elnökhelyettes és az intézıbizottság tagja együtt jogosultak. b./ Pénzforgalommal kapcsolatos utalványozásokra a társulat elnöke, tartós akadályoztatása esetén elnökhelyettes jogosult. Az intézı bizottság elnöke az intézı bizottság másik tagját külön írásbeli felhatalmazással megbízhatja a pénzforgalommal kapcsolatos utalványozásra, de ez a felhatalmazás saját felelısségét nem érinti. c./ Olyan intézkedést, amely késıbb a társulat feladataihoz szükséges pénzeszközökbıl kifizetést tesz szükségessé, kizárólag az utalványozásra is jogosultak tehetnek. d./ Bankszámláról történı kifizetéseknél vagy átutalásoknál a banki elıírások irányadók azzal a megszorítással, hogy az említett esetekben a szükséges okmányok érvényességéhez

19 17 vagy vagy a Társulat elnökének és elnökhelyettesként nevesített tagjának, a Társulat elnökének és az intézıbizottság másik tagjának, a Társulat elnökhelyettesként nevesített tagjának és az intézıbizottság másik tagjának együttes aláírását, és mind a három esetben a társulat cégbélyegzıjének használatát ki kell kötni. (2) Az ügyiratkezelés szabályai: a./ A társulat ügyiratainak kezelését (érkeztetését, iktatását, tárolását, selejtezését és archiválását) az általános ügyirat-kezelési szabályok illetve jogszabályok megfelelı alkalmazásával különösen pedig a levéltári elhelyezésre vonatkozó rendelkezések betartásával kell végezni. b./ Az ügyiratok nyilvántartására szabványos iktatókönyvet, illetve elıadói munkakönyvet kell használni. Ebbe a megfelelı rovatok kitöltésével minden beérkezı és kimenı ügyiratot idırendi sorrendben be kell jegyezni. (3) A pénzkezelés és a bizonylati rend szabályai: a./ A társulat készpénzét a házipénztárról szóló jogszabályok általános rendelkezései szerint kell kezelni. b./ A társulat házipénztárát a "kisebb értékő pénzforgalom" kategória szerint kell kialakítani. A házipénztárban maradó napi záró pénzkészlet felsı határa ötvenezer forint. c./ Olyan szerv vagy személy részére, amelyik bankszámlával rendelkezik, ötvenezer forinton felüli kifizetést banki átutalással kell teljesítni. d./ A házipénztár kezelıjét (a pénztárost) és esetleges helyettesét a társulat elnöke megbízólevéllel jelöli ki. Pénztárosi (helyettesi) feladatokkal utalványozásra feljogosítottat kijelölni nem szabad. A pénztáros és helyettese csak a társulat alkalmazottja vagy tisztségviselıje lehet, e./ A pénztári ellenıri feladatokat a társulat elnöke, vagy az intézı bizottságnak az a tagja látja el, akit az elnök ezzel írásban megbíz. A pénztáros és helyettese pénztári ellenır nem lehet. f./ A szigorú számadású nyomtatványokat páncélszekrényben, vagy a pénzkezelés általános szabályainak megfelelıen kezelt vaskazettában kell tárolni. g./ Házipénztári ki- és befizetésekhez szabványosított nyomtatványokat kell használni. Az alaki és tartalmi követelmények teljesítését az ellenır (e./ pont) vizsgálni és biztosítani köteles. (4) A társulatnál a belsı ellenırzést az ellenırzı bizottság, a vezetıi ellenırzést az elnök látja el. (5) A társulat a tisztségviselıkrıl (19. ) olyan napra kész nyilvántartást vezet, amibıl kitőnik a tisztségviselı megválasztásának kelte, betöltött tisztsége, és a mandátuma lejáratának idıpontja. (6) A társulat az általános érvényő (visszavonásig érvényes) meghatalmazottakról olyan nyilvántartást vezet, amelybıl kitőnik, hogy a meghatalmazott, kiket képvisel, és a képviseltek összesen hány érdekeltségi egység után fizetnek érdekeltségi hozzájárulást. (7) A társulat a tagokról napra készen, külön a természetes személyekrıl és külön a jogi személyekrıl (jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságokról, egyéni vállalkozókról) olyan érdekeltségi kimutatás vezet, amely tartalmazza a tag érdekeltségét megalapozó ingatlan adatait, a tag érdekeltségének jogcímét és érdekeltségének mértékét (érdekeltségi egységeinek számát), a részére esetleg adott kedvezményeket, továbbá esetlegesen a tag telefonszámát, és

20 18 minden olyan adatot, amely a tag érdekeltségi hozzájárulásának behajtásához szükséges lehet. A nyilvántartás kézzel vagy géppel vezetett kartonrendszer. VI. A TÁRSULAT GAZDÁLKODÁSA 23. Általános elıírások (1) A társulat célhoz kötött gazdálkodást folytat, vállalkozási tevékenységet nem végez, nyereség megszerzésére nem törekszik. (2) A társulat a tartozásaiért saját vagyonával felel; a tagok a terhükre megállapított érdekeltségi hozzájáruláson túl saját vagyonukkal a társulat tartozásaiért nem felelnek. (3) A társulat gazdálkodási éve azonos a naptári évvel. 24. A társulat vagyona (1) A társulat vagyonának elsıdleges forrása a tagok érdekeltségi hozzájárulása (10. ). (2) A társulat tulajdonában vannak (oda kerülnek) mindazok a vagyontárgyak és eszközök, amelyekre a tulajdonjogot a társulat a tulajdonszerzés mindenkori szabályai szerint megszerezte. E vagyontárgyak és eszközök ellenértékét a társulat mőködési költségei terhére kell elszámolni. 25. A társulati közfeladatok megvalósítása és a létrehozott közcélú mővek tulajdona (1) A társulat a közfeladatait a megépítésre kerülı közmővek helye szerint illetékes Önkormányzattal együttmőködve látja el. A társulat az Önkormányzattal kötött együttmőködési megállapodásban részletezett munkamegosztással, és ugyancsak ezen megállapodásban részletezett költségmegosztás szerint valósítja meg feladatait. (2) A társulat anyagi eszközeinek igénybevételével létrehozott közcélú vízimővek a közmővek helye szerint illetékes Önkormányzat tulajdonába kerülnek. 26. A zárszámadás (1) A társulat a mőködésérıl, pénzügyi- és jövedelmi helyzetérıl az üzleti év zárását követıen a hatályos pénzügyi és számviteli elıírások szerint kettıs könyvvitellel alátámasztott Beszámoló-t és Kiegészítı melléklet-et (továbbiakban együtt: zárszámadást) készít. 18 (2) Az ellenırzı bizottság a zárszámadást köteles szükség esetén szakértı igénybevételével felülvizsgálni, és a felülvizsgálat megállapításairól a közgyőlésnek jelentést készíteni. (3) A közgyőlés a zárszámadást csak akkor veheti tárgyalás alá, ha már meghallgatta az ellenırzı bizottság jelentését. Érvényesen csak akkor határozhat a zárszámadás elfogadása felöl, ha az ellenırzı bizottság erre nézve megfelelı ajánlást tett. 18 Forrás: A számvitelrıl szóló évi C. törvény