ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2011. Hiv.szám: Tárgy: Előadó: Dr.Kokas Edit/ Gresch Krisztina/ Hegedüsné Lengyel Eszter Melléklet: Győr, MAL Zrt. környezet szennyezésének tényfeltárásra és megszüntetésre kötelezése H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság a MAL Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. által - a timföldgyártás során keletkező vörösiszap elhelyezésére szolgáló tonna befogadókapacitáson felüli hulladéklerakó üzemeltetése során bekövetkezett környezet-és természetkárosodás kármentesítése kapcsán - benyújtott tényfeltárási tervet és monitoring tervet elfogadja ( 1012 Budapest, Logodi u. 34/B.), egyben - természetvédelmi, felszín alatti vizekre és felszíni vizekre kiterjedő - részletes tényfeltárásra és tényfeltárási záródokumentáció benyújtására kötelezi az alábbiak szerint: II. 1./ A tényfeltárásra kötelezett adatai: MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. ( 1012 Budapest, Logodi u. 34/B.) 2./ A szennyezés által érintett terület: A Marcal folyónak a Felügyelőség illetékességi területére eső része Egyházaskeszőtől a Rába folyó győri torkolatáig. 3. / Az eljáró hatóság tényfeltárás során betartandó előírásai : a. Általános előírások: i. A tényfeltárási záródokumentációt a felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabályban, a felszíni vizek minősége védelméről szabályairól szóló jogszabályban, valamint a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint, az összes környezeti elemre kiterjedően, egységes dokumentációban kell összeállítani. ii. A tényfeltárási záródokumentációt december 31.-ig be kell nyújtani a Felügyelőségre. iii. A tényfeltárási munkák megkezdését a megkezdést megelőzően 8 nappal be kell jelenteni a Felügyelőségnek. b. Földtani közeg (mederüledék) és felszín alatti víz védelme vonatkozásban : i. Vizsgálni kell, hogy a kiáradt Marcal folyó szennyezte-e a talajt és talajvizet, továbbá, hogy a szennyezett Marcal folyóban kialakult árhullám miatt került-e szennyezés a talajvízbe. ii. Az üledékvizsgálatokat a meder hossz- és keresztszelvényében kell elvégezni, az alábbi mintavételi pontokon is, a tényfeltárási tervben foglaltakon túlmenően:

2 2 Vízfolyás Mintavételi hely EOV x (m) EOV y (m) Rába Győr Mosoni-Duna Vének iii. A tényfeltárás során a vizsgálatokat általános vízkémiai, valamint a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges hatáértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1 melléklet 1. Fémek (összes kioldható) és félfémek pontban, illetve 2. mellékle 1. Fémek és félfémek pontban meghatározott komponensekre kell elvégezni, figyelembe véve a vörösiszap vegyi összetételét, szennyezőanyagait illetve a kárelhárítás során felhasznált vegyi anyagok tulajdonságait is. iv. Meg kell adni a szennyezett területek tényleges kiterjedését, hrsz.-it. v. A D kármentesítési célállapot határértékeket csak azon anyagok esetében kell meghatározni, amelyekre a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet B szennyezettségi hatáértéket állapít meg. vi. Amennyiben a szennyezettség a felszín alatti vizet és földtani közeget is érintette, a felszín alatti víz és földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 2. b) pontjában szereplő B2 adatlapot is csatolni kell a tényfeltárási záródokumentácóhoz. c. Felszíni víz minőségének védelme vonatkozásban i. A tényfeltárás során fel kell mérni a Marcal folyó magas vízállása miatt visszaduzzasztott mellékvízfolyások szennyezéssel érintett szakaszait is, meg kell határozni azok szelvényszámát. A szennyezéssel érintett mellékvízfolyásokon is ki kell jelölni további mintavételi pontokat, amelyek közül rögzíteni kell a későbbiekben megmaradó monitoring pontokat. A vizsgálati és monitoring pontok térképi megjelenítése is szükséges. ii. A tényfeltárás során a vizsgálatokat általános vízkémiai komponenskörre (ph, vezetőképesség, KOI K, összes lebegő anyag, összes só, összes vas, oldott O 2, oxigén telítettség (%), Na +, Ca 2+, SO 4 2-, Cl -, NO 3 -, NH 4 +, PO 4 3- ), továbbá Al, As, Cd, Co, összes Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Zn valamint mindazon komponens vonatkozásában el kell végezni, amelyek a vörösiszapban, illetve a kárelhárítás során felhasznált vegyi anyagokban megtalálhatók. iii. Az eredmények értékelésénél az MSZ 12749:1994 szabvány helyett a felszíni víz vízszennyezettségi határértékekről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010 (VIII. 18.) VM rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. A szennyezettségi alapállapot nem fogadható el háttérértékelésként. Kiindulási állapotként az érintett és kapcsolódó víztesteknek a szennyezés előtti ökológiai minősítést kell alapul venni. A módszertan tekintetében a VKI szerinti módszertant kell alkalmazni. A vizsgálati monitoringpontokat a fentiek figyelembevételével a feltáró vagy operatív monitoringpontokra kell tenni, hogy összehasonlítható legyen a korábbi eredményekkel. iv. Mintavételi helyet kell kijelölni az alábbi pontokon is, a tervben foglaltakon túlmenően: Vízfolyás Mintavételi hely EOV x (m) EOV y (m) Rába Győr Mosoni-Duna Vének v. A mintavételekkel egyidejűleg hidrológiai (vízhozam, vízállás, vízsebesség) méréseket kell végezni az érintett víztesteken, valamint azok jelentősebb mellékvízfolyásain. vi. El kell végezni a szennyezéssel érintett víztestek és a mellékvízfolyások hidromorfológiaia állapotfelmérését, az üledék (gipsz és vörösiszap) vastagságának és elhelyezkedésének vizsgálatát kereszt-és hossz-szelvény felvételével, valamint a hidromorfológiával szorosan összefüggő makrofita hossz menti állapotértékelését. vii. A VKI állapotértékelés érdekében a biológiai vizsgálati pontokat (11. táblázat) összhangba kell hozni a terv felszíni vizek fejezet 2. számú táblázatában

3 3 javasolt vizsgálati pontokkal. A vizsgálatokat a fitoplankton biológiai elemre is ki kell terjeszteni. viii. A hatóság felhívja a MAL Zrt. figyelmét arra, hogy a Marcal folyó kotrási műveleteinek időpontját, tartamát, jelezze előre az illetékes szerveken túl, az IZZO Nádorvárosi Horgászegyesület felé is, tekintettel a H /2006. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján a Marcal folyó alsó szakaszán történő vízpótlásra. d.) Természetvédelmi szempontból: i. A tényfelárási záródokumentáció természetvédelmi munkarészében be kell mutatni a valószínűsíthetően károsodott faj, élőhely, terület megnevezését és a megállapításkor figyelembe vett tényezőket. 5. Szakhatósági állásfoglalások: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/1330-2/2011. számú állásfoglalása: - a MAL Zrt. Vörösiszap lerakó gátszakadását követően bekövetkezett káresemény miatti talaj-és talajvízszennyezés megszüntetése talajvédelmi szempontból indokolt, - a tényfeltáró tervdokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadom.... Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal NSZSZ Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete /2011. számú állásfoglalása: a megküldött tényfeltárási terv alapján, tárgyi ügyben a tényfeltárásra kötelezéshez közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárulok... Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal NSZSZ Csornai, Kapuvári-Beledi Kistérségi Népegészségügyi Intézete /2011. számú állásfoglalása: A szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti eljárást érdemi vizsgálatot követően megszüntetem. III. Ha a kötelezett a határozatban foglaltakat nem hajtja végre, illetőleg adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségét elmulasztja, felszínalatti víz-védelmi bírságot köteles fizetni, melynek összege Ft-ig terjedhet. IV. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez intézett, az első fokú környezetvédelmi hatósághoz két példányban benyújtott, ,- Ft illetékkel ellátott fellebbezésnek van helye. I n d o k o l á s A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 25990/2010. ügyszámú és 87395/2010. iktatószámú ügyiratában a MAL Zrt.-t, az általa végzett timföldgyártás során keletkező vörösiszap elhelyezésére szolgáló tonna teljes befogadó kapacitáson felüli hulladéklerakó üzemeltetése során bekövetkezett környezet-és természetkárosodás által érintett területek vonatkozásában tényfeltárás elvégzésére kötelezte. Döntésében előírta, hogy a tényfeltárási terv készítése során a vörösiszapban megtalálható fémek és a PH érték meghatározására kell javaslatot tenni, továbbá ki kell térni a károsodással érintett területek lehatárolására is. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 26573/2010. ügyszámú és 88194/10. iktatószámú ügyiratában a MAL Zrt.-t a kármentesítés keretében az összes környezeti elemre kiterjedő monitoring terv benyújtására kötelezte. A tényfeltárási terv és annak mellékleteként csatolt monitoring terv az eljáró Felügyelőségre megérkezett. Tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 1. számú melléklete alapján Felügyelőségünk a tárgyi ügyben a környezet-és természetkárosodás vonatkozásában illetékességgel rendelkezik, a tényfeltárási tervdokumentáció és annak

4 4 mellékleteként csatolt monitoring tervdokumentáció az illetékességi területünkhöz tartozó részre vonatkozóan Felügyelőségünkre a Közép-dunántúli KTVF 94466/2010. számú áttételről rendelkező végzésében november 15-én megérkezett. A hatóság H /2010. számon értesítette elektronikus úton a feltételezetten érintett társadalmi szervezeteket és H /2010. számon Hirdetményt tett közzé honlapján, ügyfélszolgálati irodáján a hatásterületen élő ügyfelek tájékoztatása céljából a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII.tv. 90 (2) bekezdése, a Ket. 29. (6) bekezdése alapján. A Hirdetményt megküldte a hatásterületen lévő önkormányzatok - Egyházaskesző, Marcaltő, Malomsok, Mórichida, Tét, Rábaszentmiklós, Kisbabot, Koroncó és Győr - jegyzőinek azzal, hogy a Hirdetmény nyilvánosságát biztosítsák. A társadalmi szervezetek közül a Reflex Környezetvédő Egyesület jelezte, hogy ügyfélként részt kíván venni az eljárásban. Mórichida-Árpás-Rábaszentmiklós Körjegyzője az eljárással kapcsolatban 500-6/2010. számú beadványában észrevételt tett, az alábbiakban foglalt tartalommal. Rábaszentmiklós önkormányzata a Marcal folyónál szabadidő parkot alakított ki, melyre a forrást önkormányzati pénzeszközök, lakossági felajánlások biztosították. A Marcal folyó teljes élővilága elpusztult. A jegyző kéri a szakmai irányítást, a lakosság tájékoztatását annak érdekében, hogy a Marcal folyó és környezete mielőbb kiheverje a katasztrófát. A hatóság időközben beszerezte a 91/2007. ( IV.26.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Fertő Hanság Nemzeti Park és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakvéleményét. A Fertő Hanság Nemzeti Park az alábbi számon iktatott dr. Ambrus András által készített - szakvéleményt adta: A Marcalt ért szennyezés hatása a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén A Marcalt a Torna-patakon keresztül elárasztó vörösiszap Győr-Moson-Sopron megye (azaz a FHNPI illetőségének) határát okt. 5-én, szerdán, a déli-kora délutáni órákban érte el. A NPI szakszemélyzete már az előző napon kiszállt a helyszínre és a szomszédos, illetőleg társ szervekkel egyeztetve bejárást tett az esetleges előzetes jelek, az élővilágban tapasztalható vészreakciók, stb. megfigyelésére. Mivel semmiféle ilyen jelet nem tapasztaltunk, a lassú terjedési sebességre való tekintettel (1 km/h becsült érték tűnt valószínűnek) a további munkákat a következő napra halasztottuk. Az effektív hatás, Mórichidánál a társ ÉDUKÖVIZIG szakembereinek folyamatos, félóránként történő vízminta elemzésének eredményeivel párhuzamosan - az addig normálisnak tekinthető (átlátszó, barnás, huminsavakban gazdag) tipikus Marcal vízszínéhez képest zavaros sárgás, enyhén habos elszineződéssel és pusztuló halak lesodródó példányaival kezdődött. A délben kezdett mintavétel eredménye 9,2 ph-ról indulva nagyjából fél óránként 0,2 ph emelkedést mutatott. A víznek nem volt itt már vöröses színe, inkább a sárgás iszaposnak tűnő jelleg volt domináns (nyilván a fentebb már elkezdett gipsz adagolás következtében). Mórichidánál a védekezéshez használt gipsz depóniák miatt az amúgy, az előző napok esős időjárása miatt kissé megduzzadt folyót megközelíteni nem lehetett, így a halakra gyakorolt hatást Marcaltőnél lehetett inkább megfigyelni. Itt a kezdeti ph emelkedés hatására a sodorvonalból a halak amennyire még képesek voltak ezt megtenni a part közeli zónába próbáltak menekülni, azonban főként a nagyobb példányok kómába estek és elpusztultak. Főleg a nagyobb keszegfélék, domolykók és csukák pusztultak el először, a fiatal bodorka, küsz ivadék viszonylag sokáig megtartotta látszólagos életképességét. Ugyanígy az invázív gébek is a part közelében, a vízből kiugrálva próbáltak menedéket keresni. A csóva kiszélesedésével azonban ezek a vízterek is elvesztették menedék jellegüket és totális pusztulás állt be. A folyamat megfelelő időbeli késleltetéssel hasonló módon zajlott le a Marcal alsóbb szakaszain is, Lesvárpusztánál és Koroncónál is. Koroncón, a duzzasztónál a lesodródó haltetemek eltávolítására a mezőgazdasági szakigazgatás és a halászatra jogosult szervezet hálóval próbálta kifogni az elpusztult egyedeket, mintegy 50 mázsa eltávolításáról tettek említést. (Pintér Csaba személyes közlés) A lefelé haladó szennyezés csütörtökön érte el a Rába és a Mosoni-Duna also szakaszát. A Rábán a csapadékos időszak miatt jelentős vízhozam volt tapasztalható, a Mosoni-Dunán pedig a lehetőségek szerinti maximális vízhozamot táplálták be a higítás érdekében.

5 5 Ennek ellenére Győrött, a Rábába érkező szennyezés (itt már többé-kevésbé összefüggő, vagy nagyobb gomolyagban érkező hab is tapasztalható volt, jellegzetes vegyszerszag kíséretében) az ott honos halak jelentős részét is károsította, sőt, a Mosoni-Duna beömlése után is alig történt hígulás (10 ph körüli értékeket mértek Győrött a Mosoni-Dunán, ami már nem viselhető el a halak számára. A feltehetően fentről (a sodorvonalban) lesodródó halak mellett találhatóak voltak bizonyosan helyből származó, agonizáló példányok is (fenékjáró küllő), melyek sorsa valószínűleg szintén a pusztulás. Gönyűnél, az Öreg-Dunába való betorkolás alatt azonban már csak a felszínen sodródó növényi törmelék, egy-egy addig lejutó haltetem árulkodott a katasztrófáról, partra menekülő példányok nem voltak láthatók. A tetemekre és a vergődő példányokra nagytestű sirályok és kárókatonák érkeztek. A természeti értékekben esett károk A Marcal folyó halállományáról a legfrissebb adatokat Harka et al (2009) munkája tartalmazza, melyben a korábbi felmérések adatai is szerepelnek. A legutóbbi (2008) felmérések 25 faj jelenlétéről számolnak be, melyekből mindössze 4 faj védett. Közülük is a szivárványos ökle általánosan elterjedt, gyakori faj, a fenékjáró küllö se ritka és a vágó csíkkal együtt megfelelő élőhelyen szinte mindenütt megtalálható. A fajszám az alsó szakaszon a legmagasabb, ahol a folyó érintkezik a betelepüléshez forrásul szolgáló Rába és Mosoni-Duna folyókkal. A Marcalt ért ökológia katasztrófák közül noha hatásaiban egyedülálló a mostani vörösiszap beömlés nem a mostani volt az első eset, korábban 2003 táján volt már az alsó szakaszon egy másik, totális pusztulással járó szennyezés (trágyalé ömlött a folyóba Marcaltő tájékán). Ezt követően feltehetően mintegy 3-4 év alatt bekövetkezett a halfauna gyakoribb fajokkal történő regenerációja, melyben a helybeli lakosok elbeszélései és az elpusztult egyedek alapján főként a fehér hal, valamint a ragadozó csuka és harcsa dominált. A fő népességet küsz, domolykó, bodorka és keszegfélék alkották. Ezen felül igen jelentős mértékben elszaporodott az invázív gébek állománya is. A Marcal makroszkopikus vízi gerinctelen fajainak korábbi vizsgálata nem járt kiemelkedő ritkaságok, faunisztikai érdekességek előkerülésével, egyedül a puhatestűek tűntek ki fajgazdagság és egyedszám tekintetében. Védett fajok közül jelentősebb számban az általánosan elterjedt feketelábú szitakötő (Gomphus vulgatissimus) jelenlétét sikerült kimutatni, valamint a tompa folyamkagyló (Unio crassus) előfordulását (Ambrus et al ). Mivel a Rába és a Mosoni-Duna halállományát csak igen rövid szakaszon érintette a szennyezés, várhatóan a rekolonizáció amint a Marcal ismét élhető vízfolyássá alakul ezekből a vízfolyásokból spontán módon le fog zajlani. A felsőbb szakaszokon becsatlakozó mellék vízfolyások szintén szerepet játszhatnak majd ebben a folyamatban. A folyamat gyorsítását és bizonyos értelmű befolyásolását részben a Marcal felsőbb szakaszán a meder (korábban már kezdeményezett) rekonstrukciójával (esetleg a szennyezett szakaszok kizárásával) és mesterséges, erre a víztípusra jellemző halfajok telepítésével lehetne megoldani. Természetesen a táplálékul szolgáló makrogerinctelen szervezetek és a vízi növényzet visszatelepüléséhez is idő kell. A Marcal halfaunája évi felmérés alapján (Harka et al 2009.) Magyar név Latin név Előfordul Védett 1. Bodorka Rutilus rutilus X 2. Vörösszárnyú keszeg Scardinius erythrophthalmus X 3. Nyúldomolykó Leuciscus leuciscus X 4. Domolykó Leuciscus cephalus X 5. Balin Aspius aspius X 6. Kurta baing Leucaspius delineatus X X 7. Küsz Alburnus alburnus X 8. Karikakeszeg Abramis bjoerkna X 9. Szilvaorrú keszeg Vimba vimba X 10. Compó Tinca tinca X 11. Márna Barbus barbus X 12. Fenékjáró küllő Gobio gobio X X 13. Razbóra Pseudorasbora parva X 14. Szivárványos ökle Rhodeus sericeus X X 15. Ezüstkárász Carassius gibelio X 16. Vágócsík Cobitis elongatoides X X

6 17. Harcsa Silurus glanis X 18. Csuka Esox lucius X 19. Naphal Lepomis gibbosus X 20. Sügér Perca fluviatilis X 21. Vágódurbincs Gymnocephalus cernuus X 22. Süllő Sander lucioperca X 23. Folyami géb Neogobius fluviatilis X 24. Feketeszájú géb Neogobius melanostomus X 25. Tarka géb Proterorhinus marmoratus X Korábbi faunisztikai felmérésekben szerepel még a selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a magyar bucó (Zingel zingel) is, melyek nagy valószínűséggel nem fordultak már elő az utóbbi években. A menyhal (Lota lota) viszont Koroncónál előkerült 2009-ben (Sallai Z. prs.comm.) ismételten. A Felügyelőség természetvédelmi szempontból megvizsgálta a benyújtott dokumentációt és megállapította az alábbiakat: 6 A monitoring terv felszíni vizekre és az élővilágra vonatkozó méréseknél a szennyező forrástól távolodva csökkenő mérési gyakorisággal számol, valamint a mérési helyek eloszlása is ritkább. Az élővilág mintavételi szelvényei a Torna-patakon, a Marcalon, a Rábán, valamint a Mosoni-Dunán vannak, melyekhez kontroll szelvények vizsgálatai tartoznak, a célállapot meghatározása végett. A Natura 2000 területeken sűrűbb a szelvényhálózat. Felügyelőségünk illetékességi területét a terv Egyházaskeszőnél éri el, közösségi jelentőségű védett terület Győr - Gyirmótnál (HUFH Rába elnevezésű Natura 2000 terület) érint. A szennyezés ezen a területen nem volt számottevő a felhígulás miatt. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ( ÉDUKÖVIZIG) /2010. számú szakvéleményében melyet a Nyugat- és Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal egységesen alakított ki a tényfeltárási terv kapcsán hiánypótlást, illetve a terv átdolgozását tartotta szükségesnek. A tényfeltárási és monitoring terv áttanulmányozását követően a hatóság az ÉDUKÖVIZIG állásfoglalására is tekintettel a tényfeltárási terv hiányosságai miatt a H /2011. számú végzésében hiánypótlást írt ki. A MAL Zrt március 11-én kelt, számon március 19-én iktatott levelében tájékoztatta a hatóságot, hogy a kárenyhítési munkák előrehaladásával a benyújtott tényfeltárási terv átdolgozása vált szükségessé, ezért kérte, hogy az átdolgozott terv benyújtására március 31-i határidőt állapítson meg a Felügyelőség. Időközben a MAL Zrt. képviseletében a Progressio Kft. mind a Felügyelőségtől, mind pedig az Északdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól egyeztetési lehetőséget kért. A hiánypótlásra megállapított határidő eredménytelen elteltét követően a Felügyelőség H / számú végzésében ismételt hiánypótlási felhívást bocsátott ki, melyre szintén nem érkezett válasz június 2-i keltezéssel elektronikus levélben a Progressio Kft. kérte a dokumentáció elkészítése határidejének június 20-ig történő meghosszabbítását, hivatkozva a Vízügyi Igazgatóságokkal történt megbeszélésekre, illetve a birtokukba jutott egyéb adatokra. A hatóság a fenti kérelem kapcsán H /2011. számon bekérte a Progressio Kft. nevére szóló meghatalmazást, melyet a MAL Zrt. pótlólagosan benyújtott, egyben jelezte, hogy az átdogozott tényfeltárási tervet június 24-én nyújtják be június 24-i érkeztetéssel a MAL Zrt. képviseletében a Progressio Kft. benyújtotta a hatósághoz a június 23-i dátummal elkészített MAL Zrt. Vörösiszap lerakó gátszakadását követően bekövetkezett káresemény Észak-dunántúli Környezetvédelmi,Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területére vonatkozó Tényfeltárási Terve megnevezésű dokumentációt, valamint egyeztetési lehetőséget kért a Felügyelőségtől, melyre június 29-én sor került. Az egyeztetésről H /2011. számon emlékeztető készült. A hatóság H /2011. számú végzésével megkereste a 347/2006. ( XII.23.) Korm. rendelet 32/D.(4) bekezdésében foglaltak szerinti szakhatóságokat.

7 7 A GYMSM Kormányhivatal NSZSZ Csornai, Kapuvár-Beledi Kistérségi Népegészségügyi Intézete állásfoglalásának indokolásában megállapítja, hogy sem a szennyezés sem a mintavételi helyek, sem a monitoring hálózat illetékességi területét nem érinti, ugyanakkor az illetékes Intézet szintén megkeresésre került, így áttételnek nincs helye, ezért a Ket. 30. b.) pontja alapján érdemi vizsgálatot követően a 31. (1) a.) pontja szerint meghozta döntését. Illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. ( XII.27.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete határozza meg. A GYMSM Kormányhivatal NSZSZ Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete /2011. számú állásfoglalásának indokolásában rögzíti, hogy a tényfeltárási terv kitér az illetékességi területéhez tartozó felszíni vizek vizsgálatára, ezen belül a szennyezés mértékének monitorozására, így megfelelő elepot biztosít a közegészségügyi érdekek sérülési lehetőségeinek a feltárására. Döntése meghozatalánál az alábbi jogszabályokat vette figyelembe: v 201/2001. (X.25. ) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről v 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minőségi védelmének szabályairól v 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről. Illetékességét a 3232/2010. ( XII.27.) Korm. rendelet előírásai, hatáskörét a 347/2006. ( XII.23.) Korm. rendelet 32/D. (5) bekezdése állapítják meg. A GyMSM Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/1330-2/2011. számú állásfoglalásának indokolásában megállapította, hogy a v MAL Zrt. Vörösiszap lerakó gátszakadását követően bekövetkezett káresemény miatt közvetlenül a vörös iszap a felszíni vizek szennyezését okozta v A vörös iszappal szennyezett felszíni vízfolyások közvetlenül szomszédosak eredeti hasznosítású termőföld területekkel. A szakhatósági állásfoglalás a Ket 21. (1) bek. c.) pont, a 22. (1) bek., a 44. (1), (2),(9), bek., a termőföld védelméről szóló évi CXXIX tv. 1. (1) bek., a 43. (1) és (3) bek., a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendeletben foglaltak, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. ( XII.27.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdésén alapul. Mivel a MAL ZRt. a többszöri felszólítás ellenére sem válaszolt érdemben a felhívásra, a pótlólagosan benyújtott fent nevezett Tényfeltárási terv - dokumentáció nem tartalmazta a kért adatokat, a hatóság a már rendelkezésre álló adatok alapján - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az alábbi jogszabályhelyek alapján. A tényfeltárási és monitoring tervdokumentációk a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21) Kormány rendeletben ( továbbiakban: FAVV), a felszíni vizek minősége védelméről szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormány rendeletben, és a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Kormány rendeletben foglaltak alapján kerültek elbírálásra, mivel a kialakult szennyeződés valamennyi környezeti elemre kiterjed. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21) Kormányrendelet ( Továbbiakban: Rendelet.) 21. (8) bekezdése, a felszíni vizek minősége védelméről szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet ( továbbiakban: R.)39/B (5) bekezdése, valamint a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Kormányrendelet ( továbbiakban: Korm.r.) 4 (7) bekezdése szerinti, ha a kármentesítés több környezeti elemet érint, a kármentesítés az érintett környezeti elemekre (földtani közeg (mederüledék), felszín alatti víz, felszíni víz, élővilág) nézve csak együttesen, egymásra tekintettel végezhető el, ezért a hatóság egységes, több környezeti elemre kiterjedő határozat meghozatala mellett döntött. A tényfeltárási tervben és a hozzá kapcsolódó monitoring tervdokumentációban foglaltakat R. 39/C (5) bekezdése, a Rendelet 22 (4) bekezdése, a Korm.r. 7. (4) bekezdése alapján fogadta el a hatóság, kikötéseit a rendelkező részben foglaltakon kívül, az alábbiakra alapozta.

8 8 A tényfeltárás elrendelése a Rendelet 22. (3) bekezdésén, a R. 39. (2) bekezdésén és a Korm.r. 7. (29 bekezdésén alapul. A határozat 2 b) i. pontjában foglalt előírást a Rendelet 21. (1) bekezdés a) pontja alapján írtuk elő, 2 b) ii. pontjában foglalt előírást a 24 (1) bekezdés b) pontja alapján írtuk elő, melynek értelmében csak a B szennyezettségi határértékkel rendelkező szennyezőanyagok esetében állapítható meg D kármentesítési célhatárérték. A tényfeltárási tervben a szennyezett területek keret jellegű lehatárolása történt meg, a tényfeltárási záródokumentáció kellő mértékű megalapozásához azonban a részletes tényfeltárás során szükséges vizsgálni az áradások során elárasztott földterületek károsodását, illetve annak mértékét. Mivel a Felügyelőség e területekről kellő információval nem rendelkezik, ezért e területek helyszíni vertikális és horizontális geodéziai felmérését a tényfeltárás keretében kell elvégezni. A tényfeltárási záró-dokumentációban a szennyeződés lehatárolását a helyszíni geodézia mérések birtokában kell elvégezni a Marcal folyó azon mellékvízfolyásai esetében is, amelyeknél a folyó magas vízállása révén visszaduzzasztást okozott és amelynek következménye a mellékvízfolyások vizének és medrének elszennyeződése lett. Figyelemmel arra, hogy az üledék vizsgálata pontszerű mintavétel esetén nem ad megfelelő, hiteles eredményt, a hatóság a 2. c) viii pontban foglalt hossz és keresztszelvény vizsgálatokat írt elő. A B szennyezettségi határértékeket a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM rendelet tartalmazza. A tényfeltárási záró-dokumentáció benyújtására vonatkozó rendelkezés a Rendelet 23. (4) bekezdésén, a R. 39/C. (8) bekezdésén és a Korm. r. 8. (3) bekezdésén alapul, a dokumentáció tartalmi követelményeit a Rendelet 7. számú melléklete, a R. 39./C (9) bekezdése, a Korm.r. 8. ( 4) bekezdése foglalja össze. A mintavételre és a vizsgálatokra vonatkozó előírások a Rendelet 47. (3) bekezdésén alapulnak. A hatóság határozata a fentieken túl a R. 39/B (2) bek. a.) pontján, a Rendelet 21. (4) bekezdés a.) pontján, (7)-(8) bekezdésén, a Korm. r. 6. ( 1) bekezdés a) pontján alapul. A határozat III. fejezetében foglalt kötelezettség szegés esetén alkalmazandó szankciót a Rendelet 36. (1) bekezdése tartalmazza, a bírság mértékét a 37. (2) bekezdése rögzíti. A hatóság hatáskörét a fenti jogszabályokon túl a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 34. -a, illetékességét ugyanezen jogszabály 1. számú mellékletének IV. fejezete szabályozza. Az eljáró hatóság a jogorvoslat lehetőségét Ket a alapján biztosította, a fellebbezés illetékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (Itv.) mellékletének XIII. fejezet 2. d) pontja alapján állapította meg. Győr, augusztus 23. Németh Zoltán s.k. igazgató