Nyelv és kommunikáció
|
|
- Léna Barta
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Nyelv és kommunikáció Összeállította: Pásztori Klára Alapvető ismeretek a nyelvről A nyelv az emberek közti kommunikáció legfontosabb eszköze. A nyelv társadalmi jelenség: egyrészt a társadalom hozta létre, fejlesztette ki, másrészt a társadalom fennmaradásának feltétele. A nyelv gondolatokat kifejező jelek rendszere; a kollektív tudatban élő és bármikor felidézhető jelrendszer. A beszéd egyéni jelenség, a nyelv egyéni és aktuális alkalmazása. A beszéd tulajdonképpen a működő nyelv. A nyelv a közlés folyamatában (a kommunikációban) A nyelvi közlés tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kontextus/beszédhelyzet. A nyelv működésekor legalább két emberre van szükség: az egyik, aki közöl valamit (ő az adó, feladó, kódoló, beszélő, író) és a másik, aki a közlést megérti (ő a vevő, címzett, dekódoló, hallgató, olvasó). A kommunikáció során a feladó (beszélő, író) egy beszédhelyzetben egy kód (nyelv, nyelvezet) segítségével egy csatornán (pl. hanghullám, könyv, rádióhullám) át egy üzenetet (közleményt) közöl a címzettel (hallgatóval, olvasóval). A Jakobson-féle kommunikációs modellben a kód azonos a nyelvvel, a feladó azonos a beszélővel, íróval, a címzett azonos a dekódolóval, hallgatóval, olvasóval, a kontextus azt a beszédhelyzetet jelenti, amelyben a kommunikáció létrejön, a csatorna a közvetítő közeg (hanghullám, könyv, térerő) az üzenet pedig maga a létrejövő szöveg (írott szöveg vagy elhangzó beszéd). 1
2 A kommunikáció funkciói 1. Ismeretközlő, ábrázoló funkció a nyelv által tudomást szerzünk bizonyos objektív tartalmakról. Pl.: Esik az eső. 2. Kifejező (érzelemkifejező) funkció a nyelv segítségével hangot adhatunk érzelmeinknek, vágyainknak. Pl.: Már megint esik az eső! 3. Felhívó funkció a nyelv által kinyilváníthatjuk akaratunkat. Felhívó funkciójuk van a kérdéseknek is, amennyiben azok által minden esetben közöljük azt az akaratunkat, hogy tudni szeretnénk valamit. Pl.: Vigyél esernyőt! Mióta esik? 4. Kapcsolatteremtő (kapcsolattartó/kapcsolatlezáró) vagy fatikus funkció a beszédhelyzet úgy jön létre, hogy a beszélők kapcsolatot létesítenek egymással, vége pedig akkor van, amikor ez a kapcsolat megszűnik. A kapcsolattartó funckió leginkább úgy szokott létrejönni, hogy rákérdezünk a csatorna működésére. Pl.: Szia! Jól hallom? Érted? Most leteszem. 5. Metanyelvi funkció a közlés magáról a kódról (nyelvről) szól. A nyelvtudomány nyelve például metanyelv, vagyis a nyelvről szóló nyelv. Pl.: A kutya főnév. 6. Poétikai (stilisztikai) funkció a nyelvi jel alkalmas arra, hogy különféle szövegekben funkcionáljon, első és másodlagos jelentésében is. Ez utóbbi esetben az üzenet nyelve stilisztikai értékű, művészi megformáltságú. Minden szépirodalmi szöveg poétikai funkciót hordoz. Pl. Erzsók asszonyom ékes, Holdkerek arculatán, hol még csak Ötvenöt év lakozik, Örökös hajnalnak Pirja dereng. (Petőfi Sándor: A helység kalapácsa) 2
3 A kommunikációs formák osztályozása hatáskörük szerint Mindennapi kommunikáció Leggyakoribb formája a dialógus (párbeszéd), melynek során két vagy több személy beszélget, és a kommunikációs szerepek állandóan váltakoznak. Másik formája a monológ, melynek során egy személy nyilvánul meg, a befogadó általában nincs jelen. A kommunikáció létrejöhet nyilvánosan is, pl. a vita, megbeszélés. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban A nyelv használata mindig függ a kommunikációs tényezőktől. Ugyanaz a nyelv különböző változatokban él. A nyelvváltozatok kialakulása a nyelvet használó közösség tagolódásával függ össze. Mindenki több nyelvváltozatot használ. A tagolódás történhet területi (földrajzi) megoszlás szerint vízszintesen, ilyenkor nyelvjárásról, tájnyelvről, dialektusról beszélünk. A magyar nyelvjárások elsősorban hangkészletükben, szókincsükben különböznek, nyelvtani szerkezetben csak kis mértékben térnek el. Legfontosabb hazai nyelvjárások: csángó, székely, mezőségi, szamosháti, szilágysági. Az egységes nemzeti nyelv kialakulását a társadalmi fejlődés tette szükségessé. Igényes beszélt változatát köznyelvnek, írott változatát irodalmi nyelvnek nevezzük. A köznyelvnek vidékenként helyi változatai is kialakultak, ezek a regionális köznyelvek (pl. erdélyi regionális köznyelv). Az irodalmi nyelvváltozatot újabban sztenderdnek is nevezzük. A nyelv a társadalom rétegzettsége szempontjából is változatokat mutat. A függőleges, társadalmi változatait szociolektusoknak, csoport- és szlengnyelvnek nevezzük. A függőleges tagolódást az iskolai végzettség, a foglalkozás, a korcsoport, a szabadidős tevékenység, stb. alakítja. A csoportnyelvek között külön egységet képez a szaknyelv (szakmai nyelv), vagyis egy-egy foglalkozás, szaknyelv sajátos nyelvváltozata. Ezek szó- és kifejezéskészletükben különböznek a sztenderd nyelvváltozattól. A csoportnyelv sajátos nyelvváltozata az ifjúsági- és diáknyelv, amelyre jellemző a játékos, tréfás szóalkotás, 3
4 de sok szót átvesz a tolvajnyelvből is. A tolvajnyelv vagy argó szándékos elkülönülésre törekvő csoportnyelv. A nyelvjárások, a csoport- és rétegnyelvek nem különülnek el mereven egymástól. Hatnak egymásra, és az egyes ember nyelvhasználatában összefonódnak. Stíluselem, stílushatás A stílus a nyelvhasználat jellegzetes módja. A nyelvi rendszer készletéből kiválasztjuk azokat az elemeket, amelyek megfelelnek közlésünk témájának, szándékainknak, körülményeinknek és egyéniségünknek. A szavak kettős tulajdonságot hordoznak. Egyrészt önmagukban is van jelentésük ez az elsődleges vagy denotatív jelentés, másrészt a kommunikáció során, az adott szövegkörnyezetben nyerik el jelentésüket ezt nevezzük másodlagos vagy konnotativ jelentésnek. A stílusban a két jelentés egyszerre hat. Jellemző nyelvünkre az is, hogy egy-egy szóhoz több szótári jelentés is kapcsolódik, de a szövegben általában csak egy jelentéssel fordulnak elő. A szó sítlusértékétől is függ, hogy melyik jelentést választjuk ki. Szavainknak állandósult stílusértéke van (pl. hogy hol helyezkednek el a pozitív, közömbös, negatív skálán), és van egy alkalmi stílusértéke, amelyet a szövegösszefüggés kölcsönöz neki. A madár szó például elsődleges jelentésében közömbös töltetű, de a jómadár (csintalan gyerek) kifejezésben negatív értéket nyer. Minden megnyilatkozásnak van valamilyen stílusa. Stílusosságról akkor beszélhetünk, ha a közlés stílusszintje illik az alkalomhoz, pontosan és árnyaltan fejezi ki a beszélő gondolatait, érzelmeit. Stílusrétegek, stílusárnyalatok A társadalmi érintkezés folyamán egy-egy csoport sajátos kifejezésmódja különböző stílusváltozatokat alakít ki ezek a stílusrétegek. A stílusrétegek az egyes nyelvváltozatokra épülnek. A stílusrétegek a közvetkezők: - társalgási - hivatalos-közéleti 4
5 - tudományos-szakmai - publicisztikai - szépirodalmi A sítlusrétegeket tovább színezik a sítlusárnyalatok. A stílusárnyalat vagy hangnem (hangvétel) a stílusrétegen belül alakul ki, aszerint, hogy milyen nyelvváltozatból és milyen nyelvi igényességgel válogatunk a nyelv szókészletéből. Eszerint a stílusárnyalatok lehetnek: - irodalmi/köznyelvi, népies, argó - választékos, bizalmas, közönséges - tiszta, logikus, szemléletes, homályos - lírai, epikai, drámai (ezen belül pl. ódai, elégikus, balladai) A különböző stílusrétegek sajátosságai A. Társalgási stílusréteg (stílus) Mindennapi életünkben bír a legnagyobb szereppel, olyan helyzetekben amleyekben laza, előre meg nem formált szövegeket alkotunk. Élőszóban leggyakoribb formája a párbeszéd vagy egy történet elbeszélése. Írásos műfajai a magánlevél (papírra írt vagy e- mailben elküldött), a napló és az üzenet (beleértve az sms-t is). Jellemző rá a fatikus nyelvhasználat, amellyel a kapcsolat megteremtését, fenntartását és lezárását elérjük fontos részét képezik a megszólítások, az udvariassági és a köszönési formák. Gyakoriak a töltelékszavak és közhelyek, fontos a nem nyelvi jelek (gesztus, mimika, testbeszéd) használata is. Szókincse igen változatos, a legkülönfélébb stílusrétegekből merít, a regionális köznyelv vagy a tájnyelvek szavait is beépítheti. B. Hivatalos-közéleti stílusréteg - a nyelv felhívó szerepe kerül előtérbe, hiányzik viszont az érzelemkifejező funkció - a hivatalos nyelvezet az intézmények és a magánszemélyek közötti érintkezés eszköze - a hivatalos szövegek többnyire tájékoztató vagy felhívó szerepet töltenek be (pl. kérvény, pályázat, jegyzőkönyv, rendelet, közlemény, felszólítás, értesítés, hivatalos levél) - a hivatalos szövegek szókincse mindenütt a jogi szaknyelvből merít, a szövegszerkesztés legfőbb szabálya pedig az egyértelműségre, pontosságra való törekvés - ennek ellenére gyakran a körülményeskedés, a terjengősség is jellemző a hivatalos nyelvre - a közélet az emberek társadalmi érintkezésének tere, így a közéleti szövegek a nyilvános kommunikációt valósítják meg (pl. felszólalás, hozzászólás, előadás, szónoki beszéd) 5
6 - a közéleti szövegek legfontosabb kommunikációs funkciója a felhívás, meggyőzés C. Tudományos-szakmai stílusréteg - az ide tartozó szövegek kommunikációs funkciója a tájékoztatás, ábrázolás. - hiányzik belőlük az érzelemkifejező funkció és ritkán élnek a felhívó funkcióval - a szavakat rendszerint elsődleges (denotatív) jelentésükben használják, egyértleműségre, pontosságra, törekednek - mondatszerkesztésükre jellemző a világosság, gyakran használnak kijelentő és magyarázó mondatokat - gyakran élnek a szakkifejezésekkel (terminológia) és idegen szavakkal - kiaknázzák a vizuális eszközöket, pl. grafikonokat, ábrákat, táblázatokat iktatnak be, vagy aláhúzzák, kiemelik a kulcsfogalmakat - jellemző szövegtípusai: előadás, ismertetés, tanulmány, monográfia, szakkönyv, kézikönyv D. Publicisztikai stílusréteg - a publicisztikai szövegek alapvető funkciója a tájékoztatás - a sajtó, az írott, hangzó, vizuális és digitális média szövegei tartoznak ide - sokszínűség jellemzi, hiszen stílusa nagymértékben függ a szövegműfajtól - hangneme lehet tárgyilagos vagy érzelemkifejező - gyakran merít a különböző stílusrétegekből megfigyelhető benne a társalgási, a hivatalos, a tudományos, a szépirodalmi stílusréteg nyelvhasználata - az igényes publicisztikai stílus a szépirodalmi és tudományos stílushoz áll közel - mivel többnyire valamilyen időszerű eseményről tájékoztatnak ezek a szövegek, gyakoriak bennük a neologizmusok, a különböző divatszavak - mivel a publicisztikai szövegek minősége változó, ezekben találunk leggyakrabban közhelyeket is - főbb műfajai: hír, riport, interjú, tudósítás, jegyzet, recenzió, kritika, esszé E. Szépirodalmi stílusréteg - funkciója az érzelemkifejezés, az esztétikai hatás keltése - fontos szerepet kap a szavak másodlagos (konnotatív) jelentése, a szövegkörnyezet hatására létrejött többletjelentés 6
7 - képszerűség, szemléletesség, hangulatosság jellemzi, amit a különböző stíluseszközök (szóképek, retorikai eszközök) és prozódiai eszközök (ritmus, rím, asszonánc, alliteráció) használata eredményez - a stílus függ az alkotó egyéniségétől, de az alkotás műnemétől és műfajától is - más stílusjegyek jellemzik az epikát, lírát, drámát, ezen belül pedig az egyes műfajok is eltérnek egymástól (pl. óda, elégia, tragédia, komédia, regény, humoreszk) A szöveg - a szöveg a nyelvi rendszer legfelsőbb szintje, a kommunikáció önálló egysége, szerkesztett mondatok halmaza - fontos sajátossága a szövegösszetartó erő (kohézió), amely több síkon megjelenik: szerkezeti összekapcsoltság (konnexió grammatikai kapcsolatok), a jelentésbeli kapcsolatokat (kohézió), valamint a kommunikációs előírásokat (koherencia) A szövegszerkezet - a szövegek esetében beszélhetünk: - makroszerkezetről - mikroszerkezetről - makroszerkezeten vagy makrokohézión a nagyobb szövegek jelentésbeli kapcsolatát értjük - makroszerkezeti egységek: bevezetés, tárgyalás, befejezés - a mikroszerkezet vagy mikrokohézió egységei: mondat, mondattömb, bekezdés - a szövegmondat a szövegszerkezet legkisebb egysége - a mondattömb tartalmi-logikai szempontból szervesen összetartozó mondatok sora - a bekezdés mondattömbökbe csoportosuló szabadmondatokból áll, kezdetét grafikailag is jelölik, azzal, hogy a sor bennebb indul - a mondattömb mondatai jelentésbelileg egy tételmondat köré csoportosulnak - egyes mikroszerkezeti egységek műfajfüggőek, mint a fejezet, a pont, az ének, verssor, versszak, jelenet, szín, felvonás, stb. 7
8 A szövegösszetartó erő - a szöveg grammatikai és jelentésbeli hálózatai összefogják a szöveg különböző egységeit, a mondattömböket, bekezdéseket, fejezeteket. - mondanivalóját a téma, a témahálózat közvetíti - a téma folyamatos jelenlétét biztosítják a szövegben a kulcsszók, az előre- és visszautalások, az ismétlődések, valamint minden nyelvtani, jelentésbeli és pragmatikai kapcsolat - a szövegösszetartó erőt (kohéziót, koherenciát) a szövegösszefüggés három síkja adja: - a nyelvtani elemek (grammatikai, szintaktikai) - jelentésbeli elemek (szemantikai) - a beszédhelyzethez kapcsolódó elemek (pragmatikai) Grammatikai szinten legfontosabb kapcsolóelemek: - a kötőszók (a szöveg mondatai közötti logikai viszonyokat mutatják) - az utalás (névmásokkal, ragokkal, jelekkel, határozószókkal). Az utalás három fajtája az anafora (visszautalás), a katafora (előreutalás) és a deixis (beszédhelyzetre való utalás) - az egyeztetés (alany és állítmány egyeztetése, számbeli egyeztetés) - az elhagyás (visszautalás egyik formája) - a szórend (kiemelt szó kiemelt helyen) - a névelő A szemantikai kohézió tényezői: - a cím (a szöveg egészére kiterjedő tartalmi-jelentésbeli kapcsolatra, a globális kohézióra utal) - az azonosság (ugyanarról a témáról, ugyanazokról a szereplőkről, ugyanarról a helyszínről, stb. van szó). Az azonosság eszközei az ismétlés, az azonosítás, a rokonértelműség, az értelmezés (parafrázis), a körülírás (perifrázis), az azonosalakúság - tartalmi logikai kapcsolatok: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető viszony a szabadmondatok vagy mondattömbök között A pragmatikai szint szövegkohéziós tényezői: - a kommunikációs tevékenység fajtája - a kommunikáció célja 8
9 SZÖVEGTÍPUSOK, SZÖVEGMŰFAJOK - a szöveg két alapvető létformája az élő beszéd és az írott szöveg - az élőbeszédben szerepet kap a teljes kommunikációs környezet: a nyelv zenei eszközeinek, a gesztusoknak, a személyes jelenlétnek és a körülményeknek a változatossága, értelmező ereje. Megszerkesztettsége lazább, gyakoriak benne a közhelyek, a töltelékszavak, az ismétlések - az írott szöveg megszerkesztettebb, megformáltabb. Ellenőrizhető, többször elolvasható, hosszabb ideig fennmarad, így csiszolt, és szerkezeti részei is jól elkülönülnek Kommunikációs forma szerint a szövegek lehetnek: - monologikus szövegek - dialogikus szövegek Kommunikációs funkció szerint a szövegek lehetnek: - ismeretközlő - érzelemkifejező - felhívó - kapcsolatteremtő, kapcsolatfenntartó, kapcsolatlezáró (fatikus) - poétikai - metanyelvi Alapvető szövegtípusok: leíró, elbeszélő, érvelő vagy a formai követeleményeknek eleget tevő. Ezek előfordulhatnak önállóan, egy egész szöveget jellemzően, de megjelenhetnek egymást váltogatva is. A leíró szöveg: - a leírásban gyakran elszakadunk az idő folyamatától, állóképet rajzolunk - a leírás lehet: - tárgyleírás - személyleírás - meghatározás - szócikk - tanulmány - esszé, stb. 9
10 - leíráskor váltakozhatnak az átfogóan jellemző vagy egyes sajátosságokat megragadó elemek - a leírásban lehetnek minősítő (érzelmeket közvetítő) vagy egyszerűen tárgyilagos részek - a szöveg szerkesztésekor kiemelt szerepet kap a leírás iránya is Az elbeszélő szöveg: - az elbeszélő szövegekkel események sorát jelenítjük meg, érzékeltetve az időrendi folytonosságot - az esemény lehet cselekvés vagy történés, ezeknek sora, váltakozása (történetmondás, élménybeszámoló, útirajz, stb.) - ha az elbeszélő bizonyos távoltásgból (kívülről) nézve trágyilagosan adja elő az események rendjét, akkor tudósító elbeszélésről beszélünk - ha közelebbről, szinte jelenlevőként jelenít meg egy történetet (gyakran párbeszédekkel), akkor jelenetszerű elbeszélésről van szó (jelenetező elbeszélés) Az érvelő szöveg: - szerepe valamiről meggyőzni a hallgatót, az olvasót - két változata lehetséges: - bizonyítás (egy állítás helyességének az igazolása) - cáfolás (az ellenfél állítása helyességének a tagadása) - a beszélő, író alapállításait az ún. tételmondatokban fogalmazza meg. Ezekhez következtetés útján is eljuthat, ha pedig előrebocsátja, akkor magyarázat vagy bizonyítás követi (indukció, dedukció) - a bizonyításban egyrészt érveket sorakoztathat fel, másrészt cáfolatokat - a meggyőzésben hasznosak a példák, párhuzamok, hasonlatok - fontos a szerepe a szónoki-költői kérdéseknek is, amelyekben tulajdonképpen állítások hangzanak el, kérdés formájában, szerepük továbbvinni a gondolatot A formai követelményeknek eleget tevő szövegek: - pályázat - szakmai önéletrajz - hiavatalos levél - jegyzőkönyv. stb. A hivatalos írásművek 10
11 Hivatalos levél - hivatalos személyekhez vagy intézményhez intézzük - jellemzői: tömörség, tárgyilagosság, sajátos formai felépítettség (a címzettet, valamint a feladó nevét, címét a levélben is feltüntetni, megszólító- és záróformula, valamint a keltezés nem maradhat el) Szakmai önéletrajz - célja a szerző életének és személyi adatainak ismertetése - tömörség és tárgyilagosság jellemzi - elemei: vezeték- és utónév (leánykori név), születési hely és idő (esetleg szülők neve), nemzetiség és állampolgárság, családi állapot, gyermekek száma, tanulmányok, az eredeti és gyakorolt foglalkozás, szakmai pályafutás, kitüntetések, díjak, idegen nyelvek, érdeklődési kör (esetleg vagyoni állapot) Magánlevél - közelebbről ismert címzetthez írjuk - a magánlevél hangvétele, szóhasználata, témája mindent elárul a levélíró és a címzett kapcsolatáról - a formai elemek betartása ez esetben is fontos (keltezés, megszólítás, búcsúzóformulák, elköszönés, aláírás) Szónoklat (szónoki beszéd) - a hivatalos-közéleti stílusréteg sajátos műfaja - lehet törvényszéki, tanácskozó és ünnepi beszéd - a beszéd hagyományos részei: - - bevezetés (tartalmazza a beszéd tárgyát, tételét és a hallgató rokonszenvének megnyerését) - elbeszélés/narráció (a téma tulajdonképpeni kifejtése, elemeire bontva: a személy, az ügy, a hely, az idő, az anyag, a dolog, stb.) - kitérés (az elbeszélésben fordul elő, részletező leírás, elbeszélés, stb.) - részletezés (az elbeszélés gondolati magvának az összefoglalása) - bizonyítás (a beszéd legfontosabb érvelő része, érvek, ellenérve felsorakoztatása) - befejezés (két célt szolgál, az emlékezet felfrissítését és az érvelmek befolyásolását, lehet összefoglaló jellegű vagy érzelemfelkeltő) 11
12 Értekezés - gyakori iskolai szövegmű (irodalmi dolgozatok, kiselőadások, magasabb szinten tudományos tanulmányok) - megírásának műveletei: anyaggyűjtés, az anyag elrendezése, vázlat, megszövegezés - alapállításait a tételmondatok tartalmazzák, ezek köré szerveződnek a bekezdések - a tételmondatok leggyakrabban a bekezdések élélre kerülnek, ezeket a bekezdések kifejtik és bizonyítják - szerkezetileg több részből állhat, ezek között megkülönböztetett szerep jut a bevezetésnek (ide kerül az értekezés céljának a megjejölése, a feladat értelmezése, a kifejtés módszerének rövid jellemzése, a főbb szempontok, a szöveg szereplőinek megjelölése), ez a rész előremutat a szöveg egészére - ugyanolyan fontos a befejezés, a szövegre visszatekintő, összefoglaló szerepe van Esszé - átmeneti műfaj a gyakorlati és a szépirodalmi szövegmű között - a vizsgált kérdés általában tudományos természetű, de a kifejtésben a szépirodalom eszközeit alkalmazza 12
Társalgási (magánéleti) stílus
Társalgási (magánéleti) stílus Meghatározás kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák Általános jellemzők, elvárások közvetlen, Könnyen érthető, Személyiség kifejezése Kommunikációs funkciók
Részletesebben1. A stílusréteg fogalma
1. A stílusréteg fogalma A nyelvi kifejezésmódok a társadalmi érintkezés meghatározott területeihez is kapcsolódnak. Az így létrejött stílusváltozatok a stílusrétegek. Más szóval: a stílusréteg a társadalmi
RészletesebbenHELYI TANTERV. Magyar Nyelv
HELYI TANTERV Magyar Nyelv 10. évfolyam A szöveg 16 óra A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása,
Részletesebben12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai
12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai Beszéljen a tétel címében felsorolt témákról! Vesse össze az alábbi példában szereplő kifejezést a mai nyelv állapotával!
RészletesebbenTanmenetjavaslat a 10. osztályos nyelvtan kísérleti tankönyvhöz
Tanmenetjavaslat a 10. osztályos nyelvtan kísérleti tankönyvhöz Ór Az óra témája (tankönyvi Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag, fogalmak a lecke) vagy funkciója 1 Bevezetés, tanévkezdés
Részletesebbena 10. osztályban tanult magyar nyelvi és kommunikációs ismeretek anyaggyűjtés, vázlatírás, grafikai szervezők használata
MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 11. TANMENETJAVASLAT (heti 1, évi 37 óra) Taneszközök: Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció 11. tankönyv (NT- 17337) Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit:
RészletesebbenA stílusrétegek október 21. Készítette: Gyetvan Renáta
A stílusrétegek 2014. október 21. A szöveg stílusát meghatározzák: a kommunikációs tényezők az adott nyelv stílusa a korstílus a csoportstílus a szövegtípus stílusa egyéni stílus A stílusrétegek fajtái
RészletesebbenTanmenet Heti 1 óra, évi 37 óra
AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉ- KELÉSÉHEZ Mind a szövegtani anyagot, mind a stilisztikát ajánlatos diagnosztizáló értékeléssel kezdeni, feltárni a tanulók előzetes tudását. A szövegtani
Részletesebben5. osztályos tananyag
1. A kommunikáció OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI MAGYAR NYELVTAN 2. A kommunikációs kapcsolat 3. A szövegszerkesztés állomásai 4. Az elbeszélés 5. A leírás 6. Jellemzés 5. osztályos tananyag 7. A hangok világa;
RészletesebbenEMELT SZINT ÍRÁSKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Értékelési szempontok
A feladat I. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról Értékelési szempontok A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Szövegalkotás Szókincs,
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE ÉRETTSÉGI
TÉMAKÖRÖK 2017 MÁJUS 1 A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE TARTALOMJEGYZÉK 1Kötelező szerzők Művek a magyar irodalomból I...2 1.1Petőfi Sándor...2 1.2Arany János...2 1.3Ady Endre...2 1.4Babits Mihály...2 1.5Kosztolányi
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ a Nemzeti Tankönyvkiadó (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó) középiskolai magyar nyelv és kommunikáció tankönyvsorozata alapján (00931-1031/1)
RészletesebbenMinta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség
Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írás feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott
RészletesebbenTájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről május-júniusi vizsgaidőszaktól. Angol nyelv
Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól Angol nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben
RészletesebbenAngol nyelv. A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: A szószámra vonatkozó szabályok részletezése
Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól Angol nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben
RészletesebbenMinta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség
Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott
RészletesebbenIrodalom tételsor Középszintű érettségi vizsga 12.K osztály 2017.
Irodalom tételsor Középszintű érettségi vizsga 12.K osztály 2017. Készítette: Imrik Gyöngyi szaktanár 1 1. Tétel Művek a magyar irodalomból Petőfi Sándor tájköltészete 2. Tétel Művek a magyar irodalomból
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
RészletesebbenHELYI TANTERV. Nyelvtan
HELYI TANTERV Nyelvtan 9. évfolyam Kommunikáció, tömegkommunikáció 12 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem
RészletesebbenPENTRU DISCIPLINA LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ MATERNĂ
C E N T R U L NAŢIONAL DE EVALUARE ŞI EXA M I N A R E PROGRAMA DE EXAMEN PENTRU DISCIPLINA LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ MATERNĂ BACALAUREAT 2011 Pagina 1 din 5 PROGRAMA DE EXAMEN PENTRU DISCIPLINA LIMBA
RészletesebbenA projektidőszak (szeptember-november) tanterve. Anyanyelvismeret III.-IV. Osztály
Proiect cofinanțat din Fondul Social European prin Programul Operațional Sectorial Dezvoltarea Resurselor Umane 2007-2013 Investește în oameni! Axa prioritară 1 Educație și formare profesională în sprijinul
RészletesebbenÉrtékelési útmutató az emelt szintű vizsga Íráskészség részéhez. A javítás alapelvei. Első feladat
Értékelési útmutató az emelt szintű vizsga Íráskészség részéhez Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
RészletesebbenKárolyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL C
Károlyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL 2015 13.C Hári Andrea (HA) Vámosné Polyák Krisztina (VPK) 2015 SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELSOR MAGYAR
RészletesebbenÉrtékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához
Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
RészletesebbenMAGYAR TÉTELEK. Témakör: MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL I. KÖTELEZŐ SZERZŐK Tétel: Petőfi Sándor tájlírája
MAGYAR TÉTELEK IRODALOM 1. Tétel: Petőfi Sándor tájlírája 2. Tétel: Arany János balladaköltészete 3. Tétel: Ady Endre emberi és költői arca a Léda-versek tükrében 4. Tétel: Babits Mihály: Jónás Könyve
Részletesebben/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve
Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás
RészletesebbenMINISTERUL EDUCAŢIEI, CERCETĂRII ŞI INOVĂRII CENTRUL NAŢIONAL PENTRU CURRICULUM ŞI EVALUARE ÎN ÎNVĂŢĂMÂNTUL PREUNIVERSITAR PROGRAMA
MINISTERUL EDUCAŢIEI, CERCETĂRII ŞI INOVĂRII CENTRUL NAŢIONAL PENTRU CURRICULUM ŞI EVALUARE ÎN ÎNVĂŢĂMÂNTUL PREUNIVERSITAR PROGRAMA DE EXAMEN PENTRU DISCIPLINA: LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ MATERNĂ BACALAUREAT
RészletesebbenTájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről május-júniusi vizsgaidőszaktól. Német nyelv
Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól Német nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben
RészletesebbenKÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó
RészletesebbenPROGRAMA PENTRU TEZA CU SUBIECT UNIC LA LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ
PROGRAMA PENTRU TEZA CU SUBIECT UNIC LA LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ CLASA A VII-A 2008-2009 13 I. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 3. A szövegolvasás képességének fejlesztése 4. Az írásbeli kifejezőképesség
RészletesebbenEMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan
Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül
RészletesebbenÉrtékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6
Összefoglaló táblázatok az emelt szintű vizsga értékeléséhez A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenTájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről május-júniusi vizsgaidőszaktól. Spanyol nyelv
Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól Spanyol nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra!
RészletesebbenTájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről május-júniusi vizsgaidőszaktól. Orosz nyelv
Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól Orosz nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben
RészletesebbenFeladatlap (kommunikáció 9. osztály)
Feladatlap (kommunikáció 9. osztály) 1. Egészítsd ki a táblázatot a kommunikációs folyamat tényezőivel! valóság (világ) beszédhelyzet adó (beszélő) kód (nyelv) üzenet (közlemény) vevő (hallgató) 7 p. 2.
RészletesebbenTájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről május-júniusi vizsgaidőszaktól. Német nyelv
Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól Német nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben
RészletesebbenMAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.
Óra 1. émakör, tananyag Ismerkedés az új taneszközökkel Ismétlés Hangtani ismeretek MAGYAR NYELV ömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és nyelvhelyesség
RészletesebbenHELYI TANTERV. Magyar Nyelv
HELYI TANTERV Magyar Nyelv 9. évfolyam Kommunikáció, tömegkommunikáció 14 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei,
Részletesebben(tanárok: Haász Gyöngyi, Rabi Magdolna, Jakab József, Nagy Erika) 3. A nemzet sorsának megjelenítése Ady Endre költészetében
Érettségi tételek magyar irodalomból, 2013/ 2014 (tanárok: Haász Gyöngyi, Rabi Magdolna, Jakab József, Nagy Erika) ÉLETMŰVEK 1. Petőfi forradalmi látomásköltészete 2. Arany János balladái 3. A nemzet sorsának
RészletesebbenEmelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők
Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés. 1. Vita: adott témakörhöz
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,
RészletesebbenVIZSGAKÖVETELMÉNYEK: MAGYAR NYELV 6 ÉVFOLYAMOS
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK: MAGYAR NYELV 6 ÉVFOLYAMOS 7. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Vélemény, vita, érv; megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, kiselőadás, köszöntő, ünnepi
RészletesebbenMinta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség
Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írásbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott
RészletesebbenTantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM 1. Társalgás - interakció kezdeményezés nélkül Feladatonként értékeljük: Jártasság a témában, az interakció
RészletesebbenTantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség
Részletesebbeninformációinak megértése n terjedelmű szóköz nélkül szó terjedelmű interjú interjú tájékoztató tájékoztató
PROFEX Jogi és közigazgatási szaknyelv - KER szintjeihez illesztett részletes leírás Beszédértés KÜSZÖB SZINT (B 1) KÖZÉPSZINT (B 2) HALADÓSZINT (C 1) lassú beszédtempójú narratív szöveg tényszerű átlagosnál
RészletesebbenMi a szociolingvisztika?
Szociolingvisztika Mi a szociolingvisztika? A szociolingvisztika legtágabb értelmezésében a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseit vizsgáló empirikus kiindulású kutatási területek összefoglaló neve.
RészletesebbenKerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.
Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama
RészletesebbenNN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2
NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. 10. 11. Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 12. 13. Irodalom 2 2 4 É 3 É Magyar nyelv 2 2 1 É 1 É Történelem és társadalomismeret
RészletesebbenPROGRAME LIMBI MATERNE PENTRU EXAMENE NAŢIONALE PROGRAMA DE LIMBĂ ŞI LITERATURĂ MAGHIARĂ - MATERNĂ pentru testarea naţională din anul 2005
PROGRAME LIMBI MATERNE PENTRU EXAMENE NAŢIONALE 2005 TESTUL NAŢIONAL 2005 PROGRAMA DE LIMBĂ ŞI LITERATURĂ MAGHIARĂ - MATERNĂ pentru testarea naţională din anul 2005 A szakaszzáró vizsga programja magyar
RészletesebbenJavítási-értékelési útmutató a középszintű írásbeli vizsgához. Minta. Íráskészség. Első feladat. Minta. Értékelési szempontok
Javítási-értékelési útmutató a középszintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott
RészletesebbenA következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja.
A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon
RészletesebbenTájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről (2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól) Román nyelv
Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről (2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól) Román nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra!
RészletesebbenTanmenet a 9. évfolyamok számára
Tanmenet a 9. évfolyamok számára Óraszám Tananyag Tevékenységi formák 1 3. KÖNYVTÁRISMERET, KÖNYVTÁRHASZNÁLAT A katalógus, a katalóguscédula, internetes katalógusok. Az interneten való tájékozódás. Különféle
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Kommunikációs gyakorlatok írásban A tantárgy típusa DF DD
RészletesebbenTájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről május-júniusi vizsgaidőszaktól. Szlovén nyelv
Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól Szlovén nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra!
RészletesebbenMinta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
RészletesebbenPROFEX BEÁS ÁLTALÁNOS Beszédértés ALAPFOK KÖZÉPFOK FELSŐFOK feladat leírása. információinak megértése szó terjedelmű
BEÁS ÁLTALÁNOS Beszédértés ALAPFOK KÖZÉPFOK FELSŐFOK lassú beszédtempójú narratív szöveg tényszerű átlagosnál valamivel lassúbb beszédtempójú narratív vagy leíró általános szöveg tényszerű és implikált
RészletesebbenAnexa 3. CLASA a V-a OBIECTIVE DE REFERINŢĂ ŞI EXEMPLE DE ACTIVITĂŢI DE ÎNVĂŢARE. 1. A szóbeli közlés megértése
1. A szóbeli közlés megértése CLASA a Va OBIECTIVE DE REFERINŢĂ ŞI EXEMPLE DE ACTIVITĂŢI DE ÎNVĂŢARE PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 V. osztály végén a tanuló V. osztály végén a tanuló 1.1. 1.1. felismeri
RészletesebbenSzakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01.
Ikt.sz: 14. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István
RészletesebbenÉrettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C
Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C 1. Tétel : Hagyomány és újítás Petőfi Sándor tájleíró költészetében 2. Tétel : Arany János a tragikus alkatú balladaköltő 3. Tétel : Látomásos szimbolizmus
RészletesebbenMAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály
Óra Témakör, tananyag 1. Bevezető óra: ismerkedés az új taneszközökkel 2. Ismétlés: hangtan 3. 4. Ismétlés: a szófajok Ismétlés: szóalaktan 5. Ism.: Az igenevek Tollbamondás 6. Az év eleji tollbamondásértékelése
RészletesebbenMAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás
MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,
RészletesebbenHelyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret
Helyi tanterv Szakiskolát végzettek középiskolája Közismeret Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV A SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA SZÁMÁRA... 4 Célok és feladatok... 4 Tantárgyak és óraszámok
RészletesebbenMAGYAR NYELV (36 óra)
Magyar nyelv és irodalom helyi tanterv Emelt szint 11. évfolyam MAGYAR NYELV (36 óra) Téma Ismeret Órakeret Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelv szerepe a világról
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom 9-10. b /humán tagozat Helyi tanterv 9-10. évfolyam A tantárgyról általánosságban: A humán tagozat heti 4 magyarórán (9. évfolyamon heti 2 nyelvtan és 2 irodalom, 10. évfolyamon
RészletesebbenJavító-, különbözeti, osztályozó és javítóvizsga tételek magyar nyelv és irodalomból
Javító-, különbözeti, osztályozó és javítóvizsga tételek magyar nyelv és irodalomból A vizsga szóbeli és írásbeli vizsgarészből áll. A magyar nyelv és irodalom szakközépiskolában és szakiskolában egy tantárgynak
RészletesebbenAz anyanyelvi kommunikáció hat standardszintje az alapfokú oktatásban
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz Az anyanyelvi kommunikáció hat standardszintje az alapfokú oktatásban Beszédkészség,
RészletesebbenOsztályvizsga Évfolyam: 8. osztály Írásbeli Időtartam 90p Nyelvi feladatlap
A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK MAGYAR NYELVBŐL A tanulmányok alatti vizsgák szerkezete és az értékelés elvei Osztályozóvizsga Írásbeli Szóbeli Időtartam 45p 10p Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése:
RészletesebbenSZÓBELI TÉMAKÖRÖK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL közpészint 2013
Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TÉMAKÖRÖK MAGYAR
RészletesebbenEMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen
RészletesebbenMAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam
Óra Témakör, tananyag MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció nyelvművelés Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Megjegyzés 1. 2. 3. Ismétlés: hangtan Ismétlés:
RészletesebbenÉrettségi témakörök és tételek irodalomból 12. A
Érettségi témakörök és tételek irodalomból 12. A 1. Tétel: Hagyomány és újítás Petőfi Sándor költészetében 2. Tétel: Arany János a tragikus alkatú balladaköltő 3. Tétel: Látomásos szimbolizmus : Ady Endre
Részletesebben11. A reneszánsz világirodalmából, Petrarca vagy Boccaccio
Témakörök pótvizsgára magyar irodalom 9. évfolyam 1. A művészet és a valóság jellemzése, a műnemek és a műfajok definiálása példával. 2. A Biblia 3. A homéroszi eposzok világképe, embereszménye 4. Szophoklész:
RészletesebbenIDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az idegen nyelv érettségi vizsga célja Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó
RészletesebbenIII. ÓRATERV. Didaktikai feladat. Tanári instrukciók. Idézzük fel, amit az. ráhangolás, az. kulcsszavak írnak fel a tanultakkal kapcsolatosan.
III. ÓRATERV A III. kooperatív óra terve A műveltségi terület/kompetenciaterület neve: magyar nyelv és irodalom Az évfolyam: 8. évfolyam Az óra címe: A szóbeli kommunikáció fejlesztése 3. Az óra célja
RészletesebbenMagyar nyelv tanterv 11-12. évfolyam
Magyar nyelv tanterv 11-12. évfolyam A magyar nyelvi képzés célja a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék
RészletesebbenAz emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. A tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas
RészletesebbenÉrtékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához
Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ezek a skálák tartalmazzák az értékelés szempontjait,
RészletesebbenÉrtékelési szempont A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 2 Összesen 8
Összefoglaló táblázatok a portugál nyelv középszintű szóbeli vizsga értékeléséhez A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja középszinten.
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Készítette: a magyar munkaközösség (Balogh Anikó, Dr. Szabóné Bánkuti Katalin, Mándoki Mária,
RészletesebbenA JELENTÉS ÉRTELMEZÉSE
A JELENTÉS ÉRTELMEZÉSE - leíró és történeti jelentéstan: változás állapot új változás - A jelentés fogalma: 1. nyelvi kategória 2. sokrétő vonatkozást fejez ki - Általános definíció: 1. jel(kapcsolat)
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen
RészletesebbenA deixis megjelenési formái a prozódiában
A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához A középszintű szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenÉrtékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához
Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Az emelt szintű szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott
RészletesebbenVIZSGALEÍRÁS. Nyelvvizsga elnevezése. Nyelvvizsga típusa és nyelve. Nyelvvizsga szintjei. Elérhetőségek
VIZSGALEÍRÁS Nyelvvizsga elnevezése LanguageCert IESOL (Reading and Writing) írásbeli nyelvvizsga LanguageCert IESOL (Listening and Speaking) szóbeli nyelvvizsga Nyelvvizsga típusa és nyelve A Vizsgaközpont
RészletesebbenÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenKommunikáció, tömegkommunikáció
9. évfolyam A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos tevékenységek ja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének
Részletesebben/,0%$ù,/,7(5$785$0$*+,$53URJUDPD±%$&$/$85($7 2007 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI KÖVTELMENÉNYRENDSZER 2007
0,1,67(58/('8&$,(,ù,&(5&(75,, 6(59,&,8/1$,21$/'((9$/8$5(ù,(;$0,1$5( /,0%$ù,/,7(5$785$0$*+,$53URJUDPD±%$&$/$85($7 2007 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI KÖVTELMENÉNYRENDSZER 2007 1. A követelmények a képességekre,
RészletesebbenHELYI TANTERV MAGYAR NYELV SZÖVEGÉRTÉS Tantárgy
Energetikai Szakgimnázium és Kollégium 7030 Paks, Dózsa György út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV MAGYAR NYELV SZÖVEGÉRTÉS Tantárgy 1-1 - 0-0 óraszámokra Készítette: Csergő Vilmosné dr.
RészletesebbenTantárgyi program 2012/2013. II. félév
Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Prezentációs és íráskészségfejlesztés
Részletesebben1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK
1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat
RészletesebbenMinta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
Részletesebben