A fenntartható fejlıdéstıl a CSR-ig (töredékek) Fenntartható fejlıdés a XXI. század globális kihívása május 24. MTA

Átírás

1 A fenntartható fejlıdéstıl a CSR-ig (töredékek) Fenntartható fejlıdés a XXI. század globális kihívása május 24. MTA

2 Perspektívák CSR Vásárló Alkalmazott Részvényes Társadalom 7.5% az adózatlan nyereségnek karitatív célokra meglopják a részvényeseket 2 The Center for Corporate Citizenship at Boston College

3 A technológia szerepe a fenntartható fejlıdésben R. Carson Silent Spring Ökológiai válság Vita a Növekedés határairól Az Johannesburg A fenntarftható ökohatékonyság Seattle fejlıdési paradigma Den Haag Riói fogalma Kyoto A környezet korlátlan erıforrás Pozitív megközelítés A technológia tisztelete 62 DDT crisis Vita a gazdaság és az ökológia viszonyáról Negatív megközelítés A technológia fenyegetés 76 Megállapodás a technológia és ökológia viszonyát illetıen Haladó megközelítés Seveso Amoco Cadiz CFC A technológia oka a környezetkárosításnak, de a megoldása is a problémáknak SandozExxon Valdez Chernobyl GMO Mid Danube 3

4 Környezetgazdaságtan és az üzleti világ 80-es évek Pigou és Coase elmélete, törekvések az externáliák internalizálására 70-es évek végéig Csıvégi vagy reaktív környezetvédelem Ökológiai közgazdaságtan 1987 Fenntartható fejlıdés Üzleti etika Tisztább termelés, ökohatékonyság Fenntarthatósági jelentések Intézményi közgazdaságtan, önkéntes kezdeményezések elmélete Vállalatok Társadalmi Felelıssége 4

5 Tekintsük a fenntarthatóságot üzleti esetnek. Dyllick és részben Porter is vállalati üzleti érdeknek, a költséghatékonyság és a versenyképesség részének tekinti a fenntarthatóságot, illetve annak jelentıs részét, és sürgetik a fenntarthatóság integrálását a vállalati stratégiába. Az utóbbi két-három évben, a vállalatok figyelme a környezeti dimenzióról áttolódott a társadalmi dimenziókra. 5

6 A hangsúlyeltolódás okai A fejlett országokat nagyrészt elhagyták a környezetterhelı nehéziparok, és a megmaradt ipar, de a szolgáltató szektor nagy része is, bevezetette a környezetirányítási rendszereket. A látványos környezeti problémákat a gazdaság szereplıi nagyrészt megoldották, és a megoldás jelentıs üzleti haszonnal járt az energia megtakarítás, a hulladékkezelési költségek csökkenése, a jobb vállalati imázs indirekt hasznai miatt. A fenntarthatóság környezeti dimenziói terén már csak a fogyasztás környezetbarát átalakítása volna hátra. Ez alapvetıen ellenkezik a vállatok közvetlen stratégiájával, A hangsúlyeltolódást jól mutatja, hogy hazánkban ezelıtt fél évtizeddel a legjobbak környezeti jelentést adtak ki, két-három éve már megjelent néhány fenntarthatósági jelentés, és az újabb trendnek a CSR vagy társadalmi felelısségi jelentések irányába történı elmozdulás látszik 6

7 Friedman követıi 40 év után: A jól irányított vállalatok szerepe az, hogy nyereséget termeljenek, nem pedig az, hogy megmentsék bolygónkat. Ne hagyjuk, hogy elkövessék azt a hibát, hogy összekeverik a kettıt! [1] A vállalatok nem engedhetik meg maguknak, hogy kedvesek legyenek. A vállalatok igazgatóit törvények kötelezik arra, hogy a részvényesek érdekében cselekedjenek.... Ez az oka annak, hogy a vállalatok társadalmi és környezetvédelmi kezdeményezései igazán nem léphetnek túl a marketing és zöldre mosás fázisán. [2] [1] Wolf, M 2001 "Sleep-walking with the enemy" (Alva-járás az ellenséggel), London Financial Times, Május 16. [2] (2001) 7

8 Kontinensenként eltérı vélemények Napjainkban a vállalati társadalmi felelısség, vagy vállalati filantrópia többnyire abban merül ki, hogy pénzt osztogatunk azoknak, akik nem szeretnek bennünket, és kapcsolatot próbálunk velük teremteni vélekedik Porter. Észak Amerika: A vállalat célja az, hogy elegendı nyereséget termeljen, és hasznos legyen a társadalom számára. Ha egyszer sikeresek lettünk, akkor vissza tudunk adni. Európa: A továbbiakban már nem lehet egyszerően hallgatni. Afrika: Mielıtt felelıs vállalataink lehetnének, elıször felelıs kormányra lenne szükségünk. Dél Afrika: Ne akarják ránk erıltetni a nyugati elgondolásokat! 8

9 A zöldülés mozgaztó rugói... Egy részük a társadalmi normákban látja a vállatok erıfeszítéseinek fı mozgató rugóját. Ez megnyilvánul a részvényesek, a vevık elvárásaitól kezdıdıen a szabályozás szigorúságán keresztül, a jogi és társadalmi felelısségig terjedı tényezıkben. (Ashford 1993, Steger 1993) A kutatók másik nagy csoportja a hangsúlyt kognitív és magatartási tényezıkre helyezi, mint a menedzserek és vezérigazgató értékrendje, karizmája, környezeti elkötelezettsége, morálja, hathatóssága stb. (Konar és Cohen 1993.) A harmadik csoport szerint az ipar zöldülését technológiai tényezık határozzák meg. Szerintük az innovációk sikerét, vagy kudarcát a technológiai lehetıségek léte vagy hiánya, az ellátási lánc mentén felhalmozódó ismeretek minısége, a gyártók és a végsı felhasználók kapcsolatának természete határozza meg. (Ashford 1993, Roome 1994) 9

10 A fenntarthatóság értelmezése 1. Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, mint konstans fogyasztást. Ez az értelmezés felel meg, a gyenge fenntarthatósági kritériumnak, amelynél a természeti és ember alkotta tıke egymással helyettesíthetı. 2. Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, a természeti erıforrások idıben állandó (konstans) készleteként. Ez az értelmezés felel meg a szigorú fenntarthatóságnak. 3. És végül értelmezhetı a fenntarthatóság, mint generációk közötti egyenlıség is. 10

11 Fenntartható (A,B,C) és nem fenntartható (D) fejlıdési pályák Jólét A B C D idı 11

12 Kuznets 1971-ben Kuznets azt állította, még senki sem kérıjelezte meg, hogy a növekedés több jót eredményez, mint rosszat és, hogy a negatív hatások ellensúlyozásához a növekedés a technológiák segítségével megoldásokat is kínál. A ma már klasszikusnak számító közgazdász növekedés elmélete nagyrészt magában foglalja mindazt, amit az elmúlt harmincöt évben a kutatók, sokszor a növekedéselmélet kritikájaként, megfogalmaztak. a modern technológia, amely a munka-megtakarításra összpontosít, alkalmatlan lehet azoknak az országoknak, amelyek óriási munkaerı felesleggel rendelkeznek, de hiányt szenvednek más tényezıkben, mint például a termıföld és a víz. A modern intézmények, amelyek a hangsúlyt a személyes felelısségre és a gazdasági érdekekre helyezik, alkalmatlanok lehetnek a hagyományos életvitelt követı mezıgazdasági társadalmakban, mint amilyenek a legtöbb fejlıdı országot jellemzik. 12

13 Kuznets a modern gazdasági növekedés hat alapvetı jellegzetességét említette: 1971-ben Az egy fıre jutó nemzeti termék és a népesség a korábbinál sokkal gyorsabb növekedése a fejlett országokban, A munkatermelékenységnek a korábbinál sokkal gyorsabb ütemő növekedése, A gazdaság gyorsütemő szerkezeti változása, a mezıgazdaság háttérbe szorulása, és elıbb az ipar, majd a szolgáltató szektor elıretörése. A magánvállalkozás helyett a társaságok elıretörése és ezzel kapcsolatban a foglalkoztatási viszonyok változása, A társadalmi szerkezet és a hozzá kapcsolódó ideológiák gyors változása, A közlekedési és hírközlési technológiák segítségével a fejlett országok könnyedén elérhetik a világ más részeit, ami a világ egységesüléséhez vezet, A gazdasági növekedés ellenére, a világ lakosságának háromnegyede messze az alatt a szint alatt él, amit a modern technológiák alkalmazásával lehetséges volna számukra biztosítani 13

14 Inverz parabola alakú környezeti Kuznetz görbe (négyzetes közelítés) [1] környezetterhelés környezeti Kuznetz görbe [1] The Environmental Kuznetz Curve: a Survey of the Literature Simone Borghesi1 European University Institute November

15 N alakú környezeti Kuznetz görbe (harmadik hatványú polinommal közelítve)[1] környezetterhelés egy fıre jutó GDP 15

16 Inverz parabola alakú környezeti Kuznetz görbe, amelynél a környezetterhelés maximuma körüli értékeknek irreverzibilis vagy még ismeretlen következményei lehetnek. környezetterhelés B ÁRNYÉK ZÓNA (ismeretlen és/vagy környezeti degradáció) ökológiai küszöb A C O D egy fıre jutó GDP 16

17 Milyen játékot játszunk? 1944-ben több mint hatvan évvel ezelıtt jelent meg Neumann János és Oskar Morgenstern könyve: Theory of Games and Economic Behavior, amirıl csak a legszőkebb szakma emlékezett meg, pedig forradalmasította a közgazdasági gondolkodást. mégis a játékról még ma is mindenkinek az jut eszébe, hogy a játékban nyerni kell. a játékban az a legfontosabb, hogy tudjuk, hogy milyen játékot játszunk. a környezetvédelemmel és a fenntartható fejlıdéssel kapcsolatban újabban az jut eszembe, hogy vajon tudjuk-e, hogy mi az a játék, amit játszunk? 17

18 A zöldek és a gazdaság játékai Megoldandó kérdések Bio-üzemanyagok Autópályák Kamionforgalom növekedése Milyen játékra gondolnak a zöld NGO-k? Megújuló energia, széndioxid emisszió csökkentése Kedvezıtlen hatások csökkentése, természetvédelem, A közúti közlekedés drágítása esetleg korlátozása Mi volna a valós játék? Vidékfejlesztés, energiabiztonság Természeti tıke értékvesztésének pótlása A logisztikai rendszeren belüli trade off-ok megváltoztatása (a készlettartás költségeinek csökkentése). 18

19 A GONDOSKODÓ SZOCIALISTA SZOLGÁLTATÓ TULAJDONOSBÓL A RÉGIÓ HATÉKONY SZPONZORÁVÁ VÁLT Tulajdonosból Támogató Óvoda Szakmunkásképzı iskolák Állatkert Sportesemények Botanikus kert Lakóközösségek Sport stadion Kulturális intézmények Sokirányú szolgáltató 1990 Aktív támogató, nyitott a további fejlesztési lehetıségekre

20 Sony csoport A Sony csoport társadalmi támogatási kiadásainak felhasználási szerkezete (2005) Oktatás, nevelés Mővészet/kultúra Egészségügy/ jólét Környezetvédelem Katasztrófa elhárítás/ Humanitárius támogatások Egyéb A Sony csoport társadalmi támogatási kiadásainak területi megoszlása (2005) 5% 4%1% Japán 21% 22% 47% Kelet Ázsia Észak Amerika Pan Ázsia Európa Latin Amerika 20

21 Multinacionális cég leányvállalatainak alkalmazottai egy meetingen beszélgetnek: Angol alkalmazott: - A prémiumomból elvittem a családot Hawaiira, kifizettem a kocsim részleteibıl a hátralékot, a maradékot pedig lekötöttem a bankban. Német alkalmazott: - Hasonlóan voltam én is, mi elmentünk a Kanári-szigetekre, vettem egy új kocsit, a maradékot pedig félretettem a gyerek egyetemi éveire. Magyar alkalmazott: - Én vettem egy pulóvert. Angol és a német: - És a maradék? Magyar: - Azt kipótolták anyámék.= 21

22 22